Tegnap még egy másik mérést is végeztem, jelesül a THD mérést. Az alábbiakban látható:
Csatolmány:
ST70 C3 ZZ THD Strióda.jpg [ 135.3 KiB | Megtekintve 44236 alkalommal. ]
Az ábra más léptékű mint Euro21 ábrája, de a lényeg látszik.
Ez a mérés nagyon sokat mutat. Mint észreveszitek, a fotón két mérés van. Barátom olyan tipusú ember, hogy mindent ki akar használni egy rendszerben, amit abból ki lehet hozni. Ezért van a két görbe. Ha már Euro kollega volt szíves a linkjét betenni, akkor el kell mondanom, hogy ezen kimenő többféle módon kapcsolható az erősítőbe. Az ST 70 (Euiro link) egy UL kapcsolású végfok, mindebnféle cicizés nélkül. Az ST70C3 Azaz Az ARC D50 A-G-ig viszont CFB-t tartalmaz, és a tárgyi esetben átkapcsolható UL és Pentóda üzemmódba is, pontosabban Pentóda, és szuper trióda üzemmódba.
Az első megállapításom, hogy Az UL kapcsolás torzítási spektruma rosszabb, mint a CFB-t tartalmazó készülék torzítása. Ez főleg a páratlan harmonikusok nagyságában vehető észre, pl a 3., vagy az 5. harmonikuséban. Mivel a páratlanok az un. "rossz" torzítások, ebből következtethetünk arra, melyik erősítő szól jobban. Ebből viszont adódik a válasz: ha valaki erősítőt épít sugártetródával, az jobban jár, ha CFB.t használ. Már csak azért is, mert Hood szerint a Quad kapcsolás, azaz a CFB alkalmazása hasonló előnyökkel bír, mint az UL, de jobb a hatásfoka. Gondoljunk bele, milyen jó egy ilyen kimenő pl az el84-es széphangú, de kis teljesítmányű cső alkalmazása esetében. Ezek után persze badarságnak tartom az a hifista téveszmét is, miszerint a pentóda kapcsolás rosszabb bárminél. Nem így van, csak egy kis furmány kell a jó hang, és a nagyobb teljesítmény előcsalogatásához.
És most jön a lényeg!
Két görbe van a fotón. A két görbe között csak egy átkapcsolás a különbség. Ennek az erősítőnek a kimenője átkapcsolható pentóda, illetve szupertrióda üzemmódba. A barna görbe a pentóda, a kék a szupertrióda üzemmódban lett felvéve. Mit is látunk? Nos megmondom nem sok mindent. Legalábbis ezen a fotón. (állítólag azért hívják szupertrióda üzemnek, mert a cső jelleggörbéje egyenesebbé válik mint a trióda kapcsolás esetén, bár megőrzi annak jellegét) Szóval azt vehetjük észre, hogy a torzítás nem túl sokat csökkent. Jelen esetben kb 0,01%-ot. Ennek ellenére a hang símábbá válik, kicsit unalmassabbá, kicsit "tökéletessé" Viszont cserébe a pentóda kapcsoláshoz képest legalább -3dB-vel kisebb hangerőt kapunk, ami kihat a dinamikára is. A pentóda kapcsolásban kicsit több az élet, élnek a hangszerek, sőt a zenészek is. És megjön a dinamika. Ennek oka szvsz az, hogy megnő az erősítő teljesítmény tartaléka a jobb hatásfok miatt. S ezzel el is jutottam egy másik megállapításhoz, miszerint úgy gondolom, hogy tök marhaság mindenféle átkapcsolható erősítőt készíteni, hisz az legfeljebb arra jó, hogy teszteljék a különböző kapcsolások hangját. Azt viszont sajnálom, hogy az, akinek ilyen erősítője van, még soha nem tett fel az átkapcsolásról mérést, pedig egyébként mindenféle 3szög jeles méréseket is fel szoktak tenni, aminek nem sok értelme van, de legalább szép.
A tárgyi készüléket aranyfülű kézműves barátom az első megszólalás utáni egy óra után kizárólag pentóda módban hallgatja.
Ezt az erősítőt sokan megépítették már, ezért nekem jutott /mit tesz Isten) az a lehetőség, hogy segítsek a hozzávaló kimenő megtekerésében. A gyártói topicban láthattok ilyen trafók méréseit, a legutóbbi Bode diagramját felteszem ide a szemléletesség miatt. Más mérést nem mutatok, mert a Bode alapján kikövetkeztethető az, hogy ez se egy rossz tulajdonságú kimenő, tekintve azt, hogy teljesen szimmetrikus felépítésű (Primer, szekunder) és paraméterei is teljesen szimmetrikusak (RDCp, Lp) Ím lássátok:
Mivel ez egy DIY fórum ezért az ezután csöves erősítőt építőknek azt tanácsolom, hogy elősször is alkalmazzonak szimmetrikus kapcsolást szimmetrikus kimenővel, mellőzzék az ezoterikus árú és nevű alkatrészeket, mert felesleges pénzszórás. Bátran használják a Pentóda kapcsolást CFB-vel, mert a kapott hang minden kényes ízlésnek megfelel. Ne higgyenek hifi mendemondáknak, de higgyenek a méréseknek, hiszen a műszaki adatok kolerálnak a hangminőséggel, de viszont az emberek füle nem. Füllel nem lehet sem elektromos kütyüt, sem elektro-mechanikus átalakító rendszert tervezni, mert badarság.
Írásomnak célja az volt, hogy feltárjam egy önmagában, és in situ helyzetben lévő kimenőtranszformátor tulajdonságait, annak hatásait a megszólalásra. Jelesül ez a transzformátor a Dynaco cég A470-es trafója. További célom az volt, hogy megpróbáljak bizonyos tévhiteket eloszlatni annak érdekében, hogy azt a továbbiakban ne kövessük el. Célom volt az is, hogy továbbra is népszerűsítsem az ARC régi, még amerikai mérnökök által tervezett topográfiáját, amely szimmetrikus, visszacsatolt erősítő, és ezek után várhatóan népszerűbb lessz. De talánmindenek felett a legfontosabb az, hogy korántsem biztos az, hogy a drága OPT jobb, mint az olcsó, és esetleg hazai. Mikor katonák voltunk, akkor is a hazai volt a legfinomabb.
Belépés
Regisztráció
GyIK
Fogadjuk el a 20Hz 0dB-es átvitelt
