audiodiyers.hu

Sziasztok!

Egy ideje már készülget ez a doboz, de csak most írok róla, mivel eldőlni látszik: nem lesz madáretető belőle.
A hangszórókészlet: 17R626A és DX25TG-05-04
24,8 liter a doboz nyers nettó térfogata, ebből még lejön a merevítés, a reflexcső és a hangszóró térfogat-kiszorítása.
Belső méretek: 213 * 291 * 400 mm, anyaga 18mm-es rétegelt lemez. Csavarozva nincs, csak ragasztva, a ragasztási felületeket durva csiszolópapírral illettem, és a sarkokba rakott lécekkel kicsit megnöveltem.

- Az előlap elrendezésének próbálgatása:

- Pontosítás Photoshopban:
 
- Előlap marása:

- Második nekifutásra jó is lett…

- Ragasztás utolsó mozzanatai:

- Belső merevítés. A koncepció az oldalfalak csillapításán túl az előlap és a hangszóró megtámasztása volt, bár utólag talán máshogy csinálnám. Lehet, hogy kap még egy seprűnyelet keresztbe a magas vonalában.

- Ezen többet már nem reszelek. (remélem… ) Hátra van még a csiszolás és felületkezelés:

- Közben le lett cserélve a mélyközép. Ami változott: porvédő, habszél, ragasztások. Simább lett a roll-off.
 
- A felületkezelésen még töprengek… Gondoltam tölgyet, diót vagy cseresznyét imitáló pácolásra, majd elbátortalanodva rábeszéltem magam a sima olaj+viasz kezelésre, de tetszik ez a fehéres szín is. Lehet hogy lúgozva és szappanozva lesz.

- Ezt a részét csúfolom hangváltónak (első nekifutásra filléres alkatrészek, meg amit a fiókban találtam):

A magasat l-paddal és 4 uF-al illesztve hallgattam a dobozt jó darabig, 36 Hz-es (alá)hangolással. A mélytartománytól eltekintve +-3 dB-t mértem (1/3 oktávos simítással).
Jelenleg a méllyel sorosan 1,5 mH van benne (ez talán kicsit sok), a magas szekció 7 uF, 0,4 mH; l-pad: 2R I 10R; a hangolás kb. 41 Hz, ez még talán kicsit alacsony.
(Coepto v1.31)
Szimuláltam egy soros váltót is, de az odébb lesz még, előtte ezt kell finomítgatni.
Méréseket teszek fel később, most kölcsön adtam a hangkártyámat, egyelőre kalibrációs nehézségeim is vannak.

Gratulálok hozzá. -látszik bent a sok üzemóra.
Hangja a várt lett?

Igényes, szép munka!

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Köszönöm a dícséretet, bár szokszor szentségeltem közben (mikor elszabtam valamit).
A hangjával kapcsolatban nem voltak meghatározott elvárásaim, de azokat túlteljesíti már most is.
Ha mindenáron jellemezni kéne, akkor talán azt mondanám, hogy kiegyenlített, kellemes hangja van, nem izgága, de azért határozott. Oda tud csapni ha kell. Pillanatnyilag a laptopomról tudom csak hajtani, előfok sincs csak 4 méteres hosszabbító, úgyhogy bővebben nem részletezném...
Azért szerintem lehet ezen még szöszölni.

A mellette lévő dobozban most egy Hiraga lakik. Ha azzal is révközelbe érek, teszek fel képeket róla.

Ügyes vagy! Várjuk a folytatást!

A 1,5 mH sok, főleg ha jó a roll-off-ja. PP-s membrán?

Igen, PP. Csinálok leágazásokat a tekercsre, aztán mehet tovább a próba-móka.

Magyarul mi az a rollof? Mert nem tudom. Viszont azt sem tudom, hogy hogy a francba lehet kijelenteni azt messziről, interneten keresztül, hogy egy L tag sok, vagy kevés? Marha jó füled lehet...

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Ne úgy csináld. Csinálj tekrencet vasmaggal, és mozgasd a vasmagot. Amikor jó az érték, akkor leméred az induktivitást, és megtekered légmagosból. Így halál pontosan tudod beállítani a hangváltót. Mindenesetre, ha ilyen 1,2mH körüli nagy induktivitás kell, én azt is egy EI vasmagra tenném, s a légréssel állítanám be a pontos értéket. Az 1mH-is tekrenc sok drót= nagy ellenállás+sok pénz+ dümmögő basszus, mert az erősítő csillapítása oda lessz. De Te tudod.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

A roll-off a töréspont utáni esés jellege/milyensége/meredeksége. És tényleg sok az a másfél.
Akinek kalapács van a kezében, mindenütt szöget lát! Amúgy igazad van, a vasmagos megoldás tényleg korrektebb, csak nekem nincsen hozzá anyagom. Végül úgy is korrekt tekercsek kerülnek bele, ez most a próbálkozós rész...
Ferritmagosból nem tudtam bontható kivitelűt keríteni, talán még az orsómag felelne meg a mozgatott mag ötletnek.

Kísérlethez bármilyen EI magos trafó vasmagjának I eleme jó. Kartonból csinálsz egy "csévetestet, bele dugod a vasat, rátekered akár kézzel a drótot. A vasat meg kihúzhatod, bedughatod, megdughatod... tudod, mint 12 évesen...
A hangfalamban a 0,963mH tekercs menetszáma ha jól emléxem olyan 50 körüli. Vasmag nélkül ezt nem úszod meg 200 menet alatt. A légréssel kb +-30% induktivitást lehet játszani. Ezért ajánlom a komplett trafó jellegű induktivitást. Asszem a Mundorfnak vannak ilyen gyártmányai. Ha magánba megkeresel, akkor tudok segíteni ilyen vasmaggal+csévével.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

OFF
Kösz, h emlékeztettél miért nincs értelme fórumozni, már majdnem elfelejtettem.

Valamicskét tudtam ma haladni a dologgal.

Az impedancia mérést ennyire sikerült hitelesíteni, 10; 47; 100 Ohm, mérve 10,41, 47,28, 100,32 Ohm, a rövidzárat 0,36 Ohmnak mértem :
Nem tesz boldoggá a görbék kapacitív kókadása...

A hangszórók:
impedancia
átvitel azonos jelszinten Érdekes, úgy tűnik nem nagyon kell a magasat visszafogni. Aki használt már DX25-öt, mit tapasztalt az érzékenységgel kapcsolatban?

Különböző induktivitások a méllyel sorosan: 0, 360, 600, 820, 1500 uH

Néhány variáció:
Azt hiszem most a narancssárgát tartom meg. (v 1.4)

És egy impedancia a komplett dobozról:Még semmilyen csillapító anyag nincsen benne, a belső méretek szépen látszanak a rezonanciákon.

A mérések 1 méterről történtek, 4,3*3,5*3 m-es szobában. (Az átvitel mérésekor a reflex nyílást dugóztam.)
Sajnos csak zajjal sikerült mérni, szinusszal általában valamiért lefagy a program win7 alatt.

Egész szépek a mérések, a jelforrás nem lényeges, zajjal is ugyanolyan jól lehet hangnyomás-frekvencia méréseket készíteni. Az új DX25 88-89dB@1W körül szokott lenni, viszont 4 ohmos.

Kicsit finomítottam rajta, v 1.42:
626: 1,5 mH zobel: 10 uF 10 R
dx25: 6 uF 0,4 mH, sorosan 2 R

1 méterről:

A követező lépés a soros induktivitás csökkentése és a belső csillapítással való játék lesz. Az előre néző csövön kiszűrődő, 1 kHz körüli zajokat kell még valahogy megfognom. A két görbe azonos távolságról (kb 3 cm-ről) készült, külön a mélyközép és külön a reflex nyílás középvonalában, a kék görbe a zárt állapot.

A 626-os dobozban, közeltéri, 1,5 mH-vel és nélküle:

A kisebb soros kondi jót tesz valószínűleg, a soros ellenállás is impedanciaügyileg.

A reflexcsővel nehéz lesz mit kezdeni, annak van egy negyedhullámú rezonanciája is.

Ha kicsit ferdén vágná a reflexcső végét, akkor megváltozna a cső jósági tényezője, és a kHz-es tartományban is érezhető lenne a hatása (vagyis nem egy bizonyos frekvencián, és a felharmónikusain rezegne, hanem szélesebb sávban, de kisebb mértékben), nem?

Ez sajnos mélyben is hat(na).

A cső most úgy 15 cm hosszú, plusz torkolati tényező, ehhez kb. 1 kHz-es félhullámú rezonancia tartozik. Ez a legnagyobb kiemelés a reflexnyílás hangnyomásgörbéjén. Az impedancia görbén és a mélyközép közeltéri hangnyomásgörbéjén nem ez a legerősebb, hanem a belső méretek által meghatározott félhullámú rezonanciák.
Ferdén nem vágnám a csövet, akkor már talán kipróbálnám fdsa ötletét a fékezőlemezekkel. De előbb lássuk meg, mi lészen, ha pakolok bele csillapítást.
A reflexnyílás negyedhullámú rezonátorként miért viselkedik?

Én megtömném a csövet vattával. A tampon nem jó, mert az jól zár. Ne tegyél bele fékező lemezeket, meg terelőlet, mert a reflex egyébként is gyengébb impulzus átvitele mégjobban leromlik. Nagyon fog brummogni, olyan elfolyós basszusa lessz. Sajnos a reflex rendszerű mélyközép megoldás nagyon nagy kompromisszum pont ezért a problémáért. Ha a rezó alatt vágsz, akkor ez a gond sokkal kissebb lessz. Szerintem ugyanazért rezeg mint a transmission line doboz. Mivel ez rövidebb, magasabb frekin gerjesztődik. Egyébként szépek a méréseid. Végül is ez a mélysugárzó milyen is? Nem találtam rá utalást. Elég jó lemegy, ezért alternatívája lehetne az általam használt SEAS-nak, főleg ha papírból van, és olcsóbb is.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Még valami: Talán jobb lenne ha hátrafelé nézne a cső, mint sok hangsugárzó esetében, vagy cső helyett passzív membránt használni.
Meg van valami hangelfedés jelensége is, ami segíthet. Ámbátor ennek utána kellene nézni. Biztos van itt olyan okos valaki, aki kapásból vágja az elméletet. Sőt annyira, hogy elméletileg tud jó hangfalat is készíteni.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Naigen. Jó, hogy észrevetted. Természetesen félhullámú, hiszen mindkét végén nyitott. De a csillapítóanyagot érdemes távoltartani a csőtől, a a csövet meg a hangszórótól (ezért nem egészen jó ez az előlapi elrendezés). Hátlapra téve viszont macerás lehet a doboz elhelyezése.

Világos, de jelen helyzetben nagyobb dobozt nem tudok elhelyezni. Elhelyezési kötöttségek miatt került előre a reflexnyílás is. Gondolkodtam egyenes, szűkülő TL-ben, illetve zárt dobozban (esetleg Linkwitz transzformációval), de ezekhez más hangszóró optimális, és a helyigény is nagyobb.

Ezt hogy érted pontosan?


Az első hozzászólásomban írtam, 17R626A hangszórók. Minden teljesül, de ez (sajos vagy nem sajnos) PP membrán. Pontos árat mondani nem tudok, de egy hasonló méretű Prestige árából úgy saccolom több ilyen darabot vehetsz. Mértem rajtuk TS-t de csak zajjal sikerült, szinusszal szerencsére csak akkor fagy a program, ha éppen használni is szeretném. Majd alapos járatás után futok ezügyben még egy kört.

Utána olvasva ennek a hangelfedésnek az a konklúzió, hogy két, időben közeli impulzus érzékelésekor az első a meghatározó. Régebbi olvasmányaimból úgy rémlik, hogy néhány ms az az intervallum, amin belül két jelet a hallás nem különít el, de ez nyilván függ a hullámhossztól is. A csoprtfutási idő emiatt is fontos, ugye?

A robbanómotorok hangtompítója egyszerű akusztikus aluláteresztő szűrő. Válaszfalakból és üregekből áll, méretezése megegyezik a bassz-reflex dobozok méretezésével.
Nem fog brummogni, de sziszegni sem.

Kicsit off. Jópár éve olvastam egy neves sportkocsi leírásában, hogy nincs kipufgódobja. Vezérelt ellenfázisú hang-jellel oldották meg a zaj kioltását.

Igen, ezt az aktív zajcsökkentést évente kitalálja egy jól képzett újságíró.
A zajt kiválóan ki lehet oltani egy pontban, az érzékelő mikrofon helyén. Mindenhol máshol előfordulhat a hely és a frekvencia függvényében 6 dB-lel magasabb zajszint is.
A kioltás helyével csak egy igazán nagy baj van: a mikrofontól nem fér oda az ember füle.

Nagy durranás - mint egy AK - akkorát tud szólni kipufogó nélkül egy henger. A téren felszállnak a galambok.

Ha az egy elektrét kapszula akkor odafér, sőt belefér. Egyébként a többi helytálló

Még annyit, hogy a kioltás alacsony frekin nem csak egy pontban hatékony, mivel a kioltási zóna negyed hullámhossz méretű 3 dimenziós gömb ami alacsony frekin több méter is lehet. Zárt térben elérhető a kioltás, a zárt térből már nem terjed tovább a zaj, mivel azon belül kioltódik, ezt sikerrel alkalmazzák pl. légkondícionálókban.
Arról nem is beszélve, hogy léteznek előrecsatolásos rendszerek, amik ráadásul nem is feltétlenül a hangból nyerik az elsődleges információt, hanem pl. a fordulatszámból. Szóval nem akkora lehetetlenség az.

Pl. így nem is nehéz:

Feltéve persze ha a hsz membránja és gumi széle bírja a magasabb hő és jelentős kipufogógáz terhelést.

Ha nincs impedancia korrekció,akkor még jó is lehet.A pp membránokat amúgy sem kell szűrőügyileg megerőszakolni,mert azt a kis életet is kiöli belőle ami beleszorult(uncsi hangú lesz).
ui.:ja ezt így távból mondom. :-p

Aztán kezdheti előröl a váltóhangolást.

És ezt kijelented így távból a hangszóró paraméterei,tervezési koncepció ismerete hiányában.

Egy kisebb tesó mélyközéppel+ az xt25 magassal szolgál épp nálam.Előbb utóbb kikerülnek az impedancia korrigáló tagok a váltóból rendes esetben.

Az utóbbi pár napban pl. zobel nélkül hallgatom, átvitelt mérve incuripincuri a különbség, hallgatva... hát meg nem mondom. Sok a változó mellékkörülmény, nyugalom sem adott sokszor. Az eddig használt kábelt kicseréltem, mert finoman szólva kifogásolható volt. (Vékony is hosszú is, sodrott is, oxidálódott is...) Most két félét próbálgatok, mindkettő 1,5mm^2, két méteres: tömör és sodrott réz. A tömör az első percekben rettenetes volt, de annyira, hogy leellenőriztem, hogy nincs-e elkötés, aztán átvitelt is mértem. De szép lassan kifinomult, most ezt preferálom. Szerzek csillapítóanyagot, aztán váltózok tovább, kisebb soros induktivitással.
Ami a mérésekből lejön: zobellal az impedancia csúcs a váltásnál egészen konszolidálttá válik, a fázis is egyenletesebb, cserébe magasabb frekiken lecsökken az impedancia…

Hadd kérjem meg a tavasztól bezsongott tisztelt urakat, ne ugorjanak egymásnak!

Mikor ESL hangfalakkal foglalkoztam, akkor akármit is tettem, a magas frekvenciák felé az impedancia keményen esett. Mértem 1,5 Ohmot is 20k-n, s ez nem volt ritkaság, pedig építettem egy pár panelt. Nos ez az imp. csökkenés csak akkor okozott gondot, ha nem jól választottam erősítőt. Pl. egy 100 Wattos SONY az behalt ettől a terheléstől már a megszokott mérséklelt szobahangerőn. Egyszerűen belépett a védelem. Viszont a 24W-os 211-es SE csövi 6,3 Ohmos kimenővel vígan elhajtotta elég meglehetős kivezérléssel is. Ebből én azt következtettem ki, hogy ha brutális táppal rendelkező végfokod van, akkor az elhajtja a kis impedanciás hangfalat is minőségi probléma nélkül. Gondolom az lehet az oka, hogy az áram viszonylag konstans az A osztályú csöviben, s csak a feszely változik a kivezérlés függvényében, de ezt az elő és meghajtó fokozatok "csinálják". Tehát az ilyen erősítő jól bírja az alacsony impedanciát is. Én a doboz csillapítását két módon javasolnám: egyszer a szokásos kitömés, s másodszor a dobozfal csillapítását is elvégezném. Ha a dobozod nagyon merev, akkor könnyen csillapíthatsz Pl. bitumen emulzióval. Én a mostani hangfalam bitumenizálását kimértem, s megtalálod a méréseket a magnetosztatikus topikban ezen a fórumon. Hidd el sokat jelent ez a technológia. És hidd el, nagyon meghálálja a hangminőség, ha a tekercsekben kevés a réz, vagy annak nagy a keresztmetszete. Pl rézszalagból van. Ez persze nagyon drága. Két barátom az ESS falakba ilyen tekercseket tett Dániából, s mondhatom nagyot dobott a hangon.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Át fogom tanulmányozni a témát.
Az erősítőmet mondjuk nem szeretném szívatni alacsony impedanciákkal (sem) egyrészt, másrészt egy pár végfok még tervbe van véve, harmadrészt ki tudja, mikor mi lesz elé kötve. Ha lehet, kikerülném az extrém szélsőségeket.
A bitumenes megoldás biztosan jó adott esetben, de úgy gondolom, hogy ilyen kis és olcsó dobozon nem éri meg a fáradtságot. Aztán ki tudja… lehet, hogy egyszer megjátszom. Merevítve elég jól van és valószínűleg egy picit lesz is még, játszom a csillapítással, meg a váltóval is a továbbiakban, szóval képlékeny...
Mindjárt kiderül, az impedancia tüskéknek, no meg a zenének mennyit segít egy kis töltőanyag.

Hali. Írod, hogy a merevítésnél a hangszóró megtámasztás is cél volt. Hozzáér a mágneshez a fa merevítés? Ha igen, teszel közéjük valamit?

Nem, van kb. 2 mm rés. Nem akartam magam szívatni a tizedmilliméteres famunkával, meg ugye a hangszóró pereme alatti tömítés is beleszól a játékba. Ha majd relatíve ritkábban szedem szét, akkor fogom a tényleges támasztást megcsinálni. Három variáció jutott eszembe: vagy filcet ragasztok a merevítés élére, vagy felragasztok egy keményfa kockát egy átmenő csavarral és azzal támasztom meg, vagy pedig egyszerűen hasított ékeket kocogtatok a résbe. Azért is raktam a doboz hátuljára ilyen csatlakozókat, hogy azon a kivágáson keresztül be tudjak nyúlni a merevítés feletti térbe.

Értem. Nekem is elsőre valami műanyag ugrott be, mint például a polifoam, vagy kemény xps-szerű anyag, esetleg olyasmi, mint az egér alátétek kemény habja. Mennyit számít ez a hangszóró hátsó merevítés? Hallható a javulás? Érdemes vele foglalkozni?

Más: reflexcsőnél nincs szükség süllyesztésre? ahogy nézem annak a külső pereme kilóg valamennyit az előlapból.

Fogalmam sincs, most fog kiderülni! Szerintem minimálisat, talán ingerküszöb környékit. Csak a tudat...
De az is lehet, hogy jól észlelhető lesz, majd kiderül. Ha ott tartok, beszámolok róla. Szerintem rugalmas anyag itt nem a legjobb megoldás, a rezgést nem tompítani akarjuk, hanem kiküszöbölni.
A reflexcső süllyesztésének esztétikán kívül semmi értelme nincs, az a milliméteres perem a hullámhosszhoz viszonyítva elenyészően kicsi. Ezt a csövet nem is lehet/kell igazából süllyeszteni, mert teljesen elvékonyodik a pereme.
Aminek van jelentősége, az a cső (főleg belső) végének tölcséres kiképzése a szélzaj miatt, hogy ne funkcionáljon sípként. (Nagyon ocsmány jelenség.)
Időközben megfüleltem a csillapítást, fél kiló bélésanyagot vettem a két dobozhoz, mert ezt tudom hajtogatni, nem esik össze, ott marad, ahova teszem, és mert ezt kaptam.
A doboz aljába, hátuljára és tetejére tettem lazán, így a térfogatnak saccra harmadát teszi ki a csillapítás.
Az impedancia görbén nyom nélkül eltűntek a rezonanciák, mérve jobban kivehető a hangnyomásgörbe trendje, eltűntek a rezonáns jelegű dimbek-dombok. Van egy kis gödröm 350-900 Hz között, kisebb tekerccsel remélem, helyre jön majd. A magas is picit sok... Hallgatva viszont túl tompa, valahogy a levegősség, könnyedség tűnt el kicsit.

Sikerült valamivel jobb impedancia kalibrálást is mímelni, egy ócska kontaktus volt valószínűleg a ludas. Rövidzár, 10, 47, 100 Ohm, a mértért ékek a diagram alatt láthatók.


A közeltéri mérésen látszik, hogy a csőből 1 kHz környékén jön az áldás... de fél méterről már nem lóg ki az átvitelből. Majd megpróbálok kartonból gyártani szűkítő lemezeket, gyűrűket a csőbe. Csillapítani ugye a térfogatsebesség maximumánál lehet, ez a cső végeire esik... Nagyon esztétikus lesz.

Dys-cus! Szép lett a ketyere, gratula! Szemléletes a mérés a bitugélezésről. Bennem egy olyan falszerkezet merült fel, aminek a közepe kb. 15 mm pozdorja, kívül 3-5 mm rétegelt lemez, belül bitumen... következő projekt. (CSD méréseket nem készítettél véletlenül?)

Hali. Jól értelmezem, ezek a karton szűkítők, mint merevítőbordák funkcionálnának a cső belsejében? Vagy más miatt szükséges? Esetleg a gépészetben is használt csőhéj szigetelés (Armaflex) nem lenne jó a cső külsején?

Én bass reflex dobozhoz nem nagyon javasolnám a bitument, hacsak nem akarsz évekig bitumen szagú szobában élni. Próbáld ki a Tecsound-ot (vagy bitumen alapú öntapadós lemezeket-ezek nem büdösek), egész jó anyag, táblában kapható, jobban kezelhető, mint a gél, kivágod, felragasztod és kész.

Ezek fékezőlemezek lesznek kísérleti jelleggel. A két végén nyitott cső félhullámú rezonátorként viselkedik, ahol a szinuszos eloszlású nyomás maximuma a cső közepére, az innen negyed hullámhossznyira lévő sebességmaximumok a cső végeire esnek. Ezeket próbálom megfékezni, hogy az 1 kHz körüli csúcsot a reflexcső átviteléből eltüntessem.
Köszi a tippet a csillapítással! (Bár beláthatatlan távolban van innen egy új projekt. )

Ha a végeire teszel lemezt, akkor azok között mindenképpen kialakul egy olyan félhullámú rezonancia is, mint az üres csőnél, azzal a különbséggel, hogy a sebességminimumai lesznek a végeknél, a maximum pedig középen. Emiatt középre is kell tenned egy lemezt, de akkor a végek és a közép között kialakul egy-egy újabb rezonancia, amelyet az 1/4 és 3/4 távolságokon csillapíthatsz.
Ekkor viszont nyugodtan kiveheted a végekről a lemezt, és már se lesz olyan ronda.

Logikus érvelés. Milyen alakú lemezeket javasolsz? Arra gondoltam, hogy egy (vagy több) hosszanti pálcára ragasztom fel őket próba képen. Félkört, körcikkeket, keresztet, stb. gondoltam, a keresztmetszeti felület 1/4-1/3-áig.

Félköröket, nyugodtan a keresztmetszet feléig.

Nos, úgy tűnik, célegyenesben vagyok a váltóval, sokat talán már nem kell faragni.
A mostani felállás:
mélyközép előtt 1,15 mH
magas előtt 5 uF, 0,47 mH, 3 R
„Végleges” helyén:

Mérés egy másik elrendezéssel:

Ami picit zavar (-ja inkább a szemem, mint a fülem) az az 5 kHz körüli történés, nevezetesen hogy az összegzett átvitel picit kevesebb, mint a magas önmagában. A hangváltót leszimulálva látszik, hogy a két hangszóró fázisa eltávolodik egymástól. Próbáltam a magassal párhuzamos tekercset csökkenteni (ez nem jött be), majd növelni, javult is a probléma, de lassacskán kezdett a frekiátvitel elcsúnyulni.
Ami még eszembe jutott a fázis kapcsán, az a mély hangszóró másodrendű váltása, de az nem tűnik (egykönnyen) összehozhatónak. Viszont ha egy kis értékű (kb. 1 uF) kondit tennék a hangszóróval párhuzamosan, az javítaná a fázisát (illetve csak közelebb vinné a másik hangszóróhoz), a frekiválsz jelentős módosulása nélkül.

Viszont kicsit el is rontaná a szűrő karakterisztikáját.

Mi a véleményük az Uraknak?

Hallgatva viszont sok verzió közül (kb. 10) ez a mostani tűnik a legkellemesebbnek. Bizonyos zenei részletek még jobban észre is vehetők, mint a fülesemmel (HD 555), szóval kellene valami új, jobb valami, amihez viszonyítva lehet finomítani.
Nem tudom például, hogy azzal a 15-25 kHz körüli kis púppal érdemes lenne-e foglalkozni?