audiodiyers.hu

Lett több mély kiemelés nélkül, mivel másfajta konfigurációt próbáltam ki most a digitális oldalon. Elég mély. Viszont maradok az eredeti elképzelésnél, és kiegészítem így is egy 26-ossal, hátha gyomron-ütősebb lesz, mert az most sincs meg.

Vannak ilyen térleképzésre specializálódott felvételek. Bátorkodtam is lejátszani párat. Ez elég durva. Nem 3D, hanem 4D. A fos akusztika ellenére. Nem mondom azt, hogy tűpontos, de a pontossága mondhatni szintén erős közepes. Szerintem egy jobb akusztikával, meg rendszerrel ez még jobb lenne. A hangdobozok élei nem igazán hallatszottak ki, néha-néha a magasabb frekvenciákon viszont oda vonzotta figyelmet a magasra, de olyan apró hiba, hogy ezzel értelmetlen foglalkozni. A tér 140-220 foknál leggyengébb, mondjuk ott most úgyis a fal van, mert kell legalább 2 méter hallgatási távolság is.

Mélynél, ha lehet, alkalmazni fogom a 24dB/oktáv váltást 40 Hz-nél, mivel jobb a ScanSpeak-nek, ha nem ott van használva, ahova azt eredetileg tervezték. Ugyanez volt a Seas-el is egyébként, bár a ScanSpeak az sokkal jobb így is. 40 Hz-nél meg amúgy is mindegy... Na jó, nem teljesen, azért olyan sz*r ne legyen, mint a Logitech X-230...

Kinti zajok hang-visszaadása egész jól megy. (de még nem eléggé jól ) Csak pont annyira, hogy még többen ne álljanak velem szóba...

Kinti zajok megfelelő ábrázolásához először is megfelelő térleképzés kell. Gyakorlatilag ez titka. Csak úgy kéne a felvételeket minden esetben készíteni, hogy fejmagasságban legyenek a mikrofonok.

No, ellenállások. Bátorkodtam Kiwame-ket rendelni illetve rikeneket is a legkritikusabb részbe a barátságosabb hang miatt. És ezért érte meg leginkább csökkenteni az erősítőmodulok számát, így is elég drága dolgok ezek, hiába volt filléres az előállítási költségük. Meg még kipróbálom a SK2-t, mert csak. Nagyon kritikus helyen marad a Z-Foil. Mély hangszóró visszacsatolásánál marad szerintem az R534, meg az áramgenerátorokban is. Főleg az MTM lesz teli szórva szén-ellenállással.

Viszont néhány helyen mégis vissza kell variálni, mivel szén-ellenállások értékei elmászhatnak. És ez több helyen baromira nem jó, erősítő éghet le, torzulhat a DAC. Azért nem kell kidobni őket, de ügyesen kell alkalmazni tényleg. Hangrendszernek egyébként vannak olyan előnyei is, hogy kifejezetten élvezet a 20-as éveikben járó lányok hangjait hallgatni, meg hátrányai is, ha ember nem ismeri a tracket, és valami b*zit kezd neki lerajzolni a rendszer, vokállal tönkreb*szva az egész tracket.

Térleképzést mesterségesen lehet tuningolni, jobb eredményt elérve, ez leginkább az elektronikus zenéknél lehet hasznos, viszont rendes zenénél egy jó sztereó felvétel kell csak, meg arra felfejlesztett rendszer. Szén-ellenállással is óvatosan kell bánni, nehogy tönkre vágja a teret.

Na sikerült is úgy átvariálni, hogy 2 darab kivételével az összesnek meglegyen az új helye. Főleg az MTM bufferben lesznek jelen a szén-film ellenállások, ahol szimmetriák vannak. Riken a fokozatkapcsoló után lesz, a buffer előtt. Szén-ellenállásokat ott alkalmazom, ahol nincs nagy áram, max. 20mA. És Kiwame ellenállásból a 2 Wattosat, kevesebb benne a mágnesezhető fém. Ha nem alkalmazok ilyen ellenállásokat, marad a műhang, enyhén hasonlítva a kerámiákhoz. És ez nem a membrán hibája.

A kiegészítő mély-hangszórót visszafogom csatolni, mégpedig dupla-tekercses kialakítással. Tehát nem áramvisszacsatolás lesz.

az melyik hangszóró lesz ?

Egy építtetett Braun membránból.

külön doboz?

igazam lett .zárt dobozba 10 colos mélynél kell a 2 hangszóró.


Pár napja itt volt Emersys elhozta a nagy hibridet az új csöves meghajtással. Mit mondjak. "sokmilliós erősitőket lealázó élmény volt.

Nekem meg küldtek hamis tranzisztort, így megint variálhatom át az áramköröket. Mivelhogy szerintem ebből a típusból eredeti sincs már. Amúgy jó lesz a braun membrános kiegészítő hangszóró.

Néhány filléres előállítású, de nem olcsón beszerezhető ellenállás a hangszóró és IV bufferhez, a gyengeáramú részekhez. Erősen látszik, hogy mi lett a véleményem az eddigi R534-ről... értékek egész jók, mágnesezhetősége sem vészes.

Ezek milyen típusú, gyártmányú ellenállások ?

Ezek kiwame-k, de rendelődnek rikenek is, főleg az IV-hez, passzívhoz és aktívhoz egyaránt. Erősítőknél meg csökkentem az erősítést, ahogy csak tudom, hogy megfelelő funkcióján kívül csak minél kevesebb zajt erősítsenek fel. MTM IV ellenállása aktív áramkörben Z-Foil marad. Meg a DALE-t vizsgálom most, hátha tápegység RC szűrőjébe jó lenne. Már ott sz*rom le a 100%-os hang-visszaadást, R534-ről is szépen lehullott az álarc, nem is hiszem, hogy van ilyen. Szerintem sok retro-s szám, már a félvezetők, műveleti erősítők korában is azért tetszik jobban az embereknek, mert bizony a szén-ellenállások is hozzáadtak ehhez.

nincs az R534 ekkel semmi baj. egy tucat erősitőt épitettem vele. az igaz hogy a Dale RN lényegesen jobb , viszont többszörösébe kerül. az ok hogy már nem használom a beszerzés nem minden értéknél megoldható.

Hááát.. a hangok szintjén maradva tényleg nincs baj. Átlagosnál színezetlenebb, viszont én sem szeretem, amit a zenével művel. Igényesebb cuccban régóta kerülöm. Ha valaki mégis, számára van egy jó hírem. Nemrég találtam egy R534-ből épített 12 állasú monó hangerőszabályozópárt - ki mit ad érte? Nem létrás, hanem klasszikus ellenállásosztós (jelútba maximum ellenállás kerül). Ezüstözött érintkezős békebeli Kontakta dzsekszli, "lábmentes" beforrasztások...

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

Ezt most csak én nem értem? A zöld Kiwame is szénréteg...
De nem úgy szól.

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

Szénnek barátságosabb a zaja. Másik, hogy mouserben megvehető, olyan ~130 forinttal olcsóbban néhány érték, elméletileg ugyanaz. Kinézetre biztos. Viszont ez csak a bufferbe megy, ott is olyan részekbe, ahol talán nem annyira gáz ezeknek a hátrányai, azaz karakterükön kívül -elvileg- nem befolyásolják a zenét. Ha mégis, nem akkora hátránnyal. Többi helyre Riken megy, ahova szén kell. Ezzel elvileg jobb a térleképzés. Amúgy vizsgálom a passzív IV ellenállás előnyeit, hátrányait, de kell az aktív IV, MTM-hez biztos. Mivelhogy a passzív IV ellenállás eltolja az áramgenerátor munkapontját, és csökkenti az áramgenerátor feszültség-referenciáját. Így passzív IV csak a mélyekhez mehet, AD1862-vel, sok helyen alkalmazott 200 ohmos ellenállással. (mondjuk itt pont 220 ohm lesz a precízebb riken miatt)

MTM-nél vizsgálom az S/H alkalmazásának lehetőségét, eddig nem sok sikerrel. Passzív IV ugye itt nem jó, alacsony lezárás se (SHC702 nem erre van), tehát mindenképpen át kell vinni az aktív IV-n, de közben integrálódik a glitch... miután a frankó tankönyvi IV kapcsolásnak van bizony ilyen hátránya. Így azt találtam ki, hogy ADC visszacsatolással mintát tudnék venni S/H előtt, majd a korrigált jelet átvinni az S/H-n keresztül, közötte meg bittel nullázni DAC729-et, hogy a glitch mindig hasonló legyen. Igen ám, de ha korrigált jelnél más a glitch, akkor már megint szar lesz az egész.

SHC702-t más trükkhöz tudnám használni, nem a glitch-hez. Mégpedig TAS3108 DSP és annak teljes körítésének kikerülésére. Azaz egyedül I2S source kellene, ha a lejátszó oldalán szoftveresen valahogy megoldható lenne a 4 csatorna 192/384 khz-el (2x192 khz vagy 2x 96khz), és a 400 Hz-nél a 24dB/oktávos váltás, és 4 darab SHC702 vezérlése vezérlése összesen. Így mondjuk a kiegészítő mély-hangszórót is fel kéne hozni 400 Hz-ig, de az nem probléma. Oszt ennyi.

?Miért?

Mert inkább rózsaszínzajú, mint fehér zajú, tehát a zaja fülbarát. Ezeket az ellenállásokat sokan ajánlják, és használják jobb rendszerekben, nem véletlenül.

Mi van ???

Álljon ittt a teljes idézet Bozó Balázstól:
"A szénréteg ellenállások a legolcsóbb ellenállások. Azért érdemes használni őket, mert a zajuk a szokásos fehér zaj helyett inkább a rózsaszín zaj felé közelít, ami az emberi fülnek kellemesebb. ................Ismertebb audiófil típusok. Allen Breadly, Kiwame, Rikhen Ohm, Takman."

Egyébként, hogy miért kellemesebb (idézet a Wikipédiából):
Pink noise or ​1⁄f noise is a signal or process with a frequency spectrum such that the power spectral density (energy or power per frequency interval) is inversely proportional to the frequency of the signal. Pink noise is the most common signal in biological systems. [1] In pink noise, each octave (halving/doubling in frequency) carries an equal amount of noise energy. The name arises from the pink appearance of visible light with this power spectrum.[2] This is in contrast with white noise which has equal intensity per frequency interval.

A szerző többi írása sem kevésbé figyelemreméltó
Egyébként nem "Breadly", hanem Bradley, és nem szénréteg, hanem szénkompozit.

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

Phono és előerősítőkben, feszültségerősítőkben fontosabb az ellenállások zaja, csak az a gond, hogy már többször leírtam, hogy főleg buffereknél alkalmaznám, és abszolút nem érdekel, ha egyszer hangra nagyon jó. Riken 220 ohm azért lesz az IV-ben a mélyeknél (ha marad a TAS3108 DSP, de szerintem marad), meg az aktív IV-nél VAS áramgenerátorában is egy 200 ohmos, de ezek nagyon jó ellenállások. Másik gond, hogy én szót nem ejtettem a szén-kompozitról, és ennek oka van, ugyanúgy a csík zenekaros videó sincs a megfelelő témában.

Azt egyébként rögtön sejtettem, hogy többen képben vannak az ellenállásos témával...

Nagyon ügyi vagy, hogy megtanultad, milyen jellegű zaja van a klf ellenállásfajtáknak, csak amíg nem mondod el világosan, hogy miért is nem mindegy ez neked egy nagyjelű fokozatban, továbbá miért zárod ki a többi, legalább annyira "rózsazajt" produkáló ellenállásfajtát, teljesen érthetetlen, hogy mit miért csinálsz. Addig nagyon is helye van itt a "Rózsa, rózsa..." nótának

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

Szerintem meg nincs. Szén-kompozit egy régi ellenállás konstrukció, annak (egyelőre egyik?) javított változata a szén-film. Meg szerintem precízebb is, de ennyire nem ismerem az ellenállásokat. Viszont ha már itt tartunk, aktív IV konverteremből úgy tűnik, sikerült kidobni egy trimmert, igen erős helyről, szimulátor szerint ez egész jó eredménnyel, helyette áramtükrök lesznek ott. Trimmerrel az a gond, hogy szerintem a cermet zajos, nem is olyan pontos, hangzást biztosan meghatározza (jobban, mint egy nagyon jó dupla-tranzisztor szerintem).

nagyon egyszerű .meghatározod a szükséges értéket, és teszel be egy fix ellenálás osztót.

DAC729 áramgenerátora nem kaphat még mV-t se! Minél több rajta az egyen mV, annál rosszabb. Viszont ezzel a módosítással, amit mellékeltem, elvileg nagyon jó eredményt kapok. Nincs trimmeres állítgatás, utánaállítgatás, extrém alacsony lezáró impedancia, és zaj. Mondjuk két NPN tranzisztor össze van kötve emitter ellenállások nélkül, de remélem, hogy itt nem baj. Így elfeleződik a 3mA nyugalmi áram, extrém jó teljesítményt kihozva a tranzisztorokból.

Elkészült egy újabb verzió az MTM-hez, 5Vpp helyet csak 4Vpp nyereségem lesz, cserébe fokozatkapcsoló nem igen fog beleszólni a hangba.

ScanSpeak wooferhez is rajzolgatok már ezt-azt. Itt ugye nem kell lineáris vezérlésű hangszóró-visszacsatolást csinálni, tehát az erősítő ~körülbelül így fog kinézni, és szokásos Class AB a szokásos munkaponttal. Majd még kiderül, hogy a különc tranzisztorral mennyire vertek át, elvileg ide jobb lehet, mint a 2SC3329.

Azta q****va!!!!! Bátorkodtam korrigálni a fázist a rephase féle programmal, majd betölteni a jriverbe. Beleértve a 24dB/oktávos váltót, és a mély-doboz hangolását is. Ez nem hogy nagyon kemény lett, hanem egyenesen ijesztő! Ilyen durva jó térleképzést még soha nem hallottam. Ami a hátránya, hogy kell hozzá együttható, az nem lesz elég, ami TAS3108-nál van, tehát szoftveresen kell korrigálni mindig. Jelenlegi 2800 együtthatós 44.1 khz-re. Meg érdemes lesz az ablakozási módszereket is variálni. Ja, meg szubjektíven kevesebb lett a mély.

* Természetesen erre specializálódott tesztfelvétellel és manipulált felvétellel, 100%-ig sztereó háromszögben.

Ha ez csak sima futásidő korrekció, akkor esetleg érdemes lenne az egyes hangszórók akusztikai síkjának toligatásával is kisérletezni (hátha akkor megúszható a számolás jelentős része)?

Ez rendes FIR-es fáziskorrekció! Sőt, annyira bevált, hogy szükség lesz a számítási teljesítményre, resampler és FIR ügyben. Folyamatos 96khz vagy 192khz miatt, és akkor arra lenne konfigurálva a FIR is. Közben szórakoztam a váltásokkal is, sajnos nem sikerült így se új értékeket találni, ez két különböző dolog. 400 Hz-en 24dB/oktáv, 2khz-en 9-12dB/oktáv. Annyi változtatás van, hogy immár, a fáziskorrekcióval egyik hangszóró sincs invertálva, ez vált be, ezzel a legjobb a térleképzés, és a hang. Nincs kiemelve a 2 khz környéke. És, hogy a karaktere milyen lett? Ez bizony ESL, ez ugrott be, tisztára úgy szól most, mindenféle torzítás nélkül. Tehát abszolút nélkülözhetetlenné vált a rephase, és az erősebb számítási teljesítmény ezekhez.

Annyiszor változik a projekt, hogy feleslegesnek tartom már folyamatosan beszámolni róla.
OPAMP bufferről koppintott kapcsolás megy a mélyekhez! Mérhetetlen THD! (max -91dB körül) Ráadásul az eredeti kapcsoláson sem kellett sokat változtatni.

Akkor hát eljött a nagy pillanat..o)

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

Én is a véglegeset várom, de az nem akar eljönni . . .
(az enyémet már festik, karácsonyra meglesz)

Az utóbbi időben egyedül dolgozok rajta, mindenféle ötletet nekem kell rajta kitalálni (vagy máshonnan részben lenyúlni), abszolút nem várható el, hogy akkor csettintésre kész legyen. Meg ott van a gyakorlati tesztelés is, meg az alkatrészek, összeszerelések költségei is. 2khz-nél lévő 9-12dB/oktáv soros hangváltóról kiderült, hogy talán mégsem jó annyira, főleg ha magasabb hangerőn van hallgatva, csak érdemes megtartani a 24dB/oktávot digitálisan. De ez a rephase valami nagyon jó dolog. Olyan jó a zenei produkció vele, hogy kiállításon se szégyenkezne egy cseppet se, sőt, az a gyanúm, hogy némelyik gyártó valahogy trükközik a fázissal (legalább is hangról ez jön le), aztán kitudja.

Mivel a mélynél is számít a térleképzés, ezért aktív IV konverter lesz a mélynél is. Ez megbonyolítja az erősítőkapcsolást valamelyest, tehát opamp féle buffert tartanám ide nyerőnek, persze, ha működőképes lesz. Offsetet bemenetnél kell így szabályozni, ami hatással van a nyereségre, de az eltérés elvileg nagyon alacsony lehet. Persze alapból törekedni kell az alacsony offsetre.

TAS3108 kikerül, helyette ADAU1452 lesz. Eszközkészlete maga az álom, mindenféle hangváltót lehet vele csinálni, DSP funkciói is jók, FIR-nél meg tízezres nagyságrendben lehet együtthatókat megadni, ASRC funkcióval is rendelkezik, azaz több, mint elég. A forrasztása leginkább az, ami profit igényel, lehetőleg hőlégfúvóval, viszont a forraszpontok ellenőrzéséhez nem kell röntgen, elég a nagyító is. Támogatja a right-justified 24 bites formátumot, és persze a biteltolást is, bármelyik irányban, tehát jó az összes PCM DAC-hoz. Késleltetéssel is rendelkezik, tehát mindenben jobb, mint a TAS3108, ha nem kell egyedi kódot írni hozzá.

SPDIF támogatás van a chipben, sőt, kompressziós AC3 illetve DTS támogatás is. Dolby is lenne, ha nem kellene licencelni. SPDIF vevő csak ASRC-n keresztül működik, tehát valamelyik ASRC portra kell irányítani. Egyébként nem válogatósak a serial portok, lehet master illetve slave is, több csatornás, max. 192 khz és max. 32 bitig. Gyorsan összedobva a váltó így néz ki, de kell még bele ez-az.

Viszont, hogy ne legyen minden nagyon szép, ott van a SigmaDSP mag óra-ciklusai is, aminek (mint minden processzornak) vannak határai. Minél nagyobb a mintavétel, annál nagyobb. Ugyanúgy a FIR erőforrás-igénye is nagyobb magasabb mintavételi frekvencián, tehát oda jutunk, elvileg 240%-os teljesítményt kellene nyújtania a processzornak. Ez 192 khz-nél van jelen. Ha maradunk a 96 khz-nél, és szerintem maradunk, akkor kevesebb erő-forrásigénnyel beéri a FIR, miközben a SigmaDSP gyorsabb. Itt olyan 50%-os magkihasználás van. Így hiába, hogy jobb eredetileg a 192 khz, gyakorlatilag itt így használhatatlan a megfelelő fáziskorrekció miatt. 96khz-en a DAC glitch is kevesebb. Ennyi kompromisszum belefér.

Ablakozásnál meg a négyszögletes vált be, ezzel a legjobb a hang szerintem. De ahogy látom, a rephase készítői is teljesen tisztában voltak ezzel. Minden új beállítás elviszi az ember kedvét a zenehallgatástól, még ha különbség nem is jelentős. Így nem csodálom, hogy egyesek, akik ismerik a FIR-t, leginkább messziről kerülnék ezért. De a lényeg, hogy a fáziskorrekció a négyzetes ablakozással, alapértelmezett centering-el, és maximális optimalizálással jó. És mivel ezt alkalmazom alapértelmezetten, így nincs szükség nagyobb teljesítményre 96 khz-en.

Ez pedig majdnem a teljes konfig. Késleltetéseket megfelelőlen be kell állítani. Aztán elvileg ennyi. Így a DSP mag 100%-osan ki van használva, és még megfelelően korrigálja a fázist a teljes tartományban. Kiegészítő mélynél invertálni kell a hangszórót, viszont majd az elektronika invertálja. 12dB/oktáv váltás lesz 40 Hz-nél, félig akusztikai, 24dB/oktáv már túl sok ott hozzá. Bemenetválasztást a routing_matrix intézi, majd megnézem, mennyire módosítja a programot. Elvileg a DSP részét nem módosítja.

Csatornaválasztás működés közben egyszerű regiszter felülírással megoldható, nem kell az egészet resetelni, újraprogramozni, meg teljesen új programot írni hozzá. SPDIF receiver AC3/DTS támogatás ellenére sztereó, szóval pont jó, ehhez sem kell külön hex és erőforrás. Viszont adatlap kell a programozás részéhez is, DSP tervező csak egy kiegészítő.

Drukkolok, hogy sikerüljön!

SigmaDSP már több digitális dologban megtalálható, semmi új nincs benne. Ugyanúgy a lerajzolt kapcsolásokban sem, ha elméleti működését nézzük. Csak nekem új maximum... egyébként meg kész pazarlás lenne. SigmaDSP-t szerintem biztos TAS3108 féle DSP mintájára, illetve konkurens cég megoldásainak hiányosságaira építették így fel. Legalább 3 dolgot vittek egy chipbe, ami pl. jitter szempontjából kedvező lehet. De ugye érteni kell a chiphez, szóval az építsen vele, aki át is látja.