Kis színes. Nem akartam az „Előerősítők” topikot offolni ezzel, itt talán elfogadhatóbb, hiszen nem DIY készülék hangzásáról van szó.
Itt dobtam be a Topping A70 pro előerősítő/fejhallgató erősítő készülék áramköri felépítésének egy részletét. A készülék két szempontból is érdekes számomra, azon túlmenően, hogy világbajnok paraméterei mellett gyakorlatilag mindenki dicséri a hangminőségét ( mintha előállt volna a mindig előcitált műszaki minőség és szubjektív hangminőség összhangja ):
- egyrészt az audió világban – látszólag – nagyon ritkán használt kompozit erősítő egységeket használ. Egymás után 3 vagy 4 egység, amely a 6 vagy 8 OPA-t + talán egy diszkrét végerősítő fokozatot jelent. Hithű audiofil felsikít, ennyi tranzisztort elképzelni is lehetetlen, nem hogy jelútba tenni őket….hiszen minden ilyen plusz alkatrész csak ronthat ugyebár, mint jól tudjuk
Persze az ilyen rendkívül nagy hurokerősítésű egységek inkább nagyon egyszerűnek tekinthetőek kívülről, egy-egy nagyon precíz differenciálerősítőnek, tehát egy elektronikai alkatrésznek vehető egy ilyen egység.
- Másrészt egy ilyen készüléket gyakorlatilag nem lehet DIY eszközökkel ilyen minőségben, és ennyiért elkészíteni. Már csupán a nyák ilyen szintű
megtervezése problémás, elenyésző számú diyert gondolnék képesnek erre…
Szóval teszt:
A meglevő láncomban, a saját diy darcil előerősítőm helyére behelyezve hallgattam meg a Topping A70 pro produkcióját. ( forrás: Tidal-AudioPC-Roon-HQplayer5 (minden beavatkozás kikapcsolva), dac: Gustard R26 RCA kimeneten, kábelek közül a releváns: az előfok és végfok között:
diyer árnyékolatlan ezüst RCA-RCA kábel, olcsó Neutrik dugókkal. Végfok: a fórumon bemutatott darcil végfok, hangsugárzó: szintén itt bemutatott BMS-VIFA-Bliesma.
Tehát első körben egyszerűen lecseréltem a már jól ismert láncban a darcil előerősítőt a Toppingra. A változás igen nagy mértékű:
- A hangzás balansza jelentősen eltér. A Toppingnak több a magashangja, én érzek egy kis plusz hangsúlyt valahol a közép és magas tartomány között is. A mély kevésbé telt, de ezzel együtt is mindig kiegyenlített, pontosnak tűnő a balansz. A dinamika is elég jó, bár némileg más a megformálás: pl. egy nagyobb beütésnél darcil
lesújt, a Topping inkább
üt, de emellett a szubtartománya is nagyon rendben van.
- A balansz csak egy dolog, talán legkönnyebben módosítható, viszont a hangok megformálása, megjelenítése egészen más, valójában ezért is írom ezt a hsz-t.
Ugyanis a Topping egy egészen elképesztően
természetesen-analitikus, tiszta hangképet hoz létre. Azért elképesztő, mert a darcil előerősítőm is félvezetős, OPA-val, félvezetősökre jellemzően jó paraméterekkel….
A Topping mégis teljesen más: értelmezhetetlen, de szubjektíve sokkal alacsonyabb a felvételek zaja. Zajtalanabb, tisztább lesz a háttér, érezhetőbb a hangok közötti csend, az abban megbúvó részletek egészen újszerű kidolgozottsággal/részletességgel jelennek meg. És egyáltalán nem valamilyen mű-hatású dolog ez, teljesen hihető, szervesen illeszkedik, természetesen integrálódik az egész megszólalásba, amely feltűnően szép….gyönyörű.
Nyoma sincs mesterkéltségnek, félvezetőkhöz gyakran kötött, fémes-, elektronikus hangzáshoz, mű csillogáshoz, sterilitáshoz, stb. A térhatás is egészen jó. Valamint jó hallgatni, nem fárasztó egyáltalán, mégis érdekes, izgalmas, élményszerű.
- Viszont mégis van egy olyan érzés amikor hallgatom: hogy ez nagyon jó minőségű
lehallgató rendszer. Mikor a darcil előerősítő van bekötve, érzem a tisztaság-, analitika csökkenését, hogy „zavarosabb” lesz a hangkép, tökéletlenebb, de valahogy nem jut eszembe az, hogy most egy berendezést hallgatok….
És ekkor jön a főpróba vagy inkább ellenpróba. Egy előerősítő ( a kihagyhatatlanul a láncba iktatott plusz kábellel együtt ), akkor tökéletes abszolút módon, ha a beiktatása a hangláncba nem okoz semmilyen változást ( a modern high-end - többnyire - nyilván nem erről szól ). Kicsit kényelmetlenül is éreztem magam, hogy ha a Topping ennyire tiszta, transzparens érzetet ad, akkor vajon miért nem vettem észre eddig, hogy a darcil előerősítőm nyilvánvalóan jelentősen rontana a hangzáson….
Mivel a végerősítő bementén van egy potméter is, tehát szabályozható így is a hangerő ( a dac saját hangerőszabályzását nem akartam használni ) kipróbáltam az előerősítő nélküli állapotot, tehát a dac közvetlenül hajtotta a darcil-végerősítőt.
És itt jött a meglepetés, összehasonlítva a darcil-előerősítős állapotot, az előerősítő nélküli állapottal, ez utóbbit hallgatva: egy minimális mértékkel több a magashang, viszont ettől eltekintve gyakorlatilag teljesen megegyező a balansz, a hangzás. Mindenben….
Ui.
Annyit talán meg kell jegyezni, hogy a Gustard R26 egy kimondottan organikus, anti-elektronikus hangzású dac, gyanítom, hogy jelentősen "aládolgozik" itt a Toppingnak