audiodiyers.hu

Segítségeteket kérném USB dac építés ügyben. Lenne pár kérdésem.
Az alapgondolat az, hogy egy interface áramkör pl PCM2706 vagy inkább TE7022 után az I2S adatot valamely elérhető árú de viszonylag jó dac-kal konvertálnám analóg jellé. PCM1798 vagy 1794 re gondoltam. lenne ennek így értelme?
A munka célja tapasztalatszerzés dac építésben SMD forrasztásban és egy hallgatható hangú kütyü összerakása. Tesóm laptopja lenne a forrás és jelenleg csak ilyennel rendelkezik , ebből kellene kihozni valami jót barkácsolással.
Viszonylag nagy zenei gyüjteménye van háttértárolón.
Jó lenne a nagyobb felbontású zenéket is jól lekezelni de a Tenor IC-n kívűl nem találtam olyat ami a 96k/24 bitet vagy magasabbbat kezeli.
Van e lehetőség pl fix bitrátával (pl 48kHz) kitolni különböző, néha magasabb felbontású anyagot USB-n?
Ha érdemes ezen az úton elindulni akkor gondoltam még olyanokra mint kwak oszcit a gépnek esetleg ASRC? szeparált tápok.
Az analóg jelutakban szintén valami viszonylag egyszerű pl OPA 2134 áramkört gondoltam.
Vélemény? Előre is köszi

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Teljesen jó elgondolás.
Ezt ajánlom:
192k/24bit aszinkron

http://www.ebay.com/itm/NEW-CM6631-USB- ... 20ce2cf343

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Köszi!

Ez ha jól látom spdif és optikai kimenettel rendelkezik. Javíts ki ha tévedek!
Viszont ezzel a tokkal van ami I2S-t tol ki. Ide érdemes egy ASRC-t betenni?

Erről mi a véleményed? http://www.ebay.com/itm/24bit-192kHz-US ... 4d0644e5ae

ezen ott a I2S. Lehet a másikon is.

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Ott van az mindkettőn. Amit te linkeltél, ott külön csatlakozón.
Mindkettőnek van előnye, hátránya.
(például több digitális jelforrásnál spdif-et célszerűbb alkalmazni)

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Ha megveszed készen, akkor az fenti alapfelvetés nem teljesül.


Miért is? Csupán kényelmi szempontból? A CD lejátszóban I2S jel keletkezik, azt át kell alakítani SPFIF jellé (1. konverzió+jitter) , nagyon jó minőségű SPDIF kábel kell, mert erősen hallható a különbség,
SPDIF / I2S vissza konverzió (+jitter) és máris mehet a DAC chipre a jel.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Ez tény, de szó nem volt eddig a CD játszóba való beépítésről. És amennyiben külön DAC-ként szeretnéd használni, célszerű még egy koax bejáratot is ráapplikálni... Én ezen a csapásvonalon indultam el.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Tényleg I2S adatfolyamot mivel lehetne mint "bemenetválasztóval kapcsolgatni"? Van erre valami konkrét módszer? Logikai kapukkal? Mert azon már filóztam , hogy egy jó interface I2S meg egy receiver ic I2S jele közül kéne választani majd a kiválasztott adat megy ASRC-re vagy bele a DACba .Igy használható lenne a cd játékos SPDIF kimenetére kötve is meg USB-n keresztül szgéphez.

Korábbi kérdésem , hogy ennek a linkelt kütyünek az I2S adatát még bele kellene vinni egy ASRC-be vagy egyből menjen a DAC chipbe?

SNY ennél az interfacenél kijön egyszerre az SPDIF meg az I2S is ?

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

74HC157

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Ez tömör de lényegre törő!
Mi a véleményed az ASRC- ről?

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Ha hasonló, tömör választ szeretnél, akkor: van itthon, a fiókban.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Ha szeretnéd színezni a hangot,akkor jó megoldás lehet. Nekem ez a tapasztalatom velük. Valami olyasmi érzés, mintha egy analóg szalagos magnón áttolnád a jelet. Kellemesebb lesz hallgatni a végeredményt, de a részletekből is fog elveszni rendesen.

I2S jelnél, USB-ről még masszívan össze vagy földelve a pc-vel. Nem lesz felhőtlen az öröm. Izolálhatsz, jókora jitterrel. S/PDIF átalakítás nem akkora mumus azért...

_________________
____________________
Üdv, Péter

Várjál, vissza próbállak fejteni Ez azt is jelentheti, hogy igen olyannyira jó megoldás az ASRC, hogy Te mindíg tartasz otthon a fiókba ha bármikor kellhet sőt, mint Szent-Györgyi az aszkorbinsavat. Jelentheti azt is , hogy jó az ASRC de inkább maradjon a fiókban!
Vagy nagy a fiókod jittere ...

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Sose értettem, hogy a PCM27xx család korlátozott felbontásával egyáltalán hogy kerülhet képbe, ha "normális" (>= 96K) felbontásban gondolkodik valaki.

Persze ki lehet söpörni az USB-n is 48K-ra korlátozottan bármit (pl. foobar-al), csak épp értelmét nem látom.

Ha a diyaudio.com-on körülnézel, láthatod, hogy jó páran készítettek USB-I2s konvertert, akár aszinkron átvitellel is, többnyire nagyobb átviteli sebességre, mint amekkora DAC-ot ésszerű áron tudsz építeni. A konverterek bonyolultsága és viszonylag alacsony ára (akár group buy is elérhető) nem indokolja, hogy (nagyjából ugyanolyan költségen) egy gagyi interfészt konstruáljon az ember.

Példa:
http://www.diyaudio.com/forums/digital- ... rface.html
http://luckit.biz/new/?tcp_product=waveio

euro21! Neked is köszi a válaszodat! Ezzel is megerősítettél afelöl , hogy tényleg valami normálisabb interfacera van szükségem. A képbe ugy jött a PCM27xx , hogy a projektnek van egy tapasztalatszerző célja is és a pcm olcsó. Mellesleg én nem ismerem az igazi kvalitásait, vagy gyengéit, sőt a normálisabbakat sem mint amit SNY is ajánlott, köszönet érte.
Próbáltam saját fejem után ötletelni ami kevés ezért kértem a segítségeteket.Sajna teljesen laikus vagyok még e téren (meg sok másban is) Nézzétek el. Ezért kérdezek sokszor tök hülyeséget.
Eddig ugyfest a felállás, hogy IF(CF6631)=>ASRC??? ez még nem tisztázódott kell e vagy nem. Hifipisti szerint legyalul részleteket, kellemesebb a hangzás vele. Viszont nem értem hol jelentkezik a jittercsökkenés eredményül? Meg még az hogy van SNY nek a fiókban =>PCM1794=>OPA szimmetrikus kimenet

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

(Azért a fiókban van, mert nem jött be a kapott hang. Rettentően mos ez az ASRC.)

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Akkor megerősítesz abban, hogy hanyagoljam? Jobb is lenne , mert egyszerűsítené a dolgot. Nem kéne valami jó clockal se tökölni.

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Megerősítelek. Először én is csodafegyvernek hittem, de nem hozta az elvárásokat. Ettől függetlenül létezhet olyan DAC, amihez kifejezetten jó. Történetesen a PCM1794 nem ilyen, ezen próbáltam.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Köszi ezzel sokat segítettél! Eleje kialakult. Még az a kérdés, hogy megéri e a beruházást a dacok mono üzemmódja?

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Hi!
Érdekes, ha nagy díjerek ha találkoznak, akkor hasonló kapcsoláson törik a fejüket.
Én is rendeltem egy ilyen 24BIT 192k-s USB adaptert. Ha jól látom van neki I2S kimenete, tehát egy Recieverrel lehet fogadni. Esetleg akkor trafóval le is lehet választani. Én egy ilyenre gondoltam. Vélemény róla? Nem vagyok nagy digi mester.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Javítás:
van neki I2S kimenete=van neki SPDIF kimenete

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Szép barkács kapcsolás.
A PCM179X fantasztikus mennyiségű szemetet ad ki magából - legalábbis én ezt tapasztaltam.
Ahogy látom a kapcsolásban semmilyen szűrő elem sincs a DAC után. A kapott hang valószínűleg nagyon "hifis" steril-digitális ízű lesz. Szóval a passzív szűrés ennél a DACnál nem nyerő - szerintem.
Tudom, hogy nagyon sok mai készülékben megtalálható, de ott mindenki aktív szűrőt tesz utána.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Ezért van a szimmetrikus kimenete. A trafó is ugyanúgy megoldja a problémát, ha úgy van bekötve, ahogyan Dys-cus mutatta.
A trafó remek alul-áteresztő szűrő.

(Ugye a zajt is csak differenciális módban szabadna mérni ezen a chipen, de erre a legtöbb DIY-er műszerezettség hiányában alkalmatlan, mivel teljesen földfüggetlen mérőrendszer kell a méréshez, és az drága.)

A cső zaja meg egyébként is nagyobb...

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

A trafót úgy méretezem, hogy a szekunder oldalon vágás legyen mondjuk 30kHz-n. Való igaz, a közös módusú zaj és torzítás elnyomást nem tudják mérni. Szerintem is sokat jelenthet. Tolajdonképp azért választottam a trafós megoldást, mert ez valahogy analógossá teszi a hangot. Nekem nagyon bejön, a jelenlegi AD1865-ösöm is igy megy, csak ott acsöves rész más. Nem tudom, hogy digitálisan jó-e a kapcs. Átnéztem többször, hibát nem találtam benne, de attól még lehet benne kapcsolási probléma. Viszont azt nem tudom, hogy Az SPDIF jelre ráül-e a PC táp zaja, esetleg ott is kell valami leválasztás az USB kütyü és a reciever csipp közé. Jóhír: Találtam M42-es vasat, ami jónak tűnik ilyen, meg MC, meg fázisforgató stb. trafókhoz. Rendeltem belőle, majd hangilag meg méretezésileg belövöm. Bízom benne, hogy jó lessz, de a puding próbája a próbatekercselés.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Hi Dyscus!

Milyen interfacet rendeltél?

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Hi! Hát Ezt:
http://www.ebay.com/itm/24bit-192kHz-US ... 4d0644e5ae
Már a nyákot tervezem. Tudtok valami olcsó, de jó NYÁK gyártót?

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nem így van! A DAC-ból kijövő zaj kb, 10 000 x nagyobb a cső zajnál!
Az a baj, hogy nem csak olyan zaj jön ki, ami diff módban kiesik, hanem olyan is, ami NEM!

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Ezzel azért vitatkoznék, Mivel audio technikáról beszélünk, sávkorlátozva illik a dolgokat nézni. Tegyük fel, hogy ez a sávkorlátozás legyen 100 kHz. Még ebben az esetben is a cső zaja lesz nagyobb. Differenciális módban kellene mérni, anélkül bármit lehet mondani, csak felesleges.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

A PCM1794 nek a trafó kimenetén! 38mV zaja volt, a cső zaj mikroV nagyságrendű.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Mint mondtam, erre ez a mérési módszer alkalmatlan! Másrészt a szkópon a BWL (Bandwich Limit) opciót sem látom bekapcsolva. (A méréstechnika egy tudomány... Természetes, hogy ezt látod a szkópon, hiszen annak sávszélessége elég nagy ahhoz, hogy a DA konverter mintavételi frekvenciáját is detektálja. Ettől még a DAC zaja az audio spektrumban legalább tizede, de az sem kizárt, hogy századrésze a cső zajának.)

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Nem értem miért kellene megszépíteni a mérést egy szűrővel?
Multibites DAC-nál trafó után ugyanígy mérve 1-2mV a zaj - kellemesen is szól!
Szerintem ez a jel, amit itt látsz simán átmegy a csöves fokozaton, hiszen néhány MHz-et az is átvisz, a kábelen is átmegy, és mivel az hifisták 97,53 %-a tranzisztoros erősítőt hallgat, ott lesz az első tranzisztoron (BC182B..). A tranzisztor karakterisztikája nem lineáris, ezért én biztosra veszem, hogy ebből a jelből valamit "bekever" a hangfreiks tartományba.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Azért is kellene szűrővel mérni, mert a modern DAC chipek tartalmaznak egy olyan áramkört,amit a multibitesek még nem! Amely arra hivatott, hogy hangfrekvenciás sáv felett fehér vagy rózsazajjal elnyomja a mintavételi frekvenciát, és annak többszöröseit. Ha bővebben érdekel, hogyan működik a zajformálás, kölcsönadok egy 1300 oldalas irományt, angol nyelven.

(Egy erősítő sávszélességét pedig célszerű (ésszerű) 100 kHz felett korlátozni. Értem én, hogy törekvés az ideálishoz, meg DC csatolás meg miegymás, de felesleges, és feleslegesen bonyolítja az áramkört.)

Az hogy hogyan szól, megint más kérdés, itt a mérésről van/volt szó, amit linkeltél, annak itt nincs valóságalapja.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Az alant látott kapcsoláshoz rittyentettem egy M42-es trafót az újjonnan vásárolandó vasra tekerve, amolyan próbaképpen. Azt hiszem nem tekerem újra, és megtartom. Itt az átvitele:

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Üdv Dyscus!

Hogyan méred a trafó átvitelét? Méréskor mekkora a meghajtó impedancia és mekkora Z vel terheled? Mert amugy kafa a görbe , mert nem is görbe

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

A mérőkör terheli a primért ( EWS88 hangkari) A szekundert egy 10k-s poti, de teljesen feltekerve. Egyébként próbálgattam, 1k-ig nem igen van változás. Elég jól sikerült, de a DAC-hoz lett tervezve, majd kiderül hogy szól, ámbátor felépítésileg dyscus féle, tehát a korábbi kütyükhöz képest nem várok nagy változást, max, hogy a vas nem permalloy, de ez állítólag nem baj, a tisztább basszus miatt. Nyilván valóan a permalloy könnyebb telítésbe való menetele a különbség.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Mekkora impedanciával hajt az a hangkártya?

Más. Milyen táplálást célszerű betervezni? Mi vélemény az ágankénti külön stabok használatáról? Külön stabot mindenhova. Pl a REG102-103 szerintetek milyen választás lenne? Érdemes túlspilázni jobban a kérdést?

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

1. válasz: tudja a jó Isten. Szerintem picivel, valami AD opamp csipp van a kimeneten.
A DAC legfontossabb ismérvei a következők:
1.: Füstel műxenek.
2.: ha az kiszáll, akkor annyi, nem műxenek tovább.
3.: minnél jobban el vannak szeparálva a tápok, annál jobb, ezért minden fesznek célszerű külön tápot készíteni. Fokozottan igaz ez arra az esetre, ha cső is van a kütyüben: annak feltétlen külön táp kell.
4.: Mivel a digi áramkörök visszapofáznak akár a hálózatba is, ezért célszerű nagyon jó stabokat használni: LT1086 (van vagy 800 Ft/ db. Igen jó eredményt lehet elérni a TL431-el. Az én AD1865-osomban is ezek vannak. Ezek sönt szabályzók, nagyon kicsi a generátor ellenállása a frekvencia növelésével. Az adatlapon: Dynamic Impedance vs Frequency jelleggörbe. Igen lényeges a tekercsek beépítése, és hogy az utolsó 100nF-os hidegítő közvetlenül az IC lábára kerüljön (SMD kivitel)
5.: A +- tápot igénylő kütyüknél rendkívül fontos, hogy a táp szimmetriája minden körülmények között fent maradjon. Ehhez kell egy szervo kapcxsolás, ami nálam OP27 ha jólemléxem.
Hát kb ennyi.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Kedves fórumosok!
Ennél az új, épülő dacomnál szempont a szimmetrikus kimenet megléte is. Persze a nemszimmetrikus is jó lenne.
Teszek fel képet a gyári íiv és szűrő s egyben nem szimmetrikus kimenet kialakításáról. Ez van az adatlapban. Ha ezt építem meg akkor a szimmetrikus kimenetre az az ötletem támadt, hogy beteszek egy ballanced vonali meghajtót DRV 134 , 135 személyében. Ez lenne az egyik megoldás.

A másik megoldás az lenne, hogy magát az IV konvertert és a szűrőt alakítanám mi szimmetrikusra. Ez nekem szimpatikusabb is lévén a DAC áramkimenete is szimmetrikus kialakítású. Teszek fel erről is kapcsolási rajzot. Ez ne tévesszen meg senkit nem gyári applikáció hanem én hekkeltem át a gyári rajzot.
A szimmetrikus kimenet szempontjából melyik megoldás az előnyösebb?

Amivel nem tudok még mit kezdeni az az LT1028 tok. Mi a véleményetek, én ezt kiváltanám valami mőveleti erősítővel PL OPA627 el vagy OPA2107 el.

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Inkább az 5534-eket váltsd ki.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Persze kiváltom azokat is. Csak itt nem emlitettem megint. Korábban utaltam rá, hogy OPA2134 vagy valami efféle müv.erősítőt használnék.

Az előző felvetéseimre mi a véleményed?

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Szerintem érdemes kipróbálni több féle opa-t, mert felhasználási jellegtől függ, hogy melyik hová passzol, bár személyes tapasztalatom szerint az LT gyártmányú opák elég mostohán szólnak, szóval lehet, hogy jobb lesz az általad is írt típusokkal.

Igen ezért is gondolkodtam a cserén.

Most már csak azt kellene tisztázni, hogy a szimmetrikus kimenet végett melyik a jobb megoldás a két séma közül? 1. Amit áthekkeltem szimmetrikusra vagy a 2. a gyári ajánlás ahol (ez a rajzon nem szerepel) de az asszimetrikus kimenetet egy DRV vonali meghajtóval forgatom át ballanced be??
Ez utóbbi praktikus lenne de nem szimpatikus a +1 integrált áramkör

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Pedig az a legkézenfekvőbb, mivel szimmetrikusként jobbak a paraméterei. A nagyobb jelből könnyebb "elvenni"....

Szóval ha DRV, akkor az alsó megoldás.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Okés de a felső rajz már egyböl ballanced kimenetet ad: Ne tévesszen meg a rajztechnika az a két kimenet az valójában a ballanced +/- pontja.

Elnézést mindjárt áthekkelem a rajzot s berakom ismét!

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Elsősorban azt tartsd szem előtt, hogy mihez szeretnéd illeszteni.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

EGy szimmetrikus rendszerhez lenne illesztve. Nálam átalakítom a teljes hangcuccot szimmetrikussá. A PC-m hangkártyája is szimmetrikus és most "sánta üzemben" használom .Szóval át akarok állni.
Az eredeti felállás szerint Tesónál maradhat az asszimetrikus kimenet de az nem is dilemma tárgya.
SZóval itt a két rajz ismét. Lehet megtévesztő volt a két korábbi.

Melyik a jobb megoldás? Mi az előny, hátrány? Az opampok tipusa nem ez lesz ami a rajzon látszik.

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Itt a második kapcsolásnál nincs értelme a DRV-nek. A szűrő elhagyásával viszont lenne. (esetleg egy passzív szűrő..., vagy az I/V konverternél beavatkozni, figyelve arra, hogy rettenetes mód beavatkozik a fázismenetbe.)
Ami zaj kijön ezekből a konverterekből, az nem a HF sávba esik.

Van itthon DSD1794, lehet hogy beélesztem méregetni, ha rájövök a receiver oldal hibájára....

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Miért nincsen értelme? Az adja a ballanced kimenetet!

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Azért felesleges, mert a szimmetrikust először aszimmetrikussá konvertálod, majd újra szimmetrikussá? Pont a lényegi értelmét veszíti el a dolog.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Jaja annyi lett volna a logika benne, hogy az a gyári kimeneti kialakítás az adatlapon. igy használható asszimetrikus kimenet is, amit én ezzel a DRV vel kiegészítek , hogy legyen szimmetrikus kimenetem is. Azt gondoltam ezek a vonali meghajtók számottevően nem rontanak a hangon és pont ilyen célra készültek.
Persze a kisördög birizgált a sok ide oda forgatás miatt. Ebből született a full szimmetrikus kialakítás amit a gyári rajzból hekkeltem át. Annál csak három kérdés merül fel:
1.- Jó e az elgondolás, a rajz amit feltettem.
2.- ennél , hogyan lehetne a ballanced kimenet mellé egy unballancet is kialakítani? Hogy csinálják a nagyok a két kimenetet egyszerre?
3.- az általam hekkelt rajz jobb e mint a tisztán szimmetrikus kialakítása végett mint a gyári ajánlás a végén bekókányolt vonali meghajtóval?


Hajlok affelé, hogy a kimenetet ugy kellene megcsinálni, hogy reed relékkel kapcsolgatnám át a kimenet kapcsolástechnikáját attól függ milyen kimenet szükséges.

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "