audiodiyers.hu

Hát nemtom, nekem a dl103 nem tünik magashiányosnak az ortofon mc20 mk2 mellett.
Na meg nagyon karfüggő is a történet Goldringot eroicát csak akkor vennék ha alkalmam lenne a saját rendszerben kipróbálni, és ha tényleg nagyvonalubb a kogy Krizsi fogalmazott akkor venném fontolóra a dolgot.

_________________
72 audio

Halusnak mondanám, hogy nálam is évekig ment egy Denon DL103-as a Rega P3-24+RB 301-en, de sajnos nálam sem tudta magát kifutni.Egyébként fantasztikus hangja volt és sajnáltam eladni, de ehhez a hangszedőhöz kifejezetten egy nehéz kar ajánlott, ennek megfelelő futóművel.
Nálam anyagi okok miatt még jó pár évig a Rega fog muzsikálni.Most egy Nagaoka MP 110-et nyüstölök, a szinergia kiváló,egységes, nagyon jó lett a hangzás.Ettől függetlenül sokszor hiányzik a DL 103 hajtása stb.Szerintem (saját szubjektív vélemény!) a Rega-hoz egy nagyon jó minőségű mágneses pick up való nem MC.

Igen. Nekem tetszett a DL103 a Zsolti Lenco 75 lemezjátszójában a Krizsi M7 klónjával. Abban a fent említett cikkben a Goldring Eroica MC-t ajánlják a Regába. Mindenképpen MC-ben gondolkodom. Annyira nem preferálom az MM hangszedőket.

Halus kollégának.

103-at regába felejtsd el .Merev mint a vasszög még a rega kar is kevés neki ,rárakhatsz egy
gyufásdobozt a pickupre .
Igazából azt is kellene tudnunk hogy mi lenne az ok hogy váltanál .
Mee ugye nem mindegy hogy csak úgy jobbat akarna az ember úgy általánosságban (de csak akkor jön rá hogy nem is olyan rossz az ami van , szerintem a Te esetedben most ) amikor elköltött 100e ft-ot majdnem hiába , vagy hiányérzete van zenehallgatás közben . Ingoványos talaj ez a hangszedő
lemezjátszó dolog lehet vele szenvedni .
Nézzük kicsit komplexebben (kompletten) a rendszert .
Van ugye a planar 3 ez adott mint forrás . Ehhez rögtön kívánkozik hogy igencsak kényes a
szeparálásra , asztalka ,konzol (üveglap fémkeret , tüske). Sokkal többet hoz mint egy pickup csere.
Hangszedő a planarba RB300 ez mint fő kérdés . De ezt konkrétan később ...ha látjuk az egészet .
Riaa : gondolom amit építettél szépet , borbély passzív mc/mm . (Csöves , egy érv az ortofon mc mellett) .
Előfokot nem tudom van-e . Végfok gondolom a naim 250 .
Még egy dolog ami fontos szempont lehet mégpedig hogy milyen a zene amit javarészt hallgatnál .
Példa, konkrétan pont a goldring eroica . Hallottam és csodálatos hang volt de... komolyzenével .
Mihelyst felkerült egy komolytalan zene nagyon lelombozó a lassabb ritmika , dögösség hiánya (NEKEM!!).
Szerintem (olcsó tanács lessz!!) ha mc-t akarsz a regába hagyd az MC10-et benne még az passzol
a rendszerbe eléggé jól . Az én teóriám szerint : Jól jön a kissé feszes részletező karakter a csöves fonóhoz. Én is használok hasonlót , tapasztalat . Meg is lehet fordítani , mm hangszedő pl.goldringok
1012-42 , roksan blue mint klasszikus felállás és AT-440 . (nem osztom hogy a sokkal drágább mm sokkal jobb is lesz benne .) De ahhoz meg valami félvezetős riaa . Ebből volt rogyásig olcsó (beépített ) és az is jó párosítás, azért lett annó olyan népszerű büdzsé lp játszó a planar (no nem itt ), ki tudta futni magát .Az mm-ek dúsabb hangja jól jön a kissé száraz planárhoz , az mc sallangmentessége túl sok a jóból .Ezt lehet kissé "dúsítani " csővel a riaa-ban .
Illesztésről is esett szó elébb . No avval konkrétan én is játszottam kicsit az MC10-zel .
Van egy másodrendszerem, nekem is MC10 super , linn basik+ és heybrook tt2 .Raktam rá egy questart (igaz hogy nem trafó) ez olyan bedugod hallgatod és jó forma . No nézzük hogy szól
különböző lezárással . Eredetileg 470 ohmmal vettem ,benzekhez , denonhoz volt illesztve .
Eléggé nagy homály és fedettség rossz kazettás magnó hang . 100 ohm volt a következő
itt beállt minden egy enyhe de csak enyhe maszat ami lágyságként sejlett és jól is jött .
Menjünk lejjebb ,47 ohm -ig szinte semmi majd 33 ohm na itt feszesedik az egész .Asszem
30 vagy 27 ohm volt ahol egy sallangmentes, teres hihetetlenül részletes hangképet kaptam .
Kifeszült az egész mint egy tűéles kép . Hallgattam , hallgattam ...és egyre idegesebb lettem
, megfeszültem én is . Vissza a 100 ohm , kicsi játék a vta-val és megnyugvás ,élvezkedés.
Úgyhogy a 100 ohmot javasolnám , fülre , hallgatva . Számolva meg kb. kijön a 30 . Ja és
mégvalami , az ellenállók hangját eléggé jól lehet hallani itt , lezáró ellenállóként .
Ha a borbély MC bemenetét akarod használni , tüskét bele és az eredeti 47k helyett mehet
a 100 ohm de gondolom ez már megvolt . Ha az mm bemenetét akkor lehet trafózni meg
miegymás .
Ha valami mégis hiányzik akkor én inkább egy másik riaa felé lépnék . Ez a legolcsóbb és
számodra a legegyszerűbb lépés látván hogy építesz elektronikákat. Én is építettem ezt
a borbélyt de a visszacsatolt csöves hangja nekem sokkal nagyobb élményt hozott.
Még egy valami ami esetleg tanulságos lehet . Hagyd a planart úgy ahogy van , esetleg gyűrűket
a karmagasság állításhoz és ne túl szorosra húzd a karbak rögzítő anyát .(ja és a skatingja az
gyárilag egy szerencsétlenség ).Ne cserélj karkábelt , összekötő kábelt , ellensúlyt hagyd ,ahogy van .Egy ismerősöm ezt mind eljátszotta , elköltött vagy 70e ft-ot . Javulgatott , javulgatott .... Aztán átcserélte a rega kart egy akitora (michell futómű) és azonnal ment a rega a levesbe .
Nem is értette hogy tudta évekig hallgatni , annyira egyértelmű volt .
Magyarul , a rega nem fogja soha átugrani a saját árnyékát nem éri meg "agyontuningolni".
Plug & Play tipikus esete.
Remélem nem volt fárasztó .
MINDEZ SZERINTEM !!
Örülök hogy végre él ez tetszhalott topic.
Üdv P.F.

Köszi a sok infót! Hasonló tapasztalatom van az eroicával kapcsolatban de csak másoknál. Egy próbát megér itthon szerintem. Egyre jobban bejön a 103 hangkaraktere

_________________
72 audio

Köszönöm a részletes Rega-Ortofon infót. A Rega lemezjátszót nem rég vásároltam. Egy Pro-ject 2-őt váltott. Egy sokkal precízebb kiválló állapotú masina. Majd elkészült a Borbély Phono. Az meg a teljesen zajtalan Krell MC Riaa-t állította félre. A Borbély az eddigi legjobb Phono-m és még fejleszthető is hiszen diy cucc Gondoltam ideje lenne az Ortofon MC-t is lecserélni, de el kell mondjam, hogy nagyon jól zenél ez a cucc így együtt. A Rega tuning mentes gyári állapotú. Nem terveztem, hogy hozzányúlok, max. egy külső táp a HT-alapján. Az MC10S-t most 150ohm-al zárom. A félvezetősök 100ohm-al zárták. Végül is egy jumpert kell csak átrakni és kész a 100ohm lezárás (van a bemenetnél a panelen 33,100, 150 ohm). Szóval kipróbálom. Köszönöm a tapasztalati infókat.

Egyébként érdekes dolog történt. Az Annafürdői tali után az onnan hazahozott Borbély MC-t mikor itthon bekötöttem teljesen brumm mentessé vált. Rátéve a Naim + Passzív hangerőszabályzó-bemenetválasztóra semmizajt és brummot nem hallottam. Kapcsolgattam a bemenetválasztót, csutka hangerő..... Semmi! Na akkor tegyük rá a tűt a lemezre. Hát ez szól...! Örültem nagyon. A sok ki-be kapcs a talin rendbe tette a táp kondikat?!
Úgytűnik...

Egyébként meg a HEED Qestar MC Riaa 2dB-t emel szélesen 1k alatt 100Hz környezetében. Ez így van szimulálva és mérve is. Majd rakok fel mérési eredmény fotót. Szóval durván csal. Szerintem azért mert komplett rendszerben adták a Stand-art 2 hangfallal Lin Axis lemezjátszóval, meg nem tudom mivel... Egyébként egy kondi cseréjével helyrerakható a frekimenete.

Íme HFM antiriaa-val mért frekimenet.

Szvsz a brumm nem múlik el a kondik bejáratódásakor... Az a kapacitás változás (már ha van, és csak elkóknál) ennyit nem javíthatna. Még ilyet nem láttam, ha valami brummos volt az az is maradt, míg rá nem jöttem miért.
Sokkal inkább láttam, tapasztaltam a következőket:
- Más sorrendben dugtad a készülékeket az elosztóba fázis-nulla újra összevissza, csak másképp,
- RIAA tápja most fordítva bedugva mint a tali előtt (fázis-nulla),
- Valami kábel, vagy földelés nem ugyan az, nem ugyan ott megy,
- Előtte volt egy rossz csatlakozó kontaktod, amely a sűrű dugdosástól megtisztult (akár tápcsatlakozó is lehet).
És még lenne pár ötletem, de azok a te készülékeidben igen kis eséllyel fordulnának elő - pl. leszakadt egy földelés a hordozástól, és így lett jó stb.
db

Beindult a bogár. Kérdés:
Kiinduló állapot, hogy a (kezdő - belépő) készülékemhez - Project RP4 - nem igazán érdemes szerkezetileg hozzányúlni. Vagyis nincs értelme tányért, kart, stb. főbb elemet cserélnem, mert az úgy egybe jó ahogy van, vagyis ha ezekre kellene költenem, akkor inkább megfontolandó egy jobb lemezjátszó vétele. Ezt már több "régi motoros" válaszolta kérdésemre.
Egyetlen dolgon azonban gondolkodom, egy új DIY karkábelen (3x0,15 mm-es 5N tisztaságú ezüst szálakat húznék vékony teflon csőbe), a szinergiát figyelembe véve, lehet az is, hogy még 40-50 óra járatás után kiváló társa lesz a Benz Micro Silvernek.
S most általánosságban a fő kérdés:
Ha minden adott és csak a hangszedő változik, érdemes e finom hangolni, súlyozni a kart?
Pl. vékony rézdrótot tekerünk rá, s vágjuk míg nem lesz jó... Vagy hogyan?
Persze visszafelé - súly csökkentés - nem lehet, de szvsz legtöbbször a nehezítésre van szükség.
Valami ilyesmivel még próbálkoznék, szabad e, lehet e?
UI: Persze mindezt úgy, hogy közben a tűnyomást mindig ugyan akkorára állítom.
db

Lehet.
A korrekt megoldás ugye az, hogy a hangszedő "súlyközéppontjában" növeled a tömeget,de ez ugye szinte megoldhatatlan.

A "gyári" megoldások általában akkora lapkával dolgoznak, mint a hangszedő test, különböző súllyal (anyag és vastagság) és jókora eladási árral.
A DIY megoldás ezért költséghatékonyabb.

A vastagságot sokkal nem lehet növelni, mert a szabvány hangszedő csavarok nem érnék át a hangszedő felfogató+shell+nehezék vastagságot. Ezért aztán szinte mindenki valamilyen ólom alapú dologgal operál, aminek elég nagy a tömege viszonylag vékony kivitel mellett is.

Az, hogy mekkora súly kell, kimérhető teszt lemezzel: a hangkar adott pontjára pórias forrasztáshoz használt ón/ólom huzalt tekersz, annyit, amennyi a rezonancia pont (hangkarhoz előírt) adott tartományba "leviteléhez" kell. Ha van sweep teszt lemezed (tone arm resonance test) -pl. az Ortofon No. 0002 teszt lemezén 25Hz-től 4Hz-ig megy "le" a függőleges és vízszintes rezonanciát vizsgáló jel) egy egyszerű FFT programmal detektálható a rezonancia.

Ha megvan a súly (leveszed a huzalt és leméred). Egyszerű aránypárral átszámolod a felfogató csavarok (csapágyponttól mért) távolságára, és kapsz egy grammban megadott tömeget. Na, ezt kell kikalapálni (pl. horgászathoz használt) ólomból (persze beleértve a felfogató lyukakat is), a hangszedő "fedlap" nagyságára.

Prosztóbb megoldás :

Terosztat (gyurma) rárakva a két csavar közé .Kell még egy ékszerész alias tűmérleg.
De ez nem tudományos , lehet grammonként megfülelni.

Átkábelezés úgy hogy az eredeti állapot visszaállítható legyen .
(Én speciel utálom az ezüst drót hangját de ez nem volt a kérdésben.)
Sztem egy jobb és olcsóbb tuning a kar és összekötő kábel nagy jellel való bejáratása .

Köszönöm a válaszokat!
Mindkettő sorra kerül! A BM Silver specifikációja ugyanis írja, hogy közepes, vagy nehéz karokhoz ajánlják. Az igazság valószínű a kettő között van valahol, így az eredeti Project kar lehetőséget ad az ilyetén való tuningolásra.
Kezdem a gyermek gyurmájával, vagy a gyurmaragasztómmal (mintha ez nehezebb lenne - UHU patafix PROPower), aztán - ha megvan a kívánt mennyiség - valamilyen azonos súlyú fémlapo(ka)t (elsősorban réz) reszelgetek hozzá.
Amint a következő héten lesz néhány órám magamban, megcsinálom a gyurmázást és beszámolok róla.


Ezt hogy képzeljem el - nyilván hangszedő nélkül - de mit kötök hová a bejáratáshoz?
És mi a nagy jel? 1Veff-10Veff-230Veff?
db

A helyedben nem vesződnék a kar átkábelezésével, pláne akkor nem, ha egyszer el akarnám adni.
Az a lemezjátszó a saját kategóriában úgy jó ahogyan van. Nem véletlenül lett 2001-ben a Hi-Fi News szerint 500 font alatt az abszolút nyertes választás. Szerintük még az Ortofon MC30 Supreme hangszedőt is kiszolgálja gyári kiépítettségében.
Évekig használtam nagy megelégedettséggel én is, amíg horogra nem került jó áron egy Systemdek IIXE 900 a saját külső tápegységével...

_________________
„Hiszek Istenben, Mozartban és Beethovenben...” (Richard Wagner)

Ha lehúztad a hangszedőről a sarukat, arra rácsípteted a jelet és a karkábel másik végét lezárod.
Én /kábel, kondi/ bejáratáshoz elő szoktam venni a jó öreg Orion rádiómat, URH-n két állomás közé hangolva (kikapcsolt zajszűrővel) a kimenet pont elég jelet ad. Rárakom egy-két hétre....

Ezt hogy képzeljem el - nyilván hangszedő nélkül - de mit kötök hová a bejáratáshoz?
És mi a nagy jel? 1Veff-10Veff-230Veff?
db

Én az eccerű megoldások híve volnék .
Lehúzod a hangszedőről a sarukat . Eszkábálsz egy csatlakozót ami rca és tüskék a sarunál .
(Szigetelésre figyelni. ) Előrántasz a készletből egy tunert . Rákötöd a "hangkarra " és a
lemezjátszót átdugod egy vonal bemenetre a riaa-ról . Aztán hallgatsz rádiót egy hétig .
Szintileg mi a nagy jel . Viszonyítsunk a hangszedőhöz kb.2-5mV . Ennek 100x -val megjáratod
a karkábel + összekötőt . A változás garantált. Az elmélet (és a gyakorlat) egyébként hogy
egy pickup jele a büdös életben sem tudja beégetni ezeket a drótokat , járathatod 1000 órát
is míg elkopik a tű akkor se. Van tudományos verzió is szkóppal , szintosztóval stb. majd
valahol ráakadok belinkelem .Asszem a korábban valaki által belinkelt audioworld-on van .
Ha valaki előbb megtalálja azt se bánnám.
Üdv P.F.

(Előttem tömörebben ugyanez.)

Rega P3 + DL103:
Annak idején jó pár évig együtt éltem a P3-al (miközben végig megvolt a Lenco L-75 a VMS30 MM hangszedővel).

Rögtön úgy kezdtem (Huszti Zsoltéktól -Heed- vettem), hogy külső táposra átalakíttattam (mondjuk egy forrasztás volt) és egy kétsebességes Heed Orbit táppal használtam. Anélkül szvsz elég karcsú a dolog.
Egy Benz Micro ACE-L került bele, a Heed féle Hiraga MC prepre fogadta.

Az első hét után levágtam róla a külső kar kábelt. Amit a Rega rárakott, azt én egy Sokolba se kötném be....

Aztán kis idő múlva ledobtam róla az ellensúlyt és kapott egy Michell Technoweigth-et.
http://www.michell-engineering.co.uk/to ... hnoweight/

Na, ezzel már hallgatható lett, ki is szolgált pár évet.

Mielőtt váltottam más összeállításra (egy használt, a Heed által beszámított Roksan Xerxes-en osztoztunk meg Huszti Zsolttal... neki a Roksan kar kellett... -nekem az végképp nem, mert járt nálam pár darab Tabrizzi/Artemiz meghallgatáson és hááát- ... nekem pedig a futómű), próbálkoztam a modolt RB300-ban DL103-al (ami most Zsoltinál van tesztelésen). Némi súllyal megfejelve nem volt rossz.

Aztán a Denon kipróbálta magát a -mostani véglegesnek tűnő? - összeállításban (Xerxes, XPS2 táp, SME IV kar, Paravicini MC-3 trafó) ahol azért sokkal szebben zenélt, mígnem jött egy Supex 900 Super és a DL-103 tartalék lett.

Végeztem számításokat.
Az alapadatok:
Kar tömege: 11g (Pro-Ject RPM4 original)
Hangszedő tömege: 5,7g (Benz Micro Silver)
Engedékenysége: 15um/mN
És a számítás:

Vagyis a 16,7g-os jelenlegi összsúllyal szinte ideális helyen vagyok!
Azért a gyurmát kipróbálom, lehet egy kicsi nem árt.
db

Haverom akitojában is ez a benz van .Szinte ugyanez számilag is . Fülre pedig tök jó .
Eszünkbe sem jut hogy jobbnak kéne lennie.
Hagyd a gyurmát , időpocsékolás lesz csak.

Valószínű...
Azért a karkábel + összekötő bejáratást elkezdem valamikor.
Köszönöm nektek a válaszokat!
db

DL103-Thorens TD160 MkII Viszonylatban van-e valakinek ilyen súlyozási tapasztalata?

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nem akarok okoskodni mert nincs vele tapasztalatom.
A számolgatáshoz kis segítség a táblázat itt :
http://www.resfreq.com/resonancecalculator.html

Azt kell legelőször kideríteni hogy melyik TP 16 kar van rajta ,van nehéz 16gr(az élből jó ) és van
könnyű 7,5gr(ennyit tudtam kideríteni), na ott már lehet játszadozni .
A fülelés az már más kérdés ott elválik hogy beválik-e a móka.
Üdv P.F.

Szia.

Erről a FET programról lehetne többet tudni?
Sikerült vennem Ortofom 0002 lemezt, es meg szeretném mérni a rezonancia frekvenciát. A hangkarom súlyát nem ismerem, csak annyit tudok róla,h közepes súlyú hangkar (clearaudio concept). Így csak nagyjából tudom kalkulálni,h milyen hangszedőket tudnék meghallgatni. Viszont ha meg tudnám mérni, akkor onnan már ki tudnám számolni a hangkar tőmegét.

Köszönöm.
Üdv. Peti

Többféle egyszerű (hangkártyát használó) FFT képes program is van, én ezeket használom:

http://www.audiotester.de/
http://www.sillanumsoft.org/

Az utóbbit szélesebb körben használják:
http://www.diyaudio.com/forums/software ... er-va.html

A fonó kimenetét rákötöd a hangkártya line bemenetére (lehetőleg ne haladja meg az 1V-ot a jel, mert különben a hangkártya túlvezérlődik). A programon egy kb. 100-200Hz-ig terjedő sávszélességet állítasz be.
A lemezen levő változó frekvenciájú hang (alapspektruma) a képernyőn adott nagyságban, eltérő frekvencián jelenik meg. Ahol ez az amplitúdó (a frekvencia függvényében vándorolva) "púpot" alkot, ott rezonanciád van.

Köszönöm, így egyértelmű.
Hangkártyám csak lapitopiba van, de erre még nem használtam.
Úgy gondolom, h egy analóg oszcilloszkóp is megteszi, az van... jól gondolom?

Megteszi az is, épp úgy, mint bármelyik 1-100Hz között amplitúdót mérni képes eszköz, amin a csúcsot tudod detektálni. Viszont kell hozzá egy -ebben a sávban működő- frekvenciamérő is, mert a csúcshoz tartozó frekvencia az érdekes és nem a csúcs -abszolút- értéke.

Ha egy olyan programot/műszert találsz, ami mindkettőt tudja (ilyen pl. a jobb -asztali- digit műszerek egy része, ami az amplitúdó mellett annak frekvenciáját is méri), akkor tudod megmérni a rezonancia pontot.

Anno-30 éve a HFM- elég sok paramétert mért, ipari műszerpakkal. MEEI. A mérések jó része korrelált a hanggal. 30 év szakadatlan fejlődés után eljutottunk oda, hogy -talán- meg tudjuk mérni az akkori paraméterek egy kis részét. Pedig az akkori műszerpark megfizethetetlen volt Kovács János számára. Manapság megfizethető. Csak a célszemélyzet zsugorodott pár nagyságrenddel...

Köszönöm a segítséget.
Rendelkezésemre áll mindkét műszer, így lehet,h hétvégére megvan a programom.

Üdv. Peti

Fiúk van egy nagy kérdésem!
MC trafó mérésnél szimulálni akarom a trafó 4,7 Ohmos impedanciáját. Az ezt helyettesítő ellenállást sorba, vagy párhuzamba kell kötni a trafó primérjével?

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Már csak azért kérdem, mert ha párhuzamosan kötöm, akkor olyat mérek, hogy olyan trafót nem is lehet készíteni.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Na jól van. Először itt akartam publikálni egy MC illesztési dolgot, de mégis úgy döntöttem, hogy inkább a gyártói topicba teszem (viewtopic.php?f=109&t=2545) , mert oda is passzol.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Sziasztok.

Euro21 leírásának megfelelően a VA2014 programmal elvégeztem (szerettem volna) a rezonancia pont meghatározását. Pontosabban csak szerettem volna, ugyanis a mérés kiértékelése nem sikerült.
A képernyőn azon kívül, hogy csak "ugrándozó" jelalakokat láttam, számomra ez nem mondott semmit. Kerestem, vártam a "púpot", de csak nem jött...
Mit rontottam el?

A mérést.

Mint írtam "A fonó kimenetét rákötöd a hangkártya line bemenetére". Választasz egy referencia 1kHz-es jelet a lemezen és beállítod -mondjuk- -10dB-re a szintet. A felső képernyőn egy szép szinusz jelnek kéne látszania, az alsón pedig 1kHz-nél egy -10dB-ig feljövő spektrumvonalnak.

Amíg ez nincs meg, nincs jeled a program működéséhez.
Ez látszik az általad csatolt képen (-50dB-nél valami kis 100Hz-es brumm lengedezik), mármint az, hogy nincs jel.
Azért nincs jel, mert a kiválasztott bemeneti forrás (Settings- Device-Input device) nem a hangkártya bemenete (line in), hanem a Windows standard "default input" bemenete.

A másik gond a frekvencia beállítás (és az átlagolás), amit be kéne rendesen konfigurálni (lsd. kép).

Igazad volt Euro21!

Elsőre a mikrofon bemenet volt kiválasztva, ezt módosítottam vonali bemenetre.
Másodjára bekötöttem a hanggenerátorom kimenetét, majd 1kHz-es jelet beállítva ellenőriztem a beállításokat. ez is rendben volt.
Harmadjára mérőlemezről 1kHz-es jellel beállítottam a kimeneti jel nagyságát, ez kb. 13 dB lett.

Majd az ortofon lemezről lejátszásra került az említett "tonears resonance lateral" és vártam a "huplikat" de semmi. Majd jött a "tonearm resonance verticalí" szintén semmi.

Mondjuk az feltűnt, hogy 25Hz-es jelet még láttam a képernyőn, de aztán egy idő múlva semmit sem.

Csináltam egy ellenőrző mérést a jelgenerátorommal. Sajnos a laptop hangkártyája 20Hz-et még jól mér, de alatta már nem használható (szerintem). Kisebb jelet már nem tud megmérni (a frekvenciamérő nem tudja mutatni a helyes értéket)
Csináltam egy képernyőmentést, ezen a 20Hz-es jel látható. Az alsó részén jól látható a "hupli" gondolom ilyet kéne látnom, csak még lejjebbi frekvencián, és kettőt is gondolom én...???

Elnézést, ha "h..séget" írok néha , de számomra ez a mérési terület ismeretlen, így szájbarágósan értem csak, amit javasolsz...

Köszi az eddigi és további segítséget is.
Péter

Kettőt legfeljebb akkor, ha eleget ittál.

Ilyet kellett volna látnod, ha az alaplapi hangkártyád lement volna 10Hz környékére is (ez EMU 0404 USB-vel lett felvéve):

Ortofon No. 0002 Test Record
Tone Arm Resonance Test (25...4 Hz, 2349/2960 Hz superimposed frequencies).

Gyors gép kell hozzá, elég memóriával, mivel kicsit sokat kell számolnia a megjelenítéshez 1Hz felbontás alatt. A beállításokat is mellékelem.

A jelszint abszolút értékének nincs jelentősége (nem is érdemes mérni, mert az is viszi a gép erőforrásait), de a jobb oldali dB skálán amúgy is látod. Az éppen aktuális frekvenciájú (25Hz-től vonul "le" 4 Hz-ig a teszt során) jel spektrumát jelentő legnagyobb amplitúdójú jelkomponens frekvenciája az érdekes, akkor, mikor ez a jelszint a "púp" csúcsán van.

Nálam kb. 10Hz-nél van a rezonancia, kb. 3dB-el nagyobb a jel, mint pl. a 20Hz-es szint.
Egy analóg műszerrel (csővoltmérő) sokkal finomabban kimutatható a rezonanciapúp, csak közben kell mérni a frekvenciát.

Egyébként ha csend van a szobában és közel hajolsz a hangszedőhöz, füllel is lehet detektálni a rezonanciapont elérését (a 2960-2349 = 611 Hz-es különbségi frekvencia "lebegővé" válik).

Köszönöm a kimerítő és nagyon részletes választ.

Elsőre be kell szereznem egy külsős hangkártyát. Amit most használok, az régebbi laptop, de legalább azon van line bemenet, igaz, nem sok hasznát vettem, eddig...
Az újabb laptopom gyorsabb, jobb, modernebb, de mindenem spórolnak, ami nem kell rá. Így a vonali bemenetet se építették be , minek a user.nek, ugyse használná

Köszi még egyszer, üdv. Peti

Egy kollegánknak tekerintettem egy ilyen MC illesztő traficseket. Az átvitelét a 100 Ohmos bemenetén a fotón láthatjátok.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

A trafók közül, amiket mostanában tekerésztem, beszereltem egy párat dobozba, bittyesztettem rájuk ki és bemeneti csatlakozót, illetve egy rotary kapcsolót az impedancia váltáshoz. Legott meg is hallgattam őket. Ellenfele az én már régebben meglévő MCtrafóm volt. Azt kell mondjam, hogy az új trafó nagyobb teret biztosít, és csengő magasakat. A hangképe feltisztult, a sávszélek rendben vannak, a tér jó. Az új tekerészeti eljárásom jobbnak bizonyult, mint a régi. Az új trafók már magukon viselik a lineárisabb fázisátvitel minden szépségét. Azért kíváncsi lennék egy Ortofon T30-Dyscus féle párharcra is. Hamarosan eljön annak az ideje is. Egy biztos, a régi trafóm nem szégyenkezett egy ilyen párharc után. Játszottam a különböző bemeneti impedanciákkal is. Ez a példány 25-50-100 Ohm-al zárja le a hangszedőt. A DL103 nem zavartatta magát. Nagy hangminőség változást nem tapasztaltam a különböző állások között, de mindha ma 100-as bemeneten egy kicsit testesebb lett volna a kapott hang. Nos ennyit a trafókról.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Újabb jónéhány óra (kb. 30) és már semmi nem hiányzik a mélyek "ütősségéből", mondhatnátok, hogy mert megszoktam... De nem, mert megvan "hiteles" digitális formában is több lemezem a viszonyításhoz! Más mint a Denon volt - talán ez ízlés kérdése is lehet - de nekem ez a mélystruktúra egyértelműen naturálisabb.
db

A T30 régi trafó, és soha nem volt komoly hírneve, ahogy a szintén túlárazott MC30-nak sem. A T2000 lényegesen jobb, és egész komoly hangszedőket is ki tud szolgálni. Egyféle hangszedővel végzett A-B tesztekből egyébként, ha nincs őrületesen nagy különbség (általában nincs..) leginkább az derül ki, melyik trafóval jobb a szinergia.

Most olvasgattam a Hana hangszedökről, nagyon dicsérik...

_________________
72 audio

Nem baj.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

"A T2000 lényegesen jobb"
Irigyellek, hogy ennyire tudod, érzed a különbséget. Nyilván sokat hallgatsz T2000-et.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Ne járasd le magad dilettáns beírásokkal
Mitöl is jobb?!

_________________
72 audio

Igen megkaptam a traficse(k)ket. és elkezdtem felhasználható formára alakítani amint a képeken is látszik. Illetve megmértem őket a különböző bemenetein és sajnos az egyik bemeneten nagy eltérést tapasztaltam a két trafó között. A képen látható piros görbék az egyik, kék görbék a másik trafó. A dB skála nem hiteles. a 7,3dB 25,3dB-nek felel meg így kiszámolható a többi érték. A méréshez az éppen tegnap elindult AGI-511A előfokot és a HIFI Magazinos anti-RIAA hálózatot használtam. Az AGI frekimenetét is láthatjátok a képen.

én a csatikat cserélném le a minségük nem haladjameg az seszközét szerintem..amugy naon jó.

Halus! Melyik kivezetés az, amelyik ennyivel többet nyom. Ott valami zárlat lehet. Holnap nem vagyok itthon, de holnapután előveszem a füzetet, és megnézem. A hang milyen?

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Látszik a mérésekből. 21dB helyett 30.5dB van. Vagy 30.5dB helyett 21dB? A 30.5 dB-s görbének az alja is "hiányzik". Nézd meg a méréseket. A hangja jónak tűnik. De még nem volt időm hallgatózni. Még csak most raktam össze.... Ez még csak a quality controll.

Csereberével is ilyen?

_________________
Üdv.
Gyurka.

Milyen cserebere?