audiodiyers.hu

Inkább egy tankönyvet nézegess, ne angol szótárt!

Kedves Konzol!
A jótanács és a szakmai cáfolat NEM azonos fogalmak
TJ.

OFF
Azért annyi észrevételem lenne, hogy a V-MOSPOWER FET SE kapcsolásom internetes népszerűsítése érdekében egyesek igen sokat tesznek.
Köszönöm.
ON
TJ.

Így jártál!

OFF
Akkor a jótanácsért - jótanács jár, én meg ezt az egyetemi oktatási segédletet javaslom elolvasásra

http://elektroncso.hu/cikkek/amptitok.php

ON TJ.

A 180°-ot az "N", "P" polaritása adja. Attól , hogy "B" osztályban használod, ugyanúgy egyidejűleg vezérled a két eszközt, csak a lezárt félen ennek nyilván nem lesz hatása (áram)...

Újra elmondom, hogy ennél az egy(!) bemenetű komplementer followernél, vagy az egyik, vagy a másiknak van vezérlése a bemenő jel polaritásának megfelelően. Felváltva működnek, ami abszolúte nem egyezik a két bemenetű, két driveres 180°-os egyidejű vezérlést kapó Push Pull kimenettel.
Azért az egy meg kettő szám közötti különbséget el kellene fogadni...

Le van írva többször is, az állandó munkaponti áram jelenleg 1,2A, a 16 ohmos hangszóróhoz. A kapcsolás tehát ezzel a beállítással és hangszóróval nem megy "B" osztályban. Tehát nincs lezárt fél, a munkaponti és a kimenő áram különbsége folyik mindig a nem vezérelt eszközön.
TJ.

ON!
Néhány rövid gondolat:
1. Az eddigi hozzászólások alapján nem vette senki észre, hogy a Push Pull elv legfontosabb meghatározása az EGYIDEJŰLEG, mindkét aktív elemet vezérlő 180°-os vezérlő jel
2. A komplementer kivitelű follower kimenet csak egy vezérjőjelet kap, a jel polaritásának megfelelően VÁLTAKOZVA nyítnak az eszközök
3. Valószínűleg ez az elvi különbség - az EGY és a KETTŐ szám indított el azon az úton, hogy megvizsgáljam ezt kérdéskört - miért tartanak valamit egyfomának, amikor valójában különbözőek?
4. Az eredménye a vizsgálódásaimnak az, hogy valóban különbözik a két eltérő elven működő follower, a váltakozva megjelenő jelek a kimeneten ezt pedig NEM mutatják meg
5. Ott találtam elvi hibát a kb. 70 éves tananyagban, hogy nem vették észre az egyídejű, két 180°-os jelet ígénylő followernek mindkét eleme kap vezérlést, amíg a jel polarítását felhasználó elemeknél ez váltakozva történik meg
6. Átgondoltam, hogy miképpen is működhet ez az egy bemenetű follower a két félperiódus alatt úgy, hogy a kimeneti jelben ez a váltakozva működés nem vehető észre
7. Az eredmény az, hogy az egyik félperiódusban egyik aktív elemnek a másik csak passzív eleme (SE), míg a másik félperiódusban ez fordítva történik meg
8. Mivel a két SE működés váltakozóáramúlag párhuzamosan történik meg, ezért ez a Parallell Single End elven működő kimenet
9. Mivel ez pedig a váltakozó áramúlag párhuzamos funkcionáló "N" és "P" eszközzel történik meg, így a Complement Parallel Single End elnevezést kapta meg.

OFF!
Elismerem, hogy a szerintem átgondolt, elvi működést részletesen taglaló okfejtésem egy amatőr, DIY fórumon tettem meg, de ennek nem az az elsődleges célja, hogy ezzel bárkit megsértsek az eddigi szakmai megyőződésében!
Ezek a gondolatok remélem paradigma váltásra késztetnek majd olyan embereket, akiknek évtizedek óta erről a témáról mást tanítottak...
TJ.

Szívesen, ha már ennyit dolgoztál vele, meg a vizuálisabb típusuak kedvért is.

Nézd, nem tudsz két áramértéket összeadni, tranzisztor bemeneti karakterisztikát értelmezni, stb, stb, stb......OK
Ezekre építve elméletet gyártasz...OK
Lenulláztad magad szakmailag itt és máshol is...OK

Nyomod lefelé ennek a fórumnak is a szakmai színvonalát...ez szerintem nem OK
Viszont legalább azt vedd már észre, hogy a hozzászólásaid bosszúságot, indulatokat gerjesztenek többekben. Az, hogy bennem is, az egy dolog, de azzal, hogy indirekte mindenkit - magadon kívül - műszakilag alulművelt, ilyen primitív sz@rságok megértésére képtelen hülyének tartasz, az gond. Még arra sem veszed a fáradságot, hogy értelmezni próbáld a fórumtagok válaszait.
Alapvetően azért jövünk erre a fórumra, hogy "jól érezzük magunkat". Ebbe belefér műszaki érdekességek olvasása/közlése, új információ, tapasztalatok, egy kis humor, beszélgetés, akár viták, vélemények ütközése, stb, de nem ez....

Ide irkáld az elméleteidet: info@titkarsag.mta.hu

Össze van kötve a VMP1 drainja a PNP bázisával - hogyan juthat rá a vezérlő jel negyede?
TJ.

Úgy hogy közös módusú a vezérlése komplementer párnak! (mivel nem elég jó áramgenerátor az alsó tranyó, a felső tranyó dinamikus Vbe változása modulálja az alsó tranyó áramát is).
A korábban betett DC szimulációmban, illetve utána Shany által betett kimeneti AC szimulátoron láthatod, hogy jelentősen változik az alsó tranyó árama is!
A rajzomon Rbe' szimbolizálja az NPN tranyó dinamikus Vbe/Ibe változását. Ez az ellenállás 'átkonvertálható' az emitter oldalra (Rbe'/Béta). Ennek az átkonvertált emitter ellenállásnak, és az alsó oldal (0R33 + alsó tranyó dinamikus ellenállásának soros összege) aránya szabja meg, hogy mennyire vezérelt/vezéreletlen az alsó áramgenerátor tranyó.

Egyébként szerintem 2db + alkatrésszel megoldható a probléma: Ehhez nem a 2 végtranyó bázisa között kell fixen tartani a feszültséget, hanem az NPN emittere, és a PNP bázisa között! A betett + tranyó arra szabályoz vissza, így 'önbeálló' marad a felső tranyón Vbe.

Így már ~tényleg fix áramú áramgenerátor lessz a PNP tranyó, abba nem szól már bele a felső tranyó dinamikus Vbe változása. Ráadásul a depletion Fet is valódi SRPP-ként tud működni (csökken az alsó FETen a dinamikus áramváltozás), nő a kör erősítés, csökken a torzítás... elvileg. Szerintem próbáld ki, hátha beválik!

Köszönöm a rajzot, de eddig kivétel nélkül még több alkatrészt tartalmazó javaslataid voltak. Amennyiben kevesebb alkatrésszel jobban működőt mutatsz, azt szívesen veszem.
Azzal is tisztában vagyok, hogy a DN2540N5-G nem tökéletes CCS, és aztán azzal is, hogy már rajzon láthatóan aszimmetrikus a kimenet.
TJ.

Hülyeséget rajzoltam!
Így talán már jó lesz:

Már +4.
Én nem vagyok olyan jó alkatrész spórolásban mint te.

Már csak +1db! (ha sikerül oda passzoló nyitófeszültségű fetet találnod bele)

ez már bele kéne hogy férjen...

Azért nem ilyen egyszerűen mennek a dolgok
TJ.

Ez a tücsökherélős db talán passzolna bele? NTA4153 (SC-75)

Azért ne maradjanak már műszakilag helytelen dolgok ezeken az oldalakon...

Nem így van, ezért nem akarta senki észrevenni...
A vezérlő jel nem határozza meg egy kimenet üzemmódját, csak annak ESETLEGESEN (!!!) szükséges velejárója! Ezen lépjünk már át!
Részben szabad fordításban: "A push-pull erősítő egy olyan elektronikus áramkör, amely pár aktív eszközt használ, amelyek felváltva táplálják, vagy nyelik el az áramot a csatlakoztatott terhelésről." A vezérlés szóba sem kerül!
https://rnbpnmuajpatmskzedad4v3sjq-jj2c ... ull_output

A hibás felvetés, hibás következtetéseket szült.
Kicsit javítottam és egyszerűsítettem a rajzodon, hogy mindenki számára egyértelmű legyen a félreértés közöttünk, vagyis közted és a tudomány mai állása között.

Az ábrán látható "A" és "B" pontokat egy-egy feszültség generátor köti össze, amely a VEZÉRLÉS szempontjából rövidzárnak minősül. Ez alapján teljesen lényegtelen hány jelet (1-2-3-100...) és hová kötünk rá ezen pontokra, a kimeneti rész bemeneti jele akkor is csak EGY lesz, az odakötött jelek eredője! Mindkét bázison, mindkét esetben ugyan az a közös jel van!
Vagyis a kimenetet egy ellenütemű komplementer végfokozat hajtja, amely szerintem és a világ szerint sem "Single Ended".

UI: Már más is jelezte (shany), hogy "+ Drive" és a "- Drive" jelzéseidre pedig AZONOS FÁZISÚ (!) jel kell kerüljön (csak az egyenfesz szintben van eltérés), különben csak füstöt csinál hangot nem.
Ezért zavaros a következő mondatod is: "Ott találtam elvi hibát a kb. 70 éves tananyagban, hogy nem vették észre az egyídejű, két 180°-os jelet ígénylő followernek mindkét eleme kap vezérlést"

Bocs!
db

Kedves Balázs!
Fogalmilag az egyidejűleg és az egymás után felváltva - mást jelent a szakkönyvekben leírva is.
Baráti üdvözlettel: TJ.

Kedves Jenő!
Akkor olvasd el még egyszer mert szövegértési problémáid vannak...
db

Cortez topiktársunk berakott linkjén található kapcsolás egy igazi push pull....ezt a pp elvet raktam be.
A felső driver amikor nyít, vele EGYIDEJŰLEG az alsó pedig a zárás felé halad.
TJ.

Én azt írtam, hogy az egyidejűleg húzom/nyomom vezérlés, az nem azonos az egymás utáni, váltakozva vezérléssel
Ha belegondolsz ez időbeli eltérés...most akkor erről akarsz vitatkozni?
TJ.

Úgy tűnik TJ képtelen felfogni, hogy a meghajtás módja lényegtelen az ügyben, csak úgy, mint ahogy azt sem érti, hogy a jel teljes periódusát kell figyelembe venni. Ebből születnek az olyan sületlenségek, mint amiket itt mantrázik.

A másik ember minősítése nem válasz arra, hogy pl. először az NPN tranzisztor nyít, majd a vezérlőjel polarításváltása után a PNP.
TJ.

Ez nem minősítés, puszta tényközlés. Ebből a hozzászólásodból is egyértelmű, hogy nem érted a folyamat lényege az időbeliség.

Most tényleg nem érted, vagy már csak azért sem akarod érteni?!
..."amelyek felváltva táplálják, vagy nyelik el az áramot"...
Amikor az egyik táplál, akkor a másik elnyel, utána "cserélnek", de magyarul tényleg egyértelműbb - ELLENÜTEMBEN működnek.
db

Így már ezt a gondolatod is értem, de máshogy nem is jönne léte kimeneti jel...
Ugyanakkor csak a végét tekintve, ha bármelyik tranyót (Q5 vagy Q6, persze egyszerre csak egyet) kicserélnéd egy ellenállásra a kapcsolás ugyanúgy működne, de mégsem válna SE erősítővé, mert az alapdefiníció szerint a kimeneten egy ellenütemű működést létrehozó, komplementer pár található.
db

Én továbbra is úgy érzem, hogy értem tunermant: a "soros" (egymáson keresztüli, 1 "csatornás") vezérlés amit ő SE-nek mond,
és a párhuzamos (egymástól valóban független, szimmetrikus, 2 "csatornás") vezérlést hívja (igazi és kizárólagosan) PP-nak.
Ugye?

Kedves Balázs!
A 9 pontos leírásomban benne van, hogy a kimeneten megjelenő jel egyidejű, kettős 180°-os vezérlést kapó, és az egy vezérlőjeles váltakozva műkődésű által előállitottat nem lehet megkülönböztetni.
A lényegi különbség a jel előállításában van!
Ezért felesleges a kimeneti jelet nézegetni, mert leírtam, hogy az egy vezérlőjeles vezérlés csak sorban és feltváltva tudja létrehozni a kimenő jelet. És ha ez így van akkor megvizsgálom, hogy mi van az első félperiódusban és mi a másodikban.
A push pullnál nincs mit vizsgálni, mert EGYIDEJŰLEG MINDKETTŐ vezérelt.
TJ.

Gratula!

Kedves Jenő!

Szerintem és a világ szerint pedig nem, de máshogy már nem tudom elmagyarázni ezt az egyszerű tényt. Sem az SE, sem pedig a PP definíciójában nem szerepel a vezérlés, a jel előállításának mikéntje.
Írd így és elfogadjuk: "Szerintem a lényegi különbség a jel előállításában van!"
db

Ezzel az a gond, hogy SE alatt azt értjük, mikor kimenő jel teljes periódusa egyetlen (logikai) eszközön bekövetkezett változás eredménye. Amikor a kimenő jel egyik felét az egyik, a másikat a másik állítja elő az ellenütemű üzemmód.

Nincs gond - a két azonos polaritású eszközzel PSE...egy "N" és egy "P" eszközzel Complement PSE....az eredmény azonos, mindkettő esetben váltakozó áramúlag (AC) párhuzamosan kapcsolódnak.
TJ.
TJ.

Mindjárt jön szskkönyv.

Szerepel 1969 óta!
TJ.

Vagy, "A" osztályú állapot esetén mindkét elem egyszerre, minden időpillanatban részt vesz a kimeneti áram előállításában, amikor az egyik hozzátesz a másik elvesz belőle, ellenütemben...
Vagyis egyszerűbben az egyik elem nyitóirányú vezérlése esetén csökken a kimeneti áram, a másik elem nyitóirányú vezérlése esetén nő a kimeneti áram.
db

Kedves Balázs!
A helyzet az, hogy a T1 tranzisztor vezérelt, akkor másik meg nem....itt a szakkönyv, T2 nincs vezérelve, csak a munkaponti áram folyik rajta - az egy passzív elem, egy SE.
OFF
Be is b@szna ha kinyítna - egyből rövidzár

TJ.

Ez persze igaz. Csak azért "egyszerűsítettem" a fogalmazáson, hogy egyértelmű legyen a mondanivalóm. Oda kellett volna írnom,hogy B osztályú üzemben

Na - ezt a mondatomat hagyták ki mindegyik szakkönyvből, és ez így megy 70 éve...
TJ.

Kedves Jenő!

Persze így van a szakkönyv helyesen írja, te meg rosszul értelmezed.
SE - önmagában, egy pici időpillanatra, de nem a kimenet felől vizsgálva és nem erősítőként tekintve rá.
Vagy, hogy te is megértsd, IGEN (!) a kimeneti jelet két SE erősítő hozza létre ellenütemben működve, vagyis a kimenetet tekintve PP.
db

Nem!- mivel végig a két SE állítja elő felváltva a kimenőjelet, annak csak Paralellel SE lehet a neve, de mivel itt egy "N" és egy "P" elem van, ezt csak a Complement Paralellel Singe End név adja vissza.
TJ.

SE = Single Ended = Egyvégű...
Két SE... Felváltva... S a végeredmény SE....
Ez most komolyan? Azt hiszem én itt befejeztem....
db

Ez marhaság! Tiszta B osztályt feltételezve, hogy egyértelmű legyen a dolog egyetlen olyan pillanat sincs a perióduson belül mikor két eszköz vezérli a kimenetet! Tehát nem kapcsolódnak párhuzamosan a terhelésre, hanem perióduson belül fölváltva, ellenütemben. Ez pedig maga a PP üzemmód.

Igen - amit leírtál az a PSE lenne, a munkaponti áram miatt NEM "B" osztályú, mert olyan SE nincsen.
Egy aktív elem van itt kérem egy passzív elemmel Én végig a jel előállításáról beszélek.
TJ.

Az SE kapcsolás kimenetén is egy szinuszhullám jelenik meg, a két váltóáramúlag párhuzamosan kapcsolódó (PSE) kimenetén is. A kimeneti szinuszjelből Te nem mondod meg, hogy SE, PSE, vagy PP állította elő - az fix.
Az ábrán ha két NPN tranzisztor lenne parallel, az is PSE lenne.
TJ.

Két eszköz állítja elő a kimenő jelet egymást váltva.
Ha már annyira ragaszkodsz a passzív eszközhöz egy kettős tápfeszű végfokból vedd ki az egyik tranzisztort, tegyél helyére helyére egy ellenállást, mint passzív eszközt, állíts neki nyugalmi áramot, vezéreld a nullához képest szimmetrikusan, majd csodálkozz rá a szép félszinuszokra a kimeneten, amit csodás "SE" fokozatod előállít.

Az első mondatnak semmi értelme, bizonyításra alkalmatlan, hiszen egy adott kapcsolásról beszélgetünk és nem a kimeneti jel alapján találgatjuk az erősítő üzemmódját.
A PARALLEL-itás (ha egy kapcsolás nevében megjelenik) akkor az mindig ugyan azt jelenti, hogy a párhuzamosan kötött elemek, együtt és azonosan működnek minden időpillanatban, gyakorlatilag "egyként" viselkednek, akár egy elemmel is helyettesíthetőek...
A fentiek alapján kapcsolásod se nem PARALLEL, sem nem SE.
db

Látszik az ábrán, hogy minden időpillanatban, FOLYAMATOSAN párhuzamosan kapcsolódnak (nyitva 1,2A munkaponti áramra)
A két kollektor, a két bázis és a két emitter - a folyamatos vonalak a rajzon erre utalnak (minden időpillanatban az egy AC jel ott van a bázison és az emitteren...szkópon megnéztem
TJ.

Nekem furcsamód működött egy hangerőállító buffer fokozataként. Úgy -90dB torzitassal. De biztos csak káprázott a szemem