Még egy kis elméleti szösszenet:
Védelmek:
- hővédelem. Itt 2 dologról is beszélhetünk, egyik az aktív hűtés kivitelezése. Ezt én hőmérséklet függvényében vezérelt DC ventilátorral képzeltem el, amely a hűtőborda hőmérséklet függvényében növekvő sebességgel megy. Sok helyen alkalmazzák a minimális sebességgel folyamatosan üzemelő ventilátort, amely a hűtés szempontjából némileg hatásosabb, viszont a berendezésbe gyűjtött por tekintetében még inkább, ezért én 50 fokos bordahőmérséklet alatt kikapcsolt helyzetben tartom. A másik pedig a túlmelegedés esetén történő kikapcsolás. A legtöbb esetben erre a kimeneti relét alkalmazzák. Ez nem biztos, hogy a legjobb megoldás tekintve, hogy a kimeneti relé a nagy teljesítményű végfokok Achilles sarka. Ezért nálam túlmelegedés esetén a védelem a bementi limiterrel minimumra szabályozza a jelet. Ez 95 fokos bordahőmérsékletnél történik meg. Ha a borda visszahűlt 75 fok alá, akkor az áramkör deaktiválódik.
- limiter. Túlvezérlés esetén egy komparátorral vezérelt led-fotoellenállás kombináció segítségével történik az erősítés csökkentése. Ez különösen a magas tartományban ad nagyon jó eredményt, miután a vactrol önmagában ad egy néhány 10ms-os időállandót, hogy a magas sugárzókra ne juthasson vágott jel. A limiternek még 2 funkciója van: A bekapcsolási koppanásgátló működése után lassan kezdi el növelni az erősítést, hogy az esetleges elkábelezés, gerjedés, vagy egyéb hibák okozta hangszóró károsodást elkerülhessük (legyen idő a gyors kikapcsolásra). Valamint itt működik a fentebb taglalt túlmelegedés elleni védelem is. A limiter maximum 40-45dB csillapítást tud beiktatni.
- DC védelem. A hangsugárzók védelme egy esetleges végtranzisztor meghibásodás esetén kiemelten fontos. Itt semmi különös extra nincs egyszerű 2 tranzisztoros áramkör kapcsolja le a kimeneti relét, ha a kapcsokon 1-1.5V-nál nagyobb DC szint jelenik meg.
- rövidzár/túlterhelés elleni védelem. Itt a szokásos visszahajló karakterisztikájú V/I limitert használom, némi csavarral. Ez az áramkör határolja a kimeneti áramot, ha a terhelés 2ohm alá megy, illetve rövidzár esetén egy biztonságos értékű áramot engedélyez csak. A különlegessége az, hogy a védőtranzisztorok kollektorában szokásos diódát optocsatolóra cserélve ez a védelem vezérli a bekapcsolási koppanást gátló áramkört. A kialakítás olyan, hogy egy-egy rövid idejű túlvezérlést enged (az áramot limitálva), de hosszabb idejű túlterhelés esetén aktiválja a védelmet, és a kimeneti relé kikapcsol. Ekkor lezajlik egy 4mp-es késleltetés, majd a védelem újra engedélyezi a kimenetet, lassan növelve az erősítést. Ugyanez történik rövidzár esetén is. Ennek célja az, hogy pillanatnyi rövidzár, vagy egy-egy túlterhelés ne állítsa le teljesen az erősítőt, hanem néhány mp után újra működőképes legyen, hiszen a buli nem állhat meg...
- koppanásgátló, kimeneti relé vezérlés. Sajnos ebben a teljesítmény tartományban komoly kihívás a megfelelő kimeneti relé megtalálása. Sokan autókba tervezett 40-70A-es reléket használnak (neves gyártók is!), amik az áramot bírják ugyan, de feszültségtűrésben messze elmaradnak a szükségestől. A relé, mint mechanikai eszköz a lehető legnagyobb kíméletre szorul, ha azt akarjuk, hogy hosszabb távon is használható maradjon. Én ezt úgy próbáltam elérni, hogy a bemeneti limiter működését összekapcsoltam a relét vezérlő áramkör működésével. Ha bármilyen probléma miatt a relének el kell engednie, a limiter áramkör az elengedést megelőzően maximális csillapításra áll, ezzel csökkentve a kikapcsolás pillanatában a relén átfolyó áram értékét. A DC védelemi kikapcsolás esetén jelentkező feszültséglökések kivédésére (a hangszóró nagyon kellemes induktivitás) a kimeneti védődiódákat a relé után kötöttem be.
Sajti
|