audiodiyers.hu

ida
volt-e már a FET-es változat hangpróbán? az eddigi leírásodból csak az indulási bizonytalanság látszik, de ha után megvannak a munkapontok, akár zenélhetett volna is

A 1605 itt mellékvágány, a lényeg a PowerDrive, úgyhogy szerintem itt a helye! Különben is, 1605-je szerintem Mo-on rajtam kívül nincs senkinek, nagyon érdektelen egy topik lenne.

Egy fet-nek, amit amperekre terveznek, nem gondolom, hogy törekedni kellene a minél kisebb áramra tervezésének. Kb 20mA-rel megy a 30A, ezért állítom majd legalább ennyire a fet-et is. Bár tudom, semmi köze egymáshoz a két dolognak. Nem túl nagy hűtőbordán 50°C-ra melegedett a fet, ez teljesen rendben van.

Pár szót az alkatrész választásról. Pl a fet source ellenállása azért lett 6,5k, mert 2db 13k 2W-os Shinkohból tudtam összerakni. Szép a Mills, jó a Mills, de amikor a névlegesen 12W-nak kikiáltott MRA12-ről 5W-on leolvad a máz, akkor elkezdem kerülni, ahol lehet. A 30A anódjába tényleg 19k-t ajánl a gyártó, a közel 100 éves ökölszabálynak megfelelően, ami azt mondja, hogy feszültség erősítő triódához használj a belső ellenállásának 3 szorosát anód ellenállásként és akkor kapod a legnagyobb feszültség erősítést és a legkisebb torzítást. Ha ezt az ellenállást összeszorzom a célul tűzött anódárammal, akkor sok W jön ki, amire megintcsak nincs épeszű ellenállás. Oda is 2W-os Shinkohokat terveztem, de akkor vissza kellett venni a feszültséget. Meg aztán az elérhető 2W-os Shinkohok köre igen-igen korlátozott, így lett 12,5k. Aztán az oda berakott ellenállók megsültek, mert nem bírták a pont határon lévő terhelést, és akkor kapott Z206-os z foilt a 30A. 300V csúcstól csúcsig fesz lejön róla, az nekem elég.

István,
Nem volt meg a próba, mert hét közben dolgozok és fáradtan nem állok neki alkotni, mert több kárt tudnék csinálni, mint hasznot. A hétvégére van időzítve a dolog.

szerintem nem kockáztasd 500V feszültséggel a WKZ-kat, mert tápindulásnál elég hamar felszalad a feszültség a WKZ-n, és csak akkor kezd lejjebb menni, amikor bemelegedett a cső, beállt a nyugalmi pont. Ha meg véletlenül mégis odébb tekered a feszültség biast a FET-en keresztül, akkor ki tudja meddig biztonságos a hőmérséklettől is függő WKZ. Pótolni meg már nem fogod. Azután van még a hálózati fesz ingadozás, bizony az megjelenik az anód feszkón is.

Nálam az anódtáp kb 510V, ebből 470V jut az 520B-re, az 510V-ot CLC-vel állítom elő, mindkét C emeletes WKZ 350V-osból. 600V-nál több semmilyen körülmény esetén sem áll elő az első C-n sem.

Azért írtam a magasabb végcső anódáramot, mert ezekkel a beállításokkal nem fogod elérni az A1 határát (jó, jó, tudom hogy nem cél, de....), mivel előbb fogy el az anódáram, ami a kimeneti jel lelapulását eredményezi (torzítás növekedés). Az a 20mA többlet meg se kottyan a csőnek, és így a PD is ki tudja futni magát.

Nincs értelme a magasabb source áramnak, mivel az EML1605 végképp nem rácsáram faló cső (a 801a csöveim +50V-ra kivezérelve statikusan benyelnek 10mA rácsáramot!), a kapacitásait feltölteni -még 20k felett is- pedig elég a kb. 5mA.

Lehet, hogy nincs értelme a magas fet áramnak, de egy eszközt, amit amperekre terveztek, - még ha pontos műszaki érvekkel nem is tudom alátámasztani - egyszerűen nem érzem jó gyakorlatnak alig pár mA-rel járatni. És ha nem jelent gondot 20mA, akkor miért ne? Minél kisebb az áram, akkor az áramváltozás hatására annál nagyobb lesz a paraméterek változása.

anélkül hogy bújjam az adatlapot, mert nincs is meg, az a józan paraszti megközelítésem, hogy a FET leginkább hasonlít egy feszültségvezérelt ellenállásra, jobban mit a tranzisztor, vagy akár a trióda. Ezzel a 20mA közeli munkapontban nekem az az érzésem, hogy néhány kohm környéken lehet a D-S ellenállás, akkor itt a dinamikus impedanciája is ebbe a tartományba eshet? Igy nem sokkal fog erősebb hajtást adni mint volt az AD1-el, vagy rosszul gondolom?

Igen, rosszul gondolod....

igaz, letöltöttem az adatlapot, ráadásul fordított az arányosság, kisebb áramoknál még csökken Rds, 0,5ohm környékén van. Tinával is méregettem, persze nem pont ezzel a FET-tel, de az üzemi freikartományban konstans és alacsony az Rds

Azonban ilyen kis áramoknál (gyakorlatilag egy ekkora FET-nek ez nyitási tartomány), csökken a meredekség és ezzel nő dinamikus ellenállás, vagyis a kimeneti impedancia. Szvsz, ha majd megméri Cree-vel ezt Barth Ida, akkor olyan néhány Ohmos, vagy még inkább 10 Ohm körüli eredményt fog kapni... Kíváncsian várom, mennyire lesz igaz a tippem!
db

Nem kell ehhez semmiféle adatlap. Egyszerűen csak tisztában kell lenni a dinamikus ellenállás fogalmával. Pont azért dinamikus, mert semmi köze a kétpóluson mérhető U-hoz, meg I-hez. (dU/dI lenne az egyébként.)

Akármekkora lehet éppen ezért, mondjuk 0.00000001R is lehetne.... De adatlap nélkül megmondom, hogy 1R alatt lesz valahol...

Főleg semmi köze nincs az Rds-hez. (Az hogy jött ide? ) Az S-hez van köze, me a dinamikus ellenállás az 1/S ugye.... (dUgs/dId) Ugyanúgy, mint a csöveknél, meg akárminél...

Így kéne megmérni, vagy megnézni szimulátoron, nem az Rds-t kéne nézegetni, aminek ugye pont rohadtul semmi köze sincs hozzá...

(Ha a ....öd hosszát akarod megmérni, gondolom akkor nem a TV toronyhoz battyogsz ki egy zsák mérőszalaggal, vagy igen? )

Na, erről leolvasható, hogy ennek az IRF630-nak 20mA-en pl 2R "dinamikus ellenállása van", annyival hajtja meg a terhelést... A meredeksége meg így 1/2R ami ugye 0,5S...

A pirossal "bekarikázott" tartományról beszélünk, n*10mA. A meredekség igazából még nem is jó fogalom, ez csak "emelkedőség" :

db

Kb 10-20mS meredekséget lehet "ránézésre" elképzelni a 10-20mA-es Id tartományban. Mint egy 2SK170 jfet
Viszont itt nem lineáris a terhelés, pozitív irányban az emlegetett kifejezéssel "keményen" tud hajtani: pl. Uds=200V mellett akár 1A-t is nevetve bele tudna tolni abba a rácsba ( < 1ms ideig ), főleg, hogy a nagyobb Id áramhoz jóval nagyobb meredekség tartozik.

Ma lejjebb vettem a fet + és - tápjait 200V-ra , kicseréltem a negatív előfeszültséget beállító potikat a Cosmos-okra. És a legfőbb, a 2SK gate-jébe beraktam 220 ohm-okat. Bekapcsoltam csak a PowerDrive-ot és beállította ugyanazt az előfeszültséget, amit a magasabb táppal. Rátettem a szkópot a kimenetre és semmi gerjedést nem tapasztaltam. A szkóppal a végcső rácsán bekapcsoltam az anódfeszültségeket. Minden extra nélkül ébredt! Se zaj, se sistergés. Na, ha ez ez ilyen jól sikerült, akkor lezúztam vele Madonna Ray of light-ját, székrázó hangerővel. És jó volt! Hogy is jellemezzem a hangját? Egy kicsit kevésbé tudja azt az aurát építeni, mint a PD nélküli katódkondis verzió, viszont egyrészt mélyebbre megy, - már írtam, miért - és vannak új részletek, pontosabban körülrajzolt hangok.

Na, ha már idáig eljutottunk, akkor jöjjön a CREE kísérlet. Kicseréltem a 2SK-kat a C2M-ekre, megtartottam a 220 ohmos gate ellenállásokat, és beforrasztottam a BZX szembefordított zenereket a SG közé. Bekapcsoltam, beállítottam a szükséges feszültségeket, szkóppal megnéztem - semmi gerjedés. Nagylevegő - bekapcsoltam az anódokat is - és semmi extrával, indult ez is. Madonna repetát adott ezek után a fénysugaraiból. Érdekes módon a CREE most nem szólt olyan jól, mint a 2SK, pedig a múltkoriban a csőfoglalatba dugható 5687 helyettesítőként - ja akkor is katódkövető helyett - a CREE sokkal jobb volt. Most a CREE volt a kevésbé testes, néha zavaró hangszínű. Viszont az is igaz, hogy az egyik vadiúj volt, most szólt életében először. Holnap egy kis méricskélés keretében majd járatódik tovább, meg hallgatgatom is. (holnap leveszem a védő zener-eket, mert van egy gyanúm, hogy azok miatt romlott a hang - ha így meg tönkremegy a CREE, akkor a 2SK a megoldás.)

Most az is felmerült bennem, hogy a bakelit lapról átépítem a végfokomba a PD-ot, mert úgy látom az eddigiekből, hogy van benne fantázia, amiben gyengébb lett az erősítő, azon lehet majd még farigcsálni. A fet-ek mennek a tetőlapra - 5mm-e alu - ami hosszú üzemben 38°C-ra melegszik fel.

Én kipróbálnám még ezt is a mosfet röptetés előtt. ( nem használnám diódák nélkül, még ha most nem is menne tönkre )
download/file.php?id=13145

Még nem derült ki, hogy mennyi a PowerDrive fokozat kimenő ellenállása? Többen izgatottan várjuk!

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Na, vagy 3 órával ezelőtt jól megmértem a PD kimenő ellenállását és nekiáltam megírni, amikor rájöttem, hogy jól elbaltáztam a dolgot. A kimenetre simán bekötöttem a 100 ohmos potit és megmértem jellel a ki meg bemenetet. Csakhogy jól összekuszáltam a kapcsolás dc viszonyait ezzel, tök más munkapontba állt a fet. Aztán rájöttem, hogy így legalább két munkapontban lesz mérésem. Az első a sima 100 ohmos potival, a másik meg amikor egy 820 uF-os elkóval leválasztottam dc-ileg a 100 ohmos potit.
Az első estben így a fet ment vagy 50 mA-rel, a belső ellenállása 70 ohm lett.
A második esetben 19 mA-rel ment a fet, a belső ellenállás 104 ohm volt.

Ez elég alacsony, de én alacsonyabbra számítottam, alig pár ohm-ra. Viszont ez rámutat arra, hogy ha levesszük alig pár mA-re a fet áramát, párszáz ohm-ra is megnőhet a kimenő ellenállás, vagyis ugyanott vagyunk, mintha egy combosabb kis csővel katódkövetőt használnánk! Pl 5687, E182CC, 7044, stb....

A fet meredekségétől függ. 0,1-néhány ohm között szokott lenni 20mA-en. Szóval legalább egy nagyságrenddel kisebb lesz, mint akármilyen csővel...

Valami mérési hibát csináltál. Nem lehet az 70 Ohm, főleg nem 100. A tizede is sok lenne. Esetleg, ha ezzel a CREE szutyokkal mértél, akkor igen, mert elég el...ott karakterisztikája van kis áramokon...

Itt van egy IRF820 kimeneti impedancia mérése 20mA-en.

3.8Ohm lett. (Ennek kifejezetten nagy....)

Egy IRF540-nek már csak 1Ohm 20mA-en...

100mA-en meg már csak 0.5Ohm...

Igen, ezeket az értékeket a C2M-mel mértem. Vissza fogom tenni a 2SK-t, csak hogy megbizonyosodjak, a módszer rendben van/volt.

Ja, hát az megmagyarázza a dolgot...

Mérésnél arra figyelj, hogy elég legyen a 20mA a 100R ellenállás meghajtására. Tehát 1V fölé nem mennék a jellel, de inkább 100mV legyen...

A feszosztó képletből kell visszarendezni a mért értékeket, gondolom ez nem mond újat. Csak azért mondom, mert még számolási hibát is lehet csinálni...

Szimuláció szerint ezekkel a paraméterekkel ez a PD kapcsolás 23R kimenő impedanciás (szokás szerint addig terhelve a kimenetet, míg a jel 6dB-t nem esik).

Mivel egyszerűbbnek tűnt a számolás helyett a fele feszültségre esést megmérni potival, a gyakorlatban én is így csináltam a mérést. 50 Hz-es 6,3 V-ot tettem a bemenetre. Kicsit féltem is, hogy túlterhelem a fetet, de nem lett baja. Ja és az értékeket látva abban reménykedtem, hogy eltoltam valamit a mérésnél.

A 23 ohm már sokkal szimpatikusabb, Béla, megcsinálnád a szimulációt 5mA - 50mA - 100mA - 200mA értékekkel? Csak úgy a vicc kedvéért.

5m 62 R
50m 12.3 R
100m 7.3 R
200m 5.5 R

Érdekes szokás. Például ha jelentős induktív komponense is van a kimenő impedanciának (végfokoknál 10K frekin pl) mérési hibát okoz. Azon kívül azt is megnézném, hogyan méred meg ezzel egy 0,005R kimeneti impedanciájú erősítő kimenő impedanciáját...

Gondolom fogsz egy két méteres rézdrótot, a végére kötsz egy 0,005R értékű ellenállást és mikor a beterhelt végfok 200Vpp kimenő jele lecsökken 100Vpp-re, akkor ugye pont 0,005R lesz a kimeneti impedanciája?, ami sajnos a gyakorlatban ráadásul szinte még tisztán induktív is... De hát szokás szerint azt is így mérnéd meg, gondolom....

A kapcsolási rajzon is érdekes a 10uF-os csatoló kondi, amin keresztül meg van hajtva a 23R terhelés. Mondjuk a "szokásos" 1Khz-en mérve biztos marha hiteles lesz a mérés ezzel...

A többieknek meg azt mondanám: vannak bizony rossz szokások, amiket jobb, ha nem vesztek át másoktól.

Az igen...

+-32mA-t kellett leadnia a 100Ohm kimenő ellenállású meghajtónak a 100Ohm terhelésre. Rejtély, hogy volt erre képes 20mA munkaponti áram mellett... Pláne a 70Ohm-ra... (Főleg, ha eff érték volt, mert akkor +-45mA-t kellett neki...)


Jajj, de szeret engem a csöves tábor , igen tudom , de hát olyan dolgokat csináltok... valakinek meg kell mondani néha, hogy, hát izé... Persze ez a fő probléma, hogy valaki megmondja, mert egymásnak nem meritek...

Ó, így szeretünk ahogy vagy, meg ne változz nekünk!! ....

De amúgy írtam, hogy dc-ben a 100 ohm jól átállította a nyugalmi áramot 50 mA környékére, abból simán telt +/- 45mA-re. Dc leválasztva meg azért látszott nagyobbnak a belső ellenállás, mert elfogyott az áram lehetőség.

Én vegyész létemre nyúzom itt a forrasztópákát, nyilván nem vagyok olyan képzett, mint a szakmabeliek. Ezért, ha kijavítanak, segítenek, azt nem ledorongolásképp élem meg, hanem segítségként. De egy alapvető tisztességes hozzáállást elvárok mindenkitől.

A mérésnél alapvetően arra kellene ügyelni, hogy minél kisebb, lehetőleg elhanygolható drain-áramváltozással járjon, hiszen a diagramokból látszik, hogy a meredekség drain-áramfüggő. Minél nagyobb az áram annál nagyobb a meredekség, ezzel összefüggésben annál kisebb a kimeneti impedancia ( ~1/Yfs ). Ezért nem is hasonlít a csöves hajtásra.

Itt van egy mosfet meredekség-Id karakterisztika. Nagyságrendileg ilyesmit kell elképzelni ide is, csak persze a görbe folytatódik tovább a nagyobb áram irányába:

Quick and dirty.
Ja, hogy akkor nem 1kHz-en nézzük, hanem mondjuk 4k-n? Mondjuk a driver szempontjából szinte mindegy.

Ne a megtévesztő freki átvitelt mutogasd, mert nem sok köze van közvetlenül itt ehhez. A vélt kimeneti impedanciába sokkal durvább hiba adódik, mint amit a szép-egyenes frekimenet ránézésre sugall. Az impedancia nagy részét, amit "mértél" a kondi reaktancia teszi ki... (16Ohm a 10uF-os kondi reaktanciája 1K-n...)

Még 4K-n is 4Ohm. Az 1Ohm kimeneti impedanciájú mondjuk IRF fetes buffer mérésénél több 100%-os lenne a mérési hiba még 4K-n is! (pedig milyen q...a szép egyenes frekimenetet lehetne má mutogatni hozzá 4K-n... )

Azé a "mérési módszernél" erre oda kellett volna figyelni, mert nem kicsi szarvas hiba, teljesen fals eredményt okoz...

És tényleg közel van az egy Ohmhoz!



Ja, ez 2A-nél....

Egyébként meg nagyságrendileg annyi, mint amit Ida mért (érdekes, hogy a "korrekt" kimenő impedancia mérés számszakilag mást -többet- hoz ki, mint a -6dB-s eljárás...).

Kár, hogy így nem lehet megmérni egy -akár több száz voltos- csöves meghajtó kimenetét (se egy vezérelt ideális áramgenerátor, se egy tizedohmos impedanciás leválasztótrafó nincs a fiókban) ezért aztán szinte mindenki a "quick and dirty" módszert használja saccográfnak.

Mindennek meg lehet mérni a kimeneti impedanciáját egy 10V-os generátorral, meg egy megfelelően választott ellenállással. Gyorsan és könnyen.

Még a 0,001R kimenőellenállást is, pontosan... Valamint a fázisszögét is, nem csak az abszolút értéket...



Persze, mert össze vissza csináljátok a hülyeségeket, és mindenféle valótlan marhaságokat mértek...

az egy baromság... Nem is gyors, az egyszerűség meg egy illúzió. Egyszerűnek tűnik gyakorlatban, de még abban sem az. Trimmert kell tekergetni, stb... Egy szimulátoron nem tudtátok megmérni vele egy 1 fetes kapcsolás kimenő ellenállását napok óta ... Mindig nincs értékelhető eredmény, hanem van több nagyságrendileg eltérő. Most akkor melyik?

Egy generátor, egy szkóp, meg esetleg a szkóp elé egy opampos erősítő, ha kicsi a jel, és meg lehet mérni korrektül mindenféle kimeneti impedanciát...

Szimulátoron meg aztán pláne... Sokkal egyszerűbb, jobb, gyorsabb, 100e-szer korrektebb eredményekkel... "quick and dirty" módszered szimulátoron a legnagyobb, legértelmetlenebb önszopatás...

A valóságban is, ha kicsit állítasz a nyugalmi áramon, mindjárt tekergetheted a trimmert. Utána le kell szedni, méregetni az értékét. Egy tucat durva mérési hibalehetőség, stb, stb. Ez neked gyors? Meg jó?



Kár, hogy zöldségeket beszélsz. Má hogyne lehetne megmérni....

engem meg az érdekelne inkább, hogy csonterős huszon ohmos meghajtó mekkora mérhető javulást okozott a kimenő után az AD1-hez képest

Most nézem, euro21 má megint fatális mérési hibát csinált a szimulátoron....

A második esetben nem 0R-el van lezárva a bemenet, hanem 470K-val.

Most a bemenetre menő pozitív visszacsatolás miatt így má megin!!! LQ..ta a szimulációt. (Vagy 3-4 szeres kimeneti impedancia növekedés első ránézésre is, meg azért ível ilyen szépen, felfelé a kimeneti impedancia 10K környékén, mert a fet kapacitás még jobban növeli a pozitív visszacsatolást, amit ugye a lezáratlan bemenet hozott be...)


no comment...

(Igazán kitörölhetné má ezt a sok fals zöldség szimulációját szerintem. Van neki modi joga is hozzá...)

Teljesen igazad van, a pozitív vcs meghamisította a mérést.



Így már teljesen más értéket ad a szimuláció.... no nézd csak, ez alacsonyabb(22.68R), mint a "quick and dirty" gyorsmérés (23R)... úgy kb. 1.5%-al.

Ha pedig valakit zavar a 0.47uF (ami 100Hz alatt okoz némi eltérést), Ida szaktárs azt használja.


Összetévesztesz Tottóval.
Nekem nem derogál, ha hibázok és az megmarad a neten. Az sem, ha másnak van igaza, nem nekem. Annyira azért nem érdekel...

Egyébként meg évek óta nyugalmaztam magam mint modi (a többi akkori modival együtt) és semmi kedvem megint belefolyni.

Meglepően korrekt módon reagáltál. 10-ből 8-an nem így reagálnak ilyenkor. (és akkor még keveset mondtam). Ilyenkor inkább rendszeresen megsértődnek, utána vagy hallgatnak, vagy ellenséges támadó magatartásba kezdenek... Szóval elismerésem, így kéne fórumozni mindenkinek...

Hivatalosan is megoldva.

Sajti

még egy kérdés AD1-FET meghajtás változással kapcsolatban. Egyik célja volt a FET módszernek, hogy csökkenjen a kivezérlés veszteség az AD1-hez képest. Menniyvel nagyobb most végcső rácsán a jelszint, mint volt az AD1-el?

Nem volt az AD1-gyel megvalósítva a katódkövetés. Tervben volt, a cső meg lett véve, (egy darabig végcsőként is funkcionált) de nem lett megvalósítva. 30A a feszültség erősítő cső, volt néhány próbálkozás, hogy ellenállás vagy fojtó lesz az anódban a terhelés. Jobb lett az ellenállás, így viszont lecsökkent a kimenőjel szintje. Ellenállással kb 300V kivehető, fojtóval több, mint 400V is megvolt, azzal nem lett volna gond a feszültség vesztés a kis erősítésű AD1-gyel. A fet-es meghajtás célja az alacsony impedanciás meghajtás mellett a jóval alacsonyabb töréspontú RC csatolás a végcsövön, ami emeli a végfok mélyfrekis átvitelét. Ez általában az SE erősítők Achilles sarka, ami több összetevő együttes közreműködésével jön össze. Az egyik a kondis csatolások, erre lehet gyógyír a PD. A másik a kimenőtrafó, az egy további történet.

Most integrálom a végfokba a PD-ot, 8 db kondi beépítésével, ebből 6db 35m-es, kettő 22mm-es, nem egyszerű a dolog. Meg ugye a potik, fet-ek, táp egyenirányító diódák, etc.... Sokat kellett furkálnom a meglévő erősítőben, remélem, hogy eltévedt alu és réz forgácsok nem fognak galibát okozni. Tényleg, 22 és 30mm-es kondi bilincset honnan lehet beszerezni?