audiodiyers.hu

Azért az a 7000H nem gyenge, irdatlan nagy menetszám kell hozzá.
Ahogy látom a kínálatot az átlag 500-900H közt mozog.

_________________
72 audio

Nem csak a kínálatot kell nézni, hanem a recenziókat is.

A Silk paramétereiben egyedülálló, rosszat eddig még nem olvastam róla.
http://www.sacthailand.com/Transformer_GridChoke.html

http://www.ebay.com/itm/Silk-Supermallo ... xyTjNSlAFH

Az ára csak első olvasatra magas, amikor esetleg utána nézel, hogy ilyen jellegű vasra ilyen paraméterekkel ki tud hasonlót tekerni, nem hisze, hogy alacsonyabb árat találsz majd.

A kínai 640H-s tekercsek induktivitásban -szűken- akár elegek is lehetnének, de mivel nagy a kapacitásuk, szinte használhatatlanok erre a célra. Aki megvette, csak szívott vele.

Ha gondolod, odaadom a -Dyscus féle- 640H-s tekercseimet, de azoknak is nagy a kapacitása, ezért grid choke-nak nem igen alkalmasak.

10Hz alatt kell csillapítani a pár dB-s púpot.

Miért is? Világosítsd már fel ezt a buta népet.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Kicsit gondolkodnál, talán akkor nem éleznéd ki annyira a helyzetet. Azon lovagolsz, hogy a jel százezred része folyik a rácslevezető ellenálláson. Kb erről beszélsz itten. Persze tudom, az SE világában ez máshogy van. Szerínted.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

"Merengj el egy kicsit az előző fokozat kimenő impedanciája, a grid leak ellenállás értéke, a grid stopper ellenállás értéke, a cső Miller kapacitása és a jel frekvenciája gubancon."
El merengtem Bélám, de a gyakorlatban, nem pedig szellemi önkielégítésben. Pont ilyen problémával találkoztam a mi nap pl. a javított 211-es erősítőben. Azt hiszitek, hogy az LTspice mindent helyettesít. Nevetséges. Aztán meg tévútra viszitek DHT-t. Összekavarjátok mint mosógép a Tomi Supert.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Kísérletezz csak, abból tanulsz.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Igen, a 7000H-s tekrenc 20 Hz-n 879700 Ohmos impedanciát mutat, 20 000 Hz-n meg 879 700 000 Ohmot. Miért is jó ez a gyártó álltal ajánlott 100k-hoz képest? És a subok miért is kétszer olyan gyorsan csökkennek? Melyik az a cső amelyik audio cső és csak 50-100k rácslevezetőt kér? Ez engem érdekelne nagyon, ugyanis olyan erősítőt akarok készíteni, amelyiknek kellően alacsony a bemeneti impedanciája. Szegény DHT.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Igen, mint annak idején neked az előfokban. Hogy is volt az a tízegynéhány dB-s mélyemelés amit a mérő rendszer mutatott? Vagy az nem az erősítő elején lévő Sowter trafó csinálta? No mindegy, de nagyon szexi erősítő lehet az, amelyik úgy van tervezve, hogy a rácsra tesznek egy több száz, (ezres?) H-is tekercset, aztán meg kompelzálják, hogy egyenes legyen az átvitele. KD jól mondja: Ti torzítógépet akartok csinálni, de ez még nem is lenne baj, de még szegény DHT-t is hasba akasszátok.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

nekem úgy tűnik, ezen az akasztón te akadtál fel legjobban

Hogyne! Zsolti jó barátom. Viszont nem szakmája az elektronika. Tehát segítem. Persze erre azt modja majd, hogy akinek ilyen barátja van, annak minek ellenség.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Ezért

Ebben az a legjobb, hogy ő is 6550-eket használ az ARC másolatban...

Sajti

Ráadásul nagyon egyszerű magyarázata is van. Véletlenül a 6550-et tettem fel. Bocs, nem figyeltem

Nem emlékezhetek minden csőadatra. Viszont más sem. De van olyan akinek van ideje előkeresni az adatokat, hogy legyen alapja arra, hogy a másikat alázhassa. Majd egy hét múlva megismétli.
Kb ennyi a dolog. Feldobtam a magaslabdát, s igen jó képességű Perfect fórumtárs leütötte. Elnézést kérek azoktól, akit esetleg megtévesztettem. Nem akarattal volt.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nem csak a 6550-re vonatkozik, gyakorlatilag minden végcsőre. Pláne fix előfeszítésnél! (ARC)
Nem alázás. Fizika. Építs! sok csövest, és nem kell ellenséget keresni.

Mondtam már, hogy vegyész vagyok?
- a gyártó nem ajánlja a 100k rácslevezetőt, hanem ENGEDÉLYEZi, az ettől nem nagyobbat - hogy a cső működése stabil maradjon. Szét kell választani az egyenfeszültségű és a váltófeszültségű impedanciát, a csőgyártó által engedélyezett impadancia ugyanis tudtommal az egyenfeszültségű részre igaz, nem a váltóra. A rácsfoJtó pedig ugye ebben kiváló. Iszonyú váltófeszültségű impedancia és ahhoz képest picike egyenáramú. Csőgyártó örül - mi is örülünk. Kisebb rácslevezető bármikor örömmel alkalmazható!
- melyik cső kíván ilyen kicsi rácslevezetőt - pl az én EML1605-eim, de majdnem bármelyik cső, ha fix bias-os. Ennek viszont igazán nincs jelentősége, mármint a fix bias-osnak, mert ott úgyis általában valamilyen kis impedanciás meghajtás van, a csatoló kondi nem direkt köt be ide. Az önbeálló bias-nál érdekes a kérdés, ott 100-250k az elvárt rácslevezető, pl 300B, 2A3, hasonlóak.
- subok kétszer olyan gyorsan csökkennek - hát egyszer van egy soros kondi, ami egyszeresen kevésbé szereti átengedni a ritka frekiket, meg van egy párhuzamos induktivitás, ami meg egyszeresen söntöli a ritka frekiket. Ebből nekem kétszeresen vágott sub tartomány jön ki.
- DHT meg nem szegény, hanem össze fogja tudni rakni a dolog előnyeit, hátrányait ezekből az itt többek által kinyomott kommentekből

btw: még a Domsch könyv is említi, hogy az IT trafók átviteli gyengeségeit néha egy jól elhelyezett rezonancia csúccsal egyenlítik ki - ez egy bevált szokás! - szóval, ha 10Hz-en van egy púp, akkor méretezéssel ez felhasználható a simításhoz. Hogy ez mit csinál a fázismenettel, az jó kérdés, meg a kolorációkkal?!

És még egy: 7000Hy-hez 2-300000-es mű-jű vas kell és nem lesz túl nagy a menetszám igény. Egyszer kértem árajánlatot ilyen vasra, - máramennyire az még vas - 2M HUF/kg-ot kaptam, igaz lézervágott lett volna .....

Túlpörgitek ezt a témát.

Zsolti feltett egy elméleti kérdést: grid leak ellenállás helyett grid choke használata.
Tudtommal jelenleg nincs olyan kapcsolása, ahol grid choke-ot lehetne alkalmazni (jelenleg nekem sincs, mert ahhoz RC csatolt SE power fokozat kellene, de rég nem használok ilyet), ezért az egész jelenleg csak elmélet.
Kapott rá válaszokat, az, hogy ezek mennyire használhatók, mindenkinek magának kell eldöntenie.

Az, hogy én kísérleteztem grid choke-al (kevés pozitív tapasztalattal, mivel az a fojtó nem erre lett optimalizálva) sokat nem jelent, de a nemzetközi DIY táborban a JÓ grid choke megfelelő alkalmazása egyöntetű javulást idézett elő a hangban.

Szerintem sekm kell egymás torkának esni . Ahova gondoltam a rácslevezetőt az vagy az előfok vagy az amp bemeneti cső rácsa, van itthon pár permaloly magom irdatlan nagy menettel meg induktivitással.
De ami jobban izgat jelenleg az az anód folytó amit biztos hogy letesztelek, pár forrasztás az egész és ha már ingyen van miért is ne, max ha nem tetszik elsőre akkor mindent visszaforrasztok az eredeti helyére. EL6 g2 rács 9mA amit felé tudok biggyeszteni egy 30H tekrenc viszonylag kicsi önkapacitással.

_________________
72 audio

Bocs.

Nekem a DAC-omban Anódfojtó van a párhuzamba kötött 5687-seken. Ha emléxel a hangjára...

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Magyarázza el nekem tapasztalt valaki, mi az előnye annak a megoldásnak, ahol van anódfojtó, csatoló kondi, majd grid fojtó egy normális IT-vel szemben, mert láttam már több ilyen ilyen kapcsolást, hallani még nem hallottam.

A fojtó olcsóbb mint az IT trafó.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

miért lenne olcsóbb két fojtó, teljesen eltérő struktúrával, hozzá illő minőségi csatoló, mindhárom másképpen szól bele a hangba?

Mivel van fojtó így ingyen van tapasztalatszerzés. Meg most amiről szó van aza munkaellenálás kiváltása.

_________________
72 audio

Bocsánat, én nem vagyok az az agyontapasztalt, de:
- nincs normális IT a piacon! Normálisnak én azt nevezném, hogy 20-20k 0dB-en! A kimenőtrafó majd megoldja a sávszűkítést, ahhoz az IT ne tegyen már hozzá semmit.
- az anódfojtó+csatoló kondi+rácsfojtó együtt tuti rosszabb, mint egy igazán jó IT lenne, de így külön-külön lehet az egyes komponensekre koncentrálni, nem egy alkatrésznél kell mindent megoldani.
- baromi jól lehet hangolgatni a kütyüt vassal dróttal, kondival.

Sose felejtsd el ezt a gondolatsort:
- igyál fiam, a bor jó!
- a bor jó, de ez a bor nem jó!

Ha szerinted nem lehet elfogadható IT trafót csinálni, akkor azt mivel magyarázod hogy MC step-up trafót tudnak jót tekerni, általábann jobbat mint ha azt elektronikával oldják meg? Tegyük hozzá, legkisebb problémát a step-down, vagyis kimenő trafó okozza, a step-up pedig a legkényesebb. Az IT, általában 1:1 közeli, a kettő között van technológiai nehézségek szerint.

Mekkora áram folyik át azon trafón?
Ja, hogy semekkora Se DC, se meghatározó AC, csak impedanciaillesztés van,ezért aztán teljesítmény se kell, tehát akkor egy igen komoly problémaforrás kilőve (lsd. hiszterézisgörbén való kóválygás).

Ahhoz, hogy az IT-vel meg is tudj valamit hajtani, meg kell fizetni az árát, jó pár mA-ben. Viszont a primer-szekunder kapacitás nem életbevágó, hogy alacsony legyen, ezért aztán lehet szakmányban bifilárisan tekerni. Az más kérdés, hogy az esetek nagyobb részében jó nagy impedancia hajt és fogad, emiatt nem annyira egyszerű a dolog.

A JÓ IT-ket ugyanúgy aranyárban mérik, mint a jó OPT-ket....csak éppen ritkábbak.

MC trafót könnyebb tekerni mint egy kimenőt, mivel egyszerűbb a felépítése. A használt "vas" az én esetemben Vacoperm100, ami ha jólemléxem 95% feletti Ni tartalommal bír, meg van benne még Bór,meg talán Cu is. A primer ezért nagyon kevés menetszámú, az is viszonylag vastag drótból. Mondjuk 40 menet 0.2-es drótból. Viszont a szekunder az 0.08mm. Nos abból tekerni nem mindennapi szórakozás. 1 trafó 1 nap. Azért lehet permalloyt használni, mert nagyon pici az áram. áram. Mivel impedancia illesztés van, ezért van teljesítmény illesztés is, mint minden trafónál.De ez uWatt tartományban. Valaki kiszámolhatná. Olyan pici, hogy a "vas keresztmetszet kiszámolást nem is kell elvégezni a méretezésnél, mert fél Wattot bármelyik szabványos mag elvisel.
1:1 áttételű IT esetén a primérnek nagy menetszámúnak kell lenni, mivel az áram miatt nem lehet permalloyt használni, vagy legalább is nemcélszerű. Ráadásul SE rendszerű is az esetek nagyrészében, azaz légréses. A nagy primérhez nagy szekunder tartozik az 1:1 áttétel miatt. Ezek miatt nagyok a szórások, és már el is vesztettük a 15 k feletti hangokat. Hogy ez ne álljon elő, nagyon jó vasat kell használni bonyolult tekercs elrendezéssel, de még ekkor is nagy kompromisszumot kell kötni. Ráadásul a szokásos csövek 10k körüli Ra értékkel rendelkeznek,ami megint a menetszám növelését igényli. Szóval nem eccerű az IT. Nekem a legjobbat akkor sikerült tekernem, mikor még csacska fiatal koromban 211 SE erősítőben a 211-et 300B-vel hajtottam 5k-ás IT-vel. A kapott hang az igen rossz volt, mivel a két egymás után épített SE megtette a maga hatását. PP IT-t sokkal kissebb kompromisszummal lehet tekerni. A bifilláris tekercselésről beszélni nagy divat, de IT esetében ahol az Ua átmegy rajta, ott baj lehet belőle. Mindenféleképpen ZZ drót ajánlott, és kifinomult huzal adagolási, feszítési technológia. Én csak szimmetrikus kimenetű DAC esetében, illetve szimmetrizáló trafó készítésekor (tehát kis feszelyek esetén) tekerek bifillárisan, de ezeket a trafókat nem szabad az anódba tenni. Fel is hívom rá a figyelmet.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Te nem is vasat használsz a trafóhoz, hanem nikkelt? Az mióta vas?
A 95% nikkel tartalmú vas az nem vas. Az vas tartalmú nikkel.

Kérdés, hogy egyáltalán tartalmaz vasat? (Nyomokban földimogyorót is tartalmazhat, mint a teco-s dinnye. )

Lehet, hogy az a maradék 5% is szilícium, meg szén...

A kereskedelmi forgalomba szánt IT-k általában többfajta csőre és többféle áramra vannak tervezve és nem cél a teljes audio sáv gyengítetlen átvitele. (Jac, az EML disztribútora jól lebaßott, hogy miért akarok én 20Hz-es átvitelt, mikor a rácslevezető ellenállás értékével zaklattam) Ezt még a legdrágább kapható IT-k se tudják. Én nem azt mondom, hogy lehetetlen jó IT-t csinálni, csak azt, hogy egyfajta csőre egy feladatra kellene kifinomítani, ami horror munkamennyiség lenne ennek megfelelő költségvonzattal. És a végeredményt még csak ki se vihetné az ember a piacra, mert egy nagyon szűk sávba lenne tervezve. Én ezt a trafófajtát tartom a legnehezebben kivitelezhetőnek, főleg ha légréses kivitelben kell elkészíteni.

Arra kíváncsi lennék, hogy a tekercs ugye ellentétes irányban tol fázist, mint a kondi, egy nem túl jó átvitelű IT vajon helyreteheti-e egy nem túl jó átvitelű - jó, ne kerülgessük, ha a két töréspont mondjuk ugyanott van - kondis csatolás fázisvitelét? Úgy értem, hogy az erősítő láncban vannak kondis meg tekercses csatolók, akkor kompenzálnak-e?

Ezért tettem idézőjelet a vas szóhoz. Bór vanmégbenne, meg réz, meg nemtom még mi, de Ferrum,azaz elemi vas az nincs benne. Telítésbe is szalad könnyen.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nem valószínű...

Egy ilyen elrontott tekercs az elosztott paraméterű hálózat. A hibáit nem fogod tudni rendbe rakni két kondival. Csak egy pontosan ugyanolyan elcseszett átviteli függvénnyel rendelkező másik ilyennel tudnád korrekt módon kompenzálni. De az gyakorlatban baromi nehezen kivitelezhető. Meg esélyes hogy a pozitív hangi hatását is erősen "kikompenzálnád" így...

"Úgy értem, hogy az erősítő láncban vannak kondis meg tekercses csatolók, akkor kompenzálnak-e?"
Talán ez miatt szól jó a DAC-om? A nagyértékű tekercsem tolja a fázist, a VitaminQ meg késlelteti.
A tekercs egyébként M42-es Vacoperm100-as magon van. Itt írom le, hogy van egypár )ha jól emléxem M5valahányas,delehet nagyobb permalloy magom. Majd előkeresem,mert arra sememléxem,légréses-e. Arra már lehetne tekerinteni brutál tekercset, csak hát a vas az nagyon drága.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nem, dehogy kompenzálnak...

A maradék nagy többsége vas, ezen kívül meg kicsi réz, bór, molibdén, szilicium ízlés szerint. De tudtommal 80-85: 15-20 az arány. Nekem legjobban az 1200°C-on hidrogénben végzett hőkezelés tetszik, amitől elnyeri a mag a végleges permeabilitását. És ha jól meghajtogatod beszerelés közben, akkor meg elvész az a hiper/szuper permeabilitás!

Anno amikor még line IT-vel kísérleteztem - mármint én tekertem! - akkor M55 magot használtam duplán. Az elkészült tekercset aztán kitöltöttem permalloy C (ez a 80% nikkeles), permalloy B(45-50% Ni) és közönséges GOS vassal. (VAC N2-110 és Eilor 0,05mm-es szalagú vassal) Elég durván másképp szóltak. A magasabb nikkel tartalom mindig kiélezte a hangot, sőt szkópon a négyszögjel felfutó élén a túllövés is egyre nagyobb lett. A normál vasak nem lőttek túl, jobb volt a mélyük, mert lehetett állítani - optimalizálni a légrést, de sokkal szerényebb volt a megszólalásuk, mert sokkal kevesebb zenész játszott az ő zenekarukban. Máshonnan nézve, a nikkeles vasak hangja nyüzsgött az élettől, igen dúsak voltak harmónikusokban. De fárasztó is volt. Az Eilor a véknyabb lemeze miatt kicsit jobb volt hangszínekben, de gyengébb mélyekben. Elég messze álltak azok a trafócskák egy kiegyenlített alkatrésztől, fel is hagytam velük.

Jajj, ne csináld már te is. Két egymás után kötött felül áteresztő szűrőtag nem fogja egymást kompenzálni... Hanem pont fordítva...

Amerre az egyik tolja a fázist, pont arra késlelteti a másik. Így tolás lesz csak abból.

Volt két 70mm-es M102 MUMETAL vasam, ami mára mást boldogít, beépített 0,5 mm-es légréssel. M74 pB (ez sárga), M65 pC, M55 pC magom nekem is van, de sajnos csak a kék magyar kivitelben (légréssel) , amik 20 000-esek és sokmindent merek róluk mondani, de azt nem, hogy túl jól szólnának. A pB nem rossz egyébként, de nem sokban különbözik egy jobb GOS vastól. Lapos hangú rendszert lehet esetleg velük turbózni.

A hulladéktelepen nikkelként többet kapsz értük, mint trafómagként.

A trafó vasak nemi életét nem tudnátok inkább a megfelelő, trafós témában kitárgyalni? (ha már van itt olyan téma) Itt egy kicsit nagyon off az MC trafó vasának összetétele...

Teljesítmény áttét, meg primer áram? A kimenő trafó a végcsövek után nem éppen ezt csinálja? Lényegesen nagyobb vasra tekerve? ami ugye növeli a szórásokat is? akár SE vagy PP trafóról beszélünk? A kimenő trafó (step-down) szekunder menete jóval kevesebb ezért a szórt kapacitás azon az oldalon kevesebbet játszik, mint ha adott primer induktivitású, kisebb térfogatú 1:1 IT trafónál, nem de?

Az IT trafó elsősorban teljesítmény, másod sorban impedancia illesztést végez, (RC-vel nem lehet impedanciát illeszteni). Ha egy Ra:30kohmos kis cső anódjára számoljuk a primer induktivitást, akkor az azt is jelenti 1-2mA-nél nem több áramot (és persze teljesítményt) amit át akarunk küldeni a trafón, tehát a sok menet az mehet vékony, vagy még vékonyabb huzallal, ezzel a trafó mérete kicsi maradhat. Hogy is volt, az MC traficseknél kicsi az áram, de 30ohm:47kohm között mekkora áttétel és milyen menetszámok jönnek ki? tehát ott a menetszámmal nem lehet spórolni. Az viszont igaz, azonos tekercstérfogatban a nagyobb menetszám az mindig nagyobb szórt kapacitást ad, ergo előnyös a kisebb menetszám, kisebb Lprimer, ami az alacsony, max 1kohmos Ra-jú csővel optimálisabb. Az izmosabb meghajtócső jobb stabilabb meghajtást ad, annak árán persze, hogy azoknak kisebb az erősítése. De azt már megtanultuk, egy ECC83-al nem lehet 211-es csövet meghajtani, akármilyen illesztéssel sem.

Summa summárum, egy relatíve nagy kimenőcső elé érdemes egy erősebb meghajtócsövet pakolni, a kettő közé jó választás az IT, persze szigorúbb illesztés szükséges mint egy RC csatolásnál, ahol az R az többnyire a rácslevezető, nagy kimenőcsöveknél annak 50kohm vagy alatt kell lenni --> ezért a C-nek nagy érték kell, persze csak akkor ha akarunk 20Hz-et is -1dB-vel, a nagy kondi meg egyéb bajokat okoz.
Az IT kedvező tulajdonsága, egymagában ad anódfojtót, grid fojtót, az L anód terhelés miatt a tápfeszünk is lehet kb 40%-al alacsonyabb mint ellenállás anódterheléssel. Az alacsonyabb tápfesz mellett a veszteség is kisebb, triódás (régen telepes-triódás időben ez még inkább szempont volt) környezetben. A tápfesz és veszteség ma már kevésbé fontos szempont.

Az IT-vel megvalósítható fázishasítás egyszerűsége már csak hab a tortán, persze csak ha PP a másik oldal. Az IT-vel még a gdidstopper is elhagyható, RC-vel ez nem mindig igaz.

Szerintem nincs igazad, mert az IT elsősorban feszültség áttételezést csinál, mert jó esetben a szekunder oldalon nem folyik áram!

Abban igazad van, hogy egy jó IT sokkal jobb lehet, mint akár az anódfojtó, kondival, rácslevezető akármivel, de én még nem láttam olyat, amit megvennék. Vagy a paraméterei csapnivalóak, vagy horrorisztikus ára van.

Hol lehet ilyen spéci trafóvasakat kapni amúgy ? (kimenőhöz, IT-hez)

Pl. Vacuumschmelze Németország. 1kg 2éve 2100 jó Euro volt, és 4 kg-nál kevesebbet nem lehet vásárolni.
Egyébként meg szerezni lehet, vagy megtekerve. Tudod kinél. Keress PÜ-ben.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Attól függ hogy milyet szeretnél, nano vagy amorf vagy magas nikkel tartalmú. Milyen csőhöz, mekkora teljesítményhez? Stb...

_________________
72 audio

Kösz, ennyi infó elég is volt.
(Projekt jegelve amíg nem nyerek a lottón.)

Ugyan már a kimenőhöz vegyél AMCC vasat.

_________________
72 audio

Nem t'om, de valahogy a hiperszilekkel olyan bizalmatlan vagyok ha kimenőről van szó.

Mondtam, hogy küldj PÜ-t.
De most elutazok 4 napra, nem lessz netem.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Ezt én nem nagyon értem, hiszen vágott magoknál (Eilor, VAC N2), miért ne lehetne légrést "optimalizálni"? Ha megteszed, ugyanazzal a tekerccsel biztos nem lesz nagyobb a túllövés (egyforma induktivitásnál a szólt L is ugyanakkora). És igen, a hangszín remekül állítható a légréssel:) Más kérdés, h a magas Ni-tartalmú vasak telítési indukciója lényegesen kisebb, ezért talán mégse lesz jó oda a Trafopermhez X milliamperre számolt SE IT tekercs - márpedig így az optimalizálásnak és a korrekt A-B tesztnek egyaránt lőttek... BÚÉK