audiodiyers.hu

Sziasztok!

Itt van ez a BEAG kapcsolás, eredetileg négy ilyen végfok található a HEC-45 aktív stúdió monitorokban, régóta szemezek ezzel a kapcsolással, tudom, hogy az erősítők hangját ritkán lehet megítélni pusztán a kapcsolási rajz alapján, de ránézésre minden benne van ebben az erősítőben ami a jó hanghoz "kell".
Elvileg ez egy 50W-os erősítő és 0,07% torzítást mondanak rá.
A tápfeszültségek: +-47V az előerősítő részben és +-33V a vég részen.
Mi a véleményetek, érdemes ennek az utánépítésével szöszölni?

Modernebb félvezető készlettel esetleg megérhet egy próbát. De a vége eléggé komplex úgyhogy ott oda kell figyelni, nehogy gerjedjen, ha gyorsabbak benne a tranyók.

Sajti

Bár jó pár éves ez a téma és bár lényegi előrelépés nem is történt az ügyben még nem tettem le róla, sőt mondhatni leporolnám.
Egy kicsit morfondíroztam magamban és kíváncsi lennék a véleményetekre. Általában az audió erősítőknél azt látom, hogy az áram generátor megoldások elég hevenyészettek mind zaj becsatolás mind pedig "linearitás" szempontjából. Ez az a kapcsolás még viszonylag tisztességes, de a zenner-t lehetne LED-el vagy TL 431-el helyettesíteni, illetve jobb hidegítést használni stb.

Alapvetően tetszenek nekem a szimmetrikus felépítésű kapcsolások, de valójában ez csak fantazmagória, hiszen még a komplementernek mondott tranzisztorok is csak ritkán hasonlítanak igazán a kulcsparaméterekben. Adódik az ötlet, hogy már a kis jelű fokozatokat (pl. bemenő diff erősítők, darlington-kaszkód fokozat) is kompozit párból építeném föl, így azt gondolnám, hogy a különbségek -ha nem is tökéletesen- de jobban kiegyenlítődnének, természetesen ezzel nem a párba válogatást akarnám megspórolni.

A kimenőfokozatba is lehet, hogy belenyúlnék bár az tetszik, hogy a kimeneten már most kompozit "pár" van.

Önmagában ez a kapcsolástechnika elég jó eredményt adhat. Sajnos az anno elérhető alkatrész készlet eléggé behatárolta a hangot. És itt most, nem is az aktív, hanem a passzív komponensekre gondolok!
Maga a kapcsolás tankönyvi példa értékű.
Azt viszont döntsd el, hogy ezt akarod megépíteni, vagy ennek alapján tervezel egy másikat!
Én a helyedben mindenképpen összeraknám ezt, így ahogy van, aztán a már működő kapcsoláson próbálnám ki a teóriáimat

Sajti

Jogos a felvetés miszerint az alapot kéne először megépíteni, viszont akkor félő, hogy sosem lesz "kész". Egyébként ígyvagy úgy, de megépítésnél én nagymértékű SMD-sítést gondoltam, viszont elnézve az eddigi munkáitokat ez itt nem divat, miért?

Nekem azért nem mert a szemem már nemigen alkalmas arra, hogy ennyire pici alkatrészekkel doogozzak. Másrészt a hagyományos alkatrészekből több az "audiofil" célra gyártott.

Sajti

Nem csak SMD ellenállásból létezik kevesebb igazán használható típus - az alacsony(abb) teljesítménytűrésről nem is beszélve - amelyek viszonylagosan drágák is, de az ilyen célra leginkább használható kondenzátorok nagy része is "lábas jószág", a magasabb feszültségtűrés (elkók) és a minőségibb anyagok (pl. polipropilén fóliakondik) alkalmazása, vagyis a nagyobb méret miatt.
A vegyes szerelés pedig nem mindig szerencsés, különösen ha még a félvezetők is lyukszereltek...
(Sny21 terve volt - amely már sajnos nem valósulhatott meg - egy nagyrészt SMD felépítésű D-osztályú végfok, itt már a kimeneti FET-ek is felületszereltek lettek volna, de a végső szűrőkondik még ott sem...)
db

Én az utóbbi időben főként nagyfrekvenciás (analóg) videó erősítőkkel foglalkoztam, ott a szórt terek miatt az SMD szerelés jóformán kötelező, már megszoktam.
Ugyan akkor nem akarnék nyilvánvalóan mindent SMD-vel szerelni itt én sem de ellenállásokat kis jelű tranzisztorokat szívesen. A fenti kapcsolásnak a feszültségerősítő részét szerintem 1:1-ben SMD-síteni lehetne, persze itt-ott azért utána kell számolni a disszipációknak. SMD-ben is van KOA mag Dale ellenállás és szerintem nem drágábbak mint a lábas társaik. Ha kicsik az alkatrészek kompaktabb a felépítés, jobb a hőcsatolás az alkatrészek között, ez általában nem árt.