Egy kicsit én is off leszek.
Volt egy kis időm ma, és elővettem a régi méréseim, meg újra mértem azt az MC Set up Trafót (MC SUT) amelynek párja DHT kollegánál található, illetve felteszek egy-két érdekes mérést, modifikálást. Nézzük sorjában, de visszafelé:
Az RIAA korrektorom AN M7 utánépítés. A csatoló benne TAD PIO kondi, a korrekciós hálózat TAD PIO, SM kondikból áll. A bemeneti 47k ellenállás tantállum, a csövek ellenállásai RikenOhm rezisztorok, úgyszintén a hálózat is.A csövek GE 6070-esek.
Annak idején megmértem, de az akkori hangkártyámmal 96k 24Bit csak 48kHz-ig tudtam mérni. A méréseket akkor végeztem, mikor barátom ARC SP6-osát is méregettem. Tkp. ez utóbbi készülék volt az etalon, mivel tudtuk, hogy előírás szerűen követi azt a bizonyos RIAA görbét. A mérések tanulságosak. A bemenetet 4,7k-s ellenállással zártam rövidre (ez minden mérésre érvényes) szimulálandó az átlagos MM hangszedő generátor impedanciáját.
Az alábbit mértem:
Csatolmány:
ARC SP6 RIAA.JPG [ 109.18 KiB | Megtekintve 55952 alkalommal. ]
A vizszintes vonal ezen ARC Line fokozata. A fotón mindkét csatorna átvitele látható. Látszik, hogy az amerikai készülék átvitele iskolaszerű. Gondoltam egyet, s az ARC görbéire "rámértem" az M7 replika görbéit. A különbség jól látszik: Az AN replika hozza az AN készülékek átvitelét, miszerint mélyben gyönge átvitelt produkálnak:
Csatolmány:
ARC Discus RIAA.JPG [ 106.52 KiB | Megtekintve 55953 alkalommal. ]
Jóllátható az 1k feletti kiemelés is. Meg kell említenem, hogy a RIAA építésekor kínosan ügyeltem arra, hogy a hálózat pontosan a megadott alkatrész értékekkel készüljön el. A két görbe között akkora az eltérés, hogy komolyan röhögnöm kell azon, mikor valaki leírja azt, hogy számtalan utánépített M7-et hallgatott már, (igen drága alkatrészekből megépítve) és azok minősége nem éri el a gyári AN M7 hangminőségét. Ilyen mértékű "átviteli" csalást, vagy mondjuk úgy parasztvakítást az eltérő gyártású alkatrész készlet nem okoz. Ezt tudatosan készítik ilyenre, hogy ne vezéreljék túl az SE erősítők mélytartományát, és hogy a felső tartomány csillogó, csilingelő, ha úgy tetszik részlet gazdag
hangképet okozzon. Hozzáteszem milliókért, de mi kerül ebbe milliókba? A rézdoboz? Marhaság, az is parasztvakítás. Semmi hatása a hangra, ráadásul mágnesesen nem is túl jó árnyékol. Placebo az egész.Tudom, egy kicsit leromboltam azok készülék szintjét, akik ilyen origi, vagy replika M7-el rendelkeznek, dehát ez van. Az átviteli tartomány manipulálása jól látszik az M2 Line előerősítőn is, amit szintén volt szerencsém megmérni:
Csatolmány:
AN M2.JPG [ 113.63 KiB | Megtekintve 55953 alkalommal. ]
Egy Line fokozat 20Hz-n nem eshet 4dB-t.
Nos mivel RIIA-m nem AN, hanem Dyscus készítésű, és nem réz, hanem eccerű bádogdobozban van, neki álltam korrigálni a korrekciós hálózat hibáját. Ez valamelyest sikerült is, mint az alábbi fényképen látható:
Csatolmány:
Dyscus RIAA jav.JPG [ 117 KiB | Megtekintve 55952 alkalommal. ]
A kék görbe lett a javított állapot. Ezóta már megelégedettséggel hallgatom az M7 erősítőt.
Tovább lépve eljutunk a láncban az MC trafóig. Tkp. innen indultam, hogy segítsek Zsolti trafóját minősíteni, esetleges támpontot adni sok más MC illesztő egység kiválasztásához.
Az én és a Zsolti trafója között, valamint a barátom trafója között 2%-on belüli eltérések vannak az MC SUT L, R, és a szórási paraméterek között. A trafóm 1mm vastag permalloy dobozban leledzik, amit körbe vesz egy egyszerű álumínium box, amely tkp. optikai tuning. A PV. faktort növeli, hogy a dobozka balzafa (balsawood az angolosoknak) lapocskán keresztül van csatolva az asztallal, vagy a hifi álvánnyal. A trafó 100 Ohmos ajánlott illesztésű DL103-as pickup-hoz készült, de kitűnően kiszolgálja a 24 Ohmos TSD-t is. Mondhatja valaki, hogy ez nem lehet igaz, hiszen négyszeres különbség van a két érték között. Hogy ezt hogy tudja a trafó mégis kezelni? Nos a válasz a szavakban van: A TSD15 kimenő impedanciáját adják meg, ami 24 Ohm, míg a DL102 adatlapján a javasolt lezáró impedancia van megadva. A felvett Bode (átviteli) diagrammon két mérés látható: Az MC SUT mindkét esetben a szabványos RIAA fokozatok 47k-jával lett lezárva, de ma primér egyszer 47 Ohmmal, s egyszer 100 Ohmmal volt terhelve sorosan. A bemeneti feszültség mindkét esetben 1mV volt, ami bizonyos mértékű túlvezérlést feltételez. (a trafóm nem hagyta magát, 10mV-on is ugyanezt mértem, talán a mély tartomány esett 1-2 tized dB-t) A két bemeneti impedancia szimulálása pregnáns különbséget nem okozott az átvitelben. Pontossabb, és egészen 0,1Hz-ig tartó mérés biztosan kimutatna differenciát. Ennek oka véleményem szerint az lehet, hogy a kis trafó primér induktivitását nem tudom megmérni, mert nincs olyan műszerem, ami ekkora induktivitást mér. Azt viszont el tudom mondani, hogy a megtekert tekercsbe beletettem 10db lemezt a trafó "vasmag" anyagából, s már akkor cca. 12H induktivitást mértem. Kb 120db lemez van a vasmagban. A Dyscus féle MC Step Up Transformator átviteli görbéjét az alábbi fotón szemre vételezhetitek:
Csatolmány:
MC SUT DL103.JPG [ 130.38 KiB | Megtekintve 55953 alkalommal. ]
Belépés
Regisztráció
GyIK
S mintha mindig is hallottam volna egy kis lassúságot... Ez ugyebár majdnem -4%, de mitől, ha a hálózat frekije 49,98Hz (230VAC-s motor van benne)?
