audiodiyers.hu

EMAIL: forum@audiodiyers.hu
Pontos idő: 2018.01.20. 01:25

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 166 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4  Következő
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 16:26 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
Nem próbáltam.
A PowerDrive source követőjét próbálgattam néhány hónapon keresztül, egy rakás fetet vettem. Technikailag szuper volt minden, de nem tudtam megbarátkozni a hangjával. Egy dolog elmaradt, mégpedig a SIT, olyat nem tudtam akkor venni, ma lehet, hogy tudnék, de már nem izgat.

A DN2540 érdekelne, de legalább 10-15mA-en kéne mennie, az már nem kevés ekkora feszültségeknél. Én azért a Z206-os, 2W-os z-foilt igen nagyra tartom, olyan elektromos paraméterei vannak, amiket semmilyen félvezető nem produkál. Shinkoh tantálokat nálam anódban mindig felülmúlta, a 2w-osakat. A DN fetes CCS-t csak kis áramokra láttam eddig, nem probléma a 15mA?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 16:41 
Offline
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.26. 22:11
Hozzászólások: 1473
1W disszipációig elég a To9-es, a TO220 meg tud akár 15W-ot is (bordával)
Ennél is nagyon számít az ellenállás, a tantállal itt nem tetszett, A TO9-es RN55-el fenomén. Persze ez
az alkalmazott csőtől is függhet, ahhoz érdemes hangolni.
És semmi kaszkód CCS, csak1 fet, S-ből kicsatolva! Okozhat némi meglepetést :)

_________________
Elektronikán keresztül a hang is közel fénysebességgel terjed :D


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 17:14 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 15:22
Hozzászólások: 3191
akki írta:
És semmi kaszkód CCS, csak1 fet, S-ből kicsatolva! Okozhat némi meglepetést :)


Csak jelezném, hogy amint nem kétpólusként használod a 2540-et, rögtön felejtős az áramgenerátor elnevezés. Onnantól ez bizony egy source követő, rendes, aktív fokozat. Cső anódjába téve egyfajta hibrid SRPP-t kapsz.

Sajti


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 17:14 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
Ennyi?
Mekkora előfesz kell a fet-nek? 120-130V esne a feten és 15mA-nek kellene folynia.


Csatolmányok:
DSCN0064.JPG
DSCN0064.JPG [ 65.47 KiB | Megtekintve 6218 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 17:30 
Offline
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.26. 22:11
Hozzászólások: 1473
sajti írta:
akki írta:
És semmi kaszkód CCS, csak1 fet, S-ből kicsatolva! Okozhat némi meglepetést :)


Csak jelezném, hogy amint nem kétpólusként használod a 2540-et, rögtön felejtős az áramgenerátor elnevezés. Onnantól ez bizony egy source követő, rendes, aktív fokozat. Cső anódjába téve egyfajta hibrid SRPP-t kapsz.

Sajti


Valóban hibrid srpp.
Nem találom, hol írtam áramgenerátort? Ez aktív munkaellenállás cca 325mA/volt meredekséggel. (ha jól olvastam valahol)

_________________
Elektronikán keresztül a hang is közel fénysebességgel terjed :D


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 17:37 
Offline
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.26. 22:11
Hozzászólások: 1473
Barth Ida írta:
Ennyi?
Mekkora előfesz kell a fet-nek? 120-130V esne a feten és 15mA-nek kellene folynia.


Nem kel előfesz, (depletion mode) cca 2V-G_S el számolj. tehát 2V / 0,015A = 133 ohm
Gata-1k-val anódra, anód és S közé 133 ohm. S-out

És TO220 ! cca 2,2W


Csatolmányok:
-.JPG
-.JPG [ 30.05 KiB | Megtekintve 6208 alkalommal. ]
DN2540.pdf [667.41 KiB]
377 alkalommal.

_________________
Elektronikán keresztül a hang is közel fénysebességgel terjed :D
Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 19:32 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 15:22
Hozzászólások: 3191
akki írta:
Nem találom, hol írtam áramgenerátort? Ez aktív munkaellenállás cca 325mA/volt meredekséggel. (ha jól olvastam valahol)


Explicit sehol, de a mondatból arra lehet következtetni.

Sajti


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 19:38 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
Barth Ida írta:
a 20A jobb interstage alany, mint a 30A!

Nem mondod, hogy a 4k5 plate impedancia jobb meghajtást produkál, mint a 6k2! :lol:
Aztán ha beszerzel egy 20B-t..... 3k3 impedanciával... ;)

Egyébként komolyra fordítva a szót, jó -és szép- nagy impedanciás interstage mérést én még nem láttam szekunder oldali kompenzáció nélkül (R-C snubber és társai).
Erősítőt és kapcsolást már láttam... tervezője és gyártója lelke rajta. ;)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 19:51 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.30. 15:15
Hozzászólások: 4765
" kb5700 menet mindkét oldal. 110Hy"
Hi! A Hy a Hi angol mértékegysége? Wazze! Meg Jézus Máriám. :cry: ;)
"Még valami - az interstage trafó a legrezonánsabb" Miért is? Mert:
"alul a -3dB 7Hz környéke, fenn 28kHz-en volt. 20kHz-en -0,5dB volt a híja"
Na ne már. Ez komoly? :lol:

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 19:58 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.30. 15:15
Hozzászólások: 4765
Barth Ida írta:
A mérésnél egy 47k huzalpotit, ami 18k-ra volt beállítva. Mivel elsőre megijedtem a rezonanciáktól, ezért gyorsan átkötöttem egy 18k Caddock 6-8W-os ellenállóra, de nem változott semmi, így visszatértem a huzalpotira.

Most komolyan. Attól gondoltad, hogy sz@r a trafó, mert huzalR-el mértél és nem Caddock-al? Mérjél 2 Wattos AN Silver Tantál ellenállóval! Megnyugtatlak, akkor is rosszul mérsz. :)

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 20:00 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.30. 15:15
Hozzászólások: 4765
euro21 írta:
Barth Ida írta:
a 20A jobb interstage alany, mint a 30A!

Nem mondod, hogy a 4k5 plate impedancia jobb meghajtást produkál, mint a 6k2! :lol:
Aztán ha beszerzel egy 20B-t..... 3k3 impedanciával... ;)

Egyébként komolyra fordítva a szót, jó -és szép- nagy impedanciás interstage mérést én még nem láttam szekunder oldali kompenzáció nélkül (R-C snubber és társai).
Erősítőt és kapcsolást már láttam... tervezője és gyártója lelke rajta. ;)

Egy ember van talpon az egész határban..... :lol:

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 20:40 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
euro21 írta:
Barth Ida írta:
a 20A jobb interstage alany, mint a 30A!

Nem mondod, hogy a 4k5 plate impedancia jobb meghajtást produkál, mint a 6k2! :lol:
Aztán ha beszerzel egy 20B-t..... 3k3 impedanciával... ;)

Egyébként komolyra fordítva a szót, jó -és szép- nagy impedanciás interstage mérést én még nem láttam szekunder oldali kompenzáció nélkül (R-C snubber és társai).
Erősítőt és kapcsolást már láttam... tervezője és gyártója lelke rajta. ;)


Akkor nem fogtad a lényeget: van egy pár 30A-m, ehhez kell interstage-et faragni, ennek minden nyűgjével együtt. Kiindulhattam volna az AD1-eimből is, de abban mi a kihívás?
A 20B-vel meg már púpos lenne a magas rész, mint a 20A-val 20mA-en már megjelent egy rezonáns kiemelés. Ezt az IT-t nagyon össze kell faragni a csövével, sőt annak a beállításával. Zsoltitól szerencsére kölcsön tudtam kérni a 20A-kat, ez egy jó kísérlet, tapasztalat szerzésre. Én sajnos nem vagyok mindenttudó és hát így sikeredett elsőre.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.07.31. 21:34 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
Mennyire van gerjesztve az az IT?
A source impedancia változásával csak a púp nagysága fog változni, a helye nem.
Ha az utóbbi is változik az áram függvényében, én inkább megnézném a 20Hz-es jelalakot különböző anódáramoknál.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.08.01. 20:13 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
Az IT gerjesztése elég bizonytalan, mert a légrés a csak lakk vastagság kategóriájába esik, úgy 0,04mm környéke, azt is csak onnan sejtem, mert megmértem a felületen lakkozás nélkül a tekercs induktivitását különböző dc-nél 0,02mm-es kondipapír légréseket bepakolva, majd lelakkoztam a felületeket, mert igen hajlamos a rozsdásodásra. Szóval olyan 0,25T környéki a gerjesztés a dc-től, 0,5 fölötti max kivezérlésen. Ezért tizenherzen is még tökéletes a szinusz.

Igen, a púp nem megy odébb, csak a csőváltás és a csőáram függvényében hol egyenes, hol teknő, hol púp. Ezt lehet hangolgatni az általad emlegetett korrekciókkal, de inkább úgy kell összehangolni a rendszert, hogy semmilyen plusz alkatrész ne kelljen. Egyébként a 30A-nak van egy előnyös tulajdonsága, mégpedig az, hogy jól szimulálható ECC82 vagy 6SN7-tel.

Azt hiszem, még egy konstrukciót megkísérlek, aztán eleresztem ezt a történetet, ha nem lesz óriási javulás.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.08.01. 21:52 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 12:03
Hozzászólások: 1434
Tartózkodási hely: Budaörs
Barth Ida írta:
Nem kimenő, hanem interstage trafó, de ehhez a topikhoz áll legközelebb, ezért írom ide.

Szia DHT!
A héten kioperáltam az erősítőmből az első interstage próbálkozásunkat, és deszkamodellen kipróbáltam a 20A-dat. 10mA-en még megvolt a 10kHz környéki teknőből vagy 0,5dB, de 15mA-en teljesen eltűnt! Aztán megnéztem 20mA-en is, hát, 13kHz-en lett egy +1dB-es púp. Mindemellett se a mélyfrekis viselkedésben, se a magasfrekisben szinte semmi lényegi változás nem történt, alul a -3dB 7Hz környéke, fenn 28kHz-en volt. 20kHz-en -0,5dB volt a híja. Be kell, hogy lássam, a 20A jobb interstage alany, mint a 30A, meg az SU60b se a legjobb választás ide, de ha ez van a fiókban ....
A trafó SU60B, ~18k:18k, kb5700 menet mindkét oldal. 110Hy.
A méréseket 200Vpp kimenő feszültségen végeztem, szkóppal.

Még valami - az interstage trafó a legrezonánsabb, legkevésbé kézben tartható valami, aki műszaki paraméterekre hajt, az a közelébe se menjen ennek a megoldásnak. Kicsit már én is sajnálom, hogy belevágtam. Hangra nekem vegyesek az érzéseim, az alapmegoldás Z foil anódellenállás volt Jensen 0,47u ezüsttel kicsatolva, ennek elég jók a hangszínei. A trafó ehhez képest sokkal energikusabb, de gyengébbek a hangszínei. Lehet, ezüsttel kellene tekercselni?! Van valakinek lakkozott 0,15mm-es ezüstdrótja?!

Köszönöm az infókat. Asszem én is belekezdek majd egy IT projektbe ősz elején, addig kellene vasat szeteznem valami kékvérűt.
Nekem is az a tapasztalatom hogy a trafó ha jó irdatlan nagy energiákat tud áttolni.

_________________
72 audio


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.08.01. 23:01 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
Barth Ida írta:
Szóval olyan 0,25T környéki a gerjesztés a dc-től, 0,5 fölötti max kivezérlésen.

Biztos vagy benne?
Fordítva jobban el tudnám képzelni.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.08.02. 08:37 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.01. 08:54
Hozzászólások: 545
Barth Ida írta:

Azt hiszem, még egy konstrukciót megkísérlek, aztán eleresztem ezt a történetet, ha nem lesz óriási javulás.

Szerintem az nagy kompromisszum, de inkább vágyálom 30A-val minőségi szinten meghajtani 1605-öt. Annak idején kérdeztem Jac-et, az 520B-t a 2A3M-al, vagy 45M-el hajtsam IT-n keresztül? Én választottam volna a 45-öt, hangra szebb hangúnak mondják, meghajtásra nekem elegendőnek tűnt volna az 520B-hez, de Jac egyértelműen a 2A3M-et javasolta. Egy 1605 semmivel sem könnyebben hajtható mint az 520B.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.08.02. 19:55 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
euro21 írta:
Barth Ida írta:
Szóval olyan 0,25T környéki a gerjesztés a dc-től, 0,5 fölötti max kivezérlésen.

Biztos vagy benne?
Fordítva jobban el tudnám képzelni.


Mint írottam vala, nem vagyok biztos benne, mert a légrés abban a tartományban van, ahol elég bizonytalan, hogy mennyi is valójában. 0,1mm fölött már nem számít annyira, hogyha tévedek 1-2 századot, de itt, 0,04mm környékén bizony százalékosan nagy hibát lehet elkövetni. Ezért nem is számolgatom a gerjesztést, hanem mérem az induktivitást és a telítést. Oda állítom a vasmagot, ahol az adott áram mellett a legnagyobb az induktivitás. Ez most 110Hy 15mA mellett. akinek meg nem tetszik, nem néz ide!


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.09. 20:35 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
Ida szaktárs figyelmébe:
http://www.bartola.co.uk/valves/2016/10 ... #more-5769


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.10. 17:50 
Offline
Moderátor
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 22:09
Hozzászólások: 1306
Nekem nem jön be az oldal. Visszamentem a címbe a co-uk/ -ig, a főoldal bejön, de ha alul a csöves részre kattintok, csak egy teljesen fehér oldal töltődik be. Mi lehet a gond?

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.10. 19:01 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
GA2 írta:
Mi lehet a gond?

Vagy frissít, vagy elbakta az oldalt.
Írtam neki.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.10. 19:53 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
euro21 írta:
Írtam neki.

Visszaírt, hogy most már -döcögősen- de megy.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.11. 16:50 
Offline
Moderátor
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 22:09
Hozzászólások: 1306
Köszi, most már látom!

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.11. 19:06 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.04.19. 10:11
Hozzászólások: 335
dys-cus írta:
Hi! A Hy a Hi angol mértékegysége? Wazze! Meg Jézus Máriám. :cry: ;)

https://www.britannica.com/science/henry-unit-of-inductance
Az angolszász világban régebben így írták, ill. ott ma sem mindenki fogadja el szentírásként az SI ajánlást.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kimenő transzformátorok
HozzászólásElküldve: 2016.10.11. 19:31 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.04.19. 10:11
Hozzászólások: 335
Barth Ida írta:
van egy pár 30A-m, ehhez kell interstage-et faragni, ennek minden nyűgjével együtt.

Áttételes, vagy 1:1 arányú IT kell?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.11. 20:24 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
Nem "kell". De ha van egy 30-as erősítésű cső, plusz még a végcső kér vagy 180-200Vpp meghajtó feszültséget, akkor célszerű kihasználni a teljes mű-t és 1:1 trafót csinálni.

Szerk: De mondok egy csúnya dolgot: a rézdrótos trafóval a rézfóliás kondik mezőnyébe lehet benevezni. És hát léteznek ezüst fóliás kondik is..... és ezüstdrótos trafók is....


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.11. 21:12 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.04.19. 10:11
Hozzászólások: 335
Barth Ida írta:
De mondok egy csúnya dolgot: a rézdrótos trafóval a rézfóliás kondik mezőnyébe lehet benevezni.

Kondo szerint még oda sem. (Nem tudom, emlékszel-e arra az esszére?)
Régebben próbáltam rendelni az Elektrisola egyetlen magyar forgalmazójánál, de az egyedi rendelés minimális mennyisége és felára elvette a kedvemet:(

Ha eleve 1:1 arányt terveztél, miért nem bifiláris IT?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.11. 21:19 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
450v-os anódfeszültség, -100V-os előfeszültség, 200Vpp kimenő jel - hány percig élt volna ez a trafó? Másrészt a csatolás extra jó a bifiláris tekerés esetén - de mi a helyzet a kapacitásokkal?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.11. 21:50 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.04.19. 10:11
Hozzászólások: 335
Barth Ida írta:
450v-os anódfeszültség, -100V-os előfeszültség, 200Vpp kimenő jel - hány percig élt volna ez a trafó? Másrészt a csatolás extra jó a bifiláris tekerés esetén - de mi a helyzet a kapacitásokkal?

Nyilván spéci, kettős szigetelésű tekercselőhuzal kell... nem lehet minden sarkon kapni, de is nem beszerezhetetlen. A szórási reaktanciás modell bifilárisra nem jó! Ha tényleg rakoncátlankodna ott egy viszonylag nagy értékű szórt kapacitás, sokkal rosszabb átvitelt produkálna, mint a tied:) Ezzel szemben... továbbá gondold meg, hová jutsz, ha elméletben végletekig "palacsintázod" + "kamrázod" az 1:1 arányú trafótekercselést?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.12. 17:13 
Offline
Moderátor
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 22:09
Hozzászólások: 1306
Láttam valahol 3x szigetelésű huzalt ilyen célra.
A két vezeték közötti kapacitás annál jobb, minél nagyobb - ebben az esetben. (Ha azonos fázisban van bekötve a 2 tekercs, akkor rásegít a magas átvitelre a sok kapacitás)

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.12. 20:03 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
Ekkora impedanciánál szerintem egy picivel nagyobb kapacitás is teljesen lerombolná a magasátvitelt. (ami így se túl izmos)

Amúgy az alakhűnek célzott átvitelnél törekszenek a kapacitív csatolás minimalizálására, mert a két jel nincs azonos fázisban. Ezért raknak még árnyékolásokat is a primerek-szekunderek közé.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.13. 21:02 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.04.19. 10:11
Hozzászólások: 335
Barth Ida írta:
Ekkora impedanciánál szerintem egy picivel nagyobb kapacitás is teljesen lerombolná a magasátvitelt.

Amúgy az alakhűnek célzott átvitelnél törekszenek a kapacitív csatolás minimalizálására, mert a két jel nincs azonos fázisban.

A fázis és a kapacitív csatolás szavakkal (tudat alatt?) beletrafáltál a lényegbe :mrgreen:

A történet addig helyes, hogy a primer tekercset meghajtó triódás fokozat néhány kohm belső ellenállásához képest a magastartományban ill. afelett valóban inkább a feltekert vezetékpár kapacitív "szórása" dominál. Ha a szekundert azonos fázisban kötjük be, ez a "szórt" kapacitás csaknem tisztán csatoló jelleget ölt: nem söntöl, viszont hatásosan kiterjeszti az átvitelt. A működés itt -ha mindenáron le akarjuk egyszerűsíteni- leginkább a trafót áthidaló, viszonylag nagy szórt induktivitású kondenzátorként képzelhető el.

Ellenfázisú szekunderrel viszont olyasmi történik, amitől tartasz: a parciális kondenzátorok és a parciális szórt induktivitások alkotta hálózat rezonanciája "kilyukasztja" az átvitelt (elosztott paraméterű hálózattal lehet modellezni, belátni és kiszámolni).

/Talán felesleges mondani, hogy kisebb frekvenciákon mindkét esetben az induktív csatolás dominál./


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.14. 23:54 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
Hát aki csinált már - vagy legalább vett készen - feszültség áttevő trafót, és megnézte, hogy mi történik a jellel, ha a fázist megfordítja, az láthatta, hogy nem csak megfordul a fenn meg lenn, hanem az átvitel frekvenciamenete is durván módosul. Annál durvábban, minél nagyobb a kapacitív csatolás. Na mármost ezt lehet tovább gondolni a fázisfordító trafók esetére.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 08:36 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.01. 08:54
Hozzászólások: 545
bta írta:
Barth Ida írta:
Ekkora impedanciánál szerintem egy picivel nagyobb kapacitás is teljesen lerombolná a magasátvitelt.

Amúgy az alakhűnek célzott átvitelnél törekszenek a kapacitív csatolás minimalizálására, mert a két jel nincs azonos fázisban.

A fázis és a kapacitív csatolás szavakkal (tudat alatt?) beletrafáltál a lényegbe :mrgreen:

A történet addig helyes, hogy a primer tekercset meghajtó triódás fokozat néhány kohm belső ellenállásához képest a magastartományban ill. afelett valóban inkább a feltekert vezetékpár kapacitív "szórása" dominál. Ha a szekundert azonos fázisban kötjük be, ez a "szórt" kapacitás csaknem tisztán csatoló jelleget ölt: nem söntöl, viszont hatásosan kiterjeszti az átvitelt. A működés itt -ha mindenáron le akarjuk egyszerűsíteni- leginkább a trafót áthidaló, viszonylag nagy szórt induktivitású kondenzátorként képzelhető el.

Ellenfázisú szekunderrel viszont olyasmi történik, amitől tartasz: a parciális kondenzátorok és a parciális szórt induktivitások alkotta hálózat rezonanciája "kilyukasztja" az átvitelt (elosztott paraméterű hálózattal lehet modellezni, belátni és kiszámolni).

/Talán felesleges mondani, hogy kisebb frekvenciákon mindkét esetben az induktív csatolás dominál./

lennél szíves bemutatni, hogy valahol valaki készített már primer-szekunder bifiláris tekerésű trafót lineáris és nem rezonáns átvitelre!
Tudtommal a bifiláris tekerés az azonos oldalon, primer vagy szekunder, hasznos, mert ez szórt kapacitás csökkentő hatású. Minden más szórt kapacitást is igyekezni kell minimális szinten tartani, ebbe a primer/szekunder kapacitás is beletartozik. A trafós csatolás trafóját képtelenség úgy megcsinálni, hogy jellemezően csak induktív elemek legyenek rajta, a fő és szórt induktivitást is beleértve. Az RC csatolás kondenzátorai teljesen elhanyagolható induktív szórással bírnak, ezzel szemben az IT trafó kapacitív szórásai nagyon könnyen belelógnak az aktív sávba. Ezek kontrollálatlan LC körök csúnya rezonanciákat tudnak produkálni, amiket a jó hifista messziről kerülni szeretne.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 10:52 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.30. 15:15
Hozzászólások: 4765
Én meglehetősen laikus vagyok az IT trafók világában. De bátorkodok néhány észrevételt tenni.
A P-S tekercsek viszonylatában értelmetlen a bifilláris tekercselés, mivel a, a szekunder fesz kisebb lesz mint a primer, b, növexik a szórt kapacitás. Tehát egy rakás problémát veszünk a nyakunkba.
Bifilláris tekrencet pl az IS trafónál érdemes használni, PP üzemmódban. Ha már minden áron trafót akarunk betenni. Fázis fordítónak is jól lehet használni az ilyen trafót, de ha nincs NFB, csak akkor érdemes bifilláris trafót használni. Nálam a bifilláris az az, mikor 1 jelből 2 180 fokkal eltoltat szertnénk készíteni, s ehhez két egyforma tekercs kell. Ha ezt a két tekercset párhuzamosan kötjük, akkor az átvitel felső vége a szórt kapacitás kis mértéke miatt egyenesebb lesz, de a mélyben a kisebb induktivitás miatt gyengébb lesz az átvitel. Ha a két tekrencet fázisfordítónak kötjük be, akkor a mély átvitel a nagyobb induktivitás miatt javul, a magas a nagyobb szórt kapacitás miatt viszont romlik. Elméletileg azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag megvalósul a trafóknál lévő örök kompromisszum: Ha a mély jó, akkor a magas rossz, vagy fordítva. Ez minden trafónál így van, ezért minden jó trafó egy ügyes kompromisszum. Ez a kompromisszum akkor jó, ha arra törexünk, hogy a mély legyen rendben, tehát érdemes a bifilláris tekerésnél a sorba kötést választani, ugyanis a trafó fázisátvitele így lesz a hallható sávban a main stream sávban rendben. Senkit nem fog zavarni, ha 20k-n van -1dB esés, de ha a hallható 100Hz alatt van ilyen, akkor azt bizony észrevesszük. Össze kell hallgatni egy ARC erősítőt egy Jadis-szal. Egyből meg lehet hallani a diferenciát.

Ha egy trafónak bármilyen frekvencián magas a szórt kapacitása, akkor ott nagy baj van. Egyébként nehéz ilyen trafót véletlenül tekerni. :P
Nézzük meg a helyettesítő modelt Hood szerint:
Csatolmány:
OPT hely kapcs.JPG
OPT hely kapcs.JPG [ 40.24 KiB | Megtekintve 5087 alkalommal. ]

Az R1-C1 magasvágó szűrőt képez. Csöves kapcsolásokban az R értéke viszonylag alacsony, talán 10k-nál sosem magasabb. Legalábbis én még nem találkoztam olyannal. Ebből a szempontból magas esésre nem nagyon kell felkészülni. Viszont az is látható, hogy a C1-L1 rezgőkört képez. Nos ez nekünk a baj, ugyanis ha az L1-et nagyra vesszük, akkor már egy átlagos 8nF szórású trafónál is könnyen lehet rezonancia a hallható sávban. Itt van kérem a kompromisszum elásva, s ezért kell a szórt kapacitást alacsonyan tartani, amit ugye nem egyszerű elérni, mivel azok a módszerek, amelyek ezt csökkentik, ugyan olyan arányban növelik a szórt induktivitást, ami ugye megint csak a magasakat csökkenti a terhelés ellenállásával, azaz az L2-R2 aluláteresztő szűrő hatásával. IS trafó esetén az R2 értéke már számottevő. Egyszóval nem egyszerű a dolog, de meg lehet oldani, ha tudjuk mit akarunk csinálni, illetve mit akarunk elérni. A legjobb az, ha mindenféle szórást a lehető legalacsonyabban tartjuk, amit úgy lehet megvalósítani, hogy olyan vasat használunk a trafó elkészítésénél, ami már kevés menetszámmal is nagy primér induktivitást ad. Ilyen vasak általában nikkel, molibdén tartalmúak, és igen drágák, ha egyáltalán lehet még kapni őket. Egyébként külön gyártatni kell, s ugyan minden lehetséges, de ha valaki egy trafóhoz akar megrendelni vasat, az felkészülhet arra, hogy a gatyáját is ott hagyja a vasgyárban. :lol: Ezek a vasak vannak ellátva olyan elnevezésekkel, mint permalloy, mumetal, vacoperm, stb. Ezekkel az anyagokkal könnyebb a kompromisszum kötés. Persze lehet sima Si magra is tekerni, szép nagyra, több menettel. ennek is van előnye: lehet játszadozni a szigetelés vastagságával, és a tekercsek osztásának számával, illetve az osztások elrendezésével. Ez utóbbival például szépen lehet a rezonancia helyét tologatni mint a sublót fiókot, illetve annak a nagyságát is állíthatjuk. Hogy ezt ki lehet-e számolni, azt nem tudom, de hogy kísérletezéssel nehéz kitalálni az biztos. Mindenesetre egy pár tekercset ki lehet dobni, amíg nem egy rendes trafót megtekerünk. :lol:

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 11:58 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
Ez a helyettesítő kép nagyon ideális.
Egy (jó átvitelű, 2150 Ohmos csőre "optimalizált") 10k:10k interstage valami hasonlót jelent.


Csatolmányok:
10K10k IT spice model.jpg
10K10k IT spice model.jpg [ 33.19 KiB | Megtekintve 5068 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 13:25 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
Nagyon szépek a helyettesítő képek, csak nem megyünk túl sokra velük. Mert nem tudunk tervezni velük, csak kikísérletezünk valami működőt és AZUTÁN jól megmérjük.

Az egyik áthidaló módszer a kapacitások kezelésére, ha az elérhető legkisebb belső ellenállású csövet választjuk, mert annál kevésbé számítanak a kapacitások. A fázisfordító trafók egyik legnagyobb baja, hogy kényszerűen SE megoldások, légréssel, egyenáramú gerjesztéssel. Az összes probléma itt is megvan, ami az SE-ket terheli. Mérsékelt Ni tartalmú vasak jöhetnek szóba és amorfok, a nanokristály szerintem nem igazán.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 14:15 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.01. 08:54
Hozzászólások: 545
Barth Ida írta:
Az egyik áthidaló módszer a kapacitások kezelésére, ha az elérhető legkisebb belső ellenállású csövet választjuk, mert annál kevésbé számítanak a kapacitások. .

Sajnos ebben a formában nem pontos. A minél kisebb Ra a primeren lévő csőnél furcsa kompromisszummal jár. A Lundahl az IT trafóinál megad egy ajánlott meghajtó impedanciát, kisebb értéknél rezonencia léphet fel a szekunder oldalon. Ezt a rezonenciát csökkenteni lehet egy szekunder terhelő ellenállásal, vagy RC taggal a következő cső rácsa előtt.

Igen, ezt nekem is el kellett játszani, optimalizálni a primeren megengedett max nyugalmi és plusz AC áramot SE-PP kapcsolásban, figyelembe véve a bementi cső (áramkör) kimenő impedanciáját. Leterheltem a PP szekunder oldalt 15k-15k ellenállással. enyhe rezonancia 80-90kHz környékén így is volt. Viszont megkíséreltem a primer oldal induktivitását növelni résztekercsek párhuzamosból sorosba átkötésével mert nem voltam maradéktalanul elégedett a 20Hz-en soknak tűnő bode eséssel, amit egyértelműen ez a LL1660S/18mA trafó produkál. A Lp jelentősen emelkedett, majdnem négyszeresére, feleződött 20Hz-en az esés. Igen ám, a felső egy db kitüremkedésű rezonancia lejjebb jött 50kHz tájékra, csak éppen az egy púp helyett lett púp-völgy-púp. És ezen már a szekunder lezáró 15kohm csökkentése sem változtatott, ellenben csökkent az erősítés 0,5dB-vel.
Kompromisszum ide vagy oda, viszont ennek a növelt Lp-jű megoldásnak jobb lett a hangja, és nem azért mert szinezett lett, ellenkezőleg, símább cinek, folyékonyabb közép, mélyebb stabilabb basszus alap, természetesebb testes hangok lettek.

És ezt az elműlt héten követtem el.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 14:37 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
Szinte minden IT, vagy line output trafót kompenzálni kell a szekunderen (ehhez szinte semmi köze a meghajtó cső aktuális ellenállásának).

Ebből a szempontból az univerzálisnak mondott (magyarán se erre nem jó igazán, se arra ;) ) Lundahl az egyik legkritikusabb.
Például a legutóbbi 1660 SE-SE kapott 33k//330pF-ot, hogy az 50-60kHz közötti púp csillapodjon.

Mellesleg egy -az LL-nél nagyon sokszor többe kerülő- line out-ot is "hülyére" kellett terhelni (Q növelése), hogy elfogadható legyen.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 15:51 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.01. 08:54
Hozzászólások: 545
euro21 írta:
Szinte minden IT, vagy line output trafót kompenzálni kell a szekunderen (ehhez szinte semmi köze a meghajtó cső aktuális ellenállásának).

Ebből a szempontból az univerzálisnak mondott (magyarán se erre nem jó igazán, se arra ;) ) Lundahl az egyik legkritikusabb.
Például a legutóbbi 1660 SE-SE kapott 33k//330pF-ot, hogy az 50-60kHz közötti púp csillapodjon.

Mellesleg egy -az LL-nél nagyon sokszor többe kerülő- line out-ot is "hülyére" kellett terhelni (Q növelése), hogy elfogadható legyen.

Az LL1671PP-PP bolondbiztos, azzal semmi baj nincs, se rezo, se kompenzálás igénye sincs, átvitele is jóval szélesebb mint az adatlapon szerepel, nálam 2A3-al előtte.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 17:59 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.01. 08:54
Hozzászólások: 545
euro21 írta:

Ebből a szempontból az univerzálisnak mondott (magyarán se erre nem jó igazán, se arra ;)

Azért ez erős túlzás, mert ha így lenne, akkor nem lenne a Lundahl kínálatában 45féle IT trafó, 15 féle input trafó, 11 féle kicsatoló trafó, 16 féle mikrofon/MM phono trafó, 15 féle MC trafó, az egyebek nem számolva, kábel szimmetrizáló, Kimenő trafók, fojtók, hálózati trafók.
Nem dicsérni akarom, csak szó sincs arról, trafó ami mindenre jó, ebben az esetben nagyon fellengzős állítás.
Az meg teljesen szokott dolog, több kivezetés lehetőséget ad némi variálásra.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 18:54 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
istvan01 írta:
Barth Ida írta:
Az egyik áthidaló módszer a kapacitások kezelésére, ha az elérhető legkisebb belső ellenállású csövet választjuk, mert annál kevésbé számítanak a kapacitások. .

Sajnos ebben a formában nem pontos. A minél kisebb Ra a primeren lévő csőnél furcsa kompromisszummal jár. A Lundahl az IT trafóinál megad egy ajánlott meghajtó impedanciát, kisebb értéknél rezonencia léphet fel a szekunder oldalon. Ezt a rezonenciát csökkenteni lehet egy szekunder terhelő ellenállásal, vagy RC taggal a következő cső rácsa előtt.

Igen, ezt nekem is el kellett játszani, optimalizálni a primeren megengedett max nyugalmi és plusz AC áramot SE-PP kapcsolásban, figyelembe véve a bementi cső (áramkör) kimenő impedanciáját. Leterheltem a PP szekunder oldalt 15k-15k ellenállással. enyhe rezonancia 80-90kHz környékén így is volt. Viszont megkíséreltem a primer oldal induktivitását növelni résztekercsek párhuzamosból sorosba átkötésével mert nem voltam maradéktalanul elégedett a 20Hz-en soknak tűnő bode eséssel, amit egyértelműen ez a LL1660S/18mA trafó produkál. A Lp jelentősen emelkedett, majdnem négyszeresére, feleződött 20Hz-en az esés. Igen ám, a felső egy db kitüremkedésű rezonancia lejjebb jött 50kHz tájékra, csak éppen az egy púp helyett lett púp-völgy-púp. És ezen már a szekunder lezáró 15kohm csökkentése sem változtatott, ellenben csökkent az erősítés 0,5dB-vel.
Kompromisszum ide vagy oda, viszont ennek a növelt Lp-jű megoldásnak jobb lett a hangja, és nem azért mert szinezett lett, ellenkezőleg, símább cinek, folyékonyabb közép, mélyebb stabilabb basszus alap, természetesebb testes hangok lettek.

És ezt az elműlt héten követtem el.


Hát, ebből is látszik, hogy mindenki a saját karosszékéből nézi a történeteket.
István, Te alapnak veszed a készen megvásárolt IT trafót és ahhoz keresed a megfelelő meghajtó csövet. Teljesen igazad is van, ebben az esetben nem a legkisebb meghajtó impedanciára kell törekedni, hanem az IT-nek megfelelő optimálisra.
Én viszont abból indulok ki, hogy ha akarok egy IT-s fokozatot, akkor veszem a legmegfelelőbb csövet, majd tervezek rá egy trafót, a lehető legegyszerűbbet. (mondjuk a 30A-s eset ennek pont ellentéte) Ebből a szempontból a legkisebb belső ellenállású cső a legjobb.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 19:01 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 14:21
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Miskolc
euro21 írta:
Szinte minden IT, vagy line output trafót kompenzálni kell a szekunderen (ehhez szinte semmi köze a meghajtó cső aktuális ellenállásának).

Ebből a szempontból az univerzálisnak mondott (magyarán se erre nem jó igazán, se arra ;) ) Lundahl az egyik legkritikusabb.
Például a legutóbbi 1660 SE-SE kapott 33k//330pF-ot, hogy az 50-60kHz közötti púp csillapodjon.

Mellesleg egy -az LL-nél nagyon sokszor többe kerülő- line out-ot is "hülyére" kellett terhelni (Q növelése), hogy elfogadható legyen.


Nem tudom miért, de minél jobban terhelek egy IT-s fokozatot, az egyre pocsékabbul szól, mégha az átviteli dolgai javulnak is, akár nagyságrendeket is. A különböző kompenzálásoknál is ez a helyzet.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 19:26 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
istvan01 írta:
euro21 írta:
Ebből a szempontból az univerzálisnak mondott (magyarán se erre nem jó igazán, se arra ;)

Azért ez erős túlzás...

Egyáltalán nem.

Ezzel nem azt mondtam, hogy Per Lundahl nem tud jó trafót tervezni és készíteni (lásd pl. az ezüst tekercses amorf szériát, vagy egyes egyedi gyártmányokat).

Példálózni fogok, és a L. csak egy előrángatott állatorvosi ló.

Ha nekem mérnökként azt mondják, hogy tervezzek olyat, ami erre is jó, meg arra is (egy bizonyos specifikáción belül), többnyire meg tudom csinálni. Jó lesz erre is, arra is. Szamár is lesz, meg ló is.

Ja, hogy erre jobb, mint arra, vagy ha nem kéne több variációban gondolkodni, akkor még jobbat lehetne csinálni? Nem ez volt a feladat. A feladat az öszvér megteremtése volt, ami rendelkezik a szamár strapabírásával és a ló teherbírásával.

Cégvezetőként a piachoz kell igazodnom, amit a -nálunk ugyan kicsit korlátos- piac megvételre alkalmasnak tart, azt fogom gyártani, mert meg kell élni valamiből. Ha van rá kapacitás és forrás, gyárthatok sokkal jobbat is, aztán a piac megméri, hogy kell-e (ár, szolgáltatás, minőség). Ha igen, árulni fogom. Ha nem, fióknak fejlesztettünk.

Üzletemberként Lundahl olyan trafókat (is) tervez/gyárt, amik többféle igényt is kiszolgálhatnak (most ne beszéljünk a "PP ami SE-nek is jó" parasztvakításról), mert könnyebb eladni ezeket.

Veszel egy SE trafót (mondjuk 300B-hez), ami jó 2k5-re és 3k-ra is (esetleg még 5k-ra is). Kötözgeted a tekercseket ide-oda, jó esetben nem méred meg (kevesen mérnek). Hallgatod, szól, esetenként még jól is, néha meg nem annyira jól. Próbálgatod, tesztelgeted, milyen jó, hogy ennyi variáció kipróbálható egy-két forrasztással.

Nem is érted, hogy más gyártó miért adja olyan mocsok drágán (a Lundahl-hoz képest is) az egy primeres trafóit. Ja, az egy feladatra született, azt tudja, ráadásul még jól is, különben azonnal híre megy és más már nem fog tőle venni ilyet.

A többfeladatos trafó is tudja a dolgát, a specifikáción (mire is specifikálják? többnyire egy beállításra) belül van, HA megfelelő kiszolgálásban részesíted. No de, pont azért próbálgatod a tekercseit ide-oda kötözgetni, mert pont nem olyan impedanciával, pont nem olyan terheléssel stb. akarod járatni.

A gyártó megvonja a vállát, a lehetőség adott, tessék azon belül maradni. Sose mondta, hogy az 5k-s paraméterek olyanok, mint a 3k5-ösek. Ja, hogy többnyire ilyen körülmények között nem tesz közzé részletes mérési eredményt!? Business is business.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 20:05 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.01. 08:54
Hozzászólások: 545
Ida

Nálam nem IT-hez volt csőválasztás, hanem koncepció volt az első lépés. Koncepció abban, hogy DHT csövekkel akarom felépíteni a három fokozatot. DHT csövek többsége kis erősítésű és leginkább teljesítmény trióda, melyek keveset erősítenek. A kis erősítés visszacsatolás nélkül elegendő végteljesítményt adhat, de minimum három fokozattal. A nagy csövek alacsony Ra-val kivánják az IT csatolást (DC-ben nem mertem elindulni, három fokozat még kockázatosabb). Az IT egymagában ad tápspórolós anódtápot, miközben a power trióda szereti 20-40mA-tinput/meghajtó pozícióban, továbbá a szekunder oldalon természetes DC rácslevezetést ad, még akkor is ha kell mellé lezáró ellenállás. Alacsony Ra-ú cső után elegendő basszus átvitelhez bazi nagy kondi kellene, a nagy kondi meg tápindulásban meg tudja rántani pozitívban a csöveket.

Tehát én együtt választottam a csövet és IT trafókat. Viszont 2-3 saját OPT kísérletem után elhatároztam, nem tekergetek semmilyen trafót magamnak. Ma már belátom, nagyon bátor voltam, de bíztam abban hogy jónéhány tisztán IT csatolású erősítő volt már megépítve és publikálva power triódákkal, nekem is sikerülhet.
Az IT igény azzal van megtámogatva power triódáknál, hogy alacsony Ra mellé elegendő relatíve alacsony primer impedancia az IT-n, kevés menettel kevés szórt kapacitással párosul, tehát működő képes a dolog.
A szűk keresztmetszet nekem mégis az első fokozat PX25-nél és az utána következő LL1660S/18mA SE-PP IT-nél ált be, de ennek ellenére kedvemre zenélgetek vele már 10éve.
Neked mióta van meg a 30A és 1605? mikorra gondolsz mellé ülni gond nélkül zenélni?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 22:49 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 12:03
Hozzászólások: 1434
Tartózkodási hely: Budaörs
'A pofonok földje' című filmben felmerül egy kérdés egy hullajelölt gengszter szájából: Hát hol itt az igazság? :lol: Kb itt tartunk most, mert talán több tuti megoldás van de ezek mind más hangkaraktert produkálnak és ez már izlés kategória.
Foglalkoztat engem is erősen a kérdés mert eldöntöttem hogy az évek óta porosodó GM 70 projektet előveszem, aztán lessz ami lessz. :roll:
Első körben a 20A-t fogom meghajtónak használni egy induktivitással az anódban.

_________________
72 audio


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 23:15 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
Akkor már csak egy jó 20mA-es 100H-s anódfojtó kell. :D


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 23:18 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 12:03
Hozzászólások: 1434
Tartózkodási hely: Budaörs
euro21 írta:
Akkor már csak egy jó 20mA-es 100H-s anódfojtó kell. :D

Lassan neki állok tekerni, első nekifutásra AMCC400 vas lesz az alany a folytónak.

_________________
72 audio


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.15. 23:21 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.26. 23:55
Hozzászólások: 1433
Épp az előbb végeztem egy gyors számítást:
egy 30mA-es 10k:10k-s IT nem fér rá az SU60-as csévére!
A következő méret a 75-ös. :shock:


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Végcsövek meghajtása
HozzászólásElküldve: 2016.10.16. 00:17 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2011.04.19. 10:11
Hozzászólások: 335
istvan01 írta:
lennél szíves bemutatni, hogy valahol valaki készített már primer-szekunder bifiláris tekerésű trafót lineáris és nem rezonáns átvitelre!
Legalább te ne fárassz ilyenekkel... miért engem dolgoztatsz, nem működik nálad a gugli? ;)

Videojel leválasztó trafók, Pro Audio 1:1 vonali trafók*.... Dave Slagle neve nem ismerős valahonnan?

(Olyan "kommersz" alkatrészekre mint az Elektra-Print vagy az Audio Note újabb fejlesztésű 1:1 áttételű együtemű fokozatközti trafói, inkább nem hivatkozom, nehogy megszóljon néhány önjelölt "aranyfül" :lol: )

Milyen rezonáns átvitel? Oda éppen hogy nem jó az ilyen szoros csatolás, még néhány menet esetében, RF tartományban sem: http://www.saunalahti.fi/hohtola/ham/50-to-200-ohm-RF-transformer/50-to-200-ohm-RF-transformer.htm
A diagramokon szépen látszik az ellenfázisban bekötött szekunder átvitelének beszakadása.

* A következő körben várható "Igen, de jobb átvitelt produkálnak ezek egyáltalán?" hitetlenkedést rövidre zárva:
http://cinemag.biz/output/PDF/CMOB-1.pdf


Vissza a tetejére
 Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 166 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 8 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség