Barth Ida írta:
istvan01 írta:
Barth Ida írta:
istvan01 írta:
Ida, ha a Duelund copper cast annyira jó volt a 30A utáni csatolónak, akkor miért nem hagytad azt meg?
Többnyire a Duelund kondikat hangváltókban szeretik, már aki megengedheti magának, de csöviben is jó?
Egyszer hallottam Králing Zolinál a két utas hangfalában külső hangváltóban gyorsan átcserélte egy Mundorf SilverGold ellenében, hihetetlen minőség változást okozott. Akkor gyorsan fejszámoltam, nálam hangváltóban 1-1db 1,5uF 180ezer magyar pénz lett volna, és ez volt kb 8-9éve, válság előtti erősebb forinttal.
Ha figyelmesebben megnézed a HFC Duelund részlegét, akkor ott több sorozatot találsz, többek között 630V-os csatolókat is. A rézkondi azért nem maradt, mert lett ezüst. Az egy másik világ.
Van az a csodálatos humblehommadehifi vagy valami hasonló honlap konditeszt, ami mindenféle kondikat értékel egyetlen pontszámmal. Ott a Duelund réz volt a nyerő régebben, nemrég a vegyes réz/ezüst vette át a vezető szerepet. Hiányoznak azonban a Jensen, AN, Duelund ezüstjei, nem is értem, miért.
Azta!! Akkor ezzel révbe ért a 30A-1605 meghajtás?
Tedd már föl a kapcsolást ami ezzel a kondival talán végleges!
más
Most olvasom a K&K Audio fórumán, hogy Kevin szerint minden IT trafó SE inputtal főleg, összerozonál a trafó szórt induktivitásával, szórt kapacitásaival. Minél kisebb a primer meghajtó impedancia annál lejjebb jön a rezonancia. El lehet nyomni szekunderen egy paralel 5-50kohm vagy egy kitapasztalt soros RC taggal. De szerinte ezek a lezárók valamelyest rontják a hangot, és ha ez a rezo pont 20kHz felett van, akkor kár túlzásba vinni. LL1660S-hez meg 4,5:2+2 kötést ajánlja legjobb megoldásnak fázis hasítónak, nálam éppen ez lett az utolsó állapot. A rezó pontom 55kHz-en van, igaz van hozzá 15k-15k lezáró ellenállás is.
A kapcsolás nulla érdekességgel bír. Egy 30A anódkövető 12,5k anódellenállással, kicsatol egy 1u-s kondi a 1605 rácsára, ami önbeálló katódos SE erősítő fokozat 3,5k-8 ohm. A 30A-nak is önálló tápja van, mivel mindkét fokozat 600V körüli feszejről megy, ezért emeletes kondik mindenütt. A csövek egyennel fűtenek, a 30A RC szűréssel, a 1605 primitív egydarlingtonos shunt stabról kapnak feszültséget - mert az EML 2%-os limitet írt elő anno.
Okos ember lehet ez a Kevin, hogy rájött, ez a fránya IT trafó rezonálni fog, mert mindenféle L meg C elemek vannak benne. Esetleg most keveredett a kezébe egy középiskolai fizika tankönyv az elektronika alapjaival. Vagy talán lefordították neki/felhívták a figyelmét a Domsch bácsi könyvére a híradástechnikai transzformátorokról. Ha még azt is elmondták volna neki, hogy a teljesítmény áttevő trafók is pont ugyanúgy rezonálnak, csak a kicsit más R, L, C összetevők miatt nem ugyanazokon a frekiken és más intenzitással és emiatt sokszor nem vehető észre ha a trafó készítője nem az első konstrukciójánál tart - akkor a Kevint újabb megvilágosodás érhette volna.
Engem azért érdekelt volna rajzosan hova is kerültek a munkapontok, hova sikerült beállni a fontosnak tartott alsó határfrekin csövek oldalán, meg esetleg erősítő kompletten alul felül. Érdekelne a tápok felállási ideje, sorrendje, fűtés, anódok, mert ezek a drága csövek megérdemlik a biztonságos indítást. A 2%-os táp toleranciát, gondolom ezt +/-2%ra érted, de ez fűtésre vonatkozik, anódfeszre nem lehet ilyen követelmény.
OFF-1
Elkövettem egy hibát, miszerint tudom rólad, csöves és főleg audio trafók felépítés, anyag, kapcsolás terén elég széles a tájékozottságod. Aki lelkiismeretesen körbejárja ezért a fellelhető forrásokat, infókat, építési tanácsokat, az ráakad még az itt olyan nagyra nem becsült Lundahl trafók support oldalaira. Mert azért el lehet mondani, kevés kereskedelmi, de még amatőr-diy trafó leírások, beépítési tanácsok sem kerengenek százával a neten. A Lundahl államokbeli disztributora a K&K Audio, ennek vezetője Kevin Carter, bátorkodtam feltételezni rólad, találkoztál már a nevével. Régiók szerint valószínű az USA-ban fogy a legtöbb Lundahl trafó, két okból is, ott a csöves diy, de kereskedelmi csöves erősítő forgalom lakosságra vetítve a legmagasabb, azonkívül nekik ezek a trafók kényelmesen elérhető árúak, ezért sincsenek rászorulva a garázsban házi tekergetésre, tehát sok trafó fogy arra felé, Lundahlból is. Kezdetektől Kevin Carter vezeti az Audioasylum-on a fórumát, millió kérdés és posztban segít egyszerű vagy komplexebb problémákban, szóval ő nem bta stílusú posztolgató (bocs bta, most hirtelen a te nicked ugrott be) és annál többet ismer a trafókról általában is mint itt ezen a fórumon összesen. És mivel itt a Lundahl lesajnált márka és kevesen fogtak kezükbe olyat, azt is inkább azért hogy a saját tekerés mennyivel tudja leverni, tapasztalat velük kapcsolatban minimális. Én ezért is járogattam arra a fórumra, ki mit, hogyan.
Csak úgy kérdezem, a többi kereskedelmi audio-trafó márkák mekkora suportal szolgálják ki a népet? Például Peter Qvortrup-ot lehet kérdezni a trafóival kapcsolatban? Ja, ő nem is árul külön trafót, kittben igen, meg talán nem is az AN tekeri azokat? Persze ki akarna itt AN trafókat, én sem.
Kevin többek között:
"worked for Valve Amplification Company (VAC) for over 4 years as the Operations Manager when VAC was located in Durham, NC. (VAC uses Lundahl transformers, too, as does BAT, VTL, Cary Audio, Veloce, and others.)
http://www.kandkaudio.com/about-us/OFF-2
Sajnálattal tapasztalom nem először, hogy itt előhozakodni kereskedelmi audio trafókkal, azokat beépíteni diy környezetben, az megüti a véres rongy körbe hurcolás kategóriát, mert itt a klubba saját trafó gyártással lehet csak belépni. Én meg leírtam, három kísérlet után miért hagytam fel ezzel a törekvéssel. A három trafó-párból egy pár 6 évig működött egy KT90-es PP-ben.
Tényleg, tekerés? kondenzátort miért nem tekergetnek amatőrök? nincs benne a bonyolult viselkedésű trafó lemez. Godina volt anno, aki tekert itthon rézfóliásat, másról nem tudok magyar környezetrben.
Akkor én egy időre lépek, a csöves tekerős klubbot nem zavarom tovább.