audiodiyers.hu

" Te ezt nem értheted Hajnalka! "

Mikor valamelyik magasságos hivatalnak sürgős adatösszegyűjthetnékje támad, kiküld egy ukázt:

- Holnap 10-re 2018, 2019, 2020 aggregált, ilyen meg ilyen összefüggésekre, ja és 2020, első félév minden hónapjára külön-külön kitől, mit, kinek, milyen számon ....
- De ez nálatok is megvan, mert rajtatok keresztül küldték!
- Kuss, kigyűjteni, beküldeni!

Ugyanez fog itt is menni, csak egyénekre lebontva: "dolgozz földműves, ha jót akarsz!"

Kérem Uraim!
Ha visszatérhetnénk a címben szereplő témához.. A vám kérdések persze engem is érintenek és érdekelnek..de tiszteljük meg továbbra is Sajti fejlesztését a figyelmünkkel.

Egy kis ONtopik téma:

A képen található versenyzők már futják a köröket, méghozzá igen jó, sőt talán az eddigi legjobb eredménnyel.
Úgy tűnik a sebesség és B linearitás fontos tényező...
Sajti

Furcsa helyzetben vagyok. Ilyen még nem volt:
Amíg a legutolsó verzió járatódott, addig megterveztem egy újabb, immár DC szervót tartalmazó panelt. Miután megcsináltam, legeneráltam
a gerber file-okat és elküldtem gyártásba, leültem zenét hallgatni. Meghallgattam 4-5 lemezt egymás után, és most van egy olyan érzésem, hogy a szervós változat megrendelése kidobott pénz. Most először érzem úgy, hogy ezen már nem akarok változtatni...
Sajti

Öregszel...
De a viccen kívül, gratula, jó érzés lehet, pláne mivel 100% saját tervezés!
Mekkora táppal is lehet járatni max?
Lehet lesz 60V-os (hifire szánt) SMPS tápom, érdekelne próba?
Vagy már csináltál ilyesmi tesztet?

El fog múlni

_________________
A privátokat megítélésem szerint nyilvánosságra hozom. Így írjatok.

A 60V már határeset, de +/-55V-os változat már épült.
Sajti

Az utolsó változat kapcsolási rajza.
Sajti

Lassan készül az én új V4-em is Sajti jóvoltából...
Jelenleg itt tartok....... A végfokok 10 mm-es alulapra csavarozva, egyfajta termikus pufferként, valamint feladata szétteríteni a hőt a dobozra, ami 3mm-es aluból készült.
oldallapok 8 mm-esek.

Ha tudom, hogy így helyezed el, akkor olyan trimmert rakok rá, aminek a panelre merőleges a csavarja...

Sajti

Be fogom tudni állítani így is, a hűtőlap megvédi a megfutástól.

Nem tudod elforgatni 90 fokkal (vízszintesen) a hűtőlapot?
Egy L idommal át lehetne adni a hőt az oldallapra, ahol jobb a hőleadás, mint az alaplapról.

Ha 10cm-nél magasabb az oldallap belső mérete, akkor közvetlenül is rászerelhető lenne.
Sajti

Nagyon szép tiszta rajz. Az idők alatt szépen összement a hurokerősítés, ha jól számolom 36dB?

58dB lett. A nyílthurkú -3dB-s pont felkúszott 8kHz-re.
Sajti

LoopGain = 50k / 2.4k * (470/150) = 65

Gain=50k/160ohm*470/150

Sajti

Már látom hol rossz a matek nálad, CFB-nél csak a visszacsatoló ellenállás "hangolja" a hurok erősítést.

Nyílt huroknál nincsen visszacsatoló ellenállás. Ha van visszacsatoló ellenállás akkor már zárt a hurok.

Sajti

Közben azért megálmodtam, hogy te a hurok erősítésről, én pedig a nyílt hurkú erősítésről beszéltem. Így már kijön a matek.
Sajti

Egy ilyen elrendezésnél (kaszkódok, áramtükrök, CFA) hogyan számolódik egyébként? (akár poziszámos képlettel)

Itt: LoopGain = 50k / 2.4k * (470/150) = 65
Egyébként CFA opamp esetében a specifikálják a Transferimpedanciát(ellenállást), amit osztani kell a visszacsatoló ellenállással.

65 krumpli ?

Nem krumpli, hanem dimenzió nélküli arányszám. De ha mindenképpen kell dimenzió, akkor legyen 35dB.

Itt látható a nyílthurkú és a zárthurkú frekvenciamenet, a bemeneti szűrő nélkül.
Sajti

Sajnos ez nem a nyílthurok, a CFB-nek más a belső anatómiája, nem lehet csak a visszacsatoló ellenállást kivenni és egy erősítést nézni.
Ha a szimulációban a kimenet és a visszacsatoló ellenállás közé kerül egy "zavaró" generátor, akkor ezt a hurokerősítés lecsökkenti, na ennek az átvitelnek a reciproka érdekes.

Ha megcsinálod, akkor az általam feltett zárthurkú, és nyílthurkú erősítés különbségét fogod megkapni (hurokerősítés). A matek mellesleg működik, mert a nyílt és zárthurkú torzítás aránya is alátámasztja azt.

Sajti

Bocsi, na most én kevertem össze két fogalmat!

Sajti, szerintem az R20,21 felesleges. Minek a 3EF magas bementi impedanciaja (mega) ha csinalsz belole 50k-t ? Jo, tudom mit fogsz irni de akkor is.

Stimmel. Számolva valóban feleslegesek. De hallgatva meg mégsem.

Sajti

nem hiszek neked
(ez nem szemelyes, mindenkinek ezt irnam)
ez vmi szubjektiv psycho dolog lesz

Biztos voltam benne, hogy ilyesmit fogsz írni...

Sajti

Szerintem úgy érdemes elképzelni, mintha T3, T4 földelt bázisú kapcsolásban lenne: ha emitterben vezérled (R7,8,11,44,12 eredőjével azonos generátor ellenálással , akkor az az áram megy a végén levő R21,22 lezáró ellenállásig (+ még az áramtükör is ráerősít -az emitterellenállásaik arányában-)... ideális tranzisztornál. Szóval a nyílthurkú erősítés a lezáró ellenállás, és a bemeneti emitterellenállás hányadosa (még szorozva az áramtükör erősítésével)... szerintem.

Nem jó elképzelés. T1 és T2 emitterkövető, T3 és T4 közös emitteres fokozat.
Sajti

Ezeket hogy lehet egyébként kiolvasni szimuláció nélkül?
Pl: mitől lesz az a közös pont (T1/B - T3/E) "hideg" (vagy "földelt")?
Miből kell/lehet kiindulni a megfejtéshez ránézésre?

Ha mondjuk bal-fentről kezdjük, akkor:

• 2 dióda + T6 + R9 = CCS, ez ok
• alatt lévő dióda: fesztolás
  kérdés: mekkora áram megy át rajta, és mennyire változik a bemenő jellel?
  gondolom főleg ami R5-ön és a T2-n átmegy, vagy a komplementerség miatt kvázi állandó a jeltől függetlenül?
• vagy elég a "domináns" alacsony impedanciát nézni? R7 + R8 közös pontja AC GND-n van? de oda meg jön a vcs
• és akkor T5 az milyen módban dolgozik? ott mi a fix pont?

És a többit majd utána kérdezem...

A T6-ból képzett áramgenerátor árama kb. 1.27mA. Ez folyik át a T6 kollektorára (vagy T5 bázisára) kötött diódán. Azért ennyi, mert az áramgenerátor árama a diódán kívül csak T5 bázisába folyik, de ez utóbbi néhányszor 10uA csupán. A dióda árama annyit változik, amennyit a T5 bázisáramának változása elvesz az áramgenerátor áramából. Itt az áramgenerátor általtal előállított áram a mérvadó.
R7 és R8 közös pontja nincsen AC GND-n, mert lokális, illetve R44+R12 beiktatása után globális visszacsatolási pont. De ettől függetlenül még T3 és T4 közös emitteres fokozat, hiszen nem kötelező az emitter ellenállást AC szempontból hidegíteni.
T5 közös bázisú fokozat, a vezérlést az emitterében kapja. A bázisában utánhúzást kap, így biztosítja T3 számára a konstans C-E feszültséget.

Sajti

Jol beszel, ontsetek neki !

Na de ez az, ha T5 bázisa fix ponton van, akkor gyakorlatilag T3 bázisa is, nem?
Vagy ilyenkor mi dönti el, hogy FB-ú vagy FC-ú módban dolgozik-e?
Szóval az a kérdésem, hogy egy ilyen összetett láncolatban hogyan lehet meghatározni a "kályhát"?
Vagyis hogy melyik a leghidegebb, "legrögzítettebb" pont?
Simán meg kell keresni a legalacsonyabb fix impedanciás pontot a körben?
Tehát itt pl. a T3/T4 emittere, mert 10R + 160R-el megy az AC GND-re?
És onnantól ha az már FE-ú, akkor meg a T1/T2 FC-ú, akkor meg a
T3/T4 "kvázi FB-ú", így pedig a T5/T8 igazi FB-ú..? Valami ilyesmi?
Bár gondolom a valóságban sosincs ennyire vegytisztán adott üzemmódban semmi.
Inkább valamiféle mix, ami még változhat is menet közben, max vagy egy domináns pólusa, nem?

T5 bázisa nincsen fix ponton. Utánhúzást kap T3 vezérléséből. De ettől függetlenül közös bázisú.
Nincs kályha, logika van: pl. T3 és T4 semmiképpen sem lehet közös bázisú, mert a T1-T2 felől konstans áram érkezik, az nem vezérelheti a fokozatot.
A "leghidegebb pont" a föld
Olyan nincsen, hogy "kvázi közös bázisú".
Sajti

Hűha, bocsi, kicsit asszem sok lett...

Igen, asszem értem van azért benne nagyjából egy ok-okozatiság, csak mivel
sok az ág, talán nem annyira triviáis, mint egy tisztán soros láncolatnál:
Az abszolút hidegpontok ugye a GND és a PS+/- (jó esetben... )
Nem csak feszültség szempontból, hanem alacsony-impedanciás értelemben is.

Utána azt kell megnézni, hogy a szándékolt moduláció (a bemenő jel) mit is modulál.
Itt most egy picit pont megtévesztő, mert egyszerre rángatja a T1/T2-n keresztül
a T3/T4 B-át és E-ét is, de akkor is a T2-3-5 párosból egyértelműen a T3 E-e van
a "legközelebb" egy hidegponthoz, mert fix és viszonylag alacsony impedanciával
kapcsolódik ide, ehhez képest minden egyéb pont magas impedanciás és vmi mástól
"függő", így nekem ez lehet a "kályha".

A T6 nyilván FB-ú + "degenerált" FE-ű egyben, tehát (épp ezért) CCS módban van.

A T9 pl. "dióda" módban van, tehát a T5 C-a már semmiképp sem (tisztán) FC-ú.
A T5 B-a pedig a CCS kimeneteként abszolút (DC) értelemben biztosan nem lesz
hidegpont, viszont egy "csúszó rendszer" részeként AC szempontból (relatíve) igen,
mivel együtt mozog a T3 B-val (a CCS állanó árama és így a dióda fix fesze miatt).
Így pedig az E-a is kvázi AC hidegpont T3 szempontból.

Tehát az egész T3-5-6-9 együttes csak a T3 B-E-ével vezérelhető, ez tehát a bemenet.
Ezt pedig a T2 vezérelheti illetve a globális vcs "moderálhatja".

És a T1/T3 együttműködésnél pl mennyire számít vezérlésnek a T1 C árama?
Vagy ez inkább csak egy "trükk", hogy ne kelljen pl tápra kötni és még
inkább állandó legyen az T1 C árama?
Tehát elhanyagolható és egyértelműen a T2 E árama lesz a domináns vezérlés?

A másik kérdésem, hogy a T5-ös kaszkód hogyan is működik?
Mármint azt érte (sejtem), hogy azért kell, hogy a T3 C-a fix
potenciálon legyen, és így várhatóan minden paramétere stabilabb
lesz és nem modulálódik a CE feszültséggel.
Na de ezzel nem toltuk csak eggyel tovább ugyanazt a T5-re?
Vagy ott miért nem számít ugyanúgy, ha változik a CE fesz?

A másik (csöveket nem annyira ismerem, most néztem meg pár alapozó videót),
és ott láttam a történelmi utat a triódától a tetródán át a pentódáig, stb.
és most a kaszkódot nézve az ugrott be, hogy igazából ez is hasonló, itt is
gyártunk egy kvázi 1 eszköznek számító kompozit tranzisztort 2-ből, így
elválasztva a külső-belső "elektródákat" (meg ugye főleg a ki-bemeneteket),
és ezzel érünk el egy stabilat működést?

T1 és T2 nem rángatja T3 és T4 emitterét sehogysem, ezt tessék már elfelejteni! Kár volt leírni. Egy tranzisztor kollektora magas impedanciás pont,
ebből kifolyólag áramgenerátorként tud működni. T1 és T2 árama pedig konstans.



T6 egy áramgenerátor alapkapcsolás Elvileg közös emitteres, ahol a vezérlő, -konstans-, referencia feszültséget adja a 2db dióda.




T5-nél fel sem merülhet a közös kollektor. Közös bázisú fokozat. A vezérlését az emitteréből kapja.
A bázisa alacsony impedanciás pontnak tekintendő, mivel T2 -mint emitterkövető-, kimeneti impedanciája alacsony, úgyanúgy, mint a nyitott
diódáé is. Az emittere alacsony bemeneti impedanciás pont, de ez igaz a közös bázisú fokozatra.




T6 hogy jön ide? Azt nem vezérli semmi sehogy. Ahogy T9 sem szigorúan vett része a fokozatnak.
T3 és T5 egy közös emitteres fokozat, kaszkóddal.




T1 árama egy konstans áram. Munkaponti áramot ad T3-nak. Mást nem csinál.
Pontosan fordított a helyzet: T3 emittere utánhúzza T1 kollektorfeszültségét, ezzel konstans C-E feszültséget biztosít az első
fokozatnak. Ez azért fontos, mert T1 és T2 nem része a globális visszacsatoló körnek, ezért ezeket a lehető leglineárisabb beállításban
kell működtetni.
T2 emitterárama nem vezérel semmit, tekintve, hogy konstans. T2 emitter feszültsége viszont vezérli T3 bázisát.




T5 egy földelt bázisú fokozat. Vezérlését az emitterből kapja T3 kollektorárama által, amelyet a bemeneti jelnek az R11-es ellenálláson
létrehozott áramváltozása modulál. Miután a földelt bázisú fokozat áramerősítése ~1, ezért ez a fokozat praktikusan nem erősít. A kimenő ellenállása
viszont magas, pláne, ha magas a meghajtó impedancia is, ami itt teljesül. T5 működésében nem okoz különösebb problémát a termikus változás, míg T3 esetében igen. Miután a termikus változások jelentős része abszolút (pl. Vbe feszültség -2.2mV/K-es állandója), ezért érdemes T3 disszipációját minél alacsonyabban tartani. T5 erre tökéletes megoldás. A konstans C-E feszültség csökkenti még a elektródák közötti kapacitások vezérlésfüggő változását is.

Sajti

Igen, ez közben leesett, mint írtam is később, itt a CCS miatt a T1/2 C/E árama fix, és
ugye emitterkövető, tehát a bemenet itt csak a feszültséget változtatja, az áramot nem.


Igen, értem, elvileg a C nem bemeneti pont, úgy értettem csak,
hogy ettől még nyilván "reagál" az ezen keresztüli rángatásra.


De ha jól értem, ez még eddig ugyanúgy igaz lenne a T3-ra is, ugye?


Igen, tehát eddig kb olyan, mintha ott sem lenne, kivéve persze
hogy konstans feszt ad az E-n keresztül a T3 C-ra.


Ok, és ez mit jelent ezesetben? Vagy mi a hatása?


Tehát a termikus torzítást egy az egyben magára átveszi, viszont nála meg nem okoz kb semmit,
mivel a T3 "feszültséggel meghajtott (hőérzékeny) elem", míg ő meg árammal hajtott, érzéketlen?


Ezt értem, hogy ezt is áttolja T3-ról magára, de ez viszont továbbra is megmarad T5-nél is ugyanúgy, nem?

Ok, közben azt hiszem megértettem, csak kellő ideig kell nézni a rajzot és fejben futtatni a működést...
(Meg elnézést a többiektől, tudom ezek tökre az alapok, csak hát élvezem megérteni ezeket, ha lehet inkább saját kútfőből kikövetkeztetve.)

Szóval arra jutottam, hogy a lényege ennek a kaszkódnak az, hogy bár a T3 és a T5 B oldalról kvázi totál ugyanazt a
jelet és meghajtó impedanciát kapja (a dióda DC feszlépcsőjét leszámítva AC szempontból rövidzárban vannak),
de a lényeges különbség az E oldali "terhelésben" van: a T3 (most leegyszerűsítve) egy sima ohmos ellenállásra
"dolgozik", az az E ellenállása (és egyben a visszacsatolása), míg a T5 a T3-at látja, mint aktív "terhelést".
Tehát míg a T3 alapvetően az elsődleges vezérlését a B-n keresztül kapja és feszültségben, addig a T5 B-a csak
leköveti a jelet, de ez csak a "referencia" szintet adja, és az igazi bemenete pedig az E-e, amit a T3 C-nak
(a bemeneti jellel már felerősített) árama jelent.
És emiatt érzéketlenebb "mindenre", mert a (nagy) árammal hajtás módban kevésbé számítanak a hőfüggő
paraméterek illetve a szórt kapacitások.

Nem, még mindig nem értem...
Megnéztem 1-2 tankönyvi leírást, de igazi magyarázatot még nem találtam, csak a
következményeket meg a képleteket, de részletes lépésről-lépésre működés szintűt még nem.

Szóval azt nem értem, hogy ha B oldalról megegyezik a vezérlés, a C-E körben pedig
a soros kapcsolás miatt úgyis közös lesz az áram, akkor miért vagyunk előrébb?
Azt értem, hogy a T3-nak eggyel jobb lesz a fix CE fesz miatt, de mi van a T5-tel?
Annak a millere nem ugyanúgy ott marad a CB között? Azt mi szüntetné meg?

Ennyit találtam közben: http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/muverositok.pdf

De itt a Q1 B-a DC szinten is fix, de a "csúszós" (V4) kaszkódnál meg együtt mozog a normál bemenettel.
Így is érvényesül vajon a Miller csökkentő hatása?

mondjuk en ket diodat tennek a T5 T3 bazisai koze

Lehet, de semmilyen minőségi javulással sem jár. Úgy 2,5mA felett kezd jelentőséggel bírni.

Sajti

a kaszkod fontosabb a VAS fokozatban, itt nem sok vizet zavar a torzitas szempontjabol, a tapelnyomason viszont nagyot dob

És akkor a T3/T5-nél ebben a felállásban csökkent a Milleren? Meg a T5 hőtorzításán?
Majd rákeresek, van ennek a "dinamikus" (diódás) kaszkódnak vmi neve?

Hawskford kaszkódnak hívják.

Sajti