csak Windows drivert kellene hozzá írni.

Tehát egyelőre nem PCIe to I2S kártyát építesz, hanem USB kártyát USB-s Xmos-al. Pedig jobb lenne az első.
Úgy tűnik, marad az ESI Juli@ I2S táptuning... (PCIe to PCI konverterrel)
Léteznek olyan FPGA-k, melyekből PCIe-s hangkártyát lehet csinálni, csak Windows drivert kellene hozzá írni.

A további kellemetlen esetek elkerülése végett javasolnám a blogtér létrehozását, ahol a témaindítónak joga lenne számára nem tetsző hozzászólásokat áthelyezni az offba.

A további kellemetlen esetek elkerülése végett javasolnám a blogtér létrehozását, ahol a témaindítónak joga lenne számára nem tetsző hozzászólásokat áthelyezni az offba. Mert az általa nyitott topik így qrvára nincs jó helyen, miután ott eredetileg más is kifejthetné a véleményét, meglátását a megoldásaival kapcsolatosan, mivel a topik nem csak az övé. Pont az én megoldásom nem OFF! Mert a téma címe ez: PCIE to I2S konverter. Nem pedig PCIE >> USB >> I2S port... abszolút nem ugyanaz, maradjunk ennyiben.

Na de ha már itt tartunk, nehéz ezt a VT1721-es chipet beszerezni. Én alternatívám az lesz, hogy megtervezek ehhez az ESI Juli@ hangkártyához egy teljesen új modult, ami a régi ADC/DAC helyet lesz, azon lesz az új 3.3V-os táp, és persze a CCHD 957 clock is, legalább a 24.576 Mhz-es. Így a kártyáról le kell forrasztani a 3.3V-os táp IC-t, legalább az egyik kristályt, plusz a hozzátartozó kondikat, és kell rátenni egy digitális isolatort az I2S-re mindenképpen. Oszt jól is van.

(jobb körökben közutálatnak örvendő) Zuckerberg.

Tényleg sokan utálják, mint minden sikeres embert.

"Jól látod, és tele van visszacsatolással ez a kapcsolás, pedig csak egy részlete az erősítőnek. Van benne egy un. CFB (catode feedback) a hangszóróról a végcsövekre, és van benne egy CC (Cross Coupled) által megvalósított NVCS, ami a végcsövek, és annak meghajtói között helyezkedik el. Mivel szimmetrikus a kapcsolás, ezért ez már 4 NFB a visszacsatolás mentes erősítőben.  Csak nem mindenki ismeri fel. A kapcsolás eredetiségéről annyit, hogy mindkettő az ARC szabadalma."

Folytatás - alkatrészek.
A prototipusnál használt 6C18C trióda mellett a többi elektroncső beszerzése és a tipusok/gyártók közötti hangzásbeli különbsége feltérképezése sem volt egyszerű dolog. Nem elég, hogy ezek döntő része nyugati országok termékei voltak, de senki nem tudott akkoriban ('80-as évek második fele) hangzásbeli támponttal szolgálni velük kapcsolatban. A deszkamodelles kisérleteknél és méréseknél aztán kialakult a szóbajöhető csövek mezőnye. A bemeneti fokozatnál az ECC88 és az ipari változatai jöttek be. Az elérhető jobb gyártók közül a következőket hallgattam meg: Siemens, Telefunken, Valvo, Philips, Mullard, Amperex, EI. A driver csöveknél az E182CC, 7044 és az 5687 jól teljesített, utóbbi lett a befutó, meghallgatva a következők voltak: Philips, Mullard, GE és Raytheon, Tung-Sol, Sylvania, RCA.
A csőfoglalatok prototipusban Preh novál + orosz, a véglegesekben Johnson 228, valamint Yamamoto teflon kivitelűek lettek beépítve.
A pufferelkók az akkori lehetőségek (anyagi ) miatt a Sprague cég kondenzátorai 36DX/DE tipusai lettek. Az 1996-ban megépített két végleges verzióban már a csövek és a pufferelkók felsőbb kategóriába léptek. A grafitanódos 6336A/6528 és a 220+220uf/350v-os Black Gate belekerülése ezt jól mutatta.
Megemlítem még a csatoló kondenzátorokat, amiből alapvetően kétfélét használtam, a Jensen réz és ezüstfóliás oil/papír tipusait, ill. a Sprague cég Vitamin Q 96P katonai minőségű darabjait. Az elmúlt évtizedek alatt az utóbbi sokkal megbizhatóbbnak bizonyult
Az ellenállások Shinkoh tantalumok, az RCA és hangszóró csatlakozók a WBT-től voltak kiválasztva. A huzalozás Van den Hul MCS1000, egyeres, monokristály szerkezetű vezetékkel, ami külön hőállő burkolatba volt behúzva.
A hűtőventillátorok az alacsonyabb fordulatú, igen csendes járású Papst, ill. Etri tipusúak voltak.
A fotó az 1992-es Első HiFi Show-n készült, megjelent a Hi-Fi Choice 1993 februári számában.
TJ.

Ez ugye egy gyári erősítő, vajon hogy oldották meg hogy ne legyen életveszélyes?
Az hogy magadnak építesz egy ilyen erősítőt az ok, de egy kereskedelmi forgalomba hozni szerintem csak burkolattal szabadna.

Inkább eltérő ízlést mondanék. PQ konkrétan leírta, hogy szerinte jobban szólnak az újabb olajos mylar kondik... a Jensen minden további nélkül legyártaná nekik a régit, ha továbbra is azt rendelnék. Ami a saját véleményemet illeti, a rézfóliás olajpapír elvesz a hangból, a rézfóilás olajos mylar pedig kicsit elvesz, kicsit hozzátesz (mindent összevetve, közelebb az ideálishoz).

DUMA

Szeretném magamat töröltetni az Audiodiyers oldalról. Volt már ilyen kérésem régen, azt mondták, nem lehet. Talán azóta változtak az idők. Mindent meg lehet oldani.
Sem én nem vagyok hasznos a Fórumon, és számomra sincs mondanivalója az itt leírtaknak. Talán ez az oka a cinikusságomnak. Unalom. Bocs
És amíg itt vagyok, ostobaságokra reagálni fogok. Köszi.
Olvasgatni azért betérek.

Csináld azt amit a HE-n "macgiver" reggel, aztán csak kitesznek innen is.

Szerintem nem lehet, így marad a 18 bites DAC. Elégnek kell annak lennie. Elvégre bitperfekt, némi glitch-el.