audiodiyers.hu

A többi kisipari sufni kókler "gyártócska" kivédése érdekében csinálta. A diy-ereket ki nem s....ja le, ugyan már....

De, amint látod, nem sokra ment vele. Amikor nem tudott fizetni a Székesfehérvári műhelyében, akkor kilopkodták az emberei félkész cuccokat, meg kapcsrajzokat, stb.

Ez persze régen volt, ma már nem csiszolgat. Ha ma valaki highendet akar gyártani, akkor a legkisebb gondja a fejlesztés lesz. Ma már kismillió dolgot lehet lekoppintani az Etalon cuccain kívül is minimális befektetés árán....

Szerintem sem divat ma már a típusszámok lecsiszolása. Aki belevág egy ilyen cucc lekoppintásának, meg is érdemli
Ha ugyan ilyen korrektséggel és minőségben akar valaki valamit megépíteni úgy is súlyos költségvetéssel kell számolnia.

Kedves Uraim!

Mar egy ideje gondolkodom egy "referencia" erosito epitesen jo minosegu alkatelemekkel, es mivel a felvezetokeszlet mar rendelkezesemre all, gondoltam belevagnek a kovetkezo projekt elkeszitesebe:
Ezen a japan oldalon (ahol egyebken mas, igen erdekes, kisse egzotikus kapcsolasokkal is szembe talalhatjuk magunkat pl. SIT es VFET temaban): http://www.ne.jp/asahi/evo/amp/index.htm ratalaltam egy nagyon szimpatikus kapcsolasra: http://www.ne.jp/asahi/evo/amp/J200K1529/report.htm. A kapcsolast, a [14]-es sorszamut, amit kineztem magamnak, csatoltam is kepkent. Ha jol emlekszem, Mzperx kollega kiserletezett a kapcsolassal meg a regi forumon, de nem nagyon lett kivesezve a tema.
A kerdesem az lenne, hogy milyen modositasokat kene ezkozolnom, hogy vegtranzisztorokkent 2 par 2sk1058/2sj162-t tudjak hasznalni. Van 8 par valogatott peldanyom, ezert a kerdes, jo lenne felhasznalni oket... Ha jol tevedek, akkor Lateral FET-ek eseteben nincs szukseg nagy aramu meghajtokra, megis az eredetiekhez kepest nagyobb a kapacitasuk, amit raadasul az NPN oldalon (a la Borbely DC-50) kompenzalnek kis 33pF-okkal, hogy valamelyest egyforma legyen a ket oldal. Tovabba a BIAS aramkor is valoszinuleg folosleges ebben a formaban.
A masodik kerdesem az lenne, hogy mivel lehetne helyettesiteni a monolitikus aramgeneratorokat, mivel ezek zaja eleg nagy. Gondolkodtam JFET-eken (meg van par 2sk170BL-em, amit tudnek hasznalni erre a celra), bar nem tudom, hogy lehetnek-e problemak a viszonylag nagy tapfeszultsegbol adodoan. Ha tudnatok ajanlani egy kis olvasnivalot ebben a kerdesben, szivesen vennem (azt hiszem Douglas Self alkotott valamit kifejezetten ebben a temaban, de csak utalasokat talaltam ra).

Az esetleges otleteket, valaszokat megkoszonnem.
Udv. Orgon

Első kérdésre a válasz, hogy a két meghajtó tranyó bázisa közé bevágsz egy TL431-et, vagy 4db diódát, vagy valamit, amin 2,2-2,5V esik...

A V-fet karakterisztikájáról leolvashatod, hogy mekkora Ugs kell egy adott nyugalmi áramhoz (Id)
Ennél a fetnél olyan 0,5-0,6V kell 100mA-hoz, két fet gate-je közé 1-1,2V kell ekkora drain áramhoz.
Még a két tranyó 2x0,6V Ube-je hozzájön ehhez, így lesz 2,2-2,5V...
(Értelemszerűen a 100R trimmer, meg a két rákötött tranyó ebben az esetben felesleges lesz, nem kell...)


A monolitikus áramgenerátor önmagában véve egy J-fet, ami áramgenerátorként van felhasználva, így két kivezetése van.

Lehet helyette diszkrét kapcsolásokat is használni.

Nagyon érdekes kapcsolás ez és van is benne potenciál. Sajnos a dual JFET beszerzése enyhén szólva problémás. Én sima szingli JFET-ekkel tudtam csak megépíteni, tisztán bipoláris kimenettel. Ha van hozzáférésed ezekhez a dual JFET-ekehez hajrá, viszont ha nincs akkor marad a szingli+válogatás Idss-re. Anno eljátszottam az ötlettel, hogy mi lenne ha a bemeneti JFET komplexum ki lenne cserélve diamond buffer-ből kialakított diff erősítőre... A bipoláris eszközök viselkedése sokkal kiszámíthatóbb mint a térvezérlésű társaké és ráadásul a hangja is tetszetősebb (számomra).
Lehet érdemes volna tovább vinni ezt a dolgot...

Szia!
En vettem meg az ebayen az utolso valogatott quadokat az izraeli foszertol, ezert eloszor mindenkeppen a jfet bemenettel szeretnem megprobalni. Amugy 2sk389GR-em van meg par darab, de a komplementert mar nem tudtam esszeru aron beszerezni, ezert maradnak a szinglik.

Ennek ellenere hosszutavu celom egy referencia erosito epitese, kesobb mindenkeppen ki szeretnek probalni tobb megoldast, pl. CFP kapcsolas lokalis visszacsatolassal a vegtranzisztoroknak.

KDmester valaszahoz: A Cordell konyv irja, hogy a lateral FET-ekhez is maradhat a hagyomanyos bias aramkor, de nincs szukseg termikus kapcsolatra a vegtranzisztorokkal. Lehet erdemes lenne elobb igy kiprobalni a kapcsolast, mivel potival tudnam kikiserletezni az idealis nyugalmi aramot. Mi a velemenyetek?

Udv. Orgon

Ha van ilyen válogatott feted, akkor kipróbálhatsz velük egy L4-et is. Statisztikai alapon annak nagy valószínűséggel nagyon jó lesz a hangja... Hangilag egy igazi referencia. Nálam az eddigi egyik leginkább kompromisszium mentesnek nevezhető hangú dolog, amit idáig kipróbáltam, hallottam. Az ilyesmikből meg elég kevés van...

Szia Kdmester!

OFF

Hat igen, azok alapjan, amiket az L4-rol olvastam, sokan kerdezhetik magukban, miert ez a kapcsolas, hiszen, ha mar megvan a JFET, miert nem egy kiprobalt, elso osztalyu kapcsolast epitek utan (raadasul feleannyi JFET-el, ha jol ertelmeztem lattatlanban a fejlesztesed alkatreszkeszletet).

En sem tudom a valaszt, de ugy erzem, ezzel a kapcsolassal sokat tanulhatok, raadasul mivel egy nagyon elismert, de nem tul nepszeru dolog, valoszinuleg a beszerezhetlen felvezetok miatt, amikhez nekem is 3 ev keresgelesbe kerult ertelmes aron hozzajutni.

Gondoltam ezert en szentimentalisan, hogy mintegy az audio felvezetok (es "en bloc" alkatreszek) hattyudalakent megragadom az utolso lehetoseget az ilyen alkatreszekbol valo epitkezeshez...
A referenciat ebbol a szempontbol is ertem, hogy az audio alkatreszek fejlodestani haranggorbejenek csucsarol szemezgetve probalok egy letunt kort kobe (azaz szilikonba) vesni.

Termeszetesen kesobbi engedelyeddel mindenkeppen szeretnem az altalad alkotott kacsolast is megepiteni, mert igen csak sok esely van ra, hogy ugy kivagom a meghallgatasa utan a szentimentalis haranggorbemet, mint macskat a mellekhelysegre...

ON

Beszurom az elofok+vas szimulaciojat, ami persze nem jelent semmit, de azert meglepodik az ember...

Úgy tűnik, lehet ezt még fokozni, legalábbis a felépítés bonyolultságát, és félvezetők beszerezhetősőgét tekintve. Egy speciális A-osztályú fokozat:
( http://www.ne.jp/asahi/evo/amp/J554K2955/index.htm )

( A saját véleményem, tapasztalatom, hogy a brilliáns szimulációs adatok, sajnos gyakran semmit sem érnek ( bárcsak nem így lenne ), a valóságban a félvezetős áramkörök olyan durván, jól hallhatóan meg tudják változtatni az eredeti zenei jelet, hogy torzításban kifejezve, akár 1000-100000-szeres értéket is gondolhatnánk a hallottak alapján. Jelenleg nem ismerek megbízható, sőt, használható mérési eljárást erre a problémára, legalábbis közismert módszert. )

Nyugi a csövesekről ez legalább ugyanannyira elmondható.

Meg a passzív alkatrészeken is ugyanúgy múlik ez, mint a csöveken, vagy a félvezetőkön...

Nyugodtnak, nyugodt vagyok , viszont az évek alatt biztosan változott az érzékenységem bizonyos dolgok iránt, van ami már jobban zavar, más dolgok meg esetleg már nem annyira.

Mondjuk, kíváncsi vagyok, hogyan muzsikálna egy ilyen cuccos.

Hat megmondom oszinten, hogy nem tudom ajanlani a megepiteset a fent emlitett okok miatt (megoszulsz, mire beszerzed a hozzavalokat...), de valami azt sugja nekem is, hogy erdemes foglalkozni a kerdessel.
Mivel sajnos nem otthon (Magyarorszagon) lakom, eleg nehez lenne osszehozni egy kozos hallgatozast (pl. tobb, forumtagok altal keszitett erositovel), ha egyszer elkeszul a masina, de ha lenne ilyesmire igeny, akar meg is eroltethetnem magam (ha folengednek a repulore egy varhatoan sulyos vasdarabbal)...

Én nem tudom, hogy szól a hibrided, de vegyük példának dys-cus amp-ját, mert mondjuk azokat mindketten hallottuk.
Pl több hangsugárzón is volt szerencsém hallani az egyiket, saját rendszerében a másikat (a nagyobbat), ráadásul félvezetősökhöz képest, nem csak így üresen magába, szimplán meghallgatva.

Ha azzal összehasonlítva egy félvezetősnek nincsen félvezetős hangja, nincsenek meg a tipikus félvezetős hibák, nem karcos, nem irritál, nem mesterséges, akkor már emiatt nem kell annyira be...rni, rendben van az a hallgathatóságát tekintve. Persze más hiányosságok lehetnek még ezen felül is, de azokat könnyebb rendbe tenni.

Tehát lehet félvezetőkkel is olyat csinálni, aminek nincsenek meg a hangjában az általad félt, sokszor emlegetett félvezetős rémségek. Az a naim, amit Halus épített például dys-cus rendszerén tökéletesen szólt, amit akkor éppen meghallgattunk a csöves mellett. Dys-cus rendszerébe jól illeszkedett. Nem volt semmi félvezetős betegsége, félvezetős hangja, viszont teljesen rendben volt a mélye, dinamikája, térleképzése, minden más,stb. A mély visszaadásban sem maradt el a nagy csöves szörnyetegtől. Ráadásul a félvezetős negatívumok is rendszerfüggőek, nem csak az erősítőn múlnak...

Szóval lehet ilyet is csinálni. De persze a félvezetős hang leküzdésén felül még meg kell küzdeni a megfelelő dinamikáért, transzparenciáért, tér és részletvisszaadásért, stb,stb, ahogy a csöveseknél is meg kell, mert ott sem magától jönnek ezek a tulajdonságok...

És persze akkor is ott van az, hogy egy kevésbé jól összepasszoló erősítő-hangfal párosításnál borul az egész kidolgozott hang (tökmindegy, hogy csöves, vagy félvezetős, ez mindegyikre igaz)...

Szóval azt mondom neked, hogy meg lehet azt csinálni, hogy egy félvezetős legyen olyan tiszta, természetes, hosszú távon hallgatható, mint egy jó csöves. Ez mondjuk nehéz feladat, csöveknél sokkal alapvetőbb tulajdonság, de azért össze lehet hozni ezt is.
A probléma ott van, hogy legyen még ezen felül kellően dinamikus, kiegyensúlyozott. Legyen meg az atmoszféra teremtő képessége, térleképzés, felbontás, stb mert az igazi zenei élményhez ez is kell.

Sok minden jó tulajdonságot össze kell hozni még azon felül, hogy nem irritáló a hang. Az egy többlet követelmény, hogy legyen élvezhető is minden tekintetben, hogy csak a zenét közvetítse úgy istenigazából...

Ezt mondjuk már elég nehéz összehozni...

Sok kísérlet, mesterséges evolúció , (aminek a motivátora valódi meghallgatáson alapuló hang) nélkül nem is tudom elképzelni, hogy összehozható...

Félreérted amit eredetileg írtam ( vagy talán rosszul fogalmaztam ). A szuper paraméterek és hangminőség bizonytalan, akár nemleges kapcsolatát hangsúlyoztam. Nyilván nem általánosítok, hiszen számtalan elismert félvezetős erősítő létezik, akár a fórumokon épült is. És persze én is használok félvezetőket, nem is keveset...

Ezért is adtam már föl egyszer a félvezetőzést, és pakoltam csöveket a hibridbe. Már írtam is; ezt valójában egy kudarcomnak tartom.
Most a szomszéd topikban a dacom esetében még küzdök rendesen

Ez a része mindig könnyebben jött eddig nekem.

Nem értem félre, pont arra céloztam, hogy az áramkör szimulátorba történő ügyeskedés önmagában lehet ugyan garancia a jó mérési eredményekre, de soha sem garancia a jó hangra.

A hang minősége az bármilyen lehet még ettől. Lefelé meg sokkal nagyobb valószínűségek vannak ugye, mint felfelé...

Befolyásolják a felhasznált alkatrészek, rendszerbe illeszkedés, minden s...r apróság. Nem lehet szisztematikusan, tervezési módszerekkel megvalósítani a kívánt hatást. Stochasztikus módszerekkel lehet csak eredményt elérni...

Hát ezt én is elmondhatom. A hosszú távú hallgathatóságot a legnehezebb a szilíciumnál összehozni.

Nagyon attraktív, sok szempontból sokat adó hangot meg könnyebb, mint csövekkel, csak hát a kettő ötvözete lenne az igazi...

Hát, lehet, hogy valójában alapvetően egyetértünk?

Hozzátartozik még az igazsághoz, hogy a saját lehallgatóberendezésem eléggé ki van hegyezve a részletekre ( már nagy felbontásúnak is merészeltem nevezni itt a fórumon ), tehát, amikor a szubjektív szösszeneteimet írom, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az átlagos vagy szokásos berendezésen is ekkora súllyal szerepelnének, tehát - ha úgy nézzük - föl vannak nagyítva a jellemzések.
Meg persze a kimondottan félvezető-kritikus ( egyébként viszonylag gyenge minőségű ) felvételeim is előszeretettel használom.

Idézet:

Nagyon attraktív, sok szempontból sokat adó hangot meg könnyebb, mint csövekkel, csak hát a kettő ötvözete lenne az igazi...

Én is ezt gondolom.
Shany, szerintem nem szégyen az, hogy csövek is vannak bent.., Félvezetők esetén a csövesekhez leginkább hasonló hangzást a Jfet-re épülő meghajtások adják, a már jól áttaglalt karakterisztika hasonlóságok miatt. (Ugyan ezt a jellegű felharmonikus torzítást egy bc546-556 nem fogja hozni.. ) Persze ez nem általánosítás részemről, csak egy alapvető észrevétel a Jfetek javára.
Ugyan én már sokszor, próbáltam utalni azoknak akik csöves meghajtással építik erősítőiket, hogy egy csöves egyenirányítású kellően behangolt szűrésű crc, cr-crc (netán még azt követően egy áteresztő elem (ami ne adj isten szintén cső ) anódtáp, egy kissé más szemszögből ad megközelítést, milyen is a csövek valódi "jellegzetessége"..
De általában mindig csak magammal tudok beszélgetni erről, sajnos. Így nagyon nem is emlegetem aztán. Nyilván nevezhetjük ezt az egészet egy bonyolításnak.., csak már sokszor az ilyen jellegű beavatkozások hoznak olyan mértékű előrelépést, ami igazán ujjat tud akár mutatni, nemcsak némi "talán-t", hála isten az én végfokomban igencsak pozitív irányban tette ezt meg, az ilyen "nem szokványos" felépítésű táp.

