audiodiyers.hu

Miért kellett a Heed szimpla tápos megoldását módosítani? Úgy nem volt jó hangja?

Akkor a hőtranziens torzítás lenne a ludas?
Bevallom, kicsit szkeptikus vagyok, de egyben persze nyitott is. Pötyögve egy kicsit a számológépen, nekem az jön ki, hogy ez a E-követő fokozat, amennyiben egy 5,6V feszültségváltozást termikusan maradéktalanul lekövet, akkor az 2mV körüli kimeneti fesz.vátozást hoz létre, ez kb 0,03% torzítást lenne...

Elvileg egy nagy hőtehetelenségű alaplapra ragasztva a félvezető-csipet ( pl. a C2M1000170D TO-247 tokozású ), jelentősen lehozható ennek a követésnek a frekvenciája, de az az áramkör abszolút teljesítményillesztett, az 5,6V-ra is csupán néhány század mW disszipácóváltozással reagál ( a source követő )...

A rajz valóban nem egyszerű Van pl. a BUF634, abban minden termikusan maximálisan csatolt, és még van is olyanom. Az nem lenne jó?

Így volt a legegyszerűbb. Nem kellett külön bázis-előfeszültség, és csatolókondi a bementre. Persze ez nem tökéletes másolat egyébként sem, a félvezetők sem BC546-ok, az ellenállások típusa sem ismert és gyanús, hogy van egy hidegítő kondi a diódákon is. Na meg persze ott a tápegység is...Ez inkább csak az elv kipróbálása.

Hangsúly szerintem a hőtranziens okozta intermodulációs torzításon van és nem csupán csak a THD-én. A mély hangok nagyobb dinamikája/energiái (néha beütés szerűen) okoznak erős disszipációs változást, ami az adott (tokozott) félvezető eszközben lévő hővezetési ellenállásokon és hőkapacitások hálózatán keresztül és ezek időállandói szerint egy hőtranzienst szenvednek el. Egy "emlékezés" jellegű deltaVbe tranziens lesz (olyasmi, mint kondenzátorok esetében a dielektromos abszorpció okoz), mivel jellegét az előző időpontok disszipáció változások határozzák meg.
Igazad van, a nagy hőtehetlenség segíthet, igaz nem szünteti meg a problémát csak csillapítja (szétkeni). De a nagy darab Si sem orvosság mindenre..
Első tesztre biztos jó lenne az a BUF634, aztán egy másodiknak ajánlanék egy tápfesz. utánhúzott változatot is... Bár a jó termikus követés sokat segít, nyilván nem tökéletes. Az utánhúzás linearizálni tudja a kimenő eszköz disszipációját amíg elenyésző a kimenő áram. A kimeneten lévő RC aluláteresztő meg sajnos ki billentheti a buffert a 2 negyedes vezérlésből, átkényszerítve a 4 negyedes üzemmódba, ami disszipációs modulációt illetően kevésbé ideális.

"Igazad van, a nagy hőtehetlenség segíthet,"
Sokak szerint, s szerintem is itt mutatkozik meg a cső előnye: A tranyóhoz képest magas hőfok, amihez képest a kivezérlés okozta Delta T változás arányaiban mérve sokkal kissebb. De a lényeg nem is ez, hanem a tranyóhoz képest több nagyságrendű tömeg többlet, amivel a cső rendelkezik. Egy adott hőmennyiségnél a Delta T egyenesarányosan növexik a tömeg csökkenésével a Q=mXcXDT egyenlet átrendezésével ez belátható.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

A BUF634 helyett inkább LME49600-t javasolnék. Sokkal jobb az utóbbi hangja. Próbaképpen tudok adni dip tokos BUF3634-t.

Egyébként a Heed nem véletlenül használ szimpla tápot, BC tranyót és csatoló kondikat. Attól van olyan hangja, amilyen.

Szívem szerint, én inkább a teljesítményerősítőkhöz tolnám át ezt a hőtranziens problémát, ott tényleg nagy mértékű, és már érdemesebb lenne belemerülni jobban a mechanizmusba. Jelen esetben én kicsit kevésnek tartom a hőmérsékletváltozás mértékét. Jobb híján csak a megadott termikus ellenállásokkal tudunk kalkulálni.

Pl. a Heed-féle megoldás szinte a legrosszabb a szempontunkból, mégis tizenéve használják, komoly eredményekkel.

Egy, a már említett teljesítményillesztett ( konstans félvezető-disszipációt létrehozó ) beállítás 10kOhm terhelésre optimalizálva. Primitív kalkulációval kb. 0,08°C ΔT-t eredményez a már említett ΔUbe=5,6V-re, tökéletes jelkövetés esetén:

Én, az általam leírt félvezetős hangi problémát nem igazán a nagyjelű mélyhangok kapcsán érzem. Ha csak egy szál furulya, vagy kecskeduda szól, az is tökéletes a teszthez...és ezzel az áramkörrel is tökéletesen érzékelhető.
Sőt, egészen nagy, több mint 300V tápfesszel is próbáltam már, hasonló beállítással, ott is pontosan átjön a jelenség...


A kimeneti szűrő valóban kritikus lehet, még nem mertem nélküle hallgatni, egy próbát majd megejtek talán...

Én nem szeretnék elméleteket alkotni, olvastam már ilyesmit is. Eddigi, nagyon-nagyon csekély csöves tapasztalatom alapján azért gyanítom, hogy egy jóféle egyfokozatú csöves, kinevet egy egy ilyen egyfokozatú félvezetős fokozatot.

Ugye, már írtam ( és más is ), hogy az alapkapcsolásokban a félvezetők elég gyengén szerepelnek .
Több fokozat, összetett struktúrák, komplementer, visszacsatolás stb. esetén javulhatnak az esélyek igazán...
Ezt viszont én inkább egyfajta hang-építésnek tartom, mint igazán pontos információ átvitelnek. Persze ez csak az én véleményem.

Ez önmagában is egy talány, miért jobb az LME hangja, mikor gyakorlatilag ua mint a BUF? Mi lehet a műszaki oka?

Egy OPA nem ad olyan, vagy jobb hangot mint a BUF634 vagy a LME49600 kOhm nagyságrendű terhelésre? Nem találom a BUF3634-t... Dip tokos BUF634 van nekem is.

Egyetértünk, én is úgy gondolom, hogy csak együtt adják azt a hangot.

Visszatérve a korábbi áramgenerátoros változatra és elhanyagolva a terhelést, nálam nagyobb hőmérséklet változás jön ki: dPout=dVce*I=5.6V*12mA=67.2mW.
A felhasznált tranyó esetén hűtőborda nélkül kb 100K/W körül van az Rth, végtelen hűtőbordával pedig 25K/W. Ezekre számolva 6.7C és 1.7C jön ki nálam, amit még fel kéne szorozni 2mV/C-vel. Ugye ez meg már nem is olyan kicsi hiba a kvázi nagy 5,6Vpp-hez képest sem...

Az én áramköröm 8mA körül megy, de a Heed a gyakorlatban tényleg 12mA-rel, ráadásol BC546-tal. A termikus ellenállás értékének a megválasztása a számoláshoz tényleg nem egyszerű, és messze nem lesz egzakt.
Jelen esetben a 100°C/W-ot biztosan nem az igazi, hiszen az eredeti célja szerint, jórészt a tokozás hősugárzását jellemzi.

Viszont nézd meg ebből a szempontból a C2M1000170D-t. Brutál

Néztem, érdekes jószág. Ami ennél 1.7C/W az a másiknál 25C/W. Tehát ebben biztos jobb, de hogy ne legyen teljesen rózsás a helyzet a TC-je sokkal rosszabb, nem csak 2mV/C.

Bocs véletlenül becsúszott egy plusz 3-as az elejére "BUF3634-t"
BUF634 akart lenni

Semmi sem tökéletes, de tény, hogy "hangra" is érdekes darab.
Nem reagáltál a teljesítményillesztett munkapontra, bár gondolom egy ilyesmi talán egy fokkal rokonszenvesebb. Erre még talán rá tudnám venni magam :




Bevallom, abban a diamond bufferben a 2db AD810 nagyon túlzónak tűnik már azért. Meg összesen 2db van itthon.

Próbáltad már azt a diamond buffert? Mennyivel lehet jobb mint egy AD810? Jobb egyáltalán?

Nem reagáltam, mert nem értettem, hogy mitől is teljesítmény illesztett:)
Ez a kapcsolás megér egy próbát, különösen egy összehasonlító tesztet. Ha meg jó akkor tovább vinném a szimmetriát 47uF kiirtása érdekében.

Én személyesen még nem próbáltam, de mindig is csodáltam. Inkább a kompozit kimenőket favorizálom, OPA + BUF, kényelmesebb, kevesebb helyen elfér...

Mikor, hol, melyik:) Ezt szerintem nem lehet megválaszolni. Az ML bufferbe az AD szerintem csak az alacsony ára és meghajtó képessége miatt került be... Bár gondolom, hogy a korábbi I/V-és produkciójára gondoltál. Én oda nem tettem volna be, de hát mások vagyunk:) Még mindig azt mondom, hogy OPA627 (esetleg megfejelve egy BUF-fal), visszacsatolásában egy kicsi C0G kondi, DC csatolással... Ha van kedved szórakozni vele küldök 2 használt, de tökéletes 627-et kipróbálásra.

