audiodiyers.hu

Nagyon is látványos a -60dB. Látszik, hogy trimmelés nélkül is jó a DAC.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Nagyon szép jelek, s gondolom a hangja is jó. A sok munka meghozza a gyümölcsét. A Négyszög jel szép, arról árulkodik, hogy nagyon jó a trafó. Egy frekvencia átvitelre a DAC végén még kíváncsi lennék a trafó miatt.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Trimmelés nincs, sima K-osztályú a PCM1702U, még a '90-es években vettem, nem ebayos utólag rápingált K-betűs.

Már elpakoltam a szkópot, de kipróbáltam a Sox-szal ( 4xupsampling )is a négyszöget, de úgy csúnyább, szimmetrikus, a fel- és lefutásnal is berezgés van.

Rendben, elhiszem
( Egy meredek aluláteresztő szűrővel azért több látszódna a jelből, ez még nem igazán alacsony szint )

A freki átvitel fent van:
viewtopic.php?p=38117#p38117

20Hz -1dB
20kHz -1dB
90kHz -7dB

A hangja? Sztem nem mondanád nagyon rossznak....na nem csak a trafó miatt
Az biztos, hogy nem - a rossz értelemben használt - "digitális" hang, és nem is olyan a hangja mint az LP-nek. Én leginkább, talán vmilyen szalagos magnóhoz hasonlítanám...

Sima K osztályú - látom van humorod
Ja, köszi az infót a sox-ról.

_________________
____________________
Üdv, Péter

A legeslegkritikusabb alkatrész, az előlap készülőben. Az eredeti húzott, megmunkált alu-előlapra ráragasztottam egy 0,6mm vastag alu-lemezt ( az eredeti méretnél egy picivel nagyobbat ) ...pillanatragasztóval, majd lereszeltem az eredeti méretre. Így majdnem olyan, mint ha egy darabból lenne

Úgy tűnik van egy kis gond Mostanában olyan érzésem támadt néha, hogy talán nem elég lendületes a dac hangja. Ezt kiderítendő, újra elővedtem az EMU0404 Usb-t, és a Teac vrds-t is. Az eredmény - sok egyéb ismert dolog mellett - hogy tényleg nem "nyom" akkorát, mint ezek, talán már túl nyugodt hangú, popzenén legalábbis.

A konklúzió:
- Nem szabad "egymagában" fejleszteni, mindig jó, ha van, vmilyen viszonyítási alap, amelyet elő lehet venni alkalomadtán. Ebben, végül is nincs semmi meglepő.
- Ennek a dacnak nem hinném, hogy lapos hangja lenne, viszont az erősítőm bemeneti ellenállása akár 6kOhm-ig lemegy a hangerő állástól függően, tehát már jelentős hatása van az IV konverterre, a hangerőszabályzó ráadásul RN55 ellenállásokból áll, amit nem tartok túlzottan jónak.

Az eddig használt CEN IV, még nagyobb kimeneti impedanciájú volt, ennek ellenére nem volt különösebb gondja az erősítőm közvetlen meghajtásával.
Lehet, hogy a trafós IV érzékenyebb lenne ebből a szempontból?

Ennek kiderítésére újfent fabrikáltam egy egyszerű feszültségkövető fokozatot, az eddig, összességében talán legjobban ( vagy inkább legkevésbé rosszul ) szerepelt áramkörrel:

Shany, ha beválna a fenti kapcsolásod (source követő) szívesen küldenék neked egy pár ide való FET-et - természetesen ajándékba.
(Eredeti Siliconix 2n6659 VFET 1979-ből - a 2N6661 "kistestvére".)

Amúgy megpróbálnám a változtatható source ellenállást is, így könnyű kideríteni mekkora áramnál szól a legjobban az adott FET.
A 2n6659 is jól terhelhető, ekkora tápfesz mellett akár 50mA-rel is mehet (persze kis hűtőbordával).
Az R1 ellenállás változtatásával próbálkoztál már, hogy miként változik tőle a kapott hang?
db

Az ajándékoknak örülök
Az alkalmazott mosfet típusát illetően, azért jónéhány alternatív, ide alkalmas félvezető van a fiókban. Meg ugye próbáltam is jfetet, többféle felállásban. A bipoláris típusoknak -eddigi tapasztalataim alapján - kevesebb esélyt adnék, de persze ki lehetne itt próbálni pl. 2SC3423, 2SB669A, de akár kisebbeket, pl. BC547..550, stb. Tény, hogy eddig nem tettem.

Azért, ez a C2M1000170D egy durva cucc. Ha létezne a "legkevésbé félvezetős hangú félvezetők versenye", akkor gyanítom, hogy a dobogón végezne. Ezért is dobtam be próbára pont őt, nem akartam mindenféle típusokkal már megint kínlódni.
Tehát, egy ilyen mezei feszültségkövető pozícióban - bár műszaki szempontból, semmilyen hallható változást nem okozhat - azért rendesen megmutatkozhat a félvezetők kemény, fémes, mikroinformációt eltüntető mivolta.

Ez a nagydarab mosfet szinte egyáltalán nem csinál ilyet, vagy csak nagyon kis mértékben:
Először is megdöbbentő volt, és most is; szinte "tompa" a hangja, nemhogy fémes, vékony lenne. A középtartománya is egész jó, egy minimálisat azért elvesz a "lélekből", de pl. egy tranzisztor akár teljesen is képes kiölni ezt a zenéből adott esetben.

Az eredeti kérdést tekintve, van valamennyi pozitívum, de csak oda lyukadok ki, hogy ezeket a hangkeltőket nem lehet összehasonlítani:
-Az EMU egy hangoskodó, minden hangot újraszintetizált, mű vmi
-A TEAC cdjátszó inkább darabos, néhol durván grízes hangú
és minkettőjüknek egyhangjegyű döngés a mélyük.

Ha PCM-es dac szól, akkor viszont igazi akusztikus hangszereket hallok, emberek énekelnek ( nem robotok ), egész nap hallgatható elfáradás, idegesség tünetei nélkül, stb...és itt a mélyeknek is van "felbontásuk", másképp, valószerűbben szólnak.
( Valójában hihetetlen, mennyire eltérő hangkép. Egy Sokol rádión edzett fül is is hallaná a különbséget az első másodpercben, holott a paraméterek ezt egyáltalán nem idokolják )
.
Egyébként elrontottam a dolgot ( pedig régebben gondoltam rá ), két kimenetet kellett volna tenni a hátlapra, egy sima, és egy buffereltet, még ha az utóbbi nincs is használva.


Az IV ellenállás értékével is kísérleteztem, nincs túl nagy hatása. Jelenleg egy 1,5kOhm ( el is írtam a rajzon ) Vishay Var van beépítve, itt sok alternatíva már nincs.


A mosfet áramával még azért teszek majd próbát...

C2M1000170D nyugalmi áram próba:
A fenti beállításban kb 9mA-re ment, a hangi jellemzők is erre vonatkoznak.

Megnövelve 20mA-re, némileg változik a kép. Nyitottabb, izgágább lesz, a magas szekció picit több lesz, de még mindig nagyon jó. Sajnos negatívumként a közép keményebb lesz, már "félvezetős" irányba megy el. Úgy tűnik, a varázs csak alacsonyabb Id árammal működik inkább.

Elkészült az előlap is. Nem a legszebb, de így sikerült Azért egy fotó erejéig csak összeraktam a dobozt teljesen.

Újabb próba, némileg kisebb, 7,7mA drain árammal, 1,5kOhm source ellenállással:

Először 1W-os Beyschlag-gal. "Lúdnesszes" irányba mozdult el a hang, nyílt, némileg már az EMU produkciójára emlékeztett. Az eddigieknél dögösebb, a magas már szinte túl érdekes, túl tiszta. A közép megint keményebb mint szeretném.

Bár nem bíztam benne, de azért csak bepróbáltam az ugyanilyen értékű Takman fémréteg ellenállást helyette. A hangkép visszább billent a semleges irányba, a közepek sokkal kevésbé "félvezetősek", a hangkép sokkal finomabb, jól hallgatható...talán ez tűnik a legjobb kombinációnak eddig a source-követős játékban...

/ Az első verzióban, az 1,24kOhm AN tantál volt, a 20mA-hez szükséges 550Ohm-hoz párhuzamosan kapcsoltam vele egy Takman 1kOhm szénkompozitot. /

Köszönet érte, és már több órás járatáson vannak túl...
A source ellenállás a legutóbbi 1,5K Takman 1W-os fémréteg. Itt 1,5V Ugs mellett, ez Id=9mA-t jelent. ( a C2M1000170D esetén ez 7,7mA )

Első benyomások:
Kicsit melegebb frekvenciabalansz, analitikusabb hang. A közepektől jobban elválnak a magas hangok, ezért tisztábbnak, direktebbnek tűnik. Emellett dinamikusabb, kicsit izgágább, nagyobbat szól...
Valójában a középtartomány keménysége lenne a legkritikusabb pont itt is, mint a C2M1000170D esetében is, talán az utóbbi kicsit jobb ebből a szempontból, de még ellenpróbára mindenképp szükség lesz...

Örülök, hogy bejött a 2N6659 és versenyben van!
És én is köszönöm, mert kicsit megnyugodtam, hogy nem csak szemetet gyűjtök.
No meg persze - mivel én még nem használtam - nagyon jól jön nekem is az ilyen üzemű tesztelés.
(A egyik tervem vele, ha újabb A osztályú "Source Follower" kimenetű fejhallgató erősítőt kellene építenem IC-s meghajtással, akkor ez kerülne bele. 100-150mA nyugalmi áram mellett szinte hőstabil és ez a munkapont már az átviteli karakterisztika tökéletesen lineáris szakaszára esik.)
db

Ellenpróba gyanánt, visszatettem a C2M1000170D-t ismét, a beállítások maradtak a fentiek.
( Azért, hogy a rövid tesztekből, a nem "bejáratódott" állapotból adódó hibákat megpróbáljam kiküszöbölni, egész nap, akár éjszaka is megy a PC, dac, erősítő hsz nélkül )

A C2M1000170D visszakerülve ismét tompábbnak, mélyebb tónusúnak hat, bár a legalsó tartomány nem hangsúlyosabb. "Tökéletlenebb" hang, valóságosabbnak tűnik, úgy gondolom közelebb van a fet-mentes állapothoz. Gyanítom, azért sokan ( lehet többen ) szavaznának inkább a 2N6659-re...

Kellene egy gyors válasz a következőre :

A JLSOUNDS-os USb-b az 1-2 pont USB táp földjét össze kell kötni a többi digitális földdel ???

Érdekes dolgot csinál - egy másik dac-ba tettem vissza ( 1541 ) és a tápok nem voltak frankók ( nem tudom mitől mentek el - mert egyszer már bent volt okésan ) na most ismét belőttem a neki készített 2 db külön tápot de az USB részen lévő mintha gerjedne mert az usb led "remeg" ...

Holnap vinnem kellett volna valahova - mert megveszik de ebből nem lesz semmi így - van még egy 5 voltos rész a panelek ahonnét kaphatná a spéci tápot de az össze van kötve a komplett digitális földdel , félek rátenni.

Vissza dugnám átmenetileg a jumpert hogy a kábelről mennyen , akkor nem kell levenni a tápot az izolációról , nem eszt írják ?

Előre is kösz !

PS

Nem. Pont ez a lényege, hogy az USB rész galvanikusan el van választva a kimeneti résztől.
Esetleg próbáld meg visszatenni a jumpert, és USB-vonalról járatni. 5v 400mA kell neki, ez eléggé sok,
itt valahol volt már olyan probléma, hogy vékony ezüst huzalból volt a kábel, és túl sok feszültség esett rajta!
Lehet, hogy a tápodnak vagy a trafónak is túl sok volt hosszú távon a 400mA, és túlmelegedett?

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Hát a bánat tudja mi lehet mikor már jó volt - most már nagyon fáradt vagyok nem nézem meg a másik dac-ot ( AD - amihez múlkor dumáltuk a tápot ) - de valószínű ott sem kötöttem össze a digit földeket .

PS

Tettem bele másik soros ellenállást és jó lett ....

PS

Tettem egy plusz RCA párost átmenetileg a hátlapra ( pontosabban egy odagányolt vaslemezre ), amelyre kivezttem a bufferelt kimetet, így egyik helyről a másikra átdugással mindkettő hallgatható. Próbálgattam még néhány kondit a kimenti szűrőtagban, végül is az orosz K42-Y-nál maradtam.
A kapcsolás a jelenlegi alkatrészekkel. Már nincs túl sok kedvem piszkálgatni :

Mi lett a végeredmény? Szűrővel jobb, vagy szűrő nélkül?

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nemcsak a szűrőről van szó, ahogy látom, hanem szűrő + buffer vagy szűretlen + b.len.
Melyik a "végleges" ?

_________________
____________________
Üdv, Péter

Valóban nem a szűrő a lényeg, hiszen az eredeti ( trafóról közvetlen ) kimeneten is megjelenik egy "plusz valamilyen" alulátersztő szűrőkarakterisztika, amelyet a kimenőimpedancia ( jórészt az 1,5kOhm ellenállás ) és az utána jövő kábelkapacitás+erősítő bementi impedancia alakít ki.
A bufferelt kimenetre azért került egy RC szűrőtag, mert a kimenőimpedanciája kb tizede a trafós kimenetnek, és az így kialakuló ( kábelkapacitás+erősítő bemeneti imp. hatására ) karakterisztika fölöslegesen magas töréspontúvá válna.

Tehát a buffer:
Mint írtam, fölmerült a gyanú, hogy a trafós kimenet esetleg nem elég "lendületes" a saját erősítőm 6kOhm-ig is lecsökkenő bemeneti impedanciájára dolgozva. Elvileg használatos a szubjektív hangi jellemzők között a "hajtási képesség", de nehéz lenne műszakilag indokolni ezt jelen esetben, a mélytartományra vonatkoztatva.

Mivel egy plusz beiktatott áramkör, így csak ronthat a jel minőségén, de elképzekhető olyan változás is, amely esetleg összességében jobban elfogadható végeredményt adna. Ennek jegyében próbálkoztam.
Bár direkt összahasonlításokat még nem végeztem, de a hangi emlékek alapján most úgy tűnik, hogy valóban jobb a mély, picit teltebb, és dinamikusabb a hang.
Pozitívum még, hogy képes átjönni a fokozaton az eredeti kimenet lényege, a részletek, a tér, a jelenlétérzet, valamint megmarad az eredeti - picit meleg, élő - tónus.
Negatívum, hogy valamennyi félvezetős csúnyaság is megjelenik a középtartományban néha.
Viszont ennek olyan csekély a hatása, hogy nyugodtan tudom hallgatni így is, nem akarom átkapcsolni a másik kimenetre. Valójában ez nagy szó...

Nem akarnal valami ilyesmit kiprobalni, csak hulyesegebol?
Schade-Feedback.

diyaudio.com-on szorakoztak vele MOSFET triodasitasilag.

Udv. Orgon

Nos, csináltam összehasonlítást...10s is elég volt, és nem is biztos, hogy kellett volna

Ezt írtam: " hogy képes átjönni a fokozaton az eredeti kimenet lényege"
Úgy tűnik, ez nem biztos, hogy így van. Buffer-fokozat nélkül sokkal finomabb, simább, folyamatosabb, hitelesebb az egész...
A buffer egyértelműen elektronikus ízeket hoz be

Esetleg egy link?

Bocsi:

http://www.diyaudio.com/forums/analog-line-level/206532-if-you-dont-have-sit-fake.html

http://www.diyaudio.com/forums/pass-labs/220110-lfake-cheap-expedient-replace-elusive-sit.html

http://www.radiomuseum.org/forum/the_trioderizer_a_solid_state_triode.html

Udv. Orgon

Akkor már inkább egy jó 5687 valódi trióda.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

A triódának nem a karakterisztikájától lesz triódás hangja, hanem mástól.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Belenéztem. Kicsit félrevezető ez a triódásítás, ahogy látom egyszerűen egy földelt source alapkapcsolásról van szó, amely viszonylag nagy párhuzamos feszültség visszacsatolással megy. Ez valóban megváltoztatja az eredeti, drain felöl látszó vezérelt áramgenerátoros kimenetet, tehát megváltozik a kimeneti karakterisztika, a fesz. generátoros jelleg felé megyünk. De ebben nincs semmi újszerú, ők egyébként is a SIT karakterisztikát próbálták utánozni, de nem olvastam semmit arról, hogy ennek mi lenne a valódi értelme.
Az utolsó linken tényleg triódát utánoztak, legalábbis külső mérések szempontjából. A mi szempontunkból meg szinte használhatatlanul nagy ellenállásértékekel.

Végülis ki lehet próbálni egy ilyen, földelt source fokozatot is, de a +-15V tápom helyett jobb lenne nagyobb.

Gyanús, hogy az elektroncső egyszerűen nem képes ilyen jellegű torzításra. Viszont nem szeretnék ebbe a cuccba is csövet tenni, az IV-t is sikerült annélkül összehozni. Mondjuk, van is kínlódás vele

Hajlok rá, hogy egyetértsek

Visszatérve a mosfetes fokozatra:
Jó lenne tudni az okát a ennek a jelenségnek. Függetlenül bármilyen transzfer/kimeneti karakterisztika elmélettől, az itt mérhető bármilyen szokásos torzítás rendkívül alacsony, a fokozat gyors, nincsenek számottevő tranziens hibák. Nagy hőtehetlenségű a félvezető, alcsony a hőtranziens torzítás. Relatíve kicsi a GD kapacitás ( ha a feszültségfüggésére gondolnánk ), és a még kisebb kapacitású mosfet se volt jobb, sőt...

Átdrótoztam ( a legkisebb átalakítással ) a mosfet buffert:

Milyen irányba mutat a változtatás? Módosult-e a konverter frekiátvitele, torzítása?

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Sajnos a hang nem lett jobb
Mindenképp agresszívebb, keményebb. Hangos, nyakamba ömleszti a térinformációt. Pontosabban csak egy részét. Amíg az eredeti trafós kimenetnél nem győzök ámulni, az akár már hatalmas hangerő alatt is hallható nüansznyi részletek kidolgozottságán, sőt egyáltalán azon, hogy ott vannak, emellett a néhol elképesztő tér-megjelenítésen, addig itt csomó minden elveszik, csak a nagyobb szintek lesznek még nagyobbak.
Azért ez is dögösebbnek hat, és több a magasa, tisztábbnak tűnik. Ha olyan lenne a többi berendezés, akkor lehet, hogy az jönne le, hogy ez az élőbb, izgalmasabb dinamikusabb, az eredeti kimenet meg lenne a döglöttebb, unalmasabb ( már, amennyiben eltikintünk a felbontástól ).Csak, ugye ez nem olyan berendezés...

A kétféle frekvenciaátvitel, a barna a trafó-kimenet, a zöld a buffer. ( Ezt most nem mértem, csak szimuláció )


A torzítás elvileg jóval több lesz ( és a földelt source kivitelnél is ), a szimuláció szerint a THD közel 0,3%, jórészt a tápfesz. miatt, de ennek nincs különösebb jelentősége.

Ennél érdekesebb lehetne egy átfogó visszacsatolás...:

Félvezetős torzítás növekedés:"Mindenképp agresszívebb, keményebb."
Nincs kellő nagyságú dinamika átfogás, mesterkélt hangzás, mint a Proac Tablet hangfal esetében: "Hangos, nyakamba ömleszti a térinformációt"
A trafó passzív, s kis torzítású elem. A korlátozottsága kimondottan jó a digitális technika szarságjainak eliliminalizására. A trafó akár itt, akár a végfok végén nagyságrendekkel egzaktabb elem mint pl egy zongora: "eredeti trafós kimenetnél nem győzök ámulni, az akár már hatalmas hangerő alatt is hallható nüansznyi részletek kidolgozottságán"
Alul felül torzít, és azzal becsap, mint ezerkilencszáz-85-ben egy JBL hangfal, vagy egy Pionír hifitorony:"Azért ez is dögösebbnek hat, és több a magasa"
"eredeti kimenet meg lenne a döglöttebb, unalmasabb" Ez meg azt jelenti, hogy a hang nem szinezett, hanem természetes. Azért a végfokodnak nevezett erőmű nem egy rosszul sikerült darab. Azzal nincs baj.
A fázist meg elméletileg jól elkúrja az a fet. A a trafóé a fényképen látható. Annak a térleképzése valószínűleg jobb lehet. Ezért a valósághoz is közelebb áll, nem mesterkélt.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

"Félvezetős torzítás":
Évtizedek óta kedvelt magyarázata - úgymond visszakézből - a "szakembereknek" erre, hogy a csöves áramkörök jórészt páros számú harmónikusokat termelnek, amelyek kellemesek a fül számára, a félvezetők meg inkább páratlan harmónikusokat, amelyek meg kellemetlenek a fülnek.
Eleve marhaság, hiszen a félvezetős áramkörök torzítás-spektruma is lehet hasonló a csövekéhez. A nem komplementer-szimmetrikus áramkörök általában alapból kínálják ezt többé-kevésbé.
A fenti mosfetes földelt-source kapcsolás is ilyen, a 2. harmónikus a legnagyobb szintű a THD spektrumban, sőt a drain ellenállás csökkentésével még növelhető is az aránya.
És akkor csöves a hangja? Hát, köze nincs semmiféle csövesnek titulált hanghoz...

