audiodiyers.hu

Bármilyen stabot belehet tenni a 431 helyére, csak a bekötés más akkor, mivel azok soros stabilizátorok. Itt az a lényeg, hogy párhuzamos a szabályzás. A csip impedanciája 100kHz-ig nagyon alacsony, 0,5-0,75 Ohm. Jól elnyomja a digitális zavarokat. Az igazság az, hogy én úgy oldottam meg: 2X9V-ot előállítok LT1086-al, (nem kínai 1086-al) és ezt stabilizálom tovább az 5Voltokra.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nem beleszólni akarok, mert akkor már élből az AD ról beszélnélek le. De ha már ...

Digitális tápoknál is, és a hozzá tartozó analog tápnál is a GND a fő probléma. Ha közös, márpeddig valamilyen mértékben az, akkor itt kel elgondolkozni, miként hatnak egymásra, és a digit GND-nek a analog GND-re ható modulációja miként huzza ki a talajt az analóg alól, hiába überszuper a táplábakon beadott akármilyen feszültség.
Tehát nem javaslom az aktív előtápos megoldást, főleg soros ellátás esetén.
Nem javaslom a nagy kondikat a tápkimenetén, mert az alap GND modulációt tovább rezonálja a frekiátvitele végén.
Tápkimeneten biztos láttál már olyantot, hogy x értékű kondival x értékű ellenállást kötnek sorba. Vagy LR taggal lecsatolt pufferkondit. Ezek nem véletlenül vannak.
A nagyfreki legyőzi, leülteti a kisebb frekis energiát. Ezt most egyszerüen fogalmaztam, hogy érthetőbb legyen.
Egy mezei LM317-337 táp is tud lehengerlően zenélni, ha ügyelünk a mit-hogyanra.
Mellesleg hibás gondolatnak tartom a DAC analóg +/- tápnál az abszolult szimmetriára való törekvést, főleg egymásra láttatással. A zenei jel rafinált, hol pluszt hol minuszt kapkod.

Csak Salasban érdemes utazni, ezt boritékolom. 20 milliohm körüli rb, és felszabadult energiák jellemzik. (ha jó a rendszer földelés)

Üdv

Rendben, átfogom nézni, és gondolni jobban ezt a kérdést.
AD1862-t szeretnék.
Ez igényel szimmetrikus 12V-ot analóg-tápként, és szimmetrikus 5-12V-ot digitális-tápként.
Az SRC4392 igényel 3,3V-ot, illetve 1,8V-ot. A clock, ami az SRC-t hajtja, igényel 3,3V-ot. Továbbá van egy invertáló logikai kapu, ami igényel 3,3-5V-ot. Illetve van két TORX177, ami igényel 5V-ot, és van két szintén logikai IC, ami igényel 3,3V-ot.
Továbbá, az OPA827 igényel szimmetrikus 12-18V-ot. Mikrokontroller, ami talán elmegy 3,3V-ról.

Nos, szomorúan látom, hogy a digitális GND-t, és az analóg GND-t össze kell kötni. Így sajnos minden GND-t össze kell kötni.
Földhurkot így is elkerülöm, mert monoblokkos erősítőt alkalmazok.

Akkor csinálhatom azt, hogy csak egy fesz. stab. IC-t alkalmazok, közvetlenül a DAC mellett. Továbbá bizonyos terhelés mellett megmérem a fix. negatív táp (LT3015) feszültségét, és olyat állítok be pozitív feszültségnek (LT1086 vagy LT1963A).

Vagy még átgondolom, és Salas táppal fogom ezt megvalósítani. De azt sem szeretném kilométerekre elhelyezni. Ez nem tetszett a SuperTeddyRegben sem, hiába jó a táp, ha legalább 20-30 cm-es vezeték van a táp és az IC között.

Ferritmagos DGND-AGND átkapcsolás mennyire oldja meg a problémát?

_________________
http://diyaudio.hu

"Ferritmagos DGND-AGND átkapcsolás mennyire oldja meg a problémát?"

Ezt csak kisérletekkel lehet igazán eldönteni.
Mérj rá a chipre, hogy a DGND-AGND chipen belül eleve össze van a kötve
pl ES9023-nál ez 17 ohm. Hogy ne legyen egyszerű

Ez AD1865-nél szerencsés tényező lehet.

Csak megemlítem, DIP PCM1702 nél is 11 ohm 4/12-13 lábak közt

...Csatornánként használt 2 DAC (invertálva) a szimmetrikus kimenet miatt segíthet a +/- táp eltérését eltüntetni...

Készen vagyok a DAC-al. Már csak a doboz előlapját kell kimaratni, de azt nem én csinálom. A hangja olyan mint a másik ilyen DAC-nak: analógos, ütős dinamika, csendes, partiban van a Thorens-Denon DL103 összeállítással, de az analógosabb.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Igen relé, és utána impulzus trafó van.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nagy cégek (AD, AKM, TI, NI, stb) sok-sok oldalas tanulmányokat adnak ki nagy sebességű áramkörök (főleg DAC és ADC) földeléséről. A Te megoldásod is szerepel az ábrák közt

_________________
____________________
Üdv, Péter

Én azért már párszor elmagyaráztam, mit illene.
Vedd a fáradtságot, és keresd vissza!

Persze meg is kell érteni...
Így soha nem fogja senki (főleg én) kész tényként elfogadni azt, amit állítasz (adott erősítő, DA hangminősége, stb), ha még alap dolgokkal sem vagy tisztában. Méghozzá pusztán lustaságból kifolyólag.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Köszönöm a dokumentumot.
Teli földes megoldást kerülni akartam mindenképpen, de, hogy ne kelljen mással megcsináltatni, néhol alkalmazni fogom.

Hangminőség számomra legyen jó, csak ez a lényeg.

_________________
http://diyaudio.hu

Toto

Csak tippelem, de így, a látott módon, csak induktivitással, ne kösd össze a AGND-DGND-t.
A DGND-nél törekedj a lehető legrövidebb, és legkisebb felületre, minnél közelebb a chip lábhoz.
Az AGND-t is hasonló "rövidséggel" old meg lehetőleg. A két GND összekötésre a 9 lábhoz közel, alakíts ki három párhuzamos alkatrésznek helyet. induktivitás-ellenállás-jumper trionak.
Így beméréskor kiderül, mi legyen a "végső megoldás" A DGND lábra a Digi táp GND felé is tervezz be egy jumpert.

Ahányszor tanulmányokat linkeltem, itt mindenki sokkal okosabb volt (már aki belenézett). Több száz oldalt gyűjtöttem össze földelés témában, nem lehet belőle négysoros szonettet fabrikálni. Keress pl. a "dac grounding" kulcsszóra.

_________________
____________________
Üdv, Péter

Az a helyzet, hogy soha nem voltam angol órán, így minden, amit tudok angolul, azt itthon "szedtem" össze.
Sok esetben nagyon kevésnek bizonyul, ilyen például az ilyen dokumentumok 100%-os elolvasása. Kb. 70%-át értem, de ez ugye kevés. Magyar nyelven pedig nem igazán találtam róla.

Nos, az AD1862 adatlapján az szerepel, hogy az AGND-t és a DGND-t egy ponton mindenképpen össze kell kötni. Így nem mernék belevágni az ellenállásos módszerbe. A ferritmagos megoldást azért tartom jónak, mert az újabb DAC-oknál ez az ajánlás. Bár ettől függetlenül itt ugye nem biztos, hogy jól jönne.

Nem baj, ha valaki leírja a saját véleményét. És szerintem az se, ha valaki azt mondja rá, hogy butaság. Csak érvelje meg, hogy miért...
- Pl. Azért nem javaslom a teliföldes megoldást, mert....
- Ez hülyeség, azért kell a teliföldes megoldás, mert....

Az nem hibázik, aki kussol.
Majd egy kicsivel később újra neki kezdek a nyáknak, és figyelembe veszem mindenki véleményét, és persze a megszerzett dokumentumokat, amit megértettem belőle, aztán közzéteszem az eredményt.

_________________
http://diyaudio.hu

Kedves Toto!
Itt egy lehetséges megoldás a földelés kialakítására. Igaz ez AD1865-re van, de szerintem jó az AD1862-re is.
Ez azért jó, mert működik rendesen. Gondolom ez az indok elég. Már két napja hallgatom, előtte meg vagy 8 évig hiba nélkül. Úgy tűnik ma véglegesen kész lessz. (bővítés miatt szereltem új dobozba) Mindenesetre ügyes voltam, mert előtte a haveromnak is megcsibnáltam, így a magamét már a hibák kiküszöbölése nélkül szereltem meg.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Van egy AD1852 projektem. Ugye most azt hallgatom már majdnem egy éve. Egy baja van. Nem úgy szól a zene, mint a valóságban. Főleg a komolyzenei lecsengések nem tetszenek, minden más egész jó.

Szóval nem hiszem, hogy a hangja a földelésen fog múlni. Arra viszont törekszem, hogy ne legyen földhurok, illetve figyelembe veszem mindenki és a dokumentumok véleményét, és úgy változtatok rajta.

_________________
http://diyaudio.hu

Toto! Tettem fel egy képet segítség képen a PCM56 topicba. Jól látható, hogy 5 különböző telifóliával van kialakítva a földelési rendszer. Azok pedig egyetlen ponton csatlakoznak egymáshoz. Én nem preferálom a csillagpontos földelést, mivel sztereo rendszernél szinte lehetetlen egyetlen csillagpont kialakítása, ha több csillagpont van, akkor pedig könnyű belefutni egy jó kis földhurokba.
Tehát én soros földelési rendszert alkalmazok.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Köszönöm a tervet.
Igen, úgy tűnik, hogy ennek a nyáknak az alját még módosítani fogom, aztán a teli földek egy ponton fognak csatlakozni egymáshoz.
Aztán minden GND-t (ami az egyenirányítóról jön) arra a teliföldre csatlakoztatom, amelyiken van az az IC, amire a pluszt vagy mínuszt csatlakoztatom.

_________________
http://diyaudio.hu

Ennek meg alighanem egy jó trafó hiányzik a +- kimenet közé.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Toto! A teliföldnek lenne egy árnyékoló hatása is, ami (itt még mindig) nincs kihasználva.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Nekem nagyon egyszerű dolgom volt a DAC-ban, mivel a PCM67U csak pozitív tápokat használ, egy helyen a nyákon összekötöttem az AGND-t a DGND-vel, és oda küldtem be az akksiról érkező - t... A tápokat az aktuális körökre csatlakozó párhuzamos stabilizátorokkal oldottam meg, kivéve a 26LS32 receiver tápját, mert azt egy mezei 7805 szolgáltatja Szerintem hallgatható

Toto
Tervezd bele azt a három párhuzamos alkatrészt. Van ugye a nagykönyv, amiben le vannak írva a dolgok, és van a tapasztalat, ami nem mindig igazolja a nagykönyvbe leírtakat.
A két gnd-t 100% hogy LR taggal kel összekötni, és a jumper meg a direkt összekötést teszi lehetővé, ha netán mégis a nagykönyv lenne igaz
BLM31PG601SN1L és 10ohm a javasolt LR tag.

Ne soros, párhuzamos LR legyen. Lehetőleg 9-12 pin közt.

Pedig én már elkészítettem a második AD1865-ös dac-ot is. Mondhatni igen jó a hangjuk. Verik a sigma-delta felépítésű konvertereket, immáron 4 összehasonlítás alapján ezt mondják.

Kissebb a torzítás, és más a hang. A nagy áramok mindig símább hangúak.

Hasonló. Inkább olyan magától érthetőbb lessz a hangja, azonkívül a digitítisz is múlik tőle.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Értem.
Utána néztem... egy kicsit... JOBBAN! az I/V konverternek. Nem hinném, hogy magában, alacsony lezárással tönkremenne.
Véleményem szerint, és eddigi ismereteim szerint jobb a passzív I/V.
De... lehetőleg minél kisebb lezárással. Aztán azt felerősíteni egy jó vonalerősítővel.

Ettől nem hiszem, hogy van jobb. Vagy ha igen, akkor nem áramkimenetes DAC-okkal kellene próbálkozni, és újra kéne gondolni az egész digitális audiotechnikát. Addig pedig kell jó vonalerősítő.

_________________
http://diyaudio.hu

Teljesen kész a korábban bemutatott DAC. Így néz ki.
A hangja rendkívül gyors, dinamikus, analógos beütéssel. Páran meghallgatták, olyanok, akiknek T34-e van, Cambridgeaudio dac-ja, Studer CDplayer-e van. A legdrágább kütyü tulajának, aki egyébként barát, már kell eggyet készíteni. A második ember meg egyből megakarta venni, de nem adom el, zenét akarok hallgatni nem csak barkácsolni.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Gratulálok Ottó, szép lett. Ha meg már egyből el is akarják rabolni a cuccost a hangjáért, ....

Régóta ezt hallgatom, csak most átépítettem. Kapott 3 trafócsatolt bemenetet, +1 vegyesfagyit, ahol is vagy optika, vagy egy 24bites USB műxik. Z alkatrész készlet az analóg oldalon GE5687 fekete anódos cső, dyscus i/U trafó, tantál ellenállás. A cső környezetében RikenOhm ellenállások, VitaminQ PIO csatoló, Elna C kondérok, és ugyancsak dyscus féle anódtekercsek. A tápok sönt szabályzottak, kellő mennyiségű LC tagokkal megtűzdelve, ahol is a C tag mindenütt Elna Silmic II kondenzátor. Előtte ezek utóbbiak nem voltak a készülékben. Érdekes volt megfigyelni a "beérést". Elősször majkd' elsírtam magam, olyan digitális reszelős hangja volt, mint egy sigma-delta rendszernek. Márpedig az pont ezért nem kéne még ingyen sem. Átkoztam magam, hogy elrontottam a jó dakomat. Aztán egy 8-10 órás küzdelmes zenehallgatás (petting) után csak megjött a kielégülés, ámbátor már eléggé fokhagyma szaga volt a dolognak. A hangkép bemélyült, mikor is egy stabil alapja lett a megszólalásnak. Ezzel eggyütt egy felső regiszteri kisímulás is megjött, amitől elmúlt a fülemben a görcs, illetve ezzel együtt az arc idegemben fellépő spontán ingerület vezetés, mikor is külön éreztem minden valamikori kihúzott fogamat. Az énekesek bejáratás előtt hol itt, hol ott voltak, most már letáboroztak a hangmérnök által beállított helyre, és a mikibe való köpködésük is szinte teljesen megszünt a c s sz ts hangok esetében. Azt is elkell hogy mondjam, hogy az analógból átírt CD-k szólnak a legjobban, azok közül is az amerikaiak. Ott valamit tudnak a hangmérnökök. Az egész megszólalás magától érthetődő, stabil, nagyformátumú, kiegyensúlyozott. És rendkívüli sztereo. Ez a 20k-n 11,5fok fázistorzítású trafónak köszönhető. Ez a hiba is úgy jött össze, hogy az eredetileg 6,5 fokot lerontottam egy 270pF-es kondival az I/U trafó szekunderén, hogy nekem tetszően kerekedjenek a négyszögjelek. Egyszóval jól sikerült.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

dys-cus mester

Ki kéne próbálnod a kuka IV trafó helyett egy jó kis földeltrácsú kapcsolást.
Mondjuk ehhez a AD nem igazán partner, illetve nega tápot kel bevetni.

Hát ezért nem fogom szétszedni a DAC-omat. Főleg, hogy egy nyákon van az egész. Lehet hogy jobb lenne a hangja, de nem lenne ilyen analógos. Nekem meg az fontos, mivel analógon és csöves láncon tnőttem fel.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Konkrétan milyen kapcsolást kellene kipróbálni?

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Szeretném FET-es megoldással alkalmazni.
Ennek lezárása 15 ohm környékén van, ami egész jó.

Kérdés csupán, hogy javítsam a tápot?

LM317 biztos lecserélésre kerül, de várom az ötleteket.

_________________
http://diyaudio.hu

Miért kell rögtön "javítani" ? Biztos, hogy jobb lenne és nem rosszabb?

Érdekel majd a hangja, ez egy érdekes megoldás...( nekem is van még PCM1702 a fiókban )

Az ideális táp ehhez több darab párhuzamosan kapcsolt AAA-s elem.
De nekem ez a megoldás nem jön be.

Helyette olyan táp kéne, ami lehetőleg az elemet helyettesítené.
Az I/V konverter tulajdonképpen egy áramerősítő, és szintén ellenálláson keletkezik feszültség.
A táp pontos megnevezését nem tudom, de ha minden igaz, shunt regulátornak/floatingnak hívják.
LT1086 biztos jobb, mint a másik.

_________________
http://diyaudio.hu

Ez nem áramerősítő. Pont az a lényege, hogy a DAC kimeneti árama közvetlenül a terhelő ellenáláson alakul feszültséggé.

Valóban lebegőtáp kell bele, tehát a földtől elszigetelten, lehetőleg kapacitívan is minél inkább.

A többit akkor sem értem. Miért nem jó az eredeti táp, amellyel már bizonyított a kapcsolás. Vagy nem a rajz szerintivel építették meg?

Ez nem az eredeti táp, csak egy ajánlott megoldás.

A legjobb eddig az elemes, de lehet javítani ezt a kapcsolást is.

_________________
http://diyaudio.hu

Értem, akkor passz.
Mondjuk én nem bonyolítanám, főleg alapverziónak. Ha már működik, akkor próbálnék javítani, ez pedig maradna a referencia.

Én úgy látom, hogy Toto kolléga mindenbe belekezd, de semmit sem fejez be. Mástól várja az ötleteket. Ez nem így működik. Magadnak kell kitaposni az ösvényt.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Azért ez se teljesen van ám így.

De az biztos, hogy az utóbbi DAC projektek körül érvényes ez a megállapítás.
Azaz van egy befejezett AD1852, ami bizony jól szól.

Most minek költsek olyanra, ami "talán" kicsivel másabb, vagy csak kicsivel jobb, rosszabb...
Felesleges.

Azt szeretném, ha megérné megépíteni.
Aztán miután fellapoztam az internetet, rájöttem, hogy mindentől van jobb. És így van, más kísérletezett, szívott vele.

Megvan már, milyen DAC, milyen SRC, stb... És úgy tűnik, hogy megvan már az is, hogy milyen I/V.

Ez maradt, nem fogom OPAMP-ból mégse megépíteni. Amúgy is, minek építsek, ha tudok esetleg jobbat?
Táp ami nagy kérdés itt még, de persze a FET-eket is be kell szerezni még.
Van Salas shunt reg, vagy ezt javítsam fel úgy, hogy kicserélem elől LT1086-ra?

_________________
http://diyaudio.hu

"Amúgy is, minek építsek, ha tudok esetleg jobbat?"

Miből gondolod, hogy építés nélkül tudsz jobbat?
A netes írások alapján?
Tévút.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Akkor úgy mondom, hogy AD1862-höz végül is a legegyszerűbb FET-es megoldást szeretném alkalmazni,
amit sokan megépítettek, és dicsértek, de elem tápnak eddig jobbnak bizonyult hozzá, mint az összes többi.
A fent közzétett kapcsolási rajzot szeretném azért megépíteni, de LT1086-al. Bízom benne, hogy nem követek el hülyeséget.

_________________
http://diyaudio.hu

Érted egyáltalán, hogy mi a szerepe itt az LM317-nek?

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Ott az LM317 egy nagyon baba áramgenerátor. Ha nincs DN2540, vagy DN3525-öd, a következő jó megoldás a LM317. Persze utána Salas V1.0 et feltételezve, 2SK117-el.

LM317-TL431-el ez elérhető. Előtápot felejtsd el, csak puffer kel elé

Sziasztok!

Én egy Philips CD játszó tuningolása kapcsán sokat foglalkoztam a táp kérdésével.
Mivel a ház adott és elég kicsi volt, én meg elég sok külön tápágat akartam megvalósítani ezért csak IC-s stabok jöhettek szóba a kis helyigény miatt.
Átnyálaztam rengeteg (több 100) stab IC adatlapját, végül a beszerezhetőséget, árakat és más DIY-esek tapasztalatait figyelembe véve eléggé leszűkült a kör.
Azt tudni kell, hogy én is nagy lendülettel álltam neki, hogy az audió áramköröknél sok helyen alkalmazott LM317 őskövületet kiváltsam, gondolván, hogy mióta azt megtervezték, eltelt minimum 20 év, biztos van már nála jobb. És valahogy nem értettem, hogy miért használja sok gyártó és DIY-es még ezt.
Tényleg van jobb, bizonyos paraméterekben sokkal jobb, de a céljaimra -nagy meglepetésemre- végül mégis ezt választottam.
Az LT1086-ot sem találtam semmivel sem jobbnak, sőt.
Ezt a témát nagyon sokat lehetne boncolgatni, én is terveztem indenféle tesztkapcsolásokat a stabok mérésére, kiváltképp a zajelnyomás vizsgálatára a frekvencia függvényében, impedancia és fázismenet vizsgálatára, stb, ezeket a jövőben még meg is szeretném vizsgálni jobban, de időközben megcsináltam a tuningot, mert ha elvesztem volna a részletekben, akkor még most is csak lomként porosodna szegény jobb sorsra érdemes játékos.

Üdv!

Kaszi

Próbáld meg az LT1086-ot. A kínai tényleg nem nagy durranés. 50 forintért árulták csomagban. Egy LT 600 forint felett van. Hidd el van különbség.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Olvasd le akki diagramjáról a zajértékeket, légyszíves. Nem fogod zajosnak hallani, ha megépíted.

_________________
____________________
Üdv, Péter

ezzel biztos csendes lenne :) Bár 1Mhz-en lehetne kicsit jobb :)
(speciális Salas)

akksival oscihoz, PLL-hez, stb ahol fontos a széles freki tartomány
tranyót hűteni kel, pl ráragasztani egy rézfólia darabot.

Amúgy a fentebb feltöltött áramgenerátorral kilehet helyettesíteni a sima LM317-et, igaz?
Aksis, elemes megoldások most ne jöjjenek szóba, azok majd csak akkor, ha már az igazi high-end-t fogom tudni/vagy éppen akarni kergetni. De akkor bulk-metal ellenállásokkal kezdeném mindenhova.

_________________
http://diyaudio.hu

Ki.
DN2540-et (TO220)használok felső, és DN3525-öt alsó (olcsó, SOT223) pozícióban +Salas V1,0 mindenhova.

Igazán jó forrásod van már hozzá? Hangfalad? Hiába van jó DAC a tarsolyodban, ha pl. előtte nem jön ki, aminek ki kéne

Szóval úgy döntöttem, hogy Salas V1.0-át fogok használni analóg tápnak, és LT technológiát digitális résznek.

TME amúgy nagyon tetszik, olcsón megjöttek a FET-ek, ami pedig a 2sk170-es feteket illeti, az fel lett adva Shalafi Posttal...

_________________
http://diyaudio.hu

Salas áramgenerátorhoz ha IRFP-t szeretnél, akkor a 9140-et válaszd.