audiodiyers.hu

A 10 kiló argentumba szerintem beleszámolják a hálózatit is. Mert egy kimenőbe nem fér bele, az tuti.
A tekercselésről: Ha jól emléxem 12, vagy 15 k-ra van illesztve az Ongaku. Így is kell lennie, mert különben nől a torzítás, mint a veszett fene. Az a torzítás, ami egyébként sem kevés, vagy nem tartható kordában. Iszonyat nagy az áttétel egy viszonylag kis teljesítményű erősítő esetében, tehát a drótokat , s ez látható a filmen is, vékonyan kell tartani. Ez miatt "palacsintás" rétegelt trafót nem készíthet, mivel így nagy lessz a szórt kapci. Annyira nagy, hogy beleszól a hangfrekis sávba. Ennek oka viszont leginkább az, hogy a megfelelő mélyátvitel érdekében a vas méretei nagyok. ( Sajnálom. hogy még ember nem látta az Ongaku méréseit, mert a gyártó ezt tiltja.)A szórt kapacitás kiküszöbölésére viszont nagyon jó megoldás az osztott cséve. Ez esetben a szórt kapacitás éppen a kilenced részére csökken. Persze a szórt induktivitás meg nő. Az egész kalamajka értelme az, hogy a trafó rezonancia pontjának kihatásait bele integrálják az erősítő tulajdonságaiba. Okos elképzelés, néha én is csináltam ilyet a korai trafóimnál. Most már viszont megtanultam jó trafót tekerni...

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Milyen vasat használnak ezekben?

Hová tűntek a hozzászólások?

300B SE - részbe kerültek.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Hátha vannak benne jó dolgok:
http://ebook.pldworld.com/_eBook/-Power%20Electronics-/TRANSFORMER%20and%20INDUCTOR%20DESIGN%20HANDBOOK%203rd%20Edition,%20Revised%20and%20Expanded/ourdev_725050HHOGA4.pdf

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Szerintetek milyen anyagból készülhetett ez a csévetest? A vágási felületen szépen látszik, hogy vízzel vágták.

Üvegszálas valami?

Ja, csak pontosan mi...

http://jandkaudiodesign.blogspot.hu/201 ... -core.html

Üvegszálat lehet lézerrel is vágni, ami nem hátrány, főleg, hogy egy nagyságrenddel olcsóbb, gyorsabb és pontosabb mint a víz.

A vizes vágásnál, a fej kopottsága az a nagyságrend, hogy a csévetest faszán szorul, vagy szétesik darabokra. Minden vágásnál tolómérővel ki kell deríteni, hogy épp milyenre sikerül, és növelni, csökkenteni a méreteket. A lézer meg max. pár mikront "téved", ha fél év múlva ugyanazt levágatom ugyanazzal a géppel.

Az üvegszálas (panel) kitűnően vágható (forgácsolható) sima mechanikai módszerekkel is.
http://www.6moons.com/audioreviews/traf ... lya_3.html

Reszelgesse a jó k...a édesanyja.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Igen csak a forgácsolás még lassabb, és még drágább módszer.
Forgácsolás- vízvágás- lézervágás ez a sorrend ha megvalósítás költségeit, és időigényét nézzük. A különbség legalább 5x az egyes módszerek között. Nem véletlen küzdöttem a lézerrel és a textilbakelittel anno. Nem mindegy, hogy 10p alatt kész 30db csévetest, kb. 5ezer forintért, vagy órákon át szobrozok a gép mellett, folyamatosan visszaméregetve, hogy ez most jó lett, ez most nem jó... aztán a 10x-esét ott hagyom és még fintorognak is, hogy nem éri meg nekik, mert munkaigényesek a kis darabok. A CNC forgácsolásnál meg még lassabban megy a marófej, nem erre a feladatra optimális.

Azért nem semmi ez a 11 kamrás csévetest...

Tobzódj egy kicsit.

Nyákgyártó céggel kell vágatni, ők erre vannak optimálva. Nekem nagyon bevált például a Turboplus.

_________________
____________________
Üdv, Péter

Azért nem vagyok benne biztos, hogy a nyákgyártó cég erre van optimálva, mert ott csak egy befejező részfeladat a forma kimarása. Azt gondolom, hogy attól hogy 4 mp lézerrel vagy 24 mp formára forgácsolni egy egy nyákot, nem lesz kész gyorsabban a végtermék. Nem ezek az időigényes feladatok.

30db csévetest 180db elemből áll, aminek 2/3-a komplex forma. AMCC-400 méret esetén egy ipari lézer konkrétan 20-30p alatt elkészül vele. Vízzel 3h+, forgácsolva meg azt gondolom 6h felett van.

Amennyiben csak saját kedvtelésére és nem iparszerűen készíti az ember a trafót, szerintem nem perdöntő , hogy 1-2 perc vagy fél óra alatt készül el a cséve. A tekercselés egy bonyolultabb struktúrájú trafónál úgy is pár óra. Én magamnak rászánom az időt, elkészítem a csévéket üvegszálas lemezből, amolyan oldalfal nélküli csévetestet készítek és arra tekerek. ......esetleg ha érdekel valakit, a következő hetekben készíteni fogok kimenőket, pár képpel illusztrálnám , aztán majd elmondjátok a véleményeteket. Én pl. nem preferálom a párhuzamos oszlopokat , bár már építettem olyat.

Igen, érdekel minket! Szeretettel várjuk a képeket, és a magyarázatokat.
Néhány, az adott trafóhoz tartozó mérés is hasznos lenne..

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Ezzel csak arra akartam utalni, hogy a költségeket nagyrészt az határozza meg, hogy mennyi ideig dolgozik a gép. A Laser ezért is sokkal olcsóbb.
Sokan vettek anno AMCC-400 vasat és volt egy időszak, amikor elég sok, 40db+ csévetestet gyártottam le vízzel, textilbakelitből. Egy pár kétmotoros kimenőhöz ha jól emlékszem 8e Ft volt ez a móka, meg elég sok utánajárás. Most megint szeretnék csévetestet csináltatni, ezért keresek alternatív megoldásokat, a költségek csökkentésének céljából.

Nagyon szépen dolgozol, Gratulálok!

50Ft/deciméter áron marnak. Egy csévetest AMCC-400-hoz 3,5m az 1750Ft. Vízzel kb. pont ugyanennyi volt. Laser akkor is sokkal olcsóbb lenne, csak megfelelő anyagot kell találni hozzá...

Ezt láttátok már ?

https://www.youtube.com/watch?v=uoU3ff7FY2s

OFF:
Nem láttam megemlítve, de trafó csévetestet nem csak lézerrel, meg forgácsolással lehet csinálni, hanem más lemezmunkákhoz hasonlóan vágva - lyukasztva is:
-Ha jól tudom elvileg már létezik raszteres kivágószerszám, ahol egy csokor rövidebb hosszabb négyzethasábot fogatnak össze lyukasztóbélyeggé, illetve ellendarabbá. Így egy lépcsőben kivágható a komplett darab (csak raszter méretlépcsőket tud)... Sajnos én még nem láttam ilyet.
-Hagyományos technikával akár karos lemezollóval aprítható, körbevágható a nyák, és egyéb szigetelő lemez; lyukasztással a belső maghely; illetve szakállas szerszámmal csípkedhető, tágítható, akár lépcsősre is kívül-belül ~tetszőleges méretűre a körvonal (előrajzolt, ütköztetett, vagy sablonnal összefogatva körbevágással -darabszámtól függöen-)...

Véletlenül találtam egy jó oldalt, ahol elég sok kimenő transzformátor tekercseléssel kapcsolatos anyagot le lehet tölteni:
http://vintagewindings.com/products/TransDesign1.html
Elég nagy méretű PDF fájlok is vannak, a Firefox, és a crome lefagy vele. Csak teker-teker, de soha nem lesz kész. Nincs véletlenül valakinek valami ötlete a letöltésükre?
Itt főleg transzformátor anyagok katalógusai vannak, és ezek már tényleg túl nagyok:
http://vintagewindings.com/products/TransDesign2.html

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Firefox: Eszközök-Beállítások-Alkalmazások
A "Hordozható dokumentum formátum (PDF)"-nél rákattintasz és beállítod pl. letöltésre.
Ja, és ha jót akarsz, akkor letöltesz egy ingyenes PDF olvasót (én SumatraPDF-et használok), mert a beépülő appok és az Adobe is egy....

Hát, nem is tudom .... nekem kb 3 másodperc alatt bármelyik lejött.

Beleolvastam itt-ott, tele vannak hülyeségekkel. Néhány számolást is megcsináltam, olyasmiket, amiket megépítettem, megmértem. A közelében se voltak a számolási eredmények a megvalósulásoknak!!! Szerintem nyugodtan el lehet felejteni ezeket az 50-60-as évekbeli ökölszabályokon alapuló szakácskönyveket. A valóság messze túllépett ezeken. Az, hogy egy 845-ös erősítő 10 Henry-vel 20Hz-en -1dB-t adjon, az a fantázia és vágyálom világában van csak, a valósághoz köze nincsen.

Igen, a neten nem minden dokumentum használható, de vannak jók is.

euro21,
Ezzel a beállítással már sikerült letölteni, köszi! Még egy apróság, hogy 1 perc után megszakad a letöltés, és újra kell indítani, ezt hol lehet nagyobb időre beállítani?

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Tisztelt Uraim!
Privát levélben többen jelezték, hogy a csévetest nélküli tekercselésemet mutassam be. Ha nem veszitek tolakodásnak, megpróbálom dokumentálni.
Ahogy én csinálom, egy eljárás ,egy próbálkozás, egész biztosan nem tökéletes és nem az egyetlen lehetőség. Ha nagy hülyeséget írok, jelezzétek.
Amit leszögeznék, hogy semmilyen módon nem szeretnék sem dys-cus, sem mayky mester trafóival "versenyezni", a tudásuk,tapasztalatuk nyilvánvalóan messze fölöttem áll.
Még annyit, hogy a trafó elkészítésénél nem spórolok az anyagiakon és az időn, ez nem a "gazdaságos" trafó kategória.
Szóval: kezdem a csévével. Üvegszálas anyagból cnc géppel kivágom a cséve oldalait, és két komponenses ragasztóval össze is ragasztom. száradás után a felesleges ragaszót lecsiszolom, a cséve külső éleit rádiuszosra csiszolom. ez azért fontos hogy a drót jól felfeküdjön a csévére, ne legyen túlzottan " hasas".
A tekercselő géppel folytatom hamarosan.

Szervusz!
Azon felül, hogy még nagyobb gondosságra, ügyességre van szükség az oldal nélküli cséve használatára, valamint, tekintve, hogy a kéznél levő CNC-vel 7 országra szóló csévetestet, oldalfallal lehet csinálni, mi az okod?
Nekem barátilag csináltak, csak anyagot kellett adni, eszembe se jutna oldalfal nélkülivel tornázni, ugyanúgy a tojáspatkolással sem kacérkodom..
Mindenesetre tiszteletre méltó, hogy olyan szépen dolgozol.

Köszönöm!
Nem hiszem hogy mazoista vagyok, de tetszik ez a megoldás és nekem egyszerűbb a tekercset elkészíteni bevagdalt szigetelő papír nélkül. A munkafolyamatot figyelve látni fogod , hogy nem is olyan nehéz , angolszász és japán területeken pedig így dolgoznak.

Nem ellenkezni szeretnék, csak, ahogyan már láttam valakinek az ilyen munkafolyamatát, nem nyűgözött le a várható nehézséget látva.
Az egyenletesen bevágott szigetelő papírok métereinek előállítása szerintem apró közjáték, van annak szerszáma olcsóért.
De nem is itt van az a bizonyos eb elhantolva, így ennek az oldal nélküli csévének a nagyszerűségét még nem látom át, inkább egyéb furfangokat a tekercselés elosztása, kötözése terén sejtem.
Azt sokkal lényegesebbnek gondolom, így kívülről...
Remélem azokba is beavatsz.

Cyklon,
Érdekesen alakul, várjuk a folytatást!
appme,
Csak 1 ok az oldal nélküli kialakítás mellet: a huzal átmérő sajnos nem mindig egyforma. Én már jártam úgy, hogy elkezdtem az egyik trafót, és mire a másik végére értem, nem fért be a kívánt menetszám.
Engem majd a szélső menetek rögzítése érdekel, én mindenképpen leragasztanám. Azt értem, hogy a gép jól megfeszíti, de működik a trafó +60°C, beteszik a kocsiba -20°C, megint bekapcsolják +60°C.
Szóval a réz huzal egy idő után elengedi a feszítést, és akkor "zizereghet" a szélső menet.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Az oroszoknak vannak érdekes ötleteik, üvegszálas szúnyoghálót tesznek réteg szigetelésnek:
http://klimanski.com/?cat=135

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Úgy értsem, hogy a másik trafóra ugyanazon tekercsből tekert huzal nem fért el?
Nem tudom elképzelni, hogy pl. a 0.25mm-es 2Z-s huzal olyan átmérő ingadozással rendelkezzen, ami ilyen jelenséget produkciózzon.
A cséve nélküli megoldás az én szememben "szegényházi" megoldás, de laikus vagyok kimenők terén...
Az impregnálást egyes gyártók (legtöbb) talán azért nem mellőzni, mert tél-nyár, eltelt évek se befolyásolják a trafó megtervezett paramétereit.
Mindezt több ezer példányban lehetőleg egyformán.
Ezek csak vélemények, elképzelések részemről, fenntartva a tévedés jogát...
Az oroszok mindig kitalálnak valami egyszerű-nagyszerűt, ez a háló hatalmas ötlet, szerintem.
Hogy jó is e, ki kéne prószálni.

2Zs huzal volt...
Igen a levegőnek elég jó a dielektromos állandója, viszont egyesek szerint az a fránya szórt induktivitás meg el kezd nőlni, ha túl vastag a szigetelés.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

OFF


ON
A zománcozott huzalokból mai gyártásúban nem tudok már 1 Z-s-ről...A 60-70-es években volt talán utoljára ilyen huzal forgalomban.
Ettől még lehet...
Viszont rebesgetni hallottam a cerimel (selyem-teflon...pamut-zománc...zománc-selyem) szigetelésű dróttal tekert kimenők mérve rossz, hangra meg kiváló hatásáról.

Kedves Appme !

Ezt a " mérve pocsék, hallgatva fenomenális" dumát már igen régről ismerjük. Messziről jött ember mond amit akar. Hallgattam én nem egy "nagyágyút", amit hangminőségre fantasztikusan élőnek mondtak, aztán a fülem konstatálta, hogy bizony a Gellért hegy átviteli jelleggörbe nem csak a papíron van ott, hanem a megszólalásban is. Meg az "elhanyagolhatóan nagy torzítás, ami nem érdekes mert ...". Ezt hívjuk parasztosan színezett hangnak. Rádiónak mindegy lenne, a hírekre jó ez is.
De mert trafóról van szó, és felmerültek bizonyos kérdések, hát ! Mint a GA 2 által említett egyik vége "vékony" másik vége "vastag" tekercselő huzal, ilyen nincs, bár Albán drótban el tudom képzelni, de nagyon nehezen, hogy ennyire egyenetlen a szigetelése, mert azért a szerszám átmérő ennyit nem változik menet közben. Ennek kapcsán jön elő, hogy a minőség nem drága, szemben a "hurrá de olcsó" szeméthegyekkel. A másik, a perem nélküli csévetest. Célszerszámmal legyártható aránylag rendesen az ilyen trafó, és nem térek ki rá, de komoly mechanikai hátrányai vannak, vagy "tökéletesen" imregnálni kell. A vélemények itt is megoszlanak, de van fogalmam egy vákum impregnált hálózati trafó, meg egy normál között. Csak példaként a hálózati, mert ott az ötven Hz folyamatosan "rázza" a drótot alapból, és akkor hol van még a terhelés ? A kimenőn ugyan ez játszódik le csak másként. És ha vissza nézünk a kezdetekre, amikor a mára fogalommá vált "nagyfiúk" még "kisfiúk" voltak, azért kitaláltak egyet s mást, amit még az anyag fejlődés sem zár ki. A csévén a perem több okból van, nem csak "gátként". Minden anyagnak van hőtágulása, meg öregedése. Na már most mondjuk egy Mc Intosh nem egy hétvégére tervezte a trafói élettartamát, vagy egy Peerless, nem utolsó sorban ARC. Az anyag a transzformátorban pont úgy beszél vissza, mint minden más helyen, nem lehet spórolni. A papír mindent elbír, amit rányomtatnak. Ettől a portéka még lehet egészen más. Ez vonatkozik az egyszerű csévetestekre is. A műanyag egy tág fogalom. Egy cséve test akkor jó, ha bírja a hőt, és az anyagának kicsi a TK-ja ! Nem tágul orrba-szájba működés közben, és főleg nem változik a merevsége, illetve rugalmassága. Ezek csak apró adalékok, de pont ennyire nem mindegy a szigetelés magán a dróton, meg a sor között. Jó trafót csak nagyon manuálisan lehet csinálni, és esetenként négy kéz kell hozzá. Kellene. Meg kizárólag jó anyagokból. Kisérletezni persze lehet, elvégre ez egy amatőr oldal.

Üdvözlettel,: TEAC

Láttatok már Lundhal trafót? Megszólalásra olyan a tekercse, mint amit Cyclon kollega készít, igaz az említett Svéd cég impregnál.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nem szeretnék senkiben indulatokat kiváltani, a módszer ahogy én is csinálom a trafókat nem az én találmányom, angolszász és japán területeken is így készítik a mai napig.....aki meg a hagyományos csévében bízik, az meg arra.
......példaként a híres Hashimoto trafók is ilyen "cséve nélküli" eljárással készülnek, nézzétek meg az árát, biztos nem csak drágák hanem jók is. Ezzel persze nem azt mondom hogy a tekercselés módja perdöntő, minden sok-sok apró részlet összeadódásából jön ki egy bizonyára jó hang. http://www.tube-amps.net/Technical_Aspects.htm

Én egyszer vettem fontolóra a végfal nélküli cséve használatát. Amikor maximalizálni akartam a menetszámot, ami befér az ablakba. De rá kellett, hogy jöjjek, nem sokat nyerek ezzel a módszerrel , sőt mechanikailag sokat veszthetek a dolgon. Le is tettem róla.

Cyklon kolléga!
Szerintem (remélem) senkiben sincs indulat a cséve ügyben, többen elmondták tapasztalataikat, vélelmüket, mint én is, de semmi degradálás, pikírtség nincs itt, csak saját habitusa szerint megnyilvánult, nézd testvéri megbeszélésnek.
Vagyis tételezzünk fel általános jószándékot, különböző véleményeket.
Én nagyon nem szeretném, ha bármi visszatartana a munkáid ismertetésétől!
Én is úgy gondolom, precíz munkagép és ember kell - és van is az itten - az általad végzett munkához.
Ugorgyunk... ezt a részt ne is beszéljük túl, jöjjön a többi a trafókból, kép, szó, mozi.
Barátsággal:
Én

Cyklon uram !

T'án elkerülte a figyelmét, hogy mint írtam, lehet perem nélküli csévetestre készíteni bármilyen trafót, de kizárólag célszerszámmal, és "keményen" impregnálva. Leírni egyszerű, megcsinálni nehéz. A célszerszám ilyen helyzetekben nem ám olyan parasztosan egyszerű, mint ahogy beszélünk róla. Abban az esetben, ha a szerszám "tarja a széleket", és tekercselés közben lehetséges sort impregnálni, akkor jó, mert az impregnáló anyag megkötéséig a tekercs és csévetest egy tekercselő formában van mind addig, ameddig be nem égetik. Több mód is van, meg több anyag, meg még vákumolhatják is utólag, de a tartó formát utólag veszik ( tépik, szaggatják, ütik )le a megtekercselt trafóról. Ezek után bevasalják, mártják, gyakorlatilag újra impregnálják ( nem feltétlenül, de általában), és megint vákumban újra átsütik. Ezt otthon megcsinálni lehetetlen, megközelíteni lehet, de ekkor kell a négy kéz, ( aki tekercsel, nem impregnál ), és olyan szigetelőanyagok, köztük nagyon alacsony viszkozitású speciális műgyanta, hosszú nyitott idővel, ami igen kevés van, és nagyon drága.
A trafó gyártás nagyon sok mindenben mindenhol azonos, a csőben a lukat már nem hinném, hogy fel kellene találni. Igen sok japán "kacatban" volt alkalmam turkálni, hát nem mindenkor esett le az állam a nagyszerűségtől. Pár név, Accuphase, Teac, Tascam, és Pionerr meg Technincs az aranykorból. Láttam én Tangó trafót is, meg Peerless-t is, sőt néhány eredeti Radford-hoz is volt szerencsém. Az, hogy japán, meg drága, az égvilágon nem jelent semmit. Az pedig, hogy egy csévének van-e pereme, vagy nincs, lehet elvi kérdése a gyártónak, a peremes csévét némileg könnyebb megtekerni, cserébe a perem helyet foglal el, több anyag van benne, drágább az előállítási költsége, bonyolultabb az öntőprés mint a mezei perem mentes csévének, utóbbi rém egyszerűen gyártható, ezáltal sokkal olcsóbb. Viszont ha jó trafót akarunk, akkor mese nincs, sorimpregnálás, és vákumszárítás, illetve égetés szükséges. Innentől meg indifferens, hogy perem , vagy nem perem, az itt a kérdés.

Üdvözlettel,: TEAC

Tisztelt Teac Úr !

Csak úgy kíváncsiságból elárulná nekünk, hogy melyik az a rendszer ami Ön szerint elfogadható, és mi a csúcs? Ön milyen rendszert hallgat?

OFF

Ahogy mondani szokták: Hogyan kerül a csizma az asztalra? A kimenős trafók asztalára ez ?

Közben kaptam infót és megvilágosultam Úgyhogy törölhető mindkét hsz-em

Ámen!

Szemémly szerint én várom a munkásságod történetét is...
Hagyjuk ezt a cséve mizériát, ha van kedved folytasd a továbbiakat.
Remélhetek?

Bocsánat.....én nem akartam megmondani a tutit, csak hogy én hogy készítem a trafóimat. Biztosan nem a legjobbat, sem technológiában, sem a végeredményt tekintve.
Ha ez ennyire felbosszant valakiket, kérem a Modikat hogy figyelmeztessenek vagy töröljenek le végleg!

.........Addig pár kép és néhány mondat a tekercselőről. Kb 10 éves és ugyan már, sokkal preckóbbat lehetne készíteni, de még mindig jól működik.
A főorsó 16 mm-es esztergált tengely, menetes szakasszal, 2 erős csapággyal. ( ennek jelentősége akkor van amikor pl. 1,6-os zománchuzalt tekerek fűtéshez.)
Főmotor: külső gerjesztésű DC motor, tudom állítani a gerjesztés áramát, illetve lábpedál segítségével adagolom az armatúra feszültségét. Fordulatszám nullától kb 600 fordulat/ perc . A nyomaték függ a gerjesztéstől, illetve az armatúra feszültségétől. ( nem a legmodernebb megoldás, frekiváltóval manapság egyszerűbb lenne, de most még ez van). A főorsó és motor között egy jelentősebb bordás szíjas áttétel van, a motor armatúra feszültségét PWM DC tápegység adagolja, így jól kézben tartható a kellő nyomaték igény a 0,2es huzaltól kb az 1,6-ig. A főorsón 2 db optikai jeladó van a fordulatok számlálására és a forgásirány eldöntésére.
Folytathatom?

Én is szívesen megnéznék képeket ezeknek a belsejéről, kialakításáról. Nem készültek ilyen képek véletlenül?

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Persze, folytasd! Nem mondott senki semmi rosszat. Nagyon érdekes.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Cyklon!
Ne legyél már mimóza, ne foglalkozz olyasmikkel, amivel felesleges...
Láttad volna, mik voltak itt régebben...psst.
Szóval csak nyugodtan, - én így csinálom - jeligére és mi értékeljük a tudásodat, nyugodj bele.
Istenhitről is mondják - a hegyre sok út visz.
Mi most a tiédre vagyunk kíváncsiak!

Na itt egy érdemi kérdés: Álló helyzetben, pl. vastag dróttal tekerés közben megállsz, hogyan fixálod a főorsót?