Na hát így már mindjárt világosabb, de még mindig nem teljesen.
winkleer írta:
Hálózati feszröl müködne ! A hatásfok nem túl lényeges a gazdaságosság nem számít.
Azért vannak a dolognak következményei. Ugyanis 10 V * 300 A az 3 kW, és ha netán 230 V-ról menne, és nincs benne PFC, akkor még 16 A-es megszakítóval is a folyamatos terhelési határ közelében (pontosabban fölötte) járunk, de ha gyenge a hatásfok, akkor még rövid idő alatt is leoldhat! 3 fázisról jobb a helyzet, de ezt is csak te mondhatod meg, hogy lehet-e rá számítani.
Idézet:
A kimeneti áram DC kell legyen, lehetőleg minél kissebb hullámossággal
Na jó, de mégis minél legyen kisebb? És mind 100..300 Hz-en, mind 100 kHz-en jó lenne specifikálni. Már ha valóban követelmény a kis hullámosság.
Idézet:
hogy az áram mérhetö legyen egy DC-s lakatfogóval
A DC lakatfogó DC-t mér, vagyis nem érzékeny az áramhullámosságra.
Idézet:
majd a mért körben a feszültségesések egy sima multiméterrel.
Az is DC-t mér, szóval itt sem fontos a kifejezetten kis hullámosság.
Idézet:
Meg hogy a mért kör soros induktivitásai nem érvényesüljenek.
Nem az a baj, ha "érvényesülnek", hanem ha hibát okoznak. Soros induktivitás pl. úgy is érvényesül, hogy simítja az áramot, ez viszont nem okoz hibát. Ha ismert az az induktivitás-tartomány (és ellenállás tartomány), ami előfordulhat, akkor ezt fel lehet használni a méretezéskor (egyszerűsítési lehetőségként és követelményként is).
Idézet:
Az öresjárási fesz azért kell 10V lenni hogy biztosan legyen elég fesz a hozzávezetési ellenállások és a sok átmeneti ellenállás meghajtására több meg felesleges .
Ha a terhelésen (síneken és átmeneti ellenállásokon) esik a 10 V, akkor ez nem üresjárási feszültség, hanem üzemi. Hacsak nem gondolod azt, hogy az üzemi feszültségnek mondjuk 1-2 V is elég, és csak "biztonsági tartalékként" gondolod a 10 V-ot. De ez utóbbi nem jó gondolatmenet, alapvetően nincs egyértelmű összefüggés az üresjárási feszültség és a maximális üzemi feszültség között, ezért azt kell specifikálnod, amelyikre valóban szükséged van, a másik adat meg majd adódik a topológiából és egyéb feltételekből.
Idézet:
Valójában ez a rövidrezárt üzemmód nem teljesen rövidrezárt mert az átmeneti ellenállások benn vannak sorosan a körben és ezek lehetnek relative kicsi (kevés kötéspont) ez közelitene a rövidrezárt üzemhez meg lehetne nagy is sok kötési pont a teljes rendszeren magasabb feszesássel magasabb disszipációval.
Az üzemi állapot az lenne hogy egy viszonylag hosszú akár 20m 300-600mm2 es sinezést a két végénél meghajtani pl 200A DC árammal majd a kötési pontokon feszesést mérni ebböl átmeneti ellenállást számolni és az eredmények alapján minösíteni a terméket. Rengeteg kötés található egy ilyen sínezett KÖF kapcsolóállomásban megszakítók kuplungok szakaszolók, méröváltók s mindnél csavaros kötések, kapcsoló kontaktusok. A mérés célja , hogy megfelelö e a berendezés, van e nagy átmeneti ellenállású pont benne ami az üzemi áram hatására károsan melegedne. Üzemi áramok 630A -1250A például. Középfeszen ritkák az ekkora áramok De a berendezések ilyen áramokra lennének specifikálva. A mérés fontos lenne azért is mert zárlati áramok több 10kA is lehetnek. Másik, hogy fejlesztéskor 1-3s re 25kA zárlati áramot kényszerítünk a cuccra és a megfelelösséget egy oszcillogrammon figyeljük, hogy van e benne ugrás s mekkora ezek mind beégö kontaktusokat jeleznek. Meg mechanikailag is teszteli a cuccost mert ilyen áramoknál nem ritkák a törések, szerkezeti elemek torzulásai.
Jah és egy vizsgálat másfél két milla nem mellesleg nem mlehet bármikor végezni a 120kV os hálózaton jelentős kapcsolások átterhelések elözik meg. Szóval nem jó megbukni egy "lazább" kötési pont miatt.
A szabályozás gyorsasága. Ez sem lényeges mert a mért kör stabil (ha minden jó)
Ha az a "ha" ott nem volna, akkor az egész áramkörre nem lenne szükség, szóval azért legalább egy gyors átgondolást megérne a kérdés.
Idézet:
Azaz nem változik a terhelő kör. A szabályozás pontossága. Nos a belött áram jó lenne ha 5% belül maradna.
Ez nem nagy gond.
Idézet:
Ami az ötletet adta , 1 léteznek efféle nagyáramú ellenállásmérők amik 200A rel mérnek csak marha drágák. 2. Egy termék eladása elötti minősítésnél az ilyen jellegü mérést egy inverteres hegesztővel hajtottuk meg hogy az áramot belöttük 100A re és truerms lakatfogóval meg müszerrel mértük. Jó lenne kiváltani a hegesztőt mert nem mindig van kéznél és nem lehet manapság olyat venni amin a pálcaleragadás védelem kikapcsolható. Megaztán a gyári cuccok bekapcsolási ideje rövid, egy hosszu mérésnél ki be kapcsolgatnak a jelentös melegedésük miatt.
Ez utóbbi is fontos része a specifikációnak, és itt láthatod, hogy miért is számít a hatásfok.
Betápnak, ha tényleg kell a kimeneten 10V 300A, akkor lehetőleg 400 V kellene. Én rezonáns tápot javasolnék, szinkronegyenirányítóval, mert ennek van a legjobb hatásfoka, és legkisebb zavarkibocsátása, de ezt nem lehet egyszerű módon 0 közelébe leszabályozni, ezért ha szükség van kis áramok beállítására is, akkor még egy PWM táppal is ki kell egészíteni. A szabályozáshoz áramérzékelésre pl. a LEM hall-szenzoros áramváltói alkalmasak.
Csináltam már 14V 200A-es tápot, de az feszültséggenerátoros volt, meg +/-30A (max +/-150V) áramgenerátort, de ezt a kombinációt, ami neked most kell, még nem, úgyhogy pont ilyen, bevált ("plug and play") megoldást nem tudok mutatni.