audiodiyers.hu

Van már eredmény?

Van, de nem egyértelmű. Sajnos kicsit nyomott, unalmas hangja van. Majd szétforrasztom a panelt...

Nekem bevált a Nichicon MUSE NP a Silmic helyett, igaz kellett neki kb 1 hét járatás, utána jó lett a hangja.
A szervón én is gondolkodtam, de nem vagyok benne biztos hogy a szervó nagy hangerőn a dinamikát nem rontja el mivel tökéletesen nem tudjuk a mélyeket távol tartani tőle, viszont zavar a kimenet pár milivoltos mozgása, már akkor is megy 3-10mV-ot fel le ha ráfújok a bemeneti diódákra.

Maj kipróbálom, mert van itthon. Igazából +/-10mV egyáltalán nem gond. A szervót meg 0.1Hz alá kéne hangolni...

Néhány Hz alá értelmetlen a szervót hangolni, egyrészt kevésbé optimális alktrész értékek adódnak, illetve csak lassaban fojgja eltüntetni a DC-ét.
Az IC körül 100k / 100n (MKP1837) párost használnék, ez alapból 10ms iőállandót adna, ha injektáló 10K és 2K2 visszacsatoló aránya ezt még nem transzformálná fel.
A 10K helyett nagyobb ellenállás használatával a DC szervóból jövő hiba is nagyobb csillapítással jut ki a kimenetre, igaz ezzel csökkenhet az átfogás. Utóbit kompenzáladnó kihasználnám az opa tápfeszültségét és az első 10R párossal kikompenzálnám az NPN/PNP Vbe különbségeket.

Az a gond a szervóval, mint említettem hogy óhatatlanul bele fog szólni a mélytartományba. Egy 0.1Hz-re hangolt RC lowpass tag is -40dB-el szól bele 10Hz-en, -60dB-el 100Hz-en. Ez nem tudom kinek mennyire hallható (-60dB még hallható szvsz), de a fázisátvitelt és a tranziens viselkedést bizony jól mérhetően befolyásolhatja a mélytartományban, 100Hz alatt.
A másik tényező, a szervó kimeneti ellenállása, zaja, nemlimearitása (ami nagyon kicsi ugyan), de megjelenik a kényes visszacsatoló ágban.

De számolj azzal is, hogy a szervó kimeneti jelét általában leosztva csatolják be a végfokba. Esetleg érdekes lehet egy plusz RC szűrő is a kimenetére.

Igen ez is egy lehetőség, leosztva nyilván, de viszont a szervó kimeneti RC,.mivel a globális nvcs ágra menne, már az átfogó AC visszacsatolásra is hatással lesz valamilyen szinten. Szerintem.
Erről jut eszembe: @sajti Te mondtad korábban: miért bonyolítsuk és vigyünk bele ennyi extra paramétert, ha egy darab kondenzátor megoldja a gondokat.

Igen. Éppen ezért egyelőre csak gondolkodom a dolgon. A Silmic készlet még kitart kicsit...

Mekkora és milyen karakterisztikájú lenne ez a kimeneti offset tisztán DC csatolással?
Nem lehetne esetleg az áramkörbe épített szándékos hőmérsékletfüggő aszimmetriával, vagy pl. egy pótlólagos, a megfelelő hőmérsékletfüggő karakterisztikával/termikus csatolásokkal rendelkező áramgenerátor áramát befolyatni, stb ? Nyilván nem olyan az eredmény, mint egy AC csatolás, vagy DC szervó, de egy elfogadható tartományon belülre lehetne tornázni az offsetet, ha már ez DC csatolás az új idea...

Én még a '90-es években olvastam egy cikket, hogy az USA-ban nem igazán kedvelik a szervós erősítőket. Nem számított akkoriban jó ajánlásnak az erősítőbe épített DC szervó áramkör. Készültek is erősítők NSC (No Servo Circuit) megjelöléssel a jobb értékesíthetőség miatt.
Arra sajnos nem emlékszem, hogy írták-e mi volt a bajuk a szervóval vagy miben befolyásolja az erősítők hangját.

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

Érdekes módon én inkább ellenkező tendenciát látok a szervót használó gyártóknál. Sokszor század Hz-ekre hangolják a töréspontot.

Gondolom pont a mélytartományra gyakorolt elkerülhetetlen hatás minimalizálása végett.

Most számoltam ki épp, a NAD C316BEE -ben TL082-es szervóval ez 0.15Hz/3dB. (1M+1u)

@mxperx - a DC szervó fontos ha nem elfogadható a néhány milivoltos ingadozás, vagy nem használsz precíziós alkatrészeket, helitrimmereket, gyári finomhangolást. Egyszerűbben automatizálható, olcsóbb. Az áram-visszacsatolással épített erősítőkben mint a több NAD, high-end Accuphase, stb - is van opamp szervó.

Egy nem optimális szervó működés miatt meg lehet próbálni lefelé szorítani a töréspontot, de akusztikai szempontból nincs értelme.
Majdnem, az 1M helyett, 1M*2K3/4K3-mal kell számolni, mivel szervó hurokban az erősítés lefelé transzformálja a az integrátor ellenállását. Ez a megoldás így pont duplán szerencsétlen állapot, felesleges mély töréspont adódik, ami utat ad a DC fluktúációnak/driftnek, illetve a szervó kimenetén lévő hiba dupla erősítéssel kerül ki a kimenetre.
Visszatérve az emlgetett NAD kapcsolához abban a D105, Q106, D113 mind-mind hőmérséklet függő. A diamind-buffer sem tökéletes, mivel abban egy NPN-PNP párosnak kéne egymást termikusan kompenzálnia. A párok Vbe feszültsége sem egyforma, alapból egy tisztességes offszet hibát generál a bemeneti fokozat és azt tovább erősítjük. Az iskolában tanult -2mV/K sem pont egyforma komplementerek esetén, ráadásul ez kollektor áramfüggő is. A DC precíz erősítőkben ezért van NPN/NPN vagy PNP/PNP páros a diff.erősítőben és azonos kollektorárammal, hogy az elméleti kioltás megtörténhessen.
Driftes áramkört nem lehet kitrimmelni, ilyenkor jó egy szervó alkalmazása, ahol nem kell DC-ét átvinni, pld. egy hangfrekvenciás erősítőben A mechanikus állításnak trimelésnek meg ott vannak a saját problémái, mivel ezek rezgésekre érzékenyek lehetnek. Műszerekben ezért is, illetve a gyors és pontos szoftveres kalibrálhatóság miatt tértek át a gyártók a kalibrációs koefficinsekkel történő számolásra.
A szervóval nincsen semmi baj, ha megfelelően alkalmazzák, megfelelelő kapcsolásban, megfelelő alktrészekkel és ezzel ráadásul megspórolható egy nagy és drága csatolókondenzátor.

Most, hogy felmerült a szervó kérdés, így ráfeküdtem kicsit a szimulátorral. Sajnos, ha nem választok durván alacsony törésponti frekvenciát (0.001Hz), vagy másodfokú szűrést, akkor a kimeneti jel 20Hz-en még -40-50dB körüli szinten tartalmazza szervó kimenő jelét is. Így azután sokadszorra ismét elvetettem a szervót....
Az aktuális panelek beállítása során, így jártam el:
1, Levett doboztetővel bekapcsolás, majd 15 perc melegedés (bemeneti RCA csatlakoztatva -mert passzív az előerősítő és kell a lezáró impedancia-, terhelés nincs a kimeneten)
2, Kimeneti DC szint beállítása 0-ra, majd nyugalmi áram állítás
3, Fél óra melegedés után újraállítás.
4, Újabb fél óra után ismét -ha szükéges.
5, Tető felrak, és újabb fél óra után kimeneti DC mérés. Eredmény: bal oldal +10mV, jobb oldal -4mV
6, Tető le, fél óra várakozás, majd offszet beállítás a bal oldalon -10mV, jobb oldalon +4mV
7, Tető fel.
Azóta az offszet értéke bemelegedés után +/-2mV-on belül van, és így volt a műterheléses járatás közben is, amikor maximális hangerővel üzemelt a végfok órákig.

+-10mV kimeneti offset bőven jó ( még +-50mV is elmenne ) van a bemeneten most csatoló kondenzátor ? Milyen a hang változás ?

.....

.....