audiodiyers.hu

Hááát a "nagy" és "diplomázott szakik" tényleg jöhetnének

Mondjuk pont ezt felesleges lenne elmagyázni. Sőt akad még néhány, amit szintén nem kell, magamtól is megy az eddig elsajátított ismereteim alapján
Ellenben nem sok mérést látok a PCM1702 torzításáról a kimenő feszültsége függvényében....



Amúgy, nem lehetne már ezt a kötekedést abbahagyni? Neked is van egy szép hosszú topikod, én is szívesen olvasnék ott is különféle áramkörökről, kísérletekről...

Miért? Nem találsz ott megfelelő áramkört?

Torzítás csak egy dolog. Hiába méred le. Sőt, az AD1865 torzítását is lemérték 200 ohm lezárás mellett... Pont annyi érték jött ki, mint amennyi az adatlapján szerepel. Vagy mint múltkor, mikor
még rossz kapcsolásomnál annyi torzítást mértünk trim után, amennyi a chip adatlapján szerepel.

Nézd, lehet a hozzászólásom mögött csak kötekedést látni... De aki csak azt látja, az valószínűleg elfogult, és van még mit tanulnia. Jó tanulást!

Mindenesetre én is örülnék különféle műszakilag is megfelelő kapcsolásoknak ez ügyben, hogy ne nekem kelljen végre kiszenvedni.

_________________
http://diyaudio.hu

Tényleg csak kötekedést látok...lehet, hogy ez az én hibám

A tanulással kapcsolatban; én szívesen tanulok...

Rendben, én befejeztem itt, én is mondhatnám ugyanúgy, hogy kötekedést látok a Te hozzászólásaidban.
Persze lehet, hogy csak az én hibám...

_________________
http://diyaudio.hu

Elég volt az OFF-otokból...
Kb. fél éve építettem át a CD-játékosomat.
viewtopic.php?f=48&t=2192&start=0
Mostanra nekem is valami hasonló hangi tapasztalataim lettek a trafós kimenettel. A bejáratott végeredmény, hogy a kapott hang minden ízében hihetőbb, finomabb és valóságosabb. A neszek, zörejek nem túlzóak (mint előtte a HDAM fokozattal), hanem természetes erejűek és aprócska lecsengéseik sem tűnnek el a "digitális szőnyeg" alatt.
A térérzet nem igen változott méreteiben, elhelyezkedésében, de az is hihetőbbé, életszerűbbé vált.
Mindamellett én is észrevettem, hogy ez egy kevésbé attraktív hangzás, mint az eredeti diszkrét modulokkal, de összességében a jelenlétérzet legalább egy kategóriával feljebb lépett, az pedig mindennél többet ér.

UI: Próbaként egyszer fejhallgató kimenetről hajtottam meg a végfokot, a hangzás legszembetűnőbb jegyei ismét a régi elektronikát idézték...
db

deeraudio: Trafónak is úgy tudom,van még egy szűrő funkciója is... Mármint letudja jelentősen vágni az ultrahangokat, ami sok esetben előnyt jelenthet. Csak gyanús!, de tartok tőle, hogy ez is meghatározhatja a hangzást, térleképzést és a jelenlétérzetet.

_________________
http://diyaudio.hu

Én nem tartok tőle, hanem örülök neki!
Eleget jártam és napjainkban is ha tehetem járok mindenféle koncertekre (komoly-jazz-rock-elektro), hogy tudjam mit keresek. A jelenlétérzet nem torzítás, bit és mintavételi frekvencia függő, az egy létező dolog, ami elérhető - akár "hibáktól hemzsegő" full analóg rendszerrel is...
db

Igen, és ez szemmel látható: bemegy a trafóba egy digitális zavartól "szőrös" jel, és kijön egy szép sima jel. Lehet, hogy ez az egyik oka, hogy a trafós megoldások sokkal jobban szólnak, mint a többi.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Szóval szőrtelenítünk....

Az utolsó(?) nekifutás az OPA-s világnak. Megérkezett az OPA627, melyet mzperx küldött, köszönet érte! Némi egyeztetés ( a környezetét illetően ) után be is tuszakoltam a dobozba:

Az áramkör:

Tehát ez egy egyszerű IV konverter, gyakorlatilag ugyanolyan mint az előző OPA-s kísérleteknél. ( A trafós IV-t és a kísérleti buffert kikötöttem)
Két lényeges eltérés:
- az ic hidegítő kondenzátorok 100nF kerámiára lettek cserélve, nagyfrekvenciás szempontokat előtérbe helyezve
- el lett hagyva a kimeneti alulátersztő ( 162Ohm - 9nF ) tag. ( Az eddigi CF video OPA-kat 100-150Ohm terhelésre tervezik, ott elvileg "bírni kellenne", itt viszont nem igazán )

A két ellenállás R534, a 68pF CDM silver mica, a 100nF-ok közönséges, noname tárcsa alakú kerámiák.

A hangja a trafós IV ( a félvezetős buffer nélkül ) ellenében:

Nagyon jól indított, egyrészt nagyon hasonló volt a tónusa a trafóshoz ( barátságos, némileg meleg ), és nem volt semmi félvezetős keménység, szép volt pl. a hegedű is.
Röviddel ezután feltűnt, hogy néhol kimondottan lekerekített, gyakorlatilag tompa. Úgy tűnik, mint ha ez inkább a nagyszintű jeleknél lenne tetten érhető, mint ha le lenne "fojtva" a hang, hiányoznak az eddigi lecsengések, fények.
Több órás hallgatás után, nekem kicsit egysíkúnak tűnik:
- van egy jellegzetes, mindenhol megfigyelhető "meleg" tónus ( Salas ? )
- néha összemos, zavaros, főleg nagyobb hangtömegek, sok, szintben hasonló szólam esetén
- a középhangoktól kezdve "fölhúzza" szintben a hangokat, ezért néha kicsit komprimáltabbnak tűnik a spektrum felsőbb részében
A tér nem lenne rossz, de nem szakad el olyan mértékben a hangsugárzóktól, nem lesz olyan koherens egész mint a trafós IV esetében.
A mikroinformáció hiánya nem is tűnik fel, az alsó jelszinten levő nagyon enyhe zavarosság elfedi ezt.

Viszont mélyben nyújtja azt dinamikát amit a trafós IV-m nem tud az erősítőmre direktben tolni. Itt az OPA "érezhetően" nagyobb gyomrosokat küld be...

Első nekifutásra valami ilyesmit hallottam. Azért ez még persze csak néhány óra volt, és csak ezzel a körítéssel ( tápegység ), és ezzel a rossz füllel és berendezéssel
Teljesen más hang mint az eddigi OPA-s hangok, nincsenek idegesítő "plusz hangok", talán leginkább ezzel lennék képes tartósan együtt élni. Meg ugye most föl vannak "erősítve" a benyomásaim, hogy valamennyire érthető legyen amit tapasztalni véltem, a valóságban azért tényleg "szépen szól" ez az OPA.

( Lehet, hogy mégegyszer bepróbálom ide az AD847-et is, ha már be van építve megint a lehetőség...)

Pláne ha van CERDIP tokos AD847-ed (vagy AD827, nem OPA827!!). Szerintem az egyik legjobb hangú OPA.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Nekem sima plasztik tokos van, de a Mousernél volt még mindenféle. Pedig nem a legfrissebb darab az AD847.

Nálam is talán a legjobb volt a saját kis OPA-csoportomból, majd ebben a felállásban is még megfülelem.

ebbe a pozícióba inkább egy 10x kapacitás passzolna, 680pF-fel 70kHz-re adódik az aluláteresztő, ami ideális, főleg, hogy nincs egyéb szűrés a DAC után.

Igen, ezen én is gondolkodtam mielőtt beforrasztottam. Olyannyira, hogy a 680pF-os kondik még ott vannak kikészítve az asztalomon. ( Ez a legnagyobb értékem CDM silver mica-ból )

Grat! Ezek a régi kerámia tárcsa kondik a leg "antihifibb" alkatrészek közé tartoznak. Paranormális módon ott is képesek kivégezni a hangot, ahol elvi okokból sem volna lehetséges. Inkább tettél volna legalább egy X7R anyagú kerámiát oda...

Ahol hangminőségre törekszik az ember, ott a közelbe sem szabad engedni ilyeneket szerintem. Ezek a nagykapacitású téglavörös kerámia tárcsa kondik ritka s...r dolgok. PIC-nek a táphidegítésébe, ami a kijelző, bemenetválasztó funkciókat, stb vezérli, oda esetleg...

Jel közelbe mindig csinálnak egy jellegzetes, középtartományban megfigyelhető torzítást. Egy ezekre jellemző saját hangot. Ha hangfrekis áram folyik át rajtuk, akkor fizikailag hallható! hangot bocsájtanak ki! (Mérés közben fütyül belőlük az 5Khz, zenével hajtva meg hangosan cincog a kondenzátor). A kapacitása 1000%-ot is tud változni a környezeti hőmérséklet hatására, meg ilyenek...

X7R kondim nincs. A fenti kerámia műszaki minőségével tisztában vagyok
Igazság szerint, egyeztettünk mzperx-el privátban, melyik lenne a jó, pontosabban a legkevésbé rossz megoldás abból ami van itthon.
A másik alternatíva 330nF Ero MKC1858 lett volna, amely szintén van a fiókban...

Csak, hogy ne érje szó a ház elejét:
- hidegítő kondik átcserélve 330nF MKC1858-ra
- 68pF átcserélve 680pF-ra...

Nem szoktam ennyire türelmetlen lenni, de ez a kombináció szinte hallgathatatlan. Élénkebb lett hang, hangszínét tekintve még közelebb került a trafós IV-hez, de bejött egy erőszakos, kemény hangzás is.

Találtam még itthon 100nF Wima MKP2-es kondikat, ezeket gyorsan be is dobáltam az MKC1858 helyett.
Már az első másodpercekben érezni, jelentősen megszelídült.

Hát, még mindig elektronikus ízű maradt
Úgyhogy visszacseréltem a 680pF-ot is 68pF-ra.

Úgy tűnik, kár volt hozzányúlni az első változathoz

Eredetileg kiemelt szempont volt a táphidegítés nagyobb frekvencián való megfelelő működése. Összeollóztam a most használt 100nF-os Wima MKP2 ( felül ) és az eredetileg ajánlott X7R kondi ( Kemet katalógus ) impedanciáját:

Új év, új OPA:
Betettem az OPA627AP helyett az AD847JN-t. A táp az előző, a közvetlen hidegítő kondik a 100nF MKP2-es Wima-k. Az IV ellenállással párhuzamos kondi is a 68pF CDM silver mica.

Első benyomások:
Picit keményebb, fényesebb hang, a fedettség többnyire eltűnt. A frekvenciabalansz itt meglehetősen kiegyenlítettnek tűnik.
Precízebb, de nem zeneibb.
A hangokra, azok "minőségére" figyelek inkább. Tisztább, de mégsem ad plusz információt, nagyobb hangkavalkád mellett ez is zavaros lesz, csak a legkiemelkedőbb hangokat hangsúlyozza még inkább, de még ezeket sem tudja megfelelő tisztasággal, felbontással visszadni ilyenkor ( hasonlóan a másik OPA-hoz )
A tere tisztábban érzékelhető, de talán kicsit kétdimenziósabb. Nem annyira dögös legalul.

Összességében közelebb áll a trafós IV hangjához, de amiben ( ez is ) nagyon messze van tőle : a jelenlétérzet, a hihetőség, természetesség...meg persze a felbontás, szólamtisztaság ( főleg alacsony szintű ), és ennek megtartása bármilyen földindulás közepette.
OPA: lélegzetelállító, "nagy" hang, de nem eléggé valóságos ( nekem ). A trafós IV ványadtabb, soványabb, kevésbé figyelemfelkeltő, nem szól akkorát ( látszólag ), de csak van ez a "valami" a hangjában. És megint csak az én számomra...


Az a furcsa, hogy ezeket az OPA-kat boldogan hallgatnám, ha nem tettem volna ezt a kis "kiruccanást" a CEN IV irányába. Bár, ha csővel indítok a PCM után, akkor is valami hasonló lenne a végeredmény valószínűleg, vagy akár még pregnánsabb.

Szerintem most jutottál el oda, hogy a trafó után, egy csöves katódkövető legyen (első körben).
db

Nem jó ötlet szvsz

Bár nem írtam még le, de ez a projekt részben a csőmentes építésről akarna szólni. A csövek "hangjával" ( kisáramú alkalmazásokban egész biztosan ) természetesen nincs bajom ( sőt, pont ellenkezőleg, rendkívül precíz eszközöknek tartom őket ) de a csövek alkalmazása körülményes, drága, nagy helyet foglal, stb...
Tehát első körben mindenképp félvezetőkkel akartam csatába indulni. És úgy tűnik, sikerült is egy - számomra - igencsak vállalható szintet elérni. Ezt a trafó kimenetén kapom meg.
Most úgy gondolom, bármit utánakötnék, valami elveszne. Nyilván a cső sem tökéletes, és pont azt a kis plusz dögösséget sztem nem nyújtaná, amely miatt belekezdtem ebbe a fesz.követős játékba...

Tehát alternatíva egyedül egy csöves, komplett IV lehetne. Ennek viszont jobbnak kellene lennie a jfetes-trafós IV-nél...
Az eddigi tapasztalatom alapján nem érzem a késztetést, avagy vannak kétségeim

Csak egy zárójeles megjegyzésként - mivel mostanában nagy trafócsaták zajlanak - az itt használt trafónak is van "gyári" alternatívája. ( Sokkal drágábban. ) Pl. a:
Lundahl LL1692a PP ( http://www.lundahl.se/pdf/1692A.pdf ).

Ennek is van amorf magos verziója ( AM végzódéssel ) ...
( nem valószínű, hogy kipróbálom, nincs is tervben, már csak az ára miatt sem...)

Ami még jobb az a nanokristályra tekert trafó szerintem, még több levegő és könnyedség a hangban.

_________________
72 audio

Ugye milyen olcsó vagyok! Pedig annak a "vasnak", kilója már 2000 EUR felett van. Van még kb 0,8kg belőle.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Úgy gondolom, nagyon korrekt kis trafót készítettél, a paraméterek is szinte tökéletesek, remek az együttfutás. A Beag árnyékoló búrával pedig igazán kompakt is...

Volt egy kezdeményezés, Enpay SU39B nano rendelésre, de végül is nem valósolt meg. Amúgy most nano vasmagos trafó szólna

Azért kíváncsinak éppenséggel kíváncsi vagyok...ha esetleg valamikor sikerülne mondjuk Hitachi nano ( Finemet ) maghoz hozzájutni....

Sikeres bankrablás után sok minden elképzelhető.
http://www.ebay.com/itm/Teramoto-FINEME ... 2eb727fe07

Igen, láttam már ezt a cuccost. És, Mr. Teramoto vállalja egyedi igények szerinti paraméterekkel is az elkészítést...bár lehet, akkor némi felárral. Bizony, megfontolandó

En esetleg Vacuumschmelze megfelelohoz (VITROPERM) tudnek hozzajutni (nemet kapcsolat), de igen nehezkes es valoszinuleg nem tul olcso mulatsag lenne.

