audiodiyers.hu

ilyen temat nem talaltam

par eve csinaltam egy ilyen cuccot de arra a DC vedelem is ra volt rakva
https://www.youtube.com/watch?v=QMYUAJ7LMV4

most ujratervezem, vedelem nelkul, mcu vezerlessel

ma eddig jutottam, meret 100x157mm

Én ezt sokkal egyszerűbben elintéztem, mármint a softstartot. 2db alkatrész az egész, egy NTC és egy 6VDC relé. A trafó szekundere után az egyik DC fűtőfesz 22000uF kondija feltöltődik, akkor átkapcsol a relé, leválasztja, rövidrezárja az NTC-t.
A következő szoftstart szint a csöves diódával egyenírányítás az anódfeszhez.
A csöveim 13éve működnek azonos pozícióban, közel 10ezer órásak, csupán az orosz katonai(?) 6D22S diódákat kellet cserélnem.
Pukkanás, nem az nincs, nem kell bemenet és kimenetet sem némítanom.

Szia.

Csináltam én is egy ilyen kütyüt, az anód feszültséget is ez kapcsolja késleltetve.

A lágy indítás bekapcsoláskor nálam 25s. Így a csövek lassan, fokozatosan fűtenek fel, tovább bírja a fűtőszál.

Anódfesz rákapcsolásnál érdemes a lágy indító relét 2-3s-ra elengedni, majd újra meghúzatni, így finoman töltődnek fel a pufferek, semminemű pukkanás nem keletkezik. Anódfesz késleltetés 2 perc, így bőven van ideje átmelegedni a katódnak.
Addig a bemenetet némítva tartom.

_________________
while(!sleep) sheep++;

Ebben sincs semmi bonyolult, a lagyindito csak egy resze, van meg kb 5 masik funkcio is, a halozati szuro pl eleg fontos dolog szerintem.
Az abran rosszul tuntettem fel, nem NTC hanem PTC kell az ellenallasokkal sorba. Erre azert van szukseg mert ha az RE2 vmi okbol nem huz be, akkor ne egjenek le az ellenallatok es ne keletkezzen tuz vagy ilyesmi. Fo a biztonsag uraim !
Hasznalhatjuk 1-1.2 kW-os terhelesig, tehat max 2x600W-os trafot is elbir. Na, ez a cucc mar felnotteknek valo, nem gyerekeknek
Inditaskor az aramlokes eleg gyorsan lecseng, kb 5-10 ciklus alatt, igy eleg 100-200ms kesleltetes.

Én ilyet használok:

https://hu.mouser.com/ProductDetail/Ametherm/SL22-10008?qs=sGAEpiMZZMuqZeNK75brDxRgT1KUh2F41tzTLpJ2fKg%3d

500VA-től 1500VA-ig jó volt, 1-4mp-es késleltetéssel. Sokkal kisebb helyet foglal, mint a szokásos huzalellenállások.

Sajti

atneveztem, atpofoztam, kesz

a hely nem volt szempont, volt eleg. de most csinaltam egy dc szuros verziot is, ide mar kisebb cuccok kellettek

Miért nem csak egy relén (kontaktuson) megy keresztül bekapcsolt állapotban az áram?

Az erosito hatlapjan lesz egy mechanikus kapcsolo. Ezzel tudod aktivalni a keszenleti allapotot, a vezerles aram ala kerul. Magat az erositot ketfelekepp lehet bekapcsolni. Nyomogombal az elolapon vagy egy masik berendezessel (jelen esetben ez a REMOTE_MASTER). Ez lehet pl egy IR taviranyitasu preamp. Ha a REMOTE_SLAVE jelet kap, behuz az RE1 es aramot kapnak a trafok a termisztorokon keresztul amiket 1mp belul athidal az RE2.

Ez eddig OK, de én arra kérdeztem rá, hogy miért így van elrendezve, összekötve az RE1 az RE2 és TE1, TE2 ?
Lehetne úgy, hogy bekapcsolt állapotban csak egy relé legyen az áram útjában. Miért döntöttél így?

Nem a legjobb megoldas ha a termisztorok az aramkorben maradnak. Parametereik valtoznak a korulmenyekhez kepest (aramfelvetel, homerseklet). Ezekre az aramkorlatozo cuccokra csak rovid ideig van szukseg, jobb kiiktatni oket. A TE1,2 lehet NTC vagy PTC, esetleg NTC+PTC.

Nem is kell, de R1-et bekötheted a C10-C11 közös pontja és C1 felső vége közé is. Akkor ezen az egy relékontakton megy át az áram.

Sajti

itt nincs R1

A relé kontaktus 99,999%-ban kizárja-rövidre-zárja az NTC bármilyen hatását. Amikor azon már nem folyik áram, visszahűl, ellenállása sokszorosra emelkedik. Ha a váltó kontaktussal az megszakítanád, akkor keletkezik egy átváltási lyuk, amikor egyik kontaktus sem zárt (NO/NC sem), ez viszont lökne egy újabb tranzienst a trafó primeren. Ha mégis bonyolítanád, akkor egy másik relével kéne játszani, átfedési időkkel.
De azt miből gondolod, hogy ide PTC (is) való?

Elnézést: RE1-et...

Sajti

igy sem ertem sajnos, biztos keveset aludtam

Én is így gondoltam, ahogy shany rajzolta. Így egy relének kell csak folyamatosan mennie, ami azt jelenti, hogy a standby trafó kisebb is lehet...

Sajti

igy mar ertem, most megnezem a nyakon is, ha jol bepasszol akkor valtok

valtottam parhuzamosra ... kosz, orom veletek forumozni !

ilyen lett. egyeb javaslat ?

Meg jo, hogy a kinaiaknal most szunet van, egyebkent mar megrendeltem volna a panelt. Igy van idom minden nap vmit modositani

A JLCPCB-t akarom kiprobalni. Van tapasztalat ?

A Pcbway-t és a JLCPCB-t próbáltam eddig. A JLCPCB-től 2 hét körül itt voltak a panelek a legolcsóbb posta opcióval. A pcbway kicsit lassabb (~3hét). Gyakorlatilag azonos minőség, mint a pcbway, talán a szitanyomat szebb a JLCPBC panelon. Eddig a standard 10db 100x100-as zöld panelt próbáltam. Ahogy néztem a JLCPCB-nél nincs megkötés a darabszámra, ha sok kis azonos panelt gyártatunk. Ha ráfér az 1000cm^2-re, csak minimàlis plusz költség jelentkezik.

Én is rendeltem már tőlük, ha a drágább DHL-es szállítást választod, 1 hét alatt megvan az egész!
(ami azért már gyilkos...)
A JLCPCB-nél a színek felárasak.
Most még annyival tekertek a dolgon, hogy a rendeléseddel együtt (egy postaköltség) elküldik az LCSC.com-ról rendelt alkatrészeket is.
(egyelőre azért nem egy mouser, de hosszabb távon beokozhatnak még a nagyoknak is)

koszonom az infokat. pont a gyorsabb postaert akarom kiprobalni. legutobb 4 hetet vartam a pcbway-re.

A JLC-nél két nap alatt elkészülnek a pcb-k. Fázisonként követhető, hogy hol tartanak.
A normál posta viszont kiszámíthatatlan, érdekes látni, amikor hetekig hozzá sem nyúlnak Magyarországon.
(A DHL nagyon gyors, de pluszköltség.)

A pcbway-nél 72 óra az átfutás, és ugyanúgy követhetőek a lépések. Ebben szerintem nincsen nagy különbség. Egyik panelizálásért kér felárat, a másik az extra színekért. Nem alakulhat ki nagy különbség, mert a drágábbnak, vagy a lényegesen lassúbbnak felkopik az álla...
A posta valóban teljes lutri. Nekem volt olyan, hogy az egy héttel később feladott panel 2 héttel beelőzte a korábbit. A szállítási idő 1,5-5 hét között ingadozik, és nem igazán merném a kínai részre kenni a dolgot...

Sajti

olcsobb is, ha jol szamoltam

10db feher panel 100x160 mm
PCBWAY 46+13(ChinaPost)=59USD 3-4 het
JLCPCB 17+10(ePacket)=27USD 2-3 het

A JLC korrekt, 4 rétegnél már 2 féle stackupból lehet választani...

megsem teccik annyira a parhuzamos kapcsolas. ha az RE2 idokozben elromlik az RE1 erintkezoi is meg fognak sulni

Ez szerintem nem akkora veszély a mai modern reléknél, amik még olcsók is, tehát simán lehet cserélni mindkettőt...

Sajti

es ha igy csinalom ? https://www.markhennessy.co.uk/a4/control.htm
meg soha nem volt szerencsem triakhoz milyet hasznaljak ? hutes kell ?

