audiodiyers.hu

Egy audio eszközt nem lehet csak a mérési adatok alapján egyértelműen jellemezni, mégis fontosnak tartom a mérőjeles vizsgálatot, mert ezzel sok információt szerezhetünk az eszköz működéséről és esetleges hibákat is könnyebb felderíteni vele. Ezt a témát azért indítom, hogy itt megoszthassuk egymással a különböző eszközökkel szerzett tapasztalatokat valamint egy régebbi témát is szeretnék újra feleleveníteni.

Idén tavasszal az Audioforum PCM5102 DAC topikjában http://audioforum.hu/viewtopic.php?f=24&t=74 megjelent Pavouk barátunk (na nekem azóta nem annyira) mérési sorozata, összehasonlítva több Multibités és Delta-Sigma DAC csipet a mérőjelek alapján.

http://audioforum.hu/download/file.php?id=997

Akkor én durván kikeltem ellene, hogy ez mekkora átvágás, mármint, hogy a 48kHz-es mintavételi frekvencia egésszel osztható frekvenciáival teszteli a különböző csipeket, mert ez fals eredményt ad, és félre vezetheti azokat, akik az ábrák alapján próbálják az egyes áramkörök minőségét megítélni.

Véleményemet azóta is fenntartom!

Régi vágyam volt, hogy gyakorlatban is megcáfoljam ezt a pontatlan és erősen félrevezető megközelítést, de csak most jutottam el oda, hogy előállítsak olyan tesztjeleket, melyekkel a különböző DAC csipek kimeneti jelalakjai vizsgálhatók.
Készítettem néhány tesztfájlt, amelyekkel mindenki letesztelheti az átalakítóját, akinek kedve és oszcilloszkópja van.
A fájlok mindegyike 16 bit felbontású 48kHz mintavételi frekvenciájú jeleket tartalmaz, a jelek amplitúdója 50%-os, a teljes kivezérléshez viszonyítva.
Különböző frekvenciájú négyszög jeleket generáltam. Készítettem 24kHz, 12kHz és 2,4kHz frekvenciájú jeleket, melyek a 48kHz-es mintavételi frekvencia 2-vel, 4-el és 20-al osztható frekvenciái. Valamint készítettem a 48kHz irracionális törtrész frekvenciáival is jeleket, amelyek tartománya közel esik az előbbi frekvenciákhoz. Ezek: 21500Hz, 10500Hz és 2900Hz.
Érdemes kipróbálni, hogy hogyan viselkedik a DAC kimenőjele az egész számú és hogyan a nem egész számú hányados frekvenciákon, a különböző frekvenciatartományokban.
A mérőjelekben semmilyen trükk nincsen, ezt akárki ellenőrizheti pl. az Audacity nevű programmal.

Mellékelek még szinuszos mérőjeleket is, 2400Hz, 4800Hz, 2900Hz és 5100Hz frekvenciájúakat. Érdemes ezeket is kipróbálni, végtére is többnyire mégiscsak szinuszos vagy inkább periodikus jeleket tartalmaz a zene, amit hallgatunk.
Lehet tesztelni a Multibites és a sokak által szidott Delta-Szigma átalakítókat.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Nos én már régen csináltam ilyen mérést, igaz 44,1kHz-s mintavételi frekivel, és 16 Bit-en. Borzalmas válaszjeleket lehet mérni a NOS DAC kimenetén. Ezek a DAC-ok multibitesek. 10kHz-n mérve a sinus válaszjel gyakorlatilag 4 lépcsőből áll. Én nem is lepődtem meg ezen, hiszen ki lehetett előre matematikázni. Tényleg ronda. Viszont a DAC-om meg jól szól mindenki szerint, csak kb 5-6 ember szerint nem. Mivel én nem vagyok digitális szakember, de hangmérnök sem, így nem is vettem a bátorságot arra, hogy saját fejlesztésű DAC-ot készítsek. Inkább lekoppintottam egy világszerte elismerten jól szóló kütyüt, az AN cég Dac IV-es készülékét. Én terveztem hozzá NYÁK-ot, trafót, fojtókat, stb. Mármint a sajátomhoz. Ezek a DAC-ok a durva hibáik ellenére mégis csak nagyon jól szólnak. Persze ezeken kívül még rengeteg ilyen, vagy hasonló konstrukció létezik. Ha lessz egyszer 6db TDA1543-as IC-m, akkor majd azt is meghallgathatod. Szóval azt akarom mondani, hogy hiába mérünk rossz paramétert, az a hangzást nem biztos, hogy rossz irányba viszi el. Ha ennek az ellentettje igaz, akkor az SE erősítők mind rosszul szólnak, mert randa torzítási paramétereik vannak. A DAC-nál talán az lehet a megoldás a jó hangra, hogy kevés ember hall 15kHz felett, így a DAC durva jelátvitele mégsem hallatszik durvának. S mivel sokan vagyunk olyanok, akik a még kényesebb analóg eszközökről lovagoltunk át a digitális eszközökre anyagi okokból, így jobban szeretjük a multi bites NOS Dac-ok analógosabb hangját. Viszont az is igaz, hogy az ilyen hangzást csak trafós I/U konverterrel, csöves erősítéssel lehet elérni. Hogy miért, azt én sem tudom , de a trafó nagyon fontos. Az 1 bites DAC-ok műszakilag egzaktabbak, jobbak, szebbek, meg lehet velük sok mindent csinálni, de számomra a hangjuk mégis csak robothang. A másik tökéletlen, ezért emberibb a hangzása. Az ember sem tökéletes, például belőlem hiányzik a hiba.
Persze ez csak egy vélemény, és tudom, hogy nem értesz vele eggyet, de semmi baj, kinek a papné, kinek annak lánya.
Ha lessz időm én teszek fel majd méréseket is trafóval, trafó nélkül az AD1865-ös DAC-ról. Lesznek egy páran, akik majd megtépik magukat, vagy egyszerűen majd azt állítják: rosszul mértem. Lehet a két ünnep között meg is csinálom.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nincs semmi meglepő a tulmintavétel nélküli dac-ok kimenő jelében. Pont azt produkálják amit az elmélet mond.
Egy 11025Hz-es sinus jelhez pontosan négy minta tartozik. A 22050Hz-eshez pedig kettő 44100minta/sec -es jelnél. Pont ennyi mintát kap egy túlmintavételező áramkör is, ami aztán ilyen-olyan algoritmus szerint megpróbálja megjósolni milyenek lennének azok a minták amik nincsenek a bemenő jelben. Magyarán hozzátesz valamit - kiterjeszti a bemenő jel spektrumát a duplájára, négyszeresére stb... Nyilván így sokkal szebbnek látszik a kimenő jel, hiszen több mintából állítja elő - az más kérdés, hogy ugyanilyen ronda jelek lennênek láthatóak az új mintavételi frekvencia felének negyedének megfelelő a a bemenő jelnél...
A látszat ebben az esetben azonban szó szetint csal. A nem túlmintavételezett jel bár csúnyànak tűnik, viszont megfelel a bemenő jelnek, a túlmintavételezett jel sokkal szebb, viszont csak közelítőleg felel meg a bemenő jelnek...
Most akkor melyiknek is van igaza? Tudom, most jön majd a kimeneti szűrő, annak meredeksége stb. A lényegen nem változtat, csak árnyalják a képet.
A csilliószorosan túlmintavételező, alacsony felbontású, jó nagy negatív visszacsatolást használó dac-ok külön történet...Nem mondom, hogy rosszak, nem mondom, hogy ezek a jövő és a jelen sztárjai, nem mondom, hogy rosszul szólnak...

?

2x OS-t úgy csinálunk hogy beírunk minden minta mögé egy nullát és kap egy sávhatároló szűrőt, meg egy finom sinx/x kompenzálást (20khz esés miatt).

Ugyanezt a hullámformát NOS-ból úgy lehetne kiszedni, hogy rakunk rá egy sinx/x kompenzálást, előre belerakjuk az analóg szűrő fázistolásának a kompenzálását is, utána vágunk rajta amennyit lehet analóg oldalon

és akkor ha lenne hasonló képességű analóg szűrő mint a digitális akkor a két hullámforma megegyezne

ami itt jósolva van az maximum az hogy nem lehet olyan szűrőt csinálni ami sávhatárolna megfelelő mértékben 44100-at

tehát a 44100-as NOS rak be olyat ami nem volt ott, és terjeszti ki a jel spektrumát .

Én készségesen elhiszem hogy jó a NOS, 88.2-vel meg 96k-val, mert azt lehet sávhatárolni analóg oldalon, 44100at meg nem.

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

A kimeneti szűrőről nem volt szó abban amit írtam, csak arról a jelalakról ami megjelenik a dac kimenetén.

Beillesztve egy bármilyen új mintát a jelfolyamba az azt jelenti, hogy dupla sávszélességű bemenő jelet tudnánk feldolgozni.

Gyári OS-nél sosincs semmi extra csak sávhatárolás. Ehhez szinte mindig 0-ákat raknak be, egyszerre csak egyet , hogy több lépésben lehessen OS-ezni (2x 2x 2x stb.) mert az olcsóbb. Lehetne berakni ugyanazt a mintát is (hold), csak azt nem szeretik mert magasfrekvenciás esést okoz.

Én még csak egyetlen egy értelmes felvetésről hallottam amit oda lehetne tenni (sávhatárolás mögé) hogy ne hűlt hely legyen ott de manapság ott 10ből 10 szer hűlt hely van, kivéve noise shaperes konvertereknél ahol értelemszerűen egyre komolyabb mennyiségű zaj van ott.

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Amennyire én tudom - csak az adatlapokból - interpoláló szűrőket használnak az új minták létrehozására, mindenféle algoritmusokkal.
Nyilván tévedhetek is. Bár nullákat berakva kisebb a magas esés...

Eléggé szerencsétlen névválasztás volt , lehet marketing muníciónak gondolták hogy interpolációról a felületes szemlélőnek az ugrik be hogy több mintát vesznek figyelembe hozzá,

de ilyen csak ASRC chipekben van, ESS-nél pl 2 minta köze van (lineáris), de mire odajut hogy két minta közét nézze addigra már csak a sávhatárolás közét tudja nézni mert olyan sok oversampling van előtte.

ASRC nélküli chipekben csak sávhatároló szűrő van .

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Ha tartanák a legutolsó mintàt, akkor maradna a NOS mód, akkor meg minek bele a jég?

Kedves Konzol! Bocs, hogy ezt kell írjam, de ugye tudod, hogy amit leírsz az nagy butaság!
Néhányan be vagytok billenve a „nem oda illő mintákat”, meg „ámítástechnikai úton ….”, „ilyen-olyan algoritmus”, „nincsenek a bemenő jelben” állapotokba és ez egy stabil állapot számotokra, innen nem tudtok – nem akartok visszabillenni a valóságba.
Legyetek szívesek utánaolvasni a szakirodalomban, hogy nem ilyen-olyan hókusz-pókusz, hanem úgy nevezik az elvet, hogy Delta-Szigma Modulátor. Nagyon pontosan le van írva a működése és nem is egetverően bonyolult. Ha utánaolvastok, ott azt is leírják, hogy elméletileg, ha létezne tökéletes aluláteresztő szűrő (ez nem csak a DAC után kell, hanem Antialiasing szűrőnek is), akkor a modulátor TELJESEN PONTOSAN az eredeti mintákat interpolálná vissza a mintasorba.
Mivel ilyen szűrő elvileg sem létezik, de nagyon jól közelíthető a megvalósítása analóg vagy pláne digitális szűrőáramkörökkel, a modulátor valóban kissé pontatlan, de ez a hiba elenyészően csekély ahhoz képest, amekkora hibát a túlmintavételezés nélküli átalakítók okoznak. Valóságban ez a hiba olyan kicsi, hogy a DAC után következő szűrő és erősítő fokozatok átviteli hibája jóval meghaladja ezt a pontatlanságot.
A Miltibites elv ott bukott meg, hogy ahhoz nem lehet olyan kimeneti szűrőt építeni semmilyen elv vagy eszköz felhasználásával, ami a lépcsős kimenőjelet pontosan úgy szűri meg, hogy az eredeti mintasort visszaállítsa. Ezért kezdtek bele egy új - ezt a hibát kiküszöbölő elvet – kidolgozni. Így született meg a túlmintavételező modulátor, amitől nem kell félni, mert elvileg is és megmérve is kisebb hibával reprodukálja az analóg jelet, mint a hagyományos átalakítók.
Nem vitát akartam itt generálni, csak egy lehetőséget adni, hogy aki akarja az mérje meg a saját átalakítóját vagy akár erősítőjét is és levonhatja a következtetéseket. Nem állítottam azt soha, hogy a miltibites átalakítóknak nem jó a hangjuk (ti meg mindig ezzel jöttök, hogy de milyen jól, meg jobban szól), de hogy a D-S átalakítók kimenőjele pontosabb és hűebben visszaadja az eredeti jelet az már széleskörben elismert dolog. Ezzel még külföldi fórumokon sem szoktak vitatkozni.
Ha kicsit konstruktívak akartok lenni, akkor nem kell beledugni a fejeteket a homokba, és a „csak azért sem” álláspontra helyezkedni. A mindkét oldal megismerése sokat segít egy probléma megértésében.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Újabban nincs a chipekben annyira meredek "fast roll off" filter mint régen, mert amin lehet spórolni abból lefaragnak.

Sőt slow roll off filterek vannak amitől pont az a "spectral leakage" van mint egy nos-nál.

Igazából ez nem akkora ügy , szemantikailag meg bele lehetne kötni hogy aliasing az ADC-knél van, DA-knál "anti imaging" szűrő kell, ami meg előjön az elégtelen sávhatárolás miatt azok image-k, de ami pontosabb név erre az a "spectral leakage" azaz szivárgás.

Látom fertőz a demagóg Toto szöveg, de megintcsak elmondanám hogy az összes chip multibit elv 3.5 -6 bit kivéve az ESS ami PWM.

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Modifikált McIntosh MCD7000 lejátszó TDA1540D DAC + elektroncsöves kimenet 20 kHz/-10dB mérőlemezes jelalakja

viewtopic.php?f=48&t=2575

Köszönöm Tunerman!

Erről szólna ez a topik, ezért indítottam a témát. Mérjünk, és nézzük meg mi jött ki! Ahelyett, hogy egymást kóstolgatjuk.

Amúgy a színusz mindig is színusz lesz, legfeljebb a szűrő csillapítása miatt az amplitúdója csökken. Ezt pont nem látni az ábrádon. Ezért tettem fel négyszögjeles mintákat is, azzal izgalmasabb a kimeneti jelalak. Abból nagyfrekis viselkedésre, impulzus átvitelre jobban lehet következtetni.
Tervben van, hogy az AK4497-es DAC-om (a piros panelos) kimenetét is megmérem a különböző szűrőket használva, hogyan befolyásolják a kimeneti négyszögjel alakját.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

A 20 kHz/-10 dB-s jelszint kb. 1 dB-el volt alacsonyabb az 1kHz/-10 dB-hez viszonyítva.
Üdv: TJ.

PCM1702 NOS-FOS mérések:
viewtopic.php?p=40583#p40583
viewtopic.php?p=66402#p66402
viewtopic.php?p=66696#p66696
viewtopic.php?p=66759#p66759

PCM1794A NOS:
viewtopic.php?p=48975#p48975

így hirtelen...
csak, hogy el lehessen szörnyedni és meglegyen majd kontraszt a pirosnyákoshoz

AD1865 kimente - a kéznél lévő kis DSO jószerével csak indikálásra alkalmas, de a lényeg talán látszik:






Mintavételi frekvencia 48Khz, 16bit felbontás

Látható, hogy a (c) ábrának megfelelően viselkedik, ahogy az elvárható ( bár az (a) lenne az ideális )

Eszemben sincs haragudni. Nem szokásom.
Igazad van, valóban butaságot írtam, mikor feltételeztem - egyszerűen így emlékeztem - hogy a klasszikus túlmintavételező szűrők interpolálassal állítják elő a köztes mintáikat.

Azt írtam, hogy egy ilyen klasszikus nem túlmintavételező dac a sima lépcső jelet produkál a kimenetén. Pontosságának megfelelően akkorát, amekkorát a bitek meghatároznak. A bemenő jel pedig olyan, amilyen.

Az MSB Technology honlapjáról:
"Digital Filter – Fills in the Blanks
The digital filter is the computer algorithm that looks at the digital audio in the past, and the digital audio in the future and tries to figure out what was going on with the music, and tries to shape the final analog output to match as closely as possible that original waveform, now missing for ever. At this point you may have some questions:

How do you look at the future music data? The only way to see the future, is to delay the output. So our digital filter is actually way ahead of the output, and why DACs create audio delay.
If the original is missing, how do you know what kind of filtering is right? Even though the original is missing, our sensitive ears and memory know what the human voice and various instruments sounds like. We listen to each new algorithm we write and ask ourselves if the result is more life-like or not. This is the art of the process. We see, knowing the nature of music, if we can fill in the blanks perfectly. This method would not work for random data, but sound generating instruments follow natural rules (because the strings on a guitar have a certain weight and tension and therefore must have a certain resonance, and the overtones that give that guitar it’s character all follow the natural rules )."
http://www.msbtechnology.com/about-msb/support/

árultak "upsampling" (asrc) modult .

ASRC az szó szoros értelmében vett interpoláció ,ott össze van kötve a minták köze, hogy lehessen szinte bármilyen kimenő frekvenciát levenni róla.

De ott is, a sávhatárolás a döntő, nincs olyan audio asrc amit ne előzne meg OS.

OS-nél nincs "összekötve" az csak egy low pass.

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

OK. Köszönöm.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Adott két file 44.wav illetve 44u.wav. 1Khz, 16bit sztereo 1 mp hoszú szinusz mindkettő.

A 44.wav közvetlenül készült a signalgen programmal, míg az 44u.wav sox segítségével föl lett konvertálva eredetileg 1Khz, 16 bit 22.05 mintavételi frekvenciáról.

Mint látható a két file hang részének tartalma messze nem megegyező.

linux:~/hang$ ffmpeg -i ./44u.wav -map 0:a -f md5 - 2>/dev/null
MD5=63695534b2cecc0a3be33002d44f28ea
linux:~/hang$ ffmpeg -i ./44.wav -map 0:a -f md5 - 2>/dev/null
MD5=dc8573747b6cdbaaaf5bbe01e9f62364

Más módon:
linux:~/hang$ python
>>> import audiodiff
>>> audiodiff.equal( '44.wav', '44u.wav')
False
>>> tag1 = audiodiff.tags('44.wav')
>>> tag1
{}
>>> tag2 = audiodiff.tags('44u.wav')
>>> tag2
{}
>>> audiodiff.checksum('44.wav')
'089a1c8c258beb2737d578f66cdbc5c85e30e4c1'
>>> audiodiff.checksum('44u.wav')
'b84bd822b7e752d82ad63ac6a38647985f54f4ff'
>>>

Hasonló eredmények születtek egy wav file-t oda-vissza konvertálva is:

linux:~/hang$ sox ./44.wav -b 16 88_02_05.wav -V -S rate -s -a 88200
linux:~/hang$ sox ./88_02_05.wav -b 16 44_01_05.wav -V -S rate -s -a 44100
linux:~/hang$ python
>>> import audiodiff
>>> audiodiff.equal('44.wav', '44_01_05.wav')
False
>>>

Látszik, hogy nem kapjuk vissza az eredeti hangmintát a konverzió után -mint az várható is volt -, azaz a konvertáló algoritmus hibázik (torzítást ad az eredeti jelhez). Lehet, hogy háromszög, vagy négyszög jellel más lenne az eredmény...
Hogy ez a torzítás mennyire hallható? Mindenki könnyen kipróbálhatja.

Ha konvertálod a fájl-t, természetesen megváltozik a tartalma. A .wav fejléce is más lesz, hiszen tartalmazza a sample rate, Length of format data, Overall File size, BitsPerSample, stb információkat és ezek mind különbözőek. Az adatok is mások lesznek, a fájl hossza.....
Szerintem ezt így nem lehet összehasonlítani.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Bocs, de olvass már utána annak amit írtam! A fenti parancsok, de az ffmpeg md5 ellenőrőző összege a zenei tartalomra számolódik.
Megjegyzem "szemmel összevetve" a megfelelő szakaszait a fájlnak is látszik a difi.

jujj , jajj ez minimum naiv írás , hogy mást ne mondjak

kb ez aktuális:
http://yehar.com/blog/wp-content/upload ... 8/deip.pdf

Ebben bennevan elméleti SNR. Látható hogy oversampling nélkül kanyarban sincs az SNR. ÉS az az SNR ideális bemenetre vonatkozik nem arra amivel egy DA-t megelőző ASRC találkozik a PLL-jával.

Ez is csak ASRC-knél kell , ahol KELL számítani a samplek közét , hogy változékony sample rate-ről lejöjjön fix.

Computeres 96 (studio) -> 44 (fogyasztó) , régebben meg 48 -> 44 konverzióhoz nem használnak ilyet !

Szakszerű szoftveres downmixing az kb. ilyen: 96 ról 44 = 147x oversampling -ről 320x downsampling .

48 ról 44 = 147 OS ,160 DS .
Ez mind low pass funkció(!) , üres minták beírása, kivétele. Nem "interpoláció", nem tudom miért kell(ett) lovagolni ezen. Hiúság ?

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Kedves Konzol!

Ebben a dologban most megint nem igazán értünk egyet, de ez persze nem ok arra, hogy vég nélküli vitákba bonyolódjunk. Ebben a dologban én sem vagyok annyira járatos, csak azt gondolom, hogy mivel más a fájl, más MD5 kódnak kell kijönnie. Egyébként az MD5 és a hasonló "hasító" kódok nem foglajkoznak azza, hogy mi az adott fájl tartalma, csak egy algoritmus alapján generálnak egy ellenörző kódot. Hasonlít a közismertebb CRC kódolásra.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Bocs, a kissé udvariatlan hozzászólásért! A lényeg az, hogy ezek az ellenőrző összegek kihagyják a fejlecet, a tageket, stb. Arra készültek, hogy két hang - illetve média - file tartalmi egyformaságát lehessen vizsgálni velük.

Inkább értetlenség, de lassan kezd oszlani a köd
A PCM1792 adatlapján ezt írják, külső digital filter esetén:

"For some applications, it may be desirable to use an external digital filter to perform the interpolation function, as it
can provide improved stop-band attenuation when compared to the internal digital filter of the PCM1792.

The effective oversampling rate is determined by the oversampling performed by both the external digital filter and
the delta-sigma modulator. For example, if the external digital filter is 8× oversampling, and the user selects
OS[1:0] = 00, then the delta-sigma modulator oversamples by 8×, resulting in an effective oversampling rate of 64×.
The 16× WDCK oversampling rate is not available above a 100-kHz sampling rate. If the oversampling rate selected
is 16× WDCK, the system clock frequency must be over 256 fS."

Egy egyszerű példa:

flac t.wav
ls
t.wav t.flac
python
>>>import audiodiff
>>>audiodiff.equal("t.flac", "t.wav")
True
>>>

Azaz az flac valóban veszteségmentesen tömörít.

nem az általad írt hsz-ekre gondoltam hanem hogy a dokumentumokban messze túl van misztifikálva. És marketing brossúrákra hasonlítanak.

Interpoláció analóg szimulációra alkalmas, amikor pl. vintage studio eszközök időtartomány viselkedését akarják kikényszeríteni egy virtuális modellből. DA-hoz nem kell , csak ASRC-ben van interpolator. Meg persze a Sabre ami az ASRC-t használja ki hogy legyen jó mérése különben nem lenne vagy csak nagyon drágán (reclock). Az ASRC az meg DAC -> ADC láncra hasonlít , amikor interpolálva van akkor épp a kettő közt van a jelalak (analóg) .

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

A shany által idézett dokumentumban is szóba kerül annak fontossága - shany utóbb lerövidítette a hozzászólását

Nagyon kitartóak vagytok most már kíváncsi lettem mi látszik a
kimeneti jelalakon meg van még egy pár darab usb bemenetú dac panelom.
Natív DSD mániám miatt a végső panel egy Ess sabre 9028pro lett ez lényegesebben
jóban szól a tőbbinél még parasound dac 1500 mellett is jó coaxon.

Így már értem a dolgot, köszönöm.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Megmértem a "pirosnyákos" AK4497-esem kimenőjeleit különböző frekiken:


5100Hz színusz


5100Hz négyszög


20kHz színusz


20kHz négyszög

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Az anyja szemit!

Az a 20 kilás szinusz nagyon ott van!

Amint lesz időm, megmérem én is az AK4490-et. Nagyon kíváncsi vagyok rá a 4497-es fényében.

MOT64 jelei, a PCM1702 NOS-FOS kimenetén, HQplayer-rel lejátszva.
A 2. és 3. képen a HQplayer választható filterei közül kétfélét ( 4xOS ) ráengedtem a 2,4kHz szinuszra.

Az első és a második kép között jól látszik a túlmintavételező szűrő hatása. Mindjárt szinuszabb lett a szinusz.
A FIR szűrő hanyad fokú? Lehet tudni a HQ mit használ?

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

A harmadik képen pedig szemmel is látható, hogy nincs ingyen vacsora...

Látszik a különbség a FIR és a polinomiális szűrő között. Ezért kérdeztem a fokszámot. Akkor most már érdekes lehet a polinomiális szűrő fokszáma is. A magasabb fokszámú jobban simít.
A Delta-Sigma átalakítókban használt interpolációs szűrő más mint ez a két fajta.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Sajnos teljesen lutri egyes szűrők hallható hatása. Lehet, hogy van aminek kellemes a hangzása, van aminek nem. Elég vegyes véleményeket lehet a dologról olvasni. Nekem volt, hogy tetszett a felkonvertált verzió,volt hogy nagyon nem. Nem rugóztam túl sokat a dolgon, arra jutottam hagyni kell a fenébe az ilyetén manipulációt -, szóval remélem már egyet érthetünk abban hogy valszeg van bennük valami nagyon nem oda való.

... valszeg van bennük valami, ... ami a szinuszból szinuszt, a négyszögből szabályos négyszöget csinál, a lépcsők helyett. Stb.
De tényleg hagyjuk most már abba, mert olyanok vagyunk, mint egy rosszul sikerült házasság. A fél fórum a civakodásunkon röhög.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Inkább küldök egy pár képet az AK szűrőinek kimenőjeleiről.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

És végül, (mert csak 5-öt tudok csatolni) a nagy kedvenc:

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Nem tudok a szűrőkről semmit. A diyaudion van a programíró "üzletembernek", Miskának topikja. Nem olvastam végig, de addig nyoma nem volt annak, hogy el akarná árulni. Inkább ajánlott konkrétan egy-egy újabb "fejlesztésű" szűrőt.

Két gondolat a szkóp-képeimhez.
- Siettem a felvételekkel, csak utólag vettem észre, hogy az utolsó vélhetően hibás ( sqr 24kHz/Fs 48kHz ) . Egy kereken kétmintás négyszögjelnek tökéletes négyszöget kellene adni, a sávhatároltság figyelembe vételével. A lefutó él tetején a kis berezgés a trafós IV rezonanciája, amellyel nem foglalkozok a lánc további sávhatárolása miatt.

- Már betettem egy ezt a képet, amely a hanglánc aluláteresztő szűrőit próbálná bemutatni, bár meglehetősen rosszul / pontatlanul, hiszen ennél jóval meredekebb szűrőkaraktarisztika is létrejöhet az adott berendezéstől függően és remekül rávilágít arra, hogy a NOS móka mennyire hangláncfüggő, változatos eredményt adhat.
( https://www.criticalsound.co.nz/assets/ ... ustics.pdf )

Ebben a megközelítésben a NOS dac kimeneti jele csupán egy komplex berendezés ( teljes hanglánc ) belsejében mért, közbenső hullámforma. A korrekt mérésekhez minimum a hangsugárzó után kellene mérni....de méginkább ott, ahol már semmiképp nem tudunk.
Az ábrán a hallás egyszál min. hatod rendű szűrőként van jelölve, de azért ez rendkívüli leegyszerősítése a hallásnak, gyakorlatilag csak alapvető fiziológiai működést próbálja jelezni. Az ezután következő mentális jelfeldolgozó folyamatot, amely a hallószerv és a kialakult hallásélmény között működik az egyszerű automatizmus/tudatosság/tudatalatti/egyéb ingerek egyéntől és helyzettől függő mixével vezérelve, azt nem.

Bizonyos szempontból a legrövidebb impulzusválasz a legrosszabb,
mert az
látszik rajta hogy nem fordítottak rá gondot hogy kompenzálják a lánc hátralevő részét . (Nagyon is célszerű oversamplingel egyúttal megtenni, pl . hangváltó fázis kompenzálását)

Pl. az hogy nincs korrekt sávhatárolás az is kompenzálatlanság a maga nemében , amitől vagy szenved a lánc többi része (class-d) , vagy nem ( nfb ) .

Az az ábra majdnem olyan demagóg mint Toto .

Mondjuk az 1 minta hosszú 44.1-k "tömb" az nem éppen rövid.

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Ez most csak vicc, ugye? Hogy a DAC kimeneti szűrőjével kellene kompenzálni a hangváltót? Nem is értem, hogy mi a köze a kettőnek egymáshoz. Melyik hangváltót, kiét, hogyan?

Van korrekt sávhatárolás, ezt végzi az aluláteresztő szűrő, aminek a jelalakjait feltettem. Bővebbet a csip dokumentációjában olvashatsz róla.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

1khz fölötti fáziskompenzálást, akár kivonós eq-t is célszerű oversampling szűrővel együtt megejteni nem külön,

lejátszóprogramba betöltve, >256 együtthatós szűrőt hozzá.

Ideális esetben dac chipekbe lehetne feltölteni , tudtommal egyedül az ESS Sabre-be lehet, de az is haszontalanság mert csak szimmetrikus impulzusválaszt enged .2x 128 együtthatónak van hely a 9018-ban , 1x 256 az optimális.

Talán nem én vagyok a tájékozatlan.

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Hát erről még tényleg nem hallottam. Honnan van az infó? Érdekelne.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Ez elég régi dolog , nem terjedt el , rosszul emlékeztem még csak nem is 2x 128 , hanem 2x 64 -et enged (63+0 ) . Úgy a váltó kompenzálás totál kiesik de talán kis eq-t tud 10 khz fölött .

Lehet az újabb ESS chipben van jobb ? Nem igazán hiszem mert az 2x annyi művelet, és már a szimmetrián is spóroltak.

Soekris féle DA-kban van brutálisan sok filter tap ami hozzáférhető, lehet arra kéne tenni egy másik konvertert az ellenálláslétrát meg hangerőre használni .
De a nagy XMOS chip nyilván érdekesebb.

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Az ESS9018K2M-ben van egy 8 bites regiszter (REG#12), aminek az alsó 4 bitjével DSD módban, felső 4 bitjével SPDIF módban lehet állítani a kimeneti szűrő sávszélességét 16-16 lépésben.
Ez édes kevés bármiféle hangváltó fáziskompenzálására, ez csak sávszélességet állít. Ezt a sávszélesség beállítást a legtöbb DAC automatikusan végzi, vagy manuálisan felül lehet írni.

Szóval nem én vagyok a tájékozatlan, ezt te nézted be (vagy hallottad), de nagyon.

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?