Udv. Orgon

És ők?
http://www.rtinternational.eu/termekek_nano.php

_________________
____________________
Üdv, Péter

Köszönöm, ez jólesik.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

A bankrablás után az ítélet is megvan. Az a szurkos szar kész rák. A röhej az,hogy azt hiszitek a drága, jó is. Légy észnél. A tekercselt mag ragasztóval össze van fogatva. Egy ilyen jelillesztő trafónál a tekercsek nem rezegnek, ha jó a méretezés. Akkor minek a szurok? Megmondom: a szélhámosságot elfedni. Ezzel nem azt mondom, hogy a "termék" rossz, hanem azt, hogy szélhámosság van benne. Olyan, mint amit most nézek. Eddig azt tudtam: Jack Ruby. Az okosTV megmutatta az Jack Rubenstein. Magyarul át vagy vágva vele, ha megveszed.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Ez csak mag. Meg is kellene korrekül tekerni. Monjuk kb 6 osztásban, hogy kellőképp kicsi legyen a szórás. Kb. 0,08mm-es dróttal, menet, menet mellé, ami nagyon nem jó, de csak így érhrtő el sztereóban a korrekt egyforma hangzásvilág. Kérdezzétek shanyt, hogy a két trafója közt mekkora az eltérés monjuk DCR-ben, vagy induktivitásban, vagy átviteli sávban, vagy fázis-freki átvitelben.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Ilyen felárat én is tudok! Csak valaki megfizesse.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

dys-cus

Ebben tévedsz! A szurok egy remek anyag, nagyon jó rezgés csillapító hatása van, és talán még más is, ami még nem derült ki róla. Másrészt a szurok külső bevonat teljesen nedvesség állóvá teszi trafót, ami itt nálunk még nem gond, de ha pár év múlva itt is 100 napos monszun esők lesznek, akkor már erősen megfontolandó.

Ez csak a te igazságod, a te vasmagodra vonatkozik, és a te elméletedet tükrözi ,a valóság ettől eltérő is lehet. Mivel itt toroid magról volt szó, én úgy tudom annak alapból kisebb a szórása, és lehet, hogy pld. 4x osztás is elég. Másrészt a menetek közti kapacitás is kisebb, ami valószínűleg jót tesz a magas átvitelnek. Nem hiszem, hogy bármelyik cég ne tudná korrektül elkészíteni a tekercset erre a magra egy számítógéppel vezérelt tekerő géppel.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Már megint más trafókról beszéltünk, bocsáss meg Mester!

_________________
____________________
Üdv, Péter

Köszi, egyelőre nem aktuális a részemről (inkább csak hangos gondolkodás ) talán majd egyszer...

Az nagyon nem szurok, ami a trafora van kenve...
Urushi lakk, ami amellett, hogy esztetikai jelentoseggel bir, kivalo szigetelo, a legtobb oldoszernek ellenall, raadasul termeszetes anyag, csakugy mint az emlitett trafokban hasznalt Ph-neutralis kezzel meritett papir (a papir termeszetesen nem all ellen az oldoszereknek, csak a felreertesek elkerulese vegett).

Nem veletlen, hogy japanban 3-4000 eves FABOL keszult templomok fennmaradtak, mivel ezzel a lakkal lettek kezelve.

Szerintem egyaltalan nem eri meg ezt a hatalmas felarat, de ha valaki a legjobbat akarja barmi aron, nem nagyon tud elmenni mellette...

Udv. Orgon

Számomra ez elérhetetlen kategória mindenképp.

A két csatornára való enpay nano ( SU39B ) vas, kompletten kb. 35000Ft lett volna. Megtekerve is 50eFt alatt maradt volna a két db.
( Gondolom pl a Hitachi Finemet magnak is hasonló ársávban kellene mozognia. Találtam egy linket a neten, esetleg őket meg lehetne kérdezni :
http://www.mb-electronic.de/en/amorphe- ... line-kerne )

"(a papir termeszetesen nem all ellen az oldoszereknek, csak a felreertesek elkerulese vegett"
Na ez nem így van. A papír cellulóz, amely szölőcukor molekulákból épül fel, mégpedig úgy, hogy a kád formájú cukor molekulák felváltva, jobbos-balos helyzetben vannak keto-kötéssel összekapcsolva. A jobbos-balos forma nem egyezik meg az L, és D fruktóz molekula konfigurációval, ott egy O, illetve H atom van tükörszimmetrikusan beállva. A cellulóz egy természetes polimer, amely csak sav hatására kezd el bomlani poliszarahidokká. Lásd a zsírpapír készítést. Ez a polimer rendkívül jó ellenáll mindennek, talán az egy tűz a kivétel. Ezen jó tulajdonságai függetlenek attól, hogy kézzel merítették-e, vagy géppel folytogatták. Úgy hogy ez egy humbug. Mármint, hogy attól jó mert kézi. Egyébként meg én a trafóim szigetelésére nagy tisztaságú géppel merített, egyoldalon savval hidrolizált igen vékony papír. A hálózati traficsekek kivételével meg semmit sem lakkozok. Azokat is nem fekete lakkal, hanem átlátszóval. Az egyéb lakkozatlan trafóim meg kb 300 év alatt rohadnak el, mivel nem kenegetem őket fekete lakkal.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

dys-cus,

nem kotekedes keppen irtam a hozzaszolast, csak legjobb tudasom szerint probaltam pontositani. A kemiahoz (tobbek kozott) nem ertek, koszonom a javitast. En is tudom, hogy mindegy, hogy kezzel, vagy geppel meritett-e a papir, de a kezzel meriteshez szigorubbak a kovetelmenyek a papir rostok (ebben az esetben "Kozo" vagy "Kozu", azaz egy japan eperfa fajta) kivalasztasanal. Valamint vegyszer nelkul (szerk. kevesebb, kevesbe koncentralt alkali oldattal), cserebe hosszadalmas kezimunkaval tisztabb, tartosabb papir keszitheto.
Erdekessegkeppen: https://www.youtube.com/watch?v=p2WXBZQ3S18

Felreertes ne essek, mint az elozo hozzaszolasomban is mondtam, szerintem nem eri meg az arkulonbseg, de az alkatreszek keszitesenel hasznalt anyagok hangi kulonbsegerol szerintem ezen a forumon nem kell magyarazkodnom.

Es nehogy azt hidd, hogy a hozzaszolasommal a Te trafoidat probalnam valamifelekeppen kisebbiteni, az itt olvasottak alapjan nagy valoszinuseggel egyedulallo ar/ertek aranyu termekeket keszitesz.

Tisztelettel:
Orgon

"nem kotekedes keppen irtam a hozzaszolast"
Én sem, és tényleg nem. Csak arra akartam rávilágítani, hogy a hobbinkban annyi félreértés, hihedelem, ál woodu van, hogy az már a hülyeség határát súrolja. Ezt sajnos sokan ki is használják ilyen jelszavakkal, hogy:
1, kézzel tekert trafó
2, kézzel tekert kondi,
3, kézzel merített papír,
4, hőálló O gyűrű a csövön,
5, filctollas rajzolás ide, oda,
6, bambuszból készített papír membrános hangszóró,
7, és amit újat teszek be, az mindig űber fasza hangú.
És még sorolhatnám.
Ez a japán papír, japán lakk nekem olyan mint a kutyában ugyan ez. A japán kutya is kutya, meg a magyar kutya is kutya. Érdekes módon mindkettő egyforma nyelven ugat. Bízom benne, hogy érzed az iróniát.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Újabb apró változtatás a buffer-áramkörben, ezúttal JFET-tel próbálgatom, és kimeneti aluláteresztő tag is elmaradt. A teljes kapcsolás:

Éééssss? Milyen a hang?
db

Csak keveset tudtam még hallgatni. Első benyomások :
Világos, kicsit könnyedebb hangzás. A teteje lekerekítettebb mint a bipoláris verzió. Kicsit zavarosabbnak hat, pedig valószínűleg ő van eddig a legközelebb a trafós kimenet hangjához, de valahogy mégsem az igazi.
Még azért hallgatom majd.

Azt hiszem, beleuntam ebbe a bufferes játékba, nincs türelmem már reszelgetni.
Legutóbb már egy 128kbps mp3 minőségű '80-as évekből számazó primitív popszámon is nyilvánvaló volt, hogy a buffer durván elrontja a hangot, azt a kevéske, maradék természetességet, életet is kiöli, emellett a teret is szétszedi...