...majdnem hogy 20 éve, hogy mikrovezérlős dimmereket és switcheket terveztem...
kb 2 diódányi feszültség eshet A1 és A2 között, így azt a 1-2 másodpercret valószínűleg hűtés nélkül is át lehet vészelni.
a triakot igazán csak 3 bizonyos negyedben illik vezérelni mégha oda is van írva a triak adatlapjára, hogy 4 negyedes, így oda kell figyelni, hogy melyik lábak közé van téve a MOC
másik amire felhívnám figyelmed az a minimális tartó áram, ugyanis induktív és/vagy alacsony terhelés után állandóan újra kell triggerelni a triakot, a MOC ezt megoldja, csak szerencsétlen dolog, ha kapcsolgat.
én nem vacakolnék vele, a relé tökéletes megoldás.

a triak csak 0.2mp-ig lenne az aramkorben, szoval hutes nem kell
a driver meg legyen random-phase, ezt olvastam (induktiv terheleskor a nullaban kapcsolas a legrosszabb)

Sajti, te mar sok PA erositot tanulmanyoztaz, mi a leggyakoribb megoldas ?

NTC(k)+relé. Második relé nincsen, mert a távirányítás ott nem szempont.

Sajti

triakosok, jol van ez igy berajzolva ? feltetlen kell a snubber is ?
amugy mar megrendeltem a 2 reles verziot, 80%-on van a gyartas, csak kivancsi vagyok es picit sajnalom a dontesem

ez a ficko is pont igy csinalja
https://www.neurochrome.com/iss-intelligent-soft-start/

Korábban használtam erősítő előtt, külön dobozban diódás DC blokkolót, 35A-es greatzel, párhuzamos elkókkal és foliakondival. Az erősítőmben van egy jókora 900VA-es táptoroid, amit persze csak max 50%-ra terhelek ki. A toroidok szenvednek leginkább a hálózati DC szinttől. Egyszer úgy találtam hogy ez a diódás blokkoló alig javít az egyébként nagyon változó trafóbúgáson, viszont a hangminőséget hallhatóan rontja, nem nagyon, de jobb nélküle.

A múlthéten gondoltam vissza próbálom azzal a szándékkel, megmérem a trafóbúgás változást vele és nélküle. A telefont rátettem az erősítő fémsasszira, azon van egy Sound Meter app, ami hangnyomás szintet regisztrál, nem kalibráltan, de a mikrofonja sávszélességében. Zene nélkül, csak bemelegítve a csöves monoblokk, a hangszóró susorgás és abból nagyon halk brumm ide nem hallatszik, a telefon testhangként kapja a búgást. Nagyon tanulságos volt. A búgás mértéke folyamatosan változik, pár másodpercenként fel-le. A változás relatív értéke 10dB-35dB(?) között mozgott, ez nagyon durva. De a legfontosabb. a diódás blokkoló ezen láthatóan nem sokat, vagy semmit nem csökkentett. Mivel soha nem volt konstans búgás szint (DC szint), még azt sem tudtam mérni, hogy 2-3dB-t javított-e.
Úgy hogy továbbra is DC blokkoló nélkül zenélek.

Viszont az utolsó kapcsrajzodon a DC blokkoló greatzel a két elkót nem párhuzamosan, hanem sorba és polaritással szembe kéne kössed, ahogy a rajzon van, úgy durván megszaladhatnak.

Igy is oke. Normalis esetben csak a kondin folyik aram a diodaknak vedelmi szerepuk van.
Ha sorba kotom akkor az eredo kapicitas a negyede. 100mF 50Hz-en kb 0.033 ohm, 25mF pedig 0.12 ohm. 6A aramnal a kondin 0.2V illetve 0.8V lesz.
Minel nagyobb a kondi annal kisebb lesz a feszultseg rajta egy adott aramnal, igy a hoveszteseg is.
Sok esetben 2 dioda nem eleg, 3-4 mar jobb eredmenyt hoz.

?????
biztos vagy te ebben?
akkor minek is a 25A-es diófa? Ezzel a logikával elég lenne 2db 1F-os kondi, diódának 1N4148
ugyan tedd már be egy szimulátorba.
Annyit segítek, minél nagyobb az elkók eredő kapacitása annál inkább megjelenik az a fránya DC a másik oldalon is. Ugyanis a hálózati DC nem valódi DC, hanem a szinusz pozitív és negatív hullámok asszimmetriája az összevissza terhelő főleg kapcsi tápoktól a hálózaton.
A két diódányi feszültség mégis csak 1,2-1,5V lesz és pont ezzel a +1,5V és -1,5V tartományban egyenlítene ki a két dióda ág, attól függően, melyik oldalra esik a szinusz asszimmetriából a nagyobb kitöltés. Opció lehet, a négy dióda oda vissza, (dupla greatz) ez elvben hatásosabb lehet, viszont még többet ront a hangban.

a diodakon is folyhat aram, nagy is
- tranziensek, pl bekapcsolas
- nem megfelelo kapacitas vs aram
- dc a halozatban
- kondi meghibasodas ?

a diodak vedik a kondit feszultseg es teljesitmegy szempontjabol, egyuttal meghatarozzak v dc szures nagysagat

4 diodanal mar soros elko kapcsolast javaslok

egy kis adalek
http://sjostromaudio.com/pages/index.ph ... heavy-duty
olvas Article Index

csatolt file: kulonbozo kapcsolasok, en a Bryston-t hasznalom

Elektrolit kondenzátor fordított polaritás maximum 0,5V-ig még biztosnásgos. 0,5-1,5V között megindul a hidrogén képződés, rövidzár stb. 1,5V felett .... ???? Nem érdemes az elkókkal ennyire spórolni.
/Ha a táptrafód EI vasas és nem toroid, akkor tényleg felesleges a DC blokkolóval bajlódni/

https://en.wikipedia.org/wiki/Aluminum_ ... se_voltage

kb 2V-ig meg biztonsagos, a Bryston igy valaszolt egy kerdesre

The capacitors used are installed in parallel and with their polarities reversed. They are large value 105 degree caps, and clamped by the 35 amp bridge rectifier so the voltage across the caps can never exceed but a few volts. Because the voltage is clamped, the life of the caps will be in excess of 20 years. I checked with Service Manager and we have never had a repair issue with this circuit.

a wikin emlitett 1.5V az allando DC-re ertendo, itt meg valtoaram van

nekem tok mind1, mindenki csinalja ugy ahogy akarja, egy biztos, a bryston mernokei sem hulyek

a lenyeg, nem a diodak szurnek hanem a kondenzator

elfelejettem meg egy dolgot megemliteni, bar kiolvashato abbol amit elobb irtam

ha a bejovo halozat tok szimmetrikus (nincs DC) de a kondik alulmeretezettek es emiatt a diodak nyitnak, akkor mar lesz DC a kimeneten. nehany tized-szazad, attol fugg mennyire egyformak a diodak

Ahogy gondolod, sajnálod a biztonságra a többlet kondit.
Egy mentő kérdés:
Ha a kondenzátorok viszik az üzemi áramot nagyobb részben, a dióda meg csak a kondit védi??? Szerinted ha kondi--dióda DC blokkoló helyett a készülék elé egy legalább kétszeres típus teljesítményű leválasztó transzformátor lenne beillesztve, azon keresztül táplálnák az erősítődet, ami csak AC komponenst enged át a szekunder oldalára, akkor is eltünne a DC összetevő, amitől idegesek a toroid trafók?

kerdezz meg okosabbakat mint en

úgy látom, kötekedésnek veszed, amit javaslok, tapasztaltam, linkeltem, számoltam stb, kár így felfogni.

Ha majd megépíted, akkor mérhetsz áramot, feszültséget szkóppal a kondikon, diódákon, de addig is próbáld berakni szimulátorba. A szimulátorban egyszerűbb esetben a generátor 50Hz 230V feszültséghez adsz 1-2volt DC szintet, a valóság sajnos nem DC-ben jelenik meg. A kérdésként feltett leválasztó trafó szinte változatlan formában vittei át a pozitív és negatív, nem ideális és nem azonos kitöltésű szinusznak gondolt feszültséget, ezért észrevehető mennyiségben nem csökkentette a toroiddal tapasztalható trafó búgást. Ha egy leválasztó trafó nem csökkenti érdemben, akkor egy kondenzátor páros ami impedancia értelemben fordítottja lehet a leválasztó trafónak, akkor hogy is végzi ezt a DC blokkolást? Tehát a diódás-kondis DC blokkolóban az érdemi dolgot a diódák végzik. Sajnos azzal kellemetlenséggel, hogy a nyitási-zárási pillanatokban a töltéstárolásukból származó tranziensek plusz zavarkomponenssel támadják a megtáplálni szánt készülék trafóját.

Ha szimulálsz és majd mérsz, akkor láthatod, a kondik lényegében csak akkor visznek áramot, amikor a kettő soros dióda páros zárt, vagyis a feszültség/áram nullátmenete környékén, azon túl bizony a diódák. Ezért is kell nagy áram keresztmetszetű dióda, legyen elég nagy, hogy ne mutasson a hálózat felől korlátozóan nagyobb impedanciát mint a sima hálózat.

Annak ideje, amikor ezzel foglalkoztam ezt a furcsa szinusz asszimmetriát, ami nem DC, úgy mértem, hogy készítettem külön kettő egyutas egyenirányítót, jó nagy puffer kondival, ebből lett kettő DC feszültség. A DC feszültségek eltérése arányos ezzel a "DC bajsággal". Így a két egyenirányított pufferelt DC eltérése 300-800mV tartományban volt, és már toroidnak nem tetszett.