audiodiyers.hu

Úgy értettem hogy a nyugalmi árama kb. megegyezik.

Na, ez nem jelent nagyjából semmit.
Mérd meg abban a munkapontban az erősítését a két eszköznek, ha nagyjából egyformák, akkor van értelme összehasonlítani a kettőt (legalábbis elég kis kivezérlésnél).

Ebből inkább az következne, hogy nem a tranzisztor a zajos, hanem az áramkör. Nem tudni mi ez az áramkör, de nem lehet, hogy magas frekvencián oszcillál a "zajos" esetben? Esetleg a határhelyzetben van az áramkörben eleve, és pl. a kisebb erősítésű példánnyal berezeg, a másikkal még nem. Az árnyékolás kapacitása meg elhangolja az áramkört...
Esetleg egy soros ellenállás a "zajos" tranzisztor bázisába közvetlenül a láb tövébe ( 10-100Ohm ), netalán még 10...néhányszor 10pF a B és C közé....

Mi különbség van MJ15003/MJ15024/MJ21194 között? Úgy látom, szinte centre egy árban mozognak.

A feszültség határadatban kilógó 15003-on kívül nem sok. Ha az ár azonos, akkor a 21194-et érdemes megvenni, mert SOA-ra kb. a dupláját tudja a másik kettőnek.

Rendben, köszönöm a válaszod!

Nem találtam hozzá adatlapot, talán más ügyesebb mint én.
Annyi találtam, hogy megegyezik a bd243b/bd244b-vel.

Ha minden igaz ez valami Videoton végfok tranzisztor. Én is csak annyit találtam valahol, hogy a BD243-al egyezik meg.

Motorola Vidi álruhában... A jelzett-ajánlott csere BD 911-12 valamivel izmosabb ezeknél.

(BD911/912-ből van az elektor erősítőm.)
De ha már itt tartunk.
A Pioneer SA6500-II ben található 2SD586 / 2SB616A párosnak mi lehet a helyettesítője?

Type Designator: 2SD586
Material of Transistor: Si
Polarity: NPN
Maximum Collector Power Dissipation (Pc): 60 W
Maximum Collector-Base Voltage |Vcb|: 100 V
Maximum Collector-Emitter Voltage |Vce|: 80 V
Maximum Emitter-Base Voltage |Veb|: 5 V
Maximum Collector Current |Ic max|: 5 A
Max. Operating Junction Temperature (Tj): 175 °C
Transition Frequency (ft): 10 MHz
Forward Current Transfer Ratio (hFE), MIN: 40

Ezek alapján a BD 911-912 páros oda is tökéletesen megfelel, minden paraméterében többet tud mint az eredetiek. A lábkiosztása azonos (B-C-E) a felfogatása más, de az nem hiszem hogy nagy probléma.....
Ja, a BD-k ft-je kisebb ("csak" 3 MHz) de ez 20-30 kHz sávszélességnél nem hiszem hogy túl nagy gond lehet.

Sziasztok tranyó guruk!

Találtam egy 30 éves végfok leírást, szeretném összedobni, nagyon jók a leírtak róla.
Rádiótechnika: Piret Endre, 1989.12. szám. Egy különleges Hi-Fi erősítő leírása - 620-adik oldal.
Barátai, kollégái, ő maga stb. által nagyon nagy munkával készült végfok, a lényeg számomra hogy
egy mérnök csapat munkája és a leglényegesebb, hogy állandó meghallgatások sokasága
által minősítették mérnök emberek és tetten értek, megtaláltak egy TIM okot, egy tranziens tüskét, ami az építések, módosítások tucatja során
tönkretette a hangot, és nem találták az okát. Végül meglett. De teljesen átalakították a cuccot, az eredményük arról szól, ami engem is nagyon érdekel.

A füllel vacaknak hallott erősítő hibák keresése és néha - megtalálása. Igen sok hibát derítettek fel. Izgalmas. Az erősítő belsejébe mérve találták meg azt a nagy tranziens tüskét, ami a végfok végén NEM látszik, de tönkretesz mindent és kiiktatták. Aztán leültek zenét hallgatni!
Az ismert rideg, szőrös, kemény, piszkos üveg, reszelős, hideg, idegesítő, fárasztó tranyós hangot, sok-sok ember tapasztalata alapján, biztos mind ismeritek.
Lehet hogy őskori lelet vagyok, de most találtam meg a cikket, nekem sok tanulságot adott.
Nem könnyű olvasmány, az urak igen értik a dolgukat. Én elolvastam vagy tízszer, én is megértettem a 90%-át és kíváncsiságból összeraknám, nem nagy meló.

A kérdésem hozzátok:
BC182-212, BC301-303, BD139-140, BD249-250 a félvezető készlete.
Én BC414C-416C, BC546C-556C, BC550C-560C, BC639-640 és sok más tranyókból építkezem,

Kérdezném hogy szerintetek mit rakjak Piret Endréék végfokába, az ő őskövület tranyóikat, vagy mai kis zajú, modern cuccokkal
váltsam ki őket? A BC182-212 idegesítően vacak szerintem. Mit tegyek szerintetek?

Melyiket mire cseréljem? Köszönöm előre a segítséget.
thebird55

Nem biztos, tekintve, hogy évtizedek óta vannak olyan félvezetős erősítők ( főként gyári kivitelűek ), amelyek ennek pont az ellenezőjét produkálják ( puha, elkent, álmosító, stb. hangzás ). Meg persze a számtalan átmenet a két véglet között....
A széles látókör mindenkinek jár. Praktikus a modernebb tudást is megismerni, és sokkal szélesebb palettáról meríteni: a külföldi klasszikusok mellett pl.: https://linearaudio.net/sites/linearaud ... ume1bp.pdf

Ha a Piret Endre által érzett varázst szeretnéd átélni, akkor pontosan ugyanazokat az alkatrészeket kell használni....minden tekintetben

( ha jobbat szeretnél, akkor itt a fórumon is találsz alternatívákat )

Köszi szépen shany.

Az egész tranzisztor fejezeteteket is végigolvastam, sajti leírta hogy BC546C-556C-t vagy 2240-970-et érdemes a 182-212 helyett tennem. Megnyugodtam, régóta használom ezeket, viszont a BC301-303, BD139-140 és a BD249-250 -ekről kérdezném a véleményeteket, Van-e jobb náluk hangra, mai viszonylatban? Ez a Piret egy 30 éves cucc, őskövület, mint én is, gondoltam hátha javítok rajta modern tranyókkal. Piret-ék élménye is, de a kapcsolástechnikájuk fogott meg inkább.
Nincs diff az elején, kidobták, aztán meg a visszacsatolást nagyon másként, sztem jobban oldják meg. És sok minden egyebet. Sztem agyilag ott vannak...

Piret régesrégi és kicsi végfokja sorra verte meg a kollégái hozzá vitt erősítőit és keresték a műszaki okot. Nagyon nagy melóval megtalálták a megoldást, tervezéssel, én ehhez kicsi és kevés vagyok. Ezért érdekelne a munkájuk eredménye amit nagy csapat dícsér.

Szóval köszi szépen, de a többi, fent leírt tranyó jobbra cserélhetősége is nagyon érdekelne, mit gondoltok?

Amúgy sok tranyósat építettem, van sok nagyszerű, de vannak smirgli hangúak is, ezért fogott meg a Piret féle végfok.
Legutóbb egy NAD 250-et raktam össze, meg egy Musical Fid. A1-et... Igen jók szerintem...

Köszönöm előre is.

Burkolt reklám?!
Korszerű félvezetők állnak rendelkezésre, viszonylag olcsón. KD is ebből épített kiváló 1x-es erősítű véget. Véleményem szerint feleannyi alkatrésszel is megoldható a feladat.
Meghajtás is lekezelhető 4-6 félvezetővel, vagy egy kettős triódával. Mindezeket visszacsatolás nélkül.
Jól fog szólni, ezek után kellene finomítani a kapcsolást. (Azaz bonyolítani, visszacsatolással, kompenzációval meg egyéb felesleges sza..okkal.
Kísérletezni kell. A lehető legegyszerűbb megoldások vezethetnek a megoldáshoz.
Nincs recept. Fülelni kell, kísérletezni.

Megvan a mumus/ördög.. Ez csak egy a sok közül. Mellesleg már sokkal előbb megtalálták.

Szia FordPrefect!

Köszi a hozzászólást.
Bocsi, de figyelmedbe ajánlom a fent leírt Piret-cikket. Sztem látatlanul írtál róla, olvasd el kérlek. Ők azt csinálják, amit te ajánlasz,
állandóan hallgatják, mérik és hallgatják. Agyalnak, módosítanak, hallgatnak. Többször a fél végfokot kidobják, újratervezik, agyon mérik és hallgatják.
Keresik azt a fránya zenei hangzást, amikor órákig hallgatod és nem fáraszt, hanem örömet okoz...
Én 43 éve elektromérnök vagyok, de nagyon sokat tanultam tőlük.

Komoly és nagyon elszánt, lelkiismeretes meló és tudás van mögöttük.
Hasonlóan a HiFi Magazinunk szakértő gárdájához, ők is nagyon elhivatottak, utóbbiak: Darvas, Degrell, Dankó Emil, Szalainé, Sólymos vitathatatlant alkottak a magyar audio kultúra létrehozásában, Angliai szintű tanításában. Mi - zeneszerető hi-fi-zők rajtuk nevelkedtünk, én a HFM-et betéve tudom, a végéig... Nagy tiszteletem azoknak, akik azon dolgoznak, hogy egyre jobban megközelítsék a problémákat és megfejtsék a titkokat, megtalálják a fülek
által hallott, vagy hallani vélt problémák műszaki megfoghatóságát.

Bocsi, elkalandoztam.

Szóval a BC301-303, a BD139-BD140 és a BD249-250
tranyók modern, audiofil-eknek gyártott mai helyettesítőit kérdezném tőletek.
Tudtok-e jobbakat ajánlani ezeknél az öreg tranyóknál zenei szempontból?

Köszönöm.

Be tudnál tenni egy kapcsrajzot?

Van olyan - ezen a fórumon is fórumtag - aki szerint ezek a régi tranzisztorok kimondottan jók, mármint zenei szempontból: https://www.avx.hu/forum/viewtopic.php? ... 1#p2612171

Én az MJW3281/MJW1302 kifejezett audio komplementer pár helyett próbáltam a BD245/BD246-ot, és utóbbiak jobban békénhagyják a zenét. Lehet, hogy a felhasznált anyag miatt (tudomásom szerint a félvezetőlapkákat usa-ban gyártotta a texas, itthon csak tokozták), de pl a Cbe-jük is teljesen más. A BD-knek 320-380pF körül, míg az MJW-knek több nF.

A 2SC5200 -é meg 200pF... Azt is lenézik, mert sokan használják, és voltak hamis szériák is forgalomban.
Vajon ott volt két egyforma erősítő, amiben kizárólag a végtranzisztorok voltak mások?
Egy 3 megás tranzisztor persze, hogy másképp működik a legtöbb áramkörben, mint egy 30 megás. akár gerjedhet is bármelyik, ami lehet rossz és jó is egyaránt, a körülményektől függ.

Az MJW3281/MJW1302 páros kapacitásai. Erősen feszültségfüggőek ( ugyanúgy mint más tranzisztoroknál ), ezért lényeges, hogy milyen módon adják meg számszerűsítve, mekkora Uce feszültségre ( frekvenciára ). Az MJW3281/MJW1302 páros sokkal nagyobb teljesítményű, robosztusabb tranzisztor mint a BD245/246, és jóval nagyobb lapka van a tokozáson belül, amely nyilván nagyobb kapacitásokat is jelent. A nagyobb kapacitás nem jelent semmilyen gondot ( akár sok párhuzamosan kapcsolt elem is használható ) ha az áramkör ehhez van tervezve/méretezve. A relatíve kis teljesítményű BD-k 1:1-es alternatívája nyilván nem az MJW-k.
Ezért is írtam, hogy praktikus lenne az eredeti pontos klónját megépíteni, mert úgy garantált lenne az eredeti kompenzáció működése, a kialakított fázistartalék....elkerülhető az esetleges csalódás.

Az a kimeneti kapacitása és nem a bemeneti, a bemeneti jóval több szokott lenni. Az MJW párnak 600pf max van megadva kimeneti kapacitasnak, a bemeneti asszem 3nF körül van, ha jol emlekszem. Mindez kapacitasmerovel merve B-E közt.

Igen, tudom, hogy feszultsegre valtozik. Az altalam leirt ertekek kapacitasmerovel tortentek, ami asszem 100mV körüli jellel mér, mélyen a nyitófeszültség alatt. Azzal is tisztában vagyok, hogy a powerebb tranyonak nagyobb lesz az ertéke, nem is vitatom. Pusztán a kérdéshez kapcsolodoan irtam le a tapasztalatom, ha már linkelted az avx-es posztomat.

Rossz hírt mondok. Olvastam vagy 30 éve. Barátom meg is építette, azt mondta nem egy nagy durranás. És tényleg nem az, az akkor divatossá váló "tökszimmetrikus" elv átlagos félvezető mennyiséggel, mai szemmel elavult félvezetőkkel. Túl kellene már lépni 30-40-50 éves félvezetős replikákon. Azok a félvezetők, alkatrészek már nem beszerezhetők. Akkor meg nem ér a nevem, nem ugyanarról beszélünk.

Darvas László újságíró, zenehallgató. Degrell leginkább a lemezjátszókhoz értett. Utóbbi 3 kiváltságos helyzetben volt mérések tekintetében, ipari mérőeszközökkel segítették a magazin működését. Minden tiszteletem Nekik. (Az összes HFM/MOZAIK hiánytalanul eladó, évkönyvek és poszterek nélkül, jelképes áron.)

Ez valami olyan kívánság, mint a világbéke. Utópia.

A bemeneti kapacitás nem igazán lényeges egy emitterkövetőnél. Ahogy a neve is mutatja az emitter feszültség követi a bemeneti feszültséget, ennek megfelelően nincs jelentős feszültségváltozás a B-E diódán. Ha a fokozat erősítése 0,95, akkor a 3nF 5%-a terheli az előző fokozatot.
A visszaható kapacitás Ccb lényegesen fontosabb, hiszen itt nagymértékű feszültségváltozás van, no és az eszköznek magának sem lineárisan változik a kapacitása a feszültség függvényében.
Azután ott vannak, a gyártók, akik mindent megtesznek az összezavarásunk érdekében. Az Onsemi az NJW/MJW/MJL-eknél maximális kapacitást ad meg, a Toshiba a 2SC/TTC5200-nál tipikusat, a Sanken szintén tipikusat, de míg a 2SC3519-nél 10V Ucb-nél, addig a 2SC2837-nél 80V Ucb-nél (utóbbiba én is beleszaladtam, mert igen impozáns érték). No és persze van, aki semmit sem ad meg, de azt legalább betartja.
Sajnos ezen kapacitások házilagos mérése is eléggé problémás, mert ráadott feszültségek nélkül mérve inkább csak találgatás. Kicsit olyan mint gyorsulást mérni autón, beindított motor nélkül lejtőn gurulva...

Egyetértünk!

Köszi a válaszokat, hogy foglalkoztok velem.

Nos az összes tranyóból ami van a Piret-ben, nekem van egy szekérderékkal, mint írtam 1979 óta Hi-Fi-zek, ( AD161-162 germánium végfok volt az ifjúkorom első cucca ) akkoriban még nem volt Hi-End, ami szerintem, mivel hogy ez a szivem csücske, elég jól ismert számomra. Minden elérhetőt elolvastam, amihez hozzáfértem. Angolul, németül, más nyelven kevésbé, talán még a franciák tudományát beleértve. Folyamatos mérgezésem van. Ismerem a mai "mesterek" munkáinak egy részét. Köszi, de sok egy kalapot ér sajna... Szerintem persze. Rögös ez az út nagyon.
Inkább lopkodok, NAIM, Musical Fidelity, Accuphase, Yamaha, stb. amik elérhetők, azokból építek.

Jó teremben hallgatok sokhegedűs darabokat, énekkart, elvarázsolt, azt a hangot keresem itthonra amennyire csak lehet, - csak nem lehet, csak nem találom. Nomeg Allan Taylort, Mark Knopflert SACD-n is szeretném, ha szépen szólna, de... Egy csomó végfokom van, épített és gyári. Most egy Nakamichi szól KEF-fel, és Jbl-lel, elfogadható. de egy óra után abba kell hagynom...

A Hi-End nagy része - én le merem írni, pénzrabló módszer a sok hülye sznobnak.
2,3 milliós Furutec hálózati kábel. Van egy barátomnak. Nulla. Menjen a fenébe a gyártója, de ügyes ha eladja.

Elég jó fülem van, születési hiba, a ballal 24250 Hz-ig, a jobbal 22000 -ig hallok, abszolút hallásom van, fülre behangolom a gitárokat,
picit kell változtatni műszerrel csak. Ezeket csak próbálom szerényen leírni, hogy ne nézzetek teljesen lámernek.

Szóval szerény nyomott véleményem szerint néhány őskori kőbaltás végfok is szólhat gyönyörűen. Mindössze ezért érdekelt ez a Piret. Kíváncsiság.
Bocs, de azt írjátok hogy a valaki valakije hallotta és nem egy nagy durranás. Ez semmitmondó. Ez olyan, hogy láttál már villamost? Igen, a bátyám már evett is. Engem nem érdekel, hogy hallom-e a bőgős szuszogását, mi az hogy "részletező hang"? Meg hogy csöves hang? Nekem a zene legyen erősítve, egyéb nem érdekel, kussoljon, csak gyönyörűen hangosítson.

Darvas miatt kedveltem meg a puritán, minél kevesebb elektronikán átfutó hangot. Szerintem ez az igaz út. -Mondja a Mandalorian.
Várok még kicsit, hátha valaki leírja a 3-féle tranyó (BC301-303, BD129-130, BD249-250C) modernebb, jobb állapotú utódját, aztán belerakom az általam talált modern tranyókat, mérek és hallgatok.

Az elejében segítettetek, BC546-556C vagy 550-560C lesz elsőre.

Azért figyelek, köszi.

Miért nem használod az eredeti tranzisztorokat ( Ha van is olyanod, meg az áramkör is ahhoz lett tervezve/kompenzálva ) ?
Hallottál már olyan erősítőt ( kölcsönkapott, gyári, stb ) a saját hangláncodban, amely tökéletesen megfelelt az elvárásaidnak?

Bocsánat az offért, de úgy tűnik ismét eljutunk ugyan oda

Nincsenek kész receptek, főleg végfokra nem, mivel szinergiáról lehet beszélni egy rendszer esetében (ez itt többször elhangzott, de a legtöbben tesznek rá), aminek része a szoba akusztika, a hangsugárzó, forrás eszköz és az utolsó kábeldarab is. Tehát csak akkor fogsz közelebb kerülni az igazsághoz, ha még több dolgot meghallgatsz a saját rendszeredben és a saját szobádban.

Miből gondolod egyébként, hogy az erősítő a gyenge keresztmetszet a rendszeredben?

A highend eszmefuttatásoddal pedig szinte teljesen egyet tudok érteni

Másik gondolat, ami már a témába vághat. Ahogy fent említettem a szinergia mind a rendszerre és a rendszer elemeire is igaz. Egy gyártó, vagy ebben az esetben Piret Úr is addig pöcsölt az alkatrészekkel (milyen gyártó, milyen típus), amíg azt a végeredményt nem kapták hangilag, ami a legoptimálisabb, vagy az ő zenei ízlésüknek és rendszerüknek a legmegfelelőbb. Talán Piret bácsi kénytelen volt azzal főzni, amit akkor a boltokban lehetett kapni. Ettől függetlenül bármit más gyártmányra cserélsz (hiába ugyan az a típus) akkor már más végeredményt fogsz kapni. Tehát esetedben a végeredmény erősen kérdéses lehet, de még akár jó is elsülhet a dolog

Mivel nincs (nem is lehet) mindenkinek tetsző hangzás, marad a "NEKEM TETSZŐ HANG". Meg kell valósítani.

Szerintem is, de a piactérre sok út vezet. Csak HFM idézet..
Darvas soha nem tette le a voksát semmilyen műszaki kérdésben. Max ajánlott pár megoldást. Mint újságíró (Szekám Pál )
Tranzisztorok helyesítése volt elvileg a cím. Bocs.

Köszi a válaszokat.
Shany
Azért nem akarnám használni az eredetieket, mert eltelt 40 év és te is tudod, hogy a BC182-212, a BC301-303 úgy szar, ahogy van, a BD139-140 „hangját” nem ismerem nagyon, a BD249-250 –ből csak a régi Texas-om van sok, nagyon szór bétában és az kicsi is nagyon.
Tudom hogy azokhoz lett tervezve, azért keresek közel ugyanoda való tranyókat a mai modern technológiával gyártva. Hiszem hogy összejön, ezért kérdezgetek nálam esetlegesen felkészültebb szakikat nagy tapasztalattal.
Több készüléket nem nagyon akarok már összeszedni, esetleg meghallgatni azt mindig szívesen.
Van itthon kb. 40 végfokom, 126 Deck-em, 24 orsós magnóm, 8 LP játszóm, 30 CD játszóm, 16 demo LP-m, egy direktvágott is. Ami a legjobb az én fülemhez szubjektíve, az az Ortofon MC10-em, az Ortofon Dept of Image LP-vel, a Pioneer PL200, a NAIM MC-MM-mel, Naka végfokkal.
Ami jó hang, az az Otari-m 19-en, a Naka BX300, a Marantz SD9020 deck 9,5-ön,
a Denon-végfokok szépen szólnak, a NAP 250 szintén. A Musical Fidelity szintén. Az Accuphase is ott van. Az öreg Nakamichi tud valamit, egy nagy embernél hallgattam, Mark Levinsont. Azt keresem, kutatom, de nem van…….
Hangdoboz (és NEM ) HANGFAL: Nekem több van, Heybrook, KEF, Nakamichi, JBL, Home Made, B&W,
Én a viszonylag új KEF-et szeretem a Heybrook mellett. Elképesztően tiszta muzsika, és az átviteli görbéje megfogott engem. Hallottam, mielőtt láttam, hogy szinte egyenes… viccesen írva, a többihez képest.
A Heybrookot a Dept of Image – mélységérzet miatt csípem. A dobos a szobán kívül, a járdán dobol, a többiek megfoghatóak…
A szobám adott már régóta. Martin Collomsét próbáltam ellopni. Ott hallgatózom.
Nem írtam olyat hogy az erősítő meghatározó lenne! A hangdoboz a legfontosabb és az MC hangszedő. A többinél az a jó ha nem is tudunk róla, hogy ott van, csak teszi a dolgát. Ha nem a zene van, hanem valamelyik komponens hegyeskedik hogy ő is ott van, kidobom. Ennyi.
„Piret bácsiék” sokan voltak, mérnökökkel, zenészekkel, sztem így ítéld meg. Nem arról beszélünk, hogy egy manusnak ez vagy az tetszik. Egy hozzáértő jófülű kollektíváról.
Igazad van, abból főztek, amit akkor gyártott az ipar, és hozzáférhető az embereknek. Ez dícséretes. Ez az igazi szemlélet, nem az elérhetetlen szarokból épített akármi, amiről az építője azt ír amit akar.
Én NEM ragaszkodom a Piret –féle hanghoz, nem is hallottam még. A kapcsolásuk fogott meg, ezért írkálok itt nektek. Kíváncsiság, kísérlet.
Igazad van, a Piactérre sok út vezet, de az egyik a Főutca. Én azon szeretnék csalinkázni.
Darvas nagyon sok műszaki megoldás mellett tört lándzsát. Rengeteg mellett.1,5-ös tömör rézvezeték, beezüstöztettem, nekem nagyon szépen szól. A rézkábel az Erőműből való, angol. A kollégák darukábeleit is hallgattam sokat, 1cm - 100.000, igen szarok nekem.
A CD lemezek élének feketére lakkfilcezése eszetlen jó. Aki nem hallja, az sajnos süket…
Denon végfok, Heybrook, Ortofon mizéria, és még száz dolog, ami mellett ő tört lándzsát, nagyon sok bejött.
Bocsássatok meg, hogy ide írtam, de a kérdésetekre válaszoltam csak. Talán érthető hogy miért keresem a nyomorult tranyóimat. Nem írtatok még semmit, csak kritikát a puritán, egyszerű kérdésemre. Bocs. Hol lehet ilyesmiről, hi-fi-end, gépek, hangok, vélemények stb. eszmét cserélni?
Sziasztok, köszi.

Ja és még annyit, hogy nem vagyok normális, de ez az életem.
Sziasztok.

Nyugi, én sem vagyok az
Ugyan azt csinálom mint te, csak stúdiótechnikai eszközökkel. Be is tenném ide egy Studer 169 keverő bemeneti fokozatát, ami diszkrét felépítésű (tranyós). A keverő érdekessége az, hogy 70-es évektól a 80-as évek közepéig gyártotték és főleg klasszikus zenei felvételeket készítettek vele. Az összes rádióba, TV-be (itthon is) ezek voltak rendszeresítve, mint mobil keverőpultok. Van nekem is egy ilyen jószágom. Na mármost látszik, hogy az akkori kor alkatrészek vannak az eszközben. Az is igaz, hogy rengeteg ipari és katonai szintű alkatrész van benne. Elég sok tantál kondi van a jelútban, amiket ma már nem teszünk oda és mai szemmel mérve elég gyenge műveleti erősítők is vannak bőven. A keverő hangja viszont zseniális Ez is azt bizonyítja, hogy nem feltétlenül a kapcsolástechnikán és az alkatrészek minőségén múlik, hogy milyen hangot kapunk a végén.

Ha javasolhatok valamit, akkor az itt sokak által megépített B5 és egyéb KD féle végfok.

Vagy D-osztály, de lehet ezt szentségtörésnek tartod
Építési szempontból az utóbbi erős felkészültséget igényel már csak nyéktervezési szinten is, de a tápvonalakba spéci Low ESR elkók kellenek többek között. Lehet némi nagyfrekis rádióprobléma is. Vannak remek kitek a kínaiaknál gyakorlatilag fillérekért, vagy nevesebb modulok (N-Core, ice-power). Egy ilyen modulhoz kell egy rendes trafós tápot csinálni, de az említett darabokból van táppal egybe integrált verzió is. Damping faktorban sokkal jobb ez a működési elv, illetve a gyorsabbak a végeszközök és marha pici a belső ellenállásuk, és ebből fakadóan a tranzienseket sokkal jobban fogja kezelni a hangfalad (bármelyik). Sokkal jobban kontrollálja egy ilyen erősítő a hangszóró mechanikai csillapítatlanságát.
Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet A/B vagy B-osztályban jó erősítőt csinálni
Nekem a D-osztály nagy előrelépés volt amikor még passzív volt a hangfalam.
A mostani aktív hangfalban meg régi tranyós végfokok vannak
A magas és mély-közép (ugyan olyan végfok 2db).

A Studer keverő egyébként most lesz átkondizva (összes elkók és tantál). A tantálokat kiveszem a jelútból

Bocs az offért

SZVSZ már elég nyilvánvaló, hogy thebird55 kizárólag tranzisztor típusokat szeretne válaszul kapni, semmi egyébre nincs szüksége, sőt
Praktikus lett volna legalább a kapcsolási rajzot betenni, de azt kérésre sem kaptuk meg. A neten ezt találtam:


Ennek alapján egy lista:
BC546/556 B-végződéssel, csoporton belül az alacsonyabb Hfe-re válogatva:
https://hu.mouser.com/ProductDetail/ons ... lB6A%3D%3D
https://hu.mouser.com/ProductDetail/ons ... tiuw%3D%3D

BC301/303: maradnék az eredeti Tungsram típusnál, a párok lehetőség szerinti hasonlósága mellett, magasabb Hfe-re válogatni

BD139/140: 16-os osztályt választanék:
https://hu.mouser.com/ProductDetail/STM ... 3zpQ%3D%3D
https://hu.mouser.com/ProductDetail/STM ... Gbjg%3D%3D

Végtranzisztorok: a határadatokon és relatíve alacsonyabb kapacitáson túlmenően magas ft/hfe értékűek között keresgélnék, például:
https://hu.mouser.com/ProductDetail/ons ... Nbcg%3D%3D
https://hu.mouser.com/ProductDetail/ons ... QSww%3D%3D

Nem vagyok benne biztos, hogy minden nyilvánvaló

Megint a vallások jutnak eszembe.

Részemről a tévedés joga fenntartva természetesen

Nyilván lehetni egy erősítő működésével-, és annak a egészen pontos megépítésével kapcsolatban hosszasan csevegni, mint akár Piret úr munkássága és Matti Otala elméletének kapcsolatáról, ezen elméletek Bob Cordell és mások általi éles bírálásáról. De itt most erre nincs szükség SZVSZ, itt most nagyon határozott helyzet van.

Hát igazán nagyon rendesek vagytok, köszönöm szépen a segítséget.

Nem mertem itt a D-osztályt említeni, azt hittem hogy akkor igazán hülyének tartotok, de nagyon megörültem hogy nem.
Nagyon nyitott fószer vagyok, nincs bennem előítélet, törekszek is erre és sok előnyét tapasztaltam, ha az ember mindenkit meghallgat - ebből tanulok igazán sokat. Tudom a többségnek igen nehéz beismerni hogy tévedett, én még családi szinten is mondom hogy: - Gyerekek, hülyeséget beszéltem, igazatok van. Igen jó érzés, kevesen vagyunk így. Van bőven nekem is nehéz ember aki rögöket őriz a fejében és a Jóisten sem mozdítja ki onnan.

Én vettem kész Class D erősítőket többet is Csájnából, mert tényleg bagó, és mert egyszerűen nem hittem el, amiket írtak róluk.
Belemélyedve a "drótok közé" a dologba, hogy nyomott agyammal felfogjam ezt a csodát, elképesztőnek tartom, főleg ahogy nagy nevek is dícsérik.

Elindultak jó nagy táppal, de meghallgatásig nem jutottam el, idő híján. Annyit hallottam hogy nekem igen nagyon jónak tűnik az egyik az én ízlésem szerint, mint Darvas tanítvány. Olyan családi háttérrel mint ő és a MEEI Brüel and Kjaer műszerparkkal és a csapatával engem örökre megfogott, csodásan ír, remek figura.
A haverok bolondnak mondanak, de akkor is belemászok a D osztályba, mert sztem ez a jövő. Én öreg madár vagyok már, minden nap ajándék az 55-ösöknek, de amíg szuszogok, csinálom. A jövő az nem nekünk áll már...

Otala is ott van a referenciái között Piretnek és mondom, engem nem köt Pirethez semmi, a csapatmunkájukat tisztelem. Valszeg az eredeti félvezetőkkel kezdem, mint ahogy írtátok és aztán cserélgetek mai modern-re. Lehet hogy elsőre kidobom a cuccot, de egy kísérlet a "HANG" felé. Hátha.

Én egy nyelvet beszélek veletek, nem tettem fel rajzot a Piretről, mert nem t'om hogy kell és még nem tököltem ki a módját, ne kövezzetek meg érte. Pedig PC-s vagyok, a fiam igen nagy mérnök-informatikus, de ő csak kicsit zenélget, egy fekete Fender Strato-n, hobbyból.

shany feltette a Piret rajzát, köszi, erről van szó. Sőt itt az eleje úgy van ahogy én gondoltam, 546-556 -tal.

Szóval köszi, én itt voltam nálatok régen is wireman néven és szeretem a csapatot, igen sokat tanultam itt.

Sziasztok.

Öröm számomra, hogy nyitott ember vagy és nem korlátozod be a látóköröd

A Tripath erősítőket mennyire ismered? A kínaiaknál még lehet az egyszerűbb csipekkel készült modulokat kapni. Ezek nem teljesen D-osztályúak, ők T-classnak hívják. Ezek voltak ez első kereskedelmi forgalomban, olcsón kapható eszközök, amiknek már a zenehallgatók szerint is elég jó hangjuk volt. Örökségként rám maradt egy barátomtól egy nagy gyári modul, de inkább írok privátban, mert ez erősen off ebben a topicban

Nono

_________________
A privátokat megítélésem szerint nyilvánosságra hozom. Így írjatok.

Akkor meg se szólalok 74-el

Színház az egész világ. Sexpír:)
A nézők meg elhiszik a meséket...És még segíteni is készek a próbán.

Egyetértünk.
Megkérdezted esetleg Darvast, hogy hivatkozhatsz rá? A MEEI műszerparkja részletesen le volt írva a mérések előtt A HFM-ben..Mi a szenzáció/üzenet?
Mellesleg még mindig a rovat címe: Tranzisztorok helyettesítése

No, akkor egy rövidet.


1987-től a saját Kft.-mben üv.ig. voltam, elektronikai szervizt üzemeltettünk.
Azóta napi szinten tanulok. Pedig a cégemet eladtam, nyugger vagyok, 67 éves.
Igen nagy tudáshalmaz van a fejemben.
A Dunamenti Hőerőmű 130 fős ragyogó elektronikai gárdájában éltem, sok Hi-Endező között, volt rá pénzük.
Paks üzembehelyezésében is részt vettem... Az igencsak feljebb-beljebb volt az elektronikában...

Konzolos játékgépek, Hi-Fi, asztali számítógép, Laptop, ipari elektronika stb-stb volt a profil.
Ha segíthetek bárkinek, szívesen tenném.

Ha ezt valaki nem jóindulatnak kezeli, sajnálom és nem értem.


Azt nagyon útálom, ha gorombán írkálnak nekem. A törvény szerint a HFM -ről és
a dolgaikról mesélős szinten írhatok, ha neked ismerős és unott is, talán rengeteg Hi-Fi-ző fiatalnak
csinálhatok kedvet, jó irányt, a legjobb irányt mutatva meg.

FordPrefect-ne bántsuk már egymást. Ha nem érdekel, lépj át rajtam, ennyi.
A többiekkel egybecsengünk, jól megvagyunk.

Egyébként MÉG MINDIG a BC301-303, BD139-140, BD249-250 helyettesítése a kérdésem, ami idevág, minden
írásomban szerepel. Hátha tud valaki segíteni a tapasztalatát megosztva, hogy mik szólnak jobban, arra várok. Ha nem baj...

Bocsika, sziasztok.
thebird55

"Ja és még annyit, hogy nem vagyok normális, de ez az életem.
Sziasztok."

Ezt én is írhattam volna, a kor is majdnem stimmel, de még "csak" 66. Ebből kb. 50 az audio dzsungelben -kisebb nagyobb kanyarokkal.
Tranyókról: A korai BC 182..84, 212..14 sorozat helyett tökéletes az 546...549, 556...560 sorozat.
BD139-140 helyett sokkal jobb a 2SB649-2SD669 páros (feszültségben, Ft-ben, hangban is)
Teljesítmény BD-k helyett rengeteg japán meg amerikai (2SA,SB,SC,SD, meg MJ,MJE, MJL sorozatú) közül választhatsz, mind jobb az őskövületeknél.

D osztály: abszolút egyetértek. Nem volt egyszerű menet, pár évvel ezelőttig (előítéletileg) bottal nem nyúltam volna egyhez sem, aztán kaptam ajándékba egyet.... Azóta kb. 15 félét próbáltam (Tripath teljes lista, Thomson, Texas, Infineon, stb.)
Ma is ilyet hallgatok, néha "rámjön" a hagyományos (analóg) erősítő nosztalgia, de mindig gyorsan megbánom.
Egyértelműen ez a jövő útja, lehet itt csövezgetni meg SE A osztályúzgatni, hülyíteni magunkat még egy darabig, de akinek valóban van hozzá füle rá fog jönni hogy ezeknek esélye sincs az új technológiával szemben....
Kulcsszavak: Erő, dinamika, villámgyors reakcióidő [indulás-megállás], csend ( ) és az a bizonyos "bugi" faktor, de a legjobb értelemben. Ezek után minden más vérszegénynek és mosottnak tűnik (és az is).
("Ja és még annyit, hogy nem vagyok normális, de ez az életem.
Sziasztok.")

Darvas-ról: Ő volt az aki "bevitt az erdőbe", ezért örök hálával tartozom neki. Úgy ahogy Ő írt ezekről a dolgokról kevesen tudták, és tudják megtenni. Nagy-nagy szaktudással, alázattal, szeretettel, és olyan stílusban hogy zsurnaliszitikai iskolákban lehetne ma is tanítani. Nyugodtan befér a Martin Colloms, Ken Kessler, J. Gordon Holt, Harry Pearson ligába, de neki még füle is volt hozzá....