audiodiyers.hu

EMAIL: forum@audiodiyers.hu
Pontos idő: 2020.12.01. 19:29

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 50 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2020.10.25. 12:21 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Felmerült bennem az ötlete próbaképpen egy szokatlan kivitelű erősítőkapcsolás megépítésének.
A következőket szerettem volna elérni mindenképp:

- Félvezetős legyen
- Egyszerű működésű legyen kevés alkatrésszel
- Teljesen áramgenerátoros kimenete legyen, ami magával vonja a 0 körüli értékű damping factort
- Semmilyen visszacsatolás ne legyen benne, még emitter/source követés se

Az már teljesen biztos volt korábbi tapasztalatokbol kiindulva, hogy elektroncső nélkül sosem lesz egy erősítőnek csöves hangja, de ez bizonyos szempontokbol nagyon hasonlatos egy klasszikus Single Ended csöves erősítő működési elvéhez.

Az érdekessége, hogy nincsen feszültségerősítő fokozat. A bemenet szintén árammal vezérelhető. Egy mai DAC például lehet hozzá megfelelő forráseszköz.
A kimenete bármit elvisel. Azt is ha nincs rajta terhelés, de azt is, ha rövidre zárják.


Csatolmányok:
9A4F66FE-AC56-491B-AFFE-1C87A11F75C5.png
9A4F66FE-AC56-491B-AFFE-1C87A11F75C5.png [ 990.29 KiB | Megtekintve 4074 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.25. 15:43 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Felmerült egyébként korábban ennek egy kicsit továbbgondolt verziója.
Egy egyszerü félvezetős hibrid SE formájában. A túl kicsi tápfeszültség okán ECC86 jöhetett szóba. A próbaváltozat megépült, működött is hibátlanul. Viszont ebben a kapcsolásban kifejezetten nem jó a trióda karakterisztika, mert itt állandó anódfeszültség mellett kell lineáris anódáram változásnak lennie a rácsfeszültség függvényében.
Ígyhát előszedem a feketeanódos Mullard E180F csöveimet, és kialakítok egy plusz negatív tápkört hozzá, hogy megfelelő munkapontba tudjam helyezni.
Majd beszámolok a történtekről.


Csatolmányok:
448C7065-C246-4139-8479-9FFD8EE6F16C.png
448C7065-C246-4139-8479-9FFD8EE6F16C.png [ 956.37 KiB | Megtekintve 4045 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.25. 16:46 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2012.12.14. 11:30
Hozzászólások: 621
Tartózkodási hely: ~ Bp.
sutemenyx írta:
...
- Teljesen áramgenerátoros kimenete legyen, ami magával vonja a 0 körüli értékű damping factort
- Semmilyen visszacsatolás ne legyen benne, még emitter/source követés se...
Én azért csak belevonnám az áramgenerátor kapcsolásba a kimeneti tranyókat is... Így azoknak a nemlinearítása ~kiküszöbölhető lenne; másrészt így durván hőfokfüggő is a végtranyók árama (Béta erősen hőfokfüggő), a kimeneti offset is nagyon bizonytalan szerintem! :roll:


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.25. 17:07 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
DöG írta:
sutemenyx írta:
...
- Teljesen áramgenerátoros kimenete legyen, ami magával vonja a 0 körüli értékű damping factort
- Semmilyen visszacsatolás ne legyen benne, még emitter/source követés se...
Én azért csak belevonnám az áramgenerátor kapcsolásba a kimeneti tranyókat is... Így azoknak a nemlinearítása ~kiküszöbölhető lenne; másrészt így durván hőfokfüggő is a végtranyók árama (Béta erősen hőfokfüggő), a kimeneti offset is nagyon bizonytalan szerintem! :roll:


Az már úgy nem lenne visszacsatolàsmentes. Különben nem vészes a torzítás még ezekkel a nem túl jól választott tranyókkal sem (0.5% körül), de már túrtam lineárisabbakat. Egy Sony erősítőből származnak.

A DC stabilitás és úgy összességében a stabilitása igenjó. A kezdeti nyugalmiáramhoz képest persze feljebb mászik, de hőmegfutni nem tud, mert itt a nyitófeszültség nem számít. A DC drift +-20mV-on belül marad, ha jol emlekszem. Szóval be kell állítani már meleg állapotban és aztan nincs miért hozzányúlni.


Csatolmányok:
5351673C-6B7C-401B-9194-6A9DEA8CAD55.png
5351673C-6B7C-401B-9194-6A9DEA8CAD55.png [ 989.34 KiB | Megtekintve 4025 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.25. 18:03 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2012.12.14. 11:30
Hozzászólások: 621
Tartózkodási hely: ~ Bp.
Azért firkáltam egyet...
OFF :mrgreen:
Rejtés:
Csatolmány:
Current output SE.0 kapcsolás.jpg
Current output SE.0 kapcsolás.jpg [ 33 KiB | Megtekintve 4012 alkalommal. ]
:oops:


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.25. 18:55 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 15:22
Hozzászólások: 4412
DöG írta:
Azért firkáltam egyet...
OFF :mrgreen:


Ezzel az a baj, hogy nem fog működni. Hiszen a BC548/558 feladata, hogy konstans áramot állítson be a FET-eknek.
Így azután hiába vezérled a végét, ott nem igazán fog változni az áram, tehát nem lesz kimenő jel...

Sajti


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.25. 19:37 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Megaztán:

“- Egyszerű működésű legyen kevés alkatrésszel
- Semmilyen visszacsatolás ne legyen benne, még emitter/source követés se”

Ezekkel kicsit szembemegy.
Az még oké, hogy az áramgenerátorok legyenek DN2540-ből. Azt meg is fogom lépni, mert úgy mégegyszerűbb. Egyelőre viszont mèg nincs olyanom, tehát a működő változat az volt eddig, amit lerajzoltam.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.25. 23:42 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
sutemenyx írta:
Az érdekessége, hogy nincsen feszültségerősítő fokozat. A bemenet szintén árammal vezérelhető. Egy mai DAC például lehet hozzá megfelelő forráseszköz.
A kimenete bármit elvisel. Azt is ha nincs rajta terhelés, de azt is, ha rövidre zárják.

Ebből kb annyi igaz, hogy a bemenet árammal (is) vezérelhető. Miért kell nagynak lenni a kimeneti impedanciának, mi lenne a terhelés pontosan?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.26. 01:29 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
shany írta:
sutemenyx írta:
Az érdekessége, hogy nincsen feszültségerősítő fokozat. A bemenet szintén árammal vezérelhető. Egy mai DAC például lehet hozzá megfelelő forráseszköz.
A kimenete bármit elvisel. Azt is ha nincs rajta terhelés, de azt is, ha rövidre zárják.

Ebből kb annyi igaz, hogy a bemenet árammal (is) vezérelhető. Miért kell nagynak lenni a kimeneti impedanciának, mi lenne a terhelés pontosan?


Ha leveszem a 100R-os V/I konverter ellenállást, akkor már csak árammal vezérelhető.
Semmi különös.. hangszóró. Kíváncsi vagyok hogy szól a 0-s damping factor. Van egy 160millás olasz OTL erősítő, ami ugyanezzel a paraméterrel bír. Namost ez olyan biztosan nem lesz, de erre a részére kíváncsi vagyok.
Másrészt csináltam egy négyszöges próbamérést 8R+1uF müterheléssel. Alább láthatod a túllövést:


Csatolmányok:
98A62774-FDAD-4D27-BDA6-426DF9A9D3B4.png
98A62774-FDAD-4D27-BDA6-426DF9A9D3B4.png [ 1.06 MiB | Megtekintve 3890 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.26. 01:38 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Összehasonlításképpen beteszem ide egy komplementer darlington AB-osztalyu fokozat szintén 8R+1uF műterheléssel kínzott kimeneti képét is, és a kondenzátor nélküli képét is. Ez egy sima komplementer emitterfollower, tehat nincs globalis visszacsatolás, a sávszélessége szinusszal mérve 1W-on 1100kHz. Azaz elvileg elég gyors:


Csatolmányok:
930659EC-6348-4427-9441-E0BF5A3E8854.png
930659EC-6348-4427-9441-E0BF5A3E8854.png [ 1.08 MiB | Megtekintve 3889 alkalommal. ]
40D0477A-ED93-40BF-BFB4-CD96305FAF21.png
40D0477A-ED93-40BF-BFB4-CD96305FAF21.png [ 973.11 KiB | Megtekintve 3889 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.26. 08:50 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
sutemenyx írta:
...Ha leveszem a 100R-os V/I konverter ellenállást, akkor már csak árammal vezérelhető.

Ez így még mindig nem igaz...


sutemenyx írta:
Semmi különös.. hangszóró. Kíváncsi vagyok hogy szól a 0-s damping factor. Van egy 160millás olasz OTL erősítő, ami ugyanezzel a paraméterrel bír. Namost ez olyan biztosan nem lesz, de erre a részére kíváncsi vagyok.
A "0-s damping factor" végtelen kimeneti impedanciát feltételezne ( legalább a hangfrekvenciás sávban ) itt erről szó nincs, eleve nem is lehet.
Az áramgenerátoros üzemmód alapvető problémákat vet fel a hagyományos hangsugárzók használatával:
- pusztán a hangsugárzó frekvenciaválasza szempontjából: ha el akarjuk kerülni a ( nagyon ) durva lineáris torzítás létrejöttét, speciális/egyedi impedancia-linearizáló hálózatot kell alkalmazni minden hangsugárzó esetében külön-külön.
- a kompenzácó nélkül,a rezonancia frekkvencián - a mechanikus jóságtól függően - az egekbe szökhet a kimeneti feszülség, amely már nagyon alacsony kimeneti teljesítmény esetén is, kimeneti feszültség határolódást --> durva torzítást okozhat

Javasolnám tanulmányozni az áramgenerátoros hangsugárzó meghajtás témakört. Az elméleti részek után, ezt - mint frappáns összefoglalót - mindenképp elolvasnám:
https://audioxpress.com/article/current ... ook-review

sutemenyx írta:
Másrészt csináltam egy négyszöges próbamérést 8R+1uF müterheléssel. Alább láthatod a túllövést:
Erről a jelenségről már volt szó az AVX-n, nem tudom mi az értelme itt is felhozni....


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.26. 11:00 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
shany írta:
sutemenyx írta:
...Ha leveszem a 100R-os V/I konverter ellenállást, akkor már csak árammal vezérelhető.

Ez így még mindig nem igaz...


sutemenyx írta:
Semmi különös.. hangszóró. Kíváncsi vagyok hogy szól a 0-s damping factor. Van egy 160millás olasz OTL erősítő, ami ugyanezzel a paraméterrel bír. Namost ez olyan biztosan nem lesz, de erre a részére kíváncsi vagyok.
A "0-s damping factor" végtelen kimeneti impedanciát feltételezne ( legalább a hangfrekvenciás sávban ) itt erről szó nincs, eleve nem is lehet.
Az áramgenerátoros üzemmód alapvető problémákat vet fel a hagyományos hangsugárzók használatával:
- pusztán a hangsugárzó frekvenciaválasza szempontjából: ha el akarjuk kerülni a ( nagyon ) durva lineáris torzítás létrejöttét, speciális/egyedi impedancia-linearizáló hálózatot kell alkalmazni minden hangsugárzó esetében külön-külön.
- a kompenzácó nélkül,a rezonancia frekkvencián - a mechanikus jóságtól függően - az egekbe szökhet a kimeneti feszülség, amely már nagyon alacsony kimeneti teljesítmény esetén is, kimeneti feszültség határolódást --> durva torzítást okozhat

Javasolnám tanulmányozni az áramgenerátoros hangsugárzó meghajtás témakört. Az elméleti részek után, ezt - mint frappáns összefoglalót - mindenképp elolvasnám:
https://audioxpress.com/article/current ... ook-review

sutemenyx írta:
Másrészt csináltam egy négyszöges próbamérést 8R+1uF müterheléssel. Alább láthatod a túllövést:
Erről a jelenségről már volt szó az AVX-n, nem tudom mi az értelme itt is felhozni....


1. Hát akkor próbálkozhatsz egy PN átmenet feszültségvezérlésével, én inkább maradok az áramvezérlésnél.

2. Majd átfabrikálom ideális áramgenerátorra akkor, ha mutatsz nekem egy 0R belső ellenállású feszültséggenerátoros kimenetü erősítőt. Addig fogadjuk el, hogy ennek az elnyomási tényezője jóval közelebb esik a 0-hoz, mint az 1-hez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy pluszáramot nem vesz fel, ha rövidre zárod a kimenetet.

3. Na induljunk ki abból, hogy mik az elvek.. egy adott elektromàgnes statikus mágneses mezőben való elmozdulásához az szükséges az elrendezésen kívül, hogy az elektromágnes is mágnesed mezőt hozzon létre. Ehhez rajta folyó áramra van szükség. A mágneses mezők közt fellépő erő egyenesen arányos a gerjesztéssel, ami meg egyenesen arányos az átfolyó árammal. Tehát ebből az következik, hogy egy ideális elektromágnest ha lineárisan akarunk mozgatni, akkor a rajta folyó áramot kell vezérelnünk és nem a feszültséget.
Ehhez a képlethez természetesen aztán hozzájön az elektromágnes tömege/lendülete és a különböző mechanikai rezgéspontjai, de hiba volna azt olyan nagyon gondolni, hogy barmely gyártó ezeket igazán pontosan tudná korrigálni. Inkább arról van szó, hogy van néhány paraméter, amit kitűznek, de azonkívül sikerül, ahogy sikerül. A szélessávúaknál pedig ez méginkább igaz, mert ott mégtöbb dolognak kéne megfelelni, aminek mindnek nem lehet.
Tehát én maradok annál a verziónàl, hogy inkább meg kell hallgatni. Ez a kapcsolás teljesen biztosan szuperérzékeny arra, hogy milyen hangsugárzóval használod, de ez igaz egy SE csövesre is, mégis nem kevesen hallgatnak olyat. Mint ahogy szélessávút is sokan hallgatnak, pl én is.
Meg kell találni a megfelelő hangsugárzót. Én pl nem szeretek 100W-ot elfűteni a váltóalkatrészeken meg a hangszórófelfüggesztésen, nem is tartok 86-88dB érzékenységű dobozokat. Nekem megfelel a 100dB is. A megmaradt árammal inkább tápolom az A-osztályt vagy csőfűtést. Oda jobban kell a hő, mint a hangszóróba.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.26. 11:30 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
"Erről a jelenségről már volt szó az AVX-n, nem tudom mi az értelme itt is felhozni...."

Igen tudom, direkt neked tettem be a szkópábrákat. :D


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.27. 00:23 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2012.12.14. 11:30
Hozzászólások: 621
Tartózkodási hely: ~ Bp.
sajti írta:
DöG írta:
Azért firkáltam egyet...
OFF :mrgreen:
Ezzel az a baj, hogy nem fog működni. Hiszen a BC548/558 feladata, hogy konstans áramot állítson be a FET-eknek.
Így azután hiába vezérled a végét, ott nem igazán fog változni az áram, tehát nem lesz kimenő jel...
A fölső oldalon OK. az egy fix áramú áramgenerátor (SE vezéreletlen oldala).
-Alsó oldalon viszont a BC bázisába még be van injektálva az első SB tranyó vezérléséből származó áram váltó komponense is! Itt a BC tranyó igyekszik egyensúlyt tartani, úgy szabályozza vissza az alsó IRF-et, hogy az áramát érzékelő sönt felőli R ellenállásról jövő visszaszabályozó áram + bemenetről származó váltóáram összege konstans maradjon... szerintem. Szóval az alsó Fet + meghajtása egy vezérelt áramgenerátor akarna lenni
... :oops:

sutemenyx írta:
Megaztán:

“- Egyszerű működésű legyen kevés alkatrésszel
- Semmilyen visszacsatolás ne legyen benne, még emitter/source követés se”

Ezekkel kicsit szembemegy.
-Az első SB tranyó szint áttevő -szimmetrikus tápfeszhez-
-Bázísán (nagy impedanciás) feszültségbemeneti pont van (fázist fordít) -hagyományos bemenetnek-
-Emitterben pedig (kis impedanciás) árambemeneti pont van (nem fordít fázist) -áramkimenetes DAChoz-
...A 2db SB tranyó elhagyható*...
Emitter/source követés nincsen benne szerintem.
A te megoldásodnál a végtanyó bázisán jelentős feszülségváltozás is fellép ilyen nagyjelű áramvezérlés közben, *ami ténylegesen áramgenerátorral hajtva nem okoz problémát; viszont simán rákötve egy DAC áram, vagy feszültségkimenetét + soros ellenállást már igen, torzítást okoz! (erre célzott Shany)

Ha a végtranyók be vannak vonva az áramgenerátorba -mint pl. az én megoldásomnál-, akkor csak a szabályozó elem állapotában fellépő, nagyságrendekkel kisebb változása lesz a domináns, nem a végtranyó bemenő feszültségének, erősítésének változásai. (Mivel itt áramgenerátoros a kimenet, szinte nincs visszahatása a kimenetnek >>> ~nincs visszacsatolás!)

Ezenkívül MOSFETeknek általában vizszintesebbnek tűnik a U/I karakterisztikája, mint a bipoláris tranyóknak; + mivel feszültség vezérelt: alig kell áramváltozást eszközölni a vezérlőelemen...

Szerintem. :)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.27. 07:36 
Online
Alapítótag
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.27. 15:22
Hozzászólások: 4412
DöG írta:
-Alsó oldalon viszont a BC bázisába még be van injektálva az első SB tranyó vezérléséből származó áram váltó komponense is! Itt a BC tranyó igyekszik egyensúlyt tartani, úgy szabályozza vissza az alsó IRF-et, hogy az áramát érzékelő sönt felőli R ellenállásról jövő visszaszabályozó áram + bemenetről származó váltóáram összege konstans maradjon... szerintem. Szóval az alsó Fet + meghajtása egy vezérelt áramgenerátor akarna lenni[/size]... :oops:


Igazad van, figyelmetlen voltam.
Sajti


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.27. 22:28 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
DöG írta:
...A te megoldásodnál a végtanyó bázisán jelentős feszülségváltozás is fellép ilyen nagyjelű áramvezérlés közben, *ami ténylegesen áramgenerátorral hajtva nem okoz problémát; viszont simán rákötve egy DAC áram, vagy feszültségkimenetét + soros ellenállást már igen, torzítást okoz! (erre célzott Shany)...
Sehogy se jó dachoz közvetlenül. Ha bent van a soros 100Ohm, túl magas a bemeneti impedancia a dacnak. ( egyébként fesz. generátorról is pont úgy lehet hajtani ). Ha kivesszük, akkor elveszik a 100Ohm negatív visszacsatoló/linearizáló hatása ( földelt emitteres erősítőről van szó: a visszahatása az Early-hatástól eltekintve a nonlineáris Ube-Ic karakterisztikából adódik. A feszültség-erősítése a szintén nonlineáris meredekségtől függ, tehát a feszülségerősítés nagysága jelszint ( és terhelés) függő, a kimeneti jel negatív tartományában nagyobb mint a pozitívban. Ez a tranzisztor bázisán értelmezhető bemeneti impedanciában is megjelenik a visszahatás miatt, és ez a visszaható komponens osztót alkotva a 100Ohm-mal létrehoz egy torzított/előtorzított bemeneti jelet, amely a földelt emitteres erősítő fázisfordítása miatt pont csökkenti a fokozat saját torzítását. )
Bár, ha jól értem, itt pont a mindenféle torzítás növelése a cél...


sutemenyx írta:
...Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy pluszáramot nem vesz fel, ha rövidre zárod a kimenetet.
Ez így megint csak nem igaz. Pontosabban csak abban az esetben, mikor feltételként nincs vezérelve az erősítő. ( Így viszont minden egyéb erősítőre is igaz )

sutemenyx írta:
"...nem is tartok 86-88dB érzékenységű dobozokat. Nekem megfelel a 100dB
Azért ez így eléggé félretájékoztató jellegű. Azt a látszatot kelti, hogy olyan szabadon dönthetünk a különböző érzékenységű rendszerek között, mint ha pl. trappista vagy ementáli a kérdés a boltban....Pedig a nagyobb érzékenységű hangsugárzók vaskos kompromisszumokat jelentenek az objektív minőség terén. Egyszerű példa: a legdrágább stúdiómonitorok, amelyek arra készültek, hogy a teljes frekvencia- és dinamikatartományban jelen levő információt a lehető legpontosabban bemutassák, 90dB körüli érzékenységű hangszórókat tartlmaznak, és akár kW-os erősítőkkel vannak meghajtva.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.27. 23:35 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Vezérelve sem vesz fel több áramot.

Hagyjuk a 90dB-s studiomonitorokat..
A normalis studiomonitor ott kezdodik, hogy Altec, JBL, Tannoy. Hol lattal köztük 90dB-t?..
Amúgy hallottál már 90dB-s hangszorot kozeltéren 1kW-tal meghajtva? Én nem is akarok hallani, szerintem te is menekülnél.

És igen, az érzékenység választás pont olyan, mint a sajt. Lehet válogatni 83-105dB-ig biztosan. Pont ugyanugy, mint barmi mas hangfal parametert. Ja hogy egyik a másik kárára megy?..


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.28. 10:54 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
"Vezérelve sem vesz fel több áramot."
Amikor rövidre zárod a kimenetet, gyakorlatilag ketté vágod az áramkört: a felső áramgenerátor a vezéreletlen állapotnak megfelelően működik, állandó árammal.
Az alsó rész viszont egy rövidzárba kötött közös emitteres erősítő: a rajta folyó áramot a nyugalmi áram + a vezérlő áram határozza meg, a szaturációs feszültség és a tápfeszültség és táp belső ellenállása határolja.


"A normalis studiomonitor ott kezdodik, hogy Altec, JBL, Tannoy."
Ez max a '80-as évekig lehetett igaz, de most 2020 van, sok minden változott. Gondolom, egy hangmérnök véleménye lenne most inkább autentikus. Tudom, hogy komoly rajongótábora van ezeknek ma is, de én ezt már erősen szubjektív ízlés szerinti dolognak tartom. Én speciel be nem tennék ilyet a szobámba, pedig tetszenek a böhöm nagy hangsugárzók, gyönyörű famunkák.
Valaha volt kis Tannoy hangsugárzóm (bár nyilván ez teljesen más), rendes körülményk között hallgattam Tannoy TD12-t is, bár ez sem olyan vintage már...természetesen tiszteletben tartom, ha valakinek ilyesmi jön be.


"Amúgy hallottál már 90dB-s hangszorot kozeltéren 1kW-tal meghajtva? Én nem is akarok hallani, szerintem te is menekülnél."
Igen, ezt bármikor megtehetem ... otthon...és nem menekülök, sőt...
Ez egy érdekes témakör: a hangosság(érzet), hangnyomás, teljesítmény, érzékenység, akár hozzácsapva: torzítások, kompresszió, csöves wattok...

Szerintem kevesen tapasztalják meg - külső hatásoktól elválasztva, otthon, nyugodt körülmények között - amikor egy teljes sávú-, nagy hangnyomás mellett is alacsony torzítású-, minimális kompressziójú audió rendszer, egy nem agyonkompresszált-, "nem hangos" műsoranyaggal milyen élményt is képes adni.
A hangszórók jelentős mértékben fejlődtek, főleg a torzítások tekintetében, a torzítatlan erősítő wattok pedig - gyakorlatilag - bármekkora mennyiségben rendelkezésre állnak manapság. Egy ilyen rendszer a hatalmas hangnyomás-csúcsokban sem ordít, kiabál, erőszakos, nem kellemetlenül bántó, "hangos"...inkább megdöbbent, megijeszt(először), hátborzongató....de azért utána jön a "kérek még"...és újra. És természtesen nem kell mindig ezt tenni, elég ünnepnapokon...ez egy lehetőség, egy szolgáltatás.

"Lehet válogatni 83-105dB-ig.."
Tölcséres hangugárzókkal valóban megvalósítható a 100dB feletti érzékenység is. A mélytartományban a tölcsér gigantikus méreteket igényel, már amennyiben tényleg mély hangokat szeretnénk. De ez hasonlóan igaz a direkt mélysugárzókra is kisebb méretekkel, itt 100dB érzékenység lehet az elérhető max érzékenység, de itt már inkább középmély sugárzóról beszélünk.
És persze van maximális hangnyomás, terhelhetőség, fizikai méretek is. Minden nem megy egyszerre. Meg nem is mindenki szeret tölcsért hallgatni.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.28. 12:20 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Az elsőben majdnem igazad van. Igen a felső fele valóban statikus lesz. Az alsó felének az áramát nem a (tápfesz-szaturációs)/tápimpedancia adja, hanem a vezérlőáram*hFE. Tehát nem, nem fogja akkorsem agyonrövidzárni a tápot. Tehát a DC átlagáram pont ugyanakkora, mint rövidzár nélkül :D

Kicsit hadd kötözködjek:
https://www.zuaudio.com/loudspeakers/omen-def-1b

Én nem látok tölcsért.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.28. 13:59 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
"Az alsó felének az áramát nem a (tápfesz-szaturációs)/tápimpedancia adja, hanem a vezérlőáram*hFE"
Amíg el nem éri a szaturációs határt. Ettől kezdve nem érvényes normál erősítő üzemmód.

"Kicsit hadd kötözködjek:
https://www.zuaudio.com/loudspeakers/omen-def-1b"

A papír mindent elbír. Itt egy mérés a Zu Audio Soul Supreme-ről, hogyan aránylik a gyár által megadott adatokhoz:
"My estimate of the Zu Soul Supreme's voltage sensitivity was 91.5dB/2.83V/m, which is lower than the specified 97dB/W/m but still much higher than average. This speaker will play loudly with low-powered amplifiers...." ( https://www.stereophile.com/content/zu- ... asurements )
Érdemes figyelni az alsó határfekvenciát is: 50Hz/-3dB és itt még alacsonyabb picivel az érzékenysége

Ha pl. tényleg mély hangokat akarunk és kitűzünk pl. 30Hz/-3dB-t és 100dB/W érzékenységet szeretnénk, brutális membránfelület és térfogat kell basszreflex működés mellett is. A középtartományban könnyen elérhető ez az érzékenység nagy-, 25-30cm-es átmérővel, de én pont emiatt írtam, hogy az objektív minőség problémás, ezek a nagy középhangszórók gyengébb paraméterekekkel rendelkeznek több szemponból is. De a hangjuk ugye, ez is ízlés kérdése..


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.28. 14:12 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.10. 10:56
Hozzászólások: 644
Egy jó rendszer kis hangerőn is tudja azokat a kvalitásokat, amikről itt fentebb beszéltek. Na ezt tudja kevés eszköz :D Manapság, ahogy már elhangzott, nincs túl nagy jelentősége a hangszórók érzékenységének egy stúdiómonitor esetében, mert szinte bármekkora teljesítmény a rendelkezésre áll, ráadásul nagy damping faktor is van, főleg a D-osztályú cuccokban. Megjegyzem, hogy ma 90% eséllyel ilyen erősítőket fogsz találni a stúdió dobozokban. Ellent mond a nagy érzékenységű hangszóróknak a Dynaudio aki szintén gyárt stúdió monitorokat, ráadásul egész jókat. Azok a hangszórók, amiket használnak 83-86dB érzékenységűek a legjobb esetben is. Saját tapasztalat, hogy legtöbb esetben nem a stúdiódoboznál dől el a sound, hanem előtte. A doboz amennyire lehet lineáris átvitelre van kihegyezve, ezért minden hibát brutálisan megmutat, akár egy nagyító, hisz ez a dolga. A felvételek minőségéről és hangosságáról is esett néhány szó. Ezen a területen van talán a legnagyobb anomália. A Loudness War kifejezést gondolom sokat ismerik közületek :P

Lényeg a lényeg a 10W SE erősítőhöz nagy valószínűséggel a nagy érzékenységű hangsugárzó fog beválni.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.28. 14:53 
Offline
Alapítótag

Csatlakozott: 2011.03.30. 19:15
Hozzászólások: 1587
Idézet:
Lényeg a lényeg a 10W SE erősítőhöz nagy valószínűséggel a nagy érzékenységű hangsugárzó fog beválni.

Na végre - a Gordiuszi csomó átvágva :D
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Gordiuszi_csom%C3%B3
TJ.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.28. 15:11 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
“ A doboz amennyire lehet lineáris átvitelre van kihegyezve, ezért minden hibát brutálisan megmutat, akár egy nagyító, hisz ez a dolga.”

Igen, tudom, ezt mondják a hangmérnökök. Ismerek többet is. Ez egy Genelec monitor kapcsán került elő ez az óriási megállapitas. A helyzet viszont az, hogy pl a genelecek legalabb egy reszeben egy STK IC-vel megvalositott szokasos visszacsatolt topologiaju erosito van, aminek a visszacsatolása szandekosan alulkompenzalt. Szinusszal mérve tokeletes, valszes a frekimenetet is összekalapaljak a kialakitassal. Csakhogy ha megkinalod barmilyen tuskevel-tranzienssel, akkor az alulkompenzaltsag tulmozogja az erősítő. Ebbol annyi hallatszik, hogy hu wov mennyi reszlet, mindent meghallani... csakhogy ennel nagyobb baromsagot nem is lehetne hinni. Amit ott hallanak az a valos reszletek egy karikatúrákat megszégyenitien felnagyitott valtozata, aminek nemsok koze van a valodi hanganyaghoz.
Azt mondjak erre a hangmernokok, hogy nem zenere valo.. Haha :)

Ugye ertheto, hogy miert az egyik cel a visszacsatolasmentesseg?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.28. 15:22 
Offline
Kiemelt Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.10. 10:56
Hozzászólások: 644
Ez is csak egy vélemény :D Sok ismerősöm hallgat Genelec dobozon zenét nagy megelégedéssel. Jómagam is ezt teszem egy S30-al, aminek a végfokai teljesen diszkrét felépítésűek. STK a régebbi 1030-32 szériákban volt. Ma már egyikben sem ez van, hanem D-osztály. Amit írsz abból az is következik, hogy a gyártó nem elektronikai komponensekben, hangszórókban, dobozban, hanem komplex szinergiában gondolkodik. Erről is esett már itt szó néhányszor. A Teljes szinergiához pedig a szobaakusztika és a további komponensek is hozzá tartoznak. Ezért nem lehet ebben az esetben azt mondani, hogy a Genelec ilyen, vagy olyan, mert a végfokában ilyen, vagy olyan topológia, visszacsatolás, stb. van :roll:
A személyes ízlésről meg ne is beszéljünk...
Jómagam is hangmérnök vagyok, de ez már nyilván kiderült. Az audipofil világból jövök alapvetően, csak egy idő után jobban érdekelt a zenék keverése, sound design egyebek. Hidd el, marha sok hangsugárzót hallottam már, köztök sokféle stúdiómonitort is. Az S30-at is alapvetően zenehallgatásra használom. Szerencsére szinte minden hangszert hallottam már akusztikusan megszólalni, hangosítás nélkül, közelről és nekem a mostani cucc hangja hasonlít leginkább az eredetiekhez (azért van még sok hasonló). Ez természetesen a saját ízlésem és véleményem ;) Nem is igazán szeretnék senkit sem meggyőzni. Mindenki úgy élvez, ahogy tud.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.28. 18:43 
Offline
Fórumtag
Avatar

Csatlakozott: 2012.12.14. 11:30
Hozzászólások: 621
Tartózkodási hely: ~ Bp.
sutemenyx írta:
...visszacsatolt topologiaju erosito van, aminek a visszacsatolása szandekosan alulkompenzalt. Szinusszal mérve tokeletes, valszes a frekimenetet is összekalapaljak a kialakitassal. Csakhogy ha megkinalod barmilyen tuskevel-tranzienssel, akkor az alulkompenzaltsag tulmozogja az erősítő...

Ugye ertheto, hogy miert az egyik cel a visszacsatolasmentesseg?
...és van olyan visszacsatolásmentes, aminek a kimenetére hangfalat akasztva szintén anomáliákat látsz, mérsz, hallasz...

Szerintem számtalan jó hangú, jól visszacsatolt erősítő is van, és számtalan rossz hangú visszacsatolás mentes is... Mindegyiket jól kell megcsinálni! 8-) szerintem


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.29. 08:53 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
sutemenyx írta:
... a genelecek legalabb egy reszeben egy STK IC-vel megvalositott szokasos visszacsatolt topologiaju erosito van, aminek a visszacsatolása szandekosan alulkompenzalt. ...
Pontosan, hogy történt a mérés?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.30. 12:38 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
shany írta:
sutemenyx írta:
... a genelecek legalabb egy reszeben egy STK IC-vel megvalositott szokasos visszacsatolt topologiaju erosito van, aminek a visszacsatolása szandekosan alulkompenzalt. ...
Pontosan, hogy történt a mérés?


Pontosan úgy történt, hogy meghallgattam. De ez túl kevés.. mondhatnád. Korábban mértem és hallgattam más készülékeket, aminek ezen paraméterét módosítva a fentebb leírt anomália előjön mérve és hallgatva is. A dolog annyira egyertelmü hallgatva, hogy nem lehet eltéveszteni: Amikor van a zenében hirtelen csattanás vagy kemény beütés, és az átlép az "úristen milyen jó"-ból abba az irányba, mintha arconcsapnának vagy gyomronrúgnának, és pár perc után inkább lehalkítod vagy kikapcsolod, na akkor biztos lehetsz benne, hogy erről van szó, mérni sem kell. Volt olyan módosítási állapot, amikor 1perc után az előtte lévő nyugodt állapotomból kifejezetten ideges lettem -finoman fogalmazva-. Másodszor ez igen nagyfokú zeneiségvesztést is eredményez, mikor a zene megszűnik folyamnak lenni, és csak hangok egymásutáni megszólalásává degradálódik.

Na és csak hogy magyarázatot adjak a nonfb mániára.. ez az a hatás, ami nem képes előjönni soha semmilyen körülmények közt egy nonfb erősítőből -mármint, hogy arconcsapnak és/vagy idegesít-. A zeneiség az más tészta, ahhoz mindennek is jónak kell lennie.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.31. 16:17 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
A non-nfb mánia önmagában nem gond, pl. egy ideje én is egy átfogó visszacsatolás nélküli erősítőt hallgatok, sok kellemes, akár libabőrös percet szerzett már....Viszont nem akarok mindenféle műszakinak látszó elméletet gyártani, amellyel azt igazolnám, hogy ez az erősítő eredendően magasabb szintű topológiát használ, mint a hagyományos. Lehetetlen is lenne, mivel műszakilag eleve gyengébb, alapvetően hibásnak tekinthető koncepció szülte.

A szokásos módon, a névleges rezisztív terhelésre frekvenciakompenzált, átfogó visszacsatolást használó félvezetős erősítők viselkedésére lassítatlan négyszögjellel, valamint a még inkább abnormális kapacitív terheléssel, már máshol írtam ( https://www.avx.hu/forum/viewtopic.php? ... 0#p2539420 ).

Most bemutatok, egy egyszerű módosítást, amellyel 1uF kapacitív terhelésre is hasonló viselkedést mutat a szomszédban levő NFB-s félvezetős erősítőm, mint a csöves non NFB-s. Mint már említettem - látszólag ezt is teljesen feleslegesen - az egyik lényeges pont az erősítő kimeneti impedanciájának a rezisztív komponense. Itt most egy kerek 1Ohm-os ellenállás növeli ezt meg az eredeti állapothoz képest. Eltávolítottam a szokásos - kapacitív terhelés ellen - védő LR-tagot, picit változtattam még a kompenzáción is.
Tehát az erősítő kimenete az 1Ohm-os (R49) ellenállás jobb oldala, a terhelő ellenállás mindkét esetben 4Ohm, az alsó képen pedig egy ideális ( ESR=0Ohm, ESL=0H ) 1uF-os kondenzátor kapcsolódik párhuzamosan, ez valójában még keményebb felállás, mint a valós kondenzátorok, plusz vezetékek-, csatlakozó átmeneti ellenállások. Ha még a bemeneti aluláteresztő szűrőt is lejjebb állítom, akkor semmilyen különbség nem lenne a kapacitív/nem kapacitív terhelés esetben. A szkóp ábrák a kimeneteket mutatják:
Csatolmány:
4R_4R+1uF_10kHz.jpg
4R_4R+1uF_10kHz.jpg [ 248.85 KiB | Megtekintve 2942 alkalommal. ]

Jobb lett ettől az erősítő? Nem, valójában rosszabb.

"...mintha arconcsapnának vagy gyomronrúgnának..."
Viszonylag sokat költöttem hangszórókra, erősítőre, hogy képes legyen ilyesmit is megjeleníteni a rendszerem...már amennyiben ez van a műsoranyagban


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.10.31. 19:41 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
shany írta:
A non-nfb mánia önmagában nem gond, pl. egy ideje én is egy átfogó visszacsatolás nélküli erősítőt hallgatok, sok kellemes, akár libabőrös percet szerzett már....Viszont nem akarok mindenféle műszakinak látszó elméletet gyártani, amellyel azt igazolnám, hogy ez az erősítő eredendően magasabb szintű topológiát használ, mint a hagyományos. Lehetetlen is lenne, mivel műszakilag eleve gyengébb, alapvetően hibásnak tekinthető koncepció szülte.

A szokásos módon, a névleges rezisztív terhelésre frekvenciakompenzált, átfogó visszacsatolást használó félvezetős erősítők viselkedésére lassítatlan négyszögjellel, valamint a még inkább abnormális kapacitív terheléssel, már máshol írtam ( https://www.avx.hu/forum/viewtopic.php? ... 0#p2539420 ).

Most bemutatok, egy egyszerű módosítást, amellyel 1uF kapacitív terhelésre is hasonló viselkedést mutat a szomszédban levő NFB-s félvezetős erősítőm, mint a csöves non NFB-s. Mint már említettem - látszólag ezt is teljesen feleslegesen - az egyik lényeges pont az erősítő kimeneti impedanciájának a rezisztív komponense. Itt most egy kerek 1Ohm-os ellenállás növeli ezt meg az eredeti állapothoz képest. Eltávolítottam a szokásos - kapacitív terhelés ellen - védő LR-tagot, picit változtattam még a kompenzáción is.
Tehát az erősítő kimenete az 1Ohm-os (R49) ellenállás jobb oldala, a terhelő ellenállás mindkét esetben 4Ohm, az alsó képen pedig egy ideális ( ESR=0Ohm, ESL=0H ) 1uF-os kondenzátor kapcsolódik párhuzamosan, ez valójában még keményebb felállás, mint a valós kondenzátorok, plusz vezetékek-, csatlakozó átmeneti ellenállások. Ha még a bemeneti aluláteresztő szűrőt is lejjebb állítom, akkor semmilyen különbség nem lenne a kapacitív/nem kapacitív terhelés esetben. A szkóp ábrák a kimeneteket mutatják:
Csatolmány:
4R_4R+1uF_10kHz.jpg

Jobb lett ettől az erősítő? Nem, valójában rosszabb.

"...mintha arconcsapnának vagy gyomronrúgnának..."
Viszonylag sokat költöttem hangszórókra, erősítőre, hogy képes legyen ilyesmit is megjeleníteni a rendszerem...már amennyiben ez van a műsoranyagban


Ez szép, de miért nem teszel be rendes szkópábrákat? Azért a szimulátorok és a valóság közt tud lenni azert kulönbseg bőven.
Az arconcsapást egy alulkompenzalt nfb akkor is végrehajtja, ha az a műsoranyagban nincs benne.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.01. 10:14 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
Szerintem, valamit nagyon félreértesz. A fenti képek nem "bizonyítékok" csupán illusztrációk, akár papírra is rajzolhattam volna ceruzával ( közjegyző előtt :) ). Nem azért van úgy, mert a szimulátor kiszámolta, hanem mert van egy egyértelmű, meghatározott és ismert fizikai háttere a működésnek.
A kimeneti LR tag hatását leíró soros rezgőkör működése középiskolás-, a visszacsatolt erősítő mélyebb analízise felsőfokú tananyag.......alapvető félreértések-, felesleges körök futását lehetne elkerülni...

A szubjeltív benyomások, a tapasztalat egy másik terület. Én sokkal óvatosabban tennék általánosító kijelentéseket.
SZVSZ az erősítők szubjektív hangminőségének vizsgálatához alapvető fontosságú az erősítő és a használt hangsugárzó együttes vizsgálata, a kölcsönhatásukból eredő anomáliák figyelembe vétele, főleg ilyen extrém esetekben.: Pl. egy no NFB csöves erősítő, pusztán a kimenőimpedanciáját tekintve is merőben más működési feltételt jelent a hangsugárzónak, mint egy nagyságrendekkel alacsonyabb kimeneti impedanciájú NFB félvezetős.

A kimeneti impedancia - függetlenül az erősítőtől, amely generálja - önmagában is megváltoztatja a hangsugárzóval kapott hangot ( mérhető paraméterekkel ). Tehát ebből nem azt illik következtetésként levonni, hogy a kapott hangi különbség pusztán a non NFB és NFB-s elv eredendő különbsége, hiszen megtehetnénk - elvileg - hogy megnöveljük a non NFB erősítő kimeneti impedanciáját a no NFB-s jellegűre, vagy még inkább: azonos szintre hozzuk mindkettőét egy kimenetre helyezett pótlólagos buffer erősítővel.

Egyébként csak a konkrét készülék és a konkrét hangsugárzó együtteséről lesz egy egyszerű benyomásunk, és felelőtlenséggé válik a többféle fizikai működés/hatás együtteséből egy nekünk tetszőt kiválasztani vagy kitalálni egy nem létezőt, és azzal kampányolni a személyes hitvallásunk önigazolásaként.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.01. 13:24 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2013.06.16. 18:17
Hozzászólások: 915
shany +1


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.12. 13:34 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Először is le kell szögeznem, hogy ez nem egy szavazó formula, ugyhogy LKA köszönjük.. majd 2év múlva tavasszal.

"A fenti képek nem "bizonyítékok" csupán illusztrációk"
Erről beszélek.. tessék szkóppal megmérni és arról feltenni a fotókat.

"Pl. egy no NFB csöves erősítő, pusztán a kimenőimpedanciáját tekintve is merőben más működési feltételt jelent a hangsugárzónak, mint egy nagyságrendekkel alacsonyabb kimeneti impedanciájú NFB félvezetős."
Attól függ.. ha az emitterkövető fokozatot nem tekintjük visszacsatolásnak, akkor remek nonfb erősítőt lehet csinalni úgy, hogy a 0.08ohm alatti a kimeneti impedanciaja.

"Egyébként csak a konkrét készülék és a konkrét hangsugárzó együtteséről lesz egy egyszerű benyomásunk, és felelőtlenséggé válik a többféle fizikai működés/hatás együtteséből egy nekünk tetszőt kiválasztani vagy kitalálni egy nem létezőt, és azzal kampányolni a személyes hitvallásunk önigazolásaként."
Ameddig nem hallottál 4ezer féle dolgot, és ebből nem szűrődtek le dolgok evidenciái, addig valóban felelőtlenség.

Na de térjünk vissza a topic témájához..
Sikerült szerezni egy megfelelő trafót, pufferkondenzátor párt.
A további kísérletezéshez pedig úton vannak 2SK113, 2SK246 típusú fetek. Egyelőre ezek valamelyikével lesz kísérleti V/I konverter előfokozat.
Az egyszerűsített nyugalmi áramgenerátor DN2540-es fetjei még szintén úton vannak.

A csöves előfok ötletét egyelőre félretettem amiatt, mert nem volna túl szabványos a be és kimenet hidegpontja közti 150V potenciálkülönbség, valamint nehéz lesz megfelelő méretű és jó minőségű hidegítő elektrolit kondenzátort beszerezni hozzá.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.14. 18:05 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
sutemenyx írta:
Először is le kell szögeznem, hogy ez nem egy szavazó formula, ugyhogy LKA köszönjük.. majd 2év múlva tavasszal.
Nem hinném, hogy piszkálni kellene LKA-t. Nagyon szépen-, mérnöki igényességgel kidolgozott áramköröket, precíz mérésekkel alátámasztva, gyönyörű és profi kivitelezéseket mutatott be, amelyek jelentősen növelik a fórum "szakmaiságát". Gyanítom, ebben - gyakorlatilag - az egész fórumközösség egyetért.

sutemenyx írta:
"A fenti képek nem "bizonyítékok" csupán illusztrációk"
Erről beszélek.. tessék szkóppal megmérni és arról feltenni a fotókat.
Tényleg az tartanád helyénvalónak, hogy pakoljam elő a mérőparkom, szerezzek egy NFB erősítőt ( jelenleg nincs ) töltsek el vele egy csomó időt, majd készítsek két fotót, amelyekre majd azt mondod, hogy nem jók, nem hiszed el, stb , csak azért mert te ( és gondolom még tunerman ) nem vagy hajlandó utánanézni a szakirodalomban ? Nonszensz.


NFB félvezetős erősítő és kapacitív terhelés - részemről - utoljára:

Alapvetően két különálló jelenségről van szó, az első:
Mivel nem szeressük az új és modern dolgokat, így papír alapon ( 1974 ) indulva, az ábrák eredeti szövege:
Csatolmány:
ScanImage02.jpg
ScanImage02.jpg [ 62.86 KiB | Megtekintve 2124 alkalommal. ]
Tehát van egy idealizált erősítőnk, a kimenetén Rt terheléssel, az egyszerűbb érthetőség kedvéért egy eleve bekötött-, relatíve alacsony értékű ( <<1uF ) Ct kapacitív terhelés. A valós nyílthurkú kimeneti impedancia reprezentálásaként, az áramkör tartalmaz egy kimeneti ellenállást ( Rki ), bemeneti Rbes, Cbes tagokat, valamint tartalmaz egy C4, R4 tagot a frekvenciafüggő visszacsatolás megvalósítására. Ez utóbbi bennünket most nem érdekel, tehát az ábrán az - általuk bevitt - első pólussal és zérussal nem foglalkozunk. ( Au=nyílthurkú erősítés, T=körerősítés, β=visszacsatolási tényező )
Alapvető fontosságú, hogy a visszacsatolt erősítő kimenetére kötött terhelés mindig a visszacsatoló hálózat részét képezi.
A mi szempontunkból érdekes pólust bekarikáztam, ezt az Rki és a Ct, tehát az erősítő kimeneti ellenállása és a kimenetre kötött kapacitív terhelés hozza létre. A kiindulási helyzetben ez a kapacitív terhelés csekély, nem játszik jelentős szerepet a fázistartalék alakulásában:
Csatolmány:
ScanImage01_01.jpg
ScanImage01_01.jpg [ 230.23 KiB | Megtekintve 2125 alkalommal. ]


Mi történik, ha a kimenetre egy nagyobb kapacitív terhelést kötünk, növeljük a Ct értékét?
Csatolmány:
ScanImage01_02.jpg
ScanImage01_02.jpg [ 231.03 KiB | Megtekintve 2124 alkalommal. ]

Egyszerűen lejjebb tolódik az Rki és Ct által meghatározott elsőfokú aluláteresztő tag pólusa, és ez magával hozza a fázismenet megváltozását is. Azt, hogy pontosan mennyivel, az a konkrét Rki és Ct értékétől függ. Nagy-, uF nagyságrendű kapacitás mindenképp drasztikus fázismenet és frekvenciamenet módosulást okoz, ugyancsak drasztikus fázistartalék csökkenéssel ( akár az oszcillációs határ átlépésével jár).
Ezekből következően, a frekvenciakompenzáció és visszacsatoló hálózat tervezésének alapfeltétele a majdan - a normál használat mellet - kimenetre kötött terhelés ismerete. Létezik szabvány a hangsugárzók névleges impedanciájának tűrésére ( +-20% ), de ezt nem tartják be a gyártók általában. Viszont tisztán kapacitív terhelés nem fordul elő a gyakorlatban főleg uF tartományban, esetleg a hangsugárzó kábel produkálhat kapacitív terhlést, de ez is max. nF nagyságrendű lehet. Azok a közismert hangsugárzók, amelyek impedanciáját erősen kapacitív jellegűnek tartják, mindig tartalmaznak min. 1 Ohm rezisztív komponenst is az impedancia-karakterisztikájukban, amely már alapvetően változtatja meg a félvezetős erősítő fenti viselkedését. ( Ehhez még hozzájön, hogy a hangszóró kábelnek is van ellenállása, induktivitása minden esetben )
Ui. mivel az Rki kimeneti ellenállás eleve alacsony ( <<1 Ohm ), így a Ct kapacitív terheléssel sorbakötött-, már néhány Ohmos soros rezisztív rész eliminálja a tisztán kapacitív terheléssel behozott durván alacsony frekvenciájú pólust.
Mivel a tervezőknek az is feladatuk, hogy a készüléket nem üzemszerű igénybevételre is felkészítsék ( emberek vagyunk... ) ezért szinte minden esetben építenek be rövidzárvédelmet, hővédelmet, túlfeszülség védelmet, stb.....és hát a tisztán kapacitív terhelés ellen is egy hülyegyerek-védelmet, egy kimenetre sorosan kötött párhuzamos LR-tag képében.
Tehetnének sorosan egy pár Ohmos ellenállást is, viszont ez értelmetlen módon megnövelné a kimeneti ellenállást, ezért egy olyan LR-tagot használunk, amely a bő hangfrekvenciás sávban nem növeli meg az eredetileg alacsony kimenőimpedanciát, viszont a magasabb frekvenciákon - ahol a kimeneti kapacitív terhelés már jelentős hatást gyakorolhatna a körerősítés függvényre - magas impedanciája folytán eliminálja a kapacitív terhelés hatását.
Ezt kell első körben megrágni: amikor az erősítő kimenetén ( a visszacsatolás kimeneti pontja után ) ilyen LR taggal van leválasztva a kapacitív terhelés a közvetlen kimenetről, akkor az erősítő - gyakorlatilag - az eredetileg tervezett módon ( rezisztív terhelés ) működik: pl. a szokásos 10kHz-es négyszögjel ugyanolyan tökéletes lehet az LR-tag előtt, mint ha tisztán rezisztív terhelésre dolgozna. ( Erről mutattam szimulációt az AVX-n )

Ezután jön a kimeneti LR-tag "működése"...


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.14. 20:29 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
A "megrágás" után, a félvezetős erősítők kimeneti LR tag szimulációjában, már helyettesíthetjük a komplett NFB erősítőnket - a kimeneti LR-tag nélkül - egy ideális feszültséggenerátorral.
( A valós félvezetős erősítők kimeneti impedanciája természetesen nem 0, hanem emelkedő/induktív jellegű, a konkrét áramkörtől és hurokerősítéstől függően. Ezt szokás kompenzálni a kimenetre párhuzamosan kötött soros LC-taggal. A működési elv és a gyakorlati értékek szempontjából most nincs jelentősége. )

1.ábra: az erősítőt a VG1 fesz.generátor reprezentálja, amely 10kHz-, gyors négyszögjellel hajt egy 8Ohm rezisztív terhelést az ominúzus LR-tagon keresztül, amely áll egy ideális 2uH induktivitásból és egy ideális 10Ohm ellenállásból. Mivel egy elsőfokú aluláteresztő szűrőröl van szó ( maximálisan lapos "Butterworth" amplitúdókarakterisztika ), ( a párhuzamos 10Ohm behoz egy zérust is ), a négyszögjel csak enyhén "lekerekedik":
Csatolmány:
Clipboard01.jpg
Clipboard01.jpg [ 181.94 KiB | Megtekintve 2091 alkalommal. ]



2.ábra: a kimeneti 8Ohm terheléssel párhuzamosan kötünk egy ideális, 1uF kondenzátort. A kapott áramkör - az eddigi elsőfokú aluláteresztő szűrő helyett - egy elcseszett másodfokú szűrő, jókora LC rezonciával: 10dB-es kiemeléssel a frekvenciamenetben 100kHz-en, valamint a négyszögjel spektrumában...
Csatolmány:
Clipboard02.jpg
Clipboard02.jpg [ 184.2 KiB | Megtekintve 2092 alkalommal. ]


3.ábra: a kapacitív terheléssel sorba van kötve egy 3 Ohm ellenállás mint rezisztív komponens:
Csatolmány:
Clipboard03.jpg
Clipboard03.jpg [ 164.61 KiB | Megtekintve 2091 alkalommal. ]


Gyakorlatilag visszaáll a rend, az LR-tagon keresztül is hajthatjuk a kedvenc kapacitív terhelésünk. Már csak azért is, mert a való életben nem létezik ilyen 10kHz-es jel ( 1nS jelfelfutással ) a kimeneten, és semmilyen audio műsorforrás kimenetén, valamint - gyakorlatilag - minden félvezetős erősítő sávkorlátozást tartalmaz a bemenetén


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.14. 21:42 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
A kapkodás...a "ScanImage01_02" kép nem jól lett átrajzolva, helyesen:
Csatolmány:
ScanImage01_02_.jpg
ScanImage01_02_.jpg [ 231.23 KiB | Megtekintve 2065 alkalommal. ]

( egy moderátor esetleg átcserélhetné, törölve ezt a hsz-t is )


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.15. 19:10 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Értem én.., belassítod kimeneti szürő taggal es frekvenciakompenzalt visszacsatolassal az erősítőt, hogy megfelelően lassú legyen, ne is lehessen elegendő slew rate a túllövéshez. Két kérdésem van már csak:

1. Ez vajon javít-e hangon?
2. Kb az összes mainstream gyártó ezt csinálja. Miben jobb a tiéd, miért érdemes próbálkozni ilyesmivel, ha tele van vele a piac?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.15. 20:41 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
Nem érted...valójában a kimeneti LR tag pont a gyors erősítőket védi. Pl. az általam készítendő példány is több mint 1MHz sávszélességű önmagában, ilyenre terveztem a frekvenciakompenzálást, és vélhetően ez hasonlóan így van a legtöbb esetben. A kimenetre helyezett passzív LR végzi a kimenet felső sávkorlátozását, és a kimeneti impedancia növelését 100kHz környékén nagyságrendileg. Ez egyébként is logikus, ha megnézed az 1uF és 8Ohm terhelés impedanciamenetét:
Csatolmány:
Clipboard0111.jpg
Clipboard0111.jpg [ 246.9 KiB | Megtekintve 1769 alkalommal. ]

Mint látható a kapacitív terhelés impedanciája kereken 0 Ohmhoz tart, már 100kHz-n is 1,5Ohm, abszurd is lenne elvárni egy gyors erősítőtől, hogy a kimeneti sávjában képes legyen ilyen terhelésre dolgozni, a hatalmas fázistolásról nem is beszélve. Egy 10kHz-es négyszögjel spektruma még bőven 1Mhz felett is jelentős amlitúdójú.

Ha ilyen terhelést szeretnénk hajtani kimeneti védő LR-tag nélkül, akkor pont lassítani szükséges az erősítőt. Ezt éppenséggel meg lehet tenni frekvenciakompenzáció útján is ( a hurokerősítés ehhez passzoló tervezésével ), de a kimenetre helyezett rezisztív résszel is, akár kombinálva is.

Ha viszont biztosan nem kap az erősítőnk abnormális terhelést --> pl. beépítve aktív hangsugárzóba, akkor nyugodtan hajthatjuk LR-tag nélkül, MHz-es erősítővel a hangszóróinkat...

1. így nem értelmezhető
2. Nem azért építem a szomszéd topikban levő erősítőt, mert meg vagyok győződve róla, hogy olyan szuper lesz hangra. Egyszerűen megpróbálom megvalósítani azokat a dolgokat, amelyeket most jónak gondolok, azután meghallgatom...
Valószínűleg sokat kell tornázni majd rajta, hogy nyugodtan hátradőlhessek, ha egyáltalán sikerül elérni ilyen szintet. Van még ugye ez a darcilnak becézett jószágom, amelyet jelenleg is használok. Majd kiderül melyik tetszik jobban, azt fogom hallgatni.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.15. 21:10 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2013.06.16. 18:17
Hozzászólások: 915
shany +1 (thumbs up), vagyis remek


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.15. 22:16 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Na akkor zárjuk rövidre a kérdést..
Ez a sok nfb-s kompenzalos őrület nem ebbe a topicba való. A címben szereplő erősítő pont ezekkel a folozófiákkal próbál szembemenni.
Budapesti vagy? Van itt nálam egy rendkivul egyszeru, nagyonkeves alkatreszes nonfb erősítő. Vidd el, hallgatsd meg a saját rendszeredben. Utána leközölheted a véleményed.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.15. 22:28 
Online
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2011.03.22. 22:41
Hozzászólások: 905
Tartózkodási hely: Tamási
Maradni kellene a topik címében levő témánál.

_________________
A privátokat megítélésem szerint nyilvánosságra hozom. Így írjatok.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.21. 22:49 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Sikerült szereznem egy Yamaha AX-700 típusú integrált erősítőt, így az eredeti tervtől eltérően ennek a dobozába építem meg az erősítőt.
Van benne egy szép nagy 400-500W-os trafó, aminek túl azon, hogy 220V-os és 240V-os primere is van, a szekunder köre is éppen tökéletes.
43-13-0-13-43V megcsapolások vannak rajta, és megmérve a DCR értékeket, a 13V leágazás valóban megcsapolás. Tehát lehet használni nagyteljesítményű tápolásra annak ellenére, hogy az eredeti kapcsolásban csak az előfokot szolgálta ki.
Online kalkulátorral ellenőrizve a hűtoborda is megfelelő lesz. Kb 65-70fokos lesz számolás szerint.
Szerencsére további alkatrészek is hasznosíthatók a készülékből.
Miszlikre szedés és alapos mosószeres tisztítás után várja már a megépítést:


Csatolmányok:
EDED279F-7821-4B58-8F70-F25C485C19B9.png
EDED279F-7821-4B58-8F70-F25C485C19B9.png [ 1013.12 KiB | Megtekintve 1352 alkalommal. ]
97B25032-EE6D-4C02-87E7-44E9A74452B2.png
97B25032-EE6D-4C02-87E7-44E9A74452B2.png [ 620.35 KiB | Megtekintve 1352 alkalommal. ]
4BB7761E-A8D9-47BD-BCE0-25E597ED567B.png
4BB7761E-A8D9-47BD-BCE0-25E597ED567B.png [ 533.1 KiB | Megtekintve 1352 alkalommal. ]
C4F4C7C6-8B39-4C7C-B1C1-55E5C705D814.png
C4F4C7C6-8B39-4C7C-B1C1-55E5C705D814.png [ 1.11 MiB | Megtekintve 1352 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.22. 11:32 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
A tervezett tápszűrő kondenzátorok:


Csatolmányok:
084F8FE4-67C7-4752-BD98-AA9EE0070D62.png
084F8FE4-67C7-4752-BD98-AA9EE0070D62.png [ 1.03 MiB | Megtekintve 1241 alkalommal. ]
078AD8CD-F41D-4314-B8B0-F2D6BB60F509.png
078AD8CD-F41D-4314-B8B0-F2D6BB60F509.png [ 1.12 MiB | Megtekintve 1241 alkalommal. ]
F498FEEB-E862-49BC-A660-AB90C9BF6927.png
F498FEEB-E862-49BC-A660-AB90C9BF6927.png [ 947.89 KiB | Megtekintve 1241 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.22. 15:55 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Látványterv:


Csatolmányok:
7106916A-58ED-4B54-B8E3-99AE004F463A.png
7106916A-58ED-4B54-B8E3-99AE004F463A.png [ 1.07 MiB | Megtekintve 1211 alkalommal. ]
72E23269-1181-49C4-90FC-2EC929F91D0C.png
72E23269-1181-49C4-90FC-2EC929F91D0C.png [ 1.21 MiB | Megtekintve 1211 alkalommal. ]
948668AF-D2EF-400D-A18E-959DCAC8E4F4.png
948668AF-D2EF-400D-A18E-959DCAC8E4F4.png [ 1.13 MiB | Megtekintve 1211 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.22. 18:54 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Készul..


Csatolmányok:
9C884BA1-A1E7-4089-B45E-60219B5B80B8.png
9C884BA1-A1E7-4089-B45E-60219B5B80B8.png [ 1.03 MiB | Megtekintve 1183 alkalommal. ]
D0C5678C-B132-41E6-B3F0-AECE8CEB1565.png
D0C5678C-B132-41E6-B3F0-AECE8CEB1565.png [ 993.14 KiB | Megtekintve 1183 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.25. 02:43 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Közben történt egy s más, elkészült az előfok nélküli, árammal hajtható változat. Az előfokba tervezett 2SK113 Jfetek még úton vannak, de addig is mint tiszta áramerősítő fokozat, már meghallgatható.
A dc biasz beallito potméterek szép régi CTS huzalpotméterek, a vezetékezés többnyire ezüstözött hármasfonat. Először a fölső és alsó végtranzisztor áramgenerátorait DN2540-nel csináltam meg, de végül BJT megoldás lett, mert a feteknek valamiért túl kevés volt a tápzaj elnyomása. A becsatoló kondik 220uF F BlackGate-ek. Néhány ellenálláson kívül minden alkatrész régi és jó hangú usa vagy japán cucc. Ha bénán fog szólni, az biztos nem a felhasznált anyagok miatt lesz. Néhány kép:


Csatolmányok:
697B2491-76E9-41E5-A722-327DF98B8FF2.png
697B2491-76E9-41E5-A722-327DF98B8FF2.png [ 1.05 MiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
C30D9F3B-1759-4F44-BD12-94E294BD94E9.png
C30D9F3B-1759-4F44-BD12-94E294BD94E9.png [ 1.07 MiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
57151ABD-55D6-4C7B-B33B-F973CC0AF4E3.png
57151ABD-55D6-4C7B-B33B-F973CC0AF4E3.png [ 876.93 KiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
27C81D18-8AC9-4D39-98CB-F81123D5E5B3.png
27C81D18-8AC9-4D39-98CB-F81123D5E5B3.png [ 1 MiB | Megtekintve 1001 alkalommal. ]
0FF2D70A-1629-4C2D-91BF-B09990C827A8.png
0FF2D70A-1629-4C2D-91BF-B09990C827A8.png [ 1.06 MiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
0A4DB7E2-2F82-46E5-855F-16C5D7149985.png
0A4DB7E2-2F82-46E5-855F-16C5D7149985.png [ 1016.82 KiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
0D70F007-435B-467F-8048-3D0989EA6864.png
0D70F007-435B-467F-8048-3D0989EA6864.png [ 1.03 MiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
55E49CC6-7339-49A0-BC9D-E5AE63BDF13A.png
55E49CC6-7339-49A0-BC9D-E5AE63BDF13A.png [ 1.04 MiB | Megtekintve 999 alkalommal. ]
B937B014-9377-4DCD-A9AC-74905D95864F.png
B937B014-9377-4DCD-A9AC-74905D95864F.png [ 985.82 KiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
1FCA7442-3FDC-4B44-B72D-85E00D8ED6FB.png
1FCA7442-3FDC-4B44-B72D-85E00D8ED6FB.png [ 893.85 KiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.25. 02:52 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Persze meg is mértem azért, hogy mit tud jelgenerátorról.
Az átvitel alja meghajtóimpedancia függő. Minél nagyobb, annál lentebb van.
A tetejének 140kHz a -1dB, 250kHz a -3dB. Ezt szintén akár befolyásolhatja a bemeneti elkók induktiv jellege. Torzítást is mértem. A generátor eleve ad kb -50-55dB harmadik felharmonikust, azt érdemes számításba venni. Az átvitelmérés 1W-on, a torzításmérések 1W, 4W és 9W-on történtek. 9W-on már látszik az ábrán, hogy kezd elhasalni:


Csatolmányok:
025FC23E-39A3-48C8-A8AD-7E8E632062EE.png
025FC23E-39A3-48C8-A8AD-7E8E632062EE.png [ 538.72 KiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
4F3988B3-47F8-4A9A-BCBE-B276DF747514.png
4F3988B3-47F8-4A9A-BCBE-B276DF747514.png [ 542.79 KiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
0684B6C4-3347-4FDF-9627-C4385DDC18B8.png
0684B6C4-3347-4FDF-9627-C4385DDC18B8.png [ 520.59 KiB | Megtekintve 1000 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.25. 09:46 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.09.10. 18:28
Hozzászólások: 1476
Tartózkodási hely: Győr
sutemenyx írta:
Közben történt egy s más, elkészült az előfok nélküli, árammal hajtható változat. Az előfokba tervezett 2SK113 Jfetek még úton vannak, de addig is mint tiszta áramerősítő fokozat, már meghallgatható.
A dc biasz beallito potméterek szép régi CTS huzalpotméterek, a vezetékezés többnyire ezüstözött hármasfonat. Először a fölső és alsó végtranzisztor áramgenerátorait DN2540-nel csináltam meg, de végül BJT megoldás lett, mert a feteknek valamiért túl kevés volt a tápzaj elnyomása. A becsatoló kondik 220uF F BlackGate-ek. Néhány ellenálláson kívül minden alkatrész régi és jó hangú usa vagy japán cucc. Ha bénán fog szólni, az biztos nem a felhasznált anyagok miatt lesz. Néhány kép:




sajnos a Nos alkatrészek, nem mindig garancia a jó hangra.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.25. 20:21 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Azért jobb esélyekkel lehet indulni, mint a kínai alkatrészekkel.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2020.11.26. 09:27 
Offline
Kiemelt Tag

Csatlakozott: 2011.03.27. 20:53
Hozzászólások: 3002
Csak üdvözölni tudom ezt a hozzáállást :)
( Még várok néhány évet, és piacra dobom a BG elkókat, csöveket, tantál ellenállásokat, öreg kondikat, több száz tagú kékvérű japán tranzisztor gyűjteményem....meg túrok még ezt-azt hozzá...
Ez is az örömszerzés egy formája...és hát mért ne tenném 8-) )


Vissza a tetejére
 Profil  
 
HozzászólásElküldve: Tegnap, 16:32 
Offline
Fórumtag

Csatlakozott: 2016.05.31. 14:58
Hozzászólások: 103
Bekerült 1-1db 0,56mH Jantzen Wax Coil a tápkörbe. 14-15dB tápzajelnyomást biztosítanak.


Csatolmányok:
4198DB60-A39C-49AF-84DC-D7455A1ED8D6.png
4198DB60-A39C-49AF-84DC-D7455A1ED8D6.png [ 1.11 MiB | Megtekintve 222 alkalommal. ]
B9C6F991-E69F-43CE-86A0-C14947B5BB02.png
B9C6F991-E69F-43CE-86A0-C14947B5BB02.png [ 1.17 MiB | Megtekintve 222 alkalommal. ]
1C1A5371-0304-4B5A-9C9E-A523F88628C7.png
1C1A5371-0304-4B5A-9C9E-A523F88628C7.png [ 1.03 MiB | Megtekintve 222 alkalommal. ]
Vissza a tetejére
 Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 50 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: feket663, gerenis valamint 12 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség