audiodiyers.hu

Végre Klippel úr Drezdában készítheti a bankszámláját nagybefektetőknek, Toto szenzornélküli visszacsatolást vizionál ami hirtelen csak neki van

https://www.klippel.de/fileadmin/_migra ... ION_02.pdf

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Ezzel gyakorlatilag lehülyézted az okleveles mérnököket, akik a rádiótechnikában publikáltak.
Amúgy igazad van, nem fogok semmiféle visszacsatolást készíteni. Végén még tényleg leégetem a mélyet az erősítővel együtt. Jó van ez így. Átfogó negatív visszacsatolás csak a SHA-ban lesz.

_________________
http://diyaudio.hu

És az licenszelhető formában van, vagy így vagy úgy hol volt hol nem volt?

Se híre se hamva?

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Miről beszélsz te? Ezek ilyen OPAMP-os alapkapcsolások, hangszóróval sorba kötött ellenállással. 93-as, 94-es rádiótechnikában foglalkoztak vele. Meg quad erősítőkapcsolást módosították ilyennel. Indexes fórumon olvastam olyat, hogy valakinek bevált ez a fajta mozgás-visszacsatolás. Illetve nem régiben talán a Samsung is előállt hasonlóval, de ott DSP-t alkalmaztak. Le is rajzolták a mérnökök a táblára, de érthetetlenül. Annyi biztos, hogy ott is volt hangszóróval sorba kötött ellenállás. Én innentől leszarom, de csak azért, mert nem értek úgy hozzá. Pozitív visszacsatolásba megy az egész, oszt lefüstöl a drága hangszóróm.

_________________
http://diyaudio.hu

https://index.hu/tech/2018/01/11/tiszta ... matikatol/
Marketing szvsz.

_________________
http://diyaudio.hu

Néha azért írsz előremutató dolgokat is...

_________________
Az önelégült idiótákat — akik leplezni próbálják valódi arcukat, hókuszpókuszok sorával elhitetik, hogy ők az emberiség díszpéldányai— képtelen vagyok elviselni. A közönséges idióta őszinte, a képmutató idióta viszont álságos, kibírhatatlan képződmény!

Pedig az ott egy teljesen egyszerű áramcsatolt "mozgás visszacsatolás". Annak mondják, de tulajdonképp nem a mozgást, hanem a hangszóró által elektromosan keltett parazita rezgéseket, mechanikai indukció, stb.. különbségi jelét próbálja kompenzálni. Ebben aztán minden benne van, még a hangfalkábel hatása is.
Csináltunk ilyet mi is '95 környékén, az elv működött, diszkóban a sub főzte is az erősítőt rendesen.
Szobai körülmények közt is jól működött, 100Hz alatt használtam. Hogy a torzítást a mély tartományban csökkentette-e, azt nem tudom, akkor még nem tudtam mérni.
Nagyon alacsony frekvenciájú négyszögjellel néztük, hogy a hangszóró szépen csillapítottan, dugattyúszerűen mozgott. Valamit kompenzált ez, de a korrekt megoldásoktól szerintem nagyon messze van.
Valószínű semmi köze a hsz mechanikai mozgás visszacsatoláshoz, inkább valami komplex visszahatás kompenzációnak lehetne nevetni. (fú mekkora marketinges lehettem volna...)

Philipsnek már 1968-ban volt ilyen (nem triviális) , sajnos ezt az indexről nem tudod meg mert a "dekurvajóvagyok" tébalázsok borzasztó magas szintet ütnek meg a Dunning Kruger skálán
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
https://en.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger_effect
hisz kinek számít a következetesség mikor épp lehet a következő okosgadget miatt nyáladzani

amúgy meg jó nagy öngólt rúgnak vele ha a rossz konstrukciójú hangszórót akarják simábban lenyomni az emberek torkán vele.

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

... és most képzeld el a csavart, amikor ők magyarázzák el a népnek a Dunning-Kruger effektus "lényegét" Sajnos nem vicc, hanem megtörtént eset.

_________________
Az önelégült idiótákat — akik leplezni próbálják valódi arcukat, hókuszpókuszok sorával elhitetik, hogy ők az emberiség díszpéldányai— képtelen vagyok elviselni. A közönséges idióta őszinte, a képmutató idióta viszont álságos, kibírhatatlan képződmény!

Ha reflexes lenne a mély, az sem lenne jobb szerintem. 100-120 literes doboz, megfelelő dobozhangolás, és rosszabb tranziens viselkedés. Így meg max. ki kell emelni, és normál hangerőn hallgatni.

_________________
http://diyaudio.hu

Azért van itt más is a TPA3255-el, meg hasonlókkal kapcsolatosan. Csak a kutya nem szól...
Nem kaphat a GND-hez képest mínusz voltot a bemenetére. Ez azért nem kis gond. Voltage peak-peak van megadva, de az csak pozitívban lehet, GND-hez képest. Mondjuk teljesen egyértelmű, mivel a táp is aszimmetrikus. A multibites DAC-ok meg ugye szépen járnak +- Voltról. Több megoldás is van. Vagy mai DAC használata, XLR potméterrel, vagy jelentős túlbonyolítással, akkor ott van a trafó, aminek no problem bármi, izolátor, szimmetrikus-aszimmetrikus átalakító, esetleg digitális trükközés is szóba jöhetne a multibites DAC-nál, az MSB folyamatos 1-en tartásán elvileg (ha nincs ez jól megkeverve), többi bitet eltoljuk eggyel, így rögtön dobunk egy bitet, felbontás, teljesítmény rosszabb lesz, ráadásul 1kohm IV ellenállás helyet már rögtön 2kohm kellene.

TPA3255 feszültségerősítése 21.5dB, hídba kapcsolva elvileg 27.5dB, tehát ha digitálisan kiemeljük a mélyet, ami +17dB, akkor oda jutunk, hogy pont nem kell feszültségerősítő a többi részhez, meg felesleges is.
Szóval vagy trafó lenne jó, vagy egy másik, korszerű, aszimmetrikus táppal működő XLR DAC.

_________________
http://diyaudio.hu

Rátettem egy M42-es GA2 vonali trafóra a mélyet, amelyben selyemrézdrót tekercs van. A lezárást a bemenetnél 210 ohm környékére tettem. Meghallgattam, összehasonlítottam az eredetihez képest mélyet, és ennyi. AD1852-höz készült amúgy is.

WM8740 DAC lesz a mélyhez, XLR megbütykölt potméterrel elvileg. Baró lesz 8 csatornát kapcsolni egyszerre, de ez van. Az fontosabb, hogy jó mély legyen, főleg, ha 17dB-s digitális kiemelése is van.

_________________
http://diyaudio.hu

WM8742 DAC lesz a mélyhez. Több egybehangzó vélemény alapján jobb lehet a basszusa. Valaki tovább is ment, és azt mondta, az egész DAC jobb, mint ez és amaz, és olyat is mondott, hogy ennek van a világon a legjobb basszusa. Persze a saját rendszerében, saját körítéssel.

_________________
http://diyaudio.hu

Jah, csak nem véletlenül Lampizator... rendszeresen akaszt egy csöves SRPP fokozatot mindenféle IC-k után...

Mondjuk egy teljesen aktív rendszerben [szerintem] mindegy milyen DAC-ot használsz mélyre, nem lesz hangi különbség.
300Hz alatt nem fogsz semmilyen különbséget hallani DAC és DAC között, ha a kimeneti fokozat átvitele és illesztése rendben van.
Ott a DAC sajáthangját lefedi a szürö fokozat, illetve abban a szük mély tartományban nincs is sajáthangja.
A jó mélynek mondott valami putsztán egy relatív viszonyulás a teljes hangképhez.
Ezt nem elméleti okfejtés, hanem saját tapasztalat. Kipróbáltam mindezt úgy, hogy a DAC digitálisan szürt jelet kapott, tehát analóg szüröfokozat nem volt utána.

Érdekes látni ahogy netes vélemények alapján úgy "fejlesztesz", hogy közben azokat a modulokat, amiket beépíteni tervezel még sose hallottad.
Persze ezt meg lehet indokolni, de ilyetén formában mindig 1-1 paraméterre kihegyezve, én nem értem, hogy áll majd össze az egész rendszer szinergiája.

A szinergia olyan lesz, amilyen. Akkor sem tudok más alternatívát találni, én nem. Max. változtatom a csatolókondenzátorokat, a szűrőket, tranzisztorokat, ilyenek.

Ez a TPA3255 viszonylag elég új, kétlem, hogy bárki is hallgatta volna. Ennek a régebbi változatait igen, de ezt a típust szerintem még senki nem hallotta. Aki pedig hallgatta, azt írta, jobb, mint bármelyik másik integrált Class-D, és persze integrált class AB, de ez már valószínűleg igaz volt a régebbi verziók esetében is. Teljesen egyszerű oka van annak, hogy ezt akarom alkalmazni, nem pedig valami class AB-t. Magas tápfeszültség, kevés belső ellenállás, hidas megvalósítás. (legyen már valahol a hangszóró összegző is)

Én nem hiszek abban, hogy egyforma mélye lenne a DAC-oknak. Mondjuk a körítésen is sok múlik, de szerintem az IC-n is.
Az más kérdés, hogy WM8740 és WM8742 között mekkora a különbség. Lehet, hogy mindkettőt megépítem. Annyi bizonyos, hogy WM8742 több áramot eszik, és nincs integrálva a low-pass filter, ami azért a class-D-nek jó lenne. És pont azért lesz XLR kialakítás, hogy szűrőkön, kábelezésen, fokozatkapcsolón kívül semmi ne legyen a DAC és a class-D között. És továbbra is csak mélyre lesz a class-D, többi vonalra "nem győzött meg".

_________________
http://diyaudio.hu

TPA3255 kb egy éve van itthon. A bemeneti diff fokozatot az RC szürötagokkal változtattam, mert a fokozat elég nagyot durrant bekapcsoláskor. Ezt javítottam.
Nekem elsöre nem igazán tetszettek a mélyei (bemeneti buffer TL072 volt), de a szüröfokozat reparálása után egész türhetö lett (a unbalanced-balanced diff buffer fokozat ONS LM833-at kapott).
Szerintem az egyik legjobb hangú ClassD amit hallottam, koherens, tiszta, nincs annyira a D osztályúakra jellemzö középmagas sáv torzítása.
Sok AB osztályú tranzisztorosnál jobban szól, kifejezetten hallgatható hangképe van. Kapcsolóüzemü táppal használom.
A közepe és magasa miatt írtam, hogy nem érdemes csak mélyre "elpocsékolni". A mélyei elég furák voltak elsöre, lágy volt, olyan volt mintha erösen vágna lent.
Azt nem tudom, hogy a limitert beállították-e már rendesen a kínaiak, mert nagyon hamar lekapcsolta a végfokot. 40-50W-ig lehetett max vezérelni csúcsban.
Szerintem nekem valami elsö szériás panelom lehet, ezen még elég sokat kellett faragni.

Hát a kapcsolóüzemű táp simán megfoghatja a mélyet, illetve a DC leválasztó is, ha van. Ezek biztos nem lesznek benne. Illetve nem SE üzemmódban lesz, hanem PBTL. Csak még nem értem, hogy lehet olyan csatornával összekötni a kimenetet, melynek bemenete GND-re van kötve? Pedig itt úgy kell, mivel ilyenkor megoszlik a terhelés a FET soron.

Másik, hogy a DAC körül sem variálhatok. Sajnos nem lesz egyszerű az LP szint elérése sem. Ez a digitális technika DSP-stől, mindenestül most bizony -sokkal- rosszabb, mint egy jobb LP, persze megfelelő lemezzel.

_________________
http://diyaudio.hu

[quote="Toto"]Hát a kapcsolóüzemű táp simán megfoghatja a mélyet,


EZT A SÜLETLENSÉGET HOL OLVASTAD ???

Diyaudio.com-on egyébként többeknek volt gondja a basszussal, mind-mind körítésre, tápra vezethető vissza. 10.000uF-os trafós DC-s tápegység jót tesz a mély-hangnak. De ezt a chipet tényleg csak PBTL mono-ban alkalmaznám, mélynek áram is kell, kínaiaktól meg nem vennék kész paneleket.

_________________
http://diyaudio.hu

Azért használok jelen esetben kapcsolóüzemű tápot, mert bár zajosabb, nagyobb a rádióhullámú zavarkibocsájtása is, de sokkal jobb dinamikus viselkedése van mint a 10mF pufferelt trafósnak.
Sok kis ClassD panelt kipróbáltam trafós táppal és kapcsival is, a végén a kapcsitáp maradt. Az is igaz, hogy audióra is jó kapcsitápot se egyszerű találni. Táp tekintetében az AB osztályban jól bevált dolgok itt nem mindig működnek, másképp kell tápot választani/építeni ClassD-hez.

PBTL módban a chip 4ohm és az alatti impedanciára tud dolgozni. BTL módban 8 ohmra is, ott elfogadható torzítási szinttel kb 90W-ot lehet kivenni. A 4csatornás SE módot nem nagyon használják, gondolom a kis kimeneti teljesítmény miatt. Jó lenne megmérni mekkora DF-a van ennek a panelnak.

Nem mértem, csak gyanítom, hogy a mélyproblémák mögött nem átviteli gond van és nem is táp (a szűrő töréspontok jóval 20Hz alatt vannnak). Arra viszont, hogy a két félhíd alacsony modulációs frekin mennyire rángatja meg a gnd-t, érdemes lenne ránézni.

A kínai panelokat illetően nem általánosítanék, mert azért panelgyártásban világelsők jelenleg. A teljes minőségi spektrumot legyártják, amilyet csak akarsz. Ha olcsó kell az olyan is lesz, ha minőség, annak lesz is ára.

Akkor nézzük, mit írnak a mélyről egyesek:
pl.
http://www.diyaudio.com/forums/class-d/ ... ost5178901
http://www.diyaudio.com/forums/class-d/ ... ost4980544
Hasonló:
http://www.diyaudio.com/forums/class-d/ ... ost5460165


Digitális isolator szerintem mindenképpen lesz a WM8742 előtt. Szép, jitteres lesz az egész mély. De az sem jó, ha nincs isolator.
Fémház helyet meg faház lesz a különböző GND-k miatt. Kínaiakat nem szabad egy kategória alá vonni (mint ahogy sok mást sem), csinálnak ezek mindent, chip hamisítástól kezdve a biztosítási csaláson át az igényes PCB áramkörig mindent. És ha lehet, én vagy rézhűtőt tennék a chip felé, vagy erősen túlméretezett alumínium hűtőbordát.

_________________
http://diyaudio.hu

Vitatkozni erről a TPA táp/mély dologról nem szeretnék, végülis bármilyen elgondolás alátámasztasára lehet netes tapasztalatot ide beidézni. Az enyém is csak egy ezek közül. Ha megjön a panelod, ki tudod majd próbálni és mérni, hogyan is vannak ezek a gyakorlatban.

Panelt én fogom megtervezni, maguk az IC-k érkeznek.

_________________
http://diyaudio.hu

Amúgy az EVM boardon, ahol ha jól olvasom, jó a basszus, tápáganként 4700uF van, ebből meg kettő van, tehát igazat ír az, aki 10.000uF-t ajánl.

_________________
http://diyaudio.hu

Az ész megáll... ezek szerint Class D-re is alkalmazható az régi ökölszabály (újszülöttnek persze minden vicc új, lásd egy másik magyar fórumon )

_________________
Az önelégült idiótákat — akik leplezni próbálják valódi arcukat, hókuszpókuszok sorával elhitetik, hogy ők az emberiség díszpéldányai— képtelen vagyok elviselni. A közönséges idióta őszinte, a képmutató idióta viszont álságos, kibírhatatlan képződmény!

Elektroncsöves igen jól szólt, de üzemi hőmérsékleten. (Előtte volt benne valami k*rv*élet, ami láthatóan csak engem zavart, de az a hideg állapot volt) Ismerem a referenciákat, mint LP-s oldalról, mint elektroncsöves oldalról, és mint tranzisztoros oldalról. Amúgy a két táp ág egy tápról megy a Class-D esetében, ezért van 10.000uF-es ajánlás.

_________________
http://diyaudio.hu

Készítek egy új nyákot az MTM hangszórók meghajtásához, még nincs kész, de az irány látható. Úgy kéne megépíteni, hogy ne gerjedjen lehetőleg.

_________________
http://diyaudio.hu

A kimeneti jelvezetékek szerintem nagyon-nagyon hosszúak, és nem csillagpontosak, de a nálam sokkal hozzáértőbbek majd megszakértik.

Nem tudom máshogy megrajzolni. A lényeg, hogy a sunyi gerjedés ne legyen benne.

_________________
http://diyaudio.hu

Egy keveset javítottam a tegnapi rajzon, 3 ellenállást kicserélve SMD-re. +200 ohmos ellenállásra kell ráforrasztani a 100nF-t.

_________________
http://diyaudio.hu

Azt nemigen tudod megmondani előre...

Sajti

Én egy utasnál használok valami hasonlót vagy 10 éve. Érdekes, hogy ezt mindenki mélyhangszóróra alkalmazza, mert valóban annak lehet a legnagyobb a torzítása, viszont a fül a legkevésbé érzékeny rá, egyébként szerintem a legnagyobb hallható hozadéka nem is a mélynél, hanem a közép és magas hangoknál van, hiába még a 0,5-3g mms hangszórókon is hallható a különbség. Sokkal precízebb lesz a sztereó tér és részletezőbb pontosabb a hangvisszaadás. Viszont akkor tud jól működni ha legalább 100-200kHz az erősítő teljesítmény sávszélessége és nem árt ha a hangfalkábelek is tudnak valami ilyesmit. Mivel a hibajel ami képződik tele van nagyobb frekvenciájú komponensekkel is amit az erősítőnek le kellene kezelnie. A legnagyobb hibája a neten keringő alapkoncepcióknak, hogy a hangszóró impedanciamenetével együtt változik az erősítés is. Hídkapcsolásban sikerült egy olyat összehoznom, hogy ez az erősítésváltozás kb. a tizedére csökkent viszont megtartotta az áram vcs. pozitív hatásait.
Nagy szub meg hangosítós hangszóróknál ahol jó nehéz a membrán (100-200g) ott aztán tényleg főzi az erősítőt mert akkora kompenzáló jelek és teljesítmény kell, hogy ihaj, továbbá azokon a hangszórókon az sem segít... inkább kisebb jobb minőségű hifi hangszóróknál célszerű alkalmazni, illetve érdemes középnél is kipróbálni.

Helyspórolás miatt úgy alakítanám ki a két hangszóró meghajtó modulját, hogy egy erős tápról menne az egyik közép, és a magas oldalanként. Ha nem ajánlatos egy tápegységről üzemeltetni valamiért, akkor még most szóljatok. Illetve nem tudom, hogy az TO220-as NXP diódáknak kell-e hűtés? Amúgy a mélynél megoldható lett volna több kisebb hangszóró, viszont nagyon fent váltok okkal, így ebből a szempontból meg rosszabb lett volna.

_________________
http://diyaudio.hu

TPA3255-re visszatérve, megérkeztek UK-ból gyorsan a WM8742 DAC-ok, amit tudnék mono-ba is konfigolni, de szerintem csak egy IC-t fogok most elhasználni erre. Másik, a Samsungos DSP-s visszacsatolás, amit marhára nem értek. Kell ugye egy ellenállás a hangszóróval sorba kötve. De kell egy ADC is a DSP-hez. Viszont itt (is) minták vannak, és ha van is korrekció, azt csak a következő mintával tudja küldeni. Akkor ez itt mi? Így is lehet korrigálni a hangszórót?

_________________
http://diyaudio.hu

Ez a DSP-s visszacsatolás szerintem úgy működhet, hogy van egy bizonyos upsampling. Ennek lennie kell. Legegyszerűbb, ha először ráküldjük az eredeti jelet a hangszóróra, azt mintavételezzük ADC-val, majd utána ráküldjük a kivont hibajelet. Az még-durvább, ha nem 2X-es upsampling van, hanem többszörös. De az biztos, hogy mindig csak annál a mintánál használjuk az ADC-t, ami az eredeti jel.

Of course, bingó. De a hangszóró impedancia menete problémát fog jelenteni. Érdemes ezzel foglalkozni, digitális visszacsatolás, nem égetem le vele a hangszórót. De lehet, hogy másik erősítő kell.
Egy módosított diamond buffer másik tranzisztorral a mélyre, hogy ne kelljen duplázni. A DAC összegző pedig lenne a feszültségerősítő.

_________________
http://diyaudio.hu

Amennyiben az erősítő meg hangszóró teljesítménye passzol egymáshoz nem lesz ilyen erősítő meg hangszóró leégetés ezt szerintem egyszer s mindenkorra felejtsük el már amennyiben a kompenzációról van szó. Amúgy ha a szabályozási jel eléri az erősítő kivezérlésének határát egyszerűen átmegy standard fesz. genbe az egész. A hangfrekis sáv amit le akarsz sugározni 20Hz-20kHz. Semmi nem akadályoz meg, hogy a "hibajel" ADC-je az több száz kHz vagy 1-2 Mhz mintavétellel működjön így van "idő" korrigálni, főleg, hogy a D osztályú erősítők modulációs frekije vagy 300kHz-1Mhz-ig szokott terjedni adja magát a dsp alkalmazása. Sőt azzal már helyből ki lehet korrigálni a hangszóró impedancia menetéből adódó hibajel amplitudó változást is.

Első körben hanyagolnám ezt a témát, főleg, hogy ehhez vagy valamilyen célhardver kellene ami meg nem nagyon lesz még, vagy valamilyen modulokból lehetne összeépíteni egyedi programmal.
Ha minden összeállt és működik, max utána foglalkoznék ezzel, ezek már csak ilyen finomságok.

Ötletésöntet. Új kifejezés, takarja a fenti elmélkedéseket, és még jól is hangzik.

D osztályú erősítő csak akkor jöhetne így szóba, ha azzal tutira megoldható a DSP-s visszacsatolás, de inkább akkor ide is diamond buffer, valami erősebb tranzisztorral, hogy ne kelljen duplázni. Pl. NJW erősebb változatával. Ezért kellene most eldönteni, hogy mi legyen ezekkel.

Engem jobban érdekelne az, hogy tudom kiküszöbölni a hangszóró impedancia menetét? Miután a hangszóró az erősítőből áramot vesz fel, és a rezonancia-frekvencián ugye sokkal kevesebbet, amivel így +változó feszültség jelenik meg a visszacsatoló ellenálláson, amit bevisz az ADC-be, majd a DSP-be. Ezt nem tudom még, hogy oldjam meg. IIR-el nem tudom bevinni az impedancia menetet, fázistolásokat fog okozni.

_________________
http://diyaudio.hu

A Samsung DSP-s mozgás-visszacsatolása nemlineáris vezérlés alapján működik, tehát a hangszóró viselkedéséből csak jósolni tud. Baró.

_________________
http://diyaudio.hu

Hát én ezt visszamondom. Ez a nemlineáris DSP-s vezérlés egy kommersz sz*r, legalább is erősen kommersz szagú, ha mozgás-visszacsatolást akarok alkalmazni, akkor analóg módon lehet csak. És én csak a mélyhez használnám a nagyobb THD-s dolgokhoz, vagy az miatt. MTM-hez semmilyen átfogó visszacsatolás nem lesz az SHA OPAMP-on kívül.

_________________
http://diyaudio.hu

Megmondom, mit lehet vele csinálni. Nem keveset gondolkozva rajta. Digitális vagy analóg szűrővel leszedni a rezonancia-frekvencia tartományt, majd úgy alkalmazni az áram-visszacsatolást. Érdemes digitálisan leszedni. Persze létezik soros lyukszűrő, de ezzel én nem foglalkozok. Közép hangszórónál, és magasnál nyilván több értelme lenne a mozgás-visszacsatolásnak, ha impedancia menete is teljesen megfelelő. Doboz nélkül szerintem 30 Hz-től alkalmazható ezeknél a mélyeknél az áramvisszacsatolás, dobozba szerelve fogalmam sincs, mennyit ment ez feljebb, majd csinálok hangkártyás mérést maximum.

_________________
http://diyaudio.hu

hja avagy , ÖnBecsapásVágy .

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Nem fogom a trevorképű haverodat támogatni, akármilyen jó is az optikai mozgásvisszacsatolás. Az áramvisszacsatolás, ahogy azt akár itt is olvashatod, többeknek működik.

_________________
http://diyaudio.hu

Na ezért kell rajta többet gondolkodni...

_________________
http://diyaudio.hu

Így néz ki az a hangszóró, ami sokkal többet volt használva. (kb. 4ohm lineáris sávban)

_________________
http://diyaudio.hu

Tévedtem, pont ugyanaz. pink PN generatornál.

_________________
http://diyaudio.hu

Szerintem a jelenlévők többsége nem GTA-n szocializálódott hogy értékelnék a "trevor"-ozást,

-bizonyíték ?

_________________
„ A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin

Hogy lehetne ezt az impedancia görbét kijavítani? Soros lyukszűrő? Mert ha így csatoljuk vissza, biztos nem lesz jó.

_________________
http://diyaudio.hu

Nem tudom mit értettél abból amit írtam, de arra igyekeztem utalni, hogy ez az áramvisszacsatolt korrekció inkább bármi, csak nem mozgásvisszacsatolás.
Ahhoz szerintem alig van köze. A jó (de sajnos nem egyszerü) megoldások valahol ott kezdödnek amit Tritosine linkelgetett.