audiodiyers.hu

Nem is tudom hol kezdjem, talán ott, hogy néhány éve hozzám került egy pici erősítő, amin a Sumoh felirat díszelgett. Tesztelésre kaptam kölcsön, nem sok bizodalmam volt felé. Kicsi méret, apró smd alkatrészek, egy szál spdif bemenet és semmi több. Szerencsére a meghalytással nem volt gond, ugyan is az E-mu 1212 hangkártyámon DSP-s a hangerőszabályzó, ami a digit kimenetet is szabályozza és egész jó a hangja is. Beépítve egy apró meinwell kapcsolóüzemű táp, ami 24V-ot szolgáltatott a masinának. A hang viszont ami kijött belőle valami olyan erényekkel rendelkezett, ami egyre inkább elkezdte kaparászni az agyam és kíváncsivá tett. Teljesen semleges hangkarakter és ne tessék félreérteni nem steril, nem digitális. Gyors megindulások, rendkívüli dinamika. Valahogy zene jött ebből a kis apróságból, oly természetességgel, amit az ember legtöbbször koncerteken hall csak. Mi lenne, ha ez a kapcsolás kapna jó körítést. Nagyobb és komolyabb tápot, normális kimeneti induktivitást a benne lévő filléres, nem igazán D-osztályú erősítők végére kitalált indukciós kályha helyett és egy normális órát az alap quartz helyett. Első körben a kicsike kapott egy Depner clockot, ami nem kis javulást hozott. A hangszerek a helyükre kerültek, még inkább kezdett letisztulni a kép, a masina kategóriákat lépett feljebb. Aztán jött egy külső 400VA-es ipari kapcsolóüzemű táp, ami a dinamikának a mélyeknek és egyáltalán az egész megszólalásnak jót tett. Az eredeti 24V tápfeszt megnöveltem 32V-ra, ez a gyári maximum ajánlás, így a teljesítmény is megnövekedett kb. 30W/8Ohm-ra. Sajnos ipari forrasztóállomás hiányában a többi alkatrész cseréjére várnom kellett picit, míg nem SNY21 kolléga nagylelkűen kisegített és az összes gagyi elkót sikerült kicserélni és a kimeneti induktivitást is egy jól méretezett darabra. A fotókon jól láthatóak a módosítások. Ezt a felállást hallgatom kb. egy éve, illetve most sikerült egy jobb hangkártyára váltanom egy RME HDSP 9632 személyében. Az összes lemezem újra hallgatom és csak ámulok, bámulok, hogy mire képes ez a kis vacak. A digit tápokon és még sok mindenen lehetne javítani, de inkább nulláról szeretnék tervezni és építeni egy új erősítőt. Az a helyzet, hogy nagyon sok készüléket hallottam már az évek során, de olyat nem, amiben ennyire egyben lenne minden. Aztán elkezdem beleásni a témába magam és elég sok érdekességet találtam azzal a technológiával kapcsolatosan, ami ebben az erősítőben van. A gyártó oldaláról hamar kiderül, hogy a TI csipkészlete van ebben az erősítőben, ami DIR9001 receivert, TAS5086 PWM modulátort és TAS5342L power modulból áll, megspékelve egy mikrokontrollerrel, ami a vezérlést biztosítja. Eleve ritka az olyan D-osztályú erősítő, ami full digitális és nincs benne visszacsatolás. Gondoltam a kutya valahol itt lehet elásva.

Elkezdtem nézegetni a TI PWM modulátorait és az adatlapokban rábukkantam az Equibit megnevezésre. Google-be beüt és lám mit dobott ki a Tact nevet. A Tact Millenium 1998-ban a világ első TDAA erősítője volt és ez már történelem. Akkor a szakújságírók mérföldkőnek tartották ezt a technológiát, ami a saját elmondásuk alapján akkor mérföldekkel járt hangilag az akkori analóg és még gyermek cipőben járó egyéb D-osztályú megoldások előtt. http://www.soundstage.com/revequip/robert01.htm Aztán a TI fantáziát látott a megoldásban és 2001-ben megvette az Equibit technológia licenszét és saját csipeket kezdett fejleszteni, amik a minihifikben és egyéb egyszerű megoldásokban kötöttek ki. http://www.ti.com/sc/docs/news/2001/01073.htmA technológia szinte feledésbe merült, a Tact megszűnt és az akkori alapító Lyngdorf úr a saját neve alatt dobja piacra a Tact Millenium utódját. Ami roppant érdekes az az, hogy az első millenium erősítőben és a mai Lingdorf berendezésekben is a TI TAS5015 PWM processzora van, amit azóta hivatalosan már nem gyártanak Ez a csip volt a legjobb műszaki paraméterekkel felvértezve, a mai forgalomban lévő típusok ennél mind kevesebbet tudnak, főleg dinamikában és torzításban.

Amiért szimpatikus ez a megoldás az-az, hogy 3in1, tehát DAC/előerősítő/végfok egy berendezésben, mindennemű visszacsatolás nélkül. A 98-as millenum és az összes reinkarnáció további ismérve volt a hangerő függő tápfeszültség az-az egy szabályzott feszültségű tápegység. Ily módon a jelenlegi millenium dinamikája 29dB-vel megfejelhető és a legfrissebb TAS5508 PWM processzoron már van kimenet is erre a célra és egy gyári ajánlás is a tápegységre ami elég érdekes http://www.ti.com/lit/an/slea038/slea038.pdf Hogy ez mennyire csak paraszt vakítás azt majd a nálam hozzáértőbbek megmondják. Idő közben egy japán oldalon megtaláltam a saját erősítőm kapcsolási rajzát picit kiegészítve digitális bemenetekkel, hangerőszabályzással és kijelzővel. Még a mikrokontroller programja is ott van, ami jó kiindulópont lehet. Aztán tanácstalan lettem, hogy melyik PWM proci lenne a legjobb választás, Ha már az ember épít, akkor az legyen a lehető legjobb. Az adatlapok ködösek a dinamikaátfogást és a torzítást illetően. Egy biztos, hogy a már említett és kifuttatott TAS5015 http://www.ti.com/lit/ds/sles017/sles017.pdftűnik a legjobbnak, de ehhez a műszaki leírás kicsit gyér. Ehhez diszkrét végeszközt javasolnak, ami bonyolítja a megépíthetőséget. Jelenleg is forgalomban van a TAS5182 http://www.ti.com/lit/ds/symlink/tas5182.pdf ami egy power stage kontroller és van hozzá diszkrét eszközökből felépített kapcsolási ajánlás, ami jó kiindulópont lehet, habár a leírás nem szól arról, hogy illeszthető-e a TAS5015-hőz. Akit érdekel a hangja egy ilyen erősítőnek szívesen megmutatom. Szívesen társulnék hozzáértő emberekkel, egy ilyen erősítő létrehozásában, ami a lehető legjobban van megépítve és a legtöbbet képes kihozni ebből a technológiából. Szinte az összes PWM prociból végeszközből van mintám, tudok adni, ha szükséges. Szerintem hatalmas potenciál van ebben a technológiában, a diyaudio.com-on is próbálkozott régebben vele pár ember (TAS5015). Egy biztos, egy ilyen masinához elengedhetetlen a jó digitális forrás, így csak azoknak jöhet szóba, akik nem hallgatnak analóg forrásokat. A múltkorában SNY21 kolléga hallotta és ő azt mondta ez olyan hang mint egy nagyon jó LP, csak a pattogást és sercegés hiányzik belőle. További dilemma részemről a digit receiver megválasztása. A DIR hangja bejön, de 96KHz a vége. Ilyen szempontból jobb lenne a CS8416, vagy a WM8805. Hangilag ezekkel nincs tapasztalatom. Természetesen az alacsony jitterű óra kötelező, aminek kimenete is lenne az erősítőn így össze lehetne szinkronizálni a hangkártya World Clock bemenetével. Nem is értem ez a megoldás miért csak a stúdiótechnikában terjedt el. Úgy látom nem fordítanak kellő figyelmet a digitális rendszerek szinkronizálására a hifiben, de még a high-end berendezésekben is ritka a hasonló megoldás.

Kérem a rosszindulatú fikázók kíméljenek a beírásaikkal, főleg addig, amíg nem hallottak egy korrekten megépített TDAA erősítőt.

Én nem integrált véget illesztenék a PWM processzorhoz, hanem diszkrét félvezetőket. Hasonlóképp, mint a TACT-ban, csak sokkal modernebb kiadásban. Rengeteget fejlődtek azóta a MOSFET-ek.
Mondanom sem kell, hogy én az IR FET-jeire gondoltam...
A sokkal nagyobb kapcsolási sebességnek köszönhetően a torzítás kisebb lenne, a hatásfok is javul (kis RDS ON), a meghajtásuk könnyebb a kis gate kapacitásuk miatt, stb.

Én ezt a táp modulálós hókuszpókuszt kihagynám, mert értelmét nem látom. De ezt már említettem.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Már birizgálta a fantáziámat nekem is egy ilyen cucc a Wadia gépe kapcsán
http://hometheaterreview.com/wadia-151-powerdac-ampdac-reviewed/
Csodálkoztam is hogy még senki nem próbálkozott ilyennel a hazai fórumokon.

Meg mondom őszintén bíztam benne, hogy neked nagy tapasztalatod van ezen a területen. Pár évet már rászántál a D-osztályúak lelki világára

A TAS5182-t elé tennéd, vagy a PWM proci utáni részt teljesen diszkrétre csinálnád a védelemmel és egyéb dolgokkal együtt?

Egyébként sejtem miért teszik bele ezt a tápszabályzós dolgot. A digit hangerőszabályzás nem egyszerű feladat. Szerencsére a mai modern hangkártyák ezt DSP-vel elég jól meg tudják oldani, élő példa rá az RME, aminek a hangerőszabályzója brutál jó. Nekem egy végfok is megtenné, de nyilván jól jöhet a dolog másoknak, ha kedvet kapnak a megépítéshez.

A PWM proci után teljesen diszkrétté varázsolnám. A hangerő szabályozásban lehet valami, így már érthető, hogyan szeretne 20 dB-t megtakarítani a jel/zaj viszonyból.... Viszont sajnos ez csak bizonyos határig működőképes, a digitális hangerő szabályozás elkerülhetetlen.
Ez a legnagyobb átka ennek a technológiának.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

egy kis érdekesség a témához, a multifázisú dc/dc konverterek korában sikerült egy új alkalmazást találni....

http://www.marklevinson.com/downloads/p ... .17.10.pdf

A LabGruppen valami hasonló megoldást alkalmaz már a hetvenes évek óta, igaz ők Proaudios cég, de ezen a területen az egyik high-end gyártónak számít.

A Mark Levinson mindig is egy durva alkatrész temető volt

Ez az ML egy kicsit népbutításak tűnik..

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Van az elején bőven marketing, de biztos vagyok bennem hogy ez a megoldás jobb mint egy szingli H-Bridge... A PWM freki növelésének vannak határai, amit ezzel a húzással át lehet ugrani, és több előny is származik ebből a megközelítésből.

A szimpla H híd mellett ezért alkalmaznak BD modulációt. ML szerintem a lassú félvezetők miatt alkalmazta ezt a technológiát / illetve továbbgondolta azt /.
Erről árulkodnak a készülék paraméterei is. Még ezen is az látszik, hogy bőven maradt benne a Class AB erősítők világából. /ami szerintem felesleges/

Akit nagyon részletesen érdekel, az tanulmányozhatja a félhidas és teljes hidas D osztályú erősítők fajtáit, azon belül még érdemes vetnie egy pillantást a moduláció típusára. (Class AD, vs. Class BD)

"For example, 500 watts into an 8 ohm load equates to a current flow of just under 8 amps. At 1,000 watts into 4 ohms, the figure doubles to just under 16 amps. Due to the tremendous power reserves
and the robustness of the output stages, the №53 is capable of delivering short burst
current peaks of around 70 amps, and around 50 amps peak over time."
A hatásfoka is elég gyenge.
Ez ma már 2 db Mosfettel túlszárnyalható.

Maga a multifázisú pwm szimpatikus ötlet, de nem ér meg annyi többlet alkatrészt, munkát és bonyodalmat, mint amennyit hoz a konyhára. (Ha másnak is tetszett volna, valószínűleg a TI is szem előtt tartaná ezt a megoldást.) Értelme lenne, de létjogosultsága kevésbé.
(Már csak azért sem, mert a lánc legtökéletesebb eleme szinte minden esetben az erősítő..)

Tapasztalataim szerint a PWM frekvencia növelése nem okoz akkora különbséget a torzításban, mint a dead time csökkentése. Sőt! A frekvencia növelésével csak bonyolódik a helyzet. A meghajtás nagyon kényes erre. Vannak természetesen megoldások, pl. nagyobb áramú gate meghajtó, valamint egy-egy bipoláris tranzisztorral, vagy tranzisztorpárral meg lehet "fejelni" a meghajtót, de a Mosfet belső gate ellenállása ugyanúgy korlát lesz! /a kapacitást könnyebb legyőzni nagyobb árammal, a gate ellenállás viszont sorosan kapcsolódik/

A hangerő szabályozás még mindig nyitott kérdés.. (ezért maradok az analóg oldalon)..

Folytassuk a Texas cuccaival..

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Részemről maradok a forrás oldalon (hangkártya) DSP-s hangerőszabályzásnál. Egyébként a Texas PWM modulátora hogyan szabályozza a hangerőt?

Érdekes, hogy ennél a megoldásnál végig digitális marad minden, a D/A konverziót gyakorlatilag a végén lévő L-C szűrő végzi. Nyilván roppant fontos ez a része is az erősítőnek.

A NAD pl. ezzel próbálkozik processzor szinten: http://www.diodes.com/_files/free_pages/u_0_lnk_090413235508.pdf

Még egy érdekesség. Úgy tűnik túl jóra sikeredett a TDAI 2200 egy olcsóbb (2800Euro!!!) Lyngdorf digit erősítő, így picit lerontották a kimeneti induktivitást. Ez is TAS5015-re épűl

És vajon milyen megfontolásból tették ezeket az alkatrészeket a millenium végére? Talán így állítják be a hangkarakterét

A D-A konverziót nem a kimeneti L-C tag végzi, ő csak integrál: a négyszögjel területének (kitöltésének) megfelelően. De a D osztályú erősítő blokk bemenetén ANALÓG jelnek kell lenni. Tehát tartalmaz a cucc egy integrált dacot, akár tetszik, akár nem.
A Diodes (Zetex) csipje érdekesebb, de azt már úgy tűnik megette a cica, mint oly sok mindent. Pedig ha jól emlékszem 0,1ps körüli belső jittere volt.

_________________
____________________
Üdv, Péter

Szia Péter!

Nem szükséges belső DA, egészen másképp oldják meg a PCM-PWM konverziót. A kimeneti szűrő előtti jel valóban analóg. (egyesek szerint digitális, mivel csak két szélső értéket vehet fel, és csak az impulzus szélessége változik)

Ha az egészet nézzük, a bemenettől a kimeneti szűrőig, akkor egészében megfelel egy DA átalakítónak. Részegységeiben viszont nem tartalmaz ilyet.

A Zetex érdekelt volna engem is, de sajnos nagyon eltűnt, csak a szabadalom maradt meg...

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Deghogy, pont, hogy ez a leggyakoribb. Szinte az összes olcsó házimozi, meg tesco kategoriájú "micro hifi"-ben ilyen erősítő van ( LG, panasonic, stb). A TI féle TAS 5xxx hangprocesszor és kimeneti fokozat van ezekben. Ez a legelterjedtebb...

Sajnos ezeknek elég magas a torzításuk. 0.1%...0,5% nagyobb teljesítményen, mivel egyáltalán nincs bennük semmiféle visszacsatolás.

Aha.
Ha jól tudom a Zetex DAC csip kimenete is D-osztályú volt (vagy olyan üzemben készült, ahol ilyet is gyártanak ), 800kHz-en ment. Gyakorlatilag csak a NAD-ban jelent meg, a propaganda ellenére nem adták el másnak. Tehát vagy nem kellett senkinek, vagy valakinek nagyon, ezért tűnt el.

_________________
____________________
Üdv, Péter

néha van, de az nem az LC szűrő utánról, hanem a MOSFET-ek kimenetéről csatol vissza. ezzel egy lépéssel lehet javítani a tápfluktuációja által okozott hibán és a FETek kapcsolási ellenállásán. (pl.: TAS5630 ilyen)

A TAS5630 az nem digitális működési elvű pwm végfok. Az analóg módon működik, egy analóg erősítő. Csak PWM üzemmódú...

Egy full digitális működési elv élből teljesen más, semmi köze az előbbihez. Itt megvalósítani egy visszacsatolást, rendkívül bonyolult művelet lenne, ezért gondolom nem görcsölnek vele. Akkor ott az analóg PWM végfok (pl: TAS5630), ami egy egyszerű áramkör, vissza lehet csatolni és ez elé tesznek egy DA convertert...

Igen, a tömegműanyag hifiben sok helyen használják, de hogyan, milyen körítéssel? Pont ez itt a bibi. A saját véleményem szerint egy ilyen digit erősítő, korrekt módon megépítve, normális forrásról hajtva, jó dobozzal a végén elég sok méregdrága rendszert lealáz. De mint tudjuk ízlés kérdése is....

A meghallgatás lehetőségét továbbra is fenntartom

Továbbá szimpatikus a kimeneti H-bridge, és a szimpla táp.

Mi a véleményetek erről a tápról? Fix feszültséggel gondoltam üzemeltetni. http://www.ti.com/lit/an/slea038/slea038.pdf Lenne értelme egyáltalán?

Ezek szerint hagyományos trafós egyszerű táp, MUR diódákkal, ide való Low-Esr kondikkal, párhuzamosan MKP fóliakondikkal ?

Én ezt javaslom, ha érdekel az indoklás is, egyszer mutatok pár mérési eredményt is.

Diódának én a MUR420-at javaslom, kondenzátorból pedig olyat, aminek réz fegyverzet kivezetései vannak. Ritka, de létezik. PP kondenzátorral és vagy/ X7R/NPO/COG multilayer kondenzátorral hidegíteni kell.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Gondolom az a kék színű panasonic amiről már beszéltünk és ami a te erősítődben is van?

A PWM proci utáni diszkrét alkatrészekből felépített meghajtóra és egyebekre van valami konkrét ötleted?

Már kérdeztem ugyan, csak választ nem kaptam rá. Digit receiverekkel kapcsolatosan kinek milyen tapasztalatai vannak (DIR9001, CS8416, WM)? Főleg a hangi kvalitások érdekelnek, természetesen normális órával megtámogatva, nem a gyári ajánlásban lévő passzív oszcillátorral.

Normális óra nélkül amivel tapasztalatom van: CS8412 (48kHz), CS8414 (96kHz), CS8416 (192kHz), YM3623B (48kHz), DIR9001 (96kHz), PCM1738 (96kHz), és PCM9211 (216kHz).
(mindegyikből van itthon...)

A PCM9211 egy aszinkron usb-vel is el van látva, meg normális óra van mellette, de nem jön be. Ha érdekel, odaadom próbára, usb/ spdif in/out van rajta.
Én csak mérésekre használom.

Kondik közül nem feltétlen a panasonicra gondoltam, hacsak nem szeretnél 70E forintot költeni csak tápegységre

Receiverek közül nekem a CS8414 tetszik a legjobban. De más rögtön lesz*rozza, mert nem tud 192k-t...

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Azért is gondoltam a CS8416-ra. Egyrészt tudja a 192KHz-et, másrészt hátha örökölte a CS8414 hangját. Ezzel a kettővel valakinek van tapasztalata? A PCM9211 sem tűnik rossznak. Első körben biztos, hogy csak egy végfok fog készülni integrált erősítő helyett. Úgy tűnik a hangerőszabályzást digitálisan jobb hatékonysággal és hanggal lehet megoldani forrás oldalon DSP-s hangkártyával, mint a pwm processzorokkal. Trafós táp, habár nyitott lennék jó minőségű kapcsolóüzemű tápokra, mivel ezek az alsóbb (100Hz alatt) tartományokban jobban teljesítenek tapasztalataim szerint, viszont bonyolultak egy trafóshoz képest. A digit és egyéb kisfeszültségű helyekre Salast gondoltam, külön szekunder leágazásokról hajtva. Az óra még kérdéses, de a Depner clock nekem nagyon bevált, persze ehhez nincs kapcsolási rajzom és a benne lévő quartz minősége, annak fázis zaja kritikus pont. Külön world clock kimenettel, hogy a forrással is lehessen szinkronizálni. A PWM proci után diszkrét elemekből való építkezés. Mikrokontrolleres vezérlésre ügy tűnik van ember, de erre is várnék jelentkezőket. Nem szeretném túlbonyolítani. Néhány LED-es visszajelző a mintavételi frekiről, hibajelzés, PWM visszajelzés, védelem működésének visszajelzése. Egyelőre ezek az irányelvek.

Ha valakit érdekel ez a projekt és kellő műszaki tudással is rendelkezik, azokkal szívesen társulnék, mivel nekem a tudásom picit kevés pl. egy diszkrét kimeneti fokozat megtervezéséhez. A nyáktervezés részét szívesen felvállalom a kivitelezéssel együtt. Méréshez is van műszerpark.

Esetleg egy Wolfson 8804 receiver IC-vel megépített Twisted Pear audio panelt fel tudok ajánlani próbára, ha majd odáig jut a projekt, csak nem tudom, hogy jó-e a belőle kijövő i2s jel. Van egy Istipisti féle Salas beültetett panelem is BD140 és IRFP9140 félvezetőkkel a végén, azt akár már most elküldöm, ha megígéred, hogy nekem is csinálsz majd egy ilyen erősítőt...

Elvileg jó a belőle kijövő I2S jel. A projekt egyelőre az elméleti fázis legelején tart, úgy hogy még picit odébb van a gyakorlattól
de ha eljutunk odáig, akkor valószínűleg szükség lesz rá. Köszönöm a felajánlást. Építeni mindenki magának fog ilyen erősítőt, ha odáig eljutunk, hogy komplett dokumentáció kerüljön fel róla ide. Nyákból természetesen le fogunk gyártatni több darabot, hogy azzal ne kelljen senkinek kínlódni. Valószínűleg a kényesebb processzorok is rá lesznek forrasztva a panelra, mert azokat házilagosan körülményes szépen beforrasztani.

Lyngdorf TDAI 2200, vagy Millenium (Tact) kapcsolási rajzot keresek A PWM proci utáni megvalósítás érdekelne.

A diyaudio.com fórumon kutakodva ezt találtam, ráadásul hazánk fia készítette az erősítőt. Majd felveszem a kapcsolatot az úriemberrel. Ez hátha nyújt némi segítséget.
A TAS3001 el is hagyható, hacsak nem aktív hangsugárzót szeretne az ember tervezni, és a vezérlés is egyszerűsíthető.

Pont ezt említettem neked tegnap, hogy csatornánként 2db gate (IR2110) meghajtóra van szükség. A MOSFET-eket kapásból cserélném, jobb típusból bőven elég gate meghajtónként 2 db. A diódákból is lehagyható 1-1 pár. A Dead-Time beállítás is érdekes kicsit.
A +11 (12V) segédtápot áteresztő stabilizátorról kapcsolóüzeműre cserélném, mivel feleslegesnek tartok 5-8W-ot feleslegesen elfűteni.

A védelem itt sincs kiépítve, erre egy olyan megoldást kellene találni, ami a MOSFET-ek csatorna ellenállásán mér, hasonlóan, ahogy az IRS2092 teszi.
A tápfeszültség feleslegesen magas, nem hiszem hogy valakinek kell otthonra 1kW-nál nagyobb teljesítmény. Azon felül, hogy drágább lesz, még bonyolítja is az életet. (nagyobb teljesítményhez nagyobb tápfeszültség kell, amihez sokkal nagyobb zavarkibocsájtás tartozik, valamint nagyobb áramú MOSFET-ek, melyeknek nagyobb a gate töltésük, emiatt az SMD gate meghajtó diszipációja már túl nagy lehet, DIP-tokost kellene használni, mondanom sem kell, hogy feleslegesnek tartom...)
Én egy jó erős 100-200W-ot céloznék meg.

Kiindulási alaplapnak tökéletes!

Majd teszek fel egy Móricka-ábrát, hogyan képzeltem...

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Az a 100-200W bőven elég szerintem is és egyet értek azokkal a dolgokkal, amit írtál. Nekem még a 100W is sok lenne Elvileg valamelyik régebbi Panasonic egybeházimoziban volt hasonló diszkrét véggel felépített TAS alapú erősítő. Annak a kapcsolási rajzát talán egyszerűbb megszerezni. Azon hátha van védelem is. Gondolom a túláram, rövidzár az, ami alapból szükséges.

Akad azért feladat, amit meg kell oldani.
A rövidzár/túláram védelem elég necces feladat:

-több lehetőség is adott, pl. MOSFET-tel sorbakötött sönt ellenálláson figyelni a rajta eső feszültséget
-esetleg a kimenetre kis értékű soros ellenállás, és azon figyelni a feszültséget (ide már kétirányú áram érzékelés szükséges)
-a tápegység oldalon korlátozni az áramot
-hall elemes áramérzékelő a kimenetre
-a kimeneti induktivitás telítődését figyelni
- illetve a MOSFET-ek csatorna ellenállásán figyelni a feszültségesést

Nyilván a legutolsó lenne a legjobb megoldás, azonban ez a legnehezebb.

Vagy kihagyni az egészet, és biztosítékkal védekezni a tűzkár ellen.

Ezen felül a gate meghajtók sem ideálisak.
A modulációs tényező elég fontos, hogy maximum 20-80% közelébe essen, és szélsőséges esetben sem haladja meg a 10-90%-ot, ellenben a gate meghajtó kiakad, és a FET-ek egymásra nyitnak.
Arra még nem találtam utalást, hogy a PWM proci meddig képes vezérelni.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Úgy tűnik ez a rajz sem az igazi, mivel a TAS5015 PWM kimenete 4 csatornás jelet tol ki magából, a H-bridgeben FETenkénti meghajtásra adva lehetőséget. Itt ebből magyar barátunk csak kettőt használt. Itt egy érdekes doksi, nekem gigamagas

Ezt a chipet miért ne használhatnánk meghajtóként? http://www.ti.com/product/tas5182 Így meg lenne oldva a védelem kérdésköre is. Gondolod, hogy diszkrét cuccokkal lényegesen jobb eredményt lehetne elérni?

A diyaudio.com-on arra is találtam utalást, hogy a TAS5015 külső precíz 100MHz-es órát is igényel.

Azt hiszem a melléklet sokat fog segíteni. Elvileg ez volt az első olyan erősítő, amiben megjelent a TAS50xx PWM proci (Panasonic SA-XR10). Ehhez is diszkrét kimenet társult és, ha jól látom a védelem is rajta van. Ránézésre a Lyngdorf TDAI2200-ban is hasonló megvalósítás van. Itt látszik is, hogy az a bizonyos logikai IC egy 74LVC07A.

Javul a helyzet...

Védelem ebben sincs.

A gate meghajtó típusa fontosabb lenne, mert az IR2110 nem boldogul 95-97% modulációs tényezővel. Egyszerűen kiakad féltápra a kimenet....

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Az újabb TAS5086-nál állítható: Adjustable Modulation Limit From 93.8% to 99.2%
Sajna alkatrész típusokról nem szól ez a szervízmanuál
Akkor viszont a Lyngdorfban sincs nagy valószínűséggel védelem. Biztosítékot nem szívesen tennék jelútba, eléggé haza tudja vágni a hangot. Itt szimpla táp van egyébként. Még vadászok picit, hátha rábukkanok a típusra.

Egy újabb megvalósítás a meghajtáshoz, de itt sincs meg a vége a dolognak A TAS5015-nek elég egzotikus órafreki kell kívülről (98.304MHz) A milleniumban is valami hasonló megoldás van.

Találtam egy védelmi áramkört D-osztályú BTL, szimpla tápos kapcsoláshoz. Lehet hogy itt is használható lenne.

A DC szint védelem nem nehéz feladat, a túláram/rövidzár védelem már inkább.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Ma értekezek a Depneres úriemberrel, hogy az óra részét hogyan is lenne érdemes megcsinálni. Az biztos, hogy kettő kell bele, az egyik a CS8416-nak a másik a TAS5015-nek. A 98.304MHz sem probléma úgy tűnik. A diyaudio.com-on már volt aki méregette a TAS5015-öt 100MHz-es órával és a tapasztalat az volt, hogy ennek az órának a jittere legalább olyan fontos, mint a digit receiveré. Ott sikerült is a dinamikatartományt a gyári fölé vinni 1dB-vel. Ha jól látom az igazán jó óra a Lyngdorfból is hiányzik. Gyanítom az sem mindegy, hogy a digit út mennyire hosszú, vagy rövid. Ez alatt azt értem, hogy a digit receiver után még van-e DSP, vagy egyéb digit jelfeldolgozás. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy sima végfokkal lehet jobb eredményt lehetne elérni, mint egy bonyolult digit cuccal, mint amilyen a millenium is.

Ez az SN65LVDS389 ic miért is jó egyébként? Sajna nem tudom ez mit is csinál
Úgy tűnik szerezni kell egy gyári készüléket a kimeneti fokozat megszemléléséhez.

Üdv.Épített már valaki TAS 5615-ből végfokot?Lenne vele kapcsolatban két kérdésem.
Ha nem akarom használni a 13->19 lábakat akkor azokat hagyjam lebegni?
Vreg. az stabil tápfeszt igényel, 3.3V-ot vagy mit mert azt nem értem?
http://www.ti.com/lit/ds/slas595b/slas595b.pdf

_________________
Üdv.
Gyurka.

Megépítettem kettőt is.Egy PBTL és egy BTL.Jó hangú cucc.
https://picasaweb.google.com/1146821277 ... directlink

_________________
Üdv.
Gyurka.

Komoly lett nagyon. A nyák profi kinézetű. A hangja milyen? (Azon kívül, hogy jó).

Mintha lenne más tokozásban is...

(Kezdesz nagyon belemerülni ebbe a kapcsoló üzemű dologba! Látom elkapott a gépszíj. )

Ami egyből feltűnt,hogy nem nagyon válogat a ládák terén.Nagyon precíz térérzetet ad vissza még sztereóban is és nem fárasztó hallgatni,de Adele-t hallgattam és ezzel is úgy voltam,hogy valamit hiányoltam... és mindig a hangerővel próbáltam kompenzálni,de nem sikerült.
Védelemmel el van látva rendesen.Házimozihoz, bulizáshoz,hangosítani esetleg kiváló..,egy-két órás hallgatózás után visszakötöttem a hibridet.Hiába D oszt,jó hatásfok meg még hájjendnek is csúfolják minőségi zenét én nem tudnék vele hallgatni.Jövő héten kipróbálom még ezt:http://www.nxp.com/documents/user_manual/UM10155.pdf
A kapcsolóüzem szuper dolog szerintem (még,jó,hogy felfigyeltem annak idején a tápodra mert onnan indult el az én mizériám is). Igen van más tokba is,nekem ilyet küldött a TI.

_________________
Üdv.
Gyurka.

Egyelőre sajnos az IC beszerzésével is akadnak gondok...

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Ezt a chipet "5615" már nem gyártja a TI.Nekem már 2 éve meg voltak.Az 5630 beszerezhető.

_________________
Üdv.
Gyurka.