audiodiyers.hu

Áthozom ezt a projektet a szomszédból. Már egyébként sem tartozik igazán az eredeti témához, csak zavarólag hat ott.
Mivel nem vagyok hiperaktív erősítőépítő, így nem egyszerű feladat a motiváció, az indító impulzus megtalálása. Jelen esetben nem egy áramkör kipróbálása, megépítése jelenti ezt, inkább az újféle mechanikai kivitelezés, valamint a hónapok óta szétszerelt erősítőm drágább alkatrészeinek felhasználása végre.
Az új mechanikai konstrukció a mono kivitelen kívül azt is jelenti, hogy szinte minden nyákra kerül mjd ( egy-egy panel a hálózati táp résznek, erősítőnek ), és ezzel az elrendezéssel jobban kézben tarthatónak gondolom a másodlagos/parazita áramutak hatását is, mint az előző dual mono felépítés esetében. A részegységek elrendezése nagyon hasonlít egyébként a …..nem mondjuk ki a nevét, de ez csak véletlen műve.

Maga az erősítő áramkör egyelőre változatlan, gyakorlatilag standard megoldás. Két sajátosabb jellemzője van: a VAS árama relatíve magas, valamint nincs a bemeneti fokozat és a VAS között egy szokásos elválasztó emitterkövető :


A doboz váza, a hátlapra szerelt szerény hűtőbordával., amely a 12mm vastag alu-hátlapról vezeti el a hő jó részét. Belül erre az alulemezre lesznek felfogatva a végtranzisztorok az erősítő nyákkal egyetemben.
Nem lesz pehelysúlyú versenyző, jó lenne 40kg körül megállni.



A 2,2kVA-es alulgerjesztett toroid trafó szokatlan módon a pufferkondi block fölé kerül majd. Bár ebben a szilikonnal kitöltött vasbödönben már teljesen néma ( kivéve, ha DC van a hálózatban ), négy gumi rezgéscsillapító lábon keresztül tervezem beépíteni. Sajnálatos módon a trafó 17kg-os tömege magasra tolja a készülék súlypontját, borulékony lesz a cucc ezekkel az méretarányokkal. Persze magától nem borul fel azért...

No és ha az egészet fejtetőre állítanád? Bocs, hogy csak most szólok..

Szélesebb lábakkal is lehet operálni, akár még hozzá is adhat a látványhoz...

Más, milyen szilikont használtál? Szeretnék egy próbát tenni toroid kiöntéssel, nekem ezt javasolták:
https://www.szilikontermekek.hu/rtv-2-k ... g?vmcchk=1

Felmerült már a gondolat, végül elvetettem.
Egyrészt azt találtam ki, hogy nekem most rugalmasan kell felfogatni a trafót, és puffer-pakkot. A felfordított esetben az alátámasztás helyett lelógatnom kellene a trafót, ezt nem valamiért nem érzem olyan tartósnak. Ilyen alátámasztó elemekre gondoltam:


A másik ok, hogy így jobban mutat .....ablakos oldallapokat azért még nem tervezek.

Majd meglátom, utólag még fel lehet szerelni valamit, ha nem állja ki a lökdösős próbát
Egyelőre ilyen tömör alu talpakat már vettem hozzá, ezek tetszenek, és nagyon masszívak ( https://www.arwill.hu/termekek/gyartas- ... mm-817081/ )

Szimpatikus anyagnak tűnik.
Én kutyaközönséges szilikont használtam, a normál 400ml-es kinyomható kivitelt. Talán hőálló fajta ? Nem emlékszem már, több db kellet, 4-8 ?
- Az biztos, hogy a trafóról leszedtem a szigetelést, kiöntést
- hetekig lakkoztam több rétegben, "impregnáltam"
- beépítettem egy 90°C-os független bimetál kapcsolót ( a jelentős hőszigetelés miatt nagyobb hőmérsékleten kell működnie a trafónak )
- a ( büdös ) szilikonozás is több lépcsőben, 1-2-3 centis rétegekben hetekig tartott

Viszont az eredmény elég jó: ahhoz, hogy halljam a trafó zaját ( kb 80-100W nyugalmi teljesítményfelvétel mellett ), rá kell kell tapasztanom a fülem a fém burkolatra, egyébként a két trafó együtt is teljesen néma. Persze a hálózati DC ( amely nálam gyakori ), azért elég durva hatású...DC szűrő megoldja.


Annak idején sokat töprengtem, hogy a "szokásos" műgyanta vagy a sehol nem látott szilikon legyen a kitöltő anyag...

És akkor a projekt legfontosabb része a kivezérlésmérő, a "villogó"
Többször felmerült már bennem, hogy a zenehallgatás során, különböző esetekben mekkora kimenőteljesítményt használok vajon, milyen messze vagyok a klipp-határtól, közvetten: mekkora hangnyomás-, csúcsértékek fordulnak elő ?
Olcsón megoldani nem is olyan egyszerű. Bár jelentős a kínai kínálat, többnyire kicsi az átfogása ezeknek a műszereknek, többnyire összesen 30dB körüli, és csak kevés esetben adják meg ezt is.
Találtam egy típust, amelyre 56dB átfogást ígértek ( kimeneti teljesítmény méréséhez minél nagyobb átfogás lenne kívánatos ), ráadásul a kijelző minden szegmenséhez megadták az értékeket. Persze ez még nem jelentené, hogy tényleg igazak is ezek, de miután megérkezett a cucc, csináltam néhány mérést. Nagyjából igaz ami a leíráskan szerepel, nem teljesen persze.
Eleve nem pont az érkezett, ami a képeken volt...


A valóságban 2db 16 szegmenses led-sor a kijelző, valamint a legalsó led - amelynek a -40dB-t kellene indikálni - állandóan világít...
Így a második led-től indul a buli ( buktunk 2dB-t ). Ennek az érzékenysége 9,7mV/1kHz körüli, az első piros : 895mV, a második: 988mV.
Tehát a sorban a második led és a második piros led között 40dB különbség van. Mivel a legfelső három piros led esetében felnő a közöttük levő különbség 2dB-re, az alattuk levő 1dB-es közökkel szemben, ezek már nem igazán használhatóak, teljesítményben túl nagy ugrást jelentenek.
Egy lehetséges skálázás az én esetemben, 4Ohm-os terhelést feltételezve a kimeneten:


Egyébként nagyon ügyes kis szerkezet, többféle látványos vagy hasznos ( peak hold ) üzemmódja van, ráadásul minden paraméterében állítható.

Természetesen az egyik legfontosabb funkció ezzel a kivezérlésméréssel kapcsoltban, hogy ki is kapcsolható

A "másik" cég:

http://www.t-silox.hu/termekkinalat3.html

Haladt egy keveset a projekt, mechanikai munkálatok formájában. A fentebb már bemutatott vázra tervezett alu burkolat CNC megmunkált elemeit Cyklon fórumtárs készítette, a tőle már megszokott precíz minőségben ( ezúton is köszönet érte ). A felületek szálcsiszolását - közös tanakodás után - végül egy másik cég végezte, számomra tetszetős módon.
Sajnos, csak elég gyenge minőségű képeket sikerült készítenem. Először az egy monoblockra való készlet, majd összeállítva a doboz provizórikusan, a hátsó hűtőbordák nélkül.

Nagyon korrekt, több mint igényes munka.

Úgy látom Cyklon kolléga munkái adják a referenciát dobozolásilag...
Sajti

Szívből örülök Sanyi!........megérte a sok munkát.....

Gratulok, szép és masszív lett! Marad natúr vagy színes elox bejátszik?

Gratulálok ez nagyon komoly lett !

Köszönöm!

Eredetileg ez fel sem merült bennem, de a szálcsiszoló cégnél, szinte természetesnek gondolták, hogy eloxálva lesz még. Ez adna egy keményebb ( foltoknak ) ellenálóbb bevonatot, meg a színezés lehetőségét is....csak remélni merem, hogy nem vörös és arany színekre gondoltál

Régebben csak a fekete dobozok tetszettek ( vagy 20-25 éve már eloxáltattam feketére szálcsiszolt alu előlapot ), de mostanra a natúr alu színnel is összebarátkoztam. Tanácstalan vagyok

A süllyesztett részre mindenképp fekete fólia-szerűséget képzelek el, fehér feliratokkal...

Fekete ,vékony elox alulapom van, olyan mint a készülékeim hátlapján látható,........csak egy lehetőség...

Eredetileg valami más jellegű felületet képzeltem oda, de alu is jó lehetne, gondolom gravírozva. Milyen vastag az a lemez ( én néhány tized, max. 0,5mm plusz anyagvastagságot terveztem ), mekkora a legkisebb betűméret, 1,5-2 mm lehetséges ?

Jelenleg 1 mm-es van idehaza, de ha jól tudom be lehet szerezni 0,2-05 öst is a Colop-nál. Én a mechanikus géppel 2,8-3 mm-es betűket tudok gravírozni, lézerrel persze lehet kisebbet is, tervek alapján elkészítik Neked a gravírozós cégek.

Eredetileg valamilyen öntapadós matrica-szerűséget képzeltem el, ehhez már van lézernyomtatóval nyomtatható alapanyag, meg ennek a tetejére egy réteg átlátszó fólia. Ezt még kipróbálom, azután jöhet a gravirozós technológia. Valami ilyesmit képzeltem el, vannak elég kicsi karakterek is benne:

Volt még egy ötletelésem...
Hozzájutottam néhány 10A terhelhetóségű hálózati szűrőhoz. Belül nagyon komoly "multistage" szűrő komplexumot tartalmaz, közös-, differenciális módosú tagok, ferritgyűrűk, kamrákra osztott-, ónozott árnyékoló búrában. Egyébként is terveztem valami hálózati szűrést, akár ezt is be tudnám szorítani az árnyékolással együtt...Bár több kérdés is felmerül, valamint a szűrő alkarészeinek az értékei, paraméterek sem ismertek...de azért komoly cucc

szűrőkkel óvatosan sajna sok elrontja az erősitő hangját. ezért csináltam én is inkább tápgenerátort. csak akkor tedd bele ha meghallgattad az erősitőt alapban és a szűrővel is.

Ja, próbáld ki, aztán mond el nekünk jól, hogy érdemes-e.
(Nálam is tervben van valami ilyesmi. A kis asztali lámpám kapcsolója által okozott szikrazaj is átmegy mindenen, számítógépen, erősítőn.)

Még nem foglalkoztam ezzel a szűrő kipróbálással, meg nem is olyan egyértelmű a kipróbálás eredménye, mert be kell iktatni valamilyen plusz kábelt, plusz kontaktusokat, stb..
( egyébként az a szikrazaj inkább földelési/földhurok probléma lehet, ezek a szűrők 10kHz fölött hatásosak ( jó esetben ) inkább )



A mechanikai munkák nem akarnak haladni, saválló lemez vázba több mint 70db M2,5-ös furat, majd M3 menet fúrás kézzel...nem kellemes időtöltés.
Megérkeztek a rezgéscsillapítók és főkapcsolók. Ez utóbbi pozícióba egy kombinált kapcsoló-kismegszakítót álmodtam ( "Hydraulic/Magnetic Circuit Breaker", 10e ki-bekapcsolást kibír, katonai felhasználásra is alkalmas, stb ), amerikai erősítőknél nem ritka megoldás:
https://www.carlingtech.com/hm-cb-a-series


kicsit változtattam az előlap feliratozásán is ( ez sem olyan egyszerűen megy nekem ), ezt kellene majd valahogy rávarázsolni az előlapra:

Még mindig mechanika....Most jutottam el oda, hogy az eredetileg elképzelt rugalmas felfüggesztéssel beszerelhetem a nagy toroid transzformátort, és a puffer-pakkot. Ehhez csupán néhány lemezdarabot kellett készíteni, valamint a saválló acélváz középső-belső részébe 8-8db 6mm-es furatot kellett varázsolni utólagosan. Ez utóbbi eléggé trükkös módon sikerült...( az eredeti dobozterv nem volt teljesen kidolgozva, inkább - valamilyen fokon - univerzális mechanikai megoldásban gondolkodtam, amely alkalmas a később kikristályosodó részletek fogadására )

Lassan elkezdhetek foglalkozni az elektronikával is. Már a nagy áramú egyenirányító diódáknál elakadtam: eredetileg minél kisebb nyitófeszültség volt a fő szempont, esetleg lehet gyors is a dióda. Ennek maximálisan megfelelne - nem is túl drágán - a VS-60APH03-N3 ( https://www.vishay.com/docs/94796/vs-60aph03-n3.pdf ).
Viszont elképzelhetőek másféle szempontok is, így a másik jelölt a "(SiC) Schottky Diodes" közül pl. a FFSH5065A-F155 ( https://www.onsemi.com/pub/Collateral/F ... F155-D.PDF ) amelynek viszont magasabb a nyitófeszültsége....

Mik a másféle szempontok is?

Bár az audiodiyer közösség tonnaszámra vásárolja a különféle gyors diódákat, nem egyértelmű a használatuk megalapozottsága. Gyári audio készülékekben nem igazán látom ezeket...
Ha a szubjektív hangminőség irányából közelítünk, akkor tény, hogy pl. alacsony tápfesz. elnyomású csöves erősítő áramkör tápegységében, hallottam már különbséget két - egyformán "ultrafast, soft recovery" - de különböző típusú egyenirányító dióda között.
Viszont most nagy tápfesz.elnyomású áramkörökről van szó...
Két - ezt a témát is érintő - írás:
https://diyaudioheaven.wordpress.com/tu ... ectifiers/
https://neurochrome.com/pages/rectification-snubbers


Még mindig mechanika. A fő toroid trafó ( több mint 17kg ), valamint a pufferek a helyükre próbálva:

Mindkét dióda sikeres pályázó a feladatra a VS-60APH03-N3 hyperfast valóban attraktív nyitó feszültséggel rendelkezik, a schotktky áltlában nagy feszültség mellett elveszti ezt a fajzta előnyét, amiben a SiC technológia további hátrányt jelent. Viszont azt érdemes megjegyezni, hogy SiC egy dologban eltár a szokásos Si megoldástól, mégpedig ellentétes lehet a hőmérséklet együtthatója, ami megakadályoza a chipen a hot-spotok kialakulását nagy áramok mellett és növeli a megbizhatóságot. Emiatt szeretik annyira az ipari teljesítmény elektronikában.

A ház masszív lesz, hanghullámok biztosan nem fogják lengetni az erősítőt

Egy egyszerű sznubber használata nem fáj, amit nem lehet mellőzni bármilyen egzotikus dióda esetén sem...

Végül VS-60APH03-N3 diódákat vettem, meg a tápegység főbb alkatrészei is megjöttek, de nem halad az építés.
Némi fúrás-reszelés után a puffer rész áram-útjainak tervezésénél ragadtam le:


Mindenképp tökéletesen párhuzamosan fogom használni a csatornánként 2-2db puffert, pontosan felezve a töltőáramokat, és biztosítva az extra hosszú és egyforma mértékű élettartamot a kondiknak.
Viszont így is van alapvetően kétféle megközelítés az bejövő-töltő/kimenő-terhelő áramutak kiképzése szempontjából, így a parazita ellenállásokon kialakuló feszültségek okozta földpotenciál változás mértéke is más. Egy hagyományos kiképzés ( egyetlen csillagpont a 4 puffer föld-pólusa geometriai középpontjában ) volt eddig alkalmazva az előző hibrid erősítőmben, most viszont felmerült bennem - pl. a Marantz erősítőkben is alkalmazott - kettévágott föld összekötés a + és - tápot szűrő nagy pufferek közös kivezetései között:


Az én esetemben, a 4db pufferrel nem lehet "két dimenzióban" megoldani ezt, két külön síkon vagy egy térbeli drótozással működhetne. Szimpatikus lenne pl egy pót nyák a rézlemez fölé ilyesmi elrendezésben ( bár ezen túlmenve, akár ebbe a nyákba ültetett, áramvezető perselyeken keresztül a pufferrek kivezetéseire csavarozva vezetékezést is meg lehetne spórolni...)

A D'Agostino nem feltétlenül jó példa, mert ott a hangszór hidegpontja nem csatlkozik a kondezátorok közös pontjához.

Sajti

Jogos, bár inkább csak az elképzelés illusztrálására miatt tettem ide. ( valójában erről a képről származik az ötlet .... még azok a Wago gyármányú screwless terminal blockok is szimpatikusak, fogadni a trafó 4mm2-es sodrott kivezetéseit )
Lemaradt még az is, hogy nem csak a föld kialakítás lehetne "kettévágva" a bemenő és kimenő áramok tekintetében, hanem a + és - oldalon is lehet egy picit nyerni a párhuzamosan kötött kondenzátorok megfelelő kivezetései között:

Megjöttek a puccos csatlakozók is.... ezek tetszettek valamiért, na meg a sznobság ugye
( Az ezüst RCA aljzat a nagy darTZeel monoblokkokról lett lenézve, ott ezüst drótokban folytatódik. )


Mondjuk, hogy mikor lesz ebből működő erősítő, azt nem tudom

Mostanában az is felmerült bennem, hogy szimmetrikus bemenetet is építsek be. Megint csak a darTZeel-t hozva példának, ott a kisebbik végerősítőben Neutrik trafót-, a monoblokkokban aktív OPA-s szimmetrikus-aszimmetrikus átalakítást használnak.

THAT TA1206
https://hu.mouser.com/ProductDetail/THAT/1206S08-U?qs=9Udfh7QmL4v6RJlUqfdrJg%3D%3D

Én legalábbis ezzel szemben nem trafóznék....

_________________
SMSL M300 MK2 AK4497 DAC, 2 db ClassdAudio SDS470C Upgraded Usa Class D végfok,
4x8 mm2 saját DIY hangfalkábel, ACR ISOSTATIC RP-400 Hangdobozok biamplifikálva,

Otthoni használatra szerintem felesleges, pláne, ha nem túl hosszúak az RCA kábeleid.

Sajtinak igaza van szerintem is. Néhány audiofül biszont túlmisztifikálja az egészet. Tekintve, hogy PA rendszerekre találták ki, esetenként többtíz méternyi jelátvitelre.

_________________
SMSL M300 MK2 AK4497 DAC, 2 db ClassdAudio SDS470C Upgraded Usa Class D végfok,
4x8 mm2 saját DIY hangfalkábel, ACR ISOSTATIC RP-400 Hangdobozok biamplifikálva,

Praktikus is lehet, ha olyan készülékkel futok össze a közeljövőben, amelynek csak szimmetrikus kimente van. Az univerzalitás nem hátrány.

Nekem erről pont az ellenkezője a véleményem. Amióta sikerült egy teljesen szimmetrikus rendszert építenem DAC-tól a hangszóróig, soha nem próbálkoznék többet aszimmetrikussal. Csak az előnyeit tudnám sorolni. Egy hátránya, hogy egy kicsit több munka és pénz. Dehát mindent a minőségért.

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

Én egy ilyet rendszert kipróbálnék, ami full szimmetrikus

Egy ilyen DAC, szimmetrikus kimenttel, van akinek ez már adott

https://tinyurl.hu/go4Y/

Egy ilyen hangerőszabályzó

https://www.ebay.com/itm/353068987144?h ... Sw~rxesW6H

És egy ilyen erősítő, ami valójában 4 végfok 2-2 hidalva

https://www.ebay.com/itm/194094133326?h ... Sw-UxdaSSL

Na itt ér valamit a szimmetrikus elv, nem csak mikor a bement szimmetrikus

_________________
XMOS + dual PCM1794 DAC,+ TPA3255 D class + Focal Onix hangdoboz

Teljesen egyetértek, saját tapasztalatomból is kifolyólag.

ThermalTrak™ őrület:
2006 tájékán jelentek meg ezek a tranzisztorok, többen kísérleteztek velük, majd hagyták abba ezt. Jelenleg - gyári készülékeke közül -pl. a McIntosh, CH Precision alkalmazza.
Nálam most jött el - kissé megkésve - a ThermaTrak-os időszak...
( a fellelhető netes információk: https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=77&t=4628 )

Lényeges jellemző, hogy a TT tranzisztorokba a műagyag tokozása nélküli MUR120 dióda kerül hőmérséklet érzékelőnek. Ez magával hoz egy sajátos/sajnálatod tényt: a tranzisztor és a dióda hómérsékleti tényezője nem egyforma. Grafikonon mutatva:


Emiatt a korrekt implementáció eleve problémás, valamilyen ( hagyományos, OPA, CPU ) Vbe szorzóval szokás a szükséges ΔVbe-t előállítani. Bob Cordell egyenesen két sebességi komponensre bontott szabályzást ajánl ( lassab+TT sebességű ).
Egy egyszerű elképzelés a végfok kimeneti-, tripla diamond fokozatom átalakítására:

Gyanus ez a mérés nagyon, egy tisztességes dióda fele árammal 18mV kevessebb nyitófeszültséget mutat. Másik, hogy kisebb áramnál hőmérséklet együtthatónak is kisebbnek kéne lennie és ez sem láttszik a grafikonon... és jóval 12.5mA alatt is lehet a diódát előfeszíteni

Itt esik szó erről:
https://www.diyaudio.com/community/thre ... st-1277733

A kapcsolási rajzomon egyelőre a gyári SPICE modellt használom ( a CH által módosított modell formátumát kicsit még át kell dolgozni TINA számára ), ez is eltérő hőmérsékleti együtthatót mutat a tranzisztor és dióda tekintetében. Azt még nem néztem, hogy a modell szerint, konkrétan hogyan változik ennek a meredeksége a dióda árama függvényében.

Nézegettem a szimulátorban a különböző modellekkel megvalósuló karakterisztikákat:
- először az onsemi által megadott SPICE modellek ( zöld:NJL3281D, kék:NJL1302D, barna: ThermalTrack dióda ). A dióda eléggé együtt fut Bob Cordell fenti mérésével ( https://www.diyaudio.com/community/thre ... st-1282579 ) a tranzisztorok egyáltalán nem...


Még két grafikon:
Mivel az NJL1302/3281 elvileg pontosan a MJL1302/3281 tranzisztor, a tokba lógatott MUR120-szal kiegészítve, így már a Cordell által pontosított MJL modellek Vbe feszültségének illene megegyezni vagy nagyon hasonlítani az Andy Connors által készített, de szintén Cordell modellként aposztrofált NJL típusokéra
Kíványiságból megmértem néhány db nem régi NJL1302/3281 és MJL1302/3281-t egyszerű kéziműszerrel, és tényleg mindegyik NJL alacsonyabb értéket mutatott egy picivel. Lehet, hogy válogatják, szortírozzák a lapkákat, attól függően is hogy ThermalTrack ( NJL ) lesz belőlük ?

A Cordell féle NJL1302/3281 modelleket bedolgozva a szimulátorba, picit módosítottam a kapcsolási rajzon. Ez még persze elképzelésnek is eléggé nyers verzió. A szimulátor csak pontosan egyszerre tud hőmérsékletet változtatni az összes alkatrész esetében ( kivéve az NTC, itt eltérő hőmérsékletet is lehet használni ), viszont a valóságban nem pont így történik a hőmérséklet együttfutás, eleve tervezni/kísérletezni/vizsgálni kell termikus kapcsolatokat is.

Mi értelme az 5-5db párhuzamosan kötött diódának?

Csökken a diódánként átfolyó áram ( ideális esetben egyenletesen osztódik ), a karakterisztika szerinti áramhoz tartozó nyitófeszültség így kisebb lesz. A párhuzamos tagok ezt még jobban/hőmérséklet függően tudják csökkenteni, így a diódák alkotta fesz.generátor feszültsége változtatható, több diódával, az áram nagyobb hányada folyhat át a diódákon.

Szerintem közel sem lesz az egyenletes eloszláshoz. Sőt valószínűleg egy fogja vinni a teljes áram nagyrészét. 10-20mV nyitófeszültség szórás könnyen előfordul. Esetleg néhány ohm soros ellenállással javítható lenne az eloszlás.

Az a baj, hogy így is eléggé ki van hegyezve a kapcsolás. Ha a valós nyitó-, Vbe feszültségek 10-20mV-tal eltérnek a szimulátor paramétereitől, már megeshet, hogy nem lehet beállítani a kívánt nyugalmi áramot. A gyakorlatban, beépített félvezetőkkel derülnek ki a pontos feszültségviszonyok.

( Most azért csak rámértem 4db NJL diódájára, 0,1mV-nál nem volt nagyobb az eltérés. Kíváncsi vagyok azért ezeknek az NJL-eknek a szórására, végülis már 2006 óta gyártják őket erre-arra, volt idő csiszolni a gyártástechnológián. A múltkori MJL csoport is meglepően egyenletes volt. )

Ha egy szériából vannak a tranzisztorok, akkor tényleg lehet ennyire hasonló. Ezt én is tapasztaltam az Onsemi alkatrészeknél. De ha másik széria, akkor mér bármi lehetséges....

Nézd meg a HK990 végfok kapcsolási rajzát, abban is ThermalTrak van, igaz, hogy csak egy pár az 5 pár végtranyóból.