audiodiyers.hu

Csakhát a cső és a félvezető között nem a karakterisztikában keresendő a különbség szerintem. Egy vákuum csőben 3 m körül van az elektron szabad úthossza, és itt történik a vezérlés is. Nem véletlen, hogy több %-nyi nagyjelű harmonikus torzítást nem hallunk meg egy csöves SE-nél, ez elvész a hangsugárzó/lehallgató közeg csillagászati torzításában. Amikor elvesznek aprócska (akár torz) részletecskék, vagy megjelennek olyanok, amelyek nem kellenek, akkor viszont hiányérzetünk támad az életszerűségben (trafós erősítőnél pl.egy gyenge kimenő miatt)...de nem akarok ezen a vonalon nyomulni semmiképp....jujj

_________________
Keresd az egyszerűséget és ne bízz benne.(Whitehead)

Szerinted.

De én meg tudom, hogy igen.

Kár itt misztifikálni, egyetlen oka van az egésznek, a torzítás, ami megszépíti a hangot, 100 fél képpen. Csak és kizárólag ez az oka a csövek és a trafó hangjának. Mert hogy a vasmagos transzformátor az, ami a "csöves" hangért a leginkább felelős hangeffektet csinálja.

Lehet, hogy így van, akkor viszont az OTL hibrid is erősen tévút...

_________________
Keresd az egyszerűséget és ne bízz benne.(Whitehead)

Ja sturbi! Egyszer, ha teheted üss össze egy félvezetős, kimenőtrafós erősítőt. Vagy egy sima SE-t valami fettel, csőhöz való trafóra. Nem árt néhányat belepróbálni. Az is nagyon érdekes lesz. Nem lesz félvezetős hangja, abban biztos lehetsz...

Beszűkült gondolkodást jelent így kijelenteni valamiről, hogy tévút. Nincs tévút, csak hülye/hülyén gondolkodó emberek. (Nem rád értem, hanem az ilyen tévút kijelentőkre általánosságban). Sokféle út vezet a piactérre. A trafót meg középre is lehet tenni két fokozat közé. Úgy sokkal kisebb is elég....

Végülis nincs ennek különösebb akadálya (talán van itthon még párszáz tranyóm és fet-em is), bár a beszűkült, hülye gondolkodásom nehezíti kissé a dolgot, szerintem a Te sarkosságod sem sokkal nyitottabb...

_________________
Keresd az egyszerűséget és ne bízz benne.(Whitehead)

Á, megint félre vagyok értve. ..

Na mindegy, fogj egy kimenőt, akassz rá valami IRF830-at egy akkora source ellenállással, ami lerántja a meredekségét pl egy 300B szintjére. Pakolj elé egy bevált csöves meghajtást, vagy akár egy jó félvezetőst, aztán hallgasd meg...

Én egyébként nem akarlak semmire megtéríteni, nem akarom ba...tatni a hitbéli nézeteidet. Ha kipróbálod, érdekes lesz, ha nem akkor maradsz a "mer a vákumban megy az elektron" filozófiánál. Nekem nem érdekem, hogy ebben, vagy abban higgy...

Ja source-ba bele lehet tenni valami diódának bekötött csövet, led sort, azonnal meg fogod hallani, mitől repül a cserebogár....

Na érzem otlm megint nem akarja annyiban hagyni. Már be is jelentkezett, hogy válaszolhasson nekem. Hú ....om kivan már...

Nem vagyok csőfanatikus, nem azért csövezek, félvezető fanatikus sem vagyok, akkor sem voltam mikor félvezetőkkel nyomultam, éppen ezért nem is tudnál megtéríteni, nem egyszer kimondtam azt is hogy "sok vas jó hang", meg az ellenkezőjét is, hallottam már pár erősítőt, tranyósat, feteset, csövest, jót és rosszat mindegyikből. Értem én, hogy mit mondasz, dehát ilyen napom van....

_________________
Keresd az egyszerűséget és ne bízz benne.(Whitehead)

Tényleg jó lenne túllépni ezen, mindkét eszköz (cső, félvezető), tud vmi nagyszerű dolgot, vkinek egyik, vkinek, másik tulajdonsága tetszik, de van olyan akinek mindkettőben talál jót.
A csövet biztos hogy nem szabad temetni, hiába torzít, és tényleg színez, a kimenő pedig mos vmennyit ez tuti, talán az otl-nél a trafó torzításait rendesen lehet csökkenteni.
De pont az otl fülesemnél hallok olyan részleteket, és számomra (fülemnek) természetes hangzást amit tranyónál nem igazán.
Persze fordítva is igaz, a csőnél is van olyan hangzásbeli tulajdonság amit szívesen cserélnék a tranyós paraméterekre.
Igazán a kettőből kéne gyúrni egy szuper-eszközt.
De azt biztosra veszem hogy megfelelő kapcsolással és komoly, igen drága tranyóval igen jó eredményeket lehet elérni. Csövesre is sztem igaz ez, de ezt már megbeszéltük.

Az a trafó viszont csinál olyat, ami sokaknak bejön. A mosás is attól függ, hogy milyen az a trafó. Meg persze az is, "hogyan kezeli meg a hangot"... Egyszer hallottam olyan egy-egy-es trafót (gyíkvarázsló félét), ami kiszedett minden agresszivitást, karcosságot az egyik rendszerben. Levegős lett tőle a hang, csöves jellegű, kitisztult, stb. Nagyon dúrva különbség volt trafóval. Pont 2 rendszeren hallgattuk. A másikban csak jól elqrt mindent... (másik erősítő, másik hangfal).

Köszönöm, megfogadom a tanácsodat, és hanyagolom ezt a kapcsolást, sőt ezt a területet is.
Közelebb megint nem kerültünk egy jó megoldáshoz sem, de ismét elszabadultak az indulatok...

_________________
„Hiszek Istenben, Mozartban és Beethovenben...” (Richard Wagner)

Erre találták ki a hibridet.

Az mellékes volt, én meg otlm már megint nem bírtunk a vérünkkel, többiektől bocs, otlm-től is elnézést kérek.

Az igazság az, hogy nem fogja itt senki neked megmondani a tutit. Azt magadnak kell összehozni, úgy, hogy neked tetszen. Sok út megy a piactérre, többféle megoldás is van, de semelyik sem egyszerű. Az OTL az egy különösen költséges út. De kétségtelenül a leg egyedibb, és leg ritkább. A szomszédnak kétségtelenül lehet vele villogni, de ha nem ez a célod, hanem csak egy jó hang, szerintem lehet egyszerűbben is...

Igen ez a másik amit akartam írni, hogy trafóból is lehet olyan csinálni, ami úgy visz át szinte mintha ott sem lenne, persze egy autó áráért. Amit mondtál a hangfal, rendszer is nagyon számít.

És akkor kitérnék a forrásra is, ugyanis, a csövest teszteltem Dvd-ről, sacd, és HD cuccokkal, gondoltam nagyon jól be fog jönni, mert a tranyósokkal is igen szépen szól. És nem szólt rosszul dvd-ről, addig amíg csak úgy hülyeségből, rá nem tettem az egyszerű, pórias MM gyalura a csövit.
Sokkal jobban szólt, nem tudtam napokig felkelni a kanapéról annyira megfogott, csodaszép hangja lett, megjöttek a magasak is igazán, és szép kiegyensúlyozott hangkép került elő.
A JLH-val viszont nem igazán tetszett a vinil, viszont az Dvd-s HD zenék jobban szóltak a tranyóson.
Szóval ennyire sok tényezőtől függhet a szubjektív megítélés.

Én igazán arra gondoltam, hogy egy eszköz hordozná a jó tulajdonságokat. De persze neked is igazad van.

Egy erősítő, vagy akármi nem attól jó, vagy rossz, mert tranzisztorok, vagy csövek vannak benne. Magánvéleményem az, hogy ez maga az egész rendszer, beleértve téged is, az számít...

A hibrid nem hülyeség. Főleg mert kielégíti a világító csövekre ráizgulók ösztönös vágyait is. Meg aztán lehet álcázni full csövesnek. El lehet vinni a triódás találkozóra, aztán lehet viccelődni vele, amikor valaki jól odatekeri a hangerőt, aztán a triódás SE-ből kijövő 300W a szemközti falra küldi a 100dB-s egyutas membránját, az a tulaj kivételével mindenkinek szórakoztató.

Egyébként igaz is, egy ilyen otl hibrid az triódás SE, csak az impedancia illesztés nem rézből, meg vasból van megoldva, hanem szilíciumból. De akinek trafó hiánya van, az is tekerhet bele, aztán még csövesebb lesz..

Óóóóó...az nem tyúkól!Hivatalos nevén uszadékfa....tudod te,hogy az milyen drága....?
Még a drága kocsikban is feláras...

http://totalcar.hu/tesztek/2012/03/01/e ... lnak.../2/

Mint a klímaxos feleségek...Én már csak tudom. Nagyon lehangolt, és fáradt vagyok. Ja! OTL végfok a cím. A 8-dik oldalon tettem fel egy képet egy jó OTL erősítőről, aminek felépítése is publikus. (Mivel szabadalommal védett, nem gyártható). De azt nem akadályozhatja meg senki, hogy kivesézzük, ötleteket adjunk, magunknak megépítsük.

Szabadalommal védett, azaz kereskedelmi forgalomba nem hozható. De magadnak megépítheted, azért a kutya sem ugat.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

A szabadalom úgyis lejár. Max 20 év, ha jól tudom. Utána az gyártja, aki akarja, de 99%-ban a szabadalom sem zavar semmilyen kínait...

Az előzményektől függetlenül egyetértek ezzel.

Én meg nem. Csak és kizárólag a karakterisztikákban van minden különbség. Semmi egyéb nincs. A hangzásbeli különbségeknek is csak és kizárólag ez az oka, ha a trafó karakterisztikáit is belevesszük a játékba. (Egyébként miért, mi más volna? A csövek aurája visszahat az éter rezgéseire??? )

Az, hogy vákumban megy az elektron, nem anyagban és azért szól máshogy, az nem magyarázat, csak ba....omság. Ez olyan, hogy nekem meg azért fáj a lábam, mert mondjuk tegnap elment előttem a fekete macska, (a rohadék de nagy volt, miért kellett akkorát belerúgni... ). A babona nem magyarázat a jelenségre, a második eset már igen...

Egyébként megerősíti ezt a tapasztalatomat az is, hogy például előfokozatokban, kis jelű dolgokban már sokkal inkább hasonlít a csöves meg félvezetős dolgok hangja (mert azokban mondjuk nincs trafó a jelútban).

Más dolog a visszacsatolás. Az még hasonlóbbá tudja tenni a kettőt. Hasonlóan módosul tőle a csöves, meg félvezetős dolgok hangja is....

Na ja. Aztán ott van hőtranziens torzítás kőkeményen, főleg a félvezetőknél, különösen a nagyjelű, változó áramú eszközöknél.

Mi van a belső kapacitásokkal? Hogy változik a csőnél és hogy egy félvezetőnél?

Az az IC-knél szokott inkább problémát okozni (IC tervezés..). Nem annyira rém dolog, mint ahogy Sípos leírta. Írt egy cikket, aztán minden vélt, meg valós hülyeségét rákente arra az egy db jelenségre, ami csöveknél is fennáll egyébként. A mikrofónia legalább olyan ocsmány dolog...

Egyébként a dinamikus termikus karakterisztika, ami leírja... Impulzus disszipációval fel lehet szépen venni...

Igen egész mások a belső kapacitások. Ezek nagyon változatosak a félvezetőknél. Befolyásolják a hangot ugyanúgy pozitív, vagy negatív irányban, ahogy a csövek transzfer karakterisztikái. Meg ott van az early hatás, a B függések. Ezekből áll össze az a fasza kis torz bázisáram. Nagyon más + spektrumot ad hozzá az eredetihez egy csöves, vagy egy tranzisztoros fokozat. A tranzisztor összességében sokkal lineárisabb eszköz, mint a cső, ezért sokkal kisebb torzítást lehet elérni vele. Aki fordítva hiszi, annak meg majd elmagyarázom, hogy miért is lineárisabb egy tranzisztor. De minden hangzásbeli eltérésnek az eredeti statikus és dinamikus spektrum megváltozása az oka. A cső és a tranzisztor közötti hangzás eltérés a másféle hozzáadott dolgok/annak a hiánya miatt tér el. A csövesek meleg, csöves hangját egy nagyon magas értékű harmónikus torzítás váltja ki, amit a trafó, meg a csövek együttesen csinálnak. Nagyon szépen mérhető, és hallható dolog. A csőpártiak erre buknak. Ha ez nem lenne, a csöves erősítőnek egyáltalán nem lenne csöves hangja...

Már csak egy jó erős negatív visszacsatolással is szépen ki lehet írtani ezt a torzítást, (vele együtt a csöves hangot is). Viszont egy alacsony visszacsatolással optimális értékre is be lehet játszani. A túl sok, meg a túl kevés sem jó hangilag. De leginkább a torzítás jellege, összetétele számít. Ehhez a kapcsolást kell variálni, meg a csöveket kell csereberélni...

A trafó kérdés teljesen más téma, én csak az erősítő eszközökre gondoltam.
Fogalmam sincs miért "szólhat" másképp a cső és a félvezető, mint ahogy azt sem tudom miért szólnak másképp a kölünböző passzív alkatrészek; kondenzátorok, ellenálások, vezetékek. A fizika nem ad ezekre igazi választ, mókás ( áltudományos ) elméletekekből pedig van már elég.
A hasonló paraméterű, hasonló karakterisztikákkal rendelkező félvezetők miért szólnak másként? Mennyit változik a torzítás spektruma ilyenkor?

Egyébként egyáltalán nem vagyok csőpárti, valójában egyfajta kudarcnak tartom azt is, hogy hibrid lett az erősítőmből...

Én teljesen elégedett vagyok egyenlőre a félvezetős erősítőmmel. De az eddigi csöves meghajtással is. Ha végül mégiscsak hibrid lesz belőle, azt nem fogom kudarcnak ítélni. Nekem tök mindegy, ha azzal lesz jobb a hangja, akkor azzal fogom használni...

Az UHC-MOS erősítőm egy jó példa ilyen szempontból, hiszen a kulcselem - a komplementer mosfet-pár - a közel állandó Uds miatt maga a megtestesült "hőtranziens generátor". Mégis az egyik legnagyobb pozitívumot hozta az audiodiy pályafutásom alatt...

Ez egy nagyon bölcs kijelentés volt most.
Úgy gondolom ha nem vagyunk elfogultak egyik erősítő elemre sem (cső, tranzisztor, avagy fet) akkor tudunk a legnagyobb lelki békében dolgozni és zenét hallgatni. Gyakorlatilag csak azzal kell foglalkozni hogy számunkra mivel érhető ez el. Ha cső kell bele akkor nincs mese, -ha más akkor más..
Pl ehhez a legutóbbi meghajtáshoz nekem borzalmasan bejött a csöves egyenirányítás csöves áteresztővel (persze ez sem elsőre sikerült a "szerintem legjobbra") több csövet is kipróbáltam mire a 6h6p I lett a győztes áteresztőként.
De pl a diff meghajtáshoz már nem olyan jó szerintem ez a táp. Ehhez meg ez az abszolút legjobb..
Ki tudja, hogy mért? -Én magam sem..

Az elgondolásodat próbáltam tovább vinni., illetve azt, hogy nem tudom rá én sem a tudományos magyarázatát, és inkább csak a ténnyel foglalkozom, -hisz kezdetben is az volt a cél.

O.K. Egy "láma" kérdésem lenne csak: ezt a rendkívül kis torzítást áram, vagy feszültségvezérléssel lehet elérni egy tranzisztornál???

Köszönettel: 6c4c

A tranzisztor alapvetően egy áramvezérelt dolognak számít. Klasszikus értelemben "feszültségvezérelve" marha nagy lesz a torzítása. De, mivel rendkívül nagy a meredeksége egy azonos árammal működő triódához képest, ezért azonos erősítéshez le kell degradálni egy emitter ellenállással a meredekségét.

Ha azonos szintre hozzuk a meredekséget mondjuk egy triódával, azonos munkaponti áram mellett, akkor "feszültségvezérelve" (d ube<<d ujel) 1-2 nagyságrenddel kisebb lesz a THD, mint egy ekvivalens triódás, még inkább pentódás kapcsolással. Áramkörszimulátorral játszva is meg lehet nézegetni, ha valakit érdekel...

Az más kérdés, hogy a torzítás jellege is tök más lesz, a karakterisztika nemlineáris részét leíró függvény miatt. Így a hangja sem feltétlenül fog hasonlítani a triódáéra. Bár én már találkoztam pár olyan csővel, ami földelt katódos kapcsolásban sokkal ótvarabb hangot adott egy azzal ekvivalens földelt emitteres tranyóhoz képest, és rendesen tranzisztorhangja is volt, meg minden...

Akárhogy nézem a kimenet felől, a tranzisztor egy pentóda áramgenerátoros jellegéhez hasonlít... Méginkább, ha tovább növelem a fokozat kimenőellenállását a meredekségcsökkentő emitterellenállat alkalmazásával, ami ugyan a torzítást is jelentősen csökkenti... De a "hangot" nem biztos, hogy javítja... Ezt sokszor csöveknél is tapasztaltam...

Mindenesetre, köszönöm a választ, további sok sikert!
Üdvözlettel:6c4c

Elterjedt tévhit, hogy a cső lineárisabb lenne. A transzfer karakterisztikája igen, az lineárisabb. Nade, jóval alacsonyabb a meredeksége, mert a karakterisztika helyettesítő kapcsolásában a nem lineáris taggal sorba kapcsolódik egy jó nagy R érték is. (Gyárilag benne van.) A tranzisztornál ez az R nagyon alacsony. Azonos meredekségre kiegészítve egy külső ellenállással, már a tranzisztor lesz a lineárisabb eszköz. Úgy fer dolog az összehasonlítás...

Így van, azért is írtam oda a pentódát, hogy azzal könnyebben össze lehet vetni a kimeneti karakterisztikák hasonlósága miatt. Igazábol a pentódát, meg a feteket lehet nagyon hasonlónak tekinteni...

A tranzisztorosok kisebb torzításáért viszont a magas meredekség és az ehhez képest relatíve kicsi nemlineáris összetevő a felelős...

De ha ennyire "lebutítom" a tranzisztort, akkor a többi előnyével mi lesz??? Még mindig több "mumussal" kell szembenézni: a nagy belsőellenállás és a háttérben megbúvó hőtorzítás... Hogy ne említsük a vezérléssel dinamkusan változó kapacitásokat

Csak megemlítem, hogy a triódák belső ellenállása egy s...r negatívum. Egy létező rossz dolog az elektronikában. Az ideális erősítő elem végtelen nagy belső ellenállással rendelkezik. Persze a csöves technika gyakran kihasználta ezt a negatívumot és olyan kapcsolásokat találtak ki, ahol a előnnyé tudták kovácsolni a triódák belső ellenállását.

Egy végtelen belső ellenállású erősítő elemet meg tetszőleges belső ellenállásúvá lehet alakítani. Fordítva macerásabb egy kicsit...

A hőtorzítást túlkomplikáljátok. Az egy hülye rémmese. Létezik, de abszolút nincs akkora jelentőssége, mint ahogy Sípos rémisztgetni próbált vele...

A vezérléssel dinamikusan változó kapacitásoknak már sokkal több gyakorlati jelentőssége van.

Miért, egy feszültséggenerátorral sokmindent (szerintem) könnyebb csinálni... Például kábelt, vagy hangsugárzót meghajtani... Az áramgenerátornál jobban érvényesülhet a terhelés impedanciájának esetleges frekvenciafüggősége... Na mind1, nem értek én ezekhez a dolgokhoz

Még annyi, ha "tetszőleges" kimenőellenállásra agyonterhelem az áramgenerátort, elvész az erősítésem nem???

A triódát is felfoghatod úgy, hogy áramgenerátoros a kimenete (anódja) csak van benne egy belső visszacsatolás és attól kap rezisztív jelleget...

Az áramgenerátoros erősítő eszköznél meg van választási lehetőség, ezáltal sokkal többféleképpen fel lehet használni...

Nem csak terheléssel lehet csökkenteni a kimeneti ellenállást, hanem negatív visszacsatolással is...

Akkor jó. Köszönöm a választ, további sok sikert!

Egyébkén csak említeném, hogy van a D-osztály, az egy harmadik világ. Ott semmiféle torzítás nincs elméletben (gyakorlatban azért más a helyzet). Ott semmiféle transzfer karakterisztikák nincsenek, elvileg egy teljesen lineáris modulációt használnak jelátvitelre (feszültség erősítésre). Aztán azoknak sincs csöves hangja....

Mondjuk a hangminőség ott is az egészen gyengétől a csúcs highend minőségig terjed.