audiodiyers.hu

Én amondó vagyok, hogy érdemes a jelet és a torzítást teljesen külön utakon feldolgozni. Ha például két nagy erősítésű fokozat van, akkor az egyiket meg lehet úgy csinálni, hogy nagyon jó átviteli tulajdonságokkal működjön de ne kapjon a bemeneti jelen kívül mást. Tehát ne csatoljuk rá pl: a kimeneti fokozat torzítását. Erre a célra külön másik fokozatot használjunk, ami viszont nem kezeli a vezérlőjelet, az rá sem kerül, csak a torzítási termék jut rá és azt szabályozza ki. Ez nem átfogó visszacsatolás így, hanem két lokális két eltérő funkcióval...

Jó, leállok.

Mit nem mondasz, képzeld én is ott szigorlatoztam matekból ahol te fogsz Amit következtettél a posztomból azt én nem írtam le. Jó az az út is amin te jársz, ha belegondolsz az én átfogó visszacsatolás mentes verzióm pont az amit te most meg fogsz csinálni! És persze bármikor én is vissza tudnám alakítani, sőt, mzperx átkapcsolósra tervezte csak aztán lustaságból nem került bele az átkapcsoló mivel két példányom van az erősítőből.

Mi?

Ezt meg honnan veszed? Az, amit én csinálok az teljesen más, mint ami neked van. A működési elvben magában van egy trükk, ami a ti TPA IC-kre épülő erősítőtökbe egyáltalán nincs, éppen ezért nem is lehet ahhoz hasonlítani. Teljesen félre értetted a dolgot...

A ti erősítőtökben van két lokális, meg egy globális visszacsatolás az egészre, de amit én csinálok ott pont nem ez a lényeg. Annak az ég világon semmi köze ahhoz, amit ti műveltek, azon kívül hogy abban is van két visszacsatolt fokozat. Ott az a lényeg, hogy a hibajelet kiszabályzó erősítőfokozat nem erősíti a vezérlőjelet, csak a torzítási terméket. Külön van kezelve a kettő. Valamint az utolsó alkatrészig megtervezett kapcsolás, nem boltban vásárolt IC-k egymás után pakolásával készül.

Az átfogó visszacsatolásnak egyedül a ti IC-s játékotokban van értelme, mert ott a barátod 20db IC-t használ párhuzamosan, azokat meg ellenállásokkal köti össze.

Nálam viszont nem lesznek párhuzamosan kötött IC-k. Akkora visszacsatolást használok a fokozatokban, amekkorát akarok, mert én tervezem meg a fokozatokat így megválaszthatom a hurokerősítést. Szintén matematikai okokból nem használhatok nagyobb negatív visszacsatolást átfogó visszacsatolás eredőjeként, mint amit külön-külön a lokális visszacsatolás esetében megtehetek. Szóval a maximális körerősítés amit megvalósíthatok az egy adott érték. Függetlenül attól, hogy ezt egy helyi visszacsatolással, vagy egy átfogó globális visszacsatolással érem el, attól ez még egy maximalizált érték. Szóval énnálam semmi értelme nem lenne, ha visszacsatolnék az első fokozatra...



Ezt nem tudom, honnan vetted, hogy nekem a jövőben szigorlatoznom kéne matekból...

Még egyszer leírom, hogy nem, egyáltalán nem pont az. Szerintem te nem érted, hogy mit akarok csinálni, mindenesetre az égvilágon semmi köze az mzperx haverod IC-s erősítőjéhez semmilyen szempontból, ezt elhiheted.

Az egész arról szól, hogy egy többszáz W teljesítményű erősítőt nagyon nehéz úgy megcsinálni, hogy 0.0001% alatt legyen a THD, IMD és DIM mérésen.

Viszont sokkal könnyebb egy feszültségerősítő fokozatot így megcsinálni. Valamint sokkal egyszerűbb egy 1 x-es feszültségerősítéssel rendelkező feszültségkövetőt úgy megtervezni, hogy megfeleljen ezeknek a kritériumoknak. Itt a lényeg az 1x-es erősítésben van! Ekkor használható egy olyan megoldás, ami rendkívül nagy negatív visszacsatolást tesz lehetővé rendkívül nagy sávszélesség mellett.

Pont ott van a lényeg, hogy nem szabad az egészet átfogó visszacsatolással ellátni, hanem külön-külön kell egy marha nagyot visszacsatolni. Mindkét esetben megvan a módja az óriási sávszélességnek kielégítő fázistartalék mellett. De egyben már nem! Csökken a fázis tartalék és sokkal alacsonyabb a megvalósítható negatív visszacsatolás nagysága. Pont ezért lehet külön-külön sokkal nagyobb visszacsatolást használni, mint amit el lehet érni a kettőre együtt ráerőltetett átfogó visszacsatolás esetében. Hát ez itt a lényeg és pont ebben tér el a tiétektől.

Ok., nem akarok ezen tovább vitázni, még kevésbé megbántani téged, bocs, hogy a matek szigorlatodról azt hittem, még nincs meg vagy hogy egyáltalán megemlítettem, de tudod te feltételezted rólam, hogy nem tudom, hogyan haladnak az együtthatók... Azt azért megnézheted, hogy a TPA erősítőben átfogó visszacsatolás nélkül hányszorost erősít nyílt és zárt hurokban az első és a második fokozat - de végül is mindegy.

A számolható és mérhető paraméterek olyan megnyugvást tudnak okozni az erősítő hangminőségére, úgy gondoljuk elegendően nagy a korreláció a szép adatok és zenei/hangzási között.
Ugyan ez hogy is van a kábelek esetén? Mérni számolni ott is lehet, csupán egy drót, pár centitől néhány méterig, többféle pozícióban/funkcióban és mégis azok paraméterei nem fejeznek ki szinte semmit, rendkívül kicsi a korreláció a hangminőséggel, ellentétben ahogy azt tartjuk az erősítők esetén. Persze kevesebbet adnak hozzá/vesznek el a forrás jelhez mint egy erősítő, de hát azok "csak drótok". Van nem kevés hifista aki még mindig csak nevet a drótok eltérő hangzásának latolgatásán, de csak idő és elegendő számú érdek és befolyásolás mentes tapasztalás kell és sokan feladják korábbi tagadó meggyőződésüket.

Erre még visszatérek mert pongyolán fogalmaztam. Azért tettem be a hangkártya saját méréseit, mert DIY berkekben nem egyszerű kis torzításokat (és zajt) mérni megfelelő műszer híján, és mzperx modifikált EMU hangkártyája eléggé a határán van már az otthoni lehetőségeknek. Nem akarok tehát semmilyen elméletet megcáfolni és harmonikusokat áthelyezni sem viszont egy alig mérhetően extrém alacsony zajú és torzítású erősítőnek visszacsatolva is extrém alacsony maradhat a gyakorlati szempontból mutatkozó zavaró torzítása, azaz számomra az nem bizonyosodott be, hogy ez a "magasabb tartományokban szétkenés" rosszabb hangot jelent, ha egyébként ennyire alacsony az értéke.


Az a helyzet, hogy csak akkor nyugtatnak meg a jó paraméterek, ha jól szól az erősítő Nemrég vettem 20 eFt-ért egy Rotel RB-980BX erősítőt, és bár ennek is jó műszaki adatai vannak, mégis hallgatva szinte botrányosan gyengébb a TPA erősítőmnél (persze eleve más célra vettem).

Én a végfokban kísérleteztem munkaponti áram növeléssel. Ezzel meg is lehet oldani az erősítő egyik legnagyobb problémáját, azt hogy a négyszögjeles vezérlés leülteti a feszültségerősítő fokozatokat. 3-szorosára növelt áramokkal már nem lehet a lezárásnak még a közelébe sem vinni az erősítőt. A kompenzáló kapacitást én nem csökkentettem, mert kisebb értékkel helyenként már hajlamos volt a lengésre pillanatszerűen.
A munkaponti áramok növelése valamelyest még a torzítást is csökkentette, de a disszipáció növelése miatt az offszet már problémás lehet (ezt a feszültségerősítő fokozatba visszavezetett DC visszacsatolással lehet kompenzálni). A VAS tranyóit itt már esetleg hűteni kell.

Sajti

Két párhuzamos VAS tranyó lesz nálam. Viszont a ledek keresztbe lesznek kötve, tehát a bázisáram a "másik" kaszkód fokozat emitterére megy. És a másiké az előbbire.

A 47pF mellett arányosan lecsökkentem a bemeneti fokozat meredekségét. Tehát a 10Ohm-os közös emitter ellenállás helyett (ami a te rajzodon van) 47-100Ohm lesz majd. Nem csinálok differenciál erősítőt a bemeneti fokozatból, helyette marad a servo.

A 47 pF-ot mindenképpen megéri csökkenteni, mivel ez és a VAS maximális kimeneti árama határozza meg a jel emelkedési sebességet. 500V/uS jel emelkedési sebességig még a VAS+bemeneti fokozat tiszta A-osztályban üzemel. A kaszkódok a VAS-ban 6mA nyugalmi árammal mennek, így 24mA az A-osztályú munkapontban leadható áram. De ettől jóval nagyobb áramot is le tud adni, így a valóságban mérhető jel emelkedési sebesség 1000V/us felett lehet.

Nem rossz ötlet.



Én sem csinálok differősítőt, de meg lehet csinálni a DC stabilitást, egy HDAM-al. És a paramétereket is javítja. Ha a 10ohmos ellenállást növelem, akkor rosszabb lesz a hangja. Próbáltam 22 ohmmal és "mintha", de próbáltam 100ohmmal is, és úgy már kifejezetten rosszabbnak hallottam.



Megtriplázva az áramot (kb. 12mA a VAS-ban) a VAS 330pF-os kondival (1db) A osztályban marad, az árama 6-32mA között változik 20kHz-es négyszöggel hajtva, bemeneti szűrő nélkül. Ha ráteszem a szűrőt, akkor persze még kevésbé ingadozik. De ez a kapacitás kell a végfokba, mert e nélkül a négyszögjelen megjelenik a lengés.

Sajti

Szóval nálad működik a cucc? Úgy értem, hogy szól is?

Azt hittem, hogy még csak a szimulációnál tart a dolog...

Hangra milyen lett? Főleg a csöves meghajtáshoz képest érdekelne...

Igen, szól. De a szerte szét gányolt panelen. És van benne pár Yageo ellenállás is. A meghajtás továbbra is csöves, és csak monó, mert a másik panel már használhatatlan. A lényeg: A hangja közelebb került az nfb nélkülihez, de úgy, hogy megtartotta a dinamikáját. Jöttek apró részletek, finomságok és amennyire azt monóban meg lehet ítélni jobb lett a mélység ábrázolása.
Cserében az offszetje 20-30mV-ot ingadozik, minden légmozgásra. A VAS 2SC3423/2SA1360-ja fűt, mint a veszedelem, és a bementi fokozat 2240/970-je (kaszkód felső tagja) szintén forró. Mérni még nem tudtam, amit a négyszögjelekről írtam az szimulációs eredmény.
Most kezdtem komolyan gondolkodni a félvezetős feszültségerősítőn. +/27V-ról, akár BC546/556-al is meg lehetne csinálni, könnyedén.

Sajti

Tehát a félvezetős előfok még nincs készen?

Az lenne az igazán érdekes...

Én majd újra megcsinálom a cuccot, de most már visszacsatolt előfokkal. A múltkori kísérlet sajnos nem jött be...

Az még hagyján, de bele se kezdtem. A csöves elég jól muzsikál.



Nem tudom. Egészen jó hangja van a csővel. Behoz valami emberi hangszínt bele. Az nagyon hiányzott, amikor a végfok csak magában volt...



Szerintem a végén van a kutya elásva. Az előerősítőt ugyanazokból az elemekből egyszerűbb megcsinálni, mert gyorsabb lehet és konstans a kimeneti terhelése (100kohm nálam). A HDAM buffer pedig engedi a magasabb impedanciás visszacsatolást, ami jelentősen dob a torzításon.

Sajti

A spektrogramm, amit betettél elsőnek olyan, hogy 40kc/s -nál kezd maszatos lenni. A kérdés sztem az lett volna, hogy milyen lehet az az erősítő, amelyiknek a spektrogrammja csak feljebb, 1Mc/s -nál kezd maszatos lenni? Hát gyorsabb!Matematikai okokból egyetlen felharmonikus egyetlen jellemzője sem változik meg, fizikai okból inkább. Az, hogy a frekvencia tengely mentén szokás sorba rakni a felharmonikusokat, nem jelenti azt, hogy csak "csökkenő" értékekről lehet szó, persze van ilyen eset is. Egy jel felharmonikusai együtt egyszerre és bármilyen elrendezésben vagy sorrendben is lehetnek, összegről van szó, a sorba rakás csupán a matematikusok és a spektroszkópok rend szeretete okán van.
Azért mert egy felharmonikus a -150dB környékén van jelen, még nem egyenlő nullával. Moduláció is lehet, persze.[/quote]

[/quote]


Ekkora zöldség marhaságokat magadtól szerzel, vagy segítenek benne? Sorozatosan marhaságokat beszélsz. Ez most honnan jött, meg hogy jött ide?

Rajtad kívül mindenki tudta, hogy mikor ezt írtam arra céloztam , hogy minden valóságos erősítő átviteli függvényében megtalálható egy legalább elsőfokú integrátor, ami az átvivendő jel emelkedési sebességét maximalizálja (-20dB/dekád levágási meredekség felett csökkeni is). Ez a meredekség határolás-vagy csökkentés tisztán matematikai okokból (a fizikai ok is matematikai) a frekvencia növekedés függvényében amplitudó csökkenést eredményez, mivel harmónikusokról beszélünk, ezek pedig színuszos jelek. Még szálybarágósabban: Minden valóságos erősítő aluláteresztő/sáváteresztő szűrőként viselkedik. Ez az oka.

(Valamint a keverés során létrejött harmónikusok amplitudója is kisebb, mint az alapjelé....)

A jobra rakosgatásos agymenésed nem tudom honnan jött. A többi, amit leírtál színtén a minősíthetetlenül zagyvaság kategória...

a -150dB már a legtöbb gyakorlati esetben eléggé nullának vehető...

A többszörösére gyorsított verziónál is ugyanúgy maszat van, és kb. ugyanonnan. Az eredeti verziójú erősítő sem egy lassú példány.



Matematikailag valóban nem 0. De a valóságban van zaj is.

Sajti

Egyébként a japán már a wilson áramtükröt is elhagyta, helyette egy sima áramtükör van . Ezzel nincs valami tapasztalatod?

Mert olcsóbb. De a jelenlegi csúcsmodelljükben (SM11S1) Wilson van. Most alakítottam át a szimulátorban a LED bekötését. Mindig nyugtalanított, hogy rontja a tápelnyomást, és az árama befolyásolja a munkapontokat.

Sajti

Nem hiszem, hogy spórolási ok vezette őket, mert egy pár tranyót spóroltak benne. Helyette viszont beletették azt az idióta servot, ami meg egy marék toshiba tranzisztort igényel...

Szóval annyira nem tűnik ez valószínűnek. Azt viszont valószínűsítem, hogy sokkal jobb a nagyfrekvenciás nagy jelű viselkedés a sima áramtükörrel, mint a visszacsatolt áramtükörrel (wilson). Mikor a 150Mhz-es tranyók az ft közelében működnek, ott már minden számít. Ha meg akarjuk növelni az erősítés sávszélesség szorzatot, tehát magának a visszacsatolásnak az abszolút maximumát, akkor sajnos az az érzésem, hogy el kell búcsúzni a wilson áramtükörtől, legalábbis ha kell az az 1000V/us fölötti sebesség...

Akkor honnan - mitől? Ez a diszperzió?

Nem diszperzió. Semmi köze ahhoz. Itt pont az a lényeg, hogy új harmonikusok keletkeznek...

Már vagy kétféleképpen írtam le, hogy onnan, meg azért, mert a magasabb frekvenciás harmonikusok az alacsonyabbak "újra torzításával" keletkeznek. Ezek visszacsatolás útján még kisebb és még magasabb frekvenciájú harmonikusokat keltenek, és így tovább. Ezért nincs olyan erősítő, ami 1Mhz-en kezdene harmonikusokat termelni egy hangfrekis jelből. (Ennél egyszerűbben már nem tudom leírni...)

Ha mégis van egy valódi erősítőnél ilyen magas frekis komponens, akkor az zaj. Ha csak vezérlésre csinálja, akkor meg valami dinamikus hiba következménye, de nem az előbbi harmonikus torzítás kategória!

Hát igen, a keverésen is mást értek - ne erőltessük az egyetértést, majd más témában esetleg.

Ja és had tegyem hozzá, hogy ez pont a gyors erősítők betegsége!

A lassúaknál jó meredeken csökken frekvencia növekmény függvényében a harmonikusok amplitúdója. Nem olyan szép "szőrös" a spektrum.

Gyakran tapasztalni például azt, hogy egy alkalmas helyre betett (pl:VAS) kondenzátorral lelassított erősítő hangja "kitisztul", élvezhetőbb lesz, eltűnik belőle az elektronikus csesznyeség, vagy a karcosság...

Ha az a kitűzött kedvtelésed, hogy fogást találj azon, amit leírok, akkor hajrá!

Inkább úgy fogalmazok, hogy a "szokásos" erősítő eszközök nem lineáris karakterisztikáján létrejövő felharmonikusok amplitúdója kisebb, mint az alap harmonikus amplitúdója. Ezért is van az, hogy frekvencia növekedés függvényében "csökken a vonalak magassága a spektrumképen", vagyis a felharmonikusok amplitúdója. Az erősítő átviteli karakterisztikája sem lineáris, tehát egy bizonyos frekvencia felett csökken (a valós rész).

Ez igen, hogy milyen szépen és érthetően fogalmaztad meg....Jó tanár lenne belőled, és ezt mondom minden OFF nélkül....

_________________
The whole world shines shit and calls it gold

No igen. Csak az a baj, hogy én ebből igen keveset értek, mert (mondjuk) diák vagyok, első éves és itt két prof vitatkozik az élet értelméről És szintén csak jószándékból mondom.

A torzítási spektrum "szétkenésére" felmerült magyarázat logikusan hangzik de hozzátenék még valamit. Én arra asszociálok ebből, hogy a vonalas spektrum felől kissé elmozdulunk a folytonos spektrum felé, ami az aperiodikus jelek pl. tranziensek színképének a sajátja. Ugyanakkor visszacsatolva, a torzítás energiaszintje kisebb mértékben csökken, mint az amplitúdók átlagértéke, vagyis ez a szétkent spektrum zavaróbb lehet fülre, mivel energia szempontjából kedvezőtlenebb az eloszlása.
Egyébként a jelenségek szerintem fizikai okokra vezethetőek vissza és csupán a modelljeink matematikaiak, vagyis az a nyelv, melyel leírjuk azokat.

Az a legnagyobb probléma a dologban, hogy még mindig nem szól jobban, sőt még ugyanolyan jól sem, mint a visszacsatolás nélküli végfok...
Javult, javult, de még kéne

Sajti

Hát ez a matematikai-meg fizikai okok valóságosabbak e dolog felesleges vita. Szerintem a matematikai törvények írják le a dolgok működését. A fizikai világ "törvényeiben" is csak ezek nyilvánulnak meg...

Igaz és a tegnapi írásai is kifogástalanok. Szeretnék én is ilyen jól fogalmazni, írni. Régebben voltak még ezen a fórumon többen is írástudók.

A szimulációs képekben nagyobb frekvencián megjelenő szőrös spektrumkép a szimulátor hibája. Már a generátor kimenő jele is ilyen, sőt, még -150dB környéki szépen kivehető felharmonikus komponensek is jelen vannak benne...

Sajti

Tedd fel nekik a kérdésed, tanuld a matekot és érteni fogsz mindent idővel....

_________________
The whole world shines shit and calls it gold

A szimulátorban egyébként pofátlanul jó eredményeket értem el, úgyhogy hogy ez egységnyire visszavett erősítésű végfok bemeneti fokozatait +/-15V-os tápról járattam, és ezt a tápot a kimeneti jelre ültettem rá. Filléres tranyókkal, nagy munkaponti áramokkal simán fut, kegyetlen alacsony torzításokkal.

Sajti

Vedd bele a VAS-t is é húzd után az egész feszültségerősítő tápját a bemeneti jellel. + bemenet és a két táp közös pontja legyen az előfokra kötve. A - bemenet legyen a visszacsatolás. A tápot mondjuk két shunt stabilizátor biztosítja, amik a bemenetre vannak kötve. Ezek áramát viszont a kimenetről után húzott áramgenerátorok adják.

Ezt próbáld ki!

Egy integrált műveleti erősítő is használható akár...

Benne volt a VAS is. Az egész meghajtó rész, sőt a tripla darlington első fokozata is az utánhúzott tápról ment. Stabilizátor 2db 15V-os zener, +2db áramgenerátor +/-90V-os tápról járatva.

Sajti

Na akkor ez pontosan az, amit én is meg akarok csinálni. Erről beszéltem a pagrusnak is, mikor azt hitte, hogy a TPA-s erősítőjét akarom koppintani. Ez a húzás abszolút nincs meg benne. Abban semmi trükk, semmi efféle extra ötlet nincs. Csak egy rakás műveleti erősítő párhuzamosan van kötve és hidalva, valamint elé van téve egy szimmetrikus műveleti erősítő és arra is megy egy hangfrekis tartományra korlátozott laza visszacsatolás. Semmi köze ehhez a mechanizmushoz, ami egy 1x-es erősítésű tápfesz utánhúzott fokozatban valósul meg.

Itt a tápfeszültség utánhúzás a kulcs.

Ez módszer az, amivel legjobb átviteli tulajdonságokat a leg egyszerűbben el lehet érni. A feszültségerősítő rész nem is kezeli igazából a jelet, csak a kimeneti fokozat torzítását látja. Azt szabályozza ki. Nincs rajta nagy jelű feszültség. Marha nagy a linearitás, a sebesség és mindez szuper tranziens viselkedés mellett. A feszültségerősítő fokozat meg nem kapja meg a kimeneti fokozat torzítási termékét.

pagrusnak: Itt is nagyban eltér a dolog a TPA-s erősítőtől. Gyakorlatilag gyökeresen-teljesen más az ötlet, mint amit a TPA-nál használ mzperx barátod, nem lehet ahhoz hasonlítani, annyira teljesen más. Ez pedig amit megvalósít a dolog:



Külön-külön a két fokozatban ráadásul sokkal nagyobb negatív visszacsatolás valósítható meg, mintha egy átfogó lenne...

Már?hogy külön földfüggetlen tápról és azt a terhelésre kötve? Egy vázlat jól jönne. (új téma?)

A tápot a bemeneti jellel kell utánhúzni.

Ez lenne az elv:

Én a kimeneti jelre ültettem rá a meghajtó fokozatot. ÉS csak BC550C/560C tranyókat alkalmaztam benne a szimulációban. Miután a meghajtó tápfeszültség elnyomásán javítottam, ezért nem volt gond, hogy a tápfesz tartalmazza a torzítási komponenseket...

Sajti

Sokkal jobb a bemeneti jelre tenni a tápokat, amiket a kimenetről utánhúzott áramgenerátorok táplálnak. Ez sem terheli az előerősítőt, marha nagy a bemeneti impedanciája, de sokkal jobb a működés, nem jönnek létre nagy frekvencián parazita visszacsatolások, amik gerjedést okoznak. A hibaerősítő nem látja a jelet, teljes nyugalomban van, csak a sokkal kisebb amplitudójú torzítási terméket korrigálja. Nem kell, hogy gyors legyen, nem határolja a jel emelkedési sebességet. A torzítás értékét meg ténylegesen csak a negatív visszacsatolás szabja meg és ténylegesen annak a nagyságával arányosan lehet csökkenteni.

Majd próbálkozom vele így is, úgy is. A végén majd meglátom, hogy melyik lesz a jobb!
Mindenesetre egy új hálózati trafó mindenképpen kelleni fog...

Sajti

Ez nagyon okos ötlet!

Hát éppen így is lehet fogalmazni, hogy pl.: Ebben semmi trükk, semmi efféle extra ötlet nincs, csak a tápfeszt utánhúzod
Tanulok tőled, hogyan lehet ügyesen leszólni valamit, ebben tényleg professzor vagy
Amúgy én az utánhúzást a tranziensek miatt nem kedvelem, gyakori, hogy "lekési" a jelet, de ha ügyesen meg tudod oldani akkor hajrá, én nem vagyok ellendrukker

Az már nem utánhúzás, hanem "előre húzás", a szabályozástechnikában a hasonló megoldásokat előrecsatolásnak nevezik (feed-forward).

Lassú rendszereknél használható is.

De van, csak ezek szerint nem érted! Ez meg mindenkinek a saját kis feladata, hogy megértse azt a mechanizmust/jelenségrendszert, ami az 1x-es feszültség erősítés-tápfeszültség után húzás és negatív visszacsatolás, mint ebben a formában szükséges alapfeltételek szerint létrejön. Más formában nem is kell feszültség után húzás, de ide most épp ez kell. És ez a hatás az, ami az ötlet, nem a feszültség után húzás. Az után húzás csak a egy környezeti feltétel ahhoz, hogy a "mechanizmus" létre jöhessen.

Ezt viszont nem írtam le hogy mi. Sajti is beszámolt a szimuláció eredményéről, ami egyértelműsíti a "mechanizmus" hatékonyságát. Ennek eredménye van! Nem is kicsi, hanem qrva nagy.

1.,Természetesen nem megsérteni akarlak, azzal, hogy nem érted, csak a hozzászólásod bizony ezt sugallja. Ha mégis érted a dolgot, akkor pardon van, meg szépen írd csak le, hogy mi játszódik le a dolog során, hadd ne nekem kelljen egyszer az életben...

2.,Viszont ha érted, akkor az előbbi hsz-ed egy alamuszi leszólás volt, semmi több. Tisztán alantas érzelmek kifejeződése... (legalábbis ez a véleményem a dologról a 2. esetben).

Meg minőség, meg konstrukció. Nem irigyellek.

Akkor nekünk jó. Hiszen itt az erősítő sebessége könnyedén túlszárnyalhatja a meghajtó jel sebességét. Azon kívül az utánhúzott tápfeszültség nagyságát megválaszthatod úgy is, hogy az utánhúzó jel késlekedése esetén is legyen tartalékod.

Sajti