Fázismenet:
Az ilyen egyszerű, analóg szűrők esetén, a frekvenciamenet változásaival együtt változik a fázismenet is. Tehát sávhatárolt frekvencimenet -> nem lineáris fázismenet.
A trafóval kialakuló fázismenetet az áramköri környezet, az impedanciák határozzák meg, a trafó csak részben.
Én azért különválasztanám a kisjelű és a kimenőtrafót, még véletlenül sem húznék párhuzamot.
A legnagyobb gondom a kimenőtrafóval a létrejövő kimenőimpedancia értéke. Pl a ARC csúcsvégfokok is mókásnak mondható 10 körüli DF-el rendelkeznek. Vajon mennyit ront ez esetben az elektromos fázismeneten a kimeneti impedancia egy valós komplex terhelés esetén pl. magasabb frekvenciákon, egy felül is alacsony impedanciájú félvezetős végfokkal összehasonlítva ?
Ezt nyilván az ARC sem veszi komolyan...
Az viszont nagyon lényeges, hogy a fázismenet pontosan egyforma legyen a két csatornában, ez a jó térleképzés egyik feltétele.

( Itt leginkább a kimeneti 162Ohm-9nF aluláteresztő növeli felül a fázistolást )

Nos én csak felhívtam a figyelmet arra, hogy miért változott meg a hangzásod oly módon, ahogy leírtad. Nem feltétlenül kell vcele egyetérteni. A Damping Faktor esetében feltételezem, nagyot tévedsz. Az ARC D76, D76A, D51, és a D75 szervízkönyve azt írja, hogy ezen készülékek DF-je 14, 8 Ohmon. Ami egy átlagos, jó érték, ezért nem nevezném mókásnak. Többre nagyon nincs is szükség, mivel tök mindegy, hogy a valós DF 10%-al több, vagy kevesebb. Ezt már George L. Augspurger (JBL cég)1967-ban közzétette az Electronics Word című szaklap hasábjain. Szerinte ha a DF16-ról 640-re változik, akkor a valós DF értéke 1,23-ról 1,33-ra változik. Én elfogadom a szakcikkben leírtakat, már csak azért is, mert "nagy név" írta, valamint lerántja a leplet egy tévhitről. Ezen cikk nélkül a DF csak prospektusokba való parasztvakítás: miszerint minnél nagyobb, annál jobb.
A cikk a mellékletben megtalálható.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Én az ARC REFERENCE 250-re böktem rá, annak kereken 10 van megadva.
A saját erősítőmé jelenleg 135, ez tekinthető átlagosnak, legalábbis a félvezetős világban.

Az cikk tartalma persze ismert, nálam ebből a 135-ből a kb 80-as DF lesz a hangsugárzóm csatlakozóin a hangszórókábel ellenállása miatt ( vastag kábel, jó kontakusok ). A DF egyébként egy, általában 50Hz-re megadott adat ( az írás is csak ezen frekvencia környékén értelmezhető ) és nem mutatja meg a kimenőimpedanciát, amely azért érdekesebb lehet.

De nagyon elkanyarodtunk...én ( még ) nem jutottam el a kimenőtrafóig

"De nagyon elkanyarodtunk...én ( még ) nem jutottam el a kimenőtrafóig"
Senki sem lehet tökéletes, például belőlem hiányzik a hiba.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Sejtettem én ezt eddig is, de nyilván más dolog a bizonyosság

Még jó pár évvel ezelőtt vettem egy Stage Accompany PPA1200-as végfokot tápegység gyanánt.. [Az illető akitől vettem, valamiféle tápegységnek gondolta a ´[dual-mono + segédtrafós] kialakítása miatt].. -Kinézetre egyébként valóban nem egy szokványos kezelőfelületű végfok.
Referencia erősítőnek használom. Kitűnő minőségű félvezetőkkel van felszerelve az tény..
Hatalmas DF szintje van, melyet pont úgy értek el, hogy 4pin-es speakon csatlakozó-i közül 2lábon a df sens szál fut és csak a hsz csatlakozójánál szabad összekötni a végfok kimenetével. Így kerülték el a kábel fajlagos ellenállása okozta df veszteséget. DDC vezérlésnek nevezték el.
És, tényleg jelentős a különbség az eme és az átlagos bekötés szerint, a hangképet illetően .
http://www.stageaccompany.com/support/v ... onics.html
http://www.stageaccompany.com/support/v ... pa1200.pdf

Vannak ilyen "távérzékeléses" dolgok, pl a négyvezetékes ellenállásmérés, de akár a Salas táp szabályzó része is, stb...

Azt gondolom, hogy elég ízlésfüggő ez a DF téma. Szinte mindenki megfogott, pontos mélyhangokat preferálna, közben mégiscsak tetszik a dúsabb, testesebb hang...

Mikor kicseréltem a hangváltómban a mély, soros tekercsét egy 0,5Ohm-mal kisebb ellenállásúra, akkor igen nagy volt füllel is a változás.


Visszakanyarodva DAC kimenetére, újabb buffer versenyzőt dobtam össze. Valójában ez egy lopott ötlet ( egyébként teljesen közismert, gyakran alkalmazott kapcsolás ), a Heed dac kimeneti bufferrének az utolsó fokozata. Mivel nincs visszacsatoló hurokban, csak egyszerűen benne van a jelútban, így lehet értelme csak ennek a próbának is.
Eltértem az ottani egytápos megoldástól, a 24V helyett 2x15V-ról megy. Valamint a félvezetőből is csak 2SC3423Y volt itthon:


Egyelőre nincs semmi durva hang, a legutóbbi mosfetes verziónál sokkal jobb

Még kell hallgatni, annyi azért észrevehető, hogy a frekvenciabalansz majdnem tökéletesen átjön. Picit dinamikusabbnak tűnik, a tér is kicsit kitágul, bár mélységében és felbontásában romlik. A legkritikusabb zenei részletek is elég jók.
A finomságokból is sok átjön, de a legfinomabb részletek, a teljes dinamikaspektrum, az eredeti minőségű jelenlétérzet, hihetőség viszont nem teljesen.
Mindenesetre az eredeti kimenettel összevetve is hallgatható...

kezd bonyolódni, lassan eljutsz a diamond-bufferig... ami műszakilag logikus lehetne több okból is, de főképp az AC csatolás elhagyásának érdekében.

"kezd bonyolódni"
Nem is csoda, hiszen azt találtam ki, hogy olyan buffert teszek a trafó után, amely nem ront a hangminőségen
Egész pontosan, vagy ne tudjam megkülönböztetni az eredetitől a közép és magas tartományban vagy a kapott hang összességében ne legyen kevésbé élvezhető, értéktelenebb...

Egyik sem akar összejönni eddig.... legalábbis félvezetővel.


Valamikor készítettem diamond buffert, a legegyszerűbbet, de nem hagyott maradandó élményeket bennem. Bár, gondoltam már rá, hogy kipróbálom. Esetleg, ha lenne egy tuti verziód...

"Egyik sem akar összejönni eddig.... legalábbis félvezetővel."
Látom alakul a dolog, meg a vélemény is. A kijelölt út jó felé visz.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Sejtem, hova vezetne az az út

Az is lehet egyébként, hogy velem van a gond; túl érzékeny vagyok az efféle hibákra, és a lehallgató berendezésem sem akarja elfedni ezeket

A fenti emitterkövetőt egy konstruktőr szó nélkül beletervezi a jelútba, akár többet is egy készüléken belül, hiszen műszaki értelemben egy ilyen áramkör - gakorlatilag - nem torzít, csak impedanciát illeszt...
Itt van a szimulált torzítás-spektruma 1,25Veff kimenőfesznél, 10kOhm terhelésre, 1 és 20kHz frekvencián. Nem csak a komponensek abszolút értéke elenyésző, még az arányokba sem lehet belekötni:



Miért hallok akkor, egyértelműen leírható hibákat a beiktatásakor?

Nem feltétlen frekvencia tartományban kell keresni a választ. Az alacsony THD és IMD sem mond el mindent... Tranziens intermodulációt illetően viszont nagyságrendi mérés különbség már lehet egy indikátor.
Szimuláció sokat csalhat, mert konstans szilícium hőmérséklettel számol, pedig pár mW disszipáció változás is okozhat 1mV nagységrendű Vbe változást.
Ez biztos hogy egy jóféle buffer, igaz nem egyszerű, de az biztos, hogy fontos a dual tranzisztor!