Orgon írta:
Erdekelne, kinek mi a velemenye a Yamaha altal kifejlesztett H.C.A. hibakorrekcios megoldasrol...
A H.C.A. áramkör csak egy része annak a működésnek, tehát a hibakorrekciós megoldáson belül egy másik ( független ) dolog. Ennek a feladata az lenne, hogy a komplementer végfokozat épp inaktív fele ne zárjon le ilyenkor sem, hanem a nyugalmi áramhoz hasonló minimum megmaradjon.
A '80-as években több ilyen megoldás született, szabadalmaztatták is, pl. Pioneer, JVC, Sansui, de Nelson Pass ( Threshold ) is, sőt a Mark Levinson is használ ilyesmit.
A hibakorrekciós megoldásban van egy mosfetes A-osztályú erősítőrész, amely 5A nyugalmi árama kevés lenne a teljes kimeneti áram esetén az A-osztályú üzemhez, ezért a H.C.A. segítségével nagyobb jelek esetén még ráfoghatjuk, hogy kvázi A-osztályú.
Egyébként a H.C.A-t alkalmazhatnák a másik, AB-osztályú bipoláris résznél is, ahogy az egyszerűbb modellekben tették különböző változatokban.
Az elv szerint a mosfetes erősítő elvileg nagyon jó minőségű, ugyebár az A-oszály miatt az
, és így alkalmas lehet arra, hogy a nagy teljesítményű ( egyébként is nagymértékben visszacsatolt, így kis torzítású ) AB-osztályú végfokozat torzításait torzítatlanul képes a hangszóróra juttatni. Így a hangszórón összegződik ( ~0 ) a két torzítás.
Érdekes módon, ezek a megoldások, de akár csak a H.C.A-szerűek is szinte teljesen eltűntek. Bár a 2kg tranzisztor, és mindent diszkrét áramkörökkel oldunk meg elv sem annyira népszerű már.
Ha megnézzük, mintha az egyszerűbb, kevesebb - jelútba tett - aktív elemmel épített áramkörök lennének divatosabbak. A nagy negatív visszacsatolás sem kötelező már.
Mondjuk, kíváncsi lennék egy ilyen MX-10000 hangjára, mert egyébként megépítését, megtervezettségét tekintve első osztályú...