audiodiyers.hu

Nem tapogattam a hátlapját, de szerintem az mintha Tannoy Mercury F1 volt, az meg gyári adatok szerint 6,6liter

Vajon egy high-end Show on van nagy hang?!
Persze a kérdés költői, de akkora hodályt bezenélni mint a fenti terem nem egyszerű de nem is ez a cél, ilyen a hely adottsága.A kis szobák meg nagyon kicsik talán12m2? ott megiszonyú állóhullámok tudnak kialakulni a csillapitatlanság miatt. Persze jó hogy van legalább egy hely ahol össze tudunk röffeni.
KD-na üzenném hogy nem kapok agyvérzést ha nem dicsérik a rendszerem, az már számomra úgy szól ahogy mindig is szerettem volna . Magamnak építek nem másnak, csak a saját elvárásaimnak kell megfelelnek.

_________________
72 audio

Az egy Mercury M1 volt, és valóban 6 liter körüli térfogattal...

Meglepően jó volt! Ezt jól kifogta KD, gyakorlatilag anyag ár alatt vette...

Model Mercury M1

Speaker Type Main / Stereo Speakers
Construction 2-Way

Technical Details
Peak Power Handling 70 watt
Frequency Response 55 Hz - 20 kHz
Impedance 8 ohm
Sensitivity 87 dB

Esetleg,ha valaki érdeklődik ilyen ládák után (Tannoy M1) nekem van egy pár eladó Cherry színben.Esztétikailag nem tökéletes sarkai kicsit ütöttek.Amúgy tökéletes nem buherált.Privátban.....

_________________
Üdv.
Gyurka.

Ja,és az előző képen pont én látszódom....

_________________
Üdv.
Gyurka.

Ez tényleg egy nagyon jó kis doboz. De sajnos a 87dB-s érzékenység egy SE triódás végfokhoz nem biztos, hogy elég lenne.

Sajti

Valóban nem elég a 2-3 wattos triódás SE teljesítménye az ilyen 90 dB alatti dobozokhoz...
A triódás talin is volt ilyen tapasztalatom, amikor egy hasonló kis dobozt rákötöttek egy ilyen kisteljesítményű erősítőre. Toltam a hangerőt, amíg a poti meg nem akadt a végállásnál - és nem akart megszólalni
Visszakötve a szobában demóhoz használt ovális, papíros, NDK széles sávú hangszórót - egyből volt elegendő hangnyomás.

Üdv: TJ.

Az első triódáson volt egy Proac 1SC. AZ 300b-vel akkorát zenélt, hogy dőltek a falak . Persze csak egy kis szobában.
86dB, 8R a gyári adatlap szerint. Azóta is fáj a fogam egy hasonló képességű dobozkára.
A másik szintén nagyot zenélő kicsi Pagrus Puttója volt, szintén 300b-vel. Az még 86dB sem lehetett.

_________________
A privátokat megítélésem szerint nyilvánosságra hozom. Így írjatok.

Nem vagyok mazochista, de meghallgattam itthon még egyszer a "műsort".

Elég jól ismerem, hogy hogyan szól az én rendszeremben a digit vonal (laptop->Jlsounds mint USB/SPDIF átalakító, PCM63 DAC I/V trafóval és E88CC /igazából Siemens CCa/ csövekkel, #26 csöves előfok trafós hangerőszabályzóval, 10W-os "Powerdrive" 300B végfok, Acoustic Energy 3 hangfalak, 4.2m*6.5m rendesen bútorozott -padlószőnyeg, kárpitos kanapé és fotelek, pár ezer LP és könyv közel plafonig polcozott szekrényekben- szoba), és ezek a felvételek is, hiszen a többségét rendszeresen használom tesztelésre.

Amin változtattam ma: bekerült a DAC helyére Sajti "Music Streamer HD" /alias szappanos doboz / DAC-ja és kábele. A DAC valamilyen IC kimenetű.

A színpadkép kicsit szűkült -inkább mélységben és magasságban-, a hang kicsit "szárazabbá" vált, de mélyebbre megy (rendesen meg tudta mozgatni alattam a kanapét) és a dinamikából semmit sem vesztett. Szinte csak a Doráti féle Sztravinszkij/Tűzmadárnál éreztem, hogy visszatenném a saját DAC-omat.

Aztán jött a Barbatrükk, kicseréltem Sajti interkonnektjét a saját gyártmányú helikális ezüstre (ezzel hallgattuk szombaton).

És lőn világosság!

Mintha nem is ugyanaz a DAC lenne (az ára kb. annyi lehet, mint a DAC-omban levő két cső ára, ami azért nem kevés)!
Mondjuk a Tűzmadárnál a véleményem ugyanaz maradt.

Hogy mi ebből a tanulság?
Szinergia.

Egy bejáratott rendszerben lehet egy komponenst cserélni és megítélni, hogy szubjektíve hogyan szól, de még egy komponens cseréje már felülírja az egészet.

Legközelebb teljes láncban cserélgessünk egy elemet, mert különben úgy járunk, mint most.

Eléggé OFF:
Nem tudom próbálkoztál-e másféle PC-vel, de az eddig olvasottak és a tapasztaltak alapján is - vélhetően - világok választják el a cuccod képességét attól, amit egy laptophoz képest, egy speciál PC-vel nyújtani tudna.
Tapasztalatból tudom: hiába Xmos, galvanikus leválasztás, közvetlen reclock a kimeneten, "átjön" a PC.
Ha tesztelted már ilyen szempontból, akkor nem szóltam

Off
Mivel nálam a digit vonal abszolúte másodlagos (elsősorban LP-t hallgatok), ezért ennél többet "nem érdemel".

Sem időm, sem kedvem jelenleg energiát áldozni egy külön "audio" gépre, mivel a digit nálam háttérzenét jelent csak (munka közben, mint most is, amikor nincs energiám cserélgetni az LP-ket).
On

Hogy analóg vagy digit szól jobban az nagyon rendszerfüggő. Egy jól összerakott full digitális rendszerre azért felkapnád a fejed és nem háttérként hallgatnád .

A találkozón felsorakoztatott laptop + Win7 + Foobar sem volt egy jó választás szerintem. Erősítőket tesztelni ennél audifilebb forrás is lehetett volna.

Igen, pl Raspi Digi plussz+ a DAC-od, ami ott is volt. Az majdnem olyan jó, mint az enyém. Vagy egy HiFi Linuxos gép.

Azt az analog lemezjátszót aminél egy digitális cucc jobban szól azt a Dunába kellene dobni. de az környezetszennyezés lenne.

Egyetértek, ilyen mértékű környezetszennyezés megengedhetetlen!
A találkozóról: ismét pazar szervezés és ellátás, rekord létszám. Én nem láttam ilyen sötétnek a padlástéri helyzetet, sőt: ez ős-csotrogány Neckermann zenélt, de igazán. Valahogy eddig legjobban, az általam hallottak közül. Teljesítmény is elég volt neki 300B-től fölfelé. Nálam a két kékvérű vasas trafó vitte a pálmát (DHT, Krizsi), gratulálok. A többieknek is, hiszen a leggyengébbel is szebben zenélt EZ a hangfal, mint az egyébként (és más dobozokkal kiváló) saját akkus végfokommal. Ez persze otthoni próba volt, hiszen ide nem vinnék ilyesmit.
Ilyenkor mindig belázasodok, és előszedem a félbeszakított csövi projektemet

Most akkor dobjam, vagy ne dobjam a Roksan Xerxest?
Előtte azért leszedném róla az SME IV kart és a Supex 900 hangszedőt.

Ugyan már miért fárasztanád magad ilyen munkával, csak szólj hogy hol és mikor akarod bedobni a Dunába majd ép arra csónakázom

Remélem a PSE 4p1l-ről már letettél. Iszonyat mikrofóniás.

Nem mérted meg véletlenül a Neckermant? Kiváncsi lennék egy impedancia menetre.

Van egy csomó 4p1l, kipróbálom. Aztán jöhet valami ritkaszág-dlágaszág (500V alatt)
Mértük Zsoltival Herr Neckermannt, de csak úgy hányavetin egy frekimenetet: elég lineáris volt emlékeim szerint.

Igen jól emlékszel Egy kissebb helyiségben mint a tetőtér nagyot alakított volna.

Szia!
Én másként fogalmaznék: az a digitális cucc, ami jól átgondolt és korszerű elemekből van felépítve, fel kell, hogy vegye a versenyt egy analóg rendszerrel. Nem azt mondom, hogy feltétlen jobbnak kell lennie nála, de mindenképp méltó versenytársa lehet. Ha sokkal rosszabbul szól mint az analóg, akkor azt kell kidobni. Így már ketten úsznának a Dunán.
Mind a két technikának megvannak a maga előnyei és hátrányai is, ugyanúgy. Ha te az analógot szereted, a világért se dobd ki, hallgasd.
Az viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a digitális technika és ezzel együtt a digitális zenelejátszás rohamléptekben fejlődik, szinte hónapról hónapra. Ezzel szemben az analóg nem nagyon lép előre, inkább csak a régebbi jól bevált rendszereket veszik elő újra és újra. Mos a kiállításon volt néhány gyöngyszem. Minden elismerésem az analóg rendszereknek, csak én szeretek előre nézni, hogy mi lesz még.
Egyszer ürülnék egy analóg/digit partinak is, persze csakis baráti alapon, nem azért, hogy szidhassuk a másikat. Ott hallhatnánk az előnyöket és a hátrányokat is egyaránt. Remélem egyszer összehozzuk. Én partner lennék.

Mi az, hogy "majdnem" ?

Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint a fénysebességet. Azt sem tudod elérni, bárhogy szeretnéd. Általában ez a helyzet dys-cus cuccaival.................mindegyikkel

Mondjuk összehasonlítani azonos hangszinten! az eredeti analóg és CD Wall lemezt, elvileg azonos mesterről készítették.

Az, hogy az adatlapokon egyre nagyobb számok szerepelnek, még nem jelenti azt, hogy jobban szólnak.

Melyik az "eredeti" LP? UK Harvest?
Két különböző országban -ugyanolyan nyomólemezről- nyomott lemez között több különbség van, mint a CD és az LP között.

És a digit mi legyen? CD, SACD, vagy esetleg DVD Audio?

Sajti

Én nem számokról írtam, hanem fejlődésről. És ez füllel hallható.

Ez is szóba jöhetne, mint teszt alany, de én javasolnám, hogy többféle zenei anyagot is meghallgassunk. Nem baj az sem, ha nem egy mesterről készültek, a különbségek akkor is hallhatóak. Az egyféle zeneanyag A-B tesztje nem mindig ad valós képet, néha félrevezeti a hallgatót. Aztán más zenéket is hallgatva derül ki, hogy az igazság a másik oldalon van.

"Az viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a digitális technika és ezzel együtt a digitális zenelejátszás rohamléptekben fejlődik, szinte hónapról hónapra."

A CD halódása közepette én inkább csak útkeresést látok. Mind a csipek, mind a zene folyam csipig jutásának tekintetében.

No ná! Amibe nincs trafó és cső a jel útban, az mindig hátrányban van. A baj az, hogy lehet sok jobb DAC van az enyémnél, de akkor miért az enyémhez hasonlítjuk őket?

Aha!, csak nehogy má SE-n legyen a hasonlítás, meg valami Űber szupi hangfalon.

Dys-cus mint a hifi etalonja Nagyon szerény.

Miért ne lehetne SE -n meg egy profi hangfalon az összehasonlítás . Az eltérés ott is releváns. nem de ?

Szerintem a CD sajna nem vetélytárs egy jó LP s rendszernek . Annak ellenére hogy nagy CD gyűjtő vagyok. Büszke vagyok rá hogy munkatársaim, néhányan barátaim voltak a Philipsnél azok a szakemberek akik nagy részt vállaltak a kifejlesztésben. illetve az írható lemezek ,és írók kifejlesztésében Viszont egy jó rendszer és a nagy felbontású formátumú zene már keményen konkurencia lehet.

Sok kedvelt, és kiváló hangú LP-n megjelent felvétel készült digitális technológiával. Persze az is igaz, hogy nem ezek a legjobb hangú LP-k.
Ahogy a mágneses stúdiótehnikai eszközökre felvett anyag is romlik lemezre nyomva ugyanúgy a digitális sem javul. A digi vonalon meggyőzőésem, hogy a legnagyobb minőségromlást azok az technikai tényezők okozzák amiket az arcunkba nyomnak. Maga a CD szabvány, a költség optimalizált csipek és szközök amikben ezt felhasználják.
LP-nél ott kezőik az élet, hogy csak futómű - hangkar - hangszedő trió értéke egyenként is eléri egy igen csak nem beugró szintű DAC értékét. A babráról már nem is beszélek.

Arról már ne is beszéljünk, hogy a felvétel készítést is költségoptimalizálják. A studió munka egymenetes, ami hiba van azt inkább elektronikusan javítják minthogy újra felvegyék.

Nemlátom igazán fontos kérdésnek, hogy eldöntsük melyik az überfasza. Vannak felvételek amik digitálison csak akkor érhetők el ha valaki bedigizi (túlnyomórészt nem hightech eszközön), és vannak olyan LP-k szép számmal amiket egyszerűen CD-ről nyomtak.
Magam részéről megbékélek azzal, hogy vannak lemezeim amiket LP-ről hallgatok és vannak olyan felvételek aminek egyikéért - másikáért önmagában érdemes egy digi vonalat fenntartani.

Időnként mintha elfelejtenénk miről szól a kütyülésünk. Nem, nem a forrasztópákáról, és a leveriről

Egyébként ha kapás lesz rá a jövő évi triódáson szivesen megszervezek egy tesztet vaamelyik kis szobában nívós LP és digi vonalon. DIY cuccok kizárásával, olyan komponensekkel amiket a piac már elismert.

Mint Ivor Tiefenbrun. Ő is azt mondta, hogy az ő lemezjátszója már csak 12. legjobb a világon. Csak azt nem érti, hogy a 11 legjobbat, miért a 12.-hez viszonyítják, hogy így, meg úgy, ebben meg abban ez a lemezjátszó jobb mint a Linn LP12

Ezt képtelenség úgy eldönteni, hogy elkülönítsük az (jól rögzített) adathordozóban rejlő lehetőségeket a lejátszó rendszer képességeitől mindkét oldalon.

A tiszta analóg felvételi vonalon már nincs mit reszelni, mivel a stúdiók 99% ma már digitálisan vesz fel. Lejátszó láncon futómű, motor, hangkar, PU, RIAA-kon már mikro-minimális hallható és mérhető javulás érhető el. Miközben a lemezzaj, áthallás, mindenféle szöghiba, frekiátvitel, (analóg)torzítások mindig is ott lesznek az LP végeredményben.

A másik oldalon, a reszelés még mindig folyik, ott is készül 120ezer$ nagyságrendű DAC, ( LP rendszerre is el lehet költeni ennyit) és ha nem lenne értelme a beépített képességeknek, akkor nagyon kevesen vennék meg. Jó, persze nem a magyar juzerekre kell érteni ezt a kategóriát.

Ez így van... miután ráköltötted egy kisebb autó árát, és sikerrel, utána már minden "tized orto"-ért meg kell küzdeni.

Addig viszont minden újabb lépcsőfok -jó esetben- egy újabb réteg fátylat húz le -a jó- zenéről.
A rosszról nem is érdemes lehúzni a fátylakat, mert kiderül, hogy Seherezádé 80 kilós és böfög.
Csak a kérdés, hogy a zene(felvétel) megéri-e a fáradtságot.

Ahogy már említették, az utóbbi pár (harminc-negyven) évben a felvételkészítés színvonala drasztikusan csökkent (a nyolcvanas években még legalább két - negyed-fél napos - beállás "járt" egy külső felvételhez, ma pedig többnyire már a zenészek sem találkoznak egy stúdióban).

Amit ma megkapsz "konzerv"-ként az javarészt "McDonald's". Tálalhatod Zsolnain, attól az még az marad, ami.

Ja, és ez teljesen független attól, hogy analógról, vagy digitálisról beszélünk.

Digitális lejátszás fejlődésére itt egy mérés ábra, méreg drága MSB Select DAC egy jellemzője, ekkora dinamika tartomány analóg rendszerben elképzelhetetlen. 180dB-t képtelenség kiszolgálni zenei felvétellel, nincs is rá szükség, de az eszköz erre (is) képes. Ekkora fejlődés (egy paramétert kiemelve) az analóg történetben előfordult egyáltalán?
/lehet további paramétereket is elemezni ennél a DAC-nál, ha nem is mindnél egyformán, de a fejlődés a többi mérhető paraméternél arányos/

Remélem nem sértően írom "DE EZ KIT ÉRDEKEL" a zene a fontos és az bármit tehet bárki akkor is analóg azaz lp - az teljesen más kérdés, hogy nem elérhető ( részben ) és elég körülményes a használata - ezért bukott be anno pl a szalagos magnó is ami sokkal jobb hangot adott mint a kazettás csak piszok nehéz volt az utcán magaddal vinni - persze ez csak az én véleményem .........

Az élő ZENE is analóg minden onnét ered ja és 2 fülünk van.

PS

Ez lesősorban egy technikai fórum, többségben építők járnak ide, ezért a műszaki háttér ismerete, újdonságai, amatőr építhetősége, mi mit szolgál ki, az itt releváns.

LP analóg és digitális formátumok auditív minőségi elsőbbség felállítása helyett van egy hatalmas strukturális változás az LP-vel (és még az analóg szalaggal is) szemben az, hogy minőségromlás nélkül archiválható, másolható, több féle adathordozóra pakolható, az anyag élettartama tökéletesen elválik az adathordozó élettartamától. Ezért 100-200 vagy még több év múlva is használhatók lesznek.

Ezenkívül van még egy hangsúlyos változás, mégpedig az, hogy a digit lejátszók (számítógépszerű eszközök) sokféle digitális audio (audio és kép) formátumot tudnak kezelni, ebbe vastagon beletartozik az, hogy a CD 16b/44k-et meghaladó fejletttebb, sokkal részletesebb, egyre inkább analógosabb formátumokat is le tudnak játszani, 24b/192k (32b/384k) DSD stb. Erre a tisztán analóg világ eszközei nem voltak képesek.

Vissza az LP-hez. Egyre kevesebb LP megjelenés van, lemezenként egyre drágábban lehet hozzá jutni, a mostani LP anyagok is digitális stúdióban készülnek. A felhasználóknál lévő LP-k, pedig használati gyakoriság szerint kopnak, ha minden kíméletes körülette, akkor lassabban, tehát előbb utóbb elvesznek.

A vinil megjelenések csökkenésére, lanyha reneszánszára egy szemléletes ábra:

Ez azért erősen sarkított megállapítás.
Van olyan lemezem a hetvenes évek elejéről, amit már mindennel lejátszottam, csak éppen százas szöggel nem, túl van a sok századik lejátszáson és még mindig jól szól.


Hmmmm...
Mint számítástechnikával hivatásszerűen foglalatoskodó erre azért elmosolyogtam magam.

A számítás/szórakoztató technikában lévő hardver gyártók elemi érdeke, hogy az legújabb digi rendszerekkel a régiek ne maradjanak csereszabatosak...az elmúlt évtizedek leváltott technikái élő bizonyítékok erre.

Üdv: TJ.

Elvileg minden bizonnyal, gyakorlatilag csak akkor, ha rendszeresen átírják az éppen aktuáisan használt adathordozókra. Jó dolog a digitális technika, de az offline archiválása megoldatlan. Lehet, hogy a vege az lesz, hogy ki fogjuk ezeket is nyomtatni papírra, a tartósan meg szeretnénk valamit őrizni...

Gutenberg könyvnyomtatása óta amit le tudunk olvasni, azt mind átírhatjuk többféle digitális adathordozóra, így biztonságosabban megőrződnek a könyvek, írások tartalma évszázadokig, meg még tovább. További előny a digitalizálással, nem fordulhat elő az Alexendriai Könyvtár féle tűz pusztulás, mert ma már a digitális adattartalom atom támadást is tul él, térben elválasztva sok helyen, magán tárolók és szerver parkok rengetegében tárolódik redundánsan.

A számítástechnika kezdetektől állandó része a veszteség nélküli konverzió a következő adatformátumokra. Tehát a tartalom végleg elválik a hordozótól.

Még a számító-gép korszak előtt olvastam egy 6 oldalas SF novellát a 49-es GALAKTIKA-ban. Előkerestem, a 6. oldalon van. Címe: A jelek halála. Akkor még csak analóg jel volt, és könyvek. Elgondolkodtató, mert elvileg a digitális korszakban nem lehet adatvesztés. És mi lesz akkor, ha valaki/valakik/valami elzárja a digitális csapokat???

Át kellene tenni pár fenti hozzászólást a helyére..