Ez így túl sokat nem mond egy csőről, legfeljebb azt, hogy működik....valahogy.
Amit meg szoktam ejteni egy hozzám került mérendő csővel (miután megnéztem alaposan az adatlapján található görbéket):
1.) Vg=0 (rövidre zárt rács-katód) mellett adott feszültségnél (gyanú esetén több pontban is) anódáram mérés. Ez legalább azt megmutatja, hogy jó-e egyáltalán a cső, valamint viszonyítási alapot nyújt a -statikus- elhasználtságára (esetleges emisszióvesztés). Ha nagyon eltér az adatlapon levő görbe pontjaitól, az már gyanúra adhat okot.
2.) Mutual conductance (Gm) mérés. Gm= dIa/dVg: anódáram változás rácsfeszültség változás hatására.
Kisjelű (ez általában 1V-ot jelent nálam) mérés.
A cső áramgenerátorral táplálva, adott Vg mellett beáll egy statikus munkapontra. A rács kondenzátoron keresztül kap 1V AC-t (nálam 1kHz-en), az áramgenerátort átsöntölöm egy pár uF kondival (AC szempontból az anód földön lesz), mérem az anódáram változást (AC). A mérés egyből Gm-et ad (a Vg AC szempontból 1V-ot változik).
A méréshez valós -nagy terhelhetőségű- tápfeszültség (100-500V), Vg előállításához egy gyenge segédtáp, áramgenerátor (pl. 1-50mA között beállítható), true RMS mérésre alkalmas feszültség és árammérő (lehetőleg nem kézi multifunkciós!), valamint hanggenerátor kell.
3.) Ha az első két próbán átment a cső, jöhet egy valós üzemű Mu (dVa/dVg), azaz erősítés mérés.
Maximális kivezérlés (jellemzően 5% torzítás -ez már látható szkópon is- mellett) meghatározása adott kapcsolás keretében.
Generátor és minimum szkóp kell hozzá.
Én csővoltmérőt és annak kijáratáról hangkártya-laptop-FFT képes program -pl. Visual Analyser, AudioTester- kombót is használok. Ez az esetleges mikrofónia kimutatására is alkalmas.
Frekvencia görbe mérés (1Hz-pár száz kHz között) a maximális jel 2/3-ánál.
Torzítás mérés (legalább 1kHz-en) jellemző bemeneti jel mellett. Ez főleg DHT és kisjelű -pl fonóba való- csöveknél lehet fontos.
Torzítás méréséhez vagy speciális kis torzítású generátor, vagy annak hiányában korlátozott frekvencia terjedelemben (10Hz-pár tíz kHz) hangkártya szükséges.
Ezek persze időrabló metódusok, a csöveim 80%-a majd nyugdíjas koromban fog átesni ezeken.
Esetleg rászánom magam és veszek egy laptophoz csatlakoztatható cső jelleggörbe mérőt. Az legalább a csövek párba válogatásánál jelent nagy segítséget.
4.) A gyári csőmérőket sokra nem tartom, főleg azokat nem, amikben még mutual conductance mérésre sincs lehetőség -ez a többségre igaz-. Adott, nem túl magas -a tényleges felhasználást meg sem közelítő- pontban mérnek, a többség rossz/jó/nem jó eredményt mutat.
Egy dologra jók, ha el akarod adni a csövet, az adott -kalibrált!- csőmérő adatai széles körben elfogadott támpontot adnak a cső használhatóságára.
