audiodiyers.hu

Ugyanez mosfettel:

http://www.tubecad.com/index_files/page0021.htm

és megvalósítva:




Itt is felbukkan:

http://www.turneraudio.com.au/solidstat ... input.html

Nagyon bírom ezeket a "szándékosan" elrontott kapcsolási rajzokat
Üdv: TJ.

Bár a manual ezt írja, az valóság nem ennyire egyszerű:


a végtranzisztoroknak nincs a szokásos értelemben vett hőmérsékletkompenzálása, hidegen ( szobahőmérsékleten ? ) 2mA!! nyugalmi árammal indítanak. Itt szó szerint be kell melegednie a végfoknak, hogy elérje az üzemi nyugalmi áramát, és képes legyen hozni a megadott paramétereket.
Így is kérdéses, hogy pl. 1W kimenőteljesítménynél mit produkálna ?
Nem tudni, hogy a használt végtranzisztorok mifélék, pedig itt kritikus fontosságú az áramerősítés és Ube/Ie karakterisztika. Valószínűleg kimondottan régivágású ( korszerűtlen ) / speciális végtranzisztorokkal képes hőmegfutás nélkül, biztonságosan működni.

Mire gondolsz ?

A kimeneti "N" csatornás MOSFET-ek hibás berajzolása szerintem "szándékos" hiba, aki kicsit nem figyel oda, annak menjen csak tönkre az utánépítése...
Üdv: TJ.

Ja, a turneraudio rajzán. Szerintem az nem rosszindulat, csak figyelmetlenség, rosszul memorizálta a rajzjelet.

Sokkal érdekesebb viszont, hogy leírja részletesen a "tekercs" szerkezetét.
Volt pár kósza gondolatom, hogy a meglevő AMCC400 vasaimra feltekerek hirtelen pár menetet és már ízzíthatok is egy ilyen konstrukciót próbára, de úgy tűnik, nem olyan egyszerű ez.

Meg a 2×1N4007-es dióda G-D között, amivel szerintem feleslegesen határolja a kivezérelhetőséget -ami a fetes rész alacsony tápfesze miatt amúgy sem nagy-.
Az eleve belerajzolt gate védődiódák/zénerek + a source-táp közti diódák teljesen elegendőek védelemnek, a tranyókkal ellentétben a feteknél pedig tudtommal még telítődés sincs, ami miatt vigyázni kéne a leültetéssel...

Én úgy látom, ennél az Id-nél, kb. megegyezik az Ugs és az Uds szaturációs fesz. az a két dióda nem határolja kivezérlést meleg állapotban. Bár nem tudom, tervezi valaki a megépítést ?

Rosszul írtam, határol a két dióda. Kb ott avatkozik be, ahol jelentősen megváltozik a működés, a szaturációs feszültség további csökkentéséhez már jóval magasabb Ugs változás tartozik.
Talán ez lehetett egy konstrukciós szempont

Egy újabb ötlet:

Egyetlen feszültségerősítő fokozat, nincs átfogó visszacsatolás. Ilyen elven működik a c-j híres Premier 350 végfokja.
Sajti

Szerintem, én én legalább kaszkódként építenék ilyen bemenetet.

A Nelson Pass féle, szinte mindenhol alkalmazott áramkör:


Bár némileg egzotikusabb az alkatrészkészlet, de úgy tűnik, akár igen magasra lehet jutni vele, pl. Pass Babs x30.8, stb.

Ez a baj vele. Főleg a Toshiba Fetekkel, amiket már nem gyártanak, sajnos...
Jó lenne, ha nem is Pass szintű, de legalább átlag feletti hangot elérni beszerezhető alkatrészekkel.

Sajti

Én törekednék a minél alacsonyabb bemeneti kapacitásra, hogy egy egyszerű potméterrel vagy egyébb ellenállásos osztóval korrekten szabályozható legyen a hangerő. Persze ez nem mindenkinek szempont.

( Fetek még pl.: https://diyaudiostore.com/collections/parts )

Igen, a bemeneti kapacitáson én is tököltem, mert így csak 1-2kohmos meghajtó impedanciáig jó, ami passzív "előerősítőnél" nagyon gáz.
Én is ilyet használok...

Sajti

Kapacitásprobléma megoldva, így már 10kohmos forrásimpedancia mellett sincs számottevő szintesés 20kHz-en.

Sajti

A torzítása a szimulátor szerint 0,04% 1kHz-en és 0,08% 20kHz-en. Szerintem kezdhetem a nyáktervezést...

Sajti

Mi ezzel a célod? Ez nem ér a V4 nyomába sem.

_________________
https://zoltanmagari.blogspot.com

Mérve biztosan nem. Aztán majd a hallgatás eldönti, hogy milyen lesz?

Sajti

2sc5200/2sa volt a legjobb thd?
NJW-re mit hozott? MJL-re?

Hogyan változik a torzítás ha a forrásimpedancia változik, pl. 0-10kOhm között ?

Ezzel a hangerőszabályzós meghajtásra gondoltam, amely természetesen a bemeneti R41-C7 tag után és a C1,C2 közös pontja között helyezkedhetne el.

-Szerintem ennél a kapcsolásnál a feszültségerősítő tápfesz minősége rendkívül kritikus (bemenőkondikkal földelt Gate-ü erősítőként beleszól a vezérlésbe...), így a táp is erősen beleszólhat a hangba...
-Kimenő impedancia elég alacsony?
-2 bemenő fetnél talán érdemes lehet kísérletezni (pl. BSP92, BSP125 valamivel kisebb kapacitásúak) /esetleg 2-3db parallel kötött kisjelű FET -külön source ellenállásokkal-/?

Nagyjából ugyanazt. Igazából szerintem ízlés kérdése a félvezető készlet. Igyekeztem olyat használni ami könnyen elérhető.

Sajti

Nincs értékelhető változás. Ezen töprengtem kicsit, aztán megnéztem a FET-ek gate áramát, és az tisztán szinuszos, mivel a kapacitások determinálják.

Sajti

A 60V-os tápnak stabilizáltnak kell lennie. Az ötletem az, hogy a -terv szerint- 30V-os szekunderekre tett kétszerező egyenirányító után emitterkövetős stabilizátorokat használnék.



Bőven. Majd a szimulátorral próbálok konkrét értékeket számoltatni.



Az ötlet jó. Bár igyekeztem olyan alkatrészeket alkalmazni, amelyek könnyen beszerezhetőek.

Sajti

Tényleg annyira legendás ez az erősítő ?

http://www.vatera.hu/symphonic-line-rg9 ... etargeting

_________________
Philips cd 614, CM6631A I2s OUT, AK4495 DAC i2S IN , TDA8950 D Class 2x150 watt, Videoton DC 4588,

Ugyanaz a kapcsolás teljesen kommersz Philips receiverben ( 22AH777 ), kb. 15 évvel megelőzve a belinkelt "legendát"...gondolom a tervezők nem tudtak jobbat kitalálni
Üdv: TJ.

Nemrég szóba került Elektrosztatikus hangfal heghajtása. A nagyon macerás nagyfesz kimenőtrafó helyett, lehet hogy egy nagyfesz erősítőt könnyebb lenne összehozni...? Ezt álmodtam meg:

Az ötlet 2 részből áll:
-Egyik a több sorba kötött félvezetőn (nagyómos + kapacitív osztón) eloszló feszültség (vezérléskor harmonika-szerűen összecsúsznak/kinyílnak az egyes csoportok tagjai között mérhető feszültségek). A rajzon 4-4db 1000Voltos (növekményes MOS) Feten oszlik el a feszültség. Elvileg tápfesztől tápfeszig ki lehet vezérelni...
-Másik a (kicsi, olcsó) vonalmeghajtó trafóval való ellen ütemű vezérlés (pl. Lomexben lehet ilyet kapni, ami 6KV-ig szigetel) Mivel 1 trafónak 2 tekercse van csak összesen, ezért 2db együtt hajtva vezérli a 2 erősítőfelet, ellenötemben
-A 3. (még nincs kitalálva), hogy a sztatik hangfal hidegpontja egy nagyobb értékű kondin keresztül csatlakozna a földre (kapacitív osztó), és erről történne egy visszacsatolás (töltés erősítő?), ami a primer tekercsekkel sorosan kötve csökkenthetné a torzítást, javíthatná az átvitelt...

Szerintetek elvileg működőképes lehet az ötlet/kapcsolás?

A nagyfeszes kimeneőtrafó nem macerásabb, mint egy egyszerű kimenő. Számtalanszor készítettem már.
Az alábbi áramkörnél az a fő problema, hogy 4kVolt stab feszről üzemel. Na az macerás.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Van egy kis probléma. Túl magas a THD +-12V tápfeszültségen szimuláció szerint. Legalább 9-15X-ösen magasabb. Ez gond. Miután a nyugalmi áram hatását is meghallom, ez qrva nagy gond. Buffer helyet alkalmazzak átfogó visszacsatolt erősítőt?

Igazítani kell a nyugalmi áramon. Meg kell változtatni a kapcsolásban ezt-azt. És akkor jó lesz a THD. Csak pontosan mit ugye.
SZERK: Már szó volt róla, csak elfelejtettem, bocs. Elvileg majd jónak kell lennie. Jobb esetben a Z diódákat kell kivenni, és 4 ellenállásértéken módosítani.

A 2017 es Audiofil talin meg lehetett hallgatni Popori Otto barátom által készitett sztatikus hangfalakat. ő 20 éve épit ilyeneket. Szerinte is a trafó az egyik legegyszerűbb része a dolognak .Természetesen sok més megoldandó feledat mellett. Nem véletlenül fejlesztette éveken át a technologiákat.

Static

No visszatérve a félvezetős erősítők (és természetesen a dinamikus hangszórók) világába, sikerült lecsökkenteni a THD-t szimulátorral +-12V esetén, viszont még így is kétszeres, mint az eredeti. 10k ellenállásokat csökkentettem 2.5k-ra az áramgenerátornál, meg az 1k-t talán 250 ohmra. Pontosan azért még nem számoltam ki. Meg a 100 ohmot megemeltem 240 ohmra a driver tranzisztoroknál, ez is hozott kis pluszt. Viszont szomorúan látom, hogy minél magasabb a driver tranzisztor nyugalmi árama, annál torzabb, de azért itt is van egy optimális érték gondolom. Tranzisztoronként ez változhat?

THD-ből jelentősen le lehet faragni, ha átkötjük az emitter ellenállásokat. Ezt csak +-12V-os tápfeszültségnél, és csak kondis kicsatolás esetén, amik ki lettek kísérletezve. Azért nem akarok erősítőt építeni, hogy átfogó visszacsatolást tegyek bele.

Viszont szomorú vagyok, mivel meghajtó-tranzisztoronként változik/változhat, hogy milyen nyugalmi áram jó hozzá (driver tranzisztorokhoz). Meg a tápfeszültség is jelentősen hozzátesz. Azaz még az is lehet, hogy egyáltalán nem sikerül új alternatívát találni az NJW-hez. Eddig úgy tűnik, hogy ez a helyzet.

Hát, szimuláció szerint a meghajtó tranzisztorok IDEÁLISAK alapból, tehát ami a B100 alapkapcsolása is.
Elvileg rosszabb a 2SA1507/2SC3902.

Viszont MPSA helyet mintha jobb lenne a KSC3503/KSA1381. Egyelőre úgy tűnik, ez a helyzet.

Mindent legyűr az eredeti A1930/C5171 a meghajtónál. Szimuláció szerint legalább is.

Hitachi is bevált, szerencsére. Alacsonyabb tápfeszültségen talán az NXP féle BC546/556B jobb lehet a bemenetre, magasabb tápfeszültségen meg a KSC3503CS/2SA1381CS. De ezek csak szimulációs variálgatások, bár szerintem valamilyen tekintetben egészen meggyőző a cucc. Viszont +-12V-ról járatva egyértelműen több a B100 féle diamond buffer torzítása, ezen nincs mit szépíteni. De majd még próbálkozom vele, hátha lehet csökkenteni. Az optimális tápfeszültség +-37V.

Esetleg valamilyen áramtükröt nem lehetne itt alkalmazni +-12V tápegység esetén?

Hát nagyon ki lett gyúrva ez a kapcsolás. Ettől nincs jobb.
Akárhogy próbálkozom vele, akár fejre is mászhatok, csak rosszabb alternatívát találtam.
Ami rossz hír, mivel így kelleni fognak újabb trafók. Lehet mondani, hogy csak 2-3X több benne a torzítás alacsonyabb tápfeszültségen, ez pont elég.

NJW benne egy igazi nagyágyú, hitachi is, meg a 2SA1381/KSC3503 is.
2SA1360 meg egy rakás sz*r a szimuláció szerint, olyan, mintha csak +-12V tápot adnék neki megfelelő beállításokkal. Azaz 2X-3X rosszabb lehet, bár azért nem hallgattam meg. De jobban hiszek valamiért 2SA1381/KSC3503-s megoldásnak.

DC offset állító max. mélynél lesz, ha nem lesz erősítő, többinél csatolókondi lesz helyette.

Fejre is állhatok, csak lefárasztott ez a sok variálgatás. THD visszacsatolás nélkül értendő.

" a fejben kártyázás" fárasztó időtöltés.

Hát benéztem. Kihagytam a terhelést...
Hát hupsz. Vannak bajok.

2SA1507/2SC3902 driver tranzisztor 4-8 ohmos terhelés hatására kiütötte a többit a nyeregből, mégpedig elég durván, +-12V tápfeszültség pedig borzalmasan megnövelte a THD-t még az ellenállások utánaállításával is. Nyugalmi áram is megvolt.

Hát...
és senki nem szól.

0.15 ohm Emitter ellenállások eltávolítása elvileg 3.5X-esen csökkenti a torzítást a megfelelő driver tranzisztorok alkalmazása mellett. Viszont ezzel már a nyugalmi áram is növekszik. Úgy, hogy nem állítok utána.

Viszont szükség van az emitter ellenállásra. Nagyon úgy tűnik, hogy átfogó visszacsatolás nélkül nehéz nagyon jó erősítőt építeni. Majd jelentkezem, ha majd sikerült jelentősen csökkenteni ezen is. Bár sok reményt nem fűzök hozzá.

A driver tranyók bázisánál lévő 2×147pF elég súlyosnak látszik...
Értem én, hogy egy ekkora RC-tag lenyírja a torzítás nagyobb frekis komponenseit, de szükség van ekkorára -stabilitás miatt is?-
Sajnos én még mindig nem tudok 'szimulálni' , de esetleg nem lenne jobb a kondit lecsökkenteni, helyette inkább a bázis soros tagját megnövelni? (Vele parallel köthető egy tekercs, hogy kisfrekin alacsony maradjon a meghajtó impedancia). Ugyanezt az RL-esítést a végtranyók bázisában is érdemes lehet talán leszimulálni. Esetleg Az erősítő kimenetre kötött szokásos RL körrel is nyírhatóak lehetnek a felharmónikusok...

Pl. Lomexben elég széles választékban kaphatók SMD tekercsek...

Nem minden esetben lehet hinni a szimulációnak se. Viszont feleslegesen nem akarom leégetni az alkatrészeimet, meg kitudja mennyi nyákot gyártatni. Meg most leállás van a gyárban, meg a franc se akar éjszakázni 12 órás műszakban. Tehát most ez marad.

Annyit lehet tudni a driver tranzisztorokról, hogy Accuphase egy csomó erősítőjében alkalmazza, gondolom elég sz*r név... , meg a szimulációban a kevesebb pF értéknek nincs hatása az eredményre. De egyébként 147pF-t alkalmazok a jelenlegi erősítőmben is.

Igyekszek olyan model adatokkal dolgozni, ami megfelel a valóságnak. Sőt, most két model adatot töltöttem be a driver tranzisztornál. Egyik a gyári, másik pedig a leszedett. Gyárinál egyik tranzisztornál más tokozású elérhető, de egyébként pont ugyanaz. 0.002% THD az eltérés. Ja, csökkentettem a tápot is, most 25-27V környéke tűnik optimálisnak a szimuláció szerint.