audiodiyers.hu

Az alsó 417A az ellenkezű fázisú vezérlő jelet leosztva, a bemeneti 417A anódjáról kapja.
A kapcsolásban nincs semmilyen lokális, vagy globális NFB!
TJ.

Az nem egy pozitív visszacsatolás? (a felső csövet kivéve a képből) Az alsó cső rácsára a differenciál fojtó másik (fázisfordító) végéről megy a visszacsatoló jel a felső 330K/20Kpotis (felső végcső gate) ellenállásosztóról! Hartley oszcillátor szerűen szerintem.

Nem lenne praktikusabb inkább vagy:
-Az 1.-2. cső katódját különválasztva, külön Katód ellenállásokkal (első csőnél elkóval átblokkolva; 2.-nál pedig Katód kondi nélkül, egyszerű áramgenerátorként használva -a fojtó telítődését megakadályozandó-)
-Vagy differenciál erősítőt csinálni az 1.+2. csőből?

Ezt benézted , a Hartley oszcillátor csatolási áramkörében nincs ellenállásosztó, itt meg van kb. 45:1 arányban.
A Hartley oszcillátor elvi működési rajzát beteszem, látható a direkt csatolás az oszilláció fenntartása erdekében...ha oda beraknál ellenállásos osztót akkor azonnal megszűnne az oszcilláció.
Ja - még annyit, hogy soha, semmilyen probléma nem volt az erősítő élesztésénél
TJ.

Amúgy köszönöm a push-pull erősítők topik szakmai munkáját feljavító hozzászólásodat.
TJ.

Folytatás:
A 6528 PP triódás erősítőben a kimenőtranszformátor helyén egy Triad F-107Z (115/230/12/24v) hálózati trafó működik. Ennek a hálózati trafónak a szerepe ugyanúgy kulcsfontosságú mint a hagyományoy kimenőé, csak itt egészen más jellegű problémákat kell megoldani.

1. Az alacsony menetszámok és induktivitás érték miatt csak teljesítmény triódás meghajtás jöhetett szóba
2. Az egyszerű tekercselési elrendezés miatt a trafó teljesen aszimmetrikus felépítése
3. A tekercsek közöttí magasabb szórt kapacitás/induktivitás értékek kezelése

Az elsőre megoldhatatlan problémákat végül ugyanúgy egyszerűen lehetett átlépni, mint amilyen faék kivitelű ez a transzformátor. A primer tekercseket meghajtó anódok nem az eredeti bekötés szerinti tekercsvégeket hajták meg, mert azok fizikailag teljesen más helyen vannak. Az első primert a vasmagra tekerik, a másodikat pedig a már feltekert elsőre. A megváltoztatott bekötés ezt a totális aszimmetriát a lehetőségek szerint javítja, úgy hogy a két primer egymáson lévő, középső kivezetéseit hajtja. A vasmag felőli és a legfelső kivezetés lesz a anódtápfesz betáplálasi pont.
Mi lett ennek a bekötésnek az előnye?
A két anódot terhelő szórt kapacitások egymáshoz közelebbi értéket vettek fel, valamint a növekvő ellenütemű jelek egymásra hatása is csökken . Ez az egyszerű változtatás a frekvencia menetet lényegesen javította a magasabb tartományban, a négyszögjeles ellenőrző mérés ezt alá is támasztotta.
A legközebbi írásomban a hasonló trükközésen átesett driver középleágazású fojtóról értekezek.
TJ.

Folytatás:
A driver fokozatban egy kisméretű, 110/220/6 voltos, kb. 5VA-es hálózati trafó mint középleágazásos fojtó (center tapped) szerepel anód munkaellenállásként.
Miért fojtó és miért nem anódellenállás?
Több előnye van a fojtónak, kisebb a DC belső ellenállása, ezért lényegesen nagyobb feszültség jut az anódokra. Valamint a kimenő váltófeszültség is magasabb mint a sima ellenállásos kapcsolásnál. Továbbá beéri sokkal alacsonyabb tápfesszel a driver fokozat az emlitett kicsi fojtó DCR miatt. Példaként annyi, hogy ebben a kapcsolásban 140 volt a driver fokozat tápfeszültsége, míg egy hagyományos ellenállásos fokozaté ennek a többszöröse!
Kiválasztásánál a két legfőbb szempont a kb. 20ma-es primer áram, és az elérhető legnagyobb primer impedancia az alacsonyabb frekvenciákon. Mivel a primer tekercsen csak középleágazás volt, és még további aszimmetriák is - nem volt egyszerű eset a beépítése.
1. Az első 110 voltos primer tekercs vastagabb drótból van tekerve, mert csak ennek a tekercsnek kell 110 voltnál az adott teljesítményen dolgoznia
2. A primer tekercs második fele már vékonyabb drótból van, mert a 220 voltos üzemelésnél ott már fele az üzemi áram
3. A két primer tekercs DCR és induktivitás értékei ezért igen eltérőek - 1k/1,7k és 50H/57H
Az első próbaméréseknél ki lehetett ezt az aszimmetriát is kompenzálni, de a későbbi bekötési változatás - a szekunder bevonása a primer körbe - hozta meg a lényegi javulást.
A bemeneti cső anódja nem a 110 voltos tekercs vasmagnál lévő, nagyobb szórt kapacítású kezdetéhez csatlakozik, hanem a legfelül lévő sorba kötött szekunderhez. Ezzel a trükkel az A1 és A2 anódok hasonló szórt kapacitást látnak, a totális meghajtási aszimmtriából jobb helyzetbe kerültünk. Ez a megoldás azonos elveken alapszik mint a kimenőtrafó poziciójában szereplő Triad F-107Z hálózati trafó bekötése, és itt is javult a magasabb frekvenciák átvitele.
TJ.

10 kHz-es négyszögjelek a középleágazásos fojtós driver anód1 és anód2 pontjáról (5v/div).
TJ.

A megfelelően alacsony belső ellenállás kvázitriódaként bekötött kisteljesítményű hangfrekis pentódával is elérhető, persze tudom, hogy azokat kevésbé kedveled...

A 6528 grafitanódos, nagyteljesíményű kettős trióda - mondhatnál egy ezt kiváltó pentóda alternatívát.
TJ.

Igen, a kisteljesítményű elírás volt:) Kvázitriódaként ~300 ohm belső ellenállásút (valamiért többre emlékeztem) csak a nagyobb teljesítményű pentódák között lehetne találni.

Ne felejtsd el, hogy mi volt projekt eredeti célja - nem kell extra árú és minőségű kimenőtrafó a JÓ hanghoz - ezt a pentódás vonalat ezért nem kellene erőltetni
TJ.

2db PL509 triódába kötve. A belső ellenállása 300ohm körüli érték, ha a munkaponti árama 100mA.

Sajti

A hazai pályán igen magas szinten űzött " LOW END " fejlesztések helyett beteszem a következő lépésként tervezett tápegység tuningot
Az igen jónak tartott Philips/Mullard GZ34 egyenírányító csövek helyére Bendix 6080WB triódák kerülnek - diódának kötve a kettős triódát. Igy a két GZ34 helyett ezentúl két 6080WB szolgáltatja az energiát az erősítőnek, és ehhez még egy fűtőtrafót be kell majd fabrikálnom.
TJ.

Elég dúrva az eltérés a két jel esetében. Nem kötözködök, csak mondom. Viszont ennek is van előnye: növekszik a harmonikus torzítás, ami viszont elinimálja az erősítő egyéb hibáit. Szép lágy hangja lesz neki.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Mivel az erősítőben szimmetria beállítási lehetőség van - minimum THD indikálása a kimeneten -, a jelforma és egyébb paraméterek ellenőrzése megszokott módon a kimeneten van.
Ami pedig "hangzási jóslás" kategóriáját illeti - ezen az eléggé műszaki fórumon a totális nevetség tárgya
TJ.

A no NFB 6528 PP triódás erősítő több ember fantáziáját is megmozgatta, volt aki elhagyva a driverek középleágazásos fojtóját - sima anódellenállásos verziót hozott össze.

https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f= ... 44&start=0

Aztán továbblépve egy Regent 30 csöves PP végfokát átalakította erre az alapkapcsolásra - 6P3C triódába kötve + ECC85 driver.
Beteszem az 1 wattnál mért spektrumanalizátor fotót mindenki okulására...
TJ.

"Folytatás:
A 6528 PP triódás erősítőben a kimenőtranszformátor helyén egy Triad F-107Z (115/230/12/24v) hálózati trafó működik. Ennek a hálózati trafónak a szerepe ugyanúgy kulcsfontosságú mint a hagyományoy kimenőé, csak itt egészen más jellegű problémákat kell megoldani..."
Kedves Tunerman, többek közt a szórt kapacitásról írtakkal sem értek egyet. Én, aki számtalan kimenőt megtekertem már, így mondhatom, utánna kellett nézni a dolgoknak. A trafó kapacitása nem függ attól, hogy a tekercsek melyik végét hová kötjük, illetve hogy, a tekercs hol hejezkedik el. Ráadásul nem is a primer tekercs a mérvadó. Ide teszek egy képet egy - többek közt audio trafókkal foglalkozó könyv- egy lapjáról, ahol leírják a kapacitás mikéntjét. Ráadásul egy amerikai képlet is szerepel benne, ami biztosan nagy bölcsesség, hiszen ott jó trafókat tekernek...

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nem jósoltam, mondtam.
Az már csak hab a tortán, hogy működés közben semmi sem biztosítja a szimmetriát. De ezt mindenki látja.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

A spektrumanalizátoros fotó és a mérések azok objektív tények - minden más ezen a fórumon szimpla fikázásnak minősül...

https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f= ... 340#p85340

Első körben tisztázzuk definíciószerűen, mit ért "trafó kapacitásán" a tekercselőművész úr? Miből tevődik az össze? Akkor talán sikerül önerőből kitalálni, mit ért félre olyan csúnyán Günter Domsch bácsi trafóskönyvéből...

Bárki elővehet és megmérhet egy hálózati transzformátort:
1. Kapacitásmérővel a vasmag és a primer kezdő és a vége kivezetése között
2. A rövidrezárt szekunder és a primer kezdő és a vége kivezetése között

Előre elárulom - egyetlen mérés sem hoz azonos kapacítás értéket....ennyit a hálózati trafó mérésekről
TJ.

Ha-ha. Megszólalt a szagértő...

TJ! Nehogy azt hidd, hogy nem tisztelem a munkád! Az első Tau-Ceti erősítőmnek volt ilyen kapcsolása mint ez itt, csak abban nem volt tekercs, meg volt egy meghajtó fokozat is a fázisfordító után. Szóval az elgondolás nem új. Viszont nem volt az erősítő stabil, s nem is szólt jól. Szóval sokat reszeltem rajta, mire jó lett ez a cucc:

Meg lehet mérni a p és s közötti kapacitást, de az nem befolyásolja az átvitelt. A tekercsek káros, vagy másnéven szórt kapacitása az önkapacitás a jellemzően nekünk nem tetsző paraméter. Te ismered ezt, hiszen egy sima vezetéknél is fenn áll ez a jelenség. Igyekeznek is eliminálni. Példul pamut szigeteléssel. A szórt kapacitás a tekercsek osztások számának csökkenésével négyzetesen csökken. A többit majd a szagértő, aki még soha nem csinált semmit...

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Megtiszteltetés, hogy figyeled az erősítő építési tevékenységemet - de nem gondolnám, hogy abból bármit is megértettél.
TJ.

Különben nem értem ezt a kimenőtranszformátor mantrát - itt feljebb leginkább pont arró nincs szó . Annál inkább arról, hogy hogyan lehet hálózati trafó(kat)t használni csöves erősítőben.
Ebben a pillanatban a Te hozzászólásod OFF
TJ.

Na most ez a topik a PP csöves erősítőkről szól. Nem csak azokról, amelyek hálózati transzformátort használnak kimenőnek, hanem bármilyen PP-ről. Ha gondolod nyiss egy topikot a saját fejlesztésednek, és akkor onnan elzavarhatsz mindenkit, aki neked nem tetsző hozzászólást írt...

Sajti

Ez igaz. De akkor miről szólna a topic?

Amúgy ez szerintem elég érdekes egy kísérlet hogy mit lehet kihozni ebből a projektből.
Egy kis színt visz a hagyományos építgetősdibe.

Arról, hogy bármiről van szó, akkor dyscus topiktársunk szakmai válasz helyett berakja egyik eladásra váró termékét
TJ.

A HE fórumon én foglalkoztam az egyszerűsített verzió megépítésével Regent 30 gitárerősítőt felhasználva. Majd nemsokára lerajzolom a kapcsolási rajzot is, de addig is beteszem ide a mérési eredményeit:

Megépítettem nagyjabol, egyelőre csak mérésre a Regent 30 gitárerősítőbe a korábban taglalt tunerman féle meghajtós PP erősítőt, de abban a verzióban, amilyenre én módosítottam elhagyva a köztes fojtót és 417A helyett ECC85-öt használva. EL34 végfokcsövek vannak triódába kötve. A táp az 370V, erről megy az előfok is. Most 8W-nál egy picivel több jön így ki. A kimenőtrafó eredetileg 2x800/12ohm bekötéssel volt használva, most 2x2.66K/8ohm-ra adodik ( 2x10H/30mH )

1Khz @ 1W és a torzítása:

Sávszélesség(-1dB): 9Hz-22kHz
Sávszélesség(-3dB): 5Hz-34kHz

Torzitasok 20,30,40Hz-en és 10kHz-en @ 1W:

És ez százalékosan kb. mennyi ?

Négyszögjelek 1W-on:

Negyszogjelek 4W-on:

4W-on picit lejjebb ment a felsőhatár, már csak 32kHz. A torzítások rendre: 20Hz, 30Hz, 40Hz, 1kHz, 10kHz:

A dB értékek leolvasható. A főjelhez képest meg kell nezni mennyivel vannak lejebb a kulonbozo harmonikusok. Egy nagy negyzet az 10dB. Tehat pl az 1kHz@1W képen van az 1kHz-es jel, s attol 60dB-lel lejjebb a harmadrendü (3kHz) összetevő. Tehát az -60dB jelszinten van az alapjelhez képest. Ezt ide beírva tudod ellenőrizni:
http://www.sengpielaudio.com/calculator-db.htm

Így kijön az, hogy 0.001 a faktor, tehát 0.1%.

Ha több látható összetevő van, akkor azokat külön kell egyenként átszámolni s a végén összeadni.

Hozzáteszem a generátorom sem mindenható. Egy rohde schwarz, ami ha jol emlekszem -70-75dB torzitasu szinuszt tud eloallitani.

S akkor végül a 8W-on mért torzítások:

Az EL34-esek 60mA nyugalmi anódáramot és 3mA segédrácsáramot folyatnak.
Korábban volt benne 6P3S szovjet pentoda is, ezek jobban össze is vannak válogatva. Azoknál egy picit más beállíttással ( Ia=53mA, Ig2=2mA ) ilyen is volt a torzítás 1kHz 1W-on:

Szoval a 6P3S asszem inkabb sugartetroda, de ez most nem annyira lenyeges. 4W-on akkor pedig így nezett ki a torzitasuk:

Teljesen komolyan mondom, hogy megjött a kedvem egy csöves erősítő építéséhez.
Hát ha ilyen könnyű egy alacsony torzításút megépíteni, akkor...

Hogyan állítottad be a munkapontot?

Sajti

Különböző katódellenállások próbálgatásával.

Kapcsolási rajz:

A katalógus közös 220ohmosat ajánl, ha jól emlékszem, igaz, 400V-os tápfeszhez.

Sajti

Ez pedig volt az eredeti gyári kapcsolás:
( Ezt nem javaslom megépíteni. Hemzsegnek benne a problémák. A mérése pocsék, a hangja ugyan az izmos nfb miatt elviselhető, de a jótól nagyon-nagyon távol áll. )

Igyekeztem úgy belőni, hogy 4W-on még A-osztályban dolgozzon, de megmaradjon legalább 8W teljesítmény. Ez most elvileg megvalósul. Így már csak az utolsó 3-4dB hangnyomás eléréséhez lendül B osztályba.

Ebben a bekötésben 2x10H / 30mH a mérhető induktivitas a trafó primer illetve szekunder oldalán. Így 8ohmos terhelésnél 2x2,66K primerimpedancia adódik. Ehhez legalabb 55mA dc áramra lenne szükség elvileg, hogy a kívánt 4W-on még ne zárjon le egyik cső sem. A gyakorlatban ennek inkább 10-12%-kal fölé mentem, hogy ez meglegyen biztosan.