audiodiyers.hu

Igen f@szán összetetted,igényes nagyon.Rátenném a Mission SX3-amra,kiváncsi volnék a hangja is van-e ilyen legalább?

_________________
Üdv.
Gyurka.

Probakepp csinaltam egy mosfetes verziot is IRFP240/IRFP9240 felhasznalasaval.
Tobb kep itt https://picasaweb.google.com/1068825839 ... directlink

Ezek a SAMXON kondi jó hangot produkálnak ? A nevéből ítélve SAMSUNG gyártmányok ?

nemtom, meg nem hallottam, szerintem nem samsung, valami olcso kinai lehet, a prototipusba jo ez is

http://www.tme.eu/hu/Document/a88ccccd6 ... bb/hp_.pdf

ja, a tobbi elko Nichicon es van ott egy par (c20,21) CapXon is ...

a tapba melyiket vegyem ?
http://hu.mouser.com/Passive-Components ... z5Z1z0j7ks

Ezt:

http://hu.mouser.com/ProductDetail/Nichicon/LKG1J103MKN/?qs=%2fha2pyFaduikVwYzsZJXJO0oqCCF%252bfdlf8Szu21m2B7IZrIW7%252bSq%252bw%3d%3d

Bár kicsit nagy.

Sajti

Sajti, próbáltad ezt amúgy? Én is szemeztem vele.
A kisebbik tesóit próbáltam (sima lábasak több kisebbet ||), jónak tűntek, de nagyobb áramra már kicsit kevesek voltak.

Igen, próbáltam. Hallhatóan jobbak az olcsó kondiknál. Kérdés, hogy annyival jobbak e amennyivel drágábbak?

Sajti

Pont ezt az infót vártam volna, de akkor ezek szerint a válasz inkább a nem felé húz...
Van esetleg tipped ár/érték arányban vmi jó példányra ilyesmi paraméterekkel?

Nincs. Illetve úgy mondom, hogy nincs univerzálisan jó típus. Mondjuk nem drágák, úgyhogy érdemes próbálkozni. Valószínűleg egy BC-vel például nem nyúlsz nagyon mellé...

Sajti

Ok, köszi!

sajnos ez nem fer be, max 35mm atmero

Van belőle 4700uF-os, 35mm átmérővel, elfogadható áron. Sajnos a szintén 35mm-es 6800uF-ost nem árulják

Sajti

Az Etalon Integra mintajara keszitettem egy fasza kis meghajto fokozatot - K6v1. Ez is konfiguralhato mint az elozoek. Most visszacsatolas nelkuli modban tesztelem, szerinteme eleg jol muzsikal. Mivel 9mA Idss jfeteket hasznaltam a source ellenallasok erteke 24 ohm lett (5mA bias mellett). Azt tevezem, hogy csokkentem a VAS terheleset es igy jobb lesz a torzitas (R2,7=22K es R10=470R).

Szép!

A nyugalmi áramot ezzel a LED-es megoldással hogy tudod precízen beállítani?

R2-7 ügyben: ezt sosem értettem pontosan, valaki el tudná magyarázni, hogy ezek mit csinálnak, hogy működnek?
Amennyit értek belőle, hogy a következő emitterkövető fokozatok magas és változó jellegű bemeneti impedanciája
helyett egy viszonylag stabil, ohmos jellegű terheléssel "zárja le" a VAS-t. Ezen kívül van más? Mi alapján adódik az ideális érték?
Illetve mintha régebben olvastam volna, hogy akár gyorsítja is a VAS-t, meg hogy csökkenti a kimeneti ellenállását, de ez nem tiszta.
Ha lehet kérni, első sorban ne képletekkel magyarázzátok meg, hanem "tranziens módban", én többnyire csak így értem meg a dolgokat.
Köszi!

A kimeneti EF buffer nyugalmi aramat (6.5mA) az R22,23 ertekeivel allitom be es ezek a "nagy" emitter ellenallasok (negativ visszacsatolas) stabilizaljak az aramot is.

R2,7 csak nyilthurku kapcsolasban szukseges, ezek biztositjak a VAS terheleset igy csokkentve a feszerositest ami tul nagy lenne nelkuluk. Jelen esetben a VAS erositese 11k/330R=33. Az elso fokozat erositese 0.9, ez osszesen kb 30. A VAS nyugalmi aramat (7.5 mA) az elso fokozat nyugalmi arama (5 mA) es az R1,11 valamint az R14,15 allitjak be.

Köszönöm!
Azért kérdeztem, mert R2/7-et zárthuroknál is gyakran látni,
és úgy tudom ekkor is befolyásolja a fázismenetet,
csak az nem tiszta, pontosan hogyan.
Olvastam olyat, aki trimmerrel és fülre lőtte be az optimumot
és jelentős különbségekről számolt be az értékektől függően.

Nem csak a VAS erősítését, hanem fordított arányban a sávszéleségét is ez állítja be. Tehát ez határozza meg a domináns pólus helyét és a visszcsatolás nagyságát egy visszacsatolt erősítőban.
Ha felrajzolod a nyílthurkú frekvenciamenetet, akkor a VAS adja az első pólust. Innen 20dB/dekád meredekséggel éri el a 2 pólust a függvény. Gyakorlatilag ezen az egyenesen tologatod az első pólust a különböző értékekkel.

visszacsatolt erositoben akkor szoktak ohmikusan terhelni a VAS kimenetet ha novelni szeretnek a nyilthurku savszelesseget. ezzel egyutt csokken az erosites az alacsony frekitartomanyban es igy jobban kiegyenlitodik a torzitas merteke pl 1k es 20kHz-en

Na, pontosan erre gondoltam, de nem értem, mi gyorsul attól, ha ohm-osan leterheljük?
Nem bode szinten, hanem tranziens megközelítésben ezt hogy lehetne szemléltetni?
Mi miatt lesz gyorsabb így?

ki mondta, hogy vmi gyorsabb lesz ? nem lesz

Ja értem.
És akkor ez gyakorlatilag lokális vcs nélkül csökkenti simán csak a VAS erősítését, és ezen keresztül a vcs nagyságát?

valahogy ugy
Az ohmos terhelesben az a "jo", hogy az erosito stabil marad. Nem valtozik a fazistartalek/erositestartalek. Az ellenallasokkat konnyen tudod ki-be kapcsolni pl jumper segitsegevel. Olyan dolgokat szoktam olvasni, hogy jobb a hangja mert az egesz akusztikus tartomanyban kiegyenlitetebb a torzitas.

Igen, én is hasonlókat hallottam róla.
És ugyanez működhet akár a bemeneti fokozat után is?

A VAS terhelése csökkenti a kimeneti impedanciát is, mert a kimeneti fokozat alacsony értékű, szinte tisztán ohmos forrásimpedanciát lát.

Ezen kívül csökkenti a félvezető paraméterek szórása okozta problémákat. Mondjuk ez inkább sorozatgyártásnál lehet fontosabb.

Sajti

Ezt hogyan képzeled el? A legtöbb esetben a bemeneti fokozatnak eleve ohmos a terhelése.

Sajti

Mármint a VAS kimeneti impedanciáját?
Statikus vagy dinamikus impedancia ez?
És mit jelent? Ha leterhelem így a VAS-t, még nagyobb áramot tud leadni, mint ha nem?


Pl a K200-nál maradva a Q2/3 bázisairól a GND felé menő ellenállásokkal.
Vagy itt miért ne váltakozna menet közben ugyanúgy a terhelés jellege, mint a VAS után?

Igen, a VAS kimeneti impedanciáját.
Ha nincs visszacsatolás a VAS-on, akkor mindkettőt. Ha van, akkor az amúgy is csökkenti a kimeneti impedanciát, akkor nem kell előterhelni.
Ha így leterheled, akkor kisebb áramot tud leadni. A leadott áram az ellenütemű fokozatnál az emitterellenállás nagyságától és a vezérlőjel nagyságától függ.




Miután a táp váltakozóáramú szempontból földpontnak tekinthető (ha elegendő a hidegítés mértéke), ezért a Q2, és Q3 470 ohmos meghajtó impedanciát lát a bázisán. Ezt nemigen van értelme csökkenteni. Q2 és Q3 ráadásul A osztályban működik, lényegében ohmos terheléssel, ezért közel konstans terhelést mutat a meghajtás felé. Ráadásul Q2 és Q3 bemeneti impedanciája nagyságrendekkel magasabb a 470omhnál.

Sajti

Köszi szépen!

Viszont ez a része nem tiszta még:

Egyrészt: mindig van vcs a VAS-on a soros E ellenállás formájában, nem?
Másrészt nem értem hogyan tudja a leterhelés nagyobb áram leadására bírni a VAS-t.
A kimeneti áram nem mindig csak az E ellenállástól + a vezérlőjeltől függ?
Mi változik egy tranyós fokozatnál ha a kollektorkörét befolyásoljuk?

Rosszul fogalmaztam. Olyan visszacsatolást értettem, amelyik a VAS kimenetéről csatol vissza. Ilyen van pl. a Canopus nevű erősítőben.



Nem tudja. A terhelés csökkenti a maximálisan kivehető áram nagyságát.



Igen. A VAS tulajdonképpen egy vezérelt áramgenerátornak tekinthető.



Ha közös emitteres fokozatról beszélünk, akkor erősítés, frekvenciamenet, kimeneti impedancia.

Sajti

Akkor már (még mindig) csak az eredeti kérdésem nem tiszta...

1) Mit jelent hogy az ohmos terhelés csökkenti a VAS kimeneti ellenállását?
Ha statikusan is igaz, akkor akár egy móricka pl-n, hogy alacsonyabb terhelésre nagyobb áramot tud leadni pl?!

2) Hogyan valósul ez meg, mit változtat meg ez a plussz ellenállás, ami miatt így fog viselkedni?

Köszi!

Úgy képzeld el, hogy két vezérelt áramgenerátor dolgozik ellenütemben egymásra. Ezek az áramgenerátorok igen nagy belső impedanciával rendelkeznek, ennek megfelelően a fokozat kimeneti ellenállása is magas.




A plusz ellenállás csökkenti a fokozat erősítését, hiszen megterheli az áramgenerátorokat, ezzel csökken az egységnyi áramváltozásra jutó kimeneti feszültségváltozás. Csökkenti a fokozat kimeneti ellenállását is, ha ráakasztasz egy terhelést, akkor kevésbé fog csökkenni a kimeneti feszültség, mint a plusz ellenállás nélkül.

Dobd össze egy szimulátorban és látni fogod!

Sajti

Jól gondolkodom?

Vegyünk egy pillanatnyi bemeneti fesz állapotot és a VAS helyén egy 20mA-es áramgenerátort.
A VAS utáni terhelés legyen először 2k majd 1k.

Ohmos leterhelés nélkül

• Eset #1: a terhelés 2k
  
  • az áram a terhelésen: 20mA
  • a fesz így a terhelésen: 40V
• Eset #2: a terhelés lemegy 1k-ra
  
  • az áram a terhelésen: 20mA
  • a fesz így a terhelésen: 20V
  • az áram tehát nem nőtt -> áramgenerátoros működés
• Eset #3: a terhelés lemegy 1k-ra + van globális VCS (tegyük fel 40V a kivánt érték)
  
  • a fesz a terhelésen: 40V
  • az áram a terhelésen: 40mA
  • de ezt 100%-ban a VCS-nek kellett elérnie

Ohmos fix 2k leterheléssel

• Eset #1: a terhelés 2k
  
  • az eredő VAS terhelés: 2k || 2k = 1k
  • az áram a terhelésen: 10mA
  • a fesz a terhelésen: 20V (csökkent a feszerősítés)
• Eset #2: a terhelés lemegy 1k-ra
  
  • az eredő VAS terhelés: 1k || a 2k most is ott van = 670R eredőben
  • az áram a terhelésen: 13.3mA
  • a fesz a terhelésen: 13.3V
  • az áram tehát nem nőtt -> közelítettük a feszgenerátoros működés felé
• Eset #3: a terhelés lemegy 1k-ra + van globális VCS (tegyük fel 20V a kivánt érték)
  
  • az eredő VAS terhelés: 1k || a 2k most is ott van = 670R eredőben
  • a fesz a terhelésen: 20V
  • az áram a terhelésen: 20mA
  • itt a VCS-nek már csak 66.7%-ot kellett beleszólnia

Ha pedig jól gondolkodtam és számoltam, akkor a konklúzió az én megfogalmazásomban az,
hogy az ohmos műterheléssel kicsit függetlenítjük a működést a terhelőimpedanciától,
kicsit a shunt regulator-okhoz hasonlóan, tehát kialakítunk egy párhuzamos működést,
és a terhelést szinte csak egy mellékes, "elhagyagolható"(bb) szerepbe taszítjuk vele.
A szemléletesség kedvéért eltúlozva: hasonló a hatása, mintha egy mA tartományban
mozgó változó terheléssel párhuzamosan kialakítanánk egy 1A-es feszosztót, amit így
a mA terhelés már nem igazán tud érdemben eltolni.

Az alábbi két képen egy 3 fokozatú emitterkövetős kimeneti fokozat impedanciájának frekcenciafüggése látható, VAS terhelés nélkül, illetve VAS terheléssel.

Sajti

Huhh, a fázist is így helyrerakja?
Ha ezt veszem, nem csoda, ha eltérő színpadképről számolnak be azok, akik hangra kipróbálták, akár "realtime".
Egy ilyen kis módosítás, micsoda különbségeket okoz, nagyon tanulságos...

javitottam a K6-on, betettem 4 diodat, D4-7, soft-clip

T3 és T4 bázisát nem lenne érdemes R4 és R5 közös pontjáról utánhúzni?

Sajti

ja, kosz a tippet, kiprobalom

Tapasztalatom szerint jobb lesz a hangja, mert így teljesen konstans lesz a bemeneti eszköz D-S feszültsége. Igaz, hogy én bipoláris tranzisztorral próbáltam.

Sajti

kiprobaltam, marhara relomlik a PSRR, 55-rol 18dB

Hogyan kötötted be?

Sajti

egyszeruen
sorba 47k 10k a taplalas es R4 R5 kozos pontja koze
47k 10k kozos pont T3 bazis

lehet bonyolitani, aramgenerator meg diodak

Csak egy ötlet:

R24, és 25 10kohm, C14, és C15 föld felőli vége az R4 R5 közös pontjára.

Nem biztos, de ez lehet, nem rontja a tápelnyomást...

Sajti

nem jo
ha igy csinalom, csak akkor all vissza az 55dB

Javít valamit a mérhető/szimulálható paramétereken?

Sajti

csak minimalisat, asszem maradok a fix feszultsegu megoldasnal

Akkor ne is bonyolítsd el!

Sajti

ugy ranezesre, mi a velemenyetek ?
meretek 110x235mm, folia 70um+70um

HASL vagy ENIG ?

Szép munka!



Baromi drága lesz...



HASL-t szoktam választani. Ólmos forrasztóanyagot használok.

Sajti