audiodiyers.hu

Ha jól értelmezem, akkor a hifisták ( vagy audiodiyerek ?) egy kisebb csoportja tisztában van a "felbontás" fogalmával. Ennek a csoportnak Te is tagja vagy.
A maradék, jóval nagyobb csoport nem érti felbontás fogalmát, avagy félreérti. Nyilván én is ide tartozom.


Még egy dologra kíváncsi lennék ( bár valahol sejtem a választ ), egy gondolatkísérlet:
- Meghallgatsz két hangláncot, mondjuk A és B-t. Megállapítod, hogy A: egy nonpluszultra hangú berendezés ( egy másik hsz-ból lopva a kifejezést ). B: egy jó közepes ( vagy akármilyen, lényeg, hogy messze nem éri el az A kvalitásait )
- Egy másik hifista/audiodiyer szintén meghallgatja a két hangláncot pontosan ugyanolyan módon, akár veled együtt. Az ő megallapítasa, A: nem rossz, de B: jobb, ezért meg ezért..

Mit tudnánk meg ebből, vagy egy hasonló "tesztből"?

OFF, Gérard Perrot-nak nagyon érdekes írásai vannak, itt egy kis összefoglaló: http://peufeu.free.fr/audio/memory/

Ebből egyetlen dolog állapítható meg. A két ember ízlése erősen eltér egymástól

Nem akarod észrevenni a lényeget ( amennyiben az általam írottakra reagáltál )
Teszteljünk pl. töltött káposztát két ítésszel:
Egyikük pl. Gordon Ramsay, a másik az utcáról behívott X.Y.
Ellentétes a véleményük, még egészen elemi szinten is. Kinek a véleményét fogadnánk el tényszerűnek, kezelnénk tényként?

Hiszen sokan, gyakorlatilag egyértelmű tényként használ a jól szól, nem jól, stb kifejezéseket. Honnan lehet tudni, hogyan lehet konkrétan megállapítani, hogy milyen hangminőségű az a valami, hova lehet egyértelmeűn elhelyezni a hangminőség ranglétráján. Egyáltalán hogyan néz ki a hangminőség ranglétrája, ki határozhatja ezt meg?

Nem jó a példád.
Töltött káposzta viszonylatban, ha az XY az utcáról egy magyar, akkor inkább az ő véleményére hallgatnék GR ellenében, mert az ő ízlésvilága szinte biztosan közelebb van az enyémhez, mint GR-é. Objektivitásról itt nem beszélhetünk.

Érdekes a világ. Többszereplős meghallgatásokkor nincs sokszor egyetértés, hogy melyik akárminek van több/kevesebb mélye/magasa/sztereója/dinamikája/etc.. de még soha nem találkoztam olyannal, hogy abban ne lett volna egyetértés, hogy melyik szól "jobban". Jelentsen a jobban szólás bármit is.

Ugyanazokat a köröket futjuk. Csúnyábban kifejezve ugyanazt a gittet rágjuk. Én anno a HiFi Magazinnal csöppentem bele, már ott ugyanezen ment a vita hol kicsiben, hol nagyban, ha egy nagyon megosztó készülék keveredett meghallgatásra. És most már többedszer hadd idézzem egyik kedvenc HFM-es mondásomat - többedjére - "Amikor hallasz valamit, akkor valószínűleg igazad van, de amikor megpróbálod megmagyarázni, hogy az mitől van, akkor szinte biztosan tévedsz". Ezt legfőképp azok kedvéért teszem ide, akik tudják, hogy mi van a lemezen. (sajnos én nem tartozom közéjük)

Nem jól értelmezed Abból a hibás feltételezésből indulsz ki, hogy a szubjektív felbontás valami pofonegyszerűen megfog(almaz)ható dolog... régebben hittem benne, hogy érdemes vele leváltani a részletezőképességet, de ma már azt gondolom, ugyanúgy jobb lenne elhagyni.
Ide kapcsolódik még a szónikus "információ" nyilvánvalóan helytelen használata. Azok a fantasztikus kijelentések a hifi-lánc valamelyik tagjá(ba)n ̶e̶l̶v̶e̶s̶z̶ő̶ eltűnő, egyéb dolgok manipulálásával helyre nem állítható hanginformációról...

Igazad van, GR és a töltött káposzta nem passzolnak össze igazán ( de maga a példa alapgondolata sem igazán jó ). Érezzük előre, hogy a véleménye nem fogja tükrözni a mi miénket. Na de az lenne az objektív vélemény, amely a sajátunkhoz hasonló ? Hiszen az példa célja pont az autentikus vélemény problematikája.

Olvasgatva a hifi kiállításokról készült látogatói beszámolókat, nekem nem ez rajzolódik ki. Vannak egyetértések, akár hasonló egyedi berendezés/hanglánc-rangsorok, de én inkább azt látom, hogy a hangi ízlés alapján csoportokat lehetne képezni.
Ha az előbbiekhez visszakanyarodva két ( A és B ) "csúcs" hangláncot alakítanánk ki teszt céljából, amelyben az A mondjuk a hightech tábornak kedves pl. Soulution elektronikából, hozzájuk passzoló Marten, stb hangsugárzókból áll, a B hangláncot a csöves készülékek krémje alkotná, a számukra méltó partnernek tartott hangsugárzókkal, akkor ez két "hangzás" biztos, hogy nem csak " több/kevesebb mélye/magasa/sztereója/dinamikája/etc.." jellemzőkben térne el. Én úgy képzelem, hogy kellően széles hifista hallgatói kört bevonva nem lenne egyértelmű az eredmény, abból a szempontból sem, hogy "melyik szól jobban", két csoport alakulna ki.
Gyanítom, hogy mindegyik hallgató tisztában lenne azzal, hogy a másik hanglánc mely hangi jellemzőit értékeli nagyra a másik tábor ( pl. én ezt feltételezem magamról is), viszont az évek alatt azt is megtanuljuk, hogy milyen hangi jellemzőkkel tudunk otthon együtt élni. És itt vissza is érkeztem a gitthez.

Szerény soraid után, én csupán annyit feltételeztem, hogy nyilván nem értem ezt fogalmat....Viszont, ha Te ennek a tudásnak birtokban vagy, esetleg megoszthatnád valamilyen - lehetőség szerint minél egyszerűbb - szinten.

Ha egy hangláncon áthaladó jel, a kimenetén műszerekkel egyértelműen mérhetően is torzítást szenved, akkor az a hangi információ(=jel) megváltozik. Az eredeti információ elveszik véglegesen. Ez tény. ( a műszaki-, paramétercentrikus tervezés alapja is )

Ha ennek az ellenkezőjét becsomagoljuk valamilyen számunkra megnyugtató szövegkörnyezetbe, akkor is...


( Egyébként érteni vélem, milyen jellegű tapasztalat állhat emögött ( bár persze, honnan is tudhatnám ).... Vannak/voltak olyan hangi élményeim, amelyekből - így utólag - nem pont ugyanazt a következtetést vonnám le. )

Bocsi, de én az ősidőkben (Fourier Józsi bácsitól személyesen ) azt tanultam, hogy pl. a klasszikus értelemben vett torzítás (amplitúdótorzítás) hozzáadott spektrális komponens(ek sora)ként realizálódik;) Vagyis ha kockafejű hifista módjára mindenáron az információ fogalmát erőltetnénk rá (értelme=0), akkor éppen a fordítottja, "információ" hozzáadása történik.

Igen, én is megtapasztaltam, hogy ugyanazon kiállításon ugyanazon láncokat meghallgató emberek különbözőképpen számoltak be a hallottakról, hogy mi volt jó és melyik nem. Azt hiszem, hogy ennek az egyik fő oka az, hogy azok a fránya kiállítók cserélgetik a lemezeket, file-okat. Aztán az egyik "jól szól", a másik meg kevésbé. Volt rá példa, hogy kedvenc kiállítómtól is kifordultam, mert lehet, hogy neki tetszett a zene, de nekem meg nem. Talán volt valami érzelmi töltete a számára. Én az egyetértésre úgy gondoltam, hogy egyszerre vannak a hallgatók egy helyen, egy időben és ugyanazt hallgatják. Tehát hiszem, hogy van a jól szólásnak valami egyetemes ismérve, amit nem tudunk jól megfogalmazni. Mint a szépség, amire mindenféle matekot próbáltak ráhúzni, de mindig kilóg a lóláb valami oda nem illővel.

Szekértáborokat szoktam emlegetni az azonos vagy hasonló ízlésű hallgatókról, amik akár kultúráltan is megférhetnek egymás mellett, ha olyanok a csoporttagok, meg köpködhetik egmást, ha nem.

A torzításokat én is spektrálisan képzelem el, de olyan különbséggel, hogy nem csak plusz van, hanem mínusz is. Ezek összegződnek és ezek eredőjét halljuk. Emiatt én nem hiszek az "akusztikai áteresztő képességben" . Főleg, mióta hallottam olyat, hogy egy gyengébb front-end által "lenyelt" hangokat a jobb hangdoboz "helyreállította". Hogy is van ez? Ha egyszer eltűnt, hogy is került elő? Talán úgy, hogy a hangszer hangjának spektrumából gyengített elemeket a másik készülék - vagy ha egyetlen készülékről beszélünk, akkor másik alkatrész - hozzáteszi, "hozzátorzítja". Így alakulhatnak ki készülék vagy alaktrész szinergiák.
És nincsenek semleges elemek, amik "nem csinálnak semmit". Csak egyensúlyok.
Na lehet lehülyézni!

Shany "kollega" egy remélhetőleg szándékosan hibás (pontosabban mondva hiányos) logika mentén jól bevitt minket az erdőbe;)
A kiindulópont ugyebár a hifista terminológia lenne. Elkezdték (oké, elkezdtük) használni a divatos szót, holott már az "informatív" is hosszabb kifejtésre szorulna. A jó ég tudja, mit ért rajta, mit hallott, akinek nem ismerjük jól az ízlését, a preferenciáit... egyébként hiába lenne alaposan körülírva, éppúgy nem lehetne műszaki nyelvre lefordítani, mint ahogy jellemzően a többit sem. A "korreláció" ui. egy bizonyos technikai szint felett nagyjából véletlenszerű. Utólagos belemagyarázások vannak. Mégis, magától értetődően lett készpénznek véve, hogy tetszés szerint ugrálhatunk a szubjektív és a technikai megközelítések között.
Ügyes, nagyon ügyes...

Ezelőtt kb. 40 évvel a HFM-ben már leírták a HiFi berendezések láncelméletet és az ahhoz tartozó okosságot - ami elveszik a lánc elején, azt már semmi sem állítja vissza.
Azért ez nem matematika, ahol két negatív szám összege pozitív igazi magyaros okosság lenne két gyatra készülékből jó hangot kicsikarni
TJ.

Az élet csak túllépett már a 40 éves "okosságokon", a LINN elméleten (ha én lemezjátszót akarnék eladni, én is hasonló elméletet dolgoztam volna ki, a zsebem örömére ). Aki ésszerűen építkezik, a hangdobozra koncentrál, mint a lánc legkevésbé kézben tartott elemére. Persze mindenki elektronikát eszkábál, mert azt egy nagyságrenddel egyszerűbb.

Miért lépett túl?
Azt állítod, hogy ami elveszik a HiFi lánc elején, azt bármi/bárki vissza tudja állítani?
Úgy látom van aki itt "okosba" megoldja a lehetetlent
TJ.

Igen, vissza lehet állítani. Nincs olyan hogy elveszik az információ, ez egy hibás, lineáris szemlélet, ami a lejátszó rendszert egy spárgára felfűzött készüléklánc sorozatnak tételezi fel. Nagyon nem az. Amire Bart Ida is utal, hogy az információ szétkenődik spektrálisan, de helyreállítható. Ha a felvételt és a reprodukáló rendszert és a környezetet is egyfajta holografikus egészként fognánk fel, akkor sokkal közelebb lehetne kerülni a hangminőség megértéséhez.

Ha az elején "elveszett" információt nem lehet visszaállítani, akkor miért egy 14 bites cd játszót tuningolsz? Nem ellentmondás ez?

Ez így van, teljesen igaz. Én is azt mondom sok 1000 emberrel egyetemben, ameddig nincs jó hangfal, addig kár is máson szellemi gréczizni. Egyszerűen felesleges, mivel a hangfal a leggyengébb láncszem, a működése miatt, illetve az szenvedi a környezet minden ráhatását az egy fény kivételével. Sokan erőlködnek egy kondival, vagy különleges tápokkal, meg szimulációk ezreit végzik a hangjavítás miatt feleslegesen, mert a hangsugárzójuk eleve nem megfelelő. A hangfal esetében egy sima ingyenes pozíció változtatás sokkal többet hoz a konyhára, mintha pl a DAC-ban a TL431 helyett SALAS-t tennénk, vagy a vékfokba különleges "tápkimenőt" és egyebeket használnánk. Ez már ezerszer bebizonyosodott különböző összejöveteleken a gyakorlatban.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Hááát....nagyon nem érted az ismertetett elvet, de nem baj, sok sikert a kívánatos 4.999ft-os tesos DVD forráshoz
A Philips mint tudnivaló túlmintavételezést is alkalmaz a 14 bites játszóihoz.
Viszont analóg forrásnál milyen pu-t kötnél be? Jó kis olcsó MM -et aztán itt örömködnél a visszaállított higend hangzással?
Az FM tunereknél is az elég alacsony szintre tervezett Videotonnal aláznád a menekülő csúcs vevőkészülékeket....
Mindenesetre engem ez a gondolkodásmód egy kicsit az Albániai légvédelem működésére emlékeztet
TJ.

Ami fizikailag elveszik, azt nyilván nem lehet
A kérdés, hogy vajon a jó felbontás érzetéhez szükséges "információk" elektroakusztikailag is elvesznek, vagy csak úgy észlelünk, úgy élünk meg valamit? Gyakorlati támpontjaink lennének ugyan, de abból egy riasztóan komplex, feloldhatatlannak tűnő ellentmondásokkal teli világ rajzolódik ki. Ahol többek között a Linn-ideológiának is megvan a maga, nem éppen jelentéktelen igazsága...

Azt hiszem, itt érdemes abbahagyni ezt a vitát, amikor elkezdődik a személyeskedés.

Az érvek minden oldalról elhangzottak, újdonságot a résztvevők már nem tudnak hozzátenni. Megtéríteni úgyse fogják egymást, de a kívülállók - bocsánat, inkább bele nem szólók - eldönthetik, hogy melyik álláspont felel meg leginkább a berögzültségüknek. És remélhetőleg páran elgondolkodnak, hogy a tapasztalásaikat melyik világnézetet magyarázza jobban.

ui: nem attól van valakinek igaza, hogy milyen elektronikát hallgat, vagy több WKZ van a kütyüiben.

A Linn ideológia lényege az, hogy már akkor meghallották a kúpos tű és a Shibata tű közöttí galaktikus különbséget...
Úgy látom nálunk ez az észrevehetetlennek nem nevezhető felismerés még nem történt meg - ez sajnálatos tény.
TJ.

Mindenesetre hogy legyen a témához kapcsolódó észrevètelem - a különböző elveken és felbontással működő DAC-ok fülelésénél is figyelembe kell vennünk ezt a Linn ideológiát. Ugyanis mi bármit megtehetünk a lehallgatói oldalon, de mindig csak a felvételeknél használt (fel/le) konverterek minőségéig juthatunk el.
Szerencsétlen esetben ez teljesen átjöhet a HiFi berendezésünkön, megmutatva az itt is hatásos láncelmélet lényegét...
TJ.

Sziasztok!
Fél éve használom ezt a Loxjie D20 DAC-t AK4497 chippel, és ma történt vele valami. Elkezdett torzíteni a hangja. Először azt hittem, hogy valami a felvétellel történt. Amikor más is torzítva szólt, azt hittem, hogy a végfok. Hogy kiszűrjem a végfok hibát, megpróbáltam fejhallgatót dugni a DAC-ba, mert ha így nem torz a hang, akkor a végfokkal van a baj.
Ekkor szembesültem azzal, hogy a DAC aluháza olyan forró, hogy majdnem eldobtam És már szaga is kezdett lenni.
Kitettem az ablakba hülni, majd szétszereltem. Kiderült, hogy a trafója hevült fel, még mindig meleg volt.
Azt terveztem, hogy kiforrasztom a panelből és letesztelem üresjáratban, de kiszedés közben a trafó egyik lába kiszakadt

Szerintetek a trafó lett kuka, vagy valami zárlatos lett és emiatt hevült fel?
Hogy tudom ezt kideríteni?
Első körben biztos, hogy kell egy új trafó, mert láb nélkül semmire sem megyek.

Úgy tűnik megtaláltam a hibát. Az egyik 100nF kondi zárlatos az OPA negatív táplábánál. Kicseréltem, a zárlat megszűnt, kipróbálom ahogy megjött a trafó.

Ez szép, biztosíték nem volt benne ?

Lehet csak ennyivel megúsztad......

_________________
XMOS + dual PCM1794 DAC,+ TPA3255 D class + Focal Onix hangdoboz

Van benne biztosíték, de valószínűleg kisebb volt a zárlat okozta áramfelvétel mint a biztosíték értéke. A bizti a primerkörben van és 600mA-es. A trafó szekundere 834mA a 12V-os körben ahol a zárlat történt. Mire átmegy a tápícéken és még ki tudja min, lehet, hogy már kevesebb

Olvasgattam erről a DAC-ról elég érdekeseket ír ez az oldal

Neked mi a véleményed róla?

https://soundnews.net/sources/dacs/blue ... 20-review/

Nem is olyan drága

https://it.aliexpress.com/item/32955312313.html

_________________
XMOS + dual PCM1794 DAC,+ TPA3255 D class + Focal Onix hangdoboz

Én megvagyok elégedve vele. Nagyon egyszerűen és stabilan működik, szépen szól, 3 féle bemenet amik között egy gombbal válthatok. Nekem nem kell több.
Én innen vettem, van Német raktárból szállítás is, aránylag hamar ideért.
https://hifi-express.com/products/loxjie-d20-audio-dac-desktop-headphone-amp-chip-ak4497?variant=26914369503332

Nem volt ekkora szerencsém, az új trafó beültetése után már nem füstöl és nem melegszik semmi, látszólag működik is a DAC viszont az egyik csatorna kimenetére ráült 2,5V DC. Úgy tűnik kilehelte a lelkét az OPA is.
Vajon az OPA1612 helyett betehetek 1642-t vagy LM4562-t is? Csak ezek vannak itthon.

A 4562-t beteheted

Tettem bele új IC-t, működik minden
De attól hogy mehet tönkre egy műveleti erősítő, ha az egyik féltápfesz megszűnik egy tápkondi zárlat miatt? Ez normális jelenség?

OFF
Megérkezett a Topping D70S ( most már biztosan nem tudom levakarni magamról a Topping és chifi rajongó címet ), ki tudom próbálni ezt a MQA sz@rság teljes-, hardveres dekodolásos mesét.
A Tidalon egyre inkább csak 44.1kHz! 24bit MQA feliratokat látok mostanában...

Éd sajnos egyre több helyen olvasom, hogy az MQA egy átverés, parasztvakítás.
Ettől függetlenül az AK4497 best of dac.
Én is egy Loxjie D20-st hallgatok most február óta, bár gondolkodom előrelépésen. (Így az eladásán).
Természetesen AK vonalon.
Kíváncsi leszek a Toppong eredményeire.

_________________
SMSL M300 MK2 AK4497 DAC, 2 db ClassdAudio SDS470C Upgraded Usa Class D végfok,
4x8 mm2 saját DIY hangfalkábel, ACR ISOSTATIC RP-400 Hangdobozok biamplifikálva,

Szia

Mi a gond a Loxjie D20-al ?

_________________
XMOS + dual PCM1794 DAC,+ TPA3255 D class + Focal Onix hangdoboz

Semmi, hangja is a világ teteje, csak nincs szimmetrikus kimenete, illetve és màr az AK4499-et is lesegetem.

_________________
SMSL M300 MK2 AK4497 DAC, 2 db ClassdAudio SDS470C Upgraded Usa Class D végfok,
4x8 mm2 saját DIY hangfalkábel, ACR ISOSTATIC RP-400 Hangdobozok biamplifikálva,

Így már értem miért akarod lecserélni.........

_________________
XMOS + dual PCM1794 DAC,+ TPA3255 D class + Focal Onix hangdoboz

Egyelőre még csak néhány órányit próbálgattam. Úgy tűnik, a Toppingnál olvassák ezt a fórumot , mert az előd D70-nél tett megjegyzéseim, mely szerint az kissé visszafogott, lekerekített hangzású, ez a S-model pont az ellentéte:
Eleve - felületesen is - hangosnak, nyomulósnak, nagyon attraktívnak tűnik. Alul-felül jóval erősebb. Néhol rendkívül kifinomult/finomkodó, lágy, cizellált, légies, mellette lerúgja a vesém...de páros lábbal. Strukrtúrájában nagyon mély, mélységében hatalmas átfogású teret épít, és nagyon egyértelműen helyez el mindent, többször nagyon direkt az énekhang...
Rengeteg "nagyon, nagyon, nagyon", de mindenképp szórakoztató, vonz, leköti a figyelmet. Kíváncsi vagyok, idővel hogyan változik ez a benyomás.

Az mindenesetre látszik, hogy ez a AK4497 köré épített platform ( D70 és a D70S ) a precíziós tápegységekkel-, órajelezéssel, USB implementációkkal, tervezéssel, a gyárilag javasolt hagyományos analóg, OPA-s kimeneti fokozatokkal is elég sokat rejt, a konstruktőrön/fejlesztőn múlik, mit szeretne-, és mit képes ebből bemutatni.
Ez az elképesztő dinamikai megjelenítés az (modern) OPA-k territóriuma SZVSZ, nekem nem sikerült egyszerű, diszkrét fokozatokkal a nyomába sem érni.

Az MQA dekódolás működik, de sajnos a HQPlayer-NAA pároson nem tudtam MQA jelfolyamként áttolni Ezzel elakadtam egyelőre. A ROON RAAT természetesen működik tökéletesen ( ugye én egy külön speciális hálózati eszközt ( Allo USBridge ) iktatok be a ROON core-t futtató fő számítógép és a USB dac közé )

A 4497-hez képest elvileg még jobbnak kell lennie.
Én még jobb dac-ot nem hallottam annál, mindenesetre.
Hálózati lejátszást én nem használok, csak dac+jelforrás.
Az MQA körül kialakult botrányos dolgok miatt nem is arra hegyezném ki a helyedben a lényeget.
Mindenesetre, gratulálok hozzá.
Szerintem ez az AKM széria sikerült a legjobban eddig. Finom, kellemes, kiegyenlített, őszinte.

_________________
SMSL M300 MK2 AK4497 DAC, 2 db ClassdAudio SDS470C Upgraded Usa Class D végfok,
4x8 mm2 saját DIY hangfalkábel, ACR ISOSTATIC RP-400 Hangdobozok biamplifikálva,

ez nem világos...

Így utólag nekem se bocs, a 4499 is a fejemben volt közben, azokat nézegettem ma.

_________________
SMSL M300 MK2 AK4497 DAC, 2 db ClassdAudio SDS470C Upgraded Usa Class D végfok,
4x8 mm2 saját DIY hangfalkábel, ACR ISOSTATIC RP-400 Hangdobozok biamplifikálva,

Nézegettem én is a még kapható AK4499-es dacokat, de a mérések alapján - összességében - nem nyújtanak többet, vagy még annyit sem, mint a dual mono-mode AK4497-es D70S. Ár-érték arányában pedig magasan a legjobbnak tűnt.

Viszont, ami miatt - egyebek mellett - érdekes a két említett chifi dac, és amit próbáltam kidomborítani, ezek szerint eredménytelenül:
Minél jobb maga a dac-chip, annál kevésbé fog számítani a készülék hangminősége szemponjából, annál nehezebb elérni a határait bármilyen implementációval. Annál inkább a perifériák, az elektronikai környezet lesz a meghatározó.
Tehát, pl. én nem tudom megmondani, hogy milyen az AK4497 "hangja". Annyit tudok, hogy nagyon jó dac-készülékeket lehet építeni vele, és ezeknek a készülékeknek a - nagyon is eltérő - hangjáról képes vagyok szubjektív véleményt mondani.

Dac csipeknél az egyik ha nem a legfontosabb a digit szűrők menete, ezt érdemes a csipeknél összehasonlítani fast és főleg slow módban, ez eléggé korrelál a hangminőséggel (persze még más is, de azt nem adják meg) ugyanolyan alkalmazás mellett. Amire érdemes ügyelni, hogy mennyivel terheljük az analóg kijáratot, mert az IMD meg tud nőni teljes kivezérlés közelében, ha a lehetséges minimum értéket használjuk, nyugodtan lehet 10kOhmmal is követni, nem okoz hallható zajt (kb116dBS/N)

2 órája tesztelem az SMSL M300 mk2-est....Loxjie után azt mondom, megérte az árát, pedig az is jó volt.
De ez kiegyenlítettebb, és a legeslegalsó regiszterek talán stabilabban ott vannak.
Nem csalódtam, és rém dizájnos is

_________________
SMSL M300 MK2 AK4497 DAC, 2 db ClassdAudio SDS470C Upgraded Usa Class D végfok,
4x8 mm2 saját DIY hangfalkábel, ACR ISOSTATIC RP-400 Hangdobozok biamplifikálva,

SZVSZ ne felejtsd el tesztelni egy "lineáris" tápegységgel sem...

( Én most a D70S-t tesztelem, pontosabban a hálózati kábel milyenségére való reakcióját. Nagyon úgy tűnik - euro21 D90-es tapasztalatával egybecsengve - hogy igen jelentős a hatás, még alapszintű kábelek esetén is. Nem is tudom egyelőre elképzelni, meddig ( hány százezer Ft ? ), milyen "tápkábel" kategóriáig kellene elmenni, ahol a készülék tudása kiaknázása már nem múlik jelentősen a tápkábelen....egyéb perifériák mellett persze ? )

nem értem ezt a tápkábel kérdést. cserélgeted, változik a hang. találsz egy optimálisat (1ft 100000ft) Átviszed a másik szobába és a kártyavár máris borul, nem? Te az elektromos hálózat egy nagyon kicsi darabját cserélgeted, mi van a többi részével? konnektor, esetleg hosszabitó, a falban a kábelek, az utcai hálózat, az öreg trafó a sarkon. (Ha változik a környéken a terhelés, változik a feszültséged akár a frekvencia is. Gondolom nézted már a hálózati szinusz jelet scópon. Nálunk alul felül beveri a fejét rendesen.) Akkor az a darab hálózati mit befolyásol?

Rossz a szemlélet.Inkább egy belső alkatrészként érdemes elképzelni ezt a tápkábelt, tehát mint pl. egy csatoló kondenzátort, belső kábelezést....
Meg tudod mondani, hogy pl. egy ezüst belső kábelezés ( vagy akár készülékek közötti ) miért ad másféle hangzást, avagy a különféle - műszaki szempontból kitűnő - fém-fólia kondenzátorok, stb? Nem, az égvilágon semmilyen különbséget nem lehet kimérni a kimenő jelben. Valami ilyen "semmiről" van szó a tápkábel esetében is.

Úgy is el lehet képzelni, hogy egy rossz mellékízt adó alkatrész kikerül a rendszerből, ami összeállítja a hangot ...

volteletekazidén?

SMSL M300 MK2, pár nap után is azt mondom, nem bántam meg. (Bár itthon 116.000 egy nívós webshopban, és a hificity-től vettem direktben, úgy 73 k).
Konkrétan van ötleted egy bevált, nem bonyolult tápegységre?
Egyébként a gyári tápja is korrekt, nekem nagyon tetszik a hangja vele. Indokolatlanul túlméretezett SMPS, 5V/4A kimenettel.
A LOXJIE D20-hoz képest is finomabban, és a mélyregiszterekben részletezőbben, dinamikusabban szólal meg. És mintha még mélyebbre menne.
Eddig szeretem. Bár tehettek volna rá egy fényerő-szabályzót (a kijelzőre). Illetve zavaros nekem a 6 szűrőmód (Amelyet értek, és én 5-ösön, azaz Slow Roll-off módban hazsnálom) mellett a másik 3 lehetőséges "color sound" menü. Nem kristálytiszta, mit definiál a 3 color sound, és hogy melyik a bypass. (De valószínű az 1.)

_________________
SMSL M300 MK2 AK4497 DAC, 2 db ClassdAudio SDS470C Upgraded Usa Class D végfok,
4x8 mm2 saját DIY hangfalkábel, ACR ISOSTATIC RP-400 Hangdobozok biamplifikálva,

Többen használjuk megelégedéssel mzperx moduljait: https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?p=83449#p83449

Ha ezekről a tulajdonságokról le akarsz mondani, én is javasolom az analóg tápos megoldást!


A lépcsőfüggvény, illetve az AK4497 esetében a bitstream jel sávkorlátozásához mindenképpen kell a kimeneti aluláteresztő szűrő. Ezért nincs bypass mód, mindegyik üzemmódban működik valamilyen szűrő.
Egy szemléltető ábra a különböző szűrők impulzusátvitéhez:


Vagy nézd meg én mit mértem négyszög kimenőjel esetén:
https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=48&t=3620#p73233

Szűrőt választani persze szerintem nem ezek alapján kell, inkább a füledre hallgass, de ezek az ábrák is segíthetnek.

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.