Valóban nem a legszerencsésebb az elnevezés, de a zárójeles kiegészítéssel már egyértelmű.
Összdobtam a fenti kiegészítést, most épp járatódik. Kíváncsi vagyok. Végülis a 3 verziót ki lehetne próbálni ezzel a 2SC3423 tranzisztorral:
1. áramgenerátoros ( a Heed-ben is alkalmazott ) E-követő, ugye ez ment eddig
2. ennek, a fesz.uánhúzással kiegészített változata, eliminált hőtranziens torzítással, ezt hallgatom jelenleg
3. "teljesítményillesztett" munkaponta állított egyszerű E-követő ( sajnos az E-ellenálláshoz viszonyítva alacsony terhelő ellenállás némileg elhúzza a munkapontot, de azért még ez is hőtranziens-torzításmentes kapcsolásnak számít )

Az biztos, hogy a végerősítőm egyik "fullos" verziójában ( download/file.php?id=4752&mode=view ) volt fesz.utánhúzás bőven, de mégis visszatértem az egyszerűbb, hagyományos kivitelhez ( download/file.php?id=5084&mode=view ), másrészt a 47uF kondit ( BG std ), eddig messze nem éreztem annyira problémának, mint a +félvezetős áramkört.


Ezt az AD810 OPA-t az egyik ML cd-játszóban láttam, talán kimeneti bufferként. Egy merész feltételezés volt a részemről, hogy az ML talán nem csupán a műszaki paraméterek alapján döntött az alkalmazásakor, hanem meghallgatásos tesztet is végeztek ( végülis mit számít nekik a pár $ egy OPA áránál ? )
A paraméterei alapján jobbat is lehetett volna találni, ellenben én is úgy tapasztaltam a kis I/V tesztemben, hogy az egyik, sőt, talán a legtermészetesebb karakterű OPA volt...

Milyen az OPA627 hangra?

Szerintem ebben a kapcsolási elrendezésben nem igazán jutott szerephez az utánhúzás, a FET-ek alacsony meredeksége, magas kimeneti ellenállás, nagy/nem lineáris kapacitása és magas meghajtó ellenállás miatt...

Az AD810 OPA-t ML cd-játszóban láthattad, nagyon valószínűleg ugyanabban a kapcsolásban amit linkeltem korábban. Ez a buffer jó pár készülékbe bekerült, nem véletlen... Nyílthurkú bufferből jobbat nem tudok elképzelni, ultra lineáris és még a kimenőimpedanciája is nagyon alacsony. Normális esetben a meghallgatási teszt csak a fejlesztés végén, mint egy megerősítés van. Minden egyes döntés (alkatrész vagy topológia választás) mögött racionális mérnöki és üzleti szempontoknak kéne állnia és nem szubjektív hallgatózások. Azért írtam feltételes módban, mert ez az üzletág sok mindent elbír, azt is, ha valaki úgy "tervez", hogy a szükséges alkatrész kapható legyen a Lomexben...
Jó felbontású, de amitől kiemelkedik a többitől, hogy közben megmarad vele a zenében a levegő, amit igazán nehéz nagy felbontással párosítani.

Nem akarok illetlen lenni, de továbbra is ezt a megoldást tartom a legjobbnak. Minden jó tulajdonsága megvan ennek a kapcsolásnak, és semmi rossz nincs közte.

Előnyei:
- A legrészletesebb teljes hangfrekvencián belül
- Levegős, sehol nem emel ki, sehol nem omlik össze
- Torzítása nincs, DAC adatlapjára feltüntetett gyakorlati érték
- A legjobb, még a passzív ellenállás is rosszabb nála.
- 3 ohmnál kisebb bemeneti impedancia

Hátrányai:
- 2x2 5k Z foil ellenállás (kb. 25e Forint)
- Minimum egy KCMP 302 minőségű csatolókondi kell hozzá.
- Mindkét oldalra 2 szimmetrikus táp kell. (+-12V mehet egy tápról)
- Eddigi ismereteim szerint ez a legjobb.

Feltételek:
- 0.00V bemeneti stabil offset (különben elvesztette minden előnyét)
- Szerelés minősége, 5k-s ellenállásig a lehető legközelebb legyen a DAC-hoz.
- Ami nem I/V ellenállás, az lehet R534 is. (de minimum egy 100 óra járatási idő kell neki!)
- FKP2-nél csakis a piros jó.

Mivel sokat szenvedtem ezzel a kapcsolással, így garantálhatom, hogy ebben a felállásban lett a legjobb. De már az alapötlet sem volt olyan rossz.

_________________
http://diyaudio.hu

Az ábrán csak kisáramú fesz.utánhúzott tranzisztorra gondoltam ( 2SC3423 ), ebben a funkcióban "félvezetősebb" hangú lett tőle a kapcsolás.
/ A mosfet fesz.utánhúzása ebben az esetben, az már egy másik témakör lehetne. Egyébként a kapcsolás egyik alapvető működése, a mosfetek bemeneti kapacitásának az eliminálása, amelynek köszönhetően relatíve nagy impedanciával is hajtható ( Mhz-es nagyságrendű a sávszélessége így is ). Ezeknek a mosfeteknek az átlagos meredeksége többszöröse az "audio" mosfetekének. A kimeneti impedanciája egyáltalán nem nagy, és a kimenőárammal csökken, ellentétben a bipoláris verzióval.
Egyébként, ha - minden mástól függetlenül - csak a hangminőségben elért javulást nézem, ez az áramkör az egyik legjobb húzásom ezidáig ebben a játékban. Persze csak a magam számára /

Milyen paraméterek indokolhatják, hogy pl. az AD811 sokkal gyengébb volt hangra az IV tesztemben, mint az AD810?


A saját tapasztalataim szerinti félvezetős, hangi problámáimat alapvetően kétfelé osztom:
1. olyan hangok megjelenése, amelyek eredetileg nem voltak a műsorban. Ezek többnyire fémes, kemény hangok. Többnyire, az eredeti hanghoz tapadva, egy fényes, csillogó kontúrt adnak.
2. hangok eltűnése: a legfinomabb, alacsony szintű információ eltűnése, ezzel a jelenlétérzet, a hihetőség, az atmoszféra szenved csorbát. Nem tudok csak úgy rámutatni, hogy innen hiányzik valami, de összehasonlítva a forrás jelével ( itt most ezy egyszerű ) jól érzékelhető.

Az eddigiek alapján azt látom, hogy az 1. pont szerinti hibát, torzítást, különböző módon, de ki lehet küszöbölni, bár az összes kipróbált OPA-m tartalmazta vmilyen mértékben.
A nagyobbik gond a 2. pont. Mindegyik próbált OPA produkálta eddig. Egyértelműen, nem kis mértékben. És itt jön a képbe a CEN, vagy ez a trafós IV, amely sokkal-sokkal jobb ebben a versenyszámban. Valójában egy szakadék tátong a próbált OPA-k, és közöttük.
Pont ezért próbálkoztam a lehető legegyszerűbb bufferekkel, mert úgy tűnik, hogy ez utóbbi szempontból talán jobbak mint az OPA-k.

Ha az OPA627 tényleg ennyivel különb a többitől, akkor persze szívesen kipróbálnám...

CF OPA egyszerűen nem audio DAC utáni I/V-be való, főleg nem fólia kondenzátorokkal történő hidegítéssel. Valószínű ezt forszírozta az a 811 3x sávszélessége és 2x transzimpedanciája is.

Megkeresem a használt darabokat és elküldöm neked...

Bufferként még kipróbálnám a helyedbe az LME49710HA-t. Abszolút zenei a hangja, sok részlettel és levegősséggel.

Ebben nem teljesen értünk egyet. A tápegység valóban nem "nagyfrekvenciás", de a bemenőjel sebessége és a kimenőjel nagysága is relatíve alacsony, ilyen feltételek mellett nem látom az AD810-nél problémásabb viselkedést indokoltnak, de persze egy műszeres vizsgálat lehet mást mutatna...

Előre is köszönöm, esetleg néhány konkrét instrukciód a maximális teljesítmény érdekében?

Az az igazság, nem szeretnék most költeni OPA-ra, még mindig nem látom a potenciált bennük. Ez egy csúnya, szkeptikus ás pesszimista hozzállás tőlem...


Ha az OPA627 meggyőz, hogy téves a világnézetem, akkor kipróbálom az LME-t is.
Én örülnék, ha így lenne
Végül is a LUMIN dacban is LME49990 van, és mégis szuperlatívuszokban beszélnek róla.

Műveleti erősítők jelentős többségét az analóg jelútban nem célszerű alkalmazni, ha valódi zenehallgatásról beszélünk.
Kivétel persze, ha átlagembernek akarsz eladni valami hájend cuccot. Hiszen kis méretű, stabil, nincs sok gond vele.

Nekem amúgy van (jó)pár OPA827-sem is. Ez kb. OPA627 kategória. De soha nem próbáltam ki őket, legalább is eddig.

Ami pedig a kapcsolásomat illeti. Garantáltan nem félvezetőhangú megfelelő alkatrészek alkalmazásával.
A legnagyobb beleszólása I/V ellenállásnak van. Caddock MK132-vel melegebben szól, illetve kissé kevésbé részletesen. A mousernél kapható Z-Foil Z201 ellenállással pedig a lehető legtisztábban.

Én hülyeségnek is tartom azt az elméletet, hogy egy félvezetős kapcsolásnak félvezetős hangja lehet. Lényegében bármilyen hangot előtudunk vele állítani, pusztán az ellenállások-kondenzátorok cseréjével. De nyilván tudni kell azt is, hogy milyen félvezetőket alkalmazzunk, és hova alkalmazzuk.

Ettől függetlenül sok sikert a projekthez, mindenesetre a 15 ohm környéki lezárást már nagyon soknak tartom.

_________________
http://diyaudio.hu

Az OPA827 nem ér az OPA627/637 nyomába. Hiába 7-es a vége.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Jó, de abban van trafó is:) És talán ez az ami megszelidíti a hangot Lumi esetében, mert egy dual-sabrét el nem tudnék képzelni végig csupa bipoláris nagyágyúval, AD797 és LME49xxx-ekkel. Ha van valahol egy jó FET-es a láncban megfelelő pozícióban, akkor az jót tud tenni...

Mire gondolsz?
Én több pozícióban is próbáltam mindkettőt és drasztikus különbségeket nem tapasztaltam. Mindegyiknek vannak erősségei, de szerintem karakterben nagyon egy műfajt képviselnek.
Igaz egy sok digites drága műszerben még olyannal is találkoztam, hogy az OPA827 nyugdíjazta a 627-et, konkréten az alacsonyabb zaja miatt...

Műszerbe az OPA827-nél sokkkalsokkal jobbak is vannak. Még az ezeréves AD797 is rommá veri, ha a zajt nézzük. (Nyilván te is tudod, hogy műszerekbe más feltételek szerint választunk OPA-t.)

Megint csak egy szubjektív vélemény, hogy előerősítőben az OPA627/637-nek mérföldekkel jobb a hangja.
(Nyilván bele lehet kötni, hogy milyen pozícióban, milyen tápfesztartományban, stb. stb. stb., a lényeg, hogy ezt több rendszerben is igazolni tudta.)

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Az áramkör megépült, de egy megfázás miatt nem az igazi a tesztelés.
Az biztos, hogy jobb mint a "sima", heed-féle kivitel, jobban hallgatható, még egy lépéssel közelebb van a trafós kimenethez.
Tehát úgy tűnik, hogy mégis érdemes foglalkozni ezzel a termikus torzítás témakörrel. Ha a két áramkört összehasonlítom, akkor a különféle eltérő paraméterek között, a vezérlés hatására bekövetkező félvezető-disszipációváltozás nagysága ( mint egyéb változások előidézője ) tűnik a legdominásabb különbségnek, teljesen eltérő a két áramkör ebből a szempontból. Mindenképp mzperx érdeme, hogy felhívta erre a figyelmet

Újra nekifutottam egy teszt-szerűségnek. ( A ZMag teszt CD1-et hallgatgattam ) Először nem is néztem melyik kimenetre van kötve az erősítő, csak hallgatóztam:

1. Hangkép:
Hatalmas dinamika, rendkívül tisztán körülhatárolt hagszerek, gyönyörű, "hihetetlenül" szép hanszerhangok. A térben szinte mm pontossággal érzékelhető mindennek a helye, mind szélességben, mind mélységében. Rendkívül "mutatós", hatásvadász, felturbózott hangzás. Minden olyan "nagy" és minden teljesen egyértelmű, meghatározott. Idővel feltűnik, hogy minden zeneszám tónusa hasonlít, és jól érzékelhető az üresség, a sok egyértelmű hang között nincs semmi. A tér is elsőre impozáns, precíz, de mégsem az igazi...

Ekkor lett gyanús a dolog, ez volt az a fenti E-követős kimenet. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ennak a kimenetén ott van ( a rajzzal ellentétben ) a 162ohm-9nF aluláteresztő szűrő. Majd még ennélkül is lesz próba.

Ezután visszakötöttem a trafós kimenetre:
2. Hangkép:
Kevesebb dinamika, kevesebb mély, kevesebb magas. Szinte minden kevesebb...de mégsem:
A hangszerhangok is megváltoznak, most valódinak-, természetesnek tűnő, nem tökéletes hangokat hallok. Az ének szintén megtelik valami nehezen megfogható hitelességgel, érzelemmel.
Elromlik a térbeli pozícionálás, most már nem tudok vonalzóval méregetni...viszont, ahogy elindul a felvétel, szinte hangok nélkül is érzem, hogy egy valós térbe kerültem, amely stabilan körbevesz, függetlenül a megszólaló hangoktól.
A hangok nem teljesen egyértelműen kürölhatároltak, elszigeteltek, a teret kitölti millió apró, megfoghatlan hang, zörej, nesz, levegő...tökéletlenség.

És ugye a 2., a trafós kimenet jelét erősíti az E-követő

Mi volt pontosan a a két tesztelt állapot? A két féle emitter követő a trafó után?

Az 1.hangkép a fesz. utánhúzott E-követő kimenet. A 2.hangkép pedig az eredeti, közvetlen trafó-kimenet. Ez utóbbi megmaradt változatlanul. Egy plusz kimenetet rágányoltam a doboz hátuljára, külön a kísérleti áramköröknek. Így egy mozdulattal vissza tudok térni a trafó-kimenetre ( mint referencia ):


Tehát a fenti jellemzés valójában ennek az egyszál emitter követőnek a hangját jellemzi, úgy is fogalmazhatunk, hogy:
1. hangkép: az E-követő bemenete, 2. hangkép az E-követő kimenete

Némileg árnyalja a képet, hogy a trafós kimenet használatakor az összekötő kábel kapacitása és a az erősítő bemeneti ellenállása ( 5,5kOhm-300kOhm ) jóval nagyobb hatást gyakorol.

Ha most megpróbálom rendbe szedni az eddigi benyomásaimat, akkor valami ilyesmit gondolnék:

- fesz. utánhúzott E-követő: már-már túl "szép", "látványos" hang, kicsit lassítja a tranzienseket ( persze csak fülre ), de szinte teljesen mentes a "kemény" félvezetős hangtól, csak egy-két kritius résznél bicsaklik meg
- Heed-féle, hagyományos E-követő: már többet "keménykedik", nem olyan figyelemfelkeltő hang

Mindkettő egyformán rendelkezik az - általam már említett - információvesztés jellegű torzítással, ez a fesz. utánhúzott E-követő esetén még jobban érzékelhető


- a mosfetes áramkörök mint ha a "félvezetős keménység" paraméterből rosszabbak lennének, viszont talán több információt engednek át.
Egy próbát még megérhetne, hogy ők kerüljenek ebbe a fesz. utánhúzó környezetbe...

Na, ezt csak összekevertem, tehát pont fordítva

Arra tippelnék, ha pl. egy sokat emlegetett Prelúdium ( vagy hasonló kategóriájú ) hangsugárzón, és egy átlagos erősítőn hallgatnánk a kétféle hangot, akkor az E-követős kimenet fölényesen nyerne, hiszen egy ilyen összeállítás nem is képes átvinni azt az információt, amelynek az elvesztését én problémásnak látom...

Én nem ismerek olyat a fórumról, aki jelenleg prelúdiumot hallgat, és sajnos nem mindenkinek van olyan "átlagos" erősítője sem, mint aki régebben prelúdiumot kötött rá. De tény, hogy többnek van szép szobája, és józan parasztija.

_________________
http://diyaudio.hu

A fesz utánhúzott emitterkövető egyáltalán nem biztos, hogy a termikus torzítás miatt lett nálad jobb. Vannak más hatások is.

A másik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az "információvesztés" torzítás miatt van. Az informatívabb hang simán lehet torzabb. És könnyen lehet, hogy az "információvesztett" közelebb áll a valósághoz. A torzítás pont, hogy feldúsítja a hangot "többlet információval". És nehogy azt hidd, hogy te ezt füllel el tudod dönteni. A jól sikerült torzítás minden szempontból valódibbnak ható hangot adhat. Utána azt hiszed, hogy a többi dolog kigyalulta az információt...

De ha olyan információt hoz át a dolog, amit idáig nyomokban sem hallottál a többi cuccal, akkor el lehet gondolkodni. Lehet, hogy szép, meg jó, de ki tudja, hogy miért?

A másik, sajnos csak alapkapcsolásokkal kísérletezel. Igazán betehetnél pár foglalatot, azt bepróbálhatnál több félvezetőt is. Én ilyen esetben 20-30 félét is bele szoktam próbálni. További komoly fejlemények lehetnek...

Egyáltalán nem biztos, hogy az információvesztős "kapcsolás", vagy a keményebb hangú "kapcsolás" egy két tranyó csere (ne adj isten ellenállás is ) csere után is az marad és nem valami hót más lesz belőle...

Azért hoztam fel példának a Prelúdiumot, mert sokan ismerik ( az első magyar "igazi hifi hangsugárzó ), és én is évekig használtam. Átlagos erősítő pl. egy alap-középkategőriás Sony, Technics, stb.
Szép szoba? Olyanaom lehet, nincs

Alapból rosszul is indult el. Tudtommal 2sk170+2sj74 FET-et használ a bemeneten, ami nem lenne azért
teljesen rossz, ha Nelson Pass ZEN I/V kapcsolását valósította volna meg. Helyette CEN I/V-ből indult ki,
amit külföldi tunerman "talált" fel, ZEN kapcsolásból kiindulva. De elvileg az sem rossz, hiszen elemmel
van táplálva, csak ugye időközönként lemerül, stb. Salas táppal van most ez a kapcsolás tudtommal táplálva,
ami szintén nem kedvez a hangnak, sőt. CEN-től tudtommal úgy tér el, hogy csatolókondi helyet trafót
alkalmaz a jelútban.

Na de ez az ő dolga. A Nelson Pass féle Zen I/V még elfogadható. De ha hangvisszaadásra törekednénk gyakorlatilag,
már az sem lenne jó a ~15 ohm bementi impedancia miatt. Olyan feteket kellene keresni, amivel minimum 10 ohm
alá lenne vihető a lezárás. És, hogy melyik a legjobb lezárás? Természetesen a 0 ohm. De gyakorlati 3 ohm
még elfogadható, de már nehezen. Többi pedig olyan, amilyen. Szólni szól.

Fórumon nem sokat volt emlegetve a prelúdium, ha jól tudom. Csak egy ember emlegette tudtommal.

_________________
http://diyaudio.hu

Jól van Toto, neked meg nem kell minden áron a saját nézőpontodat erőltetned mindig, mindenkire. dys-cus is ezt csinálta régebben, azt hogy utáltad b+? Most dys-cus elég jól leszokott róla, te viszont pont ezt csinálod...

Nem is állítottam ezt. Egyszerűen csak a működésbeli változások közül, domináns nagyságúnak látszónak neveztem. ( Nyilván nagyon felületesen jellemeztem a működéseket, alaposabban nem mentünk bele )

Egyet is értenék, és azt se felejtsük el, hogy az összes hangbéli jellemzés csupán az én agyamban összeállt szubjektív anyag...

Egy gond van:
A trafós kimenet jelét erősíti a - jelen esetben - bipoláris E-követő. Bizonyos szempontból mindegy milyen minőségű, valósághű ez a jel. A lényeg a változás, az eltérés ettől a jeltől, amelyet egyetlen, többnyire elhanyagolt fokozat hoz létre.

Nehogy azt hidd, hogy nem foglalkoztam eleget a témával... Össze is szereltem egy ilyen kapcsolást. Tehát gyakorlati véleményem van róla. Dys-cus mikor foglalkozott azokkal a dolgokkal, mint én? Egy közös vonás van. Ő is majdnem azt a multibites DAC chip-et! hallgatja, mint én. Csak mikor összeszerelte az AN klón DAC-ját, valószínűleg nem tudott róla, hogy azért alkalmazza AN az AD1865 chipet, mert nem tudott elegendőt beszerezni a nagyobb tesóból. AN-ből pedig senki ne építsen klónt! Meg lehetőleg ne is alkalmazza azokat a megoldásokat!

_________________
http://diyaudio.hu

Ha finomságokat akarsz kiélezni, akkor finomabb szinten kell beavatkozni. Az alapkapcsolásokat, mivel egyszerűek, csináld meg foglalatokkal. Aztán 10-20 féle jól bevált félvezetőt próbálj ki. Az áramgenerátorok is bele fognak szólni a hangba valószínűleg, akármilyen hihetetlen. Szinte univerzálisan a 2SA970-2SC2240-el megvalósított áramgenerátor szokott a legjobb hangú lenni, csak hát 1-2mA áramnál. Kipróbálhatnád pl ezeket, kisebb árammal, 2SC2240 áramgenerátorral (csak ötlet).

A lényeg az, hogy finom dolgok hangolásánál sokkal eredményesebben haladnál szerintem, ha alkatrésszinten is elkezdenél kísérletezni...

Egy ilyen buffer igenis képes rendesen, hallhatóan beleszólni a hangba. (Nekem is szívás volt vele pl az előfokomban, ahol visszacsatolás is van ráadásul). Szóval érdemes alkatrésszinten tökölni vele...

Hát nem tudom, nekem egy kicsit erőszakosnak tűnik már ez, amit a DAC-al kapcsolatban rendszeresen csinálsz. És ezzel még ellenszenvet is gerjesztesz a preferált dolog ellen. De te tudod...

Sokkal többet kellene neked is foglalkoznod ezzel a témával, hogy rágyere, mit is akarok ezekkel mondani.
Aki már jelentősen jártas benne (ami nem egyenlő a hosszú idővel), azt tudja, hogy ilyen áramkimenetes DAC-oknak a lehető legjobb lezárás a virtuális GND. Ekkor a legjobb a hang. A térérzet. A zene. először is olyan kapcsolást kellene fejleszteni, ami ennek a feltételnek megfelel... Tök mindegy, hogyan, de ez legyen meg. Aztán lehet finomhangolni.

_________________
http://diyaudio.hu

Igen, így kellene, hasonlóképp gondolnám...csak hát a lustaságom
Egyébként van egy másik vonulata ennek a kis kíséletezésnek:
Jó lenne végre már valami korrelációt találni a hang és a technika között. Jó lenne "tuti" tervezési koncepciót, akár részmegoldásokat alkalmazni egyszer már. ( A termikus torzításos téma is többször felbukkan idővel, de, ha meggyőző eredményt hozna, akkor miér ne )
Úgy tűnik, egyre messszebb, kerülünk ettől...
Tranzisztorok hangja? Én is tapasztaltam, a kedvenc példám a 2SA1360/2SC3423 vs 2SA1381/2SC3501 esete, amelyek nagyon-nagyon hasonlóak paraméterekre, mégis ég és föld a "hangjuk"

Hát nézd, én találtam, többször leírtam, nem egy könnyen megemészthető dolog. A következménye pont hogy az, hogy egyáltalán nem is létezik a "tuti tervezési koncepció", hanem helyette igen sok lehetséges út van.

Sajnos ez a dolog olyan, mint amikor az élet értelmére az a válasz, hogy 42...

Ha a hangláncban létrejövő torzítások tudatos/célszerű/kellemes, egymást kompenzáló hatásra gondolsz, akkor, valójában a fentiek alátámasztják azt :
Egy valamilyen bemenőjelből egy - bizonyos körülmények között - atraktívabb, "jobb" jelet állítunk elő, mindezt szuper paraméterek mellett ( ...és mindenki boldog )

Gyanítom, a highend gyártók is jócskán támaszkodnak erre, és a lehetséges/legvalószínűbb környezetbe ( árszint, szóba jöhető készülékek, akusztika, stb. ) optimalizálják a készüléküket, akár tudatosan beépített" torzításokkal.


Én viszont ezt nem tartom megoldásnak ( egyelőre még nem ), inkább az "információalapú" átvitelt erőltetném. Tehát, ha van egy valamilyen jelem ( akár jó-akár rossz ), akkor legyen az erősítés után is jó vagy rossz, de minden jöjjön át.

Toto!

/ Nem találom, hol kísérleteztél a PCM1702 kimenetét lezáró ellenállás értékének a hangi/paraméter szempontjából optimális vagy szükséges értékével ( miért pont 10Ohm alatt kellene lennie ?? ) /

Én egyszer sem ajánlottam az általam épített áramköröket utánépítésre. Nem is véletlenül.
Pl. közzéteszem a dac építését lépésről-lépésre. Próbálom a lehető legtöbb szubjektív hangi benyomásom is mellékelni.
A leírtakat összegezve kalakulhat egy elképzelés az olvasóban, mind a dac képességeit-, mind az én ízlésemet tekintve, de ez ettől még nyilván csak egy elképzelés marad.
Ha ezek után valaki esetleg úgy dönt, hogy meg akarja építeni, rászánja azt a 100 de inkább 200eFt-ot, akkor próbálok segíteni, esetleg elviszem/kölcsönadom meghallgatásra, hiszen ez az egyetlen igazi út a döntéshez: saját rendszer / saját környezet / saját ízlés.

Shany! Amit írtam a lezárásról, általános műszaki dolog. Amúgy, amelyik kapcsolásból Te kiindultál, az AD1865-re lett tervezve! (pontosabban azon lett eredetileg tesztelve) (Nelson Pass pedig PCM63-hoz (2mA) építette a kapcsolását)
Vannak nagyobb, diplomázott szakik is, akik eltudják neked részletesebben magyarázni, miért nem jó, ha bármiféle feszültség kerül az r-2r multibites áramkimenetre GND-hez képest. Sajnálom, hogy ilyenkor nincsenek itt.

_________________
http://diyaudio.hu