audiodiyers.hu

Az alábbi rajzon egy szokványos védelmi kapcsolás látható. Az alkalmazott tranzisztorok a szokványos filléres kategóriából kerültek ki, ide tökéletesek. A diódák a szokványos 1N4148-as kapcsolók. A bázisra kapcsolódó ellenállás osztó kivezérlés esetén növeli a megengedhető áramot (SOA követés). A b-c kondik a limitáláskor fellépő oszcillációt szüntetik meg:

Sajnos kisebb kimeneti áramnál a lezárt diódák kapacitásain keresztül erősen nemlineáris áramok folynak, amik terhelik a nagyjelű erősítő fokozatot. Jelalak a csatolt ábrán:

Az 1N4148 kifejezetten kis kapacitású dióda, mégis a gyakorlatban akár 0,01%-al is megemeli a mérhető torzítást. Ez nem tűnik soknak, de nagyjából egyenlő az erősítő saját torzításával.

Sajti

A diyaudio.com-on Wavebourn szlogenje:
The Devil is not so terrible as his math model is!

Valószínű hogy a Marantz is ezért nem alkalmazza ezt a védelmet, inkább a terhelést kapcsolja le a végfokról. Kérdés hogy mennyire megbízható?
Direkt nem fogom kipróbálni Vagyis valahogy jó lenne kipróbálni, de a végtranyók kockáztatása nélkül

Az lehet, viszont a karcosabb magasakban érezhető....

Sajti

miert nem allitod ugy 50-100%-kal nagyobb aramra a vedelmet mint a nevleges ? akkor nevleges aram mellett meg nem fog annyira nyitni az aramkor;
ha jol van meretezve a vegfok, akkor kibirja

pl ha 8A a nevleges akkor allitsd be 12-16A

Pont az a dolog lényege, hogy a jelenség a kimeneti áramtól független. Elég, hogy ott az áramkör. A szimulált esetben a kimenő áram negyede a megengedettnek....

Sajti

az feszoszto "veget" miert a foldre kotod ? probald a kimenetre

Azért mert így nagy kimenő jelnél a védőtranyók bázisfeszültsége leosztódik. Ami azt jelenti, hogy kimeneti rövidzárnál Ube/Re a maximális kimenő áram. Ez 0,22 ohmos emitter ellenállásokkal 2,8-3A között van. Teljes kimenő feszültségnél 10A körüli áramot is enged tranyónként.

Sajti

en igy hasznalom

Ez a szimpla áramkorlát. Nyitófeszültségtől függően 12,5-13A-t enged meg, függetlenül a kimenő feszültségtől. Ennek az a hátránya, hogy egy zárlat esetén a tranyók egyenként 100W-ot disszipálnak, vagyis, ha nem veszed észre, hogy zárlat van, akkor egy idő után megsülhetnek a végtranyók.
A földre kötött osztós megoldásnál zárlat esetén 50W körüli a disszipáció, teljes kivezérléskor pedig tetszőleges lehet a maximális kimenő áram.

Sajti

Köszi, így már világos...........( bár az én öreg fülemnek nem oszt nem szoroz a 15 kHz feletti magasok minimális torzítása.) Ha műszaki szempontból nézem akkor persze jogos a törekvés a minél kisebb torzításra. Még egy kérdés: A védelmet ellátó biztosítékokat hova tervezed ?

Na ezzel az eggyel kompromisszumot kellett kötnöm. SMD biztosíték lesz lesz, de a forrasztási oldalról beültetve. Sajnos így nehéz kicserélni. Viszont készül egy síkfelületű hűtőbordára szerelhető kivitel is, azon már sokkal könnyebben hozzáférhető helyet lesznek a biztosítékok.

Sajti

igen, aramkorlat, ebbol is csinalhatsz VI limitert ket ellenallas hozzaadasaval, de igy jobban/gyakrabban belepofazhat

ugy kell megcsinalni a vegfokot, hogy ha a nevleges terheles 4ohm akkor siman birja a 2-ot is

Ennek a tesztelésére volt egy ötletem, de sosem próbáltam még ki...

Sajti

Szerintem a sima aramkorlat eleg, ugy kell megvalasztani a vegtranyok tipusat, mennyiseget es a korlatot, hogy rovidzar eseten a DC SOA-n belul maradjon. (az aramkorlatot 2-3 ohmos terheleshez igazitom ha 4 ohmos a nevleges)
Tulmelegedes ellen 70C bimetal kapcsolo a hutobordakra ami lekapcsolja a cuccot a halozatrol. Ugy kell megcsinalni az elektronikat, hogy lehules eseten mar ne kapcsoljon vissza (ez vonatkozik egy halozati aramkiesesre is normal korulmenyek kozt)

Sajnos egy szimpla áramkorláttal ez nem nagyon teljesülhet



Az NJW0281/0302 párosnak a réteg-tok hőellenállása 0,83K/W, a tok-borda szigeteléssel együtt legyen 0,2K/W. Ez összesen 1K/W. Normál üzemi körülmények között ez jó bordával kellemes érték. Zárlatnál egy végtranzisztor 100W-ot disszipál. Ez az eredő hőellenállással 100fokos borda-réteg hőlépcsőt jelent. Ez azt jelenti, hogy 50fokos borda hőmérsékletnél elérjük a maximális réteg hőmérsékletet. 70 fokos bordánál már 20 fokkal fölötte leszel.

A visszahajló karakterisztikájú áramhatárolásnál ugyanezekkel az értékekkel kényelmesen túlélhető egy zárlat. Normál körülmények között az a megoldás sem avatkozik be többször, mint a lineáris határolás.

Sajti

sajti, tudod mi a baj ? abbol az abrabol indulsz ki amit ide feltettem, pedig nem kellene
azt irtam, megfelelo tipusu es mennyisegu vegtranyo
5par TO-247 vagy MT-200 es szerintem menni fog a dolog, persze kell hozza megfelelo hutoborda is , talan 0.2C/W eleg is

Másból nagyon nem tudtam



Te pedig itt követed el a hibát. Ennél a védelemnél sem lényeges a végtranyók száma, mert a kalkulációt egy végtranyóra vonatkoztatva végeztem el. Ezen a védelmen nem fog segíteni, ha több pár tranyót teszel bele, esetleg megfő a táp is. A típus már jobb irány. Olyan tranyó kell bele, ami 100W-ot el tud disszipálni 70 fokos borda mellett. Ez 0.8K/W borda-réteg hőellenállást jelent. Erre majdnem képes az NJW is, ha nincsen szigetelés a tok és a borda között. Szigeteléssel -mondjuk- az MJL21193/94 páros alkalmas, de még inkább a fémtokos TO-3-as tokozásúak. Csak azt nem értem, hogy miért kell sokkal drágább tranyókat használni, ha a védelemben 1-2 filléres módosítással az olcsóbb tranyók is túlélik?



Sok tranyóval, és masszív táppal az isten összes hűtőbordája is kevés lesz. 5 pár végtranyóval, már 1kW lesz a disszipáció, ha a táp is bírja.Akkor pedig a 0.2K/W-os borda 200 fokot fog melegedni....

Szerintem nézz körül kicsit a neten. Szinte mindenki, aki használ védelmet, az a visszahajlót alkalmazza. Vagy hifire olyat, ami véglegesen lekapcsolja a végfokot.

Sajti

Leszimuláltam a védelmet amit mzperx1 fórumtárs felrakott.
A maximális kimenő áram 14A. 7A-es terhelés, és 20kHz kimeneti jel mellett a védelem diódáján az alábbi áram folyik:

Az áram nagyságát nem a védelem karakterisztikája határozza meg, hanem az alkalmazott elemek szórt paraméterei.

Sajti

http://sound.whsites.net/vi.htm
es a csatolt fajl

Ismerem mindkettőt. És mindkettő azt bizonyítja, hogy az egyszerű lineáris áramhatárolás bizony nem elégséges védelem.

Sajti

gondoltam, hogy ismered, nem is vegetted raktam ide
amugy nem ertek veled egyet, lehet olyan vegfokot csinalni (es te is tudsz) ami tuleli a rovidzarlatot es csak aramkorlatozo izeje van;

nem ertem miert feltek annyian az IV limitertol , ha jol van belove nem okoz gondot

Lehet építeni, ez biztos. De miért kellene egy csomó pénzt feleslegesen rákölteni, ha egy kapcsolástechnikai ötlettel fillérekből megoldható? A visszahajló típusú védelmet egyébként elterjedten használják még ezer helyen (pl. feszszabályzó IC-k).



Ez nem félelem kérdése. Az régen rossz lenne, ha félelmek alapján terveznék bármit is. Ez egy tapasztalat, illetve mérhető jelenség. Ez is tudatos döntés eredménye. Ha a lényeg a minél jobb hang, akkor kihagyom. Elég kellemetlen, hogy mindent elkövetsz tervezéskor, hogy a félvezetők legfőbb hibáját, a feszültségfüggő kapacitásokat kiküszöböld, aztán visszateszed a védelem diódájának formájában. Pontosan ez az a fajta torzítás ami a sokak által "félvezetősnek" mondott hangzást okozza.

Sajti

Itt van egy jól méretezett védelem:

A cél a 200W/4ohm kimenő teljesítmény. Ekkor a csúcsáram 10A. A védelem ennek a duplájára van beállítva.
A kimeneti áramlimit 2ohmos terhelésnél:


A kimeneti áram 1ohmos terhelésnél:


A kimeneti áram 0,5ohmos terhelésnél:


A kimeneti áram rövidzárlatnál:


Sajti

ha beleszol a vedelem a hangba akkor talan keves a kakao, ideje nagyobb teljesitmenyu erolkodot fabrikalni

meglepodnek ha Sajtii nem ismerne, itt egy nagyon jo irasmany a tobbieknek
http://hifisonix.com/wordpress/wp-conte ... 3-2012.pdf

Ha ez ilyen egyszerű lenne... Valószínűleg rosszul magyarázhatok el valamit, mert a lényeget nem tudom megértetni veled

Sajti

szerintem ertem a lenyeget, no para

A pirossal kiemelt mondat alapján nem.

Sajti

ha tisztan ohmos terhelest veszunk, egy jol meretezett VI limiter csak teljes kivezerles kornyeken avatkozik be jelentosebben.

ha van otthon egy 50W-os erositom amit a megszokott hangeron hasznalok es hallom hogy a limiter beleszol akkor egy 200W-os jobb lesz ebbol a szempontbol is

most ird meg miert nem igy van

Nem ez az alapprobléma. Lehet úgy méretezni a limitert, hogy

1, ne határoljon hamarabb, mint kéne
2, olyan módon határoljon, hogy ne rongálja a hangminőséget, hanem például kapcsolja le az erősítőt

Az alapprobléma az, hogy bármilyen áramhatároláson alapuló limiter puszta léte már hallható. Nem kell működnie. Kiveheted az emitter ellenállásról a védőtranyó bázisára menő ellenállást, amivel deaktiválod a védelmet. Ennek ellenére mérhető és hallható marad. Sajnos az alkalmazott alkatrészek szórt paramétereinek hatását nem tudod eltüntetni.

Sajti

hat ha a puszta lete is gaz akkor nem hasznalj ilyet, egyszeru igen, szimulacioban lathatto a jelenseg amirol irsz, de hogy hallhato lenne abban ketelkedek

kerdes, egy 3EF erostonel hova kotod a vedotranyok kollektorait ?

Az első EF pár bázisaira.

Sajti