audiodiyers.hu

EMAIL: forum@audiodiyers.hu
Pontos idő: 2024.03.28. 10:34

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 237 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2015.12.28. 18:31 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3556
tunerman írta:
...Ami pedig a számítógépeken futó softveres erősítő fejlesztő progikat illeti - a programozó tudása nem elégséges a magasabb szintekhez, valaki csak tolja a szekerét...a kérdés az, hogy mennyi az ő fejében felhalmozott tudás. Attól, hogy valaki ismeri az ABC-s könyvet, verset még nem tud írní.

Üdv: TJ.

Ezek a programok csupán számolnak...helyettünk. Akár olyan függvények használatától kímélnek meg, amelyek láttán sokan megijednének.
Az ember tervez ;) .......... persze, azért nem mindenki :)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2015.12.29. 13:55 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 22:09
Hozzászólások: 1399
Idézet:
Sajnos nem a fül a legjobb műszer. Hanem az agy...

A zene először a külső aura réteggel kerül kapcsolatba. Minél jobban rezonál a zene a mi épp aktuális frekvenciánkkal, annál erősebb érzelmi hatást ér el. Ezért fontosak a mikro részletek, mert ezek hordozzák a "valóság" paramétereit.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2015.12.30. 06:21 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
Amúgy annak hogy "a nagy kapacitású kondenzátor lassítja a hangot" tápegységben ill. csatolóként van valami fizikai magyarázata, vagy ez megfigyelés eredménye csak ?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2015.12.30. 09:25 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.30. 15:15
Hozzászólások: 5175
marone írta:
Amúgy annak hogy "a nagy kapacitású kondenzátor lassítja a hangot" tápegységben ill. csatolóként van valami fizikai magyarázata, vagy ez megfigyelés eredménye csak ?

Placebo. Onnan van a tévhit, hogy lassan töltődik fel, mivel nagy. De viszont a dinamika csúcsoknál nagyon jó a hatása, mert nem engedi megrottyanni az erősítőt.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2015.12.30. 09:42 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2013.03.06. 22:57
Hozzászólások: 476
Tartózkodási hely: Miskolc
Gyorsaság: Elkóknál elsősorban a ripple current (impulzus csúcsáram) frekvencia szerinti értéke számít, ez határozza meg a frekitartományban mekkora töltéslöket vehető ki a kondiból. Ha ez pl 10kHz-en kicsi (magas a kondi belső ellenállása ezen a frekvencián), akkor eleve ne számítsunk "gyors hangra", gyarta jelemelkedési sebességünk lesz.

Analóg tápkondinak pl teljesen más paraméterek lesznek jók mint egy class-d erősítőben, amiknél 100kHz felett is jelentős csúcsáramot kell tudnia a tápszűrő kondiknak. Mondjuk csak ilyen kondit használva egy AB osztály tápjában tiszta magasakat, de herélt (mély nélküli) hangot kapunk. Szóval érdemes vegyíteni, kombinálva a különböző tipusokat, megkeresni az optimumot. Mindenképp az adatlapokkal érdemes kezdeni a konditípus kiválasztásánál.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2015.12.30. 10:30 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3556
miczo írta:
Gyorsaság: Elkóknál elsősorban a ripple current (impulzus csúcsáram) frekvencia szerinti értéke számít, ez határozza meg a frekitartományban mekkora töltéslöket vehető ki a kondiból.
Akár jóval nagyobb "töltéslöket" is "kivehető"


miczo írta:
Ha ez pl 10kHz-en kicsi (magas a kondi belső ellenállása ezen a frekvencián), akkor eleve ne számítsunk "gyors hangra", gyarta jelemelkedési sebességünk lesz.
Normál esetben, a tápkondinak semmi köze az erősítő jelemelkedési sebességéhez.
/ A legtöbb esetben a hasznos jel jelemelkedési sebesssége is jóval alacsonyabb, mint amire az erősítő képes, így valószínűleg a "gyors hang" magyarázata sem az erősítő jelemelkedési sebességgével kapcsolatos /

Egyébként szinte mindig használunk kis értékű, tápkondikat, javítandó a nagyfrekis tulajdonságokat.
A legolcsóbb nichicon csavaros kivezetésésekkel rendelkező kondi széria egy tagja. Nagy kapacitású.:
Csatolmány:
Clipboard015.jpg
Clipboard015.jpg [ 242.93 KiB | Megtekintve 54092 alkalommal. ]


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.01. 20:12 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
És olyat már épített valaki hogy nagyfeszültségről tranzisztor végfokot kimenőtrafóval ?
Vagy ennek nincsen értelme ?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.01. 20:16 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.07.20. 16:52
Hozzászólások: 5155
230V-ot közvetlen egyenirányítani? :shock:
Hát... nagy feszkós tranzisztorok, nagy feszkós pufferkondik, stb... kell hozzá.

Meg erős érintésvédelem, de az nagyon!

_________________
http://diyaudio.hu


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.01. 20:21 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
Természetesen transzformátorral gondoltam.
Habár régi csöves cuccokban használták hogy közvetlenül a hálózati feszültséget egyenirányították.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.02. 08:24 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
Idézet:
Amúgy annak hogy "a nagy kapacitású kondenzátor lassítja a hangot" tápegységben ill. csatolóként van valami fizikai magyarázata, vagy ez megfigyelés eredménye csak ?


Gondolkodtam ezen, és az biztosan a negatív hatása hogy nagyobb mennyiségű puffernél a szivárgó áram is nagyobb.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.02. 18:10 
Offline
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 15:27
Hozzászólások: 269
Tartózkodási hely: Békés megye
B.U.É.K!

Kimenőtrafó FET után:
http://forums.melaudia.net/attachment.php?aid=1672


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.07. 21:15 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.07.17. 08:58
Hozzászólások: 490
Tartózkodási hely: Maglód
Vajon hogyan lehetne egy ilyen trafót szerválni?Már évekkel ezelőtt törtem a fejem ezen a kapcsoláson......


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.07. 21:32 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.09.10. 18:28
Hozzászólások: 1527
Tartózkodási hely: Győr
Tekertetni kell Dyscus-sal.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.07. 23:10 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.31. 15:11
Hozzászólások: 2054
Tartózkodási hely: EU
BUÉK! Nincs kedvem most fényképezni, erre kellene rákeresni. Amúgy ehhez sem egyszerű kimenőt tekerni a nagy áramok miatt, szerintem a NAGYMESTER sem tud elsőre. Talán másodjára sem. Viszont itt jó alternatív megoldás lehet(ne) ehhez topológiához a kimeneti kondi + egy nagyon egyszerű kimenőtrafó. Kísérletezni jó alap. Szerintem.


Csatolmányok:
MOS-SE[1].jpg
MOS-SE[1].jpg [ 403.89 KiB | Megtekintve 53730 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.07. 23:48 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
Vagy kondi sem kell ilyen megoldásnál.
Valaki hozzáértő megmondaná miért elég 100mH ? Miért nem kell sok H ?

Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.08. 00:16 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.03.27. 21:06
Hozzászólások: 6110
Azért, mert sokkal alacsonyabb impedanciák vannak egy fet source követőnél, mint egy csöves katódkövetőnél. Alacsonyabb impedanciák, viszont nagyobb áramok. Így kevesebb menet kell, de vastagabb derótból...

A hasonlat az durván annyi, hogy a csöves kimenő trafó primer induktivitása helyett a félvezetőkhöz a szekunder induktivitása kell majd...

A fenti kapcsolásba ráadásul egy autotrafó van fojtó gyanánt. Olyan, mintha a pp-ben a kimenő trafónak csak a primer tekercse lenne meg, a hangfalat meg a két anód közé kötnénk.

Ez a tekercs nagyon egyszerű lehet. Légrés mentes, stb... Nagyon ötletes kapcsolás az egyszerűsége ellenére.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.08. 00:50 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
Én hasonlón elmélkedek egy ideje. De az még ennél is egyszerűbb.
Tranzisztor/FET emitter/source és a föld közé kötni egy bifilláris tekercseléssel tekert autotrafót.
Az egyik tekercs eleje, a másiknak meg a vége csatlakozik a félvezetőhöz, a másik két tekercsvéget meg közösíteném és menne a GND-re.
Ellenfázisban kellene ugye hajtani a végtranzisztorokat, a beállított ellentétes irányú nyugalmi áramok meg semlegesítenék egymás mágnesező hatását, pont mint a csöves PP primerjénél. Csak itt a középleágazás menne a GND-re.
Nem kell légrés, meg nagy dög trafó, sem szimmetrikus tápegység. Semmi extra szigetelés a tekercsek közé (nincsenek nagy feszültségek), a lakk elég lenne a huzalon.
Persze gondolom egy ilyen trafóvasnak is pont olyannak kell lenni mint egy csövesének, max. 0.000001 mm-es lemezvastagság csak a NASA-tól beszerezhető anyagból meg ilyenek.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.08. 01:06 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.03.27. 21:06
Hozzászólások: 6110
Ja. A vas az marha nagy lesz. Nem lesz sokkal kisebb egy rendes kimenőnél. Valamivel kevésbé szól bele a hangba, mintha kimenő lenne, mert a fetek source elektródája söntöli valamennyire a hangi hatást. De attól még egész biztosan keményen beleszól a hangba, szal jó vas kell ugyanúgy...

Az egyetlen jó benne, hogy a tekercset kézzel megtekered az asztal szélén fél órán belül. Nem úgy, mint a csöveseknél... :lol:


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.08. 10:16 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.09.21. 16:07
Hozzászólások: 153
Tartózkodási hely: Szombathely
Sziasztok,

Anno ezt nézegettem. A Sowter pl. gyárt és árul hozzá trafókat.

[url]http://www.susan-parker.co.uk/zeus.htm[url]

Gidu


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.09. 23:34 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
A csatolókondik párosításának (patkolása?) van valami szabálya ?
Egyszer próbáltam, de rosszabbnak hallottam utána.
Ilyesmire gondoltam hogy PIO-SilverMica, FKP-MKC, vagy ilyesmi. Szóval van valami bevált módszer ?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.10. 00:18 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2013.03.06. 22:57
Hozzászólások: 476
Tartózkodási hely: Miskolc
Azt figyeltem meg, hogy ha csak a magas tartományt kell "rendbe tenni", akkor elég 3 nagyságrenddel kisebb patch kondi. Pl. 2,2uF-2,2nF
2-nél több kondit nem nagyon párhuzamositok, nagyon sok variáció van, igen nehéz kisakkozni, hogy jó is legyen.
A szabály, hogy nincs szabály, el kell engedni a prekondiciókat, nincsenek általánosíthatóan jó kombinációk.
Most pl 22uF X5R Samsung smd MLC + Kemet 1uF MKT jött be D-osztályú ampba becsatolónak. A kerámia csatoló eddig sehova nem volt jó.
Ezt a samsung X5R-t tippként egy fórumtárstól hallottam, de általában az MLC-k valamiért nem jók csatolónak. Máshova ez se volt jó.
Itt viszont nagyon rendbe tette a hangképet (egy TDA8954-el vacakolok).
Szóval csak nyitottan, elfogulatlanul ki kell próbálni ami eszedbe jut.:)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.11. 00:52 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.04.07. 10:47
Hozzászólások: 808
Ilyesmivel kísérletezett vki? Diyaudio-n építette vki, dícsérgette is... :)
Non-switching output stage (+ class A driver):


Csatolmányok:
non-sw-os.JPG
non-sw-os.JPG [ 139.44 KiB | Megtekintve 53471 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.13. 08:53 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
Az ilyen típusú
Aluminum Organic Polymer Capacitors
kondenzátorokat próbálta már valaki ?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.15. 10:14 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.27. 17:10
Hozzászólások: 196
Tartózkodási hely: Budapest
marone írta:
Az ilyen típusú
Aluminum Organic Polymer Capacitors
kondenzátorokat próbálta már valaki ?


Tápban használom a Nichicon különböző szériáit. Alkalmazásfüggő, hogy hol válik be.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.15. 10:17 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.27. 17:10
Hozzászólások: 196
Tartózkodási hely: Budapest
miczo írta:
Azt figyeltem meg, hogy ha csak a magas tartományt kell "rendbe tenni", akkor elég 3 nagyságrenddel kisebb patch kondi. Pl. 2,2uF-2,2nF
2-nél több kondit nem nagyon párhuzamositok, nagyon sok variáció van, igen nehéz kisakkozni, hogy jó is legyen.
A szabály, hogy nincs szabály, el kell engedni a prekondiciókat, nincsenek általánosíthatóan jó kombinációk.
Most pl 22uF X5R Samsung smd MLC + Kemet 1uF MKT jött be D-osztályú ampba becsatolónak. A kerámia csatoló eddig sehova nem volt jó.
Ezt a samsung X5R-t tippként egy fórumtárstól hallottam, de általában az MLC-k valamiért nem jók csatolónak. Máshova ez se volt jó.
Itt viszont nagyon rendbe tette a hangképet (egy TDA8954-el vacakolok).
Szóval csak nyitottan, elfogulatlanul ki kell próbálni ami eszedbe jut.:)



Nekem ilyen pozícióba a Polimer Multilayer (PPS) kondik jöttek be.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.24. 13:34 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
Köszi a válaszokat !
És arról esetleg valami tapasztalat hogy ha elko kicsatolót használ az ember az azért jó mert a hangszóró nem hat vissza az erősítőre ?
Vagy ennek nincs is akkora jelentősége ?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.01.24. 21:27 
Offline
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2013.01.22. 00:22
Hozzászólások: 2239
marone írta:
...
És arról esetleg valami tapasztalat hogy ha elko kicsatolót használ az ember az azért jó mert a hangszóró nem hat vissza az erősítőre ?
...

Azt hittem mostanra válaszol "valaki"! :twisted:

A kondenzátor nem gátolja meg a hangszórót, hogy visszahasson, mert váltakozóáramilag rövidzár, pusztán DC leválasztást hoz létre.
A kondenzátoros csatolás bizonyos erősítőkben szükséges - aszimmetrikus tápfesz, vagy ha olyan az áramkör, hogy nagy kimeneti offszet (500mV<) is előállhat - a szimmetrikus és alacsony offszettel rendelkező erősítők esetén pedig a kimenet DC védő reléjét lehet "kiváltani" vele.
db


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.03.04. 18:06 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.11.11. 23:30
Hozzászólások: 390
Tartózkodási hely: Szombathely
És azt jól gondolom hogy ha egy nagy értékű kondenzátorral szeretnék kicsatolni a hangszóró felé, és mondjuk nagyobb DC feszültségről, akkor az nem egészséges a hangszórónak, merthogy rajta keresztül töltődik fel a kondenzátor ?
Tehát mondjuk +20V van és 20000uF-os a kondim. Bekapcsoláskor szépen feltöltődik és a hangszórón keresztül, nem ?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.03.04. 18:52 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.04.07. 10:47
Hozzászólások: 808
Nem építettem soha ilyen kapcsolást, de sztem igen, nagyon máshova nem tud folyni az áram.
Hogy ez mekkorát lök a hangszórón azt nemtom, lehet egy koppanásgátló erre is megoldás.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.03.04. 20:17 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.30. 19:15
Hozzászólások: 1974
marone írta:
És azt jól gondolom hogy ha egy nagy értékű kondenzátorral szeretnék kicsatolni a hangszóró felé, és mondjuk nagyobb DC feszültségről, akkor az nem egészséges a hangszórónak, merthogy rajta keresztül töltődik fel a kondenzátor ?
Tehát mondjuk +20V van és 20000uF-os a kondim. Bekapcsoláskor szépen feltöltődik és a hangszórón keresztül, nem ?


Miért kellene 20.000uf-os kicsatoló kondenzátor a kimenetre? A régebben használt egy tápfeszültségű erősítők kimenetén nem nagyon találsz 4.700uf-nál nagyobb értékűt...inkább jellemzően a 2.200uf-os volt használatban.
Amúgy a nagyon nagy kapacításúak valóban jól meglendítik a mélyhangszórót bekapcsoláskor. Arról nem is beszélve, hogy ezek a befőttes üvegek nem nagyon kedveznek a jó hangzásnak...

Üdv: TJ.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.03.04. 20:30 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2012.12.14. 11:30
Hozzászólások: 818
Tartózkodási hely: ~ Bp.
marone írta:
És azt jól gondolom hogy ha egy nagy értékű kondenzátorral szeretnék kicsatolni a hangszóró felé, és mondjuk nagyobb DC feszültségről, akkor az nem egészséges a hangszórónak, merthogy rajta keresztül töltődik fel a kondenzátor ?
Tehát mondjuk +20V van és 20000uF-os a kondim. Bekapcsoláskor szépen feltöltődik és a hangszórón keresztül, nem ?
Ezért jobb szerintem, ha kondis kicsattolásnál a végfok kimenetére van közvetlenül kötve a hangszóró "meleg pontja"; a "hideg pontját" pedig kettéosztott soros kondival is meg lehet oldani: (fele kapacitást a föld felé, másik felét pedig a tápfesz felé bekötve). Így szinte teljesen kiküszöbölhető a bekapcsolási igénybevétel / durranás, mivel eleve közép feszültségre tölti a táp! ;)
Ekkor persze jó tápfesz (naaagy puffer, kis dinamikus ellenállás) nem árt -hogy a felső kondi ne nagyon "lebegjen" az űrben...


Ha pedig szimmetrikus bemenetű a végfok, akkor "instrumentacion amplifier" elven, a hangszóró hidegpontját is vissza lehet csatolni -jórészt kiküszöbölve a hangszóró kicsatoló kondi okozta hibákat-. 8-)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2016.03.04. 21:24 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.30. 19:15
Hozzászólások: 1974
Az egy tápfeszültséget használó erősítők esetén a két sorbakötött pufferkondenzátoros megoldás behoz egy-két problémát. Például a " - " hangszóró csatlakozó nem földpotenciálon van, és a tudatlan felhasználó ezzel nincs tisztában...egy vezeték hozzá érintés a fém készülék házhoz nagy meglepetést okozhat.
Továbbá valóban "lebeg" a felső pufferkondi, ez többféle zavart behozhat a működésben. Nem is terjedt el ez a megoldás a kicsatoló kondenzáros erősítőket nagy sorozatban gyártók között.

Üdv: TJ.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2017.08.24. 19:02 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2012.12.14. 11:30
Hozzászólások: 818
Tartózkodási hely: ~ Bp.
Valahol felvetődött egy kis teljesítményű /egyszerűbb buffer igény...

Elkezdtem ötletelni, erre jutottam:
Ilyen topológia működhet? Alkatrész típusok, értékek csak saccolások... :oops: :?
Csatolmány:
D_25.0_buffer.jpg
D_25.0_buffer.jpg [ 74.23 KiB | Megtekintve 48008 alkalommal. ]

-A bemenő mosfet, és a felső driver egy fél diamond buffer :mrgreen: (a bemenőkapacitás csökkentésére, és az offset hőfokfüggésének eliminálására)
-A driver alsó fele egy spec. munkaponti áramgenerátoros munkaellenállás +utánhúzó kapcsolás. A driver elég nagy nyugalmi árammal megy, hogy a végtranyók lezárása, kapacitásaik kezelése rendben legyen, (meg alacsonyak maradjanak a source impedanciák, erősebb kivezérlés esetén a torzítás).
-A végtranyók munkapont beállítása az alsó driver fet gatején történik, de a két végtranyó bázisfeszültség különbségét figyeli. (Így nem kavar be az alsó driver fet hőfokfüggése). A BC tranyót a 2 végtranyóval hőkapcsolatba kell hozni.
-A bemenő komplexum elkós utánhúzása egyrészt tovább csökkenti a bemenet kapacitását, másrészt lehetővé teszi hogy a driverek tápfesztől-tápfeszig tudják húzkodni a végtranyó párt! Az utánhúzók töltőellenállásait a tápfeszhez kell méretezni (a választott két hasonló paraméterű, egykor Lomexben olcsón beszerezhető logic-level mosfettel kb. ~3mA töltőáramra kalkulálva).

Hogy működőképes lenne-e azt nem tudom... :roll:


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2018.06.21. 17:48 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2012.12.14. 11:30
Hozzászólások: 818
Tartózkodási hely: ~ Bp.
Újabb agyrém kérdés :mrgreen:

Azon agyalok, hogy lehetne(-e) TPA6120 teljesítményét növelni? Mivel nagyon gyors az IC, és viszonylag nagy áramot ki tud lökni, ezért arra gondoltam, hogy egy olyan QUAD-ot lehetne talán építeni belőle, ahol ő a kis teljesítményű lineáris kimenet, és ezt egészítené ki egy tisztán B- osztályú tápáram-vezérelt áram boost fokozat (a híd lassú -induktív- ágát alkotva)...
Mivel az IC csak jóval kisebb kimenő amplitúdót tud szolgáltatni mint szükséges, ezért azt találtam ki, hogy valahogy úgy kéne működnie a rendszernek, hogy a kimenetre van kötve egy nagy terhelhetőségű osztó, aminek az osztópontját cibálja az IC:
-Ez a kimenettel párhuzamos terhelés egyrészt jótékonyan kéne hasson a reaktív terhelések kézben tartásánál, és a keresztezési ponton.
-Másrészt az osztóponthoz képest meg tud valósulni a tápáram vezérlés (de egy jelentős helyi visszacsatolás stabilizálja a lassabb B-osztályú rész stabilitását).
-Harmadrészt az IC kimenete a teljesítményosztó felső tagján keresztül közvetlenül is hat a kimenetre; nagy amplitúdók esetén aktív terhelésként közvetlenül történik a gyors hibakorrekció.

A híd induktiv tagját levittem az emitterekbe, így talán békésebben tud működni a B-osztályú boost fokozat... (Az IC táp kapott egy sönt részt is, -IC-PA kimenetek közé kötött differenciáló tag ne tudja túltölteni az IC tápját)... :roll:
Csatolmány:
TPA-resistiv_QUAD_0.2-kapcsolás.jpg
TPA-resistiv_QUAD_0.2-kapcsolás.jpg [ 73.86 KiB | Megtekintve 41313 alkalommal. ]

Egyrészt nem tudom, hogy maga az elv működő képes lehet-e? Másrészt a kiagyalt kapcsolás maga valamennyire életképes lehet-e, és ha igen akkor mit, hogy lenne érdemes változtatni? (minden érték csak egy légből kapott saccolási kiindulópont) :? Ha valakinek van kedve foglalkozni vele, mert én kicsit kevés vagyok ehhez., csak az ötletelésig szoktam eljutni... :oops:
De ha kapok egy full kuka pozitív visszajelzést, azt is építő kritikaként veszem! :mrgreen:


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2019.07.29. 16:49 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2019.07.24. 17:03
Hozzászólások: 1
Üdvözlök mindenkit ! Van egy kérdésem ezzel a Fairchild erősítővel kapcsolatban ! Eredetileg a képen bekeretezett fokozat nincs benne a kapcsolásban viszont én beleraktam ! Az lenne a kérdés hogy hogy lenne érdemes kötni a tranzisztorok emmiterét? Egy 330 ohmos közös ellenállással vagy maradjon úgy ahogy a képen van ! Melyik lenne előnyösebb és miert ? Illetve bármilyen tuning tanácsot elfogadok ! A tranyok tipusa nem ez lesz ! Itt a bck re gondolok ! Illetve kinek mi a véleménye erről a kapcsolásról?


Csatolmányok:
Erősítő.png
Erősítő.png [ 28.7 KiB | Megtekintve 31218 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2019.08.03. 14:49 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 15:22
Hozzászólások: 4956
riki05 írta:
Üdvözlök mindenkit ! Van egy kérdésem ezzel a Fairchild erősítővel kapcsolatban ! Eredetileg a képen bekeretezett fokozat nincs benne a kapcsolásban viszont én beleraktam ! Az lenne a kérdés hogy hogy lenne érdemes kötni a tranzisztorok emmiterét? Egy 330 ohmos közös ellenállással vagy maradjon úgy ahogy a képen van ! Melyik lenne előnyösebb és miert ?


Én inkább a két emittert összekötő 330 ohmos ellenállásra szavaznék. A 330 ohm helyett lehet nagyobb érték is, mondjuk 470-1k között valami.

riki05 írta:
Illetve kinek mi a véleménye erről a kapcsolásról?


Ez egy alapkapcsolás, elvileg jó paraméterekkel. Sajnos az általad feltett rajz nekem hiányosnak tűnik, ugyanis nincsenek rajta a nagyfrekvenciás kompenzáló kondenzátorok. Ezek hiányában pedig szinte biztos, hogy gerjedni fog a kapcsolás.

Sajti


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2019.08.03. 18:32 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2015.01.15. 05:33
Hozzászólások: 1256
Tartózkodási hely: Miskolc
Egyet értve sajtival azt azért hozzátenném, hogy azon túl, hogy a kapcsolás működőképes, vagy sem, esetleg a megbecsülhető torzításon illetve zajon túl semmit nem lehet arról mondani, hogy a kész áramkör jó erősítő lesz, vagy sem. Lehet remek, vagy csapnivaló is. Az utóbbira nagyobb az esély.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 237 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 34 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség