Próbálok egy-két gondolattal hozzászólni az elhangzottakra lentről nfelfelé.
"A legtöbb csöves hangja túlzottan finomkodó és színezett" Az SE-knek igen, már leírtam sok helyen hogy miért: Fele teljesítménynél már 4-5% a mérhrtő torzítás, 1 Wattal meg legfeljebb a Sokol rádió hangfalát lehet kihajtani. Alul elfogy a mély a légrés miatt, felül a (mély miatti) magas tekercs menetszám nagy szórása miatt szintén szűkül az átvitel. Persze, hogy szinez, mivel csak a közép szól jó. Egy barátom (sokan ismeritek) azt mondta a minap, hogy az ő hangfala (nagy nevű vitage) a legtermészetesebb hangú, mivel sem a mély, sem a magas, mivel nincs is, nem szinezi el a hangot. Rég nevettem ekkorát.
Semmilyen erősítő nem fog úgy szólni mint az élőzene, legfeljebb megközelíti azt. Volt szerencsém sok tranyósat hallgatni, de mind gépiesen, sterilen szólt, azaz fárasztóan. Ezért szavazok a csövesre. És bizony, aki már hallott szólni ARC-t az tudja, hogy ez az a csöves, ami nagyon tranyósan szól. Ez egyszer megmutatkozik a rendkívül kicsi torzításában, a rendkívül nagy sávszélességében, az ez miatt nagyon rendben lévő fázis átvitelben, de ugyanakkor síma hangú, nagy térrel rendelkező kütyü. Mellette egy manapság felkapott erősítő (pedig egy tőről származnak) a Dynaco ST70 (ami 25 Wattos
) ragadós, csöpögős zsíros, (de még csak nem is mangalica) hangja van. A mély basszusa meg nincs. Sok DIY így szól. Ez a közép basszusos rezonancia elhiteti az erősítő gazdájával, hogy szép a hang, mint a Quad405 a hifimagazin szerkesztőségével. A rezó működés közben jön létre valszeg a kimenő nem egzakt terhelése miatt. (talán) És sajna az NFB "jósága" ezt a problémát (is) igyexik megoldani.
Nos mester, igen, igazad van! Egy ARC-t kell utánépíteni. Közös ismerősünk azt mondta, hogy két ember tud itt jól szóló szerkezetet építeni: Az egyik Te vagy... Mondta azután, hogy a kis eladásra készített monoblokkjaimat meghallgatta.
Azért egy jó Williamson szólhat jól, igen kellemes hangút hallottam már szólni attól az embertől, aki várja tőlem a csőszegecseket, de sajna már nincs a boltban. Teljesen egyetértek veled, mikor azt mondod, rádióadó csőből, TV csőből, tápegység áteresztő csőből nem lehet erősítőt építeni. Egyszerűen nem arra találták ki őket. (pár néphadseregbeli nyugdíjas lenyúlta a HM korabeli zárolt készletét, és ahhoz kellett a reklám, hogy eladják a cuccot. Voltam olyan lakásban Bp-n, hogy csak ilyen "hadizsákmány" csővel volt tele, és ott árulta az ezredes) Tehát jó erősítőhöz 6L6, 5881, KT66, 6550, KT88, esetleg EL84 szükségeltetik. Ezek viszont drágák, és leginkább híg-end célra a St. Petersburg-ban (korábban Leningrad) orosz gyártósoron, amerikai tulajdonban készülnek. Ezek a Svetlanák. A többi gyártótól legfeljebb jó erősítőt lehet készíteni. (persze a NOS csöveket most nem említem, mert nem mi vagyunk azok, akik 100 dollárt fizetnek egy ECC83-ért, mert az Telefunken. Egyébként nagyon szép hangú cső)
És elérkeztünk az árakhoz. Írtam korábban: a 6L6 GC-vel (Svetlana) megépített monoblokkok bekerülési ktg.-je tokkal vonóval kerekítve 340 rugó. Ez tényleg sok, de a hang ezzel egyenesarányos, nem azért mert én építettem, hanem azért mert jó alkatrészek vannak benne, pedig ez csak közép szint. Végül is tehettem volna bele amorfot is, aminek persze semmi értelme nincs ebben az esetben, mert PP az erősítő. A PP nem túl érzékeny a vasveszteségre, és a kismértékű hiszterézis hurokra.
Apropó, a kimenő ára. Igen drága a vas. M42-es permalloly lemezre kértem ajánlatot a gyártótól. Kilója 100 rugót közelíti. Nem kevés. A kimenőnek való vas olcsóbb, de szintén nehéz hozzájutni, már csak azért is, mert nincs ráírva, hogy kimenőnek való. Azaz olyat kell találni, ami jó. A réz sem olcsó, a fekete piacon meg rézmozsarat árulnak, de drótot nem, vagyha igen, akkor azt a HÉV-ből lopták ki.
Egy kimenő megtekerése, bevasalása, összecsavarozása, szigetelő darabolása, cvikkolása bizony 10 munkaórát vesz igénybe, még géppel is. Ugye 1000 forint alatt senki nem dolgozik. De még így is 1/3 az ára mint a nagy Svédé. Pedig ez sem rosszabb. És higgyétek el, kimenőt nem lehet csak úgy rittyenteni, mint sokan hiszik. Az anyag ismerete szükségekltetik hozzá, amit viszont sok trafó készítése és mérése során lehet kiismerni. El nem hiszitek, mik beleszámítanak a hangzásba...
Gábor80. Igen jól írtad: mélyközép, közép dinamikus. mMás meg nem dinamikus, pl a közép mélyek.
Szerintem az eb ott van elhantolva, hogy mind a tranyós, mind az OTL erősítő valamelyest hasonlóan műxik: egy nagyértékű kondenzátort (puffer) kapcsolgat sorba a terheléssel, ami ugye valamekkora ellenállású valamilyen frekvencián, azaz soros RL, RC tagot képez. Ennek meg vannak rezonanciái. Micsoda kulimász lehet ott! A trafó egyszerűbb, mert a szekundernek kicsi az induktivitása, kicsi a kapacitása, és nem meghajtó elem, hanem csak illesztő, de egyben leválasztó is. És ha a két kivezetés drótjain szimmetrikus jel jön ki, akkor a még meglévő anomáliák is csökkennek, kioltódnak. Szerintem az igazság ez lehet, és ezért van a hifistáknak két csoportja: az egyik szereti a csöves kimenős trafós erősítőt, a másik nem. Az arány kb 95% a maradékhoz. Ez a sok ember nyilván azért gondolkodik így, mert ezt tapasztalta. Persze vannak csodabogarak mint pl J.Futterman, meg hasonlók. De a többségnek nyilván több jó füle van...
A csöves persze hogy sok mindent megjelenít: a több száz volt megteszi a hatását, nem 10mV-on jön egy halk részlet, hanem 3 Volt-on. Azért ez különbség. És még egy fontos: A csöves trafós IM torzítása gyakorlatilag nemleges a kimenő (a többihez képest) magasban szűkebb átvitele miatt.