audiodiyers.hu

Lassan lassan de aktuális lesz a téma.
A fának felment az ára a gázfűtés az Isten káromlásával egyenértékű napjainkban..

Elektromos Fűtés de mivel?
A közlekedőt szeretném fűteni,a többi helyeken gázkonvektorok vannak.(Adott egy "kádárkocka" ház,10x2m közlekedővel 2.75m belmagasságával, a mennyezet nádszövet plusz vakolat, felette a padlástér therwoolinnal hőszigetelve)
Valami bevált elektromos konvektor vagy egyéb fűtőpanel típust keresek akinél ez már jól működik,bizonyított.
Az interneten nagyon sok fajta van, természetesen mindegyik a legtakarékosabb, stb. stb..). Nehéz kiigazodni a sok magyarázat között.
A közlekedőben van kandalló, de fának nagyon felment az ára.
Gondoltam valamilyen elektromos fűtéssel ki lehetne váltani. A barkácsáruházakban levő 5-6 ezer Ft körüli ventilátoros jószág
tulajdonképpen meg is felelne csak az baj hogy a huzamos használatot nem bírja ( a kapcsolói, a bimetall stb nagyon gagyi, nem sokat bírnak ki)
Kinek mi vált be?

Az elektromos fűtés önmagában szerintem nem igazán energiatakarékos. Több kilowattosak ezek a panelek. Nagyon sok pénz egy-egy fűtésre optimalizált klíma, de ha takarékoskodni akarsz, csak az marad... A saját példámat tudom elmondani: 1973-ban B30 téglából épült Kádár kocka ház, egyedül a födém van szigetelve, a szobák felett 20 cm kőzetgyapottal, a többi helyen 10 cm-el. Eddig gázzal fűtöttünk (egy viszonylag modern, de még nem kondenzációs kazánnal, lemez radiátorokkal), aztán bejött az átlagfogyasztás feletti gázárrobbanás, kijött, hogy havi 90 ezer forint lenne a gázszámla, minden hónapban (3000 m3 felett volt a gázfogyasztás). Az ugye több mint 1 milla... Berakattunk 2 db 3,5 kW-os Hisense klímát, H tarifa kiépítéssel, mindennel együtt kb 1,5 millióba került. Tavaly október vége óta április közepéig 76 ezer forintba került a klímával fűtés, a két klíma ellátja két szoba, meg a konyha fűtését, a fürdőszobában meg a konyhára kicsit rásegítve, illetve a meleg víz ellátásra maradt a gázfűtés, az lement 6-7 ezer forintra téli időszakban, most nyáron meg 2-3000 forint. Emellett ugye, ezekben a nagy melegekben még hűteni is lehet vele, a múlt hónapban is kemény 600 forintot fizettem a klímák használatáért (ha már nagyon nem bírjuk a meleget, akkor szoktuk 10-15 percre bekapcsolni, hogy lehűljön a szoba). Szóval szerintem nagyon jó ötlet volt meglépni ezt a fajta átállást. Persze ehhez azért kell egy kis pénznek is lenni az ember zsebében. Még annyit, hogy a -15 fokokban is ugyanolyan meleget produkáltak, nyilván nagyobb fogyasztással, nem kellett a szobában sem az igen fázós 89 éves édesapámnak (25 fokot szereti a szobában) se semmivel ráfűteni.

Ezt a 3000 m3/hó gázfogyasztást nem értem. Nem 300 m3 akart lenni?
Én onnan indultam, hogy 90-100m2 közötti relatíve vékony tömör tégla fal, nádszövetes plafon FÉG ezer éves cirko --> éves fogyasztás volt 3000m3. Plafonszigetelés 20cm üveggyapottal, ablak kétrétegű üvegesítés, kondenzációs kazán, minden radiátorra termosztatikus szelep -->1700 m3/év. Tavaly 12cm grafitos polisztirol a falakra--> 900m3/év. 24°C-ot tartunk. Belmagasság 3,2m!
Szóval mai technológiával bőven benn lehet lenni a rezsicsökkentett keretben, nem elszállt házméret és fogyasztási szokások esetén. Nem szabad technológiai rést hagyni a hőnek, hogy elszökjön, vagy rossz hatásfokkal termelődjön.

Néha az ember meglepődik, hogy milyen kis dolgok tudnak nagy hatást okozni. Egy kollégám panaszkodott, hogy egyszercsak több tízezer forinttal megnőtt a villanyszámlája, és nem tudja, hogy miért. Odaadtam neki egy amolyan konnektorba dugható fogyasztásmérőmet, hogy minden fogyasztóra dugja be pár napra, hogy melyik is a hunyó. Hát a nemrég hadrendbe állított villamos törülköző szárító volt a bűnös! A házban nem jelent meg a plusz hő, mert mindig ki volt szellőztetve a fürdőszoba és így nem tűnt fel a dolog. Ez egy olyan rés volt, amit csak szisztematikus kutatással sikerült felderíteni. A gázfogyasztásnál is meg lehet ezt tenni, eszközökket, idővel, energia ráfordítással. (lehet, hogy a Certified Energy Manager képzésem is segített ... )

De hüjje is vagyok!
COP 1-es fűtésre a legjobb módszer a csöves erősítő üzemeltetése! Minden elektron, amit a hálózatból beereszt a lakásba, hővé válik kérlelhetetlenül. Ha már a cél a COP 3-4 kitudjamennyinélistartunk már, akkor csak valami hőszivattyús megoldás jöhet szóba, legyen az levegő-levegő klíma vagy valamilyen komplikáltabb (drágább) módszer.
COP1-re vannak még az infrapanelek, de akinek van, az furcsa hőérzetről számol be, mert valójában nincs meleg, csak hősugárzás.

Természetesen az éves fogyasztás volt 3000 m3 felett, bocs, kicsit félreérthetően fogalmaztam...