audiodiyers.hu

Én 102-es "M" vasnak nézem, vastagított pakettal. tán 75 mm vastag

BEAG M102 vas, 6000/8 Ohm illesztésre...

Szia CHZ!

(akkor jól saccoltam a méretet? Milyen vastag a pakett?)

Akkor szép nagy áttétele vagyon. Milyen a frekimenete?
Hogy szólnak a mélyei?

üdv:vik

Szia!
Vas BEAG kimenő volt, pontosan nem tudom melyik típusból kitermelve.
20Hz-40KHz mértem, visszacsatolás nélkül, (20W), nem PC-vel.
Mélye számomra kiváló, félvezetőshöz viszonyítva is..

Szia!

Bocsi a kukacoskodásért. De 20Hz-40kHz a 3 dB-es pontok?

üdv:vik

Jobb.., 3dB szintesés már szkóppal is jól értékelhető, csak a szkóp segítségével elemeztem, ezért nem adtam meg ezt a paramétert.

Ezért kérdeztem a mélyátvitelt. Kíváncsi volnék, hogy meddig tud lemenni a rendszer. A vaskeresztmetszet nagyon nagy és gondolom az indukció is rendben.

üdv:vik

Ha megnézed a 20Hz négyszöges mérését, lehet következtetni belőle.
Primer induktivitását mértem, ha jól emlékszem 40Hy közeli volt.
Ha visszakeresel, hangsugárzóval terhelt mérést is készítettem.

Szia!

Köszönöm.

Így már többet tudok.

üdv:vik

Felül még a trafókat takarni szeretném.
Megoldására javaslatokat, ötleteket szívesen vennék..

Ugyanolyan sötét, vagy sötétített fából mint a készülék oldala csináltass egy-egy kupakot a trafókra.
db

A képről nem látom de a vasak azok csak festve vannak , vagy valami burkolást is kaptak ?

Ez lenne a második lehetőség, már próbáltam, csak nehézkes a legyártása, CNC kell hozzá.

Aláglettelve és festve van, ezért sima a felülete. Fém "sapkát" kell csak rácsavarozni, ha lesz.., színre festve, olyan lenne, mint ha dobozt kapott volna.

Amennyiben végképp nem tudsz megoldást találni esetleg egyedi kézzel faragott trafó burkolatot tudok fabrikálni , egy pár darab már készült nálam :
https://picasaweb.google.com/benusapc/F ... 2058334210
https://picasaweb.google.com/benusapc/F ... 7007778450
Némi glettelés festés után ezek is lehetnek szépek és gyárinak kinéző -ek !

Laci!
Ez jobb mint tökéletes. Valóban kézzel faragtad?

Lehetne 1-1,5mm vastag, 2 oldalas üvegszálas panelból kivágni a megfelelő darabokat.
Belűről megforrasztani, és utána az éleket lecsiszolni, glettelni, festeni.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

appme,
Mikor lesz már kész az első csövesed?

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

OFF
Ez már elkeserítő, meg nem is.
A Jóisten megsegített, olyan csövekkel, amiről csak ábrándoztam, másrészt azt mondta az Öreg:
- Fijam, úgy jártál, most, mint az a bizonyos hölygyemény a jámborsággal.
Mikor pont jó útra akart térni, mindig jött egy új kuncsaft.

Eddig munkám se volt, most meg olyan határidőkkel van jópár, hogy azt se tudom, hol áll a fejem...

Rendszeresen ezt csinálja, nem bírok szabadulni.

Egyébként úgy néz ki, egy negyed m3 PL36 marad a nyakamon, hogy majd azokkal is kezdek valami tizenwattost.
Ezzel kapcsolatban láttam egy sémát, ahol óva intettek, hogy a csőfűtésnél, miközbe egyik csőről a másikra csaponganak a drótok, ne cseréljük fel az ágakat.
Ezt se tudtam...

Szerintem fontosabb, hogy az utolsó lehetséges milliméterig össze legyen csavarva a fűtés vezeték.
Szerintem a végcsöveknél kevésbé számít az AC/DC fűtés, a meghajtóknál viszont mindenképp jobb megoldás a DC stabil fűtés, ami -nem mellesleg a csövek élettartamát is jócskán megnöveli. Nem a névleges feszültségre kell stabilizálni, hanem 5%-kal kisebbre.

Zoltánnak van igaza, itt a bifiláris elrendezés (jobb oldali kép) fontosabb, mint az "ágak felcserélése". Ugyanis az lényegtelen AC fűtésnél. A képen látható nagy hurok (bal oldali kép) tipikusan az 50Hz-es brumm forrása....

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Előszörre én is értetlenül néztem, mint most is, és arra gondoltam, pontosan az van, ha széthúzzuk az összesodrott vezetéket, azzal meg is szűnik az összetekerés jótékony hatása.
A felcserélésnek se látam ésszerű okát, mármint, hogy ne, de a csöveseknél annyi ilyen józanul nehezen felfogható dolog - pl. villásdugó tekergetése a fali aljzatba, hogy úgy gondoltam, miért ne, nekem nem kerül az semmibe, ha a rajz szerint csinálnám.

Szépjóeste!

Kérdésem a következő:
Adott egy első PPP csöves kezdőknek.
A kimenőjéről olvasom, hogy fele, meg negyede a primer menetszám, már ez se teljesen világos, majd elolvasom mégegynéhányszor.
Azon mégjobban studérozok, ha ennek a megoldásnak sokkal jobb a hatásfoka, az miként testesül meg vastömeg-keresztmetszet csökkenésben?
Egy ordinary PP-éhez képest...
Köszönettel várok felvilágosítás(oka)t.

Negyede a menetszám. Nem tudom miért lenne jobb a hatásfoka. Ráadásul A osztályban megy. Meg dupla trafó. Meg egyebek.

Mit számít a dupla trafó, nézd meg egy DAC-al mit követnek el a kollégák 1m2-en van 8ezer trafó és 5 szívlapátnyi alkatrész. Külön fészer kell neki, annyi helyet foglal.
Ui: Amúgy egyébként is tetszenek a monoblokkolt erősítők. Magamnak úgy készülnek majdan.
PPP
Minden minőségi mutatója sokkal jobb a PP-nél, maga a kimenő meg lehet fapadosabb.
Hogy gyáraknak, cégeknek nem éri meg, azt elhiszem.
Nekem két hálótrafós HK-m van, az se nem terjedt el, pedig minden bizonnyal jobb az a monoblokkos kivitel.
Csak a haszon, az a fránya, az nem annyi azzal.

Ja. És nem mindegy milyen 2 db hálózati PPP-nél. Feszültség utánhúzás, pozitív vsszacsatolás, egyéb nyalánkságok. Igazán nem lebeszélni akarlak . Amúgy a Vajda könyvben meg régebbi irodalmakban részletesen boncolgatva van a PPP elv. A fapadosabb trafó meg felejtős, pár lusta és hülye anno 50 éve leírta, és azóta mindenki azt hiszi, ez a tuti. Pl a fentebb említett könyvben a PPP-hez is vagy 10!! osztású trafót terveztek, ha jól emlékszem. Mivel ott a tervező a minőségre ment. Az már csak hab a tortán, hogy a PPP ilesztő impedanciája a triódák nagyságrendjében van. Akkor mi az előny? A mérések?

Az eddigi olvasmányaim során azt következtettem, hogy hálótrafónak ugyanolyan jó minőségű vas kell, mint kimenőnek, tehát ez nem probléma.
A különleges vasakat szintén kiejtettem, olyan ez, mint amikor ajánlatokat gyűjtenek egy bizonyos munkára: A legdrágább és a legolcsóbb ajánlatok az elején kiszórva... Toroidokat sem fogok használni, hasonló megfontolásból.
A saját célra szánt és jó minőségűnek remélt erősítőkben a közönséges hálótrafók egyáltalán nem is szerepelnek.
A többre osztása a kimenőnek - PPP - mint 1:2 és hasonló, számomra is evidenciának tűnik, azonban kényelmesen kezelhető menetszámok és drótvastagságok vannak, ami olyan kevés, hogy a 10-es osztásra esetleg nem is elég...

Mindenképpen köszönöm, hogy megosztottad a szempontjaidat, esetleg várok olyan véleményeket is, ami gyakorlati tapasztalatokat tükröz.
Ha van ilyen és veszi a fáradságot.

Találtam egy jó DIY újságot, aki érti a tájnyelvet, annak még jobb, de sok csöves kapcsolás és kép van benne:

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Még néhány:

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

2002

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Tiszteletem!
Új kérdésem van.

Igen alkalmatos kis doboz került a házhoz, amely látványos erősítő bele-ráépítése után kiáltoz.
Azonban vasbul van...
Eddigi tanulmányaim során azt olvastam, ne abból legyen a sasszi, hanem "alamónium", veresréz, avagy KOvalamennyi (korr) lemez, vagy ezek kombinációja.
Arra gondoltam, csinálok egy keretet a dobozra valamilyen nemes lécből, fából, amivel elemelem a vaslemeztől a nem annyira mágneses hordozó lapot, amin a csövek, trafók lesznek.
Mennyi távolság ajánlott, vagy ne küzdjek vele? (Úgyse lesz jó. )

Talán a téveszme onnan van, (mit kapok én ezért ) hogy a vas mágneses lehet, és a csőben az elektronyok megbolondulnak. Ha valaki megnéz egy csövet, akkor max 1mm az a rés, ahol ezek a fránya töltések rohangálnak. Nos ott nem nagyon tudnak a pályájukon elhajolni. A másik meg az, hogy a jó ki8s 50Hz-s brumm ami a földre, s ezzel a dobozra kerül, lemágnesezi a dobozt. A nagy gépek vasba vannak verve. A finnyás cégek a reklám miatt rezet használnak, vagy álumíniumot.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Viszont kintről sem engedi be a zavarokat. A vas elektromágneses, és elektrosztatikus árnyékoló hatású, a réz és az alu az elektromágneses külső zavarok ellen nem véd.
Alapesetben szerintem jó a vas doboz gyártásra, ha majd a kimenőd is nanokristályos lesz, akkor ismét felmerülhet a kérdés, mert akkor már 10x költégvetésből építesz erősítőt.

EL34, és GU50 nél van néhol 10mm is!

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Nagyon köszönöm a válaszokat!
Arra gondoltam a kimenők - bár nem fognak felfeküdni a sasszi lemezen - talán érzékenyek lehetnek arra, ha az alaplemez vas és némi aszimetrikus elhajlást okoz a mágnesterében, amit maga körül kelt...
Ámbár, akinek sikerül normál trafósiltet keríteni, jó eséllyel az is vasból készül.
Tehát a trafók és a mágnesezhető sasszi kihívásai érdekelnek.
Na, tuti, hogy szőrszálhasogatás - valamint hol vagyok még ettől - de szeretnék tudni bizonyos alapvetéseket, amit a gyakorlatból már ismertek.

Nekem is -húzott- vaslemez a 300B erősítő doboza.

A Hammond is az erősebb készülékdobozait vasból készíti: http://www.hammondmfg.com/dwg20.htm

Hátrányuk, hogy nehezen munkálhatók meg (jobban eszi a szerszámokat), viszont vékonyabb és olcsóbb, mint a hasonló teherbírású alumínium.

Remélem nem leszek nevetség "trágya" - kaptam a könyvelőmtől 2 régi pénztárgépet - hátha van valami kis motra neki, amivel eljátszik Józsi... - mondta. Mármint én.
Kibontottam a két mechanikus kindertojást és az alap vasdoboz az ami igen kellemes méretarányokkal bír.
Masszív hordozó, szép betétes előlapot lehet csinálni neki, illetve egyéb módon adjusztálni és nem tűnik guberált szenesdoboznak már most sem.
Majd farigcsálok kúpos tűlábakat, etc., jól fognak kinézni itt a vidéki, ingerszegény környezetben.
Tekintve, hogy majdnem akkora kihívás egy jó dobozt összeütni - nekem mindenképp - mint a belevalót megcsinálni, így félretettem valamelyik megvalósításomhoz őket.

"EL34, és GU50 nél van néhol 10mm "
A GU50-nél lehet, mert még a jó lélek nem vitt rá, hogy a kezembe fogjam.
Az EL34 lehet kissebb.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

"(jobban eszi a szerszámokat)"
A Tied lehet, én meg nem dugom bele.
A lágyvas könnyen munkálható. Ebből van a kutyaközönséges vaslemez. Az ALU megmunkálása már nehezebb, mivel kenődik. Pl ha valaki gyorsan reszel, az anyag megmelexik, a reszelő megcsúszik, mert az ALU olyan lessz, mintha reszelőzsírt használnánk. Az ALU-nak nincs tartása, puha a felülete, nehezen festhető. (Műszaki vizsgára készítettük fel a repülőnket vasárnap. A lepattogott festék helyét alig bírtuk kijavítani, mert mire megszáradt, megint lepotyogott. Pedig igazi MIG29 festéket használtunk.)
A réz pedig rémálom. Vastag lemez kell belőle, mert tartása annak sincs, és oxidálódik. Egy haverom polírozás után elvitte autófényezőhöz, aki hiper-szuper lakkal lefújta, aztán egy év múlva mégis ronda foltos lett. A fa meg tűzveszélyes. Meg egyébként is fadobozba erősítőt építenio olyan, mint repülőt ólomból.
A vaslemez semmit nem változtat a trafó erővonalain két okból:
1: Atrafó változtatja a vasat,
2: A tekercset a vas körbeöleli, ott meg az erővonalak védve vannak.
Persze vannak különleges konstrukciójú eleve nem szimmetrikus felépítésű kimenők, de azok annyira nem szabályos mágneses térrel rendelkeznek, hogy azoknak meg mindegy, van-e vasdarab a közelükben, mert eleve úgy néznek ki, hogy a macska megnyávogja őket. Ezek a trafók általában jóminőségű, és drága vasból készülnek... (lsd triodatali)
Viszont amiért érdemes vasat használni az az, hogy a dobozba sem be, sem ki nem közlekedik semmi féle zavar frekvencia, pl. a teló nyávogása. Ez főleg DAC esetében lehet zavaró, vagy RIAA korrektornál. A lényeg az, hogy ha a doboz több darabból áll, akkor az piszkosul legyen összecsavarozva. Az én ARC replikám pl. 50X50X4-es szögvasból hegesztett sasszira van szerelve, tehát nem is csavaroztam.
A csövek zavarásáról meg annyit, hogy azok akik ezt tragédiának fogják fel, pont azoknál látni azt, hogy a végcső ott van 5cm-re a trafóktól, azok mágneses terében. (Lsd a fényképet)
És valljuk be, hogy ez a felépítési mód elég szokványos.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Szvsz ez nem teljesen így van!
A vas ferromágneses tehát beengedi az erővonalakat magába és mágneses is lesz, az alu paramágneses, a réz diamágneses, tehát nem mágneseződnek fel (a paramágneses anyagok gyengén, de taszító módon), de a mágnesestér ellen dolgoznak, pl. a réz kizárja magából, ezért árnyékol úgymond kvázi.
Nem véletlen rádiókat szétszedsz a rezgőkör sokszor réz vagy alu árnyékolású dobozka. Vagy pl. trafók alu külső köpenyt kapnak.
Egyik erősítőmnél a toroid trafó közel került a az előfok csövekhez, így fémlemezt kellett raknom közéjül. Vast, rézt és alu-t is próbáltam semmi eltérés nem volt, mind jól leárnyékolta a mágneses teret, sőt még a fa és a kezem is, bár gyengébben:D

Gyakran kell nagyobb alu felületeket festenem.
A legtisztább homokfúvóval érdesíteni, úgy is jól tapad.
Nekem a régi maratófolyadék vált be - bár nemzetközi egyezmények tiltják a klórgázt, ami közben fejlődik. Hidrogénperoxid-sósav - benne a réz.
Szabadban, 20Cels körül és porálarc, de ha izzad az ember, akkor sósavcseppek gyöngyöznek a homlokán.
Ez megmarja, mattítja az alu felületet, arra aztán fog a festék.
20 év alatt sajnos nem akadtam olyan festékre, amit felszór/ken a pőre alura az ember és utána körömmel nem lepattintható...

Hopp itt a diamágnesesre gondoltam, helyesen "(a diamágneses anyagok gyengén, de taszító módon)".

Az ARC replikám eleje így készült. A jó anyukája fényesíti smírglivel. Maratás az ALU megtisztítója! Utána felírat, majd lakk. A legszebb felület, mert természetes. (Mellesleg a klór gáznál van hatásosabb is, amit nem tiltanak. A HCN, amit ugye már egy-két frekventált helyen kipróbáltak. A GÓBÉ-nk ról a spéci vadászrepülő festék is pattogzik. Tanulság: ALU-t eloxálni kell, na de hogy lehet forrasztani. Erre keresek választ. Jelenleg...

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

pl ezzel:
http://www.euroof.hu/termdetail.cfm?marka=PREFA&id=1680

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Alu forrasztás...A Reményhez.
Kb. 30 éve kaptam egy ismerősömtől egy körömlakkos üveg alján van 1 cm vastagságban barna rittyó, nem sokat fogyasztottam, de pl. a BEAG tölcsérsugárzók lengőtekercse két alu félív lemezcsíkhoz van forrasztva és a réz-alu forrasztás néha ledobta az ékszíjat.
Alapos előkészítő puculással meg tudtam forrasztani ezzel a kutyulmánnyal. Vagyis ez egy olyan tisztítószer, amitől forrasztódik ónnal az alu.
Tehát van ilyen valami, amivel lehet, de hol a boltja, nem tudom.

Én ezt találtam erre:
http://www.licit.hu/arveres_Alu-Sol_alu_forraszto_on_1mm_elado_licit_267892.html

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

A GU50 pentódának nem tudja valaki a mű.g1,g2 erősítését? Sehol nem találom .

_________________
72 audio

DHT!

A VADE-MECUM adata alapján, a GU50 u-e: 5.

No, fogtok ám mulatni oly annyira...
Kezdő csőtörőként még jó múltkorában vettem egy kis kéziműszeret.
Analóg, viszonylag kicsi, eléggé retro és némi cseppkő is gyűlt az alján.
Aztán mértem vele kíváncsiságiból feszültséget (6V ~) 50 Hz-n...aztán 500-on.
Nem fokozom, 800 kHz-ig a mutatója oda volt ragasztva a tükörskála ugyanazon pontjára.
Hogy legyen egy kis legyecske a levesben, nagyon kicsi belső ellenállással bír, így a csöves kapcsolásokban az árammérést osztom rá.
Ezért is vettem meg - olcsóért.
Na igen, ez a réges-régi csotrogány GANZ UNIVO névre hallgat...
Egy olyan régi teljesítmény hanngenerátort is vettem, hogy el sem merem mondani.
Ha megjön, megmutatom, majd azt hazudom, hogy találtam.

appme

Vasklorid marja az alut. (higitott) Csak szabadban szabad csinálni!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Relatív gyors a procedúra, löttyben felejtve annyi :)
Erősítő feliratát Letraszettel csináltam, körülötte a lemezbe pikk pakk árkot mart.Olyan a felírat, mint a dombormű.