istvan01 írta:
dys-cus, mellékesen kérdezem, 20Hz-en hány % a hangfalak, hangszórók torzítása?
persze ettől még lehet haszna a 5Hz/-3dB alsó határnak de jelentősége elég kicsinyke. Az én PP trafóm pl -3dB pontja 0,32Hz-nél van kis jelűen.
persze ettől még lehet haszna a 5Hz/-3dB alsó határnak de jelentősége elég kicsinyke. Az én PP trafóm pl -3dB pontja 0,32Hz-nél van kis jelűen.
Mint tudjuk PP, és jó a trafód. A hangszóró torzítása akár 10%-is lehet. De ki érdekel, mikor csak arra való az a húsz hertz, hogy a helyszín levegő mozgását érzékeltesse. Magyarul: egy 20Hz-s rencerrel meglehet hallani a huzatot az operában.
Nem a kis torzítás a kérdés a mély hangok esetében. Megpróbállak rávezetni a kérdésre. Biztosan megtudsz vizsgálni egy bármilyen zenei felvétel frekvencia spektrumát. Vagy láttál már ilyet. Kérdem én, hogy a legtöbb információ melyik sávban található? Az elhantolt eb megtalálása itt kezdődik. Nos elmondom, hogy átlagosan cca. 100Hz-4k közt szólal meg a legtöbb zene. Alatta, felette nem sok információ van, de tudjuk a jó felvételek, a korrekt stúdiómunka miatt akár 40Hz-16kHz-ig tartalmaznak összetevőket, de statisztikailag az energia, s vele együtt az információ az említett szűk határban jön át.
Ez az 1. posztulátum.
Jön a második: Mi különbözteti meg a hegedű hangját a cimbalom hangjától, ha mindkettőn leütünk egy normál A hangot? Ugye abban egyetértünk, hogy a felfutási idő, a lecsengési idő, az időpillanatbani energia elosztás, és a felhangok, s azoknak a megjelenési idejük. Mitől színezett, és mitől színezetlen hangú ugyan az a cimbalom az egyik rendszeren, vagy a másikon? Egyszerűen azért, mert a felhang struktúra nem ugyanazon időben szólal meg, mivel a két rendszer fázisviszonyai nem egyformák.
Ez a 2. posztulátum.
Eljutottunk a fázishoz. A stúdió szabványok a fázis viszonyokra igen szigorú szabályokat írnak elő. Őket nem érdekli az, hogy egy erősítő nem visz át 20k-ig, hanem az érdekli, hogy a fázis-freki eltérés a (pontos számra nem emléxem) fő "sodorban" minnél jobban közelítsen a nullához.
Ha megnézel egy fázis-freki görbét, akkor azt fogod tapasztalni, hogy a sávszéleken romlik a fázis. Főleg igaz ez a mélyhangok esetében, amik nagyon közel vannak a fősodor hangjainak alsófeléhez. Úgy 1-2 oktávra. 100 Hz esetén 1 oktáv az 50Hz, a kettő már 25Hz. Ráadásul azokat a fránya mélyeket az erősítő problematikusabban viszi át.
Megoldás a 100Hz-s jó fázisra az, ha minnél mélyebbről indul az átviteli függvény, hiszen a 800Hz-s emberi hang közelebb van az alvéghez, mint a 16k-s felvéghez. Tehát a szinezetlen hang egyik fontos feltétele a pontos fázis átvitel, annak pedig előfeltétele a lehető legalacsonyabb határfrekvencia. Felül nincs gond, mivel az 5k-s fősodor határ még 15000 Hz-re van az emberi hallástartomány felső határától, már ha nem vagyunk nagyot hallóak.
Nos ez az én mániám, nem az ARC, s ezért használok PP erősítőt, bár mint tudjuk az sem tökéletes. A PP-n belül meg igyexem olyat használni, ami igen mélyre megy, meg olyan trafókat tekerni, amik szintén mélyre mennek. S itt a válasz arra is, hogy miért vicceltem a légrés növelésével. Jól írta Szomi, hogy valami változik, de nem tudja mi az. Hát a fázis barátaim. Nézzétek meg az új erősítőm átvitelét: A teljesítmény 60%-án mérve az átvitel -3dB-s pontja 7 Hz.
Remélem sikerült megvilágítani a kimenőtrafók egy fontos paraméterének, jelesül a mélytartomány átvitelének a fontosságát a fázis átvitel szemszögéből. S bátorkodom megjegyezni, hogy az amorf vasnak, meg a nano vasnak itt lehet az előnye, mivel Csaktibi trafójának átvitelét alapul véve viszonylag kis menetszámmal is lehet mélyhangot kicsiholni abból a trafóból. A kevés menet meg előfeltétele a magas oldalon a fázis rendbelevőségének.
Felteszek ide két mérést. egy SE 300B-nek tekert 3k:6,3 Ohm kimenő freki, és freki fázis diagrammját a fentiek szemléltetésére.
| Csatolmányok: |
|
OPT 300B L Bode.JPG [ 124.69 KiB | Megtekintve 55512 alkalommal. ] |
|
OPT 300B L Phase.JPG [ 105.66 KiB | Megtekintve 55511 alkalommal. ] |
.
.