audiodiyers.hu http://audiodiyers.hu/ |
|
V4 végfok http://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=61&t=3192 |
Oldal: 20 / 26 |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.20. 16:18 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Ja igen, ezt írtad is, bocsi, akkor ezt megnézem, kíváncsi vagyok! Még pár V4-es kérdés akkor még, ha lehet: sajti írta: T3 emittere utánhúzza T1 kollektorfeszültségét, ezzel konstans C-E feszültséget biztosít az első fokozatnak. Ez azt jelenti, hogy akkor direkt úgy van méretezve az R7-en lévő áram és feszváltozás, hogy megegyezzen a bemeneti jel feszültségváltozásával? Az R5/6 értékekkel kísérleteztél egyébként? (Gondolom... ) Ezeknek ennyi az össz lokális vcs-a, ilyen szempontból akkor elég a 10R? Vagy mivel ezek emitterkövetők, ezeknél nem is igazán a "ß fluktuáció" okozza a torzítást (az csak bemeneti impedancia anomáliát okoz?), hanem főleg a Vbe változása és ezért fontos az állandó disszipáció biztosítása? Elvileg a T5 E-rel sorban is lehetne egy degeneráló R-t betenni? Vagy ilyenkor az R7 ilyen lokális vcs hatásából ő is részesül közvetve? Itt a Vbe és a ß fluktuáció is torzítást okoz, ugye? Vagy ezen szakasz áramhibáját meg már javítja úgyis a globális vcs? A T13 E-be is mehetne degeneráló R vagy itt is R17 elvégzi ezt? |
Szerző: | DöG [ 2021.01.20. 18:29 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: És akkor a T3/T5-nél ebben a felállásban csökkent a Milleren? Meg a T5 hőtorzításán? A kivezérlésváltozás okozta melegedés minimális UBE feszültségváltozást okoz T5-ön (ez nem okoz hőtorzítást, > földelt bázisú, az áram átmegy rajta). T3-nak viszont kb. 60-adára csökken a disszipációja/hőtorzítása, mint kaszkód nélkül! Kapacitásváltozás ~nincs T3, T5,-nél, hisz ~nincs feszültségváltozás se rajtuk...R5,7 feladata, hogy Ube szórásokat kiegyenlítse (mivel értékük azonos, ezért T,5 is kb. T6 áramával azonosra fog beállni) A Miller kapacitásnak, és annak változásának a Vas fokozatban van jelentősége, itt T13 "tehermentesíti" a T10 bázisát ennek hatásától (elvezeti T10 emitterébe). ...szerintem |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.20. 20:06 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
DöG írta: A kivezérlésváltozás okozta melegedés minimális UBE feszültségváltozást okoz T5-ön (ez nem okoz hőtorzítást, > földelt bázisú, az áram átmegy rajta). Még nem tiszta, hogy miért számít kevésbé, mint a T3-nál lenne alapból. Vmi láncszem még sztem hiányzik. (A B-uk együtt mozog, T5 árama pedig elvileg egyezik T3-éval, mintha ott sem lenne, nem?) DöG írta: T3-nak viszont kb. 60-adára csökken a disszipációja/hőtorzítása, mint kaszkód nélkül! A T3-ét értem a fix CE fesz miatt, csak a T5-nél nem, hogy ott miért nem számít. A 60 miből jön egyébként? DöG írta: Kapacitásváltozás ~nincs T3, T5,-nél, hisz ~nincs feszültségváltozás se rajtuk... Mármint T5-nél a CB között azért lehet jelentős, nem? És itt lenne a Miller. Sőt, épp azért van a T5, hogy ezt levegye a T3-ról, csak nem látom, hogy tényleg leveszi-e vagy csak "magára tolja"..? DöG írta: mivel értékük azonos, ezért T,5 is kb. T6 áramával azonosra fog beállni T5 T6? DöG írta: A Miller kapacitásnak, és annak változásának a Vas fokozatban van jelentősége, itt T13 "tehermentesíti" a T10 bázisát ennek hatásától (elvezeti T10 emitterébe). Itt is uaz a kérdésem: T13-nál CB között nem jelentkezik uaz? De utánanézek ennek a Hawksford-nak, bár elsőre nem sok találatot adott ki rá a gugli. |
Szerző: | LKA [ 2021.01.20. 21:29 ] | ||
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok | ||
https://www.passlabs.com/technical_arti ... mp-design/
|
Szerző: | DöG [ 2021.01.20. 21:52 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: DöG írta: A kivezérlésváltozás okozta melegedés minimális UBE feszültségváltozást okoz T5-ön (ez nem okoz hőtorzítást, > földelt bázisú, az áram átmegy rajta). Még nem tiszta, hogy miért számít kevésbé, mint a T3-nál lenne alapból. Vmi láncszem még sztem hiányzik. (A B-uk együtt mozog, T5 árama pedig elvileg egyezik T3-éval, mintha ott sem lenne, nem?) "Ideális" tranzisztorból készített kaszkódnál: az alsó tranyó áramgenerátoros kimenetére ültetett felső tranyónak akár hogy rángathatod a bázisát, vagy változtathatod a Ube-jét, nem fog semmi változást okozni a kimeneten ="átmegy rajta az áram" Az rémlik, hogy a valós Si félvezetőnél Ube nyitófeszültség ~2mV/°C-al változik? Ha T3ce=T5ce áram folyik, és az alsó tranyón a felső feszültségének ~60-ada esik, akkor a moduláció okozta disszipáció-melegedés változás is ~60-ada lesz mint a felő tranyónak... ezért a létrejövő T3Ube változás is töredéke lesz, mint kaszkód nélkül. Valamint a kimenetről az alsó tranyó bemenetére való feszültség visszahatás is töredéke lesz (hiszen T3nak közel konstans a kimenőfeszültsége) |
Szerző: | DöG [ 2021.01.20. 22:27 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: DöG írta: Kapacitásváltozás ~nincs T3, T5,-nél, hisz ~nincs feszültségváltozás se rajtuk... Mármint T5-nél a CB között azért lehet jelentős, nem? És itt lenne a Miller. Sőt, épp azért van a T5, hogy ezt levegye a T3-ról, csak nem látom, hogy tényleg leveszi-e vagy csak "magára tolja"..? DöG írta: A Miller kapacitásnak, és annak változásának a Vas fokozatban van jelentősége, itt T13 "tehermentesíti" a T10 bázisát ennek hatásától (elvezeti T10 emitterébe). Itt is uaz a kérdésem: T13-nál CB között nem jelentkezik uaz?... VAS fokozat kimenetén viszont kb. 2 nagyságrenddel nagyobb a kimenőfeszültség változása, ami sokkal nagyobb visszahatást generál (amit R15 nagyobb impedanciája "fog meg"), + a visszahatás sem lineáris már... szerintem |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.20. 22:28 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
LKA írta: https://www.passlabs.com/technical_article/cascode-amp-design/ Köszi, a linket elolvastam, a PDF még most jön. Addig is annyi a tapasztalatom eddig, hogy kevés helyen írják le az igazi és teljes működést... Valahogy mindig éppen a lényeg marad ki (mármint ok-okzatilag), a következményen, az alkalmazáson van a hangsúly, ami felhasználói szempontból persze elég lehet, de ha rendesen érteni is akarom, akkor nem igazán. Pl. mindig csak az "alsó feléről" írnak, hogy a felső fix fesz ad, ezért minden szupi lesz. Ez ok, de arról, hogy az "árnyékoló fokozatnál" ugyanaz miért is nem jön elő, azt már ritkábban részletezik ezek az irások. Persze az is lehet, hogy ez csak nekem nem tiszta, és mindenki másnak triviális és csak azért nincs kifejtve... A másik, hogy ha jól látom azért a klasszikus kaszkódnál a B full DC-n van, és ennél a hawksford-nál is a másik tranyó E-n, és mintha inkább vmiféle bázisáram kompenzáló/linearizáló hatás miatt használnák nem a szokásos Cmiller csökkentés okán. Ehhez képest a "V4-es" verzión simán a másik tranyó B-án van, ezért nem értem (még), hogy akkor pl a milleren hogy javítana. DöG írta: felső tranyónak akár hogy rángathatod a bázisát, vagy változtathatod a Ube-jét, nem fog semmi változást okozni a kimeneten ="átmegy rajta az áram" Na, ez már közelít, már csak azt kéne megértenem, hogy miért nem... Ha pl. a T3-T5 közös E-C áramát ugye alapvetően a T3 határozza meg, és a T5 pedig csak "átengedi", és a B-aik pedig együtt mozognak, akkor ha nem lenne a T5 kaszkód, és a T3 önálló módjában fellépő miller hatást nem egy az egyben elszenvedi a T5 is? Vagy elszenvedi csak vmiért nincs akkora hatása? És a hőtorzításnál is uez a kérdés, hogy az ott fellépő 60x-os moduláció ott miért nem okoz gondot? DöG írta: az alsó tranyón a felső feszültségének ~60-ada esik De maga ez a 60-as arány honnan jön, miből adódik? Köszi! |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.20. 22:46 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
DöG írta: itt szerintem a disszipációcsökkentésen van a hangsúly Igen, sztem is a T3/T5-nél a millert nem igazán csökkenti így az elrendezés, ott vszeg a hőtorzítás + a CE-nonlinearitás a cél. (De kiváncsi lennék ha Sajti le szimuznád esetleg a T5 nélkül, h változik-e a frekimenet.) DöG írta: VAS fokozat kimenetén viszont kb. 2 nagyságrenddel nagyobb a kimenőfeszültség változása Itt még félig értem, legalábbis itt így látom a kaszkódolás jótékony szerepét: A T9-T10 áramtükör között kvázi fesz meghajtás van (ugye?) vagy ha nem is ez a pontos (nem tudom, ennek mi a pontos definíciója amúgy?), a lényeg, hogy viszonylag alacsony impedanciás a 2 B-t összekötő pont, így ha nem lenne a T13, akkor a T10 nagy C feszváltozásai nyilván jól megterhelnék ezt a meghajtást kapacitíve + szép kis modulációt is okozna a CE változás miatt. A T13 "buffereléssel" ez azonban teljesen megszűnik, az ő B-sa kvázi a földön van, és csak az E-ben kapja meg a bemenetet, azt viszont alacsony impedanciás meghajtással, így az ő Ccb-je már rendesen meg lesz hajtva. De majd Sajti megmondja... |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.20. 23:05 ] | ||
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok | ||
Na, amire korábban utaltam, itt találtam egy jó kis leírást, hogy elvileg mire is van az eredeti Hawksford kaszkód: Idézet: In a Hawksford cascode the highly non-linear current via Ccb of the top transistor is returned back to the degeneration resistor in the emitter of the bottom transistor, the non-linear current leak from the output is thus partially compensated. http://theradioboard.com/rb/viewtopic.php?t=5079#p45085 Szóval Sajti nem az T3 E-be kéne mennie a dióda katódjának?
|
Szerző: | DöG [ 2021.01.21. 00:48 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: DöG írta: az alsó tranyón a felső feszültségének ~60-ada esik De maga ez a 60-as arány honnan jön, miből adódik? Köszi! Cortez írta: DöG írta: felső tranyónak akár hogy rángathatod a bázisát, vagy változtathatod a Ube-jét, nem fog semmi változást okozni a kimeneten ="átmegy rajta az áram" Na, ez már közelít, már csak azt kéne megértenem, hogy miért nem... Ha pl. a T3-T5 közös E-C áramát ugye alapvetően a T3 határozza meg, és a T5 pedig csak "átengedi", és a B-aik pedig együtt mozognak, akkor ha nem lenne a T5 kaszkód, és a T3 önálló módjában fellépő miller hatást nem egy az egyben elszenvedi a T5 is? Vagy elszenvedi csak vmiért nincs akkora hatása? Szóval a valós T5Ube feszültségét moduláló hőterhelés, és feszültség visszahatás nem fogja módosítani a kimenőáramot elvileg, a visszaható Miller kapacitás viszont ugyanúgy jelentkezik T5 bázisáról a Dióda kis impedanciáján keresztül át T3 bázisára, mint kaszkód nélküli esetben (de mivel T2 emittere kis impedanciával hajtja, alig lesz hatása)... szerintem |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.21. 07:22 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Na, asszem megvan, de majd validáljátok, hogy jól értem-e... Szóval az segített, amit írtál, hogy T3 áram generátor. Tehát ha a bázis kört most ideális feszgenerátoros pont(ok)nak tekintjük, akkor a T3 az adott bementi fesszel arányos kimeneti áramot fog igyekezni "beállítani" a C körében. Ha ezt önmagában tenné, akkor ezt a másolást, erősítést jelentősen torzítaná a hőfüggése és az early hatás. Nézzük meg akkor a T5-öt. Itt én csak úgy tudom értelmezni a működését, hogy ismét "keverednek" az üzemmódok. Ha klasszik kaszkód lenne, akkor a bázisa DC-n lenne, nem kérdés, hogy FB-úként működik. Itt azonban a B-a ugye a T3 B-ával azonos feszgenerátoros meghajtásban részesül. Mivel alatta pedig egy áramgenerátor van, simán tekinthető E követőnek is. (Max nem ideális feszgenerátor van a C-án hanem kicsit magasabb belső ellenállású, és nem ideális CCS az E-n, de ez meg nem számít semmit.) Tehát ő pedig azon "dolgozik" (addig nyit), amíg az E-e el nem éri a B + Ube feszt a terhelő (T3 C) áramtól függetlenül. Így viszont a T3 disszipáció kb. állandósítva + early hatás is csökkentve. És az erdeti kérdésem a végére... hogy itt miért nem akkora gond ugyanúgy a hőtorzítás meg az early meg a miller: hát tranzisztor szinten ugyanúgy "gond" (egyáltalán nem csökken a mértéke), csak az elrendezés miatt csökken a kihatása, ugyanis míg a nem-kaszkódos esetben magát az erősítést terheli, addig itt csak az E követőt rontja, de ez meg csak annyit okoz, hogy a T3 E-e kicsit kevésbé lesz pontosan utánhúzva. Amit még nem értek, hogy itt miért nem az eredeti Hawksford féle kaszkód van, mint a VAS-nál is. Ha jól értettem, annyit így még "hibázik" most az árnyékoló tranyó, hogy a B árama is bekerül ugye a T3 E-be, ennyivel rontja a végső kimeneti áramot, ami megy a tükör felé. De gondolom csak annyi az oka, hogy ez ennél a fokozatnál még bőven elhanyagolható és kész... A VAS-nál már jóval nagyobbak az ingások, ezért ott már úgy van. |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.21. 08:13 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: ...hogy a T3 E-e kicsit kevésbé lesz pontosan utánhúzva. Mármint C-a. (Csak már nem engedi szerkeszteni a hsz-t...) |
Szerző: | sajti [ 2021.01.21. 10:06 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: Na, asszem megvan, de majd validáljátok, hogy jól értem-e... Nem T5-nél nem lehet keverni a működési módokat. Onnan indulj ki, mintha a bázisa egy állandó feszültségre lenne kötve. Ekkor nincsen más lehetőséged, mint a földelt bázisú kapcsolás. Ekkor is javít T3 működésén, de annak C-B, illetve C-E közötti feszültségváltozását nem küszöböli ki. Ezt fedezte fel Hawksford, és javasolta a feszültség utánhúzást, mint megoldást. Ez egyfajta hibajavítés, de T5 működését nem befolyásolja. Hőfokfüggés: T3 a vezérlő feszültségét a B-E között kapja. Ha változik a disszipációja, akkor változik a B-E feszültsége is, ami hozzáadódik a bemeneti feszültséghez. Ez torzítást okoz. T5-nél azonban vezérlő áram van, és pont emiatt nem érdekes Vbe változása. Az utánhúzás pedig feszültséggel történik, ezért nem különösebben érdekes, hogy a dióda árama 0.01% körüli nagyságrendben ingadozik. A MIller kapacitás az egész fokozatban nem kritikus, miután a fokozat alacsony impedanciás terhelésre dolgozik, ezért itt nincs jelentős feszültségváltozás. A Hawksfordnál teljesen mindegy, hogy honnan veszed az utánhúzó feszültséget. Létezik olyan VAS kapcsolás ahol emitterkövetős meghajtás mellett a bemenő jelből veszik az utánhúzó feszültséget is. Mindekét megoldás jó. Sajti |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.21. 12:36 ] | ||
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok | ||
Sztem a T5-öt simán lehet így is úgy is értelmezni, nem hibás műszakilag a FC-ú értelmezés sem. Nyilván ugyanúgy, ahogy nem tisztán FB-ú, nem is tisztán FC-ú sem, egyszerre mindkettő. Kvantum tranzisztor... Igazából ugye a tranyónak a 3 lába közül legalább 2 bemenetnek tekinthető, onnantól pedig annyi a kérdés, hogy honnan nézzük + melyik lábán mik az impedancia viszonyok. Ugyanígy egy szokásos végfok kimeneti áramerősítő fokozat is vehető FC-nak a jel felől, és FB-únak a terhelés felől. A hawksford-nál is ugyanígy a T3 felől FB-ú, a T2 felől meg inkább egy FC-ú emitterkövető. Idézet: A Hawksfordnál teljesen mindegy, hogy honnan veszed az utánhúzó feszültséget Mondom, annyit olvastam csak, hogy minha az E-be csatolás vmin még javítana..? Lásd a fórumos angol idézet feljebb. És ilyen soros R a kaszkódba javíthat vmin vagy nincs jelentősége?
|
Szerző: | sajti [ 2021.01.21. 12:55 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: Sztem a T5-öt simán lehet így is úgy is értelmezni, nem hibás műszakilag a FC-ú értelmezés sem. Akkor feltenném az evidens kérdést: Minek kérdezel, ha utána nem fogadod el a magyarázatot? Ha szeretnél a saját elképzelésed alapján tervezni, akkor hajrá! Sajti |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.21. 13:55 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Bocsánat! Azt hittem, ennyi szabadság belefér az értelmezésben. (Nekem így sokkal könnyebb megértenem, amúgy csak ennyi.) |
Szerző: | DöG [ 2021.01.21. 14:15 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: Sztem a T5-öt simán lehet így is úgy is értelmezni, nem hibás műszakilag a FC-ú értelmezés sem. Dehogynem, az földelt bázisú! Csak emitterből van vezérelve ~1×-es az áramerősítése. (Hol látod, hogy T5-nek az emitteréből van a kimenet?) Idézet: És ilyen soros R a kaszkódba javíthat vmin vagy nincs jelentősége? Ha alsó tranyón fix Uce feszültség van és modulálod az áramát, akkor modulálódik rajta a disszipáció is (viszont egyéb paraméterei nem változnak). Ha megfelelő értékű R-et illesztesz a kollektorába, akkor elvileg kilőhető az áramváltoztatáskor keletkező disszipáció változás, viszont kis részt kezd belépni a feszültség visszahatás is... (szóval valamit valamiért)szerintem |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.21. 16:49 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Majd megmutatom mire gondoltam, szimulálok egyet, de nem akarok ennél leragadni, sztem nincs jelentősége, még is az lehet hogy csak rosszul fogalmazok és félreértjük egymást. És akkor a nyílthurkú erősítések hol dőlnek el? T2-es fokozat: ez csak buffer T3 + T5-ös fokozat: munkaponti áram + R11 / R15 arány T9 + T10-es fokozat: R15 / R17 arány T10 + T13-as fokozat: munkaponti áram + R17 / (R21 || R22)? A CFA-nál egyébként a vcs R-ek értéke mi alapján van méretezve? Pl: itt az R11 + R44+12-nál mi lenne más, ha fele értékűek lennének? |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.21. 20:35 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Ja és igen, természetesen "fordítva" is igaz, ha a Q3/Q4-nél megfordítom, és a Q3 nem kap vezérlést a Q4 igen, akkor meg full FB-ú, klasszik kaszkód. De az én szememben ez 2 a hawksford-ban egyszerre van jelen szuperponálódva, ezért lehet akár igaz mindkettő mód egyszerre is. (Miért ne?) |
Szerző: | DöG [ 2021.01.22. 12:39 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: ...A CFA-nál egyébként a vcs R-ek értéke mi alapján van méretezve? Tippem szerintem a buffer bemenő impedanciája/kapacitása, amihez egyrészt illeszkedni kell -emiatt nem lehet túl nagy R21//R22- a CFA kimenő impedanciája-, másrészt nem lehet túl alacsony sem R11 mert akkor arányosan növelni kéne a biast, disszipációkat, hogy alacsony maradjon a torzítás (akkor tud kicsi maradni a torzítás, ha a bias/moduláció arány nagyon magas marad)...Pl: itt az R11 + R44+12-nál mi lenne más, ha fele értékűek lennének? De ennek Sajti a tudora! |
Szerző: | DöG [ 2021.01.22. 13:11 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: Na, szóval én így értettem Tehát Q4 bias áramgenerátor...-Ha INQ3-at vezérled, Q3C-n nem keletkezik kimenőjel! (Q3 földelt bázisú kapcsolás) Rejtés: |
Szerző: | sajti [ 2021.01.22. 15:06 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cortez írta: Pl: itt az R11 + R44+12-nál mi lenne más, ha fele értékűek lennének? Duplájára növekedne a hurokerősítés. Sajti |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.22. 16:52 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Ja igen, itt az R11 az nem csak vcs elem, hanem közös E ellenállás is, értem, köszi! És tényleg egy ilyen CFA elrendezésnél mi is a helyzet a táp zavarokkal? Melyik pontok/fokozatok érzékenyek rá? Gondolom a CCS-nél pl. nincs nagy jelentősége. És az áramtükörnél? Vagy itt is van azért vmiféle "difi szerű" CMRR mechanizmus, ami kivédi? |
Szerző: | Cortez [ 2021.01.23. 11:04 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Még lenne általános kérdésem: arra van valamilyen "hivatalos" definíció, hogy mi és mi alapján számít fesszel vs árammal hajtott résznek? Én abból indultam ki, hogy ha bemeneti jelváltozás nélkül egy adott pontot, szakaszt még plusszban, kívülről beterhelnék, akkor az inkább a feszt vagy az áramot tartaná. Nyilván egy ideális fesz meg áramgenerátort nézve ez nem is lenne kérdés, de egy erősítőnél már vannak helyi impedancia viszonyok és az dominálhat. Sőt, ugye a vcs. miatt nem is biztos hogy a helyi működés a meghatározó. Ez alapján én így látom a láncot, de van 1-2 bizonytalan pont, főleg az áramtükrönél:
|
Szerző: | Cortez [ 2021.01.25. 21:53 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Csak hogy tudjam: ennyire hülyeséget kérdeztem vagy még korábbi egyéni felfogásom büntetését töltöm...? |
Szerző: | sajti [ 2021.01.30. 16:19 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Még egy apró változtatás. Kicsi kevésbé negatívra vettem a nyugalmi áram hőmérséklet kompenzációját. Így egészen picit változott a rajz: Csatolmány: Sajti |
Szerző: | sajti [ 2021.02.06. 08:29 ] | ||
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok | ||
Valahogy az Onsemi nagyon ott van a pontos gyártásban, különösen a PNP tranzisztoroknál. A két felső cső az NPN, a két alsó a PNP. Ezek így lettek egy tételben megvásárolva, csak növekvő sorrendbe raktam őket erősítés szerint, csövenként. Sajti
|
Szerző: | LKA [ 2021.02.06. 09:09 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
milyen feltetelek mellett merted ? |
Szerző: | sajti [ 2021.02.06. 09:10 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
LKA írta: milyen feltetelek mellett merted ? Uce=5V és Ic=100mA mellett. Sajti |
Szerző: | mzperx [ 2021.02.06. 11:02 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Megint egy nagyon egyszerű és praktikus megoldást választottál! A T6, T7 áramgenerátor negatív hőmérsékleti együtthatóval bír, amit T15 bias generátor áramfüggetlenségével lehetne kiküszöbölni legegyszerűbben, 1db ellenállás beiktatásával (lásd.: Hawksford: Optimization of the Amplified-Diode Bias Circuit for Audio Amplifiers). És ezt az ellenállást akár össze is lehet vonni ügyesen a base-stopper ellenállással... |
Szerző: | shany [ 2021.02.06. 11:39 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
sajti írta: Valahogy az Onsemi nagyon ott van a pontos gyártásban, különösen a PNP tranzisztoroknál. A nagyobbik tokozással, egy-egy tételként vásárolva a Mousertől, ezeket mértem...fejlődött a félvezetőgyártás ? érthetetlen...A két felső cső az NPN, a két alsó a PNP. Ezek így lettek egy tételben megvásárolva, csak növekvő sorrendbe raktam őket erősítés szerint, csövenként. Sajti Csatolmány:
|
Szerző: | sajti [ 2021.02.06. 17:21 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
mzperx írta: Megint egy nagyon egyszerű és praktikus megoldást választottál! A T6, T7 áramgenerátor negatív hőmérsékleti együtthatóval bír, amit T15 bias generátor áramfüggetlenségével lehetne kiküszöbölni legegyszerűbben, 1db ellenállás beiktatásával (lásd.: Hawksford: Optimization of the Amplified-Diode Bias Circuit for Audio Amplifiers). És ezt az ellenállást akár össze is lehet vonni ügyesen a base-stopper ellenállással... Két okból választottam ezt a megoldást: 1, A diódák kompenzálják a környezeti hőmérséklet változását. A predriverek hőmérséklete pedig leginkább ettől függ, mert a vezérlés okozta áramváltozásuk elhanyagolható a nyugalmi áramhoz képest. 2, A Bias generátor kollektorába építhető ellenállás problémákat okoz a panelterben is, mivel innentől kezdve a bias áramkör nem kezelhető kétpólusként, ami vezetékezési gondokat okoz. Sajti |
Szerző: | sajti [ 2021.02.06. 17:23 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
shany írta: A nagyobbik tokozással, egy-egy tételként vásárolva a Mousertől, ezeket mértem...fejlődött a félvezetőgyártás ? érthetetlen... A 6-8 évvel ezelőtt vásárolt példányok sokkal jobban szórnak... Valóban érdekes. Sajti |
Szerző: | sajti [ 2021.02.11. 20:48 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Csatolmány: Kisebb módosítás. A tápegységbe beépítésre került 2db 630VA toroid. Azt hiszem kellő tartalékok állnak rendelkezésre... Sajti |
Szerző: | emersys [ 2021.02.12. 22:12 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
shany írta: sajti írta: Valahogy az Onsemi nagyon ott van a pontos gyártásban, különösen a PNP tranzisztoroknál. A nagyobbik tokozással, egy-egy tételként vásárolva a Mousertől, ezeket mértem...fejlődött a félvezetőgyártás ? érthetetlen...A két felső cső az NPN, a két alsó a PNP. Ezek így lettek egy tételben megvásárolva, csak növekvő sorrendbe raktam őket erősítés szerint, csövenként. Sajti Csatolmány: MJL1302A_MJL3281A_keszlet.jpg Szintén hasonló értékeket mértem. 30-30 db -ot rendelve Mouser-től. Elképesztő, hogy az NPN-PNP komplementer páros 5 % belül szinte egyformák voltak. |
Szerző: | shany [ 2021.02.13. 22:06 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
sajti írta: Csatolmány: IMG_2821.jpg Kisebb módosítás. A tápegységbe beépítésre került 2db 630VA toroid. Azt hiszem kellő tartalékok állnak rendelkezésre... Sajti |
Szerző: | sajti [ 2021.02.13. 22:11 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
shany írta: Változott a hang? Érdemes túlméretezni, esetleg nagyon vagy nagyon-nagyon túlméretezni a tápot? Azon ritka alkalmak egyike, amikor tulajdonképpen azt hozta, ami az elvárás. Nagy hangerőn (közel klippelésig kihajtva) simább, energikusabb, valahogy magától értetődőbb. Ez a trafó is 400V-os primerrel készült. Sajti |
Szerző: | sajti [ 2021.03.07. 16:40 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
V4 táppanel kapcsolási rajza: Csatolmány: Sajti |
Szerző: | sajti [ 2021.03.08. 18:06 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Közben ha lassan is de készül valami: Csatolmány: Csatolmány: Sajti |
Szerző: | mayky [ 2021.03.08. 18:29 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Az EI magos hálózati jobb lehet mint a toroid? |
Szerző: | sajti [ 2021.03.08. 18:46 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
mayky írta: Az EI magos hálózati jobb lehet mint a toroid? Remélem, hogy hamarosan tudok majd nyilatkozni róla! Sajti |
Szerző: | shany [ 2021.03.10. 12:44 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Hallatszik már valami? ( úgy rémlik, régebben nem voltak olyan jók az EI-tafós tapasztalataid, csak nehogy VoS hangú legyen tőle a cucc ) Szemre szépek ezek a trafók, nem búgnak? Mit jelent az audio célra rendelés? |
Szerző: | sajti [ 2021.03.10. 12:57 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
shany írta: Hallatszik már valami? ( úgy rémlik, régebben nem voltak olyan jók az EI-tafós tapasztalataid, csak nehogy VoS hangú legyen tőle a cucc ) Szemre szépek ezek a trafók, nem búgnak? Mit jelent az audio célra rendelés? Próbáltam már, de régi -talán- EMG-s EI trafókkal, amik még 220V-ra voltak tekercselve és 160VA-esek voltak. Most kapnak még egy lehetőséget ezek. Ha nem jön be, akkor végleg maradok a toroidoknál. Az audió célra készítés azt jelenti, hogy nagyobb vason van, jelen esetben a 200VA-es trafó 300VA-es vason, kisebb gerjesztéssel. Jól néz ki, és teljes egészében impregnálva van. Nem búg, bár kicsit remeg. Ezért gumis lábakon van rögzítve az alaplaphoz. Sajti |
Szerző: | Cyklon [ 2021.03.10. 13:23 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Szívesen küldenék egy próbára trafót, ha elfogadod, U I, teljesen zárt védőburkolatban. |
Szerző: | sajti [ 2021.03.10. 15:48 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cyklon írta: Szívesen küldenék egy próbára trafót, ha elfogadod, U I, teljesen zárt védőburkolatban. Érdekel, küldtem privátot! Sajti |
Szerző: | Cyklon [ 2021.03.26. 22:51 ] | |||
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok | |||
Készül egy újabb V4 Sajti jóvoltából, a burkolat alatt a fentebb említett trafó. Gyártás alatt az előlap és a távvezérlő.....
|
Szerző: | sajti [ 2021.03.27. 09:25 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Nagyon kitaláltad, igényes és helytakarékos kialakítás lett! |
Szerző: | gcs [ 2021.03.27. 19:31 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cyklon írta: Készül egy újabb V4 Sajti jóvoltából, a burkolat alatt a fentebb említett trafó. Gyártás alatt az előlap és a távvezérlő..... A bemenet-választóról lehetne tudni valamit? (nekem is tetszik ez az elrendezés) |
Szerző: | euro21 [ 2021.03.27. 20:10 ] |
Hozzászólás témája: | Re: V4 végfok |
Cyklon írta: .. a burkolat alatt a fentebb említett trafó. ..... Igényes. Miből készült a burkolat? |
Oldal: 20 / 26 | Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ] |
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group https://www.phpbb.com/ |