sny21 írta:
KD mester írta:
Idézet:
Ha ilyen jellegű stabilitást megfelelően tűr egy végfok, akkor vélhetőleg egy hangváltó nem okozhat neki gondot, gerjedési hajlamot..
Gyakorlatban az a helyzet, hogy egy hangváltó nem okozhat direkt kapacitív terhelést.
A kimenetre tett 1uF-os kondenzátor durva fázismenet hibát okoz egy erősítőnél. Bevisz egy + töréspontot a nyílt hurkú fázismenetbe. Még a jól méretezett, nagy fázistartalékú erősítőt is kicsinálhatja ez a nem várt töréspont. Kétféleképpen lehet ellene védekezni. Alacsonyan tartod a körerősítés határfrekvenciáját. Ennek az az ára, hogy nem lehet akármekkora negatív visszacsatolást használni.
A másik védekezési mód a kapacitív terhelés ellen, hogy teszel az erősítő kimenetével sorban egy párhuzamos RL-tagot. Az L-tag megvédi az erősítőt a nem kívánt fázis menet LQ....dástól. A tekercs miatt viszont rezonancia lenne az esetleges kapacitív terheléssel, amit mindenképpen csillapítani kell az R-taggal, mert ugye rezonancia frekvencián 0-hoz közeli impedancia minimum terhelné az erősítőt...
Vagy kapcsolóüzemben gondolkozol, mert azok kialakíthatók úgy, hogy több uF kapacitív terhelést is elhajtsanak.
Halkan megjegyzem, hogy számomra egzakt választ még senki nem adott azzal kapcsolatban, hogy ezeken a négyszögjeles méréseken /komplex terhelésssel/ valójában mit is kellene látni ahhoz, hogy tényleg jó legyen a kapott hang.
Ezer sebből vérzik a dolog, mert lehet bohóckodni itt a jelalakokkal, egy ismeretlen - komplex- áramkörröl megjósolni, hogy mit kellene csinálnia a meghajtó négyszögjel hatására a kimeneten - mindezt fejben - na az a tudomány.
Hozzáteszem azt is, hogy ilyet még nem láttam. Sőt olyat sem, hogy egy ilyen komplex terhelés utánozni tudná a a hanszóró dinamikus viselkedését.
Olyan "amatőr hifistával" sem találkoztam, aki el tudta magyarázni, hogy mit eredményez egy erősítőnél /a négyszögjel hatására/ a fel és lefutó élek meredeksége, a felfutás utáni hullámosság, és mitől van a túllövés.
Én tudom, de számomra azért hiteltelen ez a bohóckodás, mert akárkitől kérdezem, senki nem tudja megmondani.
Más: A bohóckodás elkerülése végett én inkább spektrumanalizátorral mérek.
Remélem nem bántottam meg senkit, nem szándékom, csak a tisztánlátás végett írtam amit...
Idézet:
Halkan megjegyzem, hogy számomra egzakt választ még senki nem adott azzal kapcsolatban, hogy ezeken a négyszögjeles méréseken /komplex terhelésssel/ valójában mit is kellene látni ahhoz, hogy tényleg jó legyen a kapott hang.
-Én stabilitási szempontból kérdeztem rá. Érdekes lenne ha ebből bárki is hangtulajdonsági normákra akarna válaszolni..
Egy erősítő Rövidzárvédelmét is lehet tesztnek illetve mérésnek hívni. Tesztnek azért mert kérdés,hogy túl éli -e a 100-as szög effektust. Mérésnek pedig pl azért, hogy hol legyen az a végső túlvetélési korlát ahol pl a védelem lekapcsoljon, és egy időállondó szerint pedig újra felálljon mondjuk..
Ezt az 1uF + párhuzamos ellenállásos "kapcsolást" is lehet értelmezni ilyen értelemben. Mert ugye amelyik erősítő erre legyint (mind1 milyen mankók végett) az nem fog leégni, de amelyik viszont keményen beleng tőle, ott lehet számolni a másodperceket hogy nagyobb kivezérlési szinten mennyi idő alatt is fog majd gyönyörűen megfutni a gerjedés miatt.
Nézőpont kérdése, ki hogy s mit vizsgál..
Valóságban pl egy 3utas hangsugárzóval terhelt végfok ha nem kellően stabil, akkor éppen ugyan ilyen túllövést mutat a négyszögátvitel méréskor, mint amit ez szimulál drasztikusan..
Érdemes lemérni ezt a hsz-es tesztet pár végfokon, sokak igen megdöbbennének..
Idézet:
Remélem nem bántottam meg senkit, nem szándékom, csak a tisztánlátás végett írtam amit...
Engem biztasson nem.., ebben az egész "bohóckodásban" nincs ennyi