miczo írta:
shany írta:
léteznek highend ethernet kábelek is, a TCP/IP protokollnak abszolút tökéletesnek kellene lennie bármilyen információ átvitelhez.....mégis - állítólag - nem egyformán "szólnak" ezek a kábelek sem.
Összetett a probléma rendszere. Vannak a kábelek, illetve ezek villamos paraméterei. Villamos paraméterek különbözöségei jelentkeznek a feldolgozó áramkörökben, idözítési, bufferelési problémákat okozva, amit így vagy úgy, trükkökkel (aszinkron-szinkron konverzió, fifo, bufferelés stb..) megpróbálnak kiküszöbölni. A hardware felett ott van a protokoll réteg, illetve annak hardverközeli (mikrokódolt) vagy szoftveres (driver) megvalósítása. Erre ülnek rá az audio layerek protokoljai, driverei, lejátszó szoftverek. Ezek is sajnos mind hallhatók.
Ha csak kábelt cserélsz egy rendszerben, akkor jó eséllyel a hardverközeli idözítések és a receiver kínlódásait fogod hallani az idötartományban (mert ugye bitperfekt, az adat mindig helyesen érkezik). Az idötartomány ingadozására viszont nagyon érzékeny az agyunk feldolgozó mechanizmusa.
Vannak olyan hatások amik jelenlegi fizikánkkal nem magyarázhatók, csak alternatív (jelenleg nem hivatalos, nem elfogadott) fizikai magyarázatok vannak rájuk. Tudnék nagyon szemléletes kisérleti példát mondani, de szerintem ez nem tartozik ide. Szerintem, itt (minden misztikán túl) a digitális feldolgozó rendszerek kvantáltsága és az idötartományi jel folytonosságának zavarából jönnek ezek a hallható hatások. Szerintem nagyon nehezen található korreláció bármnilyen kábel paraméter és a hang közt. Nem a kábelhez magához van köze, a kábel villamos viselkedése csak átvitten okozza a hatást. Akkor jó egy digitális protokol ha maga a csatorna nem tud visszahatást létrehozni az átvitelre. A digitális átvitel célja is valahol ez lenne. Sajnos ez az USB-re nem teljesül.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy dobjunk ki minden USB audio eszközt, csak azt, hogy ez a digitális kábel mizéria egy orbitális nagy átb@szás (az árakat és a hozzá tartozó müszaki tartalmat nézve). Hodykáék legalább megpróbáltak egy aránylag olcsó és jó (biztos, hogy nem tökéletes!) megoldást csinálni USB-re (eleve létezö nagyfrekis kábel, tiszta réz). Szurkolok neki, jó ötlet, ha már valaki ragaszkodik az USB-hez.
Szerintem a dolog nem ennyire misztikus, ahogy itt leírjátok, csak jó bonyolult.
A helyzet az, hogy az elektromos áram frekvenciától függően nem ugyan-úgy terjed minden vezetőben. A hétköznapi használatban villamos vezetőként ismert és leggyakrabban rézből készült huzalokat az egyenáram "szereti" a legjobban. Ahogy nő a frekvencia egyre inkább érvényesül az un. áramkiszorítás jelensége. Ez azt jelenti, hogy a frekvencia növelésével az áram nem a vezetőben, hanem az azt körülvevő térben terjed. Ez az un. skin hatás. Egészen nagy frekvenciákon, pl. mikrohullám (GHz-es tartomány és ez felett) a jel már nem vezethető hagyományos vezetőben, hanem un. mikrohullámú tápvonalakon. Ha valaki szétszed egy otthoni mikrosütőt, a magnetron és a kezelő tér között egy kb. 4,5cm x 9cm-es zártszelvényt talál. Ez a mikrohullámú tápvonal, itt nincs klasszikus vezető. A jel vagy energia a tápvonalban mágneses és elektromos módusokban tejed.
A mi esetünkben használt néhány MHz-es tartomány pont a köztes eset. Itt még van a vezetőben terjedő jel, de a kiszorítás miatt a jel egy része már a térben is halad. Ezért előnyös itt a koaxiális elrendezésű vezetők használata.
Nagy frekvenciákon a vezetékek elosztott paraméterű hálózatként viselkednek, azaz egymás után kapcsolt R-C aluláteresztő elemek sokaságaként lehet öket leírni. Itt már érvényes az un. távvezeték elmélet. Ez szerint minden olyan vezető melynek hossza összemérhető a benne folyó áram hullámhosszával, távvezetékként viselkedik. Lambda = c / f
MHz-es tartományban már néhány méter vagy deciméter hosszú vezető is ilyen. Itt a vezeték lezeáró impedanciájától és a vezeték hosszától függően, haladó és visszaverődött hullámok alakulnak ki, melyek bizonyos pontokon erősítik-gyengítik egymást. Mivel a jel frekvenciája sem pontosan állandó (pl. audio adat esetén az egymást követő egyesek és nullák száma folyton változik), ez jitter kialakulásához is vezethet.
Ezt a helyzetet bonyolítja még a vezető anyagi tulajdonsága, a dielektrikum (szigetelő) tulajdonságai, a vezetékek egymáshoz és a környezetükhöz képesti kapacítása, átvezetése.
Számításuk még abban az esetben sem egyszerű, ha a lezárásokat tisztán Ohmosnak tekintjük. A valóságban a lezárások is gyakran komplexek, tehát frekvencia függőek. A pontos számításokhoz legtöbbször nem állnak rendelkezésre ezek a paraméterek.
A kábelek pontos mérése sem egyszerű feladat. Nagyfrekvenciás hálózatanalizátorokat igényel, melyek ára X x 10.000.000 Ft körüli is lehet.
Így aztán marad a kísérletezés a DIY-er legbiztosabb fegyvere. Jó minőségű kábeleket kell kipróbálni, van amelyik beválik, van amelyik nem. Szerintem a profik is gyakran ezt teszik, hozzáadva némi misztikus körítést, hogy milyen ötvözet, meg milyen fonás stb., aztán sok pénzért eladják a ruhaszárítókötelet is, csak szóljon.
Belépés
Regisztráció
GyIK
Nagyon sokat számít a hangban!
:
Nehogy a DAC-al hajtsam meg a PC-t véletlenül. Hűha!
Eladó az a drót, vagy egy bármikor gyártható diy termék?