Ui: Egy ilyen jellegű táp egészen más mélyekkel bír mint a két utas diódás egyenirányítású szokványos szűrésű tápok zöme.
Enyémben egyutas egyenirányítás van (párhuzamosított anód az egyen csőnél), és talán Győrvári Balázs hallotta a legtöbbet, hogy sokszor már-már túl erősek is a mélyek. (és nem a felső tartomány hiánya végett).

Sztem ennél azért bonyolultabb a dolog. Pl. a JFET inkább a pentódára, a V-FET(SIT) a triódára hasonlítana. De lényegesebb, hogy mikor elvileg tízezred %-os a THD, akkor már miért számítana a spektruma? Másrészt minimálisan változtatva a munkaponton, a Jfet "hangját" is sikerült nem Jfetessé tenni ( Nelson Pass írt is ebben a munkapont-optimalizációs témában már ) Meg persze bipoláris tranzisztorokkal is lehet páros harmonikus dominanciájú áramköröket építeni. ( Valójában az aszimmetrikus felépítésűek jórészt alapból ilyenek )


Sajnos tényleg kevesen szóltak hozzá, kevesen használnak ilyemit. Az biztos, hogy én még a csöves egyenirányítást sem próbáltam ki, pedig minden meg van hozzá. A lustaságom ugye...

Sokadjára jön elő ez a mély-kérdés vagy inkább mélyhiány-kérdés ( dyscus-nál történtek ). Az én véleményem:

Az objektív jellemzők közül, csak az erősítők kimenő impedanciája és a hangdoboz impedanciájának viszonya lehetne itt a meghatározó.
Ha az erősítő kimeneti impedanciája relatíve nagy, akkor az alapból mélykiemelést hoz létre. Ha a hansugárzó impedanciája a közép és magas tartományban alacsonyabb, akkor pusztán csak az erősítő kimenőimpedanciája miatt, az erősítő megválasztásával mély-hangszínszabályzót játszunk.
Valójában ennél azért bonyolultabb a dolog, pl. a mélykiemelés együtt jár azzal, hogy a mélyek kevésbé "megfogottak", pontatlanabbak ( impulzus-jellemzők romlása ), viszont esetleg dögösek, kellemesek, "jól szólnak".
Másrészt az erősítők kimenő impedanciája sem egy konstans paramáter, függ a frekvenciától, kimenő áramtól. Általában, a bipoláris tranzisztoros erősítőket is beleértve, a kimenő impedancia a kimenő áram növekedésével nő, tehát nagyobb hangerőn még inkább jelentkezik az említett mély-kiemelés.

Viszont a mosfet kimenető erősítőknél ez nem feltétlen így van, pl. az én erősítőmben a szokásos audio-mosfeteknél jóval nagyobb meredekségű mosfetek vannak, a merdekség a kimenőáram függvényében még nagyobb mértékben nő, így a kimeneti impedancia még jobban csökken a kimeneti teljesítmény növelésekor...még csak source ellenálások sincsenek, pont ellentétes a hatás.

Az is hozzátartozik még, hogy nálam a 46cm-es "lavórok" nem szorulnak rá, semmilyen mély-tuningra, pótszerre ( sőt, ez nagyobb problámát okozna, mint egy szokásos kisebb hsz esetén ), viszont a fesz-generátoroshoz közeli meghajtással, kontrollált, pontos mélyvisszaadással új dimenziót nyitnak.
Tehát rendszer építés.

Szia!
Erre kivancsi lennek, emlekszel esetleg, melyik cikkeben, vagy irasaban?
Koszike, Orgon

Megtalaltam.

Udv. Orgon

Milyen fasza lenne, ha a valo vilagban is igy mukodnenek a dolgok...
Az elozoben nem voltak normalisan belove a tapok, a munkapontok, meg a visszacsatolas parhuzamos kondija.
Mostmar normalis jelszint jon ki belole, amit a visszacsatolas mertekevel be tudok majd allitani a vegtranyoknak.

Udv. Orgon

Egy írás végerősítő hibakorrekció témában ( Hawksford-féle és hibajel-erősítővel ), mérésekkel:

Sok jot olvastam felole mar mint az eredetirol! Az utan epitesnel tenyleg ahogy a KD Mester irta csak akkor erdemes fogalkozni ha minden felvezeto (eredeti nem utangyartott kinai hamis) megvan vagy beszereszheto es a kondik is..
Az igaz hogy az utolso huzalozas is beleszol a hangba de talan egy probat meger ha anyira tetszik a kapcsolas.
http://www.audio.de/testbericht/vollver ... 12669.html
Az ebayen a 210-hez van panel, ranezsere van nemi kulombseg de rengeteg hasonlosag is.
http://www.ebay.ca/itm/2-PIECES-AUDIO-P ... 3cdbfc1ece
Sokat piszkalta a fantaziamat nekem is de nem engedtem a kisertesnek

Ezt nemrég találtam a neten "véletlenül"
Az egyik legutóbbi "nagy" Denon erősítő ( PMA-SA1 ), talán 2008-tól gyártották 2011-ig. Az " UHC Mos Single Push-Pull Circuit " elvre épül ez is, mint a sajátom is a hibrid topikban. A Denon 1993-tól használja ezt az elvet a legnagyobb erősítőiben.
Azóta persze változtattak itt is, ott is. Két érdekessége van ennek a legutóbbi áramkörnek sztem, persze azon kívül.
1. Szinte a kezdetektől használják a 2SJ216 / 2SK1303 mosfet párost, amely több szempontból sem alkot igazán szimmetrikus párt. Mégis - valamiért -ragaszkodnak ehhez az aszimmetriához...
2. Bekerült egy tápfeszültség-utánhúzott OPA, mint hibajavító áramkör. ( Itt a fórumon is, és bennem is fölmerült már ilyesmi régebben, de letettem róla. ) Ez itt egy TL082 ic, egészen meglepő választás egy japán gyártótótól...

Nincs valakinek veletlenul kapcsolasi rajza/service manualja YAMAHA M50-es erositohoz?
A manualokban, amiket a neten talaltam, hianyzik az erosito resz kapcsolasi rajza...
Elore is koszi!

Udv. Orgon

Sziasztok,
Hátha itt egy kicsit több szerencsém lesz.
Van valamelyikőtöknek tapasztalata a következő tranzisztor típusokkal?
MJE 15034
2N5657
BUJ302A
MJE13007
MJE18004
Ezek jelöltek lehetnek a nagyfeszültségű meghajtó szerepre emitter követőként, FET kiváltásra. Néhányukról az ONS kifejezetten azt állítja, hogy audió célokra kreálta.

Egyszer még OTLM írta, hogy az OTL csövesének a végcsöveit bipoláris tranyók hajtják, mert - és most szó szerint idézek - "a FET-ekkel egy idő után kiábrándító lesz" a kapcsolás hangja. Ez elég érdekesen hangzik. Ezek nem túl drága tranyók, veszegetek belőlük és meglátjuk. De ha van ötlet legalább 350V-os NPN meghajtóra, 10W felett, akkor szívesen ezzel kezdem a meghallgatást.
üdv,

Nincs ilyen tapasztalatom, de 3 utolsóval nem próbálkoznék...
inkább "emeletes" meghajtóval, osztott anódellenállással -kissebb feszültségű, disszipációjú / jobb paraméterekkel rendelkező tranzisztorokkal-!

Na ezek szerintem nem lesznek jók neked, mert nagyok a kapacitásaik.
Amiket esetleg kipróbálnék, az az MJE340, esetleg kisebb áramra (max. 50mA) a 2SC3503. Ezek 300V-ig jók, és főleg az utóbbinak meglehetősen alacsony kapacitásai vannak.

Sajti

Köszönöm a javaslatokat!
Amiket írtatok, azok személyes tapasztalatok?
A 300V-os tranyóktól egy kicsit tartok, de elvileg jók lehetnek, mert kb 200Vpp elég kimenő jelként. Akkor is probléma a magasabb kapacitás, ha erősítés - mármint feszültség erősítés - nélkül csak követőként használnám a félvezetőket?

A jobb paraméterű tranzisztor biztosan szebben is fog szólni? Sok éve megépítettem az Elektor egyik kapcsolását, amit szerényen "The Amp"-nek neveztek. Olyan űber félvezetők voltak benne, hogy 1Hz-1MHz volt a teljesítmény sávszélessége. Annak ellenére, hogy a helyi Elektromodul szedett-vedett alkatrészeiből állt össze, nem volt katasztrófa, de nem is volt olyan űberszuper, mint amit az elektromos paraméterei ígértek. Aztán elment az unokatestvérem zenekarában brutálkodni a 150W teljesítményével. Ma már biztos vagyok benne, hogy a passzív alkatrészek kritikán aluliak voltak benne és valószínűleg sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle, de hát akkoriban a jó kapcsolás meg a jó félvezető volt az Isten.

Én meg betennék egy foglalatot, annak az egy db tranyónak, azt beletennék egy délután alatt 40 félét. Kiderülne, hogy mi számít meg mi nem. Mindjárt átjönne az igazság a kerítés túloldaláról...

Az én ezt nem próbálnám, azt meg igen, stb... Vak vezet világtalant. Hiába a személyes tapasztalat. Az sem számít semmit bizonyos olyan okok miatt, amikhez itt többségében képtelenek felnőni (meg hosszúak is, hogy belemenjek mélyebben).

A totózás az szerencsejáték, nem itt van a helye. Ki kell próbálni, amit csak lehet. A valóságban...

A többi az csak okoskodás, süket duma. Ami a legkevésbé sem korreál a jó eredménnyel. A valósághoz semmi köze, csak fecsegés...

Részemről igen. Ezeket tartom érdemesnek a kipróbálásra.



A tranyóknál a maradék feszültség nagyon alacsony. 250V-os tápból simán kijöhet a 200Vpp, pláne, ha emitter ellenállás helyett áramgenerátort használsz. A nagyobb feszültségű tranyók ritkák, és nem is igazán lineáris üzemre készülnek, ezért nem biztos, hogy jó eredményt adnak. A kevés kivétel egyike lehet az MJE15034, bár ez elég nagy áramú, ezért aztán a kapacitásai sem kicsik. A kapacitások mindig számítanak, még ha emitterkövetőként kicsit kevésbé is. Sajnos a félvezetőknél ráadásul ezek a kapacitások hajlamosak a kivezérlés függvényében nem lineárisan változni, ami egy külön torzítás forrása lesz.



Nem biztos, de azért a jobb paraméterűnek nagyobb az esélye. Sokak szerint nem számít a dolog, de érdekes módon manapság nem sokan építenek erősítőt 2N3055-el...

Sajti

Abszolút semmiféle ilyen korreláció nem létezik a kettő között. Legalábbis nekem nincs ilyen tapasztalatom...

(Viszont van sok, ami a idealista elképzeléseiddel, filozófiáiddal összeegyeztethetetlen. A gyomrod úgyse tudná befogadni. Ezért inkább ezeket nem is írom le. Szóval maradok a rövid válasznál, hogy szerintem nem).


Mégis milyen paraméterekre gondoltál egyébként?

El se tudod képzelni, mi mindent meg tudok emészteni ......

DöG kolléga emlegette a "jobb paraméterű" tranyókat.

Jó, akkor írok kicsit meredekebbet is.

Nyugodtan kipróbálhatsz olyan dolgokat is, amikről a saját személyes! tapasztalatod az, hogy s...ul szóltak a korábbi projectjeidben.

Az nem jelent semmit.

Sőt, még ennél is tudok meredekebbet mondani. Még olyat is használhatsz, ami a mostani projectedben s...r hangot csinál.

Semmi gond, néhány ilyet belepakolsz, azt simán összejöhet, hogy kiölik egymás negatív hangi hatásait, és végeredményben sokkal-sokkal jobb hangot csinálnak, mint a külön-külön kipróbált, külön-külön legeslegjobbnak bizonyuló, leghájpoltabb s...rok csinálnak, amikhez csak szerencséd volt életed során... Ez is megeshet. Velem többször volt ilyen...

Nem sokat érnek az ilyen jellegű tapasztalatok, nem hogy másoké, még a sajátjaid se...

(Nagyon túlértékelitek itt az ilyen "tapasztalatokat"...)

Csak még egy gondolat: A tranzisztorokat nem biztos, hogy egyszerűen be tudod építeni a FET helyére. Figyelj a soros ellenállás értékére, amelyik a tranzisztor bázisára vezeti a negatív előfeszültséget. Ez FET-nél lehet 1Mohm is, de tranzisztornál ekkora érték mellett esetleg mászkálni fog a végcső munkapontja.

Sajti

A kaszkód nagyon jó ötlet, de lehet nem állnék meg 2db-nál, hanem inkább 4db 100V-ois tranyó 1/4 anód ellenállásokkal, ami alatt van egy 5. kisjelű tranzisztor is pár volt körüli fix előfeszítéssel is kaszkódban. Előny, egyszerűbb termál menedzsment (akár exta hűtés nélkül is mehet az 1-1 nagyfesz tranyó), mininamlizát termikus torzítás, kisjelű tranzisztor illetően nagyobb választék...

No, lett egy pár MJE340-em. Mennyire strapabíróak ezek? Ha statikusan van rajta 230V, de vezérléscsúcsnál 320V, azt mennyi eséllyel bírja ki? És ha kibírja az első órában, akkor már sokáig bírja, vagy teljesen véletlenszerűen bármikor beadhatja a kulcsot? Hogy szokott túlfeszültségre tönkremenni egy ilyen tranyó? Kinyit, bezár, vagy tudhatatlan? A C2M fet, amit megöltem, teljesen bezárt, ez kifejezetten előnyös a végcső szempontjából, mert leveszi róla az áramot.

A gyakoribb, hogy rövidzárlatba megy a tranyó. Én csökkenteném valamelyest a tápot. Lehet, hogy működni, fog, de nem életbiztosítás hosszabb távra.

Sajti

Nem hosszú távra gondoltam, hanem amíg lesz olyan ellenállásom, amilyet a szűrésbe gondoltam. 1-2 nap max. Viszont ha inkább zárlatos lesz, mint szakadás, akkor nem kísérletezek addig, amíg le nem viszem a tápot. Köszi!

JObb, ha megvárod. Mekkora árammal fog menni a 340?

Sajti

15-20mA között, de az egész dolog elég flexibilis még. Inkább 20mA van megcélozva.

Alapos hűtés kell majd neki, hogy bírja!

Sajti

http://www.radiomuseum.org/r/yamaha_m_50.html
Itt van a kapcsolasi rajz, de nem tudom letolteni, mert regisztralni kell (fizetos raadasul)...
Nincs valamelyikotok esetleg regisztralva? Elegge korulmenyes dolog regisztralni, en nem is felelnek meg a kovetelmenyeknek...
Hihetetlen, hogy ennyire nincs font sehol mashol a rajz...

Ez jó? Pár napig fent lesz.

https://drive.google.com/folderview?id=0B6FRBi-la-jsTlVtNEV1SV9Qdkk&usp=sharing

Üdv: DDL

_________________
2017. 04. 02.-től passzív állapotban. Nem írok és nem olvasom a fórumot.

Ez lesz az, nagyon koszonom az osszes (privatban is) segitokesz kolleganak! Mostmar neki merek allni mericskelni.
Erdekes, hogy a letoltheto verziokbol, amiket en talaltam mind ki volt vagva a kapcsolasi rajz, ezzel nulla korulire redukalva hasznalati ertekuket...

Udv. Orgon

A V-FET ( SIT ) tranzisztorokat birtoklók nem túl népes tábora számára: