audiodiyers.hu

How it's made ?

Azért nem semmi, milyen automatizálás volt már akkor.

http://www.youtube.com/watch?v=HveUY7ei ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=V4rZLNod ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=PrLSLxb5 ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=d-828Jdm ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=1qMvhxo6 ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=Cyt9VvIz ... re=related

http://www.youtube.com/watch?v=uzVWObaF ... re=related



http://www.youtube.com/watch?v=QCksgN7k ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=J61hHMjxzC4&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=VV7cimRW ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=OgycwCeU ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=N9NcHDET ... re=related

http://www.youtube.com/watch?v=pnCYefwy ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=GbsObrKT ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=VLSZkUp2 ... re=related

Köszi Mayky, élvezettel nézem........hüp-hüp.

Néhány kép a JJ gyárról.

http://www.eurotubes.com/euro-r.htm

KR Audio

http://www.6moons.com/industryfeatures/ ... visit.html


SED

http://www.tubedepot.com/sed1.html

Manufakturális módon:

http://www.dailymotion.com/video/x3wrzo_fabrication-d-une-lampe-triode_tech#from=embed

Hátha valaki még nem látta:

http://www.youtube.com/watch?v=ABmDDn8Y ... e=youtu.be

Kössz mayky!
Csak a végét láttam a tévében.......és jót bosszankodtam, hogy lemaradtam.
A narrátor szövegén lehetne javítani bőven.......

Hát látszik, hogy az angol szöveget fordították szóról szóra és aki fordította, annak fogalma se volt az elektroncsövek működéséről, de attól függetlenül érdekes videó.

Felettébb érdekes!
Jó látni Kron-ék, hogy csinálják.
Nem kici-ócó, teszkós fajta.........

Akkor tessék megnézni ezt is (2 részes):
http://www.youtube.com/watch?v=gl-QMuUQhVM
http://www.youtube.com/watch?v=9S5OwqOXen8&feature=relmfu

Ráadásként itt egy másik videó, hogy mivel kell kezdeni az otthoni csőgyártást (ez csak az első rész az 5-ből)!
http://www.youtube.com/watch?v=3FN9J4zgsgk

_________________
A visszajátszott hangot nem lehet jellemezni a műszaki paraméterek összességével.
Tisztelettel, István

MOst vettem észre, hogy Les kolléga már feltette az első 2 linket egyben, csak más portálról. Bocs!

_________________
A visszajátszott hangot nem lehet jellemezni a műszaki paraméterek összességével.
Tisztelettel, István

Én ugyan nem nyúlok ilyesmikhez, de igazi szépszég-dlágaszág:
http://www.takatsuki-denki.co.jp/products/ta-300b.html

Talán párban értendő az ára...

_________________
____________________
Üdv, Péter

133,400 yen ¥ (pair, tax not included)
Mondjuk, a náluk levő 5%-os tax-al bármikor kiegyeznék.... csak az a 300K ne volna.

Ezek sem csúnyák:
http://vinylsavor.blogspot.hu/search/label/211

Az 1600 EUR/pár ár sem.

Csinos. Látom rögtön olajradiátorra építette rá, igazi rezsócsökkentés
A japán oldalon hogy sikerült angolra váltanod?? Én bármit nyomogattam, csak a hieroglifák maradtak. Igaz neked van japán műveltséged...

_________________
____________________
Üdv, Péter

A Google csodákra képes.

A kevéssé gyakorlottak részére szájbarágósan is:
http://translate.google.com/
Japán-angol beállítva.
Beírod a linket (Copy-Paste), megnyomod a Translate gombot...voilà!

Magyarra fordítással nem érdemes kísérletezni.
Néha az arab, vagy thai szövegeket is érdekesen fordítja, de a lényeg kimazsolázható.

Ismerem, de az nem kihívás

_________________
____________________
Üdv, Péter

A kandzsi (kanji) írásmód a kihívás.
Végtére is csak (hivatalosan) 1850 van belőlük.
Egyesek szerint a japánok a középiskola végére jutnak el kb. arra az íráskészség/szóismeret szintre, mint a mi hatodikosaink.

Na kérem szépen. Amit leirok azt szeretném a fórumra járó emberektől meg kérdezni mit szólnának ahhoz az ötlethez, hogy fogjunk össze és készitsünk mi magunk csöveket.
Az interneten nagyon sok ilyen videó kering.
Nem kell kinevetni az ötletet mert ha bele gondolunk a kinaiak is ezt csinálják. És arany árban meg is lehet rendelni.
Vannak közöttünk hozzá értő emberek akikkel ezt meg lehetne valósitani meg van a hozzá értésük.
Meg kérnék mindenkit arra mondja el mi a véleménye ezzel kapcsolatban és mi lenne ha ezt össze lehetne hozni, milyen anyagi tárgyi feltételek kellenének hozzá.Mi nagyon ügyesek vagyunk idáig is sok nagy tudású koponya került ki ebből az országból.
Ha sikerül meg oldani a cső gyártását még talán pénzt is lehet vele keresni.
Az én elképzelésem az lenne első körben jó sok cső be gyűjtése azok tanulmányozása a benne található anyagok beszerzésének felkutatása hozzá való gépek konstrukciójának kitalálása stb stb .
Ennyi röviden várom véleményeteket. Akit érdekel nyugodtan meg kereshet privátban is.
ui azért nincs hosszú i mert nincsen gomb hozzá:) egyelőre



thx a figyelmet

Elektroncsövet kb. ugyan úgy lehetne gyártani, mint villanykörtét.
Ha fűtését nézzük, kicsit hasonlítanak is egymásra.

Azt tudni kell azért, hogy sok elektroncső nagyfeszültséggel működik.
Nem szabad csak úgy akárhova nyúlni. Beszélhetünk itt 24 Voltokról is, vagy akár 600V-okról is egyenirányítva!

Aztán ott van az élettartama is. Ritkán beszélünk 100 000 órás élettartamú csövekről.

Én szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha szilíciumot integrálnánk csőbe, aztán a fűtését hagynánk
csak meg a tube-nak. Ez designos lenne, illetve korszerű, és mellette biztonságos is.

_________________
http://diyaudio.hu

Ezt komolyan gondoltam nem viccnek.

Ha elektroncső gyártásról beszélünk, az kb. olyan, mint egy izzó gyártásáról beszélnénk.

Nem csak az van, hogy összeütünk valamit, aztán ráhúzzuk az üvegburát. Itt ha jól tudom, az összes levegőt ki kell szívni belőle, de lehet, hogy valami gázt is kell mellé tölteni, csak innentől már nem értek hozzá...

Feszültséget illetve az élettartamot nagyon komolyan kell gondolni! Szinte minden területen kiváltotta ezt a technikát a szilícium. Szóval nagyon tudni kell, hogy mihez, és mennyit kellene legyártani.

_________________
http://diyaudio.hu

Hidd el Toto, vannak itt olyanok, akik tudják mi kell egy elektroncsőbe. Az üveg, a vákuum, és a wolfram a legkevesebb.
Getter anyagot nehéz beszerezni az idióta szabályozás - méregengedély - miatt. (Nem lehetetlen.)

Az elektródarendszert ki lehet alakítani manapság cnc segítségével is. (lemez kivágás)

Ponthegesztés sem problémás..

Tehát elméletileg minden nehézség nélkül le lehet gyártani pl. egy triódát.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Toto!
Nem értek a csövekhez, de az emberek nem azért készítenek/hallgatnak csöves erősítőt, mert az olyan szépen világít...

A csöves erősítők a páros számú felharmonikusokat erősítik, amik kedvesek a a fülnek, nagy torzításnál is csak gazdagabb lesz a hangzás!
A tranzisztorok a páratlan felharmonikusokat erősítik, ettől viszont kis mértékben is a falra mászik az ember! Így ezeknél a torzítást nagyon alacsony szinten kell tartani...

Ne kanyarodjunk el az eredeti témától, engemet is érdekel az egész.

_________________
http://diyaudio.hu

Erre gondoltam, hogy nem mindegy, mi erősít...
A fűtött csőben vajon hogy érzi magát a szilícium?

Kicsit vicces. Vagy inkább szomorú Jön utánunk egy generáció, ért valamihez, de átfogó rálátás hiányzik. Köszönjük a halakat, az életfogytig tartó KÖTELEZŐ tanulást (parkolópálya ) stb. De inkább laza beszélgetés mellett, mondjuk a kávéházban.

Vannak fent az internyeten videók csőgyártásról...

Kedvencem valami francia öreg fószer videója, aki a kis műhelyében gyártogatja a csöveket, szinte minden lépést bemutat a videón... hááát, nagyon nem egyszerű, és hasonló paraméterűeket készíteni is művészet, persze a párba válogatás még a gyári csöveknél is szükséges!

Az "elektroncsőben tranzisztor" gondolat esetében először tisztában kellene lenni azzal, hogy mi a fenéért is fűtik a csöveket, a tranzisztorokat meg miért kell hűtőbordára szerelni (bizonyos teljesítmény felett legalábbis, amit alapból nem tudna disszipálni a saját hűtőfelülete)!
A dizájnos cucc működhetne, ha LED-del világítanád meg a csövet, de a tranzisztor hűtése akkor sem megoldott, max. előfoknál...
Viszont akkor is elég megmosolyogtató szerzet lenne, ha nem giccses.

Valaki már megint csövet akar gyártani, meg félvezetőket beletenni. NEM ismerős?! A FETRONT meg vagy 30 éve feltalálták. És elvileg épeszű emberek elkezdenek gondolkodni azon, hogy van-e értelme csövet gyártani. Hozzászólások érkeznek közgazdaságilag, műszakilag, meg minden szempontból agyament ötleteléshez. Ti tudjátok. Tudnotok kell, rettenetesen lehangolt vagyok.

Ne ess pánikba!!!

Rendben.

Ha a rokonok tudják, hogy mihez kellene legyártani, és mennyi darab kéne, akkor azt kell, hogy mondjam,
épp eszű elképzelés.

_________________
http://diyaudio.hu

Hosszú i: alt+j
Azért maradjunk annyiban, hogy SE erősítők többnyire páros, PP erősítők páratlan felharmonikusokat termelnek, FÜGGETLENÜL attól, hogy cső v. szilícium.
Nagy csodálója vagyok a manufakturális (cső)gyártóknak, a japánokról linkeltem is. Valahogy más az, amiben gondos kezek munkája van (nem a rabszolgasorra gondolok). Már csak pár millió hiányzik hozzá, ha a tudás meg is van. Sok pénz nélkül nem fog menni, és ha valaki beletett ennyit, akkor nem csak hobbizni akar.

_________________
____________________
Üdv, Péter

Ebben tévedsz ! Mert az SE és a PP erősitők is más más felharmonikusokat erősitenek jobban.

Egyetértek Péterrel ! A tudás tapasztalat nélkül semmit sem ér a gyártás.Lásd a JJ .Hiába volt pénz a Régi Teslások sok dokumentációt eltüntettek. Nem is tudtak utána normális csöveket gyártani.
Megbizhatatlanok lettek a csövek. Ha jól tudom csődbe is ment a cég.

Még a profi gyártók sem tudnak tökéletesen egyforma csöveket gyártani .
Mérik válogatják őket.

Nekem továbbra is az a véleményem, hogy szilíciumot csőbe. Természetesen nem teljesítmény tranzisztorokról beszélünk.
Világítást is meglehetne oldani, hogy hasonló legyen kinézetre, mint a fűtésnél, csak kevesebb teljesítménnyel működjön.

_________________
http://diyaudio.hu

Tartsuk magunkat a topic címéhez.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Néhány héttel ezelőtt feltettem azt a kérdést: Miért nem gyártanak a DIY-erek a kimenőtrafóval azonos lelkesedéssel high-end kategóriás elkót, vagy fóliakondit? Pedig egyszerűbbnek tűnik mint a trafóval bíbelődés.

DIY vagy manufaktúrás csőgyártás előtt érdemes áttekinteni Cseh és Szlovák csöves kisüzemek botladozásait, melyek mind a TESLA- kultúra maradékaként próbáltak, próbálnak fenn maradni. Ezek: Vaic, KR, EML, JJ, EAT, melyből már nincs a Vaic, a JJ is leállt, EAT már csak kettő csőtípust tart a kínálatában, de szerintem azt valaki más gyártja nekik. KR-től sem lehet csövet beszerezni, saját erősítőbe gyártják, vagy szerviz cserébe adnak.

A JJ = Jan Jurco-nál utoljára 2000-ben voltam, a mai konzisztenciáját (mármint,hogy leállt nem tudom) nem ismerem. A 2000-es számai 250-300edb/év EL34/E34L + (tetródák kezdeti időszaka) volt illetve novál típusokból több min: 700 edb gyártott.Akkor körözte le a világpiaci részesedésese az Ei-t.

KR-nél is voltam, de úgy gondolom azért egy "picit" tudnak is.
Az EML az egy kérdés, mert ök is tudnak ám, csak a háttér tisztázatlan, mert a háttérben összeérnek a szálak még Alexá-val is.

Az AET a legnagyobb bujkáló szerintem, MERT: Vrsovice-i -TESLA/Prága gyártott EAT KT-88-ast
(Teslát is) de szerintem más is bélyegezte.

Még egy szösszenet: A kínai csőgyártás egy része(talán nagyobb) a Samsung-é. (Na nem a full-music
-ról van szó)

......de volt UPR ellenállás is..... ja: MEV-es

EML és az AVVT-Vaic társaság közös gyökerekből, pontosabban a Vaic manufakturán belüli konfliktus után a szakemberek többsége kiszállt, majd ezek részvételével megalakult az EML nevű vállalkozás.
Néhány év után, a Vaic féle csövek feltűntek az Aiyon erősítőkben, jellemzően az 52B és 62B, kizárólag saját erősítőikbe szánva. Itt lehet olvasni az AVVT storit, Jac van de Walle tollából:

http://www.jacmusic.com/html/diversen/h ... f-2A3.html

Kicsit más, élvezet nézni az ötvenes években high-tech-et képviselő Mullard csőgyártást, szerintem volt ez már itt, de érdemes megint végig nézni:

http://www.youtube.com/watch?v=GDvF89Bh27Y

Na látom alakul ez én csak egy csoportra gondoltam az audió csövek gyártására.Ha van cég méreg engedélyt is lehet igényelni csak a munkavédelmet kell betartani.
Nem vagyok szakértő meg mondom de logikai elven ki lehet sakkozni mért nem egyforma 2 db ugyanolyan cső gyártás után. Persze 2 egyforma bc tranyó sincs. Sőt a mai procák se egyformák szóródás van a gyártásba ezért van p4 meg p4 celeron.
30 éve beszéltem egy atom fizikussal azóta az ötletem nem valósult meg lebeszélt róla.
Van egy gyártási ötletem szinte egyforma tranzisztorok gyártására.Azóta tartogatom.
Na akkor ki kéne kalkulálni milyen gépek beszerzése és milyen anyagok kellenének .
Talán lehetne befektetőt is összehozni.Persze rögtön nem 1000000 tételbe kell gondolkozni hanem havi szinten 100-200 db kezdetben.
Ilyesmire gondoltam https://www.tubeworld.com/6dj8.htm

Ehhez a befektetőnek is szerelmetes megszállottnak kell lennie.
Off: vagy Toto tervét követni, és mellette gyártani üvegbúrába tett szilíciumot, mivel a fejlett világ 98%-a értelmetlen f...ságokat vásárol ész nélkül. Ez el tudná tartani az értékes gyártását, arra ma nincs tömegigény. A hamisítványok korát éljük, azok lettek a "valódiak".
On
Annak a kevésnek viszont extrémnek kellene lennie, DHT vagy ilyesmik.

_________________
____________________
Üdv, Péter

Miért lenne értelmetlen .....? Jól kivitelezve. Mondjuk nem egy tranzisztor lenne benne, hanem 10, és minden tube más-más feladatot látna el. Persze ha designon van a hangsúly.

_________________
http://diyaudio.hu

Hmmm...így körbeírva még nem láttam a sült bolondot definiálni.

Nézzük először közgazdaságilag (eltekintve a zöldmezős beruházás igen húzós költségeitől):
Egy csőgyártó manufaktúra gazdaságosan 4-5 fő alatt nem nagyon tud működni.
Ezek munkabér költsége meg fogja haladni (bőven) az egymillió forintot havonta.
Az olyan (előre mérhetetlen) anyag- és energia igényű tevékenység, mint az elektroncső gyártás mondjuk elviszi a másik millát (anyagköltség -magas selejthányad-, műhely bérlet -ezt nem lehet a garázsban csinálni mert az összes hatóság megbüntet-, áram számla -kisméretű üveghuta, lézer ponthegesztés-, ipari -kétajtós szekrény nagyságú- több körös vákuum berendezés, "tisztaszoba" fenntartása stb.).

Tehát 2M HUF, ez ma (reggel) kerekítve kb. 9e USD.
Ha 10-20 dolláros orosz és kínai csövekkel kell "megküzdeni", akkor havonta 450 darab csövet kellene eladni.
Kinek?
Nem véletlen szerintem a kommersz csöveket gyártó JJ bedőlése.

Persze lehet gyártani prémium csöveket, 300-1000 dollár áron (nem véletlenül álltak rá a kis cseh-szlovák manufaktúrák erre a szegmensre), és eladni havonta pár darabot, csak hát először le kell rakni az asztalra némi minőséget.

Na, és itt jön a technológiai oldal.
Az utóbbi ötven évben "létrejött" elektroncső gyártás szinte minden esetben izzólámpa gyártásra vezethető vissza (technologizálás szempontjából hasonló), illetve meglévő technológia "továbbvitele" történt.

Magyarországon a Tungsram (Egyesült Izzó 1901! ) 1989-es eladása megszüntette ezt a bázist.

Ennek újbóli felépítése (akár csak kis manufaktúra formában) olyan beruházási igényt jelentene (elsősorban szellemi-technológiai beruházás és csak másodsorban -igen jelentős- anyagi), a meglévő kereslet volumene miatt értelmetlen.

Az pedig már más kérdés, hogy a technológia "lelke", az anyagválasztás ma már szinte reprodukálhatatlan. Nem véletlen, hogy a "szakmányban" gyártott kínai-orosz csöveket hangra nem lehet egy lapon említeni a (közel fél évszázad) alatt "bevált" csövekkel.

Toto, nem vagyok tranzisztorellenes, ha ez eddig nem tűnt föl. Csak utálom a "semmi sem az, aminek kinéz" trendet.

Talán megérne egy eu támogatási pályázatot az ügy, és kiszorítana egy-két szökőkutat a búzatáblán vagy láncfűrésszel faragott medveszobrot (nem röhög, ezek valós támogatott értékek).

_________________
____________________
Üdv, Péter

Ha valaki otthon neki állna csövet gyártani,van valamennyi anódlemezem.
Kísérletezni elég.

Tessék még hozzá tenni azt a költséges fázist, ami az emberek és gépek-szerszámok bejáródásához kell, a gépek valószínű nem komplett, bekapcsolom és már működik állapotúak, használt, hulladék valamikből kell/lehet összetákolni. Azután eltelik vagy 100-200db próbálgatás, miután elkészül az első olyan cső, ami kezd hasonlítani például egy ECC83-hoz. Igen ám, de nem ez a cél, nem kommersz csövet szeretnék olcsón produkálni-esetleg eladni (legalább önköltségen), hanem olyat, ami felveszi a versenyt a Siemens NOS csövekkel, vagy a méregdrága EML csövekkel.

Fordítsunk, nem cél a DIY-er körben vagy rendes kereskedelmi felületen megjelenés, akkor viszont mennyibe fog kerülni egy darab valamilyen minőségű, valamilyen élettartamú cső?

Természetesen pénz nélkül nincs semmi ami működne . Ez ugyan olyan mint kimenőt gyártani 1000 kisérlet mire eladható termék születik.
Arra gondoltam mi az itt lévő vagy baráti kőrből kéne elkezdeni nem ipari hanem egyelőre garázs tuning kivitel első körben.Kiválasztani egy megfelelő helyet stb.
De amúgy is jön a világ vége nem kell csinálni semmit.
Pozitiv hozzá állást kérnék.

EURO21 irta:

"Nem véletlen szerintem a kommersz csöveket gyártó JJ bedőlése."

Honnan ez